Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

Gazdasági szabályozók 1978-ban MA! KOMMENTÁRUNK A gazdasági szabályozó rendszer elsődleges feladata, hogy a gaz­dálkodó egységeket a népgaz­dasági terv teljesítésére ösz­tönözze. 1976-bân a legutób­bi szabályozómódositás célja ez volt, hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltá­sát. A bevezetett módosítá­sok általában kedvezően ha­tottak: felgyorsult a gazdasá­gi növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és en­nek nyomán a tiszta jövede­lem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalé­kaikhoz, és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt, hogy a gazdálkodó egy­ségeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök marad­tak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent ki­elégítő mértékben a gazda­ságtalan termelés. A gazdál­kodó egységek nyomásának ! engedve bővültek az egyéni támogatások és kedvezmé­nyek­Az idén a gazdasági sza­bályozó rendszer kisebb mér­tékben ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényegét, a gazdálkodó egységek már 1977 októberé­ben megismerhették, az OT hivatalos lapja is közölte, így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításo­kat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vasko­hászati termékek és a villa­mos energia termelői árának átlagosan 22, illetve 25 szá­zalékkal történt fölemelése. Ez azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is javítva ösz­tönözzön a takarékos anyag- gazdálkodásra. Az árnöveke­dést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensú­lyozni, s csak szerény mér­tékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhdvatalnak. üáegyelenjöówwéz özü zü A külkereskedelmi szabályo­zásban két változás van: a nem rubel viszonylatú export­ban csökken az állami visz- szatérítés azoknál a vállala­toknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivi­telét. A másik módosítás, me­lyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé : a tarnszferá- bilis rubel forintárfolyamá­nak csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes, 1975 óta a szerző­déses árakat évenként felül­vizsgálják, a megelőző öt év tőkés piaci árainak figyelem- bevételével. Ily módon a szo­cialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árak­hoz, eközben azonban külső áríeszítő erőt jelentenek, amelynek ésszerű csökkenté­sére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolya­mának módosítására. A mos­tani árfolyam-változásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedig az expor­táló vállalatok forintbevételét. Az árfolyam-módosítás várha­tóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakí­tására ösztönöz, kényszerít. Az 1978. évi szabályozó módosítások egyik fő célja: a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Könnyebb és olcsóbb, mint a régi Új képtárak Tatról Nyoma sincs a pornak. . Húsz éven át változatlan technológiával gyártották azo­kat a hagyományos kaptára­idat a Hungaronektár tahi üze­mében, amelyeket a most be­vezetett újfajta rakodókaptár vált fel. 1977 végén jó ered­ményeket »jósolt« a nullszéria, így ez év elejétől megkezd­hették a folyamatos gyártást. Az idén mintegy négyezer darabot ad az üzem, ami ép­pen negyedrésze a teljes ka­pacitásnak. — Négyfiókos, félkeretes rakodókaptár a szakszerű megnevezése gyártmány unit­nak -» mondja az üzem ve­zetője, Szabó István, — Több előnye is van a hagyományos­hoz képest. A fél kereteket könnyebben lehet majd cse­rélni, így fajtatiszta, azaz vi­rágonként elküiöní tehető mé­zet nyernek vele a méhészek. Ez exportfeltétel is. Á mun­ka most kevesebb idő- és erő­ráfordítással, jobb eredmény­nyel végezhető. , Az előzetes felmérések alap­ján mintegy .3—4 ezerre le­hető az igénylők száma. Az üzem vezetője mégsem elége­dett. Egyelőre még erősen ér­vényesül a hagyomány hatá­sa, a tenyésztők nemigen bíz­nak az új gyártmányban, ám­bár az olcsóbb is, mint a ko­rábban gyártott. A központi kutatólaboratóriumban javá­ban folynak a kísérletek egy mozgatható méhészkocsi ki­alakítására, amelyet minden valószínűség szerint az új kaptárral lehet majd a leg­célszerűbben fölszerelni. À múlt évben tovább foly­tatódott a Hungaronektáron belüli szakosodás. Ennek je­gyében a tabi üzem lesz or­szágosan az egyetlen, mely a méhészeti termékeket gyártja, így a már említett kaptárak mellett különféle fémeszközö­ket Is készít. Ehhez megfele­lő fejlesztésre van szükség. — Munkaerőhiánnyal küsz­ködünk mi is, mint más vál­lalat — mondja az üzemve­zető. — Nélkülözhetetlenné vált a korszerű, gépesített technológia megszervezése Tavaly, négymillió forintot ruháztunk be e célra, az idén újabb négymilliót használunk fel, melyből mintegy másfél millióért gépeket vásárolunk. Még tavaly megépült az új rönkfeldolgozó csarnok, amely várhatóan ez év második fe­lében fog üzemelni. Itt már korszerű munkakörülménye­ket tudnak teremteni, nem hiányzik majd a hangelnyelő mennyezet és a porelszívó sem. Ez utóbbi a nemrég felújított üzemrészben már megtalálható. — Faipari üzem vagyunk, s ez többféle feladatot, de le­hetőséget is ad. Még nem ol- i dottuk meg a korszerű anyag- l mozgatást, remélhetően a ha­marosan megvásárolandó tar­goncák révén itt is érünk el eredményeket. Ennél fonto­sabb azonban a hulladék cél­szerű hasznosítása. A fűrész­port bálázzuk, alom lesz a baromfiak alatt. Naponta 250 tekercs alágyújtóst is szállí­tunk a Tükernek. Emellett még mindig marad jelentős mennyiségű hulladék, ame­lyet saját dolgozóink jutá­nyosán megvásárolhatnak. A tervek között szerepel az egész üzem területén műkö­dő központi fűtés megvalósí­tása. A tanulmánytervek már elkészültek. A kazánt fahul­ladékkal fütenék olaj helyett. Induláskor tizenöt-húsz kaptárt állítottak elő a dol­gozók naponta az új termék­ből. Ma már napi ötvenné) tartanak, de ez a mennyiség további fejlesztésekkel még fokozható. B. A. Közvetett módon a termelői árváltozás és az árfolyam- csökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől függetlenül egyéb intézkedések, módosítá­sok — a különféle mentesíté­sek és kedvezmények szűkíté­se — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárló­erő növekedését, A bérszabályozásban nincse nek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A terme­lőszövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között sze­repel a bruttó jövedelem adó­mentes határának a föleme­lése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általá­nosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé vál­toztak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyamválto­zások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügvi kedvezmények és mentesítésele — módosultak, éspedig azokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdál­kodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek Kétségtelen, hogy a módosítá­sok egyrészt szigorítják a vál- I lalati gazdálkodás feltételeit, ! másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedé­sét a fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályo­zó módosítások népgazdasági összhatását ma még nem le­het pontosan és konkrétan vázolni. V alószínűsíthető azonban, hogy a gazdálkodás és a nyereségrealizálás szigorúbb feltételei — para­dox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a haté­konyság javításában, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság növelése viszont hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly ja­vításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. W. I. Fórum a városrészeknek Sok vitát váltott ki az utób­bi években, miként lehetne közelebb vinni a várospoli­tikát az emberekhez, A ki­sebb városokban, mint pél­dául Nagyatád, hamarabb megtalálták a módszereket, mint például a megyeszék­helyen. Ez természetes, hi­szen a hetvenezer lakosú Kaposváron hatalmas méretű »népvándorlás« indult meg, a családok tömegével köl­töztek máshova, s így — ki­szakadva a régi közegből, teljesen ismeretlen környe­zetbe kerülve — nehezen ta­láltak kapcsolatot azokkal, akik a hétköznapokon is tá­jékoztathatták volna őket a szűkebb és a tágabb környe­zet híreiről. A városi népfrontbizottság és a tanács együttműködése egyre szorosabb, s ehhez te­gyük hozzá a körzeti bizott­ságok és partalapszervezetek egyre gyümölcsözőbb közös tevékenységét. A kaposvári emberek igénye ösztönözte arra a városi vezetőket, hogy mind több fórumot tart­sanak a lakosságnak. Epéi­kül valóban elképzelhetetlen a belváros, a munkáskerüle­tek, a legtávolabbi városré­szek átfogó tájékoztatása Kaposvár fejlesztésének ter­veiről, s erre alapozva, az el­képzelések megvalósítását gyorsító társadalmi munka szervezése. E fórumok hozzá­járultak ahhoz, hogy csök­ken az egyoldalú számlabe­nyújtás, s aki kér az utcá­nak, a városrésznek, azonnal megajánlja a lakosság ön­kéntes munkáját is. A város lakosságának és a ■ tanácstagságnak jó alkalmat ad a találkozásra a minden évben megtartott tanácstagi beszámolósorozat. A több éves tapasztalat arra kész­tette a városi tanács és a népfrontbizottság vezetőit, ■ hogy az eddiginél sokkal jobb módszert alkalmazza­nak. Erre a városrészi fórum látszott a legalkalmasabbnak. Az elkészült program tizen­nyolc részre osztja fel a vá­rost. Mindegyik fórumon ott lesz felváltva a városi Tanács elnöke, két elnökhelyettese, vb-titkára, s átfogó tájékoz­tatást tart a megyeszékhely helyzetéről, a fejlesztés irá­nyairól, s természetesen vá­laszol a föltett kérdésekre. Ez a rendszer nem csök­kenti a beszámolót tartó és a többi jelenlevő tanácstag sze­repét, felelősségét. A válasz­tókerületekben ugyanis rit­kán van alkalom rá, hogy személyesen találkozzanak a tanács vezetőivel. Ezt a ta­nácstagok beszámolójának megszervezései *,r figyelem­be kellett venni. Egy tavalyi gondot is meg­szüntet az idei program. Ak­kor a hét minden napján tartottak beszámolókat, s annyi panasz és kérdés zú­dult a tanács osztályaira, hogy csak nagy késéssel tud­ták megválaszolni. Most ja­nuár közepétől március kö­zepéig tartják meg a város­részi fórumokat, s ez lehe­tővé teszi, hogy időben rála- szoljanak a kérdésekre, meg­vizsgálják a javaslatokat. Az emberek szokásait figyelem­be véve, minden fórum hét­főn lesz — egy kivételével —, így a tévéműsor nem sür­geti a párbeszédek abbaha­gyását. Még egy hét van a város- részi fórumok megkezdéséig. A tanácstagok, a körzeti nép­frontbizottságok, pártalap- szervezetek sokat tehetnek s beszámolók sikeréért. A nyomtatott meghívó, a pla­kát nem elegendő, fontos, hogy minél több érdeklődőt személyesen hívjanak meg. L. G. Propagandista egyenruhában Halkan be­szél. Egy hiva­tásos katoná­tól azt várná az ember, hogy erélye­sen mondja el gondolatait. Csete Károly őrnagy hiva­tásos katona, negyed száza­da határőr­tiszt Csendes szavaira oda kell figyelni, mert az ő mondanivaló­jának súlyát, erejét a tarta­lom adja. — Politikai munkásként kezdtem tiszti hivatásomat. Hamarosan megtanultam : az egyszerű emberek, köz­tük a katonák, is, az erélyes hangnál többre becsülik az értelemre ható, csöndes beszédet... Azt ta­pasztaltam, hogy a tényekkel alátámasztott, meggyőző sza­vak jobban hatnak a legerő­teljesebb kiáltásnál is. No Taggyűlésekre, küldöttgyűlésekre készülnek Megkezdődött az utolsó ne­gyedév a KISZ 1977—78-as mozgalmi évében. Ez az idő­szak az áprilisi határozat megjelenése óta minden év­ben az alapszervezetek, a KISZ-tagok és vezetők önvizs­gálatával, a közösségi szá­monkéréssel telik el. Mindenütt készülnek az ér­tékelő és vezetőségválasztó, majd az ezeket követő akció­program-készítő taggyűlések­re. A jól működő alapszerve­zetekben ilyenkor nyugodtan dolgoznak a tagok, 1977-es vállalásaik nagy részét már teljesítették, és ha lenne ap­róbb lemaradás, még van idő arra, hogy pótolják a hiányo­kat. 7 VA munkahelyi, a taninté­zeti és a területi KTSZ-bizott- ságok a küldöttgyűlésekre készülnek. Hasonlóan az alap­szervezetekhez, ók is »elszá­molnak« majd a munkával. Talán még nagyobb felelős­séggel, önkritikával kell el­végezni az ellenőrzést, mint a kisebb közösségekben, mert a bizottságok munkájától több aiapszervezet, több tíz vagy száz fiatal tevékenysége függ. Somogy húszezer ifjúkom- munistáját ezek a kérdések foglalkoztatják napjainkban. Állásfoglalásukkal, a sikereket felsoroló és a hibákat feltáró munkájukkal előkészítik a já­rási, a városi és végső soron a megyei küldöttközgyűlés munkáját. A szövetség leg­magasabb megyei fóruma fo­galmazza majd meg a leg­utóbbi küldöttgyűlés óta eltelt munkát értékelő dokumentu­mokat, és ad útmutatást a továbbiakhoz. A KlSZ-tagok- nak a valósághű számadáshoz és az elérhető célok kijelölé­séhez kell a megyei testület­nek felelősségteljes, őszinte í segítséget adniuk. persze, más dolog, ha paran­csot keil adni. Most nem határőrparancs­noki módszereiről beszélge­tünk. Mert politikai munkás- Dól az lett, tizedik éve pa­rancsnoka a gyékénvesi forga­lomellenőrző pontnak. E fon­tos beosztása mellett talál ar­ra időt, hogy Zákányban mar­xista—leninista középfokú tanfolvamot vezessen. A múlt évben ő irányította az egyik üzem pártszervezetének poli­tikai tanfolyamát is. A forga­lomellenőrző pont hivatásos tisztjei, tiszthelyettesei részé­re évek óta elméleti konfe­renciát tart havonta egyszer. Talán kissé sokat is vállal. Miért teszi? Erre életútja ad­ja meg a választ. Lakatosszakmát tanult a győri vagongyárban, majd a téti járás DISZ-titkára lett, így vonult be katonai szolgála­tának teljesítésére 1951-ben. Egy év múlva befejezte tahul- mányait a Petőfi Politikai Tisztképző Intézetben.. Az el­telt negyedszázad alatt elvé­gezte a BM Akadémiát és a marxista esti egyetemet. Kevés szabad idejét — erre ösztönzi hallgatóit is — az ön­képzésre fordítja. Esténként a tananyaggal kapcsolatos iro- da’mat olvassa, s közben hor­vátul és németül tanul. Mert munkájához, a forgalomellen­őrző pont parancsnoki beosz­tásához erre is szükség van. — Nem elég, ha az ember csak a kötelező anyagot isme­ri. Gyakran előadódik, hogy a hallgatók nem éppen a témá­hoz kapcsolódó, őket azonban érdeklő kérdéseket tesznek föl. Jó, ha ezekre is választ kapnak. Pedagógusok, tsz-, tanácsi é* vasúti vezetők, kommunisták és pártonkívüliek járnak az általa vezetett marxista—leni­nista tanfolyamra. A mostani — csakúgy, mint a korábbi évek hallgatói — elégedettek módszerével. Ez fejeződik ki abban, hogy hiányzás csak rit­kán fordul elő, lemorzsolódás pedig egyáltalán nem volt. Ezt a munkáját arra is fel­használja, hogy erősödjön a lakosság és a határőrség kap­csolata. Nemcsak hallgatói ta­nulnak, hanem ő is tőlük. A tanultakat pedig kamatoztatja a "forgalomellenőrző pont el­méleti konferenciáján annak érdekében, hogy minél ered­ményesebben nevelhessék szo­cialista hazafiságra, a lakos­sággal való baráti kapcsolatok megteremtésére a fiatal ha­tárőröket. Szerényen, önzetlenül végzi pártmegbízatását. Horváth Jó­zsef, a zákányi pártbizottság titkára sokévi munkája alap­ján így beszél Csete Károly őrnagyról: — A legjobb propagandis­tánk. Községünkben évről évre mind többen tanulmányozzák eredményesen a marxista—le­ninista eszméket. S egyre so­kasodik azoknak a száma, akik e tudás birtokában következe­tesen szolgálják pártunk ügyét, terjesztik a párt politikáját. S ez nagymértékben köszönhető az ő felelősséggel végzett pro­pagandista-munkájának is. Szalai László KISZ-es számadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom