Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

( Tájékoztatás és politikai érdek MAI KOMMENTÁRUNK Ai Információ — világprob­léma. Ezt főképpen az infor­mációszerzés, -tárolás és -to­vábbítás valóban hihetetlen ütemben fejlődő technikai le­hetőségeivel magyarázzák. Pe­dig a kérdést — mint más problémákat is — sokkal in­kább társadalmi-politikai vo­natkozásai állítják a nemzet­közi érdeklődés homlokterébe. Hivatkozhatunk itt saját példánkra, hiszen hazánkban a jó tájékoztatás a társada­lom javát szolgáló, elsőrendű politikai kérdés. Igényli ezt a politika, amely nyílt, őszinte, szókimondó, ennél fogva ter­mészetesen súlyt helyez arra, hogy nézeteit, érveit, eredmé­nyeit, gondjait és terveit mind szélesebb körben ismerjék és értsék. De egy pillanatra sem mond le arról, hogy ő is gazdagodjék a lakosság véle­ményével, javaslataival, hogy a kölcsönös, kétirányú in­formációáramlás csatornáin keresztül pontosan érzékelje a társadalom tudati állapotát, hangulatát, érzésvilágát. Jogos igény E törekvésében a politika találkozik a lakosság igényé­vel, sőt követelésével. Az or­szág népe tisztában akar len­ni a politikai gazdasági-társa­dalmi realitásokkal, tudni kí­vánja, hol állunk és merre tartunk, s ez nagyon is fele­lős magatartás. Mert csak a szükséges ismeretek birtoká­ban képesek az emberek tu­datosan, tettekkel támogatni a politika által érlelt folyama­tos, sokoldalú és jó irányú, szocialista fejlődést. Pártunk a tömegeknek ezt az igényét, követelését nem­csak hogy elismeri, jogosnak tartja, hanem mindent meg­tesz annak mind teljesebb ki­elégítésére. Nem véletlen, hogy nemrégiben a Népsza­badság külön vezércikket szentelt ennek a 1 témának, amelyben ismét megfogalmaz­ta a párt vezető testületéinek nemegyszer kimondott állás­pontját. Ennek lényege egy mondat­ban: -Történelmi céljaink megvalósítása, a fejlett szo­cialista társadalom megterem­tése, az odavezető úton pe­dig a mindennapi feladatok sikeres megoldása egyenesen megköveteli, hogy az embe­rek a tények és összefüggések megbízható ismerete alapján tisztában legyenek a szünte­len változó valósággal, a mindenkori adott helyzettel, mégpedig részletekbe menő­en, a nemzetközi és à hazai, a politikai és a gazdasági, az országos és a helyi körülmé­nyekkel egyaránt.« Információ és manipuláció Az információ körül éles küzdelem bontakozik ki a nemzetközi ideológiai harc szinterén is. A tőkés világ uralkodó körei ezt az eszközt is felhasználják az úgyneve­zett manipulációra, vagyis a tömegek megtévesztésére, s ezen keresztül a monopóliu­mok érdekeinek szolgálatára. Ez teljesen érthető, hiszen mi­nél kevésbé tudja- kielégíteni valamely társadalmi rendszer a nép többségének történel­mileg változó szükségleteit, annál ’ sűrűbbnek kell lennie annak az ideológiai fátyolnak, mely az alapvető társadalmi problémák és ellentmondások elfedésére szolgál, s annál in­tenzívebben -kell folytatni a tudat manipulálását. Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten — akár a korábbi genfi sza­kaszára, akár most a belgrádi találkozóra gondolunk — kü­lönösen jól látható, hogy az információáramlás fokozódá­sa az államok közötti jó kap­csolatok egyik eredménye, de egyúttal maga is táplálja a jószomszédságot. Ezt tartják szem előtt a szocialista or­szágok, amikor elősegítik az információk legszélesebb körű cseréjét a helsinki záróok- mány szellemében és betűje szerint: hozzájárulva a népek közötti bizalom növekedésé­hez. De ennek jegyében száll­nak szembe a tőkés világ bi­zonyos köreinek minden olyan próbálkozásával, mely az in­formációk egyoldalú áramol­tatásával a mi közvélemé­nyünket is manipulálni akar­ja. Mindez kellő magyarázatot ad arra, miért szükséges fon­tos politikai kérdésként ke­zelni a tájékoztatást. S ha ehhez hozzávesszük, hogy ma az informálást segítő leg­újabb tudományos és műsza­ki vívmányok is rendelkezé­sünkre állnak, akkor még na­gyobb horderejű a kérdés. Információ ás orientáció De vajon mikor Jó & tájé­koztatás? Nyilvánvalóan ak­kor, ha elegendő információ­val látja el a lakosságot, sok tényt, történést hoz a tudo­mására, segít nyomon követni az eseményeket Vagyis felál­líthatjuk az egyenletet: több információ =» jobb tájékozta­tás. Bár ez jórészt igaz, mégsem a teljes igazság. Mert nem az az igazán tájékozott ember, aki kizárólag arról tud sokat, mi történt, hanem az, aki is­meri a válaszokat a miértre is. s képes véleményt alkotni, állást foglalni az adott kér­désekben. Tájékozottságának fontos mércéje, hogyan hasz­nosul mindez a magatartás­ban, a cselekvésben. Tegyük fel, hogy valakit egy konkrét téma kápcsán — mondjuk — ötször annyi in­Rendelet a távbeszélő-díjszabás módosításáról Annak az előfizetőnek, aki a telefonállomás üzembe he­lyezésére 1977. december 31- ig értesítést kapott — a fel­szerelés időpontjától függetle­nül —, nem kell fizetnie belé­pési díjat — hangzik a posta- vezérijgazgató nemrégen ki­adott utasítása, amely részle­tesen intézkedik a távbeszélő­díjszabás módosításáról. A Magyar Közlöny 95. szá­márban megjelent miniszteri rendelet szerint az új telefon- állomás felszereléséért a kö- zületeknek főállomásonként 30 ezer forint, ikerállomásonként 20 ezer forint, a magánszemé­lyeknek ugyanezért hatezer, il­letve négyezer forint belépési díjat kell fizetniük. A belépési díjat nemcsak az új állomások felszereléséért, hanem házon kívüli áthelyezé­sükért is meg kell fizetni, s nemcsak annak, aki ezentúl kéri az áthelyezést, hanem aki már korábban kérte, de csak ezután szerelik fel részére az állomást. Nem kérhet a posta a házon kívüli áthelyezésért belépési díjat, ha a telefont a régivel azonos elosztón, azo­nos érpáron és változatlan kapcsolási számmal helyezik át. A rendelet intézkedik az át­alakítással kapcsolatos díjról is. Eszerint, ha a posta az Ál­lomás üzembe helyezésétől számított 5 éven belül az elő­fizető kérésére ikerállomást főállomássá alakít át, akkor az előírt belépési díj különböze- tét, vagyis kétezer forintot kell fizetnie; ha ’ meghatározott időn belül főállomást alakíta­nak át ikerállomássá, akkor — ha a díjat korábban kifizették — a beruházási hozzájárulás külön bözetét visszatérítik az előfizetőnek. Ha a posta az át­helyezéskor közérdekből, pos­tai, műszaki vagy forgalmi okokból alakít át fő- és iker­állomást, akkor belépési-díj­különbözetet nem számol fel, de ném is térít vissza. Megha­tározott eseteket kivéve köte­lező a belépési díj a telefon­állomás átírásáért is. Nem szabad belépési díjat szedni úgynevezett kötelező átírás esetén, vagyis akkor, ha a telefonállomást közületről közületre ; elhalt előfizetőről a vele közös háztartásban élt özvegyére, élettársára, más családtagjára, vagy szerződés alapján az eltartóra: az előfi­zetőről a vele közös háztartás­ban élő családtagjára; házas­sá"? felbontásakor az előfize­tőről a lakásban maradt há­zastársra írják át. Ugyancsak mentes a díjfizetés alól a la­káscserekor a két érdekelt elő­fizető. formációval látunk eL Felte­hetően nem lenne automati­kusan ötször olyan jól infor­mált. Fennáll a veszélye an­nak, hogy nem tudja befogad­ni a megsokszorozódott infor­mációmennyiséget, vagyis nem képes elraktározni, fel­dolgozni. összefüggéseiben lát­ni és megítélni a rázúditott ismeretanyagot. Ha tehát azt akarjuk, hogy a lakosság a szó teljes értel­mében tájékozott legyen, ak­kor egyszerre kell informál­nunk és orientálnunk, vagyis segíteni őt a tények, esemé­nyek elemzésében, értékelésé­ben, álláspontjának kialakítá­sában. Az egyenlet tehát így módosul: több információ plusz hatékony orientáció egyenlő jobb tájékoztatás. Mit is értünk az orientáci­ón? Kétségtelenül orientálnak azok az írások, előadások, me­lyek az űj események kialaku­lásának folyamatát mutatják be. Kellenek olyan cikkek, műsorok is. amelyek arról szólnak, miként kapcsolódnak egymáshoz a történések. Nél­külözhetetlenek a hátteret megvilágító agitációs és pro­paganda megnyilatkozások. Ezek szerint az orientáció nem más, mint egy-egy fon­tos esemény, jelenség kom­mentálása? Nem, ennél több. Beletartozik például az úgy­nevezett alapkérdések vissza­visszatérő tárgyalása. Ha a külpolitika témájából merít­jük a példát, akkor sokszor egyszer s mindenkorra elinté- zettoek veszünk valóban nem­egyszer megírt kérdéseket, mint például hogyan kell ele­mezni és értékelni az erővi­szonyokat, mit értünk békés egymás mellett élésen, ki van ma offenzívában és ki defen­zá, általánosan elfogadott volt, az új események fényé­ben esetleg ismét vitatottá válhat. A »régi« kérdéseknek is le­het korszerű tartalmuk, ame­lyet meg kell világítanunk. Példa rá az internacionaliz­mus, amelyről már nem egy cikk született, s mégis szük­ség van arra, hogy megvála­szoljuk: mit jelent a proletár internacionalizmus ma? Csak utalni szeretnék rá, hogy a Központi Bizottság tavaly ok­tóberi határozata is szüksé­gesnek tartotta megfogalmaz­ni, mit tekintünk a mai vi­szonyok között a proletár in­ternacionalizmus alapvető is­mérvének: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyezteté­sét, az egységre való törek­vést, egymás kölcsönös támo­gatását, az elvtársi együttmű­ködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állás- foglalás és a cselekvés kiala­kítását a testvérpártok önál­lósága, egyenlősége és önkén­tes együttműködése alapján. Azt szoktuk mondani, hogy a tájékoztatás nem cél, hanem eszköz a szocialista együtt­gondolkodás és együttmun- kálkodás erősítésére. Hiteles, megbízható és a lehetőségek szerinti gyors felhasználása éppen ezért nagy felelősség­gel jár. Ennek a felelősségnek a tudatos vállalása azt is jelenti, hogy igyekszünk lé­pést tartani az új és na­gyobb követelményekkel. Szem előtt tartjuk a leglénye­gesebbet: a jó tájékoztatás — vagyis a színvonalas informá­ció és orientáció — alapvető politikai érdekünk. Pálos Tamás Munkásörök A napokban a megyei törzs beosztottainak állománygyú- lésével megkezdődött a mun­kásőrök kiképzési évet érté­kelő, a jövő feladatait meg­határozó számvetése. Sorra tartják meg tanácskozásai­kat a járási-városi egységek Előbb a nagyatádi, a mar­cali, majd a siófoki, végül pedig a kaposvári városi-já­rási és a barcsi egység. Ezek a gyűlések mindig je­lentős események munkásőr­ségünk életében, az idei azonban különösen számot­tevő. Most értékelik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére indított versenyt. Ebben a nemes küzdelemben, a kiképzés színvonalának a növelésében, a fegyelem szi­lárdításában, az erkölcsi-po­litikai egység erősítésében a barcsiak bizonyultak a leg­jobbaknak. Tavalyi eredmé­nyeik alapján harmadszor nyerték el a legjobb egység címet, vele harmadszor és véglegesen a megyei parancs­nokság vándorserlegét A verseny lendülete kiha­tott munkásőreink gazdasági feladatainak végrehajtására is. Erről szólnak > majd az üzemek pártszervezetei a be- I számoló taggyűléseken, ami­kor értékelik a verseny eredményeit, s egyúttal azt is: hogyan teljesítették mun- kásöreink pártmegbízatásu­kat. S hogy jól, azt mi sem bizonyítja jobban: lelkiisme­számvetése retes munkájuk, a gazdasági feladatok példás végrehajtá­sa révén sok munkásfiatal ■ került a kommunisták sorai­ba. — Folytatjuk a versenyt, tovább erősítjük testületünk erkölcsi-politikai állapotai, küzdünk a kiképzés színvo­nalának emeléséért, a fegye­lem szilárdításáért — hang­zott el a korábban megtar­tott szakaszgyűléseken. Ezt határozzák el munkás- őreink a most sorra kerülő ünnepi állomány gyűléseken. Továbbra is élen akarnak járni, példát mutatni az á1- lampolgári kötelezettségek teljesítésében: a gazdasági feladatok végrehajtásában, a takarékos gazdálkodásban, a minőség javításában és a fe­gyelem megszilárdításában. A megyei pártbizottság — a járási és a városi pártbi­zottságok —, az üzemi párt- szervezetek azt várják mun­kásőreinktől: éppen olyan lelkesedéssel hajtsák végre feladataikat, mint a múlt évben. De nemcsak azoktól várják, akik évek óta hord­ják a munkásőr-egyenruhát. Kérik azoktól is, akik most, a számvetést végző, a felada­tokat meghatározó egység­gyűléseken teszik le az esküt. Munkásőreink az elmúlt 21 év alatt bebizonyították: a testületben és munkahelyei­ken is tudják mit vállaltak, mivel tartoznak a pártnak, a népnek. Sz. U Száz halastó — kevés haszon zívában, hol húzódik a kor fő ellentmondása, miben fejező­dik ki fő tartalma. Régi fogalmak — új tartalom Ezek a politikai oktatás té­mái — hallom az ellenvéle­ményeket. Azé is, de a tájé­koztatás sem mondhat le na­pirendre tűzésükről. Először is azért, mert az alapkérdések is űj módon vetődhetnek fel adott körülmények között. Másodsorban számolnunk kell azzal is, hogy ami korábban teljesen érthető, s tegyük hoz­Öt venhat százalékos ter­melésfejlesztést ír elő az V. ötéves terv a halgazdálkodás számára. A halastavak fej­lesztéséhez ma az állam 40 százalékos 1 támogatást ad. Mégis, egy-két kivételtől el­tekintve szinte reménytelenül elavultak megyénkben — és az ország más tájain is — a technikai és technológiai kö­rülmények. Az utóbbi tíz év­ben élmaradt a halastavak rekonstrukciója. Az elmara­dottság mértékére jellemző, hogy még a lehetőségek okos kihasználásával sem lehet ele­gendő anyagi alapot teremteni a továbblépéshez. Zsákutca? Tulajdonképpen az, ámbár né­__ / C sattog a metszőolló Szokatlan ragyogással pom­pázik a januári nap, fényben fürdeti a csupasz, borzas fejű szőlőtőkéket — de ereje vaj­mi kevés. A föld fagyos, csak a legfelső néhány centis réteg engedett föl a dermedtségből.. Csattognak a metszőollók a férfiak befáslizott jobb kezé­ben. Kell ez a védőkötés, mçrt a múlt évi, tavaszi fagyok miatt sok kusza hajtást nevel­tek a tőkék: rendet tenni köz­tük különösen nehéz feladat. A böhönyei szövetkezetben két-három hétig is eltart ez a nagv szakértelmet, gondossá­got igénylő munka. De nem­csak a metszést végző nyolc­tíz férfit foglalkoztatja a ti­zenhárom hektáros szőlő, rövi­desen jönnek majd az asszo- pvok is. A gazdaságban ugyan­is nem hagyják veszni a sző­lővesszőket. Növényegészség- ügyileg minősítették az ültet­vényt, s feldolgozzák, értéke­sítik a lemetszett vesszőket. Az asszonyok feladata lesz majd, hogy a szabványnak megfelelő méretre ( feldarabol­ják, százas kötegekbe csomóz­zák azokat. Értékesítési meg­állapodásaik szerint három- százezer simavesszőt szállíta­nak majd elsősorban alföldi megrendelőknek. Ennek árá­ból fedezik a szőlő csaknem egész évi bérköltségét. Az' ültetvény szomszédságá­ban hatalmas, harminchektá­ros tábla, frissen forgatva, rendezetten pihen. Ez lesz az első olyan új telepítés, mely a Viticoop társuláson belül va lósul meg. Azután követi a többi. 1980-ra száz hektáron borítja majd szőlő ezeket a dombokat. mi szerény lehetőség azért kínálkozik... Somogy dimbes-dombos tá­jai, a völgyekben csordogáló patakok szinte kínálják a ha­lastó létesítésének feltételeit. Nem csoda hát, hogy a szá­zadfordulón és a harmincas években egyre-másra létesül­tek a kisebb-nagyobb mester­séges tavak. Az ország egyet­len halgazdaságának, a Bala­toni Halgazdaságnak csupán a dél-somogyi kerületében több mint száz halastó van. Ezek a hegy- és vízrajzi adottsá­goknak megfelelően eléggé szétszórtan helyezkednek el, megnehezítve a korszerű, jobb technológiájú munkát. Ez a költségszintet is emeli, lehe­tetlenné teszi a fejlesztéshez szükséges alap megtermelését. Ügy fest, a kis halastavaknak aligha van jövőjük. Így vélekedik Marsai János is, a halgazdaság nagyatádi kerületének a vezetője. — 1970-ben 44 vagon halat értékesítettünk arról a terü­letről, amelyről tavaly 120 va­gon került a kereskedelembe. A hét év alatt azonban' sze­mernyit sem javultak a mun­kafeltételek, ma éppúgy ne­héz munkát végeznek a halá­szok, mint annak előtte. A következő ötéves tervben sem tud pénzt fordítani gazdasá­gunk a kerület halastavainak rekonstrukciójára, marad te­hát továbbra is a küszködés. A meglevő szint tartása is egyre nehezebbnek látszik, hi­szen az elavult termelési for­ma, a más munkakörökhöz képest kisebb fizetés mellett alapos szakértelem és kemény munka szükséges. Nem csoda hát, hogy a fiatalok inkább más szakmát választanak. — A halastó a szántóföld­höz hasonlóan nem öregszik, ha megfelelően bánnak vele. Ám a beavatkozás formája más. Ha egy tó oxigénállapo­ta romlik, haladéktalanul vál­toztatni kell rajta, máskülön­ben elpusztulnak a halak; az egész évi munka semmibe vész. Nagy szaktudás, figye­lem és tapasztalat kell a jó munkához, azonkívül megfe­lelő körülmények is szüksége­sek. Csakhogy amíg a szántó- földön ma már légkondicio­nált John Deere traktorok járnak, addig mi megmarad­tunk a »kormos traktorok«, olykor a lóvontatású ekék ko­rában. Így persze nehéz nagy jövedelmet elérni. A hal szabad áras termék, a piaci kereslet és kínálat vi­szonya szabja meg — reális botárak között — az eladási ! I árat S mivel szabad áras, nem jár hozzá állami dotáció. A termelőszövetkezeti, vala­mint állami gazdasági tulaj­donban levő halastavak egy központi cégnek, a Halértnek kínálják fel árujukat — az év azonos szakában, dömping­szerűen —, s az monopolhely­zetének megfelelően válogat­hat. Ez persze aligha kedvez a fejlesztés iránti kedvnek. A kereskedelem — úgy fest — nincs érdekelve a fejlesz­tésben, a gazdaságoknak ma­guknak kell megtalálniuk az előrevezető utat. Ha van. Mert a majdcsaknem eredményte­len termeléssel a következő ötéves időszakban sem lesz előteremthető a szükséges összeg. A megoldás egyik út­ja az lenne, ha a gazdaságok saját feldolgozót építenének, ily módon kedvezőbb áron tudnák értékesíteni termékü­ket. A másik út a termelés hatékonyságának javítása, olyan technológia kidolgozása, amely már megfelelő hasz­not hozna. A termelőszövetkezeti ha­lastavak vezetőinek körében mind népszerűbb a bikali ter­melési rendszer, amely kor­szerűbb technológiával és cse­kély befektetéssel tisztes ter­melésfejlesztést tesz lehetővé. A rendszerhez csatlakozott termelőszövetkezetek mintegy 30 százalékkal növelték ter­melésüket. Az így felhalmo­zódó haszon pedig alapja le­het egy későbbi fejlesztésnek. A hajdani kilenc halgaz­daság közül egyedül maradt balatoni is fejleszt, s nem két­séges, hogy szép eredménye­ket hoz majd a mintegy 35 millió forint költséggel léte­sült pisztrángtelep. Terveik között szerepel az irmapusz- tai kerület fejlesztése, vala­mint egy feldolgozó és egy mélyhűtő létesítése is. A jö­vő tehát biztató a gazdaság­nál. Ám a dél-somogyi dom­bok között megbúvó tavacs­kák sorsa ezzel nem oldódik meg. Kaposvártól nem messze, a hársasberki vízfolyásban há­rom gazdaság 350 hektáros tározót hoz létre. Meliorációs célokból, az öntözés biztosítá­sára, s természetesen hálter- melésre is. A somogyi dom­bok számtalan vízfolyásának ilyen komplex felhasználása talán az egyik megoldás lehet. B. A. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom