Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

BŰVÖS kör Gúzsba kötött akarás »... « kaposméröi Lotinea Tsz ez évben megkezdi is 1978 novemberére befejezi a város nagyüzemi zöldsé­geskertjének beruházásait. A tervidőszak végére száz- tizhektáros modellkertész et (egy hektáron üvegház) szolgálja a lakosságot.« (Somogyi Néplap, 1977. feb­ruár 11.) • Új cérnázó születik Nagyatádon Gyorsabban cserélik a gépeket Az eredeti terv szerint 1978 februárjában az alapozási munkák után állnia kellene az egy hektáros üvegbáz szerke­zetének. Még egy lapát földet sem mozdítottak meg. A váz- szerkezet a szövetkezet kerté­szetének szomszédságában, gondosan körülkerített nelyen várja a sorsát. Ezzel szemben az egy évvel ezelőtti kerté­szeti dosszié mellé újabbakat kellett nyitni : az iratokat, ak­tákat, levelezéseket azóta ki­lókban lehet mérni. Az elnök, Szabó Gábor többször és keserűen használ­ja ezt a kifejezést: »krimi«. Horváth Lajos, a szövetkezet­nél a múlt nyár óta dolgozó építésvezető — bár bőséges ta­pasztalattal rendelkezik — mindenre számított, csak arra nem, hogy ilyen kálváriát jár­jon egy kiemelt mezőgazdasá­gi beruházás. Nézzük a tényeket! A ker­tészeti beruházások tervezé­sűnek országos gazdája a Csongrád megyei Agrober-ld- rendeutseg. A szövetkezet — érthető — őket bízta meg a 43 milliós beruházás tervezé­sével. Az 1976. december 17-én Kelt jegyzőkönyvben a követ­kező határidők állnak: az alapokmány elkészítésének ha­tárideje 1917. március 15., ki­viteli terv 1977. június 15, a kivitelezés megkezdése 1977. augusztus 15., a beruházás várható befejezése 1978. no­vember 1. A szövetkezet ezeket a ha­táridőket komolyan vette; minden feltételt megteremtett, hogy ne legyen akadálya a program végrehajtásának. Ker­tészeti szakembereket vettek föl, szakmunkásképzést szer­veztek, ütőképes építőipari brigádot alakítottak, és meg­mozdultak a gépműhely dol­gozói, a szocialista brigádot is — vállalásokat téve: ha augusztusban kezdődik a mun­ka, ott lesznek a »gáton«. Nemcsak a határidőket vették komolyan, hanem a megyei pártbizottság 1976. december 9-i határozatát is, amely ki­mondta: kiemelt támogatásban kell részesíteni a zöldségter­melés föllendítését szolgáló kaposméröi beruházást. Azt hiszem, a héten az influenza kivédése vagy le­gyűrése foglalkoztatta első­sorban megyénk lakosságát is. A járvány ugyanis, szinte korlátlan hatalmát érezve, hí­vás — sőt kopogtatás — nél­kül látogatta a családokat. Elsősorban a fiatalabb kor­osztályokat tisztelte meg to­lakodó barátságával, de ki­jutott figyelméből az idősebb nemzedéknek is. Így aztán — mivel a hiányzás megközelí­tette a bűvös ötven százalé­kos arányt — jónéhány gyer­mekintézmény, általános és középiskola eljutott a kény­szerszünet gondolatáig. Az influenza alighanem megnöveli a táppénzes napok számát és rontja a kínkeser- \ esen megjavított statisztikát. Pedig tavaly már — amint a megyei tanács-vb keddi ülé­sén nyilvánosságra hozott ; tatokból kitűnt — két d- : cd százalékkal csökkent me­énkben a táppénzes-arány, .i. kiutalt táppénzes napok £.:áma pedig 0,5 százalékkal volt kevesebb az előző évi­nél. Ez 11 ezer, betegség he­lvett munkában töltött napot ; aient. Azt is megtudhattuk a megyei főorvos jelentéséből, hogy naponta átlag 221-gyel kevesebben voltak táppénzen, mint 1976-ban. Bár számuk még így is tetemesnek mond­ható, hiszen még mindig na­pi 6 és fél ezer beteget tar­tottak nyilván. Az eredmé­nyek azonban mindenképpen kedvezőek. Mögöttük éppúgy Ezzel szemben a legelső dá­tumnál »lépéshátrány« követ­kezett be. A beruházás alap­okmánya március 15-e helyett májusban készült el, 1977. január 28-án rendelte meg a szövetkezet a szegedi Agrober-től a kiviteli tervek elkészítését. Nemhogy a ter­vek nem készültek, hanem az erre vonatkozó tervezési szer­ződést sem kötötték meg. Ha van tervezési szerződés és nem készül a kiviteli terv, ak­kor kötbérezhető, azaz anyagi­lag is felelősségre vonható a tervező. De enélkül csak kérni, kérni, sürgetni lehet Ez utóbbi történt. Kiviteli tervet nem topott a szövetkezet jú­nius 15-re, a tervezési szerző­dés is csak 1977, október 13- ra(!) készült el. Hol vagyunk tehát már a munkák augusz­tusi kezdésének lehetőségei­től? A tervezési szerződés azt tartalmazta, hogy egy évvel később, 1978. június 15-re ké­szül el a teljes tervdokumen­táció. Az egyeztető tárgyalás után, ami végül is a múlt év novemberében fejeződött be, sikerült »lealkudni« a határ­időt 1978. április 15-re. A szövetkezet tervdokumen­táció nélkül — elméletileg — nem tehet semmit. Csakhogy nem olyan szándékkal láttak hozzá ehhez a beruházáshoz, hogy tétlenül elfogadják a legkevesebb egyévi csúszást. Nem is tehették, hiszen egy beruházás megkezdése »több szálon« is fut A szálaik közül ezúttal csak néhányat ve­gyünk kézbe. Az 1976-os jegyzőkönyvben rögzített határidők szellemé­ben a szövetkezet megrendel­te a Mezőgép vállalattól az üvegház vázszerkezetét még­hozzá olyan szerződést kötve, hogy azt 1977. december 31-ig elkészítik és a szövetkezet el is szállítja. Az elnök, az épí­tésvezető úgy mondja: csak ez a vállalat teljesítette szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gét. Igenám, csakhogy az áru­ért fizetni kell, a beruházás­nak azonban nincs okirata, nincs tervdokumentációja. Nem részletezem. A szövetke­zet a mintegy tíz és fél milli­ós vázszerkezetért — amely­nek szállítása még tart — megtalálhatók a különböző hatósági intézkedések, mint az orvosok jó munkája, szi­gorúbb ellenőrző tevékenysé­ge. Ugyancsak a vb előtt sze­repelt a gyermekélelmezés ja­vítását szolgáló intézkedési terv is. Ebből kitűnik, hogy a gondok leggyorsabban — és különösebb beruházás nélkül — az áfész-ek és vendéglátó vállalatok lehetőségeinek jobb kihasználásával enyhíthetők. A későbbi időszakban első­sorban új iskolák, napközik, 1 illetve önálló, központi kony- ; hák építése segít a gyermek- j étkeztetés jelenleg kedvezőt- ! len helyzetén, bár továbbra is számítani ' kell a hivatásos étkeztető szervezetek készsé­gére. Nemcsak a gyermekek, ha­nem általában a lakosság, il­letve a bel- és külföldi tu­risták tömegeinek étkezési lehetőségeiről is szó volt a héten, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a megye veze­tőinek tanácskozásán. A részt­vevők elégedetten állapítot­ták meg, hogy tavaly a körül­ményekhez képest jó volt az áruellátás és színvonalas a kiszolgálás. (A summázás persze nem tagadta a hiány­cikkek terjedelmes listáját vagy egy-egy üzletben, ven­déglőben tapasztalt kedvetlen fogadtatást.) A jövőben vál­tozatlanul a Balaton-partra érkező vendégek igényes el­látásának megszervezése okoz gondot egyelőre saját pénzeszközeiből hárommilliót fizetett ki. Lépéseket tett a szövetkezet az építési engedély megszerzé­sére is. Amikor 1977 decem­berének közepén megkapták a tervezőtől az építési engedé­lyezési tervdokumentációt, 28- an beadlak a városi tanácshoz. építési engedély helyett rövi­desen egy értesítést kaptak, hogy a kérelemhez területfel­használási engedélyt is kell kérni. A terüietfelhasználási engedélyhez olyan adatok szúKségesek, amelyeket ugyan­csak a tervezőnek kell kimun­kálni. Így azután január 13- án ismét ment a levél Sze­gedre, sürgősen kérve a szük­séges dokumentumokat. (A másik levél a városi tanács­hoz, hogy addig szüneteltessék az eljárást, amíg beszerzik a hiányzó iratot.) A szünet még tart. A szegedi Agrober-től február 7-ig nem érkezett vá­lasz. Az építőmesteri munkákat — ha végre megkezdhetik a beruházást — a szövetkezet saját, jó fél éve rajtra kész brigádja végzi, a szakszereiő- iparosmunkát a kaposméröi ktsz. Csakhogy az idén a kez­dődő munkára szerződést kell kötni. Hogy a ktsz határidő­ket vállaljon, ahhoz ismernie kell a feladatot, azaz a kivi­teli terveket Ezek viszont a tervszerződés értelmében áp­rilis 15-re készülnek el. Nagy szerencse, hogy az egy község­ben levő két szövetkezeti szektor között igen jó a kap­csolat Sikerült megegyezniük a tervdokumentáció nélkül is. Nem mentünk végig min­den szálon. Itt tartunk ma. Az elnök elszántan mondja: az egyévi csúszás már biztos, de ha meglesznek a »papírok« »csakazértis gyorsan elkészít­jük ezt a beruházást«, Az idézett újságcikkben egy éve azt írtam: »Ha egy gaz­dasági vezetőtől azt kérdezné valaki, hogy egy beruházás megvalósításában melyik sza­kasz a nehezebb: az előkészü­let vagy a kivitelezés — bizo­nyos, hogy az első szakaszt jelölné meg. Mert valójában itt dől el az egész beruházás sorsa.-* Akkor egyikünk sem gon­dolta, hogy mennyire vonat­kozik ez a mérői kertészeti modellüzemre. A beruházás sorsát egyéb­két nyomon követjük. Ahhoz azonban, hogy ne csak udvarias mentegetőzés­sel, gépies magyarázkodások­kal, hanem elfogadható áron kínált termékek, ételek na­gyobb választékával szolgál­hassanak a boltok, a vendég­lők, a tavalyinál is több zöld­séget, húst, tejet kell előállí­tani a mezőgazdaságnak. E kötelezettség teljesítéséről is sok szó esett a termelőszövet­kezetek közgyűlésein. A héten harminchárom közös gazda­ság tartotta meg zárszámadá­sát, illetve fogadta el ez évi tervét. És hogy a meglehető­sen magasra emelt mércét el is érjék, már most minden napot gondosan ki kell hasz­nálni'. Szorgos munka folyik a géoműhelyekben, de elfog­laltságot ad a fejtrágvázás, a vetőmagvak előkészítése is. A havat egyébként mindenütt szívesen fogadták, hiszen kel­lő időben, oótolha^aUan csa­padékot juttat a talajba. A tél hosszú estéivel falun is módot kínál a művelődés­re, a szakmai ismeretek gya­rapítására. Ehhez nyújt se­gítséget a mezőgazdasági könyvhónap. amelynek me- gvei megnvitóját kedden tar­tották a Kanosvári Mezőgaz­dasági Főiskolán. A következő hetekben számos előadás, is­mertetés hangzik el megye- szerte, és minden bizonnyal sok falusi család házi könyv­tára gyarapodik hasznos kö­tetekkel. Faál László A régit a munkások sze­me láttára váltja föl az új a nagyatádi cérnagyárban. A tavaly elkészült épületben már egyenletesen dolgoznak a gépek; az emberek jól érzik ott magukat. A munka nehe­ze azonban most következik: a régi épület régi gépeinek helyére kell tenni a korszerű technológiát. Az öreg falakat úgy »rendezik át«, hogy az leginkább megfeleljen a hol­nap követelményeinek. A cérnázó egyik oldalán csattogva dolgoznak még az elöregedett gépek. Van közöt­tük olyan, amelyiknek az ol­dalán gyártási évként 1913 áll. Mi lesz a sorsuk? Gregor István telepvezető: — Alig várom, hogy lássam már rajtuk a hegesztőpiszto­lyokat. Felajánlottuk minden cégnek, de amikor látták, hogy milyen régiek, azt mondták: nem kelL Kovács József né mt se­gédművezető. Újpesten az elsők között tanulta meg ezeknek a gépeknek a kezelé­sét 1961-ben. A gépek ugyan­is onnan jöttek Nagyatádra. — Lesz, aki megsirartja .eze­ket? — Olyan ember aligha lesz: mindenki örül, hogy eltűn­nek innen. Sok selejtet csi­nálnak már. — Mitől van rajttik a *ok selejt? — Kikoptak a talpas csé­szék. Amit lehetett, megjaví­tottunk rajtuk itt, a gyárban, de attól még nem lettek újak... Azért sok mindent köszönhetünk ám ezeknek a gépeknek. 1961-ig nem volt Nagyatádon cénnázás; • lá­nyok innen menték fel, hogy megtanulják a gépek kezelé­sét, és örültünk nekik.­— Nyolcvannégy esztendős gyárunk történetében a leg­eredményesebb kampányt hagytuk magunk mögött Ez — a répa jó minősége és az utóbbi években végzett fel­újítási és karbantartási mun­kák mellett — a feldolgozás megkezdésétől a befejezéséig tapasztalható összefogásnak köszönhető. Kommunistáink, a pártonkívüll dolgozók, a szocialista brigádok mindent elkövettek a siker érdekében. Erősödött, tartalmasabbá vált a szocialista munkaverseny — új brigádok alakultak —, ezt fokozta a Nagy Október 60. évfordulójának a tiszteletére tett felajánlások, vállalások teljesítése — mondotta tóo- bek között Laki László, a Ka­posvári Cukorgyár pártvezető­ség titkára beszámolójában. Persze, nem csupán erről adhatott számot az összevont taggyűlésen, hanem arról is, hogy sikerült hatékonyabbá tenni az összefogást elősegítő politikai munkát, a pártalap- szervezetek tevékenységet. Tervszerűbb és következete­sebb volt a pártvezetőség irá­nyító, ellenőrző munkája, s ennek hatására az alapszer­vezetek és a pártcsoportok, te­vékenysége is. A pártépítés­— Az újak kezelését hogyan tanulják meg? — Van itt a régi sorban egy új gép: a cérnázólányok időszakonként azon váltják egymást. Mire beszerelik a többit, már mindenki tudja, hogy hogyan kell dolgozni rajtuk. Az üzemben még csak a régi gépek hangját lehet hal­lani: csattogásuk elnyomja a most érkezettek csöndesebb futását. — Könnyebb az üj gépe­ken? — Van jó oldaluk Is, meg rossz is. A régieken egysze­rűbb volt a fonalváltás, az újakon gyorsabb lesz. Termelés közben végrehaj­tani egy rekonstrukciót — nehéz vállalkozás. A nagy­atádi cémagyárban azonban nemcsak a műszakiak és a tmk feladata ez, hanem az egész üzemé. Az emberek akarata és a műszaki fejlő­dés parancsolta szükségszerű­ség találkozott itt Az ered­mény? Szinte az egész üzem tudja, hogy hol, mikor mi történik és — erejéhez, ké­pességéhez mérten — segít is a változtatásban. Annyi tár­sadalmi munkát még egyet­len évben sem végeztek az emberek, mint tavaly. Az energiaellátást biztosító új kábeleket például társadalmi munkában fektették le. Az idei év sem lesz köny- nyebb, mint a tavalyi volt, hiszen 1978 a beruházás befe­jezésének esztendeje. A ter­vek összeállításakor úgy dön­töttek, hogy meggyorsítják á oémázóüzem rekonstrukció­ját: június 30-a helyett már­cius 31-re elvégzik a munkát. Az indok egyszerű: a cérnára minden eddiginél nagyobb szükség van és egyre maga­ben tavaly érték el az utóbbi évek legszebb eredményét: ti­zenkét kiemelkedően dolgozó fiatalt — többségük fizikai munkás — vettek föl a párt- szervezetbe. A katonai szolgá­latra bevonult ifjú munkások közül pedig kettőt a honvéd­ségnél javasoltak a kommu­nisták soraiba. Őszinte és tárgyilagos volt a beszámoló. Az eredmények ellenére sem érződött belőle önelégültség. A pártvezetőség és a gyár kommunistái jól látják, hogy a tavalyi év si­kerei alapján tovább növelne- tik eredményeiket. — Vannak még tartalé­kaink, erre figyelmeztet a múlt év. Még tervszerűbben, következetesebben kell vé­gezni a pártvezetőség irányí­tó, ellenőrző és segítő mun­káját, együttműködve a gyár gazdasági vezetőivel és a tár­sadalmi szervezetekkel. A dolgozók összefogásának erősí­tése érdekében az eddiginél is jobban támaszkodunk a párt- csoportok szervező munkájára, kommunistáink példamutatá­sára. Nagy feladatunk az agi- tációs-propagandamunka ja­vítása, dolgozóink szemléleté­nek a formálása. sabbak a minőségi követel­mények. A régi berendezések­kel pedig nem lehetett már sem a mennyiséget növelni, sem a minőséget javítani. Hogyan áll most ennek az üzemnek a rekonstrukciója? A 22 gépből nyolc megkezdte a munkát, a többi a helyszí­nen van. A régi parkettát fo­lyamatosan szedik föl, a he­lyére rakják az újat. Ahol megköt a frissen rakott par­kett, oda már viszik is a gé­pet, s néhány nap múlva munkába állítják. A tizenhat régi gépünkön 700 tonna cérnát tudtunk gyártani, s ehhez 250 ember megfeszített munkájára volt szükség — mondta a telep­vezető. — A 22 új gépen 1200 tonna cérna készül majd, és kiszolgálásához 180 emberre lesz szükség. A régi csarnok az em­berek szeme láttára alakul áta korszerű fűtést és világítást szerelnek be, az új gépeket katonás sorban rakják egy­más mellé. Ahogy fogynak az öreg termelőberendezések, úgy lesz mind vidámabb, kor­szerűbb a megfiatalodó mun­kacsarnok. — Az itt folyó munka — mondta a telepvezető — azt is jelenti, hogy egyre több éa jobb minőségű cérna kerül a boltokba. Alapvető feladat az idei tervben, hogy a növekvő hazai igényeket kielégítsük éa teljesítsük exportvállalásain­kat A beruházás befejezésé­nek gyorsítását a vállalat hi­telvisszafizetési kötelezettségei is indokolják. Ezekért a kötelezettségek­ért vállalt többet a nagyatá­di cémagyárban mindenki, a.,ki segíthet a rekonstrukció­ban. Dr, Kercza Imre Korábban a hallgatás jelle­mezte a cukorgyári kommu­nisták tanácskozásait, alig- alig akadt felszólaló. Most azonban többen is szót kér­tek, kifejezték örömüket az eredmények hallatán, egyúttal felelősségérzetüket is, megis­merve az idei feladatoka'.: — Nagyobb gondot kell for­dítani az általános műveltség fejlesztésére. Százötven olyan dolgozónk van — köztük fia­talok is —, akik nem végez­ték el a nyolc általánost. Több bizalmat kell adni a munkás­nőknek, szakmai átképzőtan- folyamot indítani részükre; rendszeresebben, és gyakrab­ban tájékoztatni a pártcso- portbizalmiakat a gazdasági es a gazdaságpolitikai feladatok­ról, mert csak így tudnak eredményesen munkálkodni. Valamennyien elfogadták és tárgyilagosnak értékelték a beszámolót, kifejezve egyúttal azt is, hogy az örvendetesen javuló pártéletet tovább kell fejleszteni. Erről beszélt a vá­rosi pártbizottság munkatársa, Büchler Tamás és a megyei pártbizottság képviseletében Tóth Lajos is. Harminchétezer vagon ré­pa — ötezer vagonnai több a múlt évinél. A kampányban a tavalyi 243 vagonhoz képest naponta 251 vagonnal kell majd feldolgozni. Ez sok min­denre kötelezi a cukorgyár dolgozóit; elsősorban arra, hogy a karbantartást időben és jó minőségben végezzék el. Erősítve az eddigi jó együtt­működést, nyújtsanak segítsé­get a termelőknek, s a szállí­tást, a répa fogadását, feldol­gozását is úgy szervezzék még, hogy zökkenő nélküli legyen a munka. S hogyan várják az idei kampányt, miként készülnek az azt megelőző feladatokra a gyár kommunistái? Tóth La­jos igazgató így beszélt érről: — Feladataink jóval na­gyobbak. mint tavaly és a ko­rábbi években voltak. Az ösz- szefogás záloga az idei sike­reinknek is. Ennek megterem­tésén kell munkálkodnia min­den kommunistának. Szalai László Szerviz a gépeknek Mintegy ezer négyzetméter alapterületű szervizállomást épít — ötmillió forintos költséggel — a balaíonszabadi termelő- szövetkezet. A létesítményt még az idén átadják. Vörös Márt» Az eredmények zálogot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom