Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

EGY FÉLREISMERT TSZ Köszönik jól vannak... Helyzetelemzés—közbevetésekkel Nincs jó híre az egye-l sült somogy babodi tsz-nek. Igaz, huszonöt mázsás búza- átlagtermés, vagy 2400 lite­res tehenenként! tejtermelés mellett könnyű egy gazdaság­nak rossz hírét kelteni. Mégis, ha .tőlük a legjobbak eredmé­nyeit kérjük számon, leg­alább olyan hibát követnénk el, mintha egy nemrég saját útra lépett fejlődő országot az ipari nagyhatalmakhoz ha­sonlítanánk. A korábbi somogytúr—ba­bodi tsz 1975-ben egyesült a gamási szövetkezettek Az utóbbiak »hozománya« szerény volt, hiszen a gamási tsz szinte évről évre felosztotta önmagát. A háztáji — csak­nem leplezetlenül — a közös rovására virágzott A gyako­ri vezetőváltozások teremtette zavarosban sokan halásztak, akiket persze ma bosszant a »vizek letisztulása«. Különös véletlen, hogy tavaly épp a legjobb földekkel rendelkező gamási részen érték el a leg­alacsonyabb gabonahozamo­kat ... Persze nem könnyű jobb munkára ösztönözni azt a tsz-tagoh aki otthon 8—10 ezer forintot vesz be havonta a tej pénzből... Az egyesülés első évében még előfordult a munkanapok »adásvétele«. Így persze mindenkinek meg­volt a minimális, de a kedvez­ményekhez elég munkanap­ja... A tsz tavaly üdülőt bérelt Harkányfürdőn tagjai részé­re. A ház körül alaposan le­terhelt embereknek eszükbe sem jutott élni a lehetőség­gel. Az üdülő gyakran üresen állt, míg végül a tsz lemond­ta. A főmezőgazdász szerint: a 67-as úthoz közelebb lakók közül többen menték, ökmár vallják: egyszer élünk, tegyük ezt a lehető legjobban. A ga- másiak jó részének a munka csak a kötegek vastagodásá­val és múlásával szerez örö­met... Nekik elég, ha tud­ják, van... Ismerős formu­lák kerülnek szóba : szomszéd- pukkasztásra épült kerítés, havonta legföljebb egyszer beindított, de az udvart éke­sítő kocsi... Talán e néhány jelzés is érzékelteti: feszült­ségektől volt terhes az egye­sült tsz első két esztendeje. Ilyen háttér előtt számomra megdöbbentő volt az a fejlő­dés, melyet a gazdaságban járva tapasztaltam. Sokat gya­rapodtak és korszerűsödtek, de ami ennél is fontosabb, a tsz fejlődésének -írányjelzői- végre jó felé mutatnak. A megyében az elsők között vágtak bele a babodiak a ko­rábban mű vethetetlen. zsom- békos területeik vízrendezésé­be. Mintegy 400 hektáron alagcsöveztek. A nagy mun­ka az idén kamatozni kezd. 200 hektárt már bevontak a művelésbe, a további részt a következő két évben haszno­sítják. Szét érdemel, hogy 100 hektárnyi alagcsövezett területen intenzív rét-legelő­gazdálkodásba fognak. ily módon több mint 300 hektár hagyományos rét zöldtakar­mányát termelik meg olcsób­ban. Az egyesülés óta több mint 10 milliót fordítottak gépesí­tésre, mégis a múlt őszön még csak az öreglakiak se­gítségével tudták betakarítani a kukoricát. Az idén kombáj­nokat vásárolnak, és az ara­tásra minden munkához elég, korszerű gépük lesz. Mindennél szembeszö- kőbb azonban a sok új léte­sítmény, amellyel az elmúlt három évben gazdagodott a tsz. Somogytúrban szarvas­marha-telep, Babodon gépmű­hely, üzemanyag-tároló, vala­mint üszőistálló, Gamáson, a húshasznú szarvasmarha-tele­pen két 134-es istálló épült, illetve épül. Máris hosszú a sor, pedig szó sem esett az új gazdasági utakról, a víz­tornyokról vagy a babodi ter­ménytároló és szárító bővíté­séről. Szerény méretű paplana alatt tehát jókorát nyújtózott a gazdaság. Mindezt végter­mékdotáció és jelentősebb el­adósodás nélküL A hakelitüzem és a homok­bánya 15 milliót hoz évente a gazdaságnak, részben ellen­súlyozva a gyönge termőhelyi adottságokat. Van azonban egy másik körülmény is, amely indokolja az üzemek létét. A babodi tsz-ben ma még nem a létszámhiány, ha­nem a teljes foglalkoztatás okoz gondot Legutóbb példá­ul korábban a gyümölcsösben foglalkoztatott harminc ga­mási asszony számára saerez- tek a házi munka mellett is elvégezhető ipari bérmunkát. A bakelitüzem minden más vállalat számára gazdaságta­lan cikkeket termel jövedel­mezően. Három műszak, 100 százalékos gépkihasználás, ál­landó alkalmazkodás az oly­kor havonként változó Igé­nyekhez. Ebből jön a 10 mil­lió. A babodiak lengyel bikák bérhizlalását végzik, dinnyét termelnek, hogy ezt a 67-es út autósainak eladják. Min­dennel foglalkoznak, ami jó jövedelmet hozhat No és a mezőgazdasági termelés? Vé­gül is elsősorban ez egy tsz feladata! Ezt * közbevetést magam is megtettem. Válasz­ként körsétára hívtak, önma­gában az, hogy sok minden épül, csak jelzi, de nem bi­zonyítja a fejlődést Fonto­sabb, hogy a már meglevő lé­tesítményeket milyen módon használják... A somogytúri szarvasmar­hatelep egyike a legtisztáb­baknak, a legrendezettebbek- nek. Igaz, idei termelése még csak 2600 liter körül van, ez azonban nem rossz eredmény, ha tudjuk, hogy két éve még 2000 is alig volt. A telep ma csak 230 férőhelyes, de út­jait, szociális létesítményeit és egyéb berendezéseit eleve kétszer ekkora telephez mé­retezték. Az idén megkezdő­dik a bővítés. Ha elkészül, ez lesz az ország egyik legolcsób­ban kivitelezett, mégis kor­szerű tehenészeti telepe. Egy állat férőhelye az ötvenezer forintot sem éri el, holott ugyanez máshol már a 80 ez­ret is meghaladja. Hasonlóan olcsón építették meg az új gépműhelyt, me­lyet májusban adnak át. Sok mai, kényszerű veszteségnek veszi majd elejét, így alig egy-két év alatt »visszafizeti« az árát Mindez szép, ezeknél azon­ban izgatóbb kérdés: oldód- nak-e a bevezetőben említett emberi feszültségek. A gyor­san változó gazdaságban vál­toznak-e az emberek? Az el­nök szerint Igen. Már észre­vehető egy egységes tsz-kö­zösség. A határban munka köz­ben már senki sem tartja nyilván: »ez Gamásról jött ez meg Túrból«. Tavaly a be­takarításnál például célpré­miumot tűztek ki. Ment is a, munka. Mikor azután a meg­érdemelt jutalmat átadták, akadt az emberek között, aki bevallotta, ő nem igen hitt az egészben. »Azelőtt még az sem volt bizonyos, hogy a béremet megkapom, most meg prémiumot is . . .« Ilyen dol­gok alakítják a hozzáállást... Az említett túri szarvas­marha-telepen két éve 27 szak­munkást képeztek, most ismét húszán ülnek a padokban. Ha megkapják a bizonyítványu­kat már 100 (0 szakmunkása lesz a tsz-nek. A tsz idei ter­vei — 48 mázsás kukorica-, 35 mázsás búzahozam, 2600 liter tehenenkénti tej, 2800 hízó — még szerények. Fej­lődési ütemükben azonban az elsők közé tartoznak. Ha tart­ják az irányt és a tempót, két-három éven belül vaskos meglepetéseket produkálhat­nak! Bíró Ferenc Áprilisban alkoholizmus elleni hónap Kevesebb szeszt a strandokra — Antialkoholista klubokat Tegnapi ülésén az alkohol- ellenes megyei társadalmi bi­zottság elsőnek dr. Kopa János főorvos tájékoztatóját hallgat­ta meg, aki ismertette a me­gyei kórház ideg- és élmeosz- tályának az alkoholelvonó kú­rával kapcsolatos tevékenysé­gét. Beszámolt arról, hogy 1976- ban 146, tavaly pedig 204 be­teget kezeltek, akiknek több­sége önként vállalta a- kúrát, egy részüket a tanácsok, a többieket pedig bírósági íté­lettel kötelezték. Az osztály főorvosa elmond­ta gondjaikat is: az önként jelentkezők kezelését azonnal, a szabálysértési, tanácsi hatá­rozattal, illetve bírósági ítélet- ‘el kötelezettekét azonban — hely hiánya miatt — csak 6— 7 hónap múlva tudják meg­kezdeni. Kevés az ágy, a vég­leges megoldást a kórház cél- gazdaságában egy munkaterá­piás intézet létrehozása jelen­tené. Az utógondozás is ren­dezetlen, nincs elegendő szak­ember, e téren nagyobb társa­dalmi segítségre, összefogásra lenne szükség. Bödő József, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője a szeszáru­sítás korlátozásának tapaszta­latairól tartott tájékoztatást Azt állapították meg, hogy a vendéglátó vállalatok, szövet­kezetek fegyelmezetten, ponto­san hajtották végre a rendele­tet. A tanács a megyében — a szállodákon és az üdülőkön kívül — 11 vendéglátó egység­nek engedélyezte a reggel 9 óra előtti szeszárusítást. Sza­vaiból, az ismertetett adatok­ból az derült ki, hogy jelen­tős csökkenés nem tapasztal­ható a szeszfogyasztásban. Honfi Istvánné, a bizottság tit­kára javasolta: a tanács a Ba­laton partján né adjon ki több termelői borkimérési enge­délyt, s tiltsa meg a strando­kon « szeszárusítást A két javaslattal kapcsolat­ban némi vita alakult ki. A termelői borárusítási engedély elutasítása — esetleg megvo­nása — a zugkimérések szá­mát növelné, s ezek működé­sét ellenőrizni lehetetlen. A strandokon — főként a Bala­tonnál — szükséges, hogy sört és bort árusítsanak. Egyetér­tettek viszont abban, hogy csökkenteni kell a tömény szesz kínálatát, s nem szabad eltűrni, hogy a strandokon a büfék kocsmákká, italboltokká zülljenek le. (Ilyen panasz hangzott el az ülésen a kapos­vári termálfürdő büféjével kapcsolatban.) A felszólalók munkahelyi italozásokról — azokban részt vevő ipari tanulókról —esz­méletlenségig lerészegedett kocsmai vendégekről szóltak. S arról, hogy nem csökken a tilos pálinkafőzés, a zugkocs­mák száma. Tavaly például 78 pálinkafőzőt és 19 zugkocsmát lepleztek le a vám- és pénz­ügyőrség dolgozói. SS© ezer naposkacsát várnak Irma pusztán körülmények közé kerül Rád- pusztára májusban három fal­ka előnevelt' kacsa. Varászlón ugyancsak elhelj’eznek — kí­sérjen jelleggel — egy száraz tartása falkát. Ügy tervezik, hogy jövőre az összes állo­mánynak a felét már így ne­velik föl. Ha megkérdezné tőlük va­laki, és ők képesek lennének válaszolni, biztosan azt mon­danák: köszönik szépen, jól érzik magukat itt a Balaton közelében, pedig minden «fel­menőjük« a ködös Albionban látta meg a napvilágot. Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly nyáron angol törzska- csaállomány érkezett repülő­gépen Angliából, s a szállít­mány egy részét — mintegy 12 ezer tenyészkacsát — a Balatoni Halgazdaság lellei kerületében, Irmapusztán te­lepítették le. Az importszár­nyasok bíztatóan láttak hoz­zá a tojástermeléshez — a tisztavérű angol törzsállomány 65 százaléka vett részt ebben —, s február utolsó napjára várták az első. pelyhes kis­kacsa megjelenését a keltető­gépekben. A héten Irmapusztán jár­tunk. A nagy teljesítményű keltetőgépek monoton züm­mögésébe ismerős sipítozás ve­gyült, s amikor az egyik »szekrény« ajtaját kinyitot­ták, ott evickélt-botladozott a tojások tetején cgv sárga kis­kacsa. A várt, több mint 1,2 millió tojásból majdnem Í,I milliót raknak a gépekbe, s összesén 360 ezer naposkacsá­ra számítanak. Február 1-én kezdődött a gépi keltetés, s eddig öt falka kelt ki a to­jásokból (egy-egy falka 16 ezer kiskacsából áll, ennyi kel ki egy-egy berakásból a gé­pekben.) A kerületnek az idén majdnem 390 ezer ka­csát kell értékesítenie a BOV- nak, vagyis mintegy 9200 má­zsát szállítanak majd Pécsre. Erre a célra az irmapusztai naposkacsákat a buzsáki, a sörnyepusztai, a varászlói és' a balatonlellei tavakra telepí­tik hizlalásra. Folyamatosan kap a siófoki kerület is a vörsi, a főnyidi és a baláton- újhelyi tavaira, mintegy 180 ezret Az eddig kikelt öt falkából 78 ezer kacsa az elönevelőben várja, hogy betöltse a 18 na­pos életkort, ugyanis ekkor válnak kitelepítheíővé. Fo­lyamatosan szállítják majd a tavakhoz az apró szárnyaso­kat: a jövő hét elején a lellei tavakra viszik az első fal­kát. Az angol kacsa érdekes­sége. hogy életmódja nem kötődik a vízhez, nem jellem­ző rá a lubickolás, úszkálás ; a víz csupán az itatásához kell. Szárazon tartására is sor kerül Lellén, és ilyen Az eddigi kelési arány Ir­mapusztán 76,8 százalékos; a szakemberek elégedettel^ ez­zel a kezdeti eredménnyel. Az is megnyugtató, hogy betegsé­gek eddig még nem ritkítot­ták a naposkacsákat, illetve az előnevelt állományt. A ta­vi előnevelés során mindössze ketten gondoznak egy-egy fal­kát, s bizony az időjárás vi- • szontagságainak kitett kiska­csák igencsak megedződnek a »felnőtté válás« időszakában. Egyelőre a környezetükkel ismerkednek, és szemmel lát­hatóan jól érzik magukat az irmapusztai elönevelőben, ahova folyamatosan érkeznek a »kiscsoportosok« — a kel­tetőgépekből való kikerülés sorrendjében. Több ezer ti- ' pegő, szárnyát mindhiába oró- I bálgató kiskacsa birtokolja — I átmenetileg — a jókora terü­letet, hogy majd átadja he- j lyét az újabb falkáknak. A KISZ KB vörös vándorzászlaja Siófokon Kitüntették a KW ifjúkommunistáit Emelkedik a fiatalkorú ita­lozók, csökken viszont az ezért följelentett vendéglátóipari dolgozók száma. Évenként 50—60 ilyen eset van, ám en­nél sokkal több fordul elő. Kevés a részegen botrányt okozók elleni szabálysértési kezdeményezés is — hangzott el az ülésen. Egyetértései fogadták azt a javaslatot, hogy a városokban, a járási székhelyeken ' hozza­nak létre antialkoholista klu­bokat, és ezek is vállaljanak részt az alkoholizmus elleni megelőző, nevelő feladatokban, illetve az utógondozásban. Áprilisban alkoholizmus el­leni hónap lesz Somogybán — jelentették be a bizottság ülé­sén. Ez április 6-án kezdődik a Kaposvári Ruhagyárban az »Alkoholizmus és a bűnözés« címmel rendezett. kiállítással. Ezt bemutatják Nagyatádon és Marcaliban is. Több előadás, filmvetítés stb. szerepel a hó­nap programjában.-v bizottság ülésén dr. Üj- sághy Erzsébet elnök közölte: javasolják a nagyatádi, a marcali és a siófoki város ve­zetőinek. hogy hozzanak létre alkoholellenes társadalmi bi­zottságot, s az irányítsa majd a városokban ezt a fontos társadalmi tevékenységet Sz. U A Siófoki Köolajvezeték- építő Vállalat KISZ-bizottsága a tanácsköztársasági évfordu­ló tiszteletének jegyében tar­totta tegnap ünnepségét, ame­lyen Szenes Imre, a megyei KISZ-bizottság első titkára átadta a KW ifjúkommunis­táinak a KISZ KB vörös ván­dorzászlaját. Az ünnepségen részt vett s szólt a fiatalok­hoz Takács Istvánné. a siófok ki városi pártbizottság titkára is. Eljöttek társaikat köszön­teni a város más vállalatainak KISZ-küldöttei és együtt ün­nepeltek a KISZ-esekkel a Kőolajvezeték-építő Vállalat párt- és gazdasági vezetői is. Városi István KISZ-titkái beszámolójában elmondta, hogy a vállalati bizottsághoz jelenleg 11 alapszervezet tar­tozik, közülük 5 vidéki mun- j kahelÿen van. összesen 310 ( KISZ-tag vállal mozgalmi fel­adatokat. 1957-ben Siófokon az ipari jellegű munkahelyek közül először ennél a válla­latnál alakult KlSZ-alapszer- vezet. 1967-ben csúcs-vezető­ség. 69 óta pedig T<ISZ-bizott- ság irányítja a vállalati alap­szervezetek munkáját. Az el­múlt évben 24 új KISZ-tag lépett soraikba. 1974 óta 36- an nyertek felvételt a pártba KÍSZ-ajánlás révén. Az évék során különféle kitüntetésekben részesült a vállalat ' KlSZ-szervezete. 1967-ben KISZ KB dicsérő oklevél, 1970-ben KlSZ-érdem- érem, s ezúttal a legmagasabb kitüntetés a KISZ KB vörös vándorzászló tulajdonosa lett (Eddig egyébként 90 alapszer­vezetük kapta meg a KISZ KB dicsérő oklevelét.) A cső­vezeték-építő fiatalok, e ki­tüntetéseket kemény, áldoza­tos munkával érdemelték meg. Védnökséget vállaltak pl. a Barátság II. kőolajvezeték si­keres megvalósításáért 1970- ben. A bizottság ekkor 10 hazai vállalat, valamint há­rom szocialista ország ifjúsá­gi szervezetével kötött szocia­lista szerződést. Vállalásaikat becsülettel teljesítették. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére mun­kaversenyre hívták ki a Test­vériség kőolajvezetéken dol­gozó alapszervezeteket. Mint ismeretes, az Adria vezeték építéséért és sikeres befejezé­séért is védnökséget vállaltak. A KISZ-esek 80 százaléka a vállalat szocialista brigádjai­ban dolgozik. A vörös vándorzászló át­adása előtt Brahna János, a városi KISZ-bizottság titkára, majd Zábrák Sándor, a KW igazgatója kitüntetéseket adóit át a mozgalmi és a termelési munkában élenjáró fiatalok­nak. A KISZ KB vörös vándor­zászlajával kitüntetett KISZ- szervezet küldöttet delegálhat a havannai VIT-re. A KW ifjúkommunistái, a vállalat KISZ-bizottságának titkárát, Városi Istvánt küldik Kubá­ba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom