Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-23 / 46. szám

nek ezekben a hetekben, hó­napokban. Amatöregyütte- seink, a színpadra egyedül kiálló szólisták a somogyi művészeti szemlén mutatják be, mit tanultak az elmúlt időszakban. Mintegy négy­száz amatőregyüttes műkö­dik megyénkben, ezekben a Gazdaszemmel Hagyománnyá vált eseménysorozat A têU estëk megryeszerte a készülődés jegyében tel­SZEMLE ELŐTT Járási bemutató helyszíne lesz — Gondolom, korábbi indí­tékokra is visszavezethető, hogy újból vállalta a tanu­lást, illetve éppen az ének­szak elvégzését, — Niklán tanultam táncol­ni, mert abban az időben Marcaliban még nem volt rá lehetőség. Marcaliból rendsze­resen kijártam a próbákra. A főiskolán sajnos megszakadt a 'kapcsolatom az amatőrmozga­lommal, valahogy nem jutott rá időm. Azóia visszanyertem az ambíciómat, a Baglas népi együttesben táncolok. De ah­hoz, hogy magam is foglalkoz- hassam csoporttal, tanulnom kell. Most végeztem a nép­táncoktatói tanfolyamot, a nyáron vizsgázom. — Mióta vezet gyermekcso­portot? — Két éve. Az alsó tagoza­tosok alkotják a kezdő cso­portot, a nagyobbak a hala­dót, a nyolcadik osztályosok­kal külön is foglalkozom. Ve­lük már azt gyakoroltatom, amit mi, lányok táncolunk a Baglas népi együttesben, A kicsinyek gyermektáncokkal ismerkednek. — Van-e helyi gyűjtésű anyag? — Sávolynak nincsenek néptánchagyományai, de lehet tanulni, mert sok lejegyzett! tánc van. A kicsinyek gyerek- táncai, amelyekkel most a szemlére készülünk, mind eredeti somogyi anyag. — A három csoportban há­nyán táncolnák? — Összesen mintegy negy­venen. — Bár csak két éve foglal­kozik velük, — s nemcsak a gyerekek, hanem a csoportok is »fiatalok« —, gondolt-e ar­ra, hogy felnőttegyüttest ala­kítson azokból, akik elvégzik az iskolát. — Nagyon kevesen marad­nak a faluban. Én megelég­szem azzal az őrömmel, hegy ha bárhova kerülnek is a ta­nulóim, folytatják azt, amit itt Sávolyon elkezdtek. csoportokban pedig körülbe­lül hétezren tevékenyked­nek. Fiatalok, ifjúmunkások, hagyományt őrző öregek, akik nótaszóval, tánccal, verssel, játékkal vallják: a közösséginél nincS nagyobb öröm. .1 hétezer somogyi amatőr közül szólaltattunk meg né­hányat írásaink, a találko­zásokat megörökítő fényké­pek nemcsak a pillanatot kí­vánják megragadni, hanem tiszteletet szeretnénk éb­reszteni minden somogyi emberben, hogy az amatőrök tudják is: megbecsülik mun­kájúkat. Az amatőrmozgalom hely­zetét aligha léhet megítélni csupán a szemle bemutatóin. Együtteseink minősítéseit, elért eredményeit külön sem Vélhetjük meg, hiszen a cél, hogy a ma még alkalmi együttesmunka folyamatos­sá váljon, a csoportok belső nevelő tevékenysége pedig e' södjéJc. Kevés megyében rendezik meg így, láncolatszerű felme­nőrendszerben az amatőr mű­vészeti szemléket: helyi után a körzeti, majd a járási, vé­gül a megyei bemutatók zaj­lanak le ismét a tavasszal. Hagyománnyá lett ez a nagy­szabású kulturális eseményso­rozat Somogybán. Tröszt Tiborral, a Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesével, népművelési csoportvezetővel a szemlék feladatairól, ta­pasztalatairól beszélgettünk. Elmondta, hogy az évek so­rán egyre szaporodó törzskö­zönséget vonzanak a bemuta­tók. A jó produkciók hatása ez. Egy-egy szemle újabb. és újabb együttesre hívja fel a figyelmet. így volt ez Bala- tonföldvár vagy Somogygeszti esetében. De sorolhatnánk... Ezeknek a csoportoknak új műsorait már várakozással szemléljük. A bemutatósoro­zat fellépési alkalom az ama­tőr művészeti ágak tagjainak. A zsűri feladatai közül szakmai tanácsadás a legfon­tosabb. Maga az amatőrmoz­galom követeli meg a szemlé­ket Verseny, de tapasztalat- csere is egyúttal a rendez­vény. A versmondőkat számon tartják a művelődésügyi osz­tály munkatársai: kartoték- rendszer készült adataikkal, eredményeikkel. Ez a kategó­ria az utóbbi időben megtor­pant; erősödnie kell. Inkább a közösségek, az irodalmi szín­padok hívják fel magukra a figyelmet jelenünkben. Igaz, vannak közöttük olyanok, me­lyek egy-egy szemlére, ünnep­ségre verbuválódnak. Ez az első lépésként eredmény, de következnie kell a többinek is. Egyébként — ez tanulság — nem feltétlenül városhoz kötött egy-egy jó közösség, színjátszóműhely létrejötte. Ott, ahol van ügyszerető, te­hetséges vezető — a sijser egyik feltétele adott A szak­mai képzésükre van lehetőség. Az idei szemle sem temati­kus: a legkülönfélébb műfa­jokban a legkülönbözőbb pro­dukciókat ígéri az előzetes tá­jékozódás. Lesznek azonban olyan együttesek, melyek gon­doltak arra, hogy ebben az évben is jeles események év­fordulóit ünnepeljük. Ezeket a csoportokat fokozott figye­lemmel kíséri a zsűri. A szemle bemutatósorozata egy­ben arra is választ ad majd, hogy mely amatőr együttesek kapnak meghívót a nyár és az ősz nagy rendezvényeire, az országos minősítő verse­nyekre stb. Érdemes tehát Dal a nyírfakéregben Somogyi gyerekjátékok Steinbeck és tCaposmérő Steinbeck nagyszerű Egerek és emberek című kisregényé­ből készített színpadi játékot ;i Horizont Irodalmi Színpad vezetője, Tóth Istvánné. A fő hangsúly ebben a változatban a magányosságon van. Kórus köti össze a drámai töltésű párbeszédeket, A bemutatókon ezt a pro­li ukciót láthatjuk majd. Rö­vid, néhány éves fennállása óta szép sikereket tud maga mögött az együttes. Országos minősítést szerzett, tavaly nyáron az OKISZ nívódíját is megkapta, A színpad jelenleg is az építőipari szövetkezet és a tsz égisze alatt működik. A Magyar etűdök című felsza­badulási műsorukkal nyitották meg bemutatósorozatukat; er­re a járási KISZ-bizottság különdíját kapták. Ezután Gorkij egyik elbeszélésének színpadi változata következett. Rendszeres résztvevői lettek a szsemMfcneks a minősítő verse­nyeknek. Szaporodtak a meg­hívásaik is, A parodisztikus humor áll hozzájuk legközelebb. Veress Zoltán két játékának sokfelé tapsolhattak a nézők. A rend­szeres munka eredményeket hozott, összekovácsolta az együttest. Heti két alkalom­mal, a bemutatók előtt pedig háromszor jönnek össze: kö­zépiskolások, ipari tanulók, alkalmazottak .alkotják a cso­portot. Repertoárjukon szere­pel két elementáris humorú Tabarin-epizód, Németh Ru­dolf főszereplésével Ezt Ka- posújlakon, a kaposvári KI- SZÖV-klubban és a VBKM klubjában is bemutatták, Tóth .Istvánné az általános iskolában szintén dolgozik színjátszó gyerekekkel. Az al­só tagozatosok a Micimackó­val, a felsősök a Magyar etű­dökkel készülnek a csapatbe­mutatóra. Az iskolák közművelődési tevékenysége abban is lemér­hető, hogy képesek-e biztosí­tani a felnőttegyüttesek után­pótlását. A legfogékonyabb korban sike­rül-« elhinteni a magot a gyermekek­ben, hogy meg­kedveljék, megszeressék azt a kulturá­lis örökséget, melynek ápo­lását csakis rá­juk bízhatja a szülő, nagy­szülő. Sávo­lyon Csécs Ág­nes pedagó­gussal beszél­get tűrne — Négy éve kerültem a fa­luba, a Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelés­szakot végeztem. Sávolyon úgy alakult az életem, hogy a tanulást folytatnom kellett. Levelezőn letettem az ének- taaári vizsgákat is. Zalában falut neveztek el az igricekről: }tt született Szűcs György, a csákányi citeraze- nekar bédósa. Az igric és a nyírfakéreg pedig azért áll ro­konságban, mert mindegyik­ben, dal van... Az . igricek olyan személyek voltak, akik falúról falúra járva énekelve beszélték el a világ híreit. A nyírfakéreg pedig ősi hang­szer, amelyet nyelvük alá he­lyezve szólaltatnak meg. Az esti órákban érkeztünk Csákányba, ahol a falu törté­netén dolgozó Pongrácz Vil­mos adott útbaigazítást, s ve­zetett el bennünket. Szűcs Györgyhöz. Ez a látogatás azért is feledhetetlen, mert olyan érzést keltett bennem, mintha hosszú bolyongás után megtaláltam volna a forrást— Szűcs György a zalai pászto­rok ma már idős fia. I— Apám mellett bojtárkod- tam. Szépen bédózott. .Kértem, hogy tanítson meg engem is a nyírfasípra. De azt mondta: gyönge vagy még hozzá, mert, hogy a tüdőnek van mit dol­goznia, mikor az ember nótára .akarja fogni. Én meg csak nem hagytam, és apámat se kellett többet kérni... A csákányi citerazenekar öt éve alakult. Az együttes töb­bi tagja: Tóth István, Mészá­ros Béla, Szobi Vendel, Mózes József citerások, Mózes Jó- zsefné köcsögdudás. — Van már két fiatalunk is: Kocsis Mária tizenkilenc éves, Péter Csaba ötödik osz­tályos. A csákányi kis konyha a beszélgetés ideje alatt mintha egy hatalmas koncertteremmé vált volna, úgy fogott a bédó- hoz Szűcs József. Többfajta nyírfakérget is bemutatott, a személyi igazolvány tokjából műanyag bédő is előkerült. — Ez nem igazi — mondta a fellelkesült öreg, és vissza­tette az utánzatot. — Hol terem az ígazi' bédó Csákányban? — A Hertelendy-kertben. — És Van-e helyi nótájuk? — "-Sej, építik a kis csáká­nyi templomot...« Magunk szövegeltük át az eredetit. Jobban szeretem a régi pász­tordalokat »Szépen legel. .« — Van zenekaruk, citeras is jó pár akad, de bédóval pró­bálkozik-e valaki? — Senki... Kasslk-yersik gyertyafényben Ke legyen kampányfeladat! A terem elsötétül. A szín­padon négy szál gyertya fé­nye lobog. Szavalatok hangza­nak fel. Kassák-versek... A balatonföldvári községi művészeti bemutató végén az irodalmi színpad egyik szerep­lőjével, Kaposi Gizellával be­szélgettünk. Tizennyolc éves. — Jelenleg a kőröshegy! körzeti orvos mellett írnok­ként dolgozom, de jövőre le­velezőn folytatni fogom a ta­nulmányaimat. — Kisdobos korom óta sze­retem a verseket A hetedik, nyolcadik osztályban tagja voltam az iskola irodalmi színpadának. A községi KISZ irodalmi színpad újjászerve­zésekor kerestek meg, hogy vegyek részt a munkában. Szívesen jöttem, sőt hívtam a húgomat is. Kassákról — mi­előtt az emlékműsort elkezd­tük próbálni nagyon keve­set tudtam. Sok versét még most sem értem teljesen, de amit szavalunk, azt közösen megbeszéljük. Különösen kö­zel érzem magamhoz a »Ve­led vagyok« című költemé­nyét . \ A somogyi művészeti szemléken kezdettől részt vesz Kövesdi Tiborné mesztegnyői pedagógus, aki most gyermekcsoportot ve­zet Mit vár az 1978-as mű­vészeti szemlétől, és mi az, amit nem tart helyénvalónak az amatőrmozgaloanban ? Nem­csak az együttes élén energi­kus Kövesdi Tiborné, az elem­zésben is szenvedélyes. Mint aki magáénak érzi az amatőr- mozgalom feladatait, de látja a gyengéit is. — A hiányosságok között el­sőként kell említeni azt, hogy sokan' még kampánynak te­kintik a felkészülést a művé­szeti szemlére. A járási bemu­tatókon, sőt a megyei gálán is kitetszik, hogy melyik cso­port végez rendszeres munkát, melyik csak alkalmit. Ezért nem eléggé vonzóak a helyi bemutatók sem, a közönség unia a színvonalon aluli pro­dukciókat, melyek óraszám pe­regnek. (Egyre inkább üres né­zőtér előtt, a közönség rend­szerint a többi fellépő együt­tesből tevődik össze.) — A műsorválasztásról red a véleménye? — Tavaly Zalaegerszegen, a dél-dunántúli népművészeti héten arról tanácskoztunk# hogy az amatőrmozgalom ere­je a megbízhatóan hiteles és főleg a helyi folklór feldolgo­zásában rejlik. Iskolánkba» beindítottuk a »Hozz egy dalt, melyet a mamádtól tanultál«- mozgalmat, tanulóink így gyűjtik szüleik dalait, de fel- dolgozzuk a helyi szokásokat, hagyományokat is. Minden fa­luban vannak ilyenek! A hon­ismereti mozgalom segíti fel­tárni az amatőrmozgalom szá­mára azt az anyagot, amelyre szüksége van. igyekezniük a kis közösségek­nek! Az idei szemle egyik nagy pozitívuma valószínűleg az i-esz, hogy az úgy nevezett ha­gyományőrző községek újra képviseltetik magukat Időseb­bek és fiatalok együtt mun- káikounak a sikerért Pogány- szenípétérén, Törötekoppány- ban, Buzsákon, Karádon, La- kócsán, Istvándióan. Olyan közösségekről van szó, melye­ket a tehetség és az akárás kohéziója tart össze. Ilyen a tabi öregek pávaköre. mely Bolevácz József vezetésével központja nemcsak a közös éneklésnek, hanem a helytör­téneti munkának, az ismeret­kör bővítésének is. A peda­gógusokon kívül ma már me­zőgazdasági szakembereket, műszaki értelmiségieket is találni az együttesek élén, il­letve a csoportokban. A pat- rónusok között pedig nemcsak a tanácsot, hanem a KISZÖV- öt, a MESZÖV-öt is említeni kell, s lassan a tsz-ek is be­kapcsolódnak a fenntartói fel­adatokba. Nagyon fontos: egy-egy amatőr közösség oly módon is közművelődési tényezővé le­gyen, hogy eljusson a társköz­ségekbe, a néhány száz lelikes falvakba! Erről is szó esik majd azon a rendezvényen, melyet a csoportok vezetőinek tartanak a gálabemutatók le­zajlása után. Szorgalmasan gyakorolnak a A bábos kislányok a Leo­pold című játékot próbálják a kadarkúti id. Kapoli Antal művelődési házban. Idomító érkezik a nagy rétre egy oroszlánnal Sajnálják az álla­tok a rab »királyt«, a nyuszik pedig rögtön tervet is szőnek a kiszabadítására. Hogy mi lesz az oroszlán sorsa, meg­tudják, akik megnézik a báb­szakkör előadását Karácsonyi Marika, Flórián Tímea, Pál Emese meg a töb­biek Róka Lászlóné vezetésé­vel e produkcióval készülnek a szemlékre. A kesztyűbábok jól illenek a kézre... — Milyen együtteseket in­dítanak még? — kérdeztük Róka László igazgatót — A március 11-1, nagy ba­jomi körzeti bemutatóra be­neveztük a gyerek-néptánc- csoportunkat Balázs Béla ve­zetésével népi játékkal készül­bábosok. ' . 1 I : í ■ nek. Az Irodaim! szfof ad Szer­ződés boldogságra címmel montázsműsort ad elő... Tagjai közt KlSZ-korosztá­lyú pedagógus és technikus éppen úgy megtalálható, mint gimnazista és alkalmazott. Karácsonyi Erzsi, a Rozmán testvérek, Kiss József, Király Tünde és a többiek komolyan készülnek az erőpróbára. — Indítunk versmondői Király Tünde személyében. Citerán szólót játszik majd a kadarkúti zenekar egyik tag­ja. Az együttes, sajnos, külön­böző elfoglaltságok miatt nem tud rróbálnd. — A kadarkút! művelődési házat a közelmúltban felújí­tották. Elkészültek-e a mun­kával? — Csütörtökön lesz a próba­fűtés. A tervek szerint az idei szemle járási bemutatóját áp­rilis 2-án már itt tartják. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom