Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
I Zene öt szintetizátoron )Epy kocsi terménnyel a Várban A dzsessz újjászületése újjáéledés jelei mutatkoznak dzsesszberkekben. Azt a zenét, melyet a hatvanas. években a rocknak sikerült háttérbe szorítania, újabban megint fölfedezik. A divathóbortok és áramlatok hazájában, Amerikában a dzsessz ismét hódít. Méghozzá nem is akárhogy! Az új- j ászülést jelei plakátok, hangversenyek, lemezek és reklámok ezrein mérhetők. A New Yorkban megrendezett tavalyi Newport fesztiválon a Herbie Hancock V. S. O. P. kvintett és az Ornette Coleman Free Jazz iránti érdeklődés minden előzetes várakozást felülmúlt. Az új és régi lemezek any- nyira népszerűek, hogy a popsztárok között majdcsak- xvem páni khangulat keletkezett Özsesszmúzeumok, -'körutak, -kollégiumok és -koncertek alakulnak országszerte. Az újrafelfedezésben vezető szerepet tölt be a dzsessz- rock. Ez a Beatles sikere óta a legerősebb hatással van a popzenére. Az újabb irányzat a dzsessz és a rock elemeit igyekszik egyesíteni Nehezebbé, komolyabbá teszi a rockot, s közérthetőbbé a dzsesszt Egy évtizeddel ezelőtt alig néhány dzsesszklub működött New York területén. Ma csaknem nyolcvanat tartanak számon. Ugyanilyen helyzet alakult ki Bostonban is, ott hét évvel ezelőtt csupán egy volt, ma pedig huszonegy. A többi város szintén ebben a »-cipőben . jár«. Chicagóban például, a Lincoln Avenue-n szaporodásuk már-már kóros méreteket ölt. >-A dzsessznek nemcsak múltja, hanem jövője is van újra« — mondogatják a profi zenészek. Olyan egységes irányzat azonban nincs ma, amely maga köré tudná gyűjteni a zenészeket, mint például az ötvenes évek »bebop«-ja. Ezernyi változat él, virul, születik. Ezernyi név tűnik fel — és le — a zenei világ egén. Az új hallgatóság hűtlen lett a rockhoz. Főleg fiatalokról van szó. akiket nem tud már kielégíteni a rock ritmusa, könnyed zenéje és dobhártyarepesztő hangorkánja. Szerintük a rock megoldásai nem tükrözik az élet bonyolultságát. A dzsessz közelebb tud férkőzni az emberhez. Az új hullám a lemezvásárló közönségen alapszik. Az élvonalbeli művészek közül például McCoy Tyner zongorista lemezeiből öt évvel ezelőtt húszezer, ma viszont egy-egy nagylemezéből százezer példány is vevőre talál. A megnövekedett érdeklődési a legbeszédesebben a felújított kiadások gyakorisága példázza. Ebben az akcióban szinte minden nagyobb kiadó- vállalat részt vesz. Az 1955- ben fiatalon elhunyt Charlie (Bird) Parker' ismét kiadott tizenegy nagylemezével á'l az »üjrafelfedezettek« listájának élén. , A „Crossover” néven is emlegetett dzsessz-rockban a dzsessz átveszi — a különböző ütőhangszerek révén — a rock sokszor bizonyos délamerikai pikantériával fűszerezett lüktető ritmusát A dobos itt már nem csupán dobos, hanem egzotikus hangszereken bűvészkedő virtuóz. (Például a legjobb dobosnak tartott Billy Cobham.) A nagy erősítés, kibővítés gyanánt a dzsessz-rock a hagyományos rock elektronikus hangszereit is alkalmazza. Itt a zongorista elnevezés sem fedi már a .valóságot, túl szűk lenne ez a kifejezés. Újabban keyboard artist-nak, klaviatúra1RAISY ZAJSKA Bélyeg a léggömbben A kaposvári Bartók Béla úti általános iskola bélyeggyűjtő szakkörének tagjai nyerték a legutóbbi dél-dunántúli filate- lista vetélkedőt Nezdei László, Murai József, Szentgyörgyi Kati évek óta gyűjti a bélyegeiket — ám ez nem lett volna elég ahhoz, hogy nyerjenek. — Az volt az egyik feladat, hogy rakjunk ki egy témát egy bélyeghalmazbóL Vagyis az összetartozó bélyegeket keressük meg, és szépen, ízlésesen helyezzük el — mondta a nyolcadikos Laci. Voltak azonosságok, amelyeket föl kellett ismerni, és úgy keresgetni, mi tartozik egymáshoz. 19-es mártírok, VIT-ekkel kapcsolatos városok voltak a bélyegek egy részén. Másutt az úttörőmozgalom jelentősebb állomásait sorolták föL — Nagyon fontos az 5s, hogyan rakj^ föl az ember, hogy szép, ízléses legyen a bélyeggyűjtemény — teszi hozzá Jóska — Végül is miért érdemes bélyeget gyűj teni ? — Nagyon jó elfoglaltság, és rengeteget lehet belőle tanulni. — Mit? — Földrajzot, történelmet, festészetet — egyszóval, amit ábrázolnak a bélyegek, azt mind megtanuljuk, és mellette a gyűjtéssel, ragasztással, áztatással kapcsolatos tudnivalókat is. A több mint negyventagú bélyeggyűjtő szakkör vezetője Halmqs László tanár, aki gyerekkora óta filatelista. — Mindig azt mondom a szülőknek: ettől a bobbytól ne t iltsék a gyerekeket, mert ebből csak tanulnak. Érdekes például, hogy a dél-dunántúli győztes csapat tagjai nem a legjobb tanulók, mégis: éppen a bélyeggyűjtéssel kapcsolatban annyi mindent megtanulta, hogy bizonyos területen f >kkal többet tudnak, mint a legjobbak.. — A gyűjtésnek anyagi háttere is van... — Igen. Megbeszélem a szülőkkel — és a legritkább esetben tiltakoznak, ha a gyerek pénzt kér bélyegre. Egyébként nem az a cél, hogy sokat vásároljanak. Mindig azt mondom a gyerekeknek: igazi nagy gyűjteményt majd akkor alakítsatok ki, ha önálló keresetetek lesz. A lényeg a hasznos foglalatosság, és az, hogy többet tudunk. A dél-dunántúli verseny előtt alapos felkészülés folyt. A kiválasztott csapattagok Halmos László lakásán »edzettek«, hetenként többször is. — Volt egy olyan feladat a versenyen, hogy a felfújt léggömbben elhelyezett bélyegről kellett elmondani mindent,' amit tudunk — mesélik a gyerekek. — Nagyon érdekes, hogy például a külföldi pénzek átszámítása nélkül nem nagyon lehetne bélyeget gyűjteni. Ismerik is őket. Vagy: tudni kell, hogy bizonyos államok nevét hol találják meg a svájci katalógusban — egészíti ki tanáruk. ” Mire jogosítja a gyerekeket a dél-dunántúli győzelem? — Az országos vetélkedőn — melyet a zánkai úttörővárosban rendeznek — ők képviselik a tájegységet. Halmos László testnevelő tanár. Az ő példája is bizonyítja, hogy a csendes és hasznos szórakozás nem ál! ellentmondásban a testedzéssel. — A sport és bélyeggyűjtés jól kiegészítik egymást A gyerekek is így vannak ezzel. Laci például cselgáncsozik, Jóska sporthorgász. — És mi lesz, ha a gyerekek elvégzik az iskolát kikerülnek a bélyeggyűjtő szakkörből? — Nem válnak meg tőlünk. Visszajárnak hozzánk a gimnazisták, sőt a lakásomon keresnek meg az egyetemisták, a katonagyerekek, akik letétet helyeznek el nálam, abból gazdálkodom : vásárolok, gyűjtöm az új bélyegeket, és amikor jönnek, odaadom nekik. M, SL művésznek nevezik a billentyűk mesterét aki többféle szintetizátoron és zongorán játszik. Herbie Hancock például Man-Child című lemezén öt különböző szintetizátort és egy akusztikus zongorát szólaltat meg. A dzsessz-rock fellángolását is nagyban maga Hancock segítette elő Head Hunters című lemezével, amely lassan milliós kelendőséggel büszkélkedhet. Nem csoda hát ha a komoly zenészek egy része is átáll a dzsessz vagy a dzsessz-rock zászlaja alá. Meg kell még említeni a Weather Report legújabb válogatását a Heavy Weather-t, amelyet már csak egy hajszál választ el az ötszázezer eladott példánytól, s így az »aranylemeztől«. Egyébként sok zenekedvelő szerint a Weather Report jelenleg a legjobb dzsessz-roc- kot játszó együttes. Zenészei hűek maradtak a dzsessz ritmusához, élénk színeket használnak, s Zawinul szintetizátorának aláfestésével újszerű hangzást keltenek. Az új hangszerek bevonása két ellentétes táborra osztotta a dzsesszvilágot Egyesek szenvedélyesen szapulják az újítani akarókat, mások maguk is beállnak a rock felé közelítők zászlaja alá. Egy bizonyos: a dzsessz-rock rokonszenves nemzetköziségével — jórészt a Távol-Kelet, Afrika és Del-Amerika zenei hagyományainak a hatását tükrözi —, s a legújabb technikai vívmányok, elektromos hangszerek alkalmazásával a zene további népszerűsítésének ügyét szolgálja. Néhány szó a »hagyomány tisztelőkről« : még mindig élég erős a dixieland, a bebop, a cool, sőt a big-bandek kedvelte swing árama. A klasszikus dzsessz továbbra is a tartalom egységéhez ragaszkodik, legfőbb irányelve a spontán, a közönség előtti társas alkotás művészete, a rögtönzés, az improvizáció.marad. __. R égi és új csillagok sorakoznak » dzsessz és á dzsessz-rock sokszínű egén. Olyan nevek, mint Bili Evans, Dave Brubeck, Count Baste, Ornette Coleman, Billy Cob- ham, Miles Davis, Herbie Hancock, Mahavishnu. és sorolhatnánk tovább. Búcsúzzunk talán a néhai Armstrong egy gondolatával: Mi a dzsessz? Ha meg kell kérdezned, nem fogod tudni soha! Gyarmati László Országjáró kaposvári bábegy üttesek A napokban ismét a budai Várban szerepelt a két kaposvári bábegyüttes, a Latinca Sándor Művelődési Központ és a Zója Nevelőotthon közös coportja, a Pacsirta, valamint az utóbbi intézmény önálló együttese, a Feketerigó. A Népművelési Intézet mindkét együttest nívódíjjal jutalmazta, és szívesen látott vendégek a kaposvári sverekék valamennyi országos bábfórumon. Szabó Gyuláné, a két együttes vezetője elutazásuk előtt a sikerek mellett a gondokról is beszélt. — 1975 októberében szerepeltünk először a budai Várban, a Munkásmozgalmi Múzeumban. Az volt a feladatunk, hogy népi játékokat mutassunk be, azonkívül beavassuk a közönség soraiban helyet foglaló gyerekeket és szüleiket a bábkászítés titkaiba, s minél szélesebb körben megszerettessük a bábjátszást. Élmény volt a kaposvári gyermekeknek is a találkozás, boldogan ajándékozták pesti társaiknak az ott készített bábokat. A Pacsirta együttes székely népballada-feldolgozást, a Feketerigó orosz és cigány néomeae-feldolgozást mutatott be. Néhány hét múlva újabb meghívást kaptam a Várba bábkészítésre. Egy kocsi terményt vittünk föl, nehogy olyan helyzetbe kerüljünk, mint először, amikor mindenből kifogytunk. 1975 novemberében szintén a budai Várban jártunk... Az Üj Tükör es évi első számában Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes írását olvastuk, mely a magyar bábművészeti kiállítás megnyitóján hangzott eh A miniszterhelyettes kiemelten foglalkozott a jelennel: — Az o kétezer gyermekbábcsoport, és az a huszonöt felnőttegyüttes, amely már egy mozgalom alapjait jelenti, biztosíték arra, hogy ennek i régi—új művészetnek a jövőben is lesz értő közönsége, s arra is, hogy lesz utánpótlás. A cikkhez készült egyik fényképen a kaposvári Pacsirta együttes bábjait ismerhettük föL — Mit terveztek erre az évre? — Mindkét együttesben tanulunk új darabokat Űj tagjaink pedig megtanulják a repertoárdarabjainkat Részt veszünk a megyei úttörőszemlén. márciusban Nyíregyházára utazunk, s ott részt veszünk egy vendégműsorban Visegrádon májusban szabadtéri ünnepi játékokat terveznek, együtteseinket oda is meghívták. A nyárom Tapolcán lesz az V. amatőr művészeti tábor, amely szakmai továbbképzést jelent illetve néhány előadást tartunk a nyaralóknak. Júliusban a csillebérci népművészeti szaktáborban tartunk bemutatót Hogyan készül a báb címmel. Hadd beszéljek már az 1979- es elképzfelésekről is. Somogyi farsang címmel új bábjátékot tervezek. Felújítjuk a legtöbb sikert arató darabunkat, a Somogyi lakodalmast, amelyről film is készült A kaposvári Táncsics gimnáziumban egy jábcsoportot szerveznek. Szabó Gyuláné a két együttes vezetése mellett szakfelügyeletet is ellát. Milyennek Szapudi András A BESENYŐ 1957 szeptemberében, kora délután egy porszínű Pobjeda fékezett Cserbese határában. Ahol megállt, az országúitól jobbra erdő volt, amelynek egy részét kivágták. A rozsdabarna, gazos irtáson vaskos fatörzsek hevertek, köztük öl« fából rakott kocka- és téglatestépítmények sárgállottak. A visszapillantó tükörben olajcseppnek tűnt a gépkocsi- vezető szeme. — Itt jó lesz? Törő a táskájáért nyúlt. — Jó — mondta Babóti Géza aki elöl ült a sofőr mellei, hátrafordult Rövid ujjú inget viselt sovány karja az ülés támláján. — Elég lesz két nap? — kérdezte. Törő azt mondta: elég. A táskáját a hóna alá vette, és kinyitotta a kocsi ajtaját — Hát akkor isten veletek. — Gondold át még egyszer — mondta Babóti Géza Törő bólintott, — Két nap múlva itt lesz érted a kocsi. Törő kezet fogott Babóti Gézával és a sofőrrel. —■ Minden jót pajtás — mondta Babóti Géza A szemüvege mögött vidám fény villant — Rajtad a világ szeme Törő elkapta tekintetét a megyei KISZ-tiikár szemüvegéről. Az oldaltükörben olaj csepp. A sofőr hanyagul fölemelte a két ujját, és elindította a kocsit Törő Vendel teleszívta magát levegővel, és egy ideig mozdulatlanul nézte a tájat Kopaszodó fején a bőr bronzszínű volt, mint egy alkonyba haj.ó nyár végi délután az erdő mentén. Szürke, hosszú ujjú inget viselt és vastag szövetű, aprókockás pantallók Az inge ujja hanyagul íel- tűrve, a nadrágja utoljára akkor volt élesre vasalva, amikor az üzletben felpróbálta. »Pedig nemrég vettem«, vetett egy rosszalló pillantást a nadrágjára. »De ennek elég, ha egyszer megázik«. Arra gondolt hogy elegánsabb is lehetne, amikor hazamegy. Mit szól a falu ehhez a vacak konfekciónadrághoz? Elmosolyodott. »Akinek nem tetszik...« mondta magában, és meglóbálta az aktatáskát Egy fogkefé, három gatya és rengeteg jegyzet van benne. látja a kaposvári bábegyüttesek helyzetét? — A kaposvári általános 5» kólákban működő bábegyüttesek közül a Szabó Gézáné vezette árnyjátékos csoport emelkedik ki; a Kisfaludy utcai iskolában évről évre nagyobb sikerrel működik. A szakmai továbbképzés a megyében biztosítja a folyamatos tanulást, bábfórumaink vonzóak. A kaposvári iskolákban működő bábcsoportok anyagi ellátottsága gyenge, a bábkészítéshez szükséges anyagok és eszközök beszerzésére alig van mód. A nívódíjas Feketerigó bábegyüttes támogatására egyetlen fillér sincs a költség- vetésben, a tervből kihúzták. A városi művelődésügyi osztálytól kaptunk hatezer forintot, hogy létezhessünk. A Pacsirta bábegyüttes zavartalanul működik a Latinca Művelődési Központ támogatásával. Javasolom, vizsgálják felül az iskolákban működő bábegyüttesek támogatását, hogy 1979-től ne az anyagiak előteremtése legyen a bábcsoportok vezetőinek a legfőbb gondja, hanem a munka. H. B. »Az én 5xör fejem« mormogta. »Most a. tón meggebedhetek.« Egy hónapja mendta a to* bieknek a megyei KISZ-bi- zottságon, hogy: »Gyerekek, itt van ez a netvenötezer holdas Hanság, kezdhe.nénk vele valamit. Lábé huszonöt- ezer holdja használhatatlan, de a többi sem ér sokat gazdasági szempontból.« A fiúk értetlenül meredtek rá: »Mit akarsz te a Hansággal?« »Csapoljuk le a káros vizeket, tegyük termővé a használhatatlan földet« — mondta egyszerűen. »Kikre gondolsz?« »Elsősorban magamra — mondta. — Másodsorban rátok. Harmadsorban mindenkire, aki velünk van, vagy tiki majd ezután csatlakozik hozzánk. Közeledik a kongresszusunk. A legelső. Olt lehetne ejteni erről egy-két szót.. « Babóti Géza rávillantotta a szemüvegét, közbeszólt: »Halljátok, mit mond a besenyő? Szerintem kitűnő ötlet ez a Hanság.« Ezután Törő szerette volna visszaszívni a kijelentéseit. Pedig a társai gyorsan megbarátkoztak az ötlettel, és lelkendeztek érte. De Törőben kétely támadt, úgy érezte, elhamarkodta a ' dolgot, nem gondolta végig tüzetesen a javaslatát Tudta, hogy a bizottságban rajta kívül senki sem ismeri a Hányt közelről, mezőgazdasági tapasztalatai, tanultsága is csak neki van. Ö közöttük az egyetlen parasztgyerek, és ráadásul friss diplomás mezőgazdasági technikus is. (Nemrég fejezte be az iskolát levelező tagozaton.) Ezeknek a jó fiúknak halvány fogalmuk s.ncs arról, amiért legesednek, gondolta Törő ve- rítékezve. Aztán megpróbálta őket lebeszélni a Hányról, de közben önkéntelenül az esetleges vállalkozás gazdasági és erkölcsi hasznát magyarázta, így oda jutott, ahonnét elindult. »Csináld, besenyő! Ez a határozatunk. Nézz utána a dolgoknak, végezz számításokat, tárgyalj szakemberekkel, aztán számolj be a vb-nek.« Azóta nincs nyugalma. Mérnöktől mérnökig, egyik hivatalból a másikba járt, és a legtöbb helyen elfojtott röhögéstől rángó arcok meredtek rá. Egyedül egy öreg kapuvári erdőmérnök dicsérte a tervet. Azt moruita: »Gyönjö- rű nyérfasokdt telepítünk majd a rpocsár helyére, fiam. Csodálatos nyárt ásókat.« Ta Ián száz emberrel ;s beszélt. Minden valamirevaló könyvtárat átkutatott szakirodalomért. Néha sötét csüggedés- be esett. Máskor ragyogott a bizakodástól. Előfordult, hogy berontott Babótihoz, és keserűen kijelentette: »Hiú ábránd az egész...« Két nappal később t pedig Babóti legkisebb ellenvetéseit sem tűrte az üggyel kapcsolatban. »Ne féljetek, amíg engem láttok« — mondta ilyenkor hetykén. (Folytatjuk) Somogyi Néplap a