Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

Ärur «Hitler* Somogyi Neaton MSZMP SO MO G Y MEGYE I B I Z OTTSÁGÁN AK LAPJA XXXIV. évfolyam éd. szám 1978. március 18., szombat Illést tartott a KISZ központi bizottsága Pénteken ülést tartott a KISZ központi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Polinszky Károly oktatási miniszter és Nagy Imre munkaügyi miniszter­helyettes. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tájé­koztatta a részvevőket az MSZMP, Központi Bizottságá­nak március 15-i üléséről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről hozott határozatról, valamint az ifjúsági szövetség ebből adódó tennivalóiról. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. március iS-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1978. március 15-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tag­jain kívül részt vettek : a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottsá­gok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, a Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és tudományos intézmények, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ke­gyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjai­ról: Nemeslaki Tivadar és Já- nossy Lajos elvtársakrói. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdések­ről szóló tájékoztatót; — Németh Károly elvtárs­I. A Központi Bizottság átte­kintette a nemzetközi helyze­tet es a legutóbbi ülése óta végzett munkát Meghallgatta és jóváha­' • gyólag tudomásul vette a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai ideoló­giai és külügyi kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak 1978. februári bu­dapesti találkozójáról szóló beszámolót. A Központi Bi­zottság nagy jelentőséget tu­lajdonit a tanácskozásnak, amely alkalmat adott a szo­cialista építésben és a nem­zetközi politikai-ideológiai munkában szerzett tapasztala­tok megbeszélésére, a test­vérpártok internacionalista együttműködésének tovább­fejlesztésére. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták a képviselt pártok elkötelezettségét a bé­ke megvédése, az enyhülési politika folytatása mellétt, és egységesek abban is. hogy fokozzák harcukat az újabb tömegpusztító fegyverek lét­rehozása és elterjesztése el­len. A népek békéért és ha­ladásért vívott küzdelmében alapvető jelentőségűnek tart­ják korunk három nagy for­radalmi erejének, a szocialis­ta világrendszernek, a nem­zetközi ■ munkásosztálynak és a nemzeti felszabadító moz­galomnak az egységét. Kife­jezték szolidaritásukat azzal a harccal, amelyet a tőkés országokban működő kommu­nista pártok folytatnak a mo­nopóliumok hatalma ellen a társadalmi haladásért és a béke védelméért. Támogató- j sukról biztosították a nemzeti felszabadító mozgalmak igaz­ságos harcát. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az enyhülési folyamat az akadályokat le­küzdve előre halad. A világ- politikai események menetére mindinkább a szocializmus, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke erői gyakorolják a legnagyobb ha­tást. A monopoltőke szélsőséges körei a fegyverkezési verseny fokozásával és kiterjesztésével megpróbálják útját állni a né­pek érdekeit szolgáló világpo­litikai változásoknak. Nagy veszélynek teszik ki az embe­riséget az új tömegpusztító fegyverek. előállításával. A neutronfegyverek gyártásának és nyugat-európai elhelyezé­sének terve új és rendkívül súlyos helyzetet teremthet: növeli a nukleáris konfliktus veszélyét és újabb területre terjeszti ki a fegyverkezési versenyt. Ez szöges ellentét­ben áll a politikai és kato­nai enyhülés irányvonalával és az e célból Géniben és Bécsben folytatott tárgyalá­sokkal. ellentmond a helsinki záróokmány szellemének. A reakciós erők fokozzák ideológiai aknamunkájukat a szocialista országok ellen, s ezzel is akadályokat próbál­nak állítani az enyhülési po­litika folytatásának útjába. A Központi Bizottság abból a tényből kiindulva, hogy a vi­lágon ma különböző társadal­mi rendszerű országok vannak és hogy a szocializmus és a kapitalizmus eszméi egymás­sal kibékilhetetlenek, elkerül­hetetlennek tartja az ideoló­giák harcát. Ezért hangsúlyoz­za az ideológiai munka nagy fontosságát. Az enyhülési politika to­vábbi térhódításáért, a békés egymás mellett élés realizálá­sáért folytatott harc kérdésé­ben pártunk azt .vallja, hogy az ideológiai különbségek el­lenére is lehetséges és szük­séges a különböző világnézetű emberek összefogása a béke védelme, a béKés egymás mellett élés politikájának folytatása, az emberiség léié­vel és biztonságával összefüg gö sorskérdések megoldása ér­dekében. Éppen ezért elutasít­juk az ideológiai vita ürügyén folytatott háborús uszítást, a népek közötti gyűlölködést, a belügyekbe való beavatkozást, a kommunista- és szocialista- ellenes rágalomhadjáratokat, és elítélünk minden olyan fel­lépést, amely mérgezi a nem­zetközi légkört és akadályoz­za az enyhülési folyamat elő­rehaladását. A nemzetközi helyzet alaku­lásának, a békéért folytatott harcnak jelentős tényezője a kommunista és munkásmozga­lom fejlődése, befolyásának növekedése. Ezért a nemzet­közi reakció, a haladás és a béke ellenségei minden esz­közt felhasználnak, hogy meg­bontsák a kommunisták so­rainak egységét és megkísé­reljék szembeállítani egymás­sal a szocialista és a tőkés országokban működő kommu­nista pártokat. Meggyőződé­sünk, hogy valamennyi test­vérpárt érdeke az egységbon- tó törekvések meghiúsítása, az egymás iránti szolidaritás erősítése, az együttműködés fejlesztése a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján. A Központi Bizottság hang­súlyozza, hogy pártunk vál­tozatlanul szükségesnek tartja a szocialista országok sokoldalú együttműködésének fejleszté­sét a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom egy­ségének erősítését. Ennek ér­dekében magáénak vallja a testvérpártok titkárainak feb­ruári budapesti tanácskozásán közösen kialakított állásfog­lalásokat és a jövőben is te­vékenyen részt vesz az ideo­lógiai együttműködés fejlesz­tésében. Fontos feladatnak te­kinti, hogy a közös munka eredményei mindinkább hasz­nak, a Politikai Bizottság tag­jának, a ' Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetéről és tovább­fejlesztésének feladatairól szó­ló jelentést. ncwuljanak a hazai ideológiai munkában és hatékonyabbá tegyék fellépésünket az esz­mék nemzetközi küzdelmében. A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta pár­tunk folytatta aktív nemzet­közi tevékenységét. Az eltelt három hónap során pártkül­döttség látogatott a Szovjet­unióba és a Német Demokra­tikus Köztársaságba. Budapes­ten a szovjet, a kubai, a mon­gol, a román, a vietnami test­vérpárt képviselőivel folytat­tunk megbeszéléseket. Pártunk küldöttségének la­tin-amerikai kőrútján tárgya­lásokra került sor a Costa Ri- ca-i, a kolumbiai, a kubai, a mexikói és a venezuelai test­vérpártok vezetőivel. Küldött­ségeink látogatást tettek a dán, az NSZK-beli, illetve a portugál testvérpártoknál. Ha­zánkban fogadtuk az izraeli, az olasz, a libanoni és a Szí­riái testvérpártok képviselőit. Pártunk képviselői részt vettek a holland, az osztrák és a svéd testvépártok, vala­mint az angolai MPLA kong­resszusain. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az Angolai Né­pi Felszabadítani Mozgalom I. kongresszusának, amely MPLA-Munkapárt néven marxista—leninista pártot ala­pított. A kommunista és mumkás- pártodc vezetőivel sorra került találkozók és megbeszélések alkalmat nyújtottak az újabb széles körű véleménycserékre a nemzetközi élet és a nem­zetközi kommunista mozga­lom időszerű kérdéseiről, to­vább erősítették kétoldalú kapcsolatainkat a testvérpár- tokkal. "5 A Központi Bizottság “ • megállapította, hogy ered­ményesen fejlődnek államközi kapcsolataink. Ezek sorában Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek, a Nemzeti Front Egyesí­tett Politikai Szervezet Poli­tikai Bizottsága tagjának lá­togatása tovább erősítette a pártjaink, országaink, népeink közötti baráti kapcsolatokat, s új lehetőségeket tárt föl a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés fej­lesztésében. A Központi Bi­zottság üdvözli Michael N. Manley, Jamaica miniszterel­nöke hivatalos látogatásának eredményeit. A tárgyalások hozzájárultak országaink jól fejlődő kapcsolatainak további szélesítéséhez, együttműködé­sünk bővítéséhez. Kormányunk a békés egy­más mellett élés elvének meg­felelően több év óta tevékeny­kedik azért, hogy a magyar— amerikai kapcsolatok is ren­deződjenek. A Központi Bi­zottság pozitív lépésként érté­kelte, hogy az Amerikai Egye­sült Államok elnökének dön­tése alapján visszajuttatták a koronát és a koronázási ék- 1 szereiket jogos tulajdonosának, a magyar népnek. Kapcsola­taink normalizálásának továb­bi jelentős állomása lenne, ha elhárulnának a még fennálló akadályok a megkülönbözte­tésektől mentes, kölcsönösen előnyös magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok útjábol. A A Központi Bizottság fon- tos eseménynek tartja az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett 35 állam külügyminiszte­rei képviselőinek belgrádi ta­lálkozóját. Üdvözli döntésüket az enyhülést szolgáló további találkozók megtartására. Hangsúlyozza: a népeik érde­kei azt kívánják, hogy a hel­sinki záróokmányt aláíró ál­lamok folytassák erőfeszítései­ket a közösen elfogadott el­vek mindenoldalú és teljes megvalósításáért. Hazánk en­nek szellemében , a jövőben is mindent megtesz az európai béke és biztonság, az államok közötti együttműködés fejlesz­téséért. C A magyar nép alig három • esztendeje valamennyi bé­keszerető antiimperialásta erő­vel együtt köszöntötte Viet­nam, Laosz és Kambodzsa né­peit az imperializmus és ki­szolgálói felett aratott törté­nelmi győzelme alkalmával. Hazánkban azóta is nagy fi­gyelem és együttérzés kíséri az indokínai térség népeinek a háborús sebek begyógyitásúra, az országépítő munka kibon­takoztatására irányuló erőfe­szítéseit. A Központi Bizottság aggo­dalmát fejezi, Iá a kambodzsai vezetés által kirobbantott fegyveres konfliktus miatt, amely kizárólag az imperializ­mus, a reakció erőinek ked­vez. Helyeseljük és támogat­juk a Vietnami Szocialista köztársaság kormányának 1978. február 5-i nyilatkoza­tában megfogalmazott javas­latokat a harci tevékenység mielőbbi megszüntetésére, a konfliktus tárgyalásos rende­zésére. Ez összhangban áll Vietnam és Kambodzsa népei­nek érdekeivel, s a jószom­szédi kapcsolatok, a barátság helyreállítását szolgálja. / A Központi Bizottság megállapította, hogy a Közel-Keleten az imperializ­mus, az izraeli és az arab re­akció folytatja manővereit a haladó társadalmi erők meg­osztására és gyengítésére, a Palesztin Felszabadítása Szer­vezet felszámolására. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a közel-keleti válságot politikai eszközökkel, a különutas alkudozások he­lyett minden érdekelt fél be­vonásával, átfogóan kell ren­dezni. Ennek érdekében föl kell újítani a genfi közel-ke­leti békekonferencia munká­ját. A jelenlegi helyzetben még inkább szükséges azantiimpe- rialista arab erőik egységfront­jának megszilárdítása, a ha­ladó arab államok és a szo­cialista országok együttműkö­désének erősítése. A magyar kommunisták, népünk szolidá­ris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról biztosítja igaz­ságos harcukat. ~7 Pártunk, ' közvéleményünk ' • nagy figyelemmel követi és támogatja az afrikai né­pek nemzeti felszabadító moz­galmait és haladó társadalmi törekvéseit. Pártunk és népünk kezdet­től fogva szolidáris volt Etió­pia népével, a társadalmi ha­ladásért, a nemzeti független­ségért, országa területi egysé­géért és sérthetetlenségéért ví­vott harcával. A Központi Bi­zottság úgy véli, hogy Etiópia területének megtisztítása a Szomáliái csapatoktól különö­sen jelentős siker, amely dön­tően segítheti a térség béké­jének . helyreállítását és a két ország közötti viszony norma­lizálását mindkét nép, s Afri­ka haladó erőinek javára. A Központi Bizottság meg­erősítette szolidaritását a zimbabwei, a namíbiai, a dél­afrikai népeknek a szabad­ságért, a faji megkülönbözte­tés ellen folytatott harcával. O A Központi Bizottság w • megállapította, hogy világ­szerte egyre szélesedő társa­dalmi mozgalom bontakozik ki a minden nép érdekében álló leszerelés előmozdításáért Az európai ifjúsági leszere­lési konferencia — amelyet 29 ország ifjúsági szervezeteinek küldöttei tartottak Budapes­ten — fórumot biztosított a katonai enyhülés lényeges és időszerű kérdéseinek megvita­tására, s kifejezte a különbö­ző politikai irányzatokat kép­viselő fiatalok elkötelezettsé­gét földrészünk és a világ tar­lós békéje mellett.. A Központi Bizottság a nem­zetközi szervezeteknek, a tár­sadalmi szervezeteiknek és in­tézményeknek a közelmúltban megtartott genfi leszerelési vi­lágkonferenciáját a leszerelé­sért folytatott széles körű küz­delem jelentős eseményeként értékelte. Hasznosan járult hozzá a neutronbomba beve­zetése, a fegyverkezési hajsza fokozása ellen küzdő nemzet­közi mozgalmak 'kibontakozá­sához, az ENSZ rendkívüli, leszerelési ülésszakának előké­szítéséhez. A Központi Bizottság he­lyesli és nagyra értékeli a magyar társadalmi és itömeg- szervezetek közreműködését az egész népünk békés törekvé­seit szolgáló nemzetközi ak­ciókban. II. A Központi Bizottság Átte­kintette a mezögazaasag és az élelmiszeripar helyzetét, érté­kelte agrárpolitikánk megva- 1 lósításának tapasztalatait, s kijelölte a továbbfejlesztés feladatait. — A Központi Bizottság megállapította, hogy az el­múlt két évtizedben történel­mi jelentőségű fordulat követ­kezett be a magyar mezőgaz­daság helyzetében: létrejött, megszilárdult és erőteljesen fejlődik a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság. A termelői- szövetkezeti mozgalom győ­zelmével az egész népgazda­ságban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Sikere­sen oldottuk meg a szocia­lista átszervezés és a terme­lés növelésének kettős felada­tát. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével meggyorsult a termelőerők fejlődése, átalakult a társa­dalom osztályszerkezete. A termelési viszonyok gyökeres megváltozása egész társadal­mi és gazdasági életünkben erősítette a szocialista voná­sokat. Létrejöttek a mezőgaz­daság szocialista fejlődésének, a falu, a parasztság anyagi és szellemi felemelkedésének elengedhetetlen feltételei. Üj tartalmat kapott, megszilár­dult rendsz.erünk legfőbb po­litikai alapja, a munkásosz­tály és a parasztság szövetsé­ge. erősödött a szocialista nemzeti egység. — A magyar mezőgazda­ság szocialista átszervezésében és az azóta végbement fej­lődésben megmutatkozik a le­nini szövetkezeti elvek alkotó alkalmazása, a hazai tanul­ságok és a szocialista országok tapasztalatainak hasznosítása. A sikerek az önkéntesség, a fokozatosság, a demokrácia érvényesítése alapján, a »bal«- és jobboldali elhajlások elleni következetes harc je­gyében születtek. Parasztságunkat saját ta­pasztalatai győzték meg arról, .hogy helyesen cselekedett, amikor a szövetkezeti gazdál­kodás útjára lépett. Jó ügyet szolgált munkásosztályunk, társadalmunk, amikor nagy­arányú politikai és anyagi segítséget nyújtott a szövet­kezetek létrehozásához és meg­szilárdításához., a mezőgazda­sági termelés korszerű alap­jainak megteremtéséhez. Elévülhetetlen érdemeket szereztek azok a parasztok, munkások, értelmiségiek, kommunisták és pártonkívü- liek, akik hazánkban megal­kották a szocialista mezőgaz­daság történelmi művét. Elis­merést érdemel a mezőgazda­sági dolgozók ifjabb nemze­déke, amely az alapítókat kö­vetve, velük együtt helytáll, és hozzáértően, eredményesen végzi munkáját. — A szocialista mezőgazda­ság létrejöttével és megszilár­dulásával gyökeresen megvál­toztak a parasztság élet- és munkakörülményei, növeke­dett a mezőgazdasági munka társadalmi megbecsülése, a dolgozók politikai és szakmai műveltsége, erősödött a közös­ségi szellem. A termelőszövetkezeti pa­rasztság jövedelme jelentősen emelkedett. A társadalombiz­tosítás kiterjesztése, a nyug­díjrendszer bevezetése és más szociálpolitikai intézkedések számottevő mértékben javítot­ták a szövetkezeti parasztság életkörülményeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a magyar pa­rasztság általános felemelke­dése döntően hozzájárult ah­hoz, hogy megváltozott a ma­gyar falu arculata, meggyor­sult társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése, a falu és a város közötti különbségek az elmúlt két évtizedben lénye­gesen csökkentek. — A szocialista átszervezés óta meggyorsult a mezőgazda- sági termelés növekedési üte­me, fejlődése egyenletesebbé vált A termelés nem egészen két évtized alatt kisebb föld­területen és kevesebb dolgo­zóval több, mint másfélsze­resére növekedett Ez mező- gazdaságunk történetében egyedülálló eredmény. Legszembetűnőbb a fejlődés a gabonatermelésben. Búzából az átlagtermés az 1960. évi hektáronkénti 17 mázsával szemben 1977-ben meghaladta a 40 mázsát, a kukorica ter­mése pedig 25 mázsáról 47 mázsára emelkedett. A hazai termés hosszabb idő óta fe- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom