Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

Szovjet-japán tárgyalások Fellőtték a Szojuz—27-et Moszkvában kedden folyta­tódtak és befejeződtek a hét­főn megkezdett szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások. A japán külügyminiszter a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásom, tartóz­kodik a Szovjetunióban. And­rej Gromiko és Szonoda Szu- nao keddi megbeszélésein folytatták a kétoldalú kapcso­latok kérdéseinek megvitatá­sát­A szovjet és a japán kül­ügyminiszter hétfői — első — megbeszélésén elsősorban a kétoldalú kapcsolatok jelenle­gi szintjéről és továbbfejlesz­tésének lehetőségeiről cserélt véleményt. Kedden a külügy­miniszterek folytatták e téma­kör megvitatását, és áttekin­tették a legidőszerűbb nem­zetközi kérdéseket ük. A Szovjetunió és Japán egy­aránt érdekelt az ázsiai és az egyetemes béke és biztonság megszilárdításában. Andrej Gromiko a japán kollégája tiszteletére adott ebéden el­hangzott pohárköszöntőjében rámutatott: az enyhülési fo­lyamatnak és az államok kö­zötti együttműködésnek a földkerekség minden térségére ki kell terjednie. (folytatás o> L oldalról) Az új szovjet űrhajó pa­rancsnoka, Dzsanibekov alez­redes ugyan először járt a világűrben, de egyike a lég­jobban kiképzett űrhajósok­nak. Annak idején ő is részt vett a közös szovjet—ame­rikai űrkísérlet, a Szojuz— Apollo program előkészítésé­ben, az egyik szovjet tarta­lékegység parancsnoka volt, s ennek megfelelő kiképzést is kapott A Szaljut—6 űrállomás — mint ismeretes — egyszerre két űrhajót fogadhat. Mint Sa- latov altábornagy, a szovjet űrhajózási program egyik ve­zetője a helyszínen levő új­ságíróknak elmondotta, ez nagymértékben egyszerűsíti az űrállomások űj működését a személyzet váltását, s lehe­tővé teszi, hogy szállító űr­hajóval új műszereket, beren­dezéseket, élelmiszert és egyéb szükséges felszerelést juttassanak az űrállomásra. Kedden moszkvai idő sze­rint a hajnali órákban volt pontosan egy hónapja, hogy a bajkonuri űrrepülőtérről a Szojuz—26 űrhajóval útra kelt Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko, akik azóta a Szaljut —6 űrállomáson dolgoznak. À két űrhajós számára felelős­ségteljes munkát hozott ez az egy hónap, de Romanyenko és Grecsko sikerrel oldott meg minden feladatot. Rendkívül értékes tapasztalatokkal, meg­figyelésekkel gazdagították az űrhajózás tudományát. A világűrben töltött egy hó­nap ugyanakkor sok érdekes­séget, nem várt eseményt is hozott magával. Egyik ilyen eseményről nyilatkozott a Pravda tudósítójának a Szal­jut földi repülésvezetője, az ismert űrhajós mérnök, Alek- szej Jeliszejev. A két űrutas- n&k egy alkalommal izgalmas nyomozást kellett folytatnia az »-eltűnt« víz földerítésére. A Szaljut vízellátását részben úgy biztosítják, hogy az űr­állomás levegőjéből kivonják a vízpárát, azt lecsapolják, tisztitják, és »visszatáplálják« az víztartályokba. Az első na­pokban azonban kiderült, hogy az előre kiszámítottnál kevesebb víz kerül vissza a rendszerbe. Romanyenko és Grecsko a földi központ utasí­tására valóságos nyomozást folytatott annak földerítésére, van-e valahol szivárgás, elfo- lyás, jól működik-e a rend­szer. „Láttuk a felégetett falvakat” Békés úton rendezhető a kambodzsai-vietnami viszony . A kambodzsai—vietnami fegyveres konfliktusról, a va­lós helyzetről a Béke-világ- tanács küldöttségének tagjai személyesen is meggyőződhet­tek — mondotta keddi sajtó- értekezletén Pethö Tibor, az Országos Béketanács elnökhe­lyettese. A BVT küldöttsége december 28-tól tíznapos láto­gatáson tartózkodott a Viet­nami Szocialista Köztársaság­ban Romesh Chandrának, a Béke-világtanács elnökének vezetésével. A delegáció ere­detileg a békés epitőmunka tanulmányozására utazott Vi­etnamba. Ám ahogy a szem­tanú, Pethő Tibor beszámolt: kintjártukkor — újév előtt — jelentette be a kambodzsai kormány a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok egy­oldalú megszüntetését- A Vietnami Szocialista Köz­társaság, amely addig a határ- incidenseket es a kambod­zsaiak által provokált fegyve­res támadásokat a békés tár­gyalások érdekében nem hoz­ta nyilvánosságra — a delegá­ciónak lehetőséget adott a helyszíni látogatásra. Az új évben így a BVT küldöttsége eljutott az egykor Kacsacsőr­nek nevezett síkság területé­re, a kambodzsai—vietnami határvidékre. A kambodzsai fegyveres erők támadása következtében földig lerombolt An Phu falu lá.képe, (Felső kép.) Lent: A kam­bodzsai agresszorok több száz tonna rizst égettek el az An Giaog tartomány-beli An Nong, Phu Hol, Vinh Gia és Vïnh Nguyen falvakban. (Teleiotó: VNA—MTI—KS) A vizsgálat nem várt ered­ménnyel végződött: kiderült, hogy a vízpárát az űrállomás dekorációja nyeli el, a fala­kat boritó anyag és több más elem. Az űrállomás ugyanis nyáron készült, s ezek az anyagok meglehetősen ki­száradtak. Egy darabig, amíg el nem érték normális ned­vességtartalmukat, elnyelték a vizpára egy részét, amikor helyreállt a normális nedves­ségtartalom, a víziéivé ts' megszűnt, s ettől kezdve a berendezés már a számítá­soknak megfelelő mennyiség­ben nyert vissza vizet az űrál­lomás levegőjéből. Romanyenko és Grecsko természetesen ennél sokkal bonyolultabb feladatokat is végrehajtott. Kipróbálta az űrállomás valamennyi műsze­rét és berendezését — ezekből száznál több van —, igen ér­tékes megfigyeléseket végzett az atmoszféráról, a föld fel­színéről. Munkájukat állan­dóan segítették a földről: így például, amikor az úgyneve­zett ezüstfelhőket kellett fényképezniük, a legjobb szakértők adtak tanácsot ar­ra, hogyan válasszák meg a fényképezés expozíciós idejét. A földi irányítóközpontban egyébként »pszichológiai cso­port« is működik: feladata az űrhajósok hangulatának, ke­délyállapotának állandó ellen­őrzése, segítése. Erre ugyan különösebben nincs szükség: Romanyenko és Grecsko kitű­nő hangulatban végzi munká­ját, s ezt az is segíti, hogy rendszeres kapcsolatban van­nait családtagjaikkal. Az űr­hajósok számára a csoport tagjai kidolgozták az »aktív pihenés« legjobb módszereit, rendszeresen segítik őket. Az aktív pihenéshez tartozik pél­dául a zenehallgatás és az ol­vasás is. A jubileum alkalmából a Krasznaja Zvezda részletesen ismerteti az űrállomás auto­matikus navigációs rendszere, a Delta elnevezésű berendezés működését. A berendezés, amely rádió- és optikai orien­tációs műszerekből, elektroni­kus számítógépből és telex­gépből áll, más egységekkel együtt — teljesen önműkö­dően határozza meg a pálya­adatokat, a rádió- és televí­zió-kapcsolat idejét, végre­hajtja a szükséges korrekció­kat és minden pillanatban a lehető legrészletesebb infor­mációt adja meg az űrállomás személyzetének éppúgy, mint a földi irányító központnak. Az automatikus berendezés nemcsak tehermentesíti a Szaljut személyzetét és a földi irányítókat, hanem lehe­tőséget ad az olyan rendszer kipróbálására is, amely hosz- szú távú, nem föld körüli utakon is automatikusan ve­zérelhet űrhajókat BERLINI TELEX Ki kiáltott és kik kiabálnak? Az akció, még mielőtt el­kezdődött volna, összeomlott Kidolgozói bizonyára meg voltak győződve róla, hogy művük eredményes lesz, nyugtalanságot bizonytalan­ságot kelt, de nagyot téved­tek. Inkább alátámasztott egy régóta ismert bizonyos­ságot: a szocializmus ellen­ségei a békés egymás mel­lett élés időszakában sem adják fel régi céljaikat új eszközöket alkalmaznak, de azért ragaszkodnak néhány régi módszerhez is. Ilyen például a hamisítás. A nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom története jó néhány esetet ismer, amikor hamis »dokumentumokkal« igyekezett az ellenség zavart kelteni. A sok régihez most társul egy új is. A hamisít­vány neve: »az NDK-beli szervezett ellenzék első kiált­ványa«. Az »okmányt« a hamburgi Der Spiegel adta közzé, de még mielőtt nyomtatásban megjelent volna, a nyugatné­met rádió- és televízióadók nagy lelkesedéssel jelentették be létezését. Arról beszéltek, hogy »a Német Szocialista Egységpárt magas- és közép­szintű funkcionáriusai szer­vezetet alapítottak a »de­mokratikus kommunizmus« kivívására«. S hogy ez az új »párt« minden bizonnyal je­lentős hatást gyakorol majd az NDK életére, a »szaka­dásnak az NDK-t vezető pártban még nehezen felmér­hető következményei lehet­nek«. Nos, arról a nem ritka esetről van szó, amikor az éhes disznó nemcsak mak­kal álmodik, hanem önmaga gondoskodik a takarmányról is. Alig néhány órával az­után, hogy a nyugati rádiók es tévék rázendítettek, berli­ni hivatalos körök is foglal­koztak az üggyel. Tudtul ad­ták: a nyugatnémet hírszer­A sah Rijadban tárgyai Reza Pahlavi iráni sah ked­den délelőtt megérkezett a szaúd-aráhiai Rijadba. Né­hány órával korábban az irá­ni uralkodó Asszuánban közös sajtóértekezletet tartott Szadat egyiptomi elnökkel. A sah teljes támogatásáról biztosí­totta az egyiptomi kezdemé­nyezéseket, Szadat elnöknek a közel-keleti rendezéssel kap­csolatos terveit. »Ezek igen jó tervek. A labda most az izraeli térfélen van« — jelentette ki Reza Pahlavi. ző szolgálatokkal foglalkozó szervek előtt már régóta is­meretes volt, hogy készül er' ilyen dokumentum. Csakhogy a »demokratikus kommunizmus« apostolai nem az NDK-ban, az állító­lagos NSZEP funkcionáriusok között keresendők, hanem a nyugatnémet hírszerző szol­gálatnál. A Szövetségi Hír­szerző Szolgálat, a BND pul- lachi központjában, ahol már régóta folyik különböző ko­holt »dokumentumok« elő­készítése. »Platformokat« és »nyílt leveleket«, »irányvo­nalakat« és »koncepciókat« dolgoztak ki, hogy azokat majd mások, nem létező »kommunisták« nevében közreadják. A Spiegel »világ- szenzációja« egyike ezeknek a termékeknek. Ma már — néhány nappal a pamflet megjelenése után — a nyugatnémet sajtó, amely olyan na^y örömmel és várakozással nézett a »do­kumentum« megjelenése elé, sem tudja titkolni csalódását a »rossz minőség« miatt. S a vita azon folyik, hogy hon­nan származik az »okmány«. Mert hogy nem azoktól, aki­ket a Spiegel jelez, annyira nyilvánvaló, hogy már nem is vitatható. Higgadtabb nyu­gatnémet körökben már in­kább azt feszegetik: vajon kiknek állt érdekében ez a provokáció? És mik lesznek a következményei ? Azoknak az NSZK-bell erőknek, amelyeknek seho­gyan sincs kedvére a két né­met állam közötti kapcsola­tok további normalizálása, annyit sikerült elérniük, hogy ismét nem az NDK—NSZK közötti tárgyalások tovább folytatása, a különböző, még nyitott és rendezhető kérdés­ben való megegyezés, hanem ez az ostoba és aljas «kiált­vány-ügy« az elsőrendű té­ma. Európa fontos térségéről van szó, a két német állam viszonya az általános euró­pai enyhülés és a nemzetkö­zi helyzet szempontjából Is igen fontos. És ezért nem le­het egy kézlegyintéssel napi­rendre térni egy ilyen kísér­let felett. Nagyon erős még azoknak a hangja, akik nem képesek, nem hajlandók a békés egymás mellett élés egyre terjedő nyelvét beszél ­ni. Az ilyen akciók össze­omlása után olyan törmelé­kek maradnak, amelyeket el kell takarítani, ‘ mielőtt to­vább lehetne menni az ész­szerű, a célhoz, a békés egy­más mellett élés megszilár­dulásához vezető úton. P. I. * I Egyiptom átfogó rendezéshez ragaszkodik Áz OBT elnökhelyettese ■ ( következőképpen összegezte a tapasztalatokat : — Vietnami barátaink tájé­koztatása szerint 1977 júniusá­ban élénkültek még a fegy­veres kambodzsai támadások- és Tay Minh tartomány kör­zetében 240 kilométernyi hosszon négy-öt kilométer mélységben hatoltak be a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság területére. Augusztusban Tan Bien területét két zászlo- aljnyi katonaság támadta meg. Szeptember 24-én ped g az északi körzetben két ezred 60 kilométernyi hosszúságban és hat-hét kilométer iné .yen sértette meg a vietnami ha­tárt A Long Khanh-i terü­leten több mint 100 embert meggyilkoltak. Novemberben a határvidék középső részén már hadosztálynyi erővel tör­tek be a kambodzsaiak, s el­rabolták a rizstermést fol- gyújtottak 700 házat A Tan Bien-d körzeti elöl­járó tájékoztatott minket ar­ról, hogy a területen összesen ezer embert gyilkoltak meg a támadók, köztük 398 nőt s gyermeket- Megrázó találkozó­kon beszélhettünk a halottai­kat gyászoló családokkal, s láttuk az új temetőket, a porig égett falvakat, a vandál pusz­títás következményeit. A Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság a megbékélést szolgáló tárgyalási javaslatok után de­cember 6-án Indított ellen- támadást, az ország területé­ről kiszorították a kambod­zsai erőket, s kétezer hadifog­lyot ejtettek. Vietnam azonban nem a fegyveres harcban, hanem a békés rendezésben látja a két ország közötti ellentét meg­szüntetésének lehetőségét A Béke-világtanács tagjai nyi­latkozatban támogatták a tár­gyalásokat szorgalmazó javas­latokat Sem a két népnek, sem pedig Indokinának nem érdeke a villongás, a fegyve­res összetűzés, hiszen például Kambodzsa és Vietnam a hosszú fegyveres felszabadító harcban testvérként együttmű­ködött — A vietnami nép a sok megpróbáltatás után a békés építőmunkát s a két ország­rész egyesítése után délen is a szocialista átmenetet óhajt­ja — hangsúlyozta Pethő Ti­bor. — Erről győzött meg minket Hanoiban az 1-es gép­gyárban megtartott munkás­gyűlés és az egykori Saigon­ban — a mai Ho Si Minh-vá- rosban — lezajlott beszélgeté­sek is. Találkoztunk például a hazafias front képviselőivel, értelmiségiekkel, egyházi sze­mélyiségekkel, s szavaik ar­ról győztek meg minket: a legfőbb cél a fokozatos szo­cialista társadalmi és gazda­sági átalakulás­A Mekong folyó gazdag ter­mővidékén például elmond­ták, hogy — az északi rész­hez hasonlóan — áttérnek az évente kétszeri rizsbetakarí­tásra, tehát megduplázzák a termést. Vietnamnak gépekre, az épitőmunkához anyagi, műszaki-tudományos segít­ségre van szüksége, hogy a nép töretlen optimizmusa, aka­rata a gazdasági fejlődésben is minél nagyobb eredménye­ket hozzon. A látogatás folyamán a BVT-t és Romesh Chandrát a Vietnami Szocialista Köztár­saság »Népek barátságáén« érdemrendjével tüntették ki. Nguyen Huu Thónak, a Dél­vietnami Felszabadítási Front volt elnökének, a Vietnami Szocialista Köztársaság alel- nökének pedig a békéért ki­fejtett munkásságáért a Jo- liot-Curie érmet adományozta a Béke-világtanács, s a kitün­tetést a politikusnak Romesh Chandra adta át A sajtóértekezlet azt Is bi­zonyította, hogy társadalmunk gyorsan és érzékenyen reagál a világpolitikai kérdésekre, hiszen Horváth István, a Cse­pel Vas- és Fémművek Hanoi szocialista brigádjának veze­tője a csepeli dolgozók állás- foglalásáról tájékoztatta a részvevőket Elmondta, hogy a brigádértekezleten a dolgozók értetlenül fogadták a kam­bodzsai támadásokat a gyil­kosságokról, a felgyújtott fal­vakról érkező híreket A cse­peli dolgozóknak, akik 18 éven át szolidaritásukkal álltak a vietnami nép mellett és tár­sadalmi munkában készített gépekkel és magyar szakem­berek tapasztaltaival segítet­ték hanoi testvérgyárukat, meggyőződésük: a két testvéri nép soha nem kerülhet szem­be egymással, s a vitás kér­déseket tárgyalásokon kell rendezni. (folytatás az 1. oldalról) A Haarec úgy vélekedik, hogy ha Egyiptom elfogadja az ajánlatot, ezzel megoldód­hatnának a Sinai-félsziget északi részén, a Rafah beszö- gellésben létesített izraeli te­lepülésekből és az izraeliek­nek néhány — a félszigeten felállított — légitámaszpont fenntartására vonatkozó kö­veteléséből eredő problémák. A UPI amerikai hírügynök­ség hasonló értesülést közölt, washingtoni diplomáciai for­Dajan izraeli és Forlani olasz külügyminiszter tegnap három órán át tárgyalt Rómá­ban. Dajan felszólította a kö­zös piaci államokat, hogy ne szóljanak bele a közel-keleti konfliktusban érintett ála­mok ügyeibe... A neutronfegyver gyártását sürgette Bonnban Manfred Wömer, a CDU—CSU parla­menti frakciójának katonapo­litikai szóvivője, s azt, hogy azt a fegyvert helyezzék el a nyugat-európai országok terü­letén. »Minél korábban meg­kapja a Nyugat ezt a fegy­vert, annál jobb« — jelentet­te ki Wömer. [ rásokra hivatkozva. A UPI forrása mindazonáltal hozzá­tette a hírhez, hogy az Ei- lath es a Rafah között húzó­dó vonal mentén tervezett ki­igazítások csak »szimbolikus« mértékűek lennének. Azt a célt szolgálnák, hogy Szadat egyiptomi elnök elmondhassa: tisztességes ajánlatot kapott az izraeli települések fenntar­tása fejében. Az izraeli rádió és a UPI által idézett források szerint Izrael egyéb »technikai« jel­legű javaslatot is tett Egyip­Az ENSZ emberi jogok bi­zottságának egyik munkacso­portja megkezdte öthetesre tervezett megbeszéléssoroza­tát, amelyen az emberi jogok­nak Chilében történő lábbal tiprását vitatják meg. Pakisztánba látogat Atal Bi­hari Vadzspaji indiai külügy­miniszter — adták hírül ked- len az indiai lapok. Az 1971- ís háború óta indiai kormány- képviselő még nem látogatott Pakisztánba. Berlinben kedden folytatód­tak az NDK és az NSZK kö­zötti hivatalos tárgyalások. A következő tárgyalási »forduló« időpontja: február 28. tómnak a két ország közötti kapcsolatok »kedvező irány­ban való befolyásolása érde­kében«. Ezek értelmében Iz­rael és Egyiptom állandó tu­dósítókat cserélne, kölcsönö­sen érdekképviseleteket (ala­csony szintű diplomáciai misz- sziót) nyitnának a két fővá­rosban es közvetlen vonalat létesítenének Kairó meg Je­ruzsálem között. Huari Bumedien algériai elnök a kuvaiti vezetőknek elmondta, hogy az Arab Szi­lárdság Frontja (a december­ben tartott tripoli csúcsérte- i kezleten létrejött front, mely Szadat egyiptomi elnök poli­I tikája ellen lép föl) arra tö­rekszik, hogy kudarcra ítéljen minden esetleges egyiptomi— izraeli megállapodást, amely ellent mond a palesztin ér­dekeknek. Bumedien hétfőn két órán át tárgyalt Dzsaber Al-Ahmed Al-Dzsaber kuvaiti államfővel. Kuvaiti hivatalos forrásból közölték, hogy a megbeszélést elsősorban a Szadat egyipto­mi elnök izraeli látogatása nyomán kialakult közel-keleti helyzet elemzésének szentel­ték. Az emlitett forrás szerint a kuvaiti emir »megerősítet­te« országa ragaszkodását az arab csúcsértekezleten hozott határozatokhoz, amelyek át­fogó rendezést követelnek és kinyilvánítják a Palesztinái B'elszabadítási Szervezet kizá­rólagos jogát a palesztin nép képviseletére. HÍREK A VILÁGBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom