Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
Sikeres etiópjai ellentámadás Ogaden térségében Eüőpía fegyveres erői és a népi milícia egységei sikeres ellentámadást indítottak a keleti fronton, Ogaden térségében. Az ország területére betört Szomáliái csapatok mind élőerőben, mind haditechnikában súlyos veszteségeket szenvedve, fegyvereiket hátrahagyva vonulnak vissza — jelentette be hétfő délután Addisz Abeba-i sajtóértekezletén Fibre Szelasszié Vog-Deresz százados, az ideiglenes katonai kormányzótanács (DERG) főtitkára. A DERG képviselőié élesen elítélte a NATO-tagállamok- nak- a Szomáliái expanzionista körök agresszív háborújához nyújtott segítségét, amellyel alá. kívánták ásni az etiópiai forradalmat és el akarták szakítani az ország egy részét. Az imperialista körök durva beavatkozása a térség államai ügyébe súlyosan fenyegeti az »Afrika szarva« országainak biztonságát. A helyzet normalizásálát csupán az ENSZ és az afrikai egység- szervezet alapokmányában foglalt elvek szigorú tiszteletben tartásával, és a Szomáliái < csapatoknak az etiópiai területekről történő teljes és feltétel nélküli kivonásával lehet elérni — jelentette ’ki a főtitkár. Egyúttal leszögezte: Etiópia most elfoglalt területeinek felszabadításáért harcol, de elutasítja azokat a nyugati propaganda által terjesztett koholmányokat, hogy »tervei varinak a Szomáliái területre való behatolásra«. A hírügynökségek Szomáliái forrásokból is megerősítik az erőteljes etiópiai ellentámadás tényét. A területfoglaló csapatokat demoralizálja a nagyerejű tüzérség: és légitámadás, amelyet az etiópiai egységek intéztek állásaik ellen. A szo- máliaiak feladták a stratégiai jelentőségű Harrar tartományi székhely körül kiépített számos fontos hadállásukat. Púja Frigyes Brüsszelben Baudouin belga király tegnap fogadta a hivatalos látogatáson Brüsszeliben tartózkodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az uralkodó és külügyminiszterünk a két országot kölcsönösen érintő kérdésekről és időszerű nemzetközi problémákról folytatott megbeszélést. • • Össze kell fogni minden társadalmi réteget (Folytatás az 1. oldalról) »nagy« országos ügyekben, mint amilyen legutóbb a kereskedelmi törvénytervezet társadalmi vitája volt. Ugyanakkor a lakosság az olyan »kis«, a mindennapos életet érintő kérdésekről is véleményt mond, mint a járdaépítés vagy a víz- és a csatornahálózat fejlesztése. Mi több: ezeken a fórumokon körvonalazódnak a településeket gazdagító társadalmi munkák, amelyek értéke az elmúlt ötéves tervben több milliárd forintot tett ki. — Az elmúlt hónapok népfronttanácskozásaiból ás összegezéseiből kiderül, hogy jóné- hány területen az együttműködés további lehetőségei várnak kiaknázásra. Többek között ilyen lehetőség a közös tanácsú társközségekben élők helyzetének javítása. Ezeken a településeken, valamint az apró falvak egy részében és a tanyákon a kis lélekszám miatt nincs pártszervezet, távol esik a tanács, így a lakó- területi politikai munka többnyire a népfrontcsoportokra vár. Az a célunk, hogy a társközségekben élők élet- körülményeit közelítsük a városokban lakókéhoz, a közlekedésben és a helyi szolgáltatásban egyaránt megteremtve a feltételeket. Ugyanakkor az ellentmondásos helyzetekben népfront-bizottságaink jeleznek, segítséget kémek. Min4 például abban a községben, ahol az általános iskolát, megszüntették, de a gyerekek Mindannyiunk felelőssége Azearópai biztoaság és a közvélemény Földrészünk békéjének, biztonságának megóvásában fontos szerepet tölt be az európai országok közvéleménye. A hazai közvélemény tájékoztatását, mozgósítását tűzte céljául Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. E társadalmi testület tevékeny ségéről beszélgetett a Központi Sajtószolgálat munkatársa Papp Annával, a bizottság titkárával. — Milyen körülmények között és milyen céllal jött létre ez a bizottság? A megalakulás körülményeinek felvázolásához vissza kell nyúlnunk a hatvanas évek végéig, amikor az egész földrészen nagy erővel bontakozott ki a küzdelem az európai biztonsági konferencia összehívásáért É célból gyűlt össze Bécsben az európai közvélemény tekintélyes képviselőinek tanácskozása, melynek részvevői kezdeményezték az európai biztonság és együttműködés nemzetiközi bizottságának megalakítását. Ezzel párhuzamosan kontinensünk különböző országaiban ugyaftcsak létrejöttek ilyen testületek, s ezek között a magyar nemzeti bizottság is. Céljainknak megfelelően, tevékenyen bekapcsolódtunk az európai biztonságért folytatott nemzetközi akciókba. — Melyek a bizottság itthoni tevékenységének fő céljai? — Feladatunknak tekintjük mindenekelőtt a hazai közvélemény tájékoztatását az európai biztonság lényeges kérdéseiről, annak bemutatását, hogyan érintett hazánk minden állampolgára ebben a küzdelemben. Nálunk nem a hivatalos politikával szemben kell hirdetni céljainkat, mint a NATO tagállamaiban, hanem az MSZMP és a kormány nemzetközi politikájában szereplő, abban fontos helyet betöltő törekvéseket képviselünk. Ebből következően az európai biztonsággal Irapcsolatos tájékoztató és felvilágosító tevékenység nemcsak a mi feladatunk, ezt fontos teendőjének tekinti valamennyi társadalmi szervezet, és a tömegtájékoztatás egész hálózata. — Felvetődik a kérdési ároskor a kormány hivatalos politikájának tekinti az európai enyhülésért folyó küzdelmet s a tömegeknek nem keli e célból nyomást gyakorolniuk az ország vezetésére, van-e jelentősége a közvélemény állásfoglalásának? — Eine a kérdésre egyértelműen igennel felelhetünk. A párt és a kormány a maga egész tevékenységéhez, minden lépéséhez igényli a közvélemény támogatását, s ez természetszerűen vonatkozik a külpolitikára is. A nemzetközi életben, a különböző fórumokon történő fellépéshez az ország vezetése számára ez a tömegtámogatás adja meg a szükséges hátteret. Nyomatékosabbá teszi szavunkat, hogy mindenki tudhatja: a Magyar Népköz- társaságnak az európai biztonsággal kapcsolatos megnyilatkozásai, lépései mögött ott áll az egész magyar nép. — Milyen formákban ég módon folyik ez a tevékenység? ■— Immár hagyománnyá vált, hogy bekapcsolódunk a minden év tavaszán rendezett béke és barátsági hónapok rendezvénysorozatába, s ezek keretében az Országos Béketanáccsal együtt európai biztonsági és leszerelési hetet rendezünk. Ennék során az ország különböző részein vitafórumokat szervezünk az európai biztonság kérdéseiről. Itt gyakran meghatározott rétegek képviselői találkoznak : Miskolcon például munkások, Győrött fiatalok, Pécsett a kultúra területién dolgozók vitatták meg kontinensünk különféle kérdéseit, de sor került termelőszövetkezeti parasztok, kisiparosak stb. tanácskozásaira is. A téma nem egyszer kapcsolódik az adott réteg speciális problémáihoz, érdeklődési köréhez, az említett pécsi vitafórumon például, az országok kulturális együttműködése, az úgynevezett » harmadik kosár« került napirendre. E fórumokon bizottságunk egy-egy tagja tart vitaindítót és vezeti az eszme- csőrét. Az előbb említett körülményből adódóan a bizottság más szervezetekkel, szervekkel is igyekszik együttműködni, közös akciókat szervezni. Különféle javaslatokat, kezdeménvezéseket is tesz. Alighanem kevesen tudják, hogy a televízió itthon és határainkon túl is nagy érdeklődést kiváltott nemzetközi kerekasztal-beszél gélései — amelyeken szocialista és tőkés országokból jött politikusok, szakemberek, újságírók vitatnak meg a legszélesebb nyilvánosság előtt különféle nemzetközi kérdéseket — a mi javaslatunkra születtek. Szeretnénk egyes kulturális intézményekkel is közös lépéseket tenni. Elgondolásaink szerint hasznos lenne például közreadni epv lemezalbumot az európai népek dalaiból. Jav—"4’’k, hogy könyvkiadás'-"'- -’en- tesse meg az európai népek költészetének antológiáját, ez módot adna a nálunk kevésbé ismert kulturális értékek bemutatására is. — A nemzetközi akciókban milyen módon vesz részt a magyar bizottság? Milyenek a kapcsolataink, az európai biztonság és együttműködés nemzetközi bizottságával és a többi nemzeti bizottsággal? — Mint már említettem: tevékenyen részt veszünk az össz-európai találkozókon, összejöveteleken. Ezenkívül gyakorta kerül sor kétoldalú véleménycserékre is. A legrendszeresebbé ez magyar— olasz viszonylatban vált, itt már esztendők óta évente egyszer eszmecserét rendezünk időszerű kérdésekről. Gyakran látogatnak ide delegációk más nemzeti bizottságoktól is: ez lehetőséget nyújt arra, hogy alaposabban tudomást szerezzenek országunknak az európai együttműködést szolgáló tevékenységéről, s reálisan, a maga valóságában ismerjék meg hazánk életét. Mivel a nyugati propaganda ezekről általában egyoldalúan, tendenciózusan, nem ritkán a tényeket meghamisítva szól. Ez a kapcsolat azonban fontos szerepet játszik abban, hogy a tőkésországok reálisan gondolkodó személyiségei és rajtuk keresztül az ottani közvélemény képet kaphasson a valóságos helyzetről, a szocialista országok békepolitikájáról. Részt vettünk — a szakszervezetek közreműködésével — annak a kiadványnak az elkészítésében is, amely kimutatja: miként hatna a fegyverkezés csökkentése az európai dolgozók szociális helyzetére. Visszatérve egy korábbi kérdésre, hadd emeljem ki : hazánk lakossága közvetlenül is fontos szerepet tölthet be a nemzetközi közvélemény informálásában. Hiszen a személyes kapcsolatok igen széles körűvé váltak, milliók fordulnak meg évről évre hazánkban és ugyancsak milliók utaznak külföldre, s így sokan kerülnek személyes kapcsolatba más országok lakóival. Beszélgetéseden nem egyszer szóba kerülnek az európai földrész helyze4ével, gongjaival összefüggő témák is. Nem mellékes, hogy e beszélgetéseken mindannyian a tények és céljaink jó ismeretében tudiunk állást foglalni, véleményt mondani Bízottsápunk a maga tevékenységével nem utolsósorban ehi->ez is seCTÍ‘sé"“t k'Vá" nvúitani. iiv módon is s-"1- gá1'1”' ~~ né-ek kölp- " — tnond : E’v ó-iai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. szállításáról nem gondoskodtam A Ö—10 éves apróságok — a másik falu iskolájáig — naponta több kilométert gyalogoltak. Szerencsére azóta a tanács és a közlekedési vállalat segítsége nyomán már a múlté ez a gond. A további kihasználandó lehetőségeKet példázza a városokban tevékenykedő 17 ezer lakóbizottság is, Hiszen egy részük a szervező, a ne- ve.őmunka perifériáján mozog Sajnos azt kell mondanom, hogy sok helyütt csak nevében. létezik a lakóbizottság. — A tanács és népfront kapcsolatának szinte csak tö' redékét érintettem, s hosszan sorolhatnám a tanácstagokkal közös környezetvédelmi munka eredményeit, az idős emberekről való szervezett gondoskodásra kialakított terveket, a hétköznapi munkát. De részleteiben nehéz az egész együttműködést áttekinteni, hiszen kapcsolataink napról napra gazdagodnak. Nemcsak a tanácsokkal, hanem például a szakszervezetekkel is, és közös mozgósításunk eredményeként a szocialista brigádok ma már nélkülözhetetlen segítői a településfejlesztési tervek megvalósításának. A szakszervezetek, s a népfront- mozgalom többéves és tartalmas együttes munkája országszerte népszerű akciókat hívott életre, hogy csak az »egy üzem — egy iskola«, az »olvasó népért«, és az »olvasó munkásért« mozgalmat említsem. — A népfrontmozgalom sokágú gyökérrel kötődik a társadalom minden rétegéhez, és számos társadalmi és tömegszervezettel kötött együttműködési megállapodást. — A Magyar Nők Országos Tanácsával karöltve a népfront lakóterületi nőbizottságai politikai előadásokkal, baráti találkozók szervezésével a közéletiségre, a tanulásra, az önképzésre és a demokratikus családi légkör meghonosítására ösztönöznek. A szolgáltatások helyzetének elemzésével, a fejlesztések szorgalmazásával, az egyenlő családi munkamegosztásra neveléssel pedig a nők közéleti ténykedésének elengedhetetlen feltételeit igyekszünk megteremteni. A nők társadalmi szerepének megítélésében általános szemléletváltozást kell elérnünk, de nem kergetünk illúziókat, s tudjuk, hogy még sok-sok év fáradhatatlan munkája áll előttünk. Az idei tervünkben kiemelt hangsúlyt kapott kapcsolatainknak erősítése az ifjúsággal is. A szülői munkaközösségeken keresztül közelebb hozzuk egymáshoz az iskolát és a családot, ezzel is segítve az eredményes nevelést. A KISZ- szel közösen egyre inkább bevonjuk az ifjúságot a lakóterületi munkába, közművelődési feladataink megvalósításába, környezetvédelmi tevékenységünkbe, számítva a fiatalok lelkesedésére, tenni- akarására. A közösségi élethez lehetőséget teremtve a jövőben több segítséget adunk a lakóterületi ifjúsági klubok kialakításához és működéséhez is. — Az eddigiekben már példázott együttműködés mellett mozgalmunk tartalmas, érdemi munkakapcsolatot tart minden fontos szervezettel. Az MSZBT, a SZÖVOSZ, a TIT, a Magvar Vöröskereszt és a nemzetiségi szövetségek tevékenysége része az összehangolt társadalmi cselekvésnek, a feile4t szocializmusér4 folyó munkának. Az MSZMP e’vi-nolitikai útmuta+ásával dolgozó népfron4mozgalom tehát fontos műbelve, politika* kerete a szocialista nóoi nemzeti ecn/ség megvalósításának — mondotta befejezésül Szent- ístványi Gyuláné. Nemeslaki Tivadar 1923-1978 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy február 7-én szívroham következtében elhunyt Nemes laki Tivadar elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter, országgyűlési képviselő. NemesLaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, o Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az Országgyűlés Elnöksége Nemeslaki Tivadar a magyar kommunistáknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amelyet a háborús esztendők tanítottak meg helyük kiválasztására, hovatartozásuk vállalására, akik a felszabadulás után elévülhetetlen érdemeket szereztek a szocialista forradalom kibontakoztatásában, az új, szocialista Magyarország megteremtéséért vívott küzdelemben. 1923-ban Tatabányán született munkáscsaládban. Először szülővárosában dolgozott, mint bádogos- és vízvezeték-szerelő, majd az Almásfüzitői Olajfinomítóban helyezkedett el. Itt kapcsolódott be a munkás- mozgalomba. 1943-ban tagja lett a vasasszakszervezetnek, 1944 márciusától bekapcsolódott az illegális mozgalomba, a Békepárt sajtóját és röplapjait terjesztette. Társai szókimondó, harcos kiállása miatt becsülték, szerették. A felszabadulással új szakasz kezdődött az ő életében is. Pártszervezőként majd szakszervezeti főbizalmiként, később mint az üzemi bizottság elnöke vett részt az al- másfüzitői olajgyár életének megújításában. 1948-tól a szakszervezetek Komárom megyei Tanácsánál töltött be fontos tisztséget. 1949-ben már a párt központi vezetőségének munkatársaként foglalkozott szak- szervezeti kérdésekkel. Később elvégezte a pártföiskolát, utána a pártközpontban, majd a SZOT apparátusában dolgozott. Az 1956-os ellenforradalom leverése után a bányászat területére küldték. Olyan viszonyok között kellett ismét részt vennie a termelés megindításában, mint a felszabadulást követő időkben. Többek között Koipárom megyében szervezte a munkát, 1958 elején pedig e megye pártbizottságának titkárává, később pedig első titkárává választották. Az MSZMP Vili. kongresszusán a Központi Bizottság tagja lett. A megyei párt- bizottság első titkárának tisztét 1966-ig töltötte be, amikor a vasasszakszervezet főtitkárává választották. Négy évvel később a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, 1973-ban főtitkárhelyettese lett. 1975. júliusában nevezték ki kohó- és gépipari miniszterré. A párt XI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság tagjává választották. 1963 óta országgyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadart áldozd tos munkásságáért három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1957-ben pedig megkapta a Munkás—paraszt hatalomért emlékérmet. Értesítjük vevőinket, hogy az 1/1 literes szikvíz gyártását gyáregységünk üzemeiben (Kaposvár, Fonyód, Siófok) 1978. MÁRCIUS 31-EL MEGSZÜNTETJÜK. Helyette 0,5 literes koronazáras kiszerelésű szénsavas ivóvizet hozunk forgalomba, melynek fogyasztói ára palackonként 1,50 Ft. Az 1/1 literes szikvizes göngyölegeket 1978. június 30-ig veszi vissza gyáregységünk. Nagykanizsai Sörgyár. Somogy megyei Ásványvíz* és Üdítőital Gyáregysége (17266) MEGNYITOTTUK KOZMETIKAI RÉSZLEGÜNKET Kaposvár, Május 1. u. 46. szám alatt. Nyitva: naponta 6.30-tól 21.30 óráig. SZOLGÁLTATÓIT ARI SZÖVETKEZET (17322)