Somogyi Néplap, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

ülést lartoU a városi tanács A tisztább Kaposvárért Ttegrap H&vltSA Ütést tartott a Kaposvári Városi Tanács. A testület értékelte a Városgaz­dálkodási Vállalat munkáját, megtárgyalta a város cigány lakosságának helyzetéről elő­terjesztett beszámolót és sze­mélyi ügyekben döntött. Stad­ler Józsefet, az építési-, köz­lekedési- és vízügyi osztály vezetőjét — más munkakör­be helyezése miatt — fölmen­tette tisztségéből, s Keresztúri Jánost kinevezte osztályveze­tővé 'A megyeszékhely lakossága sokszor találkozik a Város­gazdálkodási Vállalat munká­jával és véleményt mond te­vékenységéről. örül a fáknak, a virágoknak, a szépen gon­dozott parknak, játszótérnek és bosszankodik a szemét miatt. A költségvetési üzemből szer­vezett vállalat tegnap _ har­madszor számolt be tevékeny­ségéről a tanácsnak. Bejelen­tették, hogy a múlt év tava­szán megszüntették a lófoga­tos szemétszáll ft ást, és fejlesz­tési alapjuk hetven százalékát fordítják gépesítésre. Ez le­hetővé tette, hogy csaknem teljesen kicseréljék a köztisz­tasági gépeket; elsősorban az úttisztításnál könnyítik a ne­héz fizikai munkát Sokat bírálták a vállalatot a szemétgyűjtésért és elszállí­tásért Jelenleg 93 utcában nincs rendszeres szemétgyűj­tés a megyeszékhelyen. Igaz, hogy a város lakóin is mú­lik, hogy szemetesek az utcák, de tisztább lehetne a szemét­telep környéke is, ha nem en­gednék be oda az idegeneket, akik széthordják, eldobálják az ott talált vasakat, papírte­kercseket A Kapos hidjai, a felüljárók, az állomás környé­ke, a Dózsa György utca, a Schönherz Zoltán utca és még a város szívében levő Április 4. utca is piszkos; a járdát sem söprik a házfelügyelőkés a háztulajdonosok. A Somogy megyed Ingatlankezelő és Fel­Folyékony C-vitamin \ Herbaria Országos Gyógynövény-forgalmi Közös Válla­lat üdítőital-üzemében naponta 31 ezer üveget töltenek meg csipkebogyószörppel, A magas C-vitám in tartalmú ital növe­li a szervezet ellenállóképességét, ezért az egészségügyi szak­emberek különösen hasznosnak tartják fogyasztását. Képün­kön: Óránként háromezer palackot tölt mi« szörppel a töltő automata. Növényvédelmi tájékoztató Fontos feladat újító Vállalat, valamint a Vá­rosgazdálkodási Vállalat együttes ellenőrzése megaka­dályozhatná, hogy a házfel­ügyelők rosszul lássák el a feladatukat. Egy tanácstag szóvá tette, hogy a színház mögött halomban áll a hul­ladék; s ha hull a hó, nem a vállalat, hanem a napfény tünteti el az utcáról... A Városgazdálkodási Válla­lat mély- és magasépítő tevé­kenységet is végez: a közmű­építések után a helyreállítás a feladatuk. Magasépítő-rész­legük két éve készítette el kertészeti telepüket, tavaly a cseri városrészben százszemé­lyes óvodát és műteremlaká­sokat épített. Az idén a don­nert városrészben emelnek ugyancsak százszemélyes óvo­dát. A tanácsülés megállapította, hogy a vállalat a hibák elle­nére megfelel feladatának Fejlődése egyenletes, gazdál­kodása jó, de az eszközeiket jobban fel kell használni a , város tisztaságáért Hasznára I válna, ha jobb kapcsolatai lennének a társadalmi szerve­zetekkel. Több ötletet várunk vala­mennyien a parkok, közterü­letek szépítésénél, rugalmas­ságot a munkában — a szebb, tisztább Kaposvárért Gombos Jolán Pályázat tankönyvek írására 19 általános- és középisko­lai tankönyv megírására hir­detett pályázatot a Tankönyv- kiadó Vállalat — megfelelő szakmai és pedagógiai tapasz­talattal rendelkező szakembe­reknek, gyakorló pedagógusok­nak, munkaközösségeknek. Az új tan tervek alapján megírandó tankönyvekből 1981-től, illetve 1982-től tanul­nak majd a diákok. A pályá­zóknak teljes koncepciót kell kidolgozniuk, ezen belül meg jeli jelölniük, hogy milyen nyomtatott eszközöket — munkafüzeteket, feladatlapo­kat — tartanak szükségesnek a tankönyvhöz mellékelni. Ezen kívül részletesen ki kell dolgozniuk a tankönyv egy megadott és egy szabadon vá­lasztott fejezetét. A pályázatok benyújtásának határideje: 1978. október 1. Az első három díj 15 ezer, 10 ezer és 8 ezer forint A pályázat jeligés. Új pavilonokat nyit az Utasellátó Újabb tejárusító pavilonok nyitásával, automaták xtelepí­tésével, az ételválaszték bőví­tésével igyekszik enyhítem a szeszértékesítés korlátozásából adódó veszteségeit az Utasel­látó Vállalat, amelynek januá­ri forgalma 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Az előzetesen számítottnál is nagyobb csökkenés okát, ab­ban látják, hogy a korábban főleg szeszt árusító üzletek az egyéb áruk — kávé, szend­vics, édesség stb. — forgal­mából adódó bevétel jó részé­től is elestek. A tapasztalatok szerint az utasok szívesebben keresik föl a pályaudvarok közvetlen közelében lévő élel­miszerüzleteket, ahol 9 óra előtt Is »teljes« ellátásban ré­szesülhetnek, vagyis nemcsak a reggelihez való ételt, ha­nem a megszokott rövid italt is megvásárolhatják, annál is inkább, mert ezeknek az üzle­teknek a nyitvatartási ideje jól igazodik a munkásvonatok érkezéséhez, indulásához. A szeszárusítást korlátozó rendelet az Utasellátót a ven­déglátószakma állagánál job­ban érintette. A vállalat 600 üzletében nem árusíthat sze­szes italt reggel 9 óráig, de a hajóállomások, az autóbusz­pályaudvarok üzleteiből, mint­egy 520 helyről, teljesen kitil­tották az égetett szeszt. Intézkedési ten.-ük szerint megfelelő kínálat kialakításá­val bővítik a reggelizés lehe­tőségeit, á rasútáflomlsaSB« további tejbüféket, tejet S tejterméket árusító pavilono­kat nyitnak, és újabb auto­matákat állítanak fel. Az ed­dig főleg szeszes italt árusító pavilonokban — ahol van hozzá megfelelő terület — be­vezetik vagy bővítik a meleg büféáruk, a lángos, a kolbász, a grillételek stb. árusítását, s erre néhány új pavilont is nyitnak. Ahol minderre nincs hely, ott bővítik a csak mele­gítést kívánó gyorsfagyasztott konyhakész ételek, valamint a finom pékáruk, a sütemények, a tej és tejtermékek, a jég­krémek — s mindenütt gazda­gítják az üdítő italok — vá­lasztékát Kétezer halál 4 vándorlás áldozatai Tavaly több mint 2000 em­ber halt meg hazánkban köz­lekedési baleset következté­ben. Ennyien benépesítenének egy falut. Nálunk nincsenek városokat megtizedelő járvá­nyok, egészen másfajta kór ütötte fel a fejét és ennek egyre többen esnék áldozatul. Borzasztóbb a járványnál, hi­szen egészséges, életvidám embereket ragad eL »Tör­vényszerű«, hogy egyre töb­ben haljanak meg az utakon? Nem hiszem. A sok autó nem jelenthet sok balesetet. Somogybán több mint 22 ezer személygépkocsi van. Az idegenforgalom erős a megyé­ben. Évente körülbelül egy­millió autó szalad útjainkon. A közlekedési gondok nagyok, hiszen Siófokon például nyá­ron nincs parkolóhely és ál­landóak a közlekedési »du­gók«. A siófoki járásban ta­valy összesen 208 baleset tör­tént Legtöbbször mozgó jár­művek ütköztek össze; a sor­ban rögtön a gyalogosbalese­tek következnek Ha azt vizsgáljuk, hogy mi­lyen okok játszottak közre a baleseteknél, akkor első he­lyen a gyorshajtás áll. A me­gyében 210 baleset követke­zett be gyorshajtás miatt A legsúlyosabb szilveszterkor Kerekiben volt: hatan vesz­tették életüket Néhány perc előnyre tesz szert csupán a gyorshajtó, és ezért a pár percért gondolkodás nélkül kockára teszi saját és mások életét Az elsőbbségi jog meg nem adása, a figyelmetlenség ugyancsak »előkelő« helyet foglal el a baleseti okok kö­zött Érdekes eredményre jutunk, ha azt vizsgáljuk, hogy me­lyik napszakban történik a legtöbb szerencsétlenség. A közlekedésrendészet adatai szerint a tavalyi 677 személyi sérüléssel járó közúti baleset közül a legtöbb — 117 — délután 4 és 6 óra között tör­tént Akkor, amikor az em­berek többsége hazaindul a munkából vagy a nyaralójába siet de mindenképpen rohan, mert rövidesen véget ér a nap. Idegesen, kimerültén in­dulnak, előznek, tolakodnak, nem ' törődnek a másikkal. Különösen ez a helyzet szom­baton és vasárnap. A hét két legcsendesett napja a kedd és a csütörtök. Tavaly ezeken a napokon »csak« 80—80 baleset történt A sérülések mértékét te­kintve a balesetek minden változatának nőtt a száma. Könnyű sérüléssel járó bal­eset 320 volt megyénkben, 292 esetben súlyos sérülésekkel járó szerencsétlenség történt és 65 ízben halálos áldozata is volt a balesetnek. A másik legsúlyosabb olt az ittasság. Nincs olyan nap, hogy ne vonnának be jogosít­ványt azért, mert a volán mögött ülő indulás előtt a pohár fenekére nézett Ez már önmagában is vissza kel­lene tartsa a járművezetőket nem szólva a számtalan tra­gédiáról, melyet az alkohol okozott Tavaly 135 baleset következett be ittasság miatt Azért mert a járművezető nem hitte el, hogy ha iszik, tompábbak lesznek a reflexei, szórtabb a figyelme. Ezt az országos adatok is jelzik: ha­zánkban minden ötödik bal­eset ittasság miatt történik. Nagyon csekély az olyan balesetek száma, amelyek nem a járművezetők hibájá­ból történnek. 16 esetben mű­szaki hiba következménye volt a szerencsétlenség, ám ha jól belegondolunk, akkor erre is azt mondhatjuk; ha az au­tós gondosan ellenőrzi kocsija műszaki állapotát.. Ha nem kopott gumikkal indul él... Pályahiba miatt mindössze három baleset történt 1977- ben. Az emberélet a legdrágább, ám azért tanulságos azt is megvizsgálni, vajon mekkora volt a baleseteknél a kár­érték? Tavaly néhány ezer forint híján elérte a 7 millió forintot megyénkén! Dán Tibor a gabonák fejtrágyázása A tél elmúltával az ismét fej­lődésnek induló vetéseken el­érkezett a fejtrágyázás ideje. Az elvetett gabona bokrosodá- S3 már az ősszel megkezdődött, annak fő ideje azonban min­dig a kora tavasz. A kellő idő­ben végzett fejtrágyázástól tügg a gabonavetések megerő­södése, további jó fejlődése. Jó tápanyag-ellátotrtságú, erőteljes fejlődésnek indult nö­vények a gabonalisztharmat fertőzésének is nagyobb mér­tékben tudnak ellenállni. A feladat elvégzését különösen időszerűvé teszi az, hogy a kedvezőtlen időjárás következ­tében rosszul teleltek, gyenge fejlettségűek a gabonák, így fokozottan veszélyezteti őket a korai, erős lisztharmatfertőzés. A csaknem hótakaró nélküli tél sok helyütt megsanyargatta a gabonavetéseket. A fej trá­gyázást nemcsak a gyengén, hanem a jól áttelelt, megerő­södött őszi vetések is meghá­lálják. Ebben a g időszakban a ntt- ráttartalmú műtrágyára igen élénken és biztosan reagál a gabona. Egyrészt mert a hideg talajban a nitrifikáció még szünetel, a gabona viszont már ismételten fejlődésnek indult, és igényli a nitrogén táplálé­kot, másrészt a tápanyag felvé­teléhez elegendő víz van a talajban. A fejtrágya kiszórá­sakor legyünk figyelemmel az időjárásra. A hőmérséklet in­gad ozása, a fagyos és fagy­mentes napok, illetve idősza­kok változása részben megha­tározza a fejtrágya kijuttatásá­nak idejét és módját. Előnyös, ha a tél végi fejtrágyázást fa­gyott, hó nélküli talajon vé­gezzük a hagyományos műtrá­gyaszóró gépekkel. A fagyott földön könnyebben járnak a gépek, kisebb a taposásí kár. A légi úton történő kijuttatás mentes a taposási károktól, a műtrágyát egyenletesen szór­ja, ezért e felmelegedő időszak­ban ez a mód indokolt. Tájé­koztatásul közöljük a megyei Agroker vállalatnál fej trágyá­záshoz beszerezhető műtrágya­féleségeket; mészamm o nsalét- rom (28 százalék), ammoimit- rát (34 százalék), karhamid (46 százalé&J. Szapudi András A BESENYŐ Három öregember nézte a fiút. Egymás mellett ültek a pokróccal letakart priccsen, és örvendeztek. A fiú vadonatúj kétcsövű puskát tartott az ölé­ben, gyönyörködött benne. Az öregek a fiú örömének örven­deztek. — Most már Igazi vadőr vagy — mondta az egyik, a legőszebb fejű, a legszélesebb vállú öreg. — Vadőr volt eddig is — szólalt meg a középen ülő, akinek az arcán vadkanagyar hasította sebhely vöröslött — Az. Botos vadőr — je­gyezte meg a harmadik, a kordovánarcú, vadőrruhás öreg. Mosolyogtak. — Hallod, Gyula? Eddig botos vadőr voltáL Hova tün­tetted a botodat? A fiú nem vette le szemét a puskáról, talán nem is hal­lotta, amit az öregek beszél­tek. Tegnapelőtt kapta az en­gedélyt, tegnap vette a pus­kát, és ma lőtt vele először. — Jó puska — jegyezte meg Törő. — Egy kicsit le­felé hord, úgy vettem észre Egészen kicsit. « Törő hat fácánt lőtt az új puskával, Papp Pista két nyu- lat Az öregek is kipróbálták. A vadászház ablakát félig elsötétítették, mint izzó júliusi napokon. A sublóton vadonat­új őzbaktrófeák sorakoztak. — Jó területe van a fiúnak — szólt a legvállasabb öreg­ember. — Igen gazdag. Kü­lönösen apróvadban. A sebhelyes arcú bólintott — Harminc éve jártam ezt a területet — mondta. — Tu­dom, mit hagyok a fiúra. — Hagyd már azt a pus­kát, hé! — reccsent a vadőr­ruhás hangja. — Addig simo­gatod, amíg majd elsül. Az öregek nevettek. Törő is, Papp Pista is. ök az asztál mellett ültek. A fiú fölkapta a fejét, és éles hangon visszaszólt az öregnek. — Maga parancsoljon Bő­sárkányban! Itt én vagyok a vadőr. Az öregek szeme összevil- lant. Jól beszél, mondták a tekintetek. A legszélesebb vállú kiment a konyhába, mert ő főzte a fácánlevest. — Mindjárt ehettek — szólt vissza öblös hangon. A bősárkányi vadőr a de­mizsonért nyúlt, a sebhelyes arcú pedig poharakat tett az asztalra. — Egy kortyot evés előtt — mondta a bősárkányi vadőr. Mindenki poharat fogott, és koccintottak a fiú egészségé­re. — Böcsüld meg magad, fiam — szólt csendesen a sebhe­lyes arcú öreg. — Isten él­tessen benneteket! A fiú a Hanság legfiatalabb vadőre volt, alacsony terme­tű, vékony testalkatú. Göndör, fekete haja csaknem a válláig ért. Görnyedt tartással ült, ki- mérten mozgott, keveset be­szélt, és méltóságteljesen hall­gatott. Kisöreg, gondolta Törő. Még innen a húszon, de ki­csiben akár a sebhelyes arcú. ö volt a nevelője. Már kö- lyökkorában kijárt hozzá ta­nulni. A nyolc általános befe­jezése után az apja lakatos­tanulónak adta. Városi inté­zetbe került, színjeles bizo­nyítványokat szerzett szakmai versenyeken első díjat nyert. A gyárban kiemelt órabért kapott, jószemű maszekok környékezték, de a fiú nem ment maszekhoz, és egy na­pon a gyárat is otthagyta. A sebhelyes arcú addigra kijár­ta neki a vadőri állást Be­iratkozott a szakiskolába, két évig volt az öregember segéd­je havi hatszáz forintért. A gyárban ötször annyit kere­sett. »Nem sajnálod a szakmádat, az üzemet? — kérdezte egy­szer Törő. •Amióta az eszemet tudom, hivatásos vadásznak készü­lök« — válaszolta. »Akkor miért mentél laka­tostanulónak ?« »Apám kedvéért® »Apád azt akarta, hogy la­katos légy?« . »Azt akarta, hogy szakmun­kás-bizonyítványom legyen. A vadőrség szerinte nem szak­ma.« »Az apád szakmunkás?« »Földműves.« »Most mit szól az apád ?« »Semmit Nem törődik ve­lem.« A szakiskolát is kitűnő ered­ménnyel végezte el. És most már a puska is megvan. Törő fölemelte a poharát és azt mondta: — A vagongyár lakatosokat keres. Korszerű műhelybe, magas fizetéssel.. 1 Elmész-e, Gyula? A fiú elmosolyodott — Ne vedd rossz néven, ha azt mondom, nem értelek — folytatta Törő most már ko­molyan. — Nem és nem... A fiú rezzenéstelen arccal nézett maga elé. A sebhelyes arcú öreg szólalt meg. — Pedig vadászember vagy — mondta. — Értened kelle­ne. Tudod jól, hogy van olyan ember, aki tíz éve vadászik, de sohasem volt vadász, és nem is lesz az soha. Aztán olyan is van, akinek nem ad­hatsz puskát a kezébe, mert még gyerek, de már most lát­szik rajta, hogy vadász lesz belőle. Látszik a szeme járá­sán, a mozdulatain. Ilyen volt Gyula is. Már ötéves korában megláttam benne a vadászt A másik két öreg feszült figyelemmel hallgatta a seb- helyes arcút, közben a fiúra pislogtak. [.Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom