Somogyi Néplap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

I Zene öt szintetizátoron )Epy kocsi terménnyel a Várban A dzsessz újjászületése újjáéledés jelei mu­tatkoznak dzsesszberkekben. Azt a zenét, melyet a hatva­nas. években a rocknak sike­rült háttérbe szorítania, újab­ban megint fölfedezik. A di­vathóbortok és áramlatok ha­zájában, Amerikában a dzsessz ismét hódít. Méghoz­zá nem is akárhogy! Az új- j ászülést jelei plakátok, hang­versenyek, lemezek és reklá­mok ezrein mérhetők. A New Yorkban megrendezett tava­lyi Newport fesztiválon a Herbie Hancock V. S. O. P. kvintett és az Ornette Cole­man Free Jazz iránti érdek­lődés minden előzetes vára­kozást felülmúlt. Az új és régi lemezek any- nyira népszerűek, hogy a popsztárok között majdcsak- xvem páni khangulat keletke­zett Özsesszmúzeumok, -'kör­utak, -kollégiumok és -kon­certek alakulnak országszerte. Az újrafelfedezésben vezető szerepet tölt be a dzsessz- rock. Ez a Beatles sikere óta a legerősebb hatással van a popzenére. Az újabb irányzat a dzsessz és a rock elemeit igyekszik egyesíteni Nehezeb­bé, komolyabbá teszi a roc­kot, s közérthetőbbé a dzsesszt Egy évtizeddel ezelőtt alig néhány dzsesszklub műkö­dött New York területén. Ma csaknem nyolcvanat tartanak számon. Ugyanilyen helyzet alakult ki Bostonban is, ott hét évvel ezelőtt csupán egy volt, ma pedig huszonegy. A többi város szintén ebben a »-cipőben . jár«. Chicagóban például, a Lincoln Avenue-n szaporodásuk már-már kóros méreteket ölt. >-A dzsessznek nemcsak múltja, hanem jövő­je is van újra« — mondogat­ják a profi zenészek. Olyan egységes irányzat azonban nincs ma, amely ma­ga köré tudná gyűjteni a zenészeket, mint például az ötvenes évek »bebop«-ja. Ezernyi változat él, virul, szü­letik. Ezernyi név tűnik fel — és le — a zenei világ egén. Az új hallgatóság hűtlen lett a rockhoz. Főleg fiata­lokról van szó. akiket nem tud már kielégíteni a rock ritmusa, könnyed zenéje és dobhártyarepesztő hangor­kánja. Szerintük a rock meg­oldásai nem tükrözik az élet bonyolultságát. A dzsessz kö­zelebb tud férkőzni az em­berhez. Az új hullám a lemezvásár­ló közönségen alapszik. Az élvonalbeli művészek közül például McCoy Tyner zongo­rista lemezeiből öt évvel ez­előtt húszezer, ma viszont egy-egy nagylemezéből száz­ezer példány is vevőre talál. A megnövekedett érdeklődési a legbeszédesebben a felújí­tott kiadások gyakorisága pél­dázza. Ebben az akcióban szinte minden nagyobb kiadó- vállalat részt vesz. Az 1955- ben fiatalon elhunyt Charlie (Bird) Parker' ismét kiadott tizenegy nagylemezével á'l az »üjrafelfedezettek« listá­jának élén. , A „Crossover” néven is emlegetett dzsessz-rockban a dzsessz átveszi — a különbö­ző ütőhangszerek révén — a rock sokszor bizonyos dél­amerikai pikantériával fűsze­rezett lüktető ritmusát A do­bos itt már nem csupán do­bos, hanem egzotikus hang­szereken bűvészkedő virtuóz. (Például a legjobb dobosnak tartott Billy Cobham.) A nagy erősítés, kibővítés gyanánt a dzsessz-rock a hagyományos rock elektronikus hangszereit is alkalmazza. Itt a zongo­rista elnevezés sem fedi már a .valóságot, túl szűk lenne ez a kifejezés. Újabban key­board artist-nak, klaviatúra­1RAISY ZAJSKA Bélyeg a léggömbben A kaposvári Bartók Béla úti általános iskola bélyeggyűjtő szakkörének tagjai nyerték a legutóbbi dél-dunántúli filate- lista vetélkedőt Nezdei László, Murai József, Szentgyörgyi Kati évek óta gyűjti a bélye­geiket — ám ez nem lett vol­na elég ahhoz, hogy nyerjenek. — Az volt az egyik feladat, hogy rakjunk ki egy témát egy bélyeghalmazbóL Vagyis az összetartozó bélyegeket keres­sük meg, és szépen, ízlésesen helyezzük el — mondta a nyol­cadikos Laci. Voltak azonossá­gok, amelyeket föl kellett is­merni, és úgy keresgetni, mi tartozik egymáshoz. 19-es már­tírok, VIT-ekkel kapcsolatos városok voltak a bélyegek egy részén. Másutt az úttörőmoz­galom jelentősebb állomásait sorolták föL — Nagyon fontos az 5s, ho­gyan rakj^ föl az ember, hogy szép, ízléses legyen a bélyeg­gyűjtemény — teszi hozzá Jós­ka — Végül is miért érdemes bélyeget gyűj teni ? — Nagyon jó elfoglaltság, és rengeteget lehet belőle ta­nulni. — Mit? — Földrajzot, történelmet, festészetet — egyszóval, amit ábrázolnak a bélyegek, azt mind megtanuljuk, és mellet­te a gyűjtéssel, ragasztással, áztatással kapcsolatos tudni­valókat is. A több mint negyventagú bélyeggyűjtő szakkör vezetője Halmqs László tanár, aki gye­rekkora óta filatelista. — Mindig azt mondom a szülőknek: ettől a bobbytól ne t iltsék a gyerekeket, mert eb­ből csak tanulnak. Érdekes például, hogy a dél-dunántúli győztes csapat tagjai nem a legjobb tanulók, mégis: éppen a bélyeggyűjtéssel kapcsolat­ban annyi mindent megtanul­ta, hogy bizonyos területen f >kkal többet tudnak, mint a legjobbak.. — A gyűjtésnek anyagi hát­tere is van... — Igen. Megbeszélem a szü­lőkkel — és a legritkább eset­ben tiltakoznak, ha a gyerek pénzt kér bélyegre. Egyébként nem az a cél, hogy sokat vá­sároljanak. Mindig azt mon­dom a gyerekeknek: igazi nagy gyűjteményt majd akkor ala­kítsatok ki, ha önálló kerese­tetek lesz. A lényeg a hasznos foglalatosság, és az, hogy töb­bet tudunk. A dél-dunántúli verseny előtt alapos felkészülés folyt. A kiválasztott csapattagok Halmos László lakásán »edzet­tek«, hetenként többször is. — Volt egy olyan feladat a versenyen, hogy a felfújt lég­gömbben elhelyezett bélyegről kellett elmondani mindent,' amit tudunk — mesélik a gye­rekek. — Nagyon érdekes, hogy például a külföldi pénzek át­számítása nélkül nem nagyon lehetne bélyeget gyűjteni. Is­merik is őket. Vagy: tudni kell, hogy bizonyos államok nevét hol találják meg a svájci katalógusban — egészíti ki tanáruk. ” Mire jogosítja a gyereke­ket a dél-dunántúli győzelem? — Az országos vetélkedőn — melyet a zánkai úttörővá­rosban rendeznek — ők képvi­selik a tájegységet. Halmos László testnevelő tanár. Az ő példája is bizo­nyítja, hogy a csendes és hasz­nos szórakozás nem ál! ellent­mondásban a testedzéssel. — A sport és bélyeggyűjtés jól kiegészítik egymást A gye­rekek is így vannak ezzel. La­ci például cselgáncsozik, Jós­ka sporthorgász. — És mi lesz, ha a gyerekek elvégzik az iskolát kikerülnek a bélyeggyűjtő szakkörből? — Nem válnak meg tőlünk. Visszajárnak hozzánk a gim­nazisták, sőt a lakásomon ke­resnek meg az egyetemisták, a katonagyerekek, akik letétet helyeznek el nálam, abból gaz­dálkodom : vásárolok, gyűjtöm az új bélyegeket, és amikor jönnek, odaadom nekik. M, SL művésznek nevezik a billen­tyűk mesterét aki többféle szintetizátoron és zongorán játszik. Herbie Hancock pél­dául Man-Child című lemezén öt különböző szintetizátort és egy akusztikus zongorát szó­laltat meg. A dzsessz-rock fellángolását is nagyban maga Hancock segítette elő Head Hunters című lemezével, amely lassan milliós kelen­dőséggel büszkélkedhet. Nem csoda hát ha a komoly ze­nészek egy része is átáll a dzsessz vagy a dzsessz-rock zászlaja alá. Meg kell még említeni a Weather Report legújabb válogatását a Heavy Weather-t, amelyet már csak egy hajszál választ el az öt­százezer eladott példánytól, s így az »aranylemeztől«. Egyébként sok zenekedvelő szerint a Weather Report je­lenleg a legjobb dzsessz-roc- kot játszó együttes. Zenészei hűek maradtak a dzsessz rit­musához, élénk színeket hasz­nálnak, s Zawinul szintetizá­torának aláfestésével újszerű hangzást keltenek. Az új hangszerek bevonása két ellentétes táborra osztotta a dzsesszvilágot Egyesek szenvedélyesen szapulják az újítani akarókat, mások ma­guk is beállnak a rock felé közelítők zászlaja alá. Egy bi­zonyos: a dzsessz-rock rokon­szenves nemzetköziségével — jórészt a Távol-Kelet, Afrika és Del-Amerika zenei hagyo­mányainak a hatását tükrözi —, s a legújabb technikai vívmányok, elektromos hang­szerek alkalmazásával a ze­ne további népszerűsítésének ügyét szolgálja. Néhány szó a »hagyomány tisztelőkről« : még mindig élég erős a dixie­land, a bebop, a cool, sőt a big-bandek kedvelte swing árama. A klasszikus dzsessz továbbra is a tartalom egysé­géhez ragaszkodik, legfőbb irányelve a spontán, a kö­zönség előtti társas alkotás művészete, a rögtönzés, az improvizáció.marad. __. R égi és új csillagok so­rakoznak » dzsessz és á dzsessz-rock sokszínű egén. Olyan nevek, mint Bili Evans, Dave Brubeck, Count Baste, Ornette Coleman, Billy Cob- ham, Miles Davis, Herbie Hancock, Mahavishnu. és so­rolhatnánk tovább. Búcsúz­zunk talán a néhai Armstrong egy gondolatával: Mi a dzsessz? Ha meg kell kérdez­ned, nem fogod tudni soha! Gyarmati László Országjáró kaposvári bábegy üttesek A napokban ismét a budai Várban szerepelt a két kapos­vári bábegyüttes, a Latinca Sándor Művelődési Központ és a Zója Nevelőotthon közös coportja, a Pacsirta, vala­mint az utóbbi intézmény ön­álló együttese, a Feketerigó. A Népművelési Intézet mindkét együttest nívódíjjal jutalmaz­ta, és szívesen látott vendégek a kaposvári sverekék vala­mennyi országos bábfórumon. Szabó Gyuláné, a két együttes vezetője elutazásuk előtt a si­kerek mellett a gondokról is beszélt. — 1975 októberében szere­peltünk először a budai Vár­ban, a Munkásmozgalmi Mú­zeumban. Az volt a felada­tunk, hogy népi játékokat mu­tassunk be, azonkívül beavas­suk a közönség soraiban he­lyet foglaló gyerekeket és szü­leiket a bábkászítés titkaiba, s minél szélesebb körben meg­szerettessük a bábjátszást. Él­mény volt a kaposvári gyer­mekeknek is a találkozás, bol­dogan ajándékozták pesti tár­saiknak az ott készített bábo­kat. A Pacsirta együttes szé­kely népballada-feldolgozást, a Feketerigó orosz és cigány néomeae-feldolgozást muta­tott be. Néhány hét múlva újabb meghívást kaptam a Várba bábkészítésre. Egy ko­csi terményt vittünk föl, ne­hogy olyan helyzetbe kerül­jünk, mint először, amikor mindenből kifogytunk. 1975 novemberében szintén a budai Várban jártunk... Az Üj Tükör es évi első számában Tóth Dezső kultu­rális miniszterhelyettes írását olvastuk, mely a magyar báb­művészeti kiállítás megnyitó­ján hangzott eh A miniszter­helyettes kiemelten foglalko­zott a jelennel: — Az o kétezer gyermekbábcsoport, és az a huszonöt felnőttegyüttes, amely már egy mozgalom alapjait jelenti, biztosíték arra, hogy ennek i régi—új művészetnek a jövőben is lesz értő közön­sége, s arra is, hogy lesz utánpótlás. A cikkhez készült egyik fényképen a kaposvári Pa­csirta együttes bábjait ismer­hettük föL — Mit terveztek erre az év­re? — Mindkét együttesben ta­nulunk új darabokat Űj tag­jaink pedig megtanulják a repertoárdarabjainkat Részt veszünk a megyei úttörőszem­lén. márciusban Nyíregyházá­ra utazunk, s ott részt ve­szünk egy vendégműsorban Visegrádon májusban szabad­téri ünnepi játékokat tervez­nek, együtteseinket oda is meg­hívták. A nyárom Tapolcán lesz az V. amatőr művészeti tábor, amely szakmai továbbképzést jelent illetve néhány előadást tartunk a nyaralóknak. Július­ban a csillebérci népművészeti szaktáborban tartunk bemuta­tót Hogyan készül a báb cím­mel. Hadd beszéljek már az 1979- es elképzfelésekről is. Somogyi farsang címmel új bábjátékot tervezek. Felújítjuk a legtöbb sikert arató darabunkat, a So­mogyi lakodalmast, amelyről film is készült A kaposvári Táncsics gimnáziumban egy jábcsoportot szerveznek. Szabó Gyuláné a két együt­tes vezetése mellett szakfel­ügyeletet is ellát. Milyennek Szapudi András A BESENYŐ 1957 szeptemberében, kora délután egy porszínű Pobjeda fékezett Cserbese határában. Ahol megállt, az országúitól jobbra erdő volt, amelynek egy részét kivágták. A rozs­dabarna, gazos irtáson vaskos fatörzsek hevertek, köztük öl« fából rakott kocka- és tégla­testépítmények sárgállottak. A visszapillantó tükörben olajcseppnek tűnt a gépkocsi- vezető szeme. — Itt jó lesz? Törő a táskájáért nyúlt. — Jó — mondta Babóti Géza aki elöl ült a sofőr mellei, hátrafordult Rövid ujjú inget viselt so­vány karja az ülés támláján. — Elég lesz két nap? — kérdezte. Törő azt mondta: elég. A táskáját a hóna alá vette, és kinyitotta a kocsi ajtaját — Hát akkor isten veletek. — Gondold át még egyszer — mondta Babóti Géza Törő bólintott, — Két nap múlva itt lesz érted a kocsi. Törő kezet fogott Babóti Gézával és a sofőrrel. —■ Minden jót pajtás — mondta Babóti Géza A szem­üvege mögött vidám fény vil­lant — Rajtad a világ szeme Törő elkapta tekintetét a megyei KISZ-tiikár szemüve­géről. Az oldaltükörben olaj csepp. A sofőr hanyagul fölemelte a két ujját, és elindította a ko­csit Törő Vendel teleszívta ma­gát levegővel, és egy ideig mozdulatlanul nézte a tájat Kopaszodó fején a bőr bronz­színű volt, mint egy alkony­ba haj.ó nyár végi délután az erdő mentén. Szürke, hosszú ujjú inget viselt és vastag szövetű, aprókockás pantallók Az inge ujja hanyagul íel- tűrve, a nadrágja utoljára ak­kor volt élesre vasalva, ami­kor az üzletben felpróbálta. »Pedig nemrég vettem«, ve­tett egy rosszalló pillantást a nadrágjára. »De ennek elég, ha egyszer megázik«. Arra gondolt hogy elegán­sabb is lehetne, amikor haza­megy. Mit szól a falu ehhez a vacak konfekciónadrághoz? Elmosolyodott. »Akinek nem tetszik...« mondta magában, és meglóbálta az aktatáskát Egy fogkefé, három gatya és rengeteg jegyzet van benne. látja a kaposvári bábegyütte­sek helyzetét? — A kaposvári általános 5» kólákban működő bábegyüt­tesek közül a Szabó Gézáné vezette árnyjátékos csoport emelkedik ki; a Kisfaludy ut­cai iskolában évről évre na­gyobb sikerrel működik. A szakmai továbbképzés a me­gyében biztosítja a folyamatos tanulást, bábfórumaink von­zóak. A kaposvári iskolákban működő bábcsoportok anyagi ellátottsága gyenge, a bábké­szítéshez szükséges anyagok és eszközök beszerzésére alig van mód. A nívódíjas Feketerigó bábegyüttes támogatására egyetlen fillér sincs a költség- vetésben, a tervből kihúz­ták. A városi művelődésügyi osztálytól kaptunk hatezer fo­rintot, hogy létezhessünk. A Pacsirta bábegyüttes zavarta­lanul működik a Latinca Mű­velődési Központ támogatásá­val. Javasolom, vizsgálják fe­lül az iskolákban működő bábegyüttesek támogatását, hogy 1979-től ne az anyagiak előteremtése legyen a bábcso­portok vezetőinek a legfőbb gondja, hanem a munka. H. B. »Az én 5xör fejem« mor­mogta. »Most a. tón megge­bedhetek.« Egy hónapja mendta a to* bieknek a megyei KISZ-bi- zottságon, hogy: »Gyerekek, itt van ez a netvenötezer hol­das Hanság, kezdhe.nénk ve­le valamit. Lábé huszonöt- ezer holdja használhatatlan, de a többi sem ér sokat gazda­sági szempontból.« A fiúk ér­tetlenül meredtek rá: »Mit akarsz te a Hanság­gal?« »Csapoljuk le a káros vize­ket, tegyük termővé a hasz­nálhatatlan földet« — mond­ta egyszerűen. »Kikre gondolsz?« »Elsősorban magamra — mondta. — Másodsorban rá­tok. Harmadsorban minden­kire, aki velünk van, vagy tiki majd ezután csatlakozik hoz­zánk. Közeledik a kongresszu­sunk. A legelső. Olt lehetne ejteni erről egy-két szót.. « Babóti Géza rávillantotta a szemüvegét, közbeszólt: »Halljátok, mit mond a be­senyő? Szerintem kitűnő ötlet ez a Hanság.« Ezután Törő szerette volna visszaszívni a kijelentéseit. Pedig a társai gyorsan meg­barátkoztak az ötlettel, és lelkendeztek érte. De Törőben kétely támadt, úgy érezte, el­hamarkodta a ' dolgot, nem gondolta végig tüzetesen a javaslatát Tudta, hogy a bi­zottságban rajta kívül senki sem ismeri a Hányt közelről, mezőgazdasági tapasztalatai, tanultsága is csak neki van. Ö közöttük az egyetlen pa­rasztgyerek, és ráadásul friss diplomás mezőgazdasági tech­nikus is. (Nemrég fejezte be az iskolát levelező tagozaton.) Ezeknek a jó fiúknak halvány fogalmuk s.ncs arról, amiért legesednek, gondolta Törő ve- rítékezve. Aztán megpróbálta őket lebeszélni a Hányról, de közben önkéntelenül az eset­leges vállalkozás gazdasági és erkölcsi hasznát magyarázta, így oda jutott, ahonnét elin­dult. »Csináld, besenyő! Ez a ha­tározatunk. Nézz utána a dol­goknak, végezz számításokat, tárgyalj szakemberekkel, az­tán számolj be a vb-nek.« Azóta nincs nyugalma. Mér­nöktől mérnökig, egyik hiva­talból a másikba járt, és a legtöbb helyen elfojtott röhö­géstől rángó arcok meredtek rá. Egyedül egy öreg kapu­vári erdőmérnök dicsérte a tervet. Azt moruita: »Gyönjö- rű nyérfasokdt telepítünk majd a rpocsár helyére, fiam. Csodálatos nyárt ásókat.« Ta Ián száz emberrel ;s beszélt. Minden valamirevaló könyv­tárat átkutatott szakiroda­lomért. Néha sötét csüggedés- be esett. Máskor ragyogott a bizakodástól. Előfordult, hogy berontott Babótihoz, és kese­rűen kijelentette: »Hiú áb­ránd az egész...« Két nappal később t pedig Babóti legki­sebb ellenvetéseit sem tűrte az üggyel kapcsolatban. »Ne fél­jetek, amíg engem láttok« — mondta ilyenkor hetykén. (Folytatjuk) Somogyi Néplap a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom