Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

Kollektív bölcsességgel A zárszámadó közgyűlések előkészítése Harmadszor is kiválóak a gyékényesi határőrök Különösebben bizonygatni Bem kell, hogy nincs két egy­forma zárszámadás. Évenként változnak a szövetkezetek eredményei, mint ahogyan változnak a gazdálkodás kö­rülményei is. Ez utóbbi alatt nem csupán a leesett csapa­dék mennyiségét, a napfé­nyes órák számát értjük, sok­kal inkább azt a gazdaság- politikai, közgazdasági kör­nyezetet, .amelyben a szövet­kezetek gazdálkodnak. Tavaly az időjárás kedvezőbb volt, mint, az azt megelőző évben. A párt igyekezett olyan gaz­daságpolitikát kialakítani, amelyben jobban gyümölcsöz­hettek’ a szövetkezeti yizdák erőfeszítései. Egy sor kérdés­ben szemmel látható a fejlő­dés. Ezek között említhető az anyagi-műszaki bázis növeke­dése, az irányítás színvonalá­nak és az anyagi ösztönzés rendszerének a fejlődése, vagy az ellátó és felvásárló vállalatok szervezettebb mun­kája. Ugyanakkor a szövetke­zetek gazdálkodásának ered­ményességét továbbra is ked­vezőtlenül érintik a világ- gazdasági, világpiaci változá­sok. Az állam sok-sok erőfe­szítése ellenére sem sikerül­het egyes, a gazdálkodásban felhasznált anyagok árait azonos szinten tartani. Ma­gyarán és röviden: jelentősen növekedtek a gazdálkodás költségei. A pártszervek feladatai A mostani zárszámadás' a jó terméseredmények ellenére sem lesz — vagy lehet — megszokott, úgynevezett »ru­tin-« évzáró. Mert bár a köz­gyűlés »forgatókönyve-« azo­nos az előző évivel, a szövet­kezeti élet, a gazdálkodás kér­déseinek súlya egyre inkább növekszik. A közgyűlésen ugyanis nem csupán hátrate­kintenek a szövetkezeti gaz­dák a múlt évre, hanem elő­re is. Sőt elsősorban előre. A tavalyi gazdálkodás tapaszta­latait is ebben az esztendő­ben kell hasznosítani. Nem (kisebb kérdésekben kell ál­lást foglalniuk, mint: hogyan tudják jobban hasznosítani az anyagi és az élőmunka ráfor­dításokat; a termelés ténye­zőinek jobb összehangolása; a munka szervezettségének ja­vítása; a termelési szerkezet­nek az adottságokhoz való igazítása; az állóeszközök jobb kihasználása. Tehát a gazdál­kodás, a termelés fejlesztése az idén sem lesz könnyebb, mint az előző években. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek egész esztendőben együtt éltek, dolgoztak a szö­vetkezeti gazdákkal. A párt általános és gazdaságpolitiká­ja ismeretében mutatták az utat a gazdálkodás nehézsé­gei közepette. Most, a zár­számadások előkészítésének és lebonyolításának idősza­S omogyban a legna­gyobb munkástöme­geket a mezőgazda- sági és erdőgazdasági szak- szervezetek tömörítik: a múlt évben a nyolcvanhárom alapszervezet mintegy tizen­hatezer állami üzemi és vál­lalati dolgozót, továbbá két­ezer mezőgazdasági termelő­szövetkezeti alkalmazottat számlált a tagok sorában. Ez a tizennyolcezer szakszerve­zeti tag sokat tett azért, hogy Somogy mező- és erdőgazda­sága eredményes évet hagy­jon maga mögött. Galabár Emillel, a ME- DOSZ Somogy megyei Bi­zottságának titkárával arról beszélgettünk, milyen módon segítették a termelőmunkát a szakszervezeti alapszerve­zetek tagjai 1977-ben. A me­gyebizottság titkára első he­lyen említette az szb-nek azt a tevékenységét, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak tiszteletére indított szo­cialista munkaversenyekre való mozgósításban, a jó módszerek kezdem ényezesé- ben nyilvánult meg. A mezőgazdaság állami és szövetkezeti nagyüzemeiben éppen úgy rekordméreteket öltött a jubileumi munka­kában ugyancsak bokros te­endőik vannak a pártszerve­zeteknek. A mérlegek, beszá­molók készítése a szövetkezeti tisztségviselők és a szakembe­rek feladata, de az már fél­reérthetetlenül pártpolitikai feladat, hogy a zárszámadá­sok légköre olyan legyen, amely biztosítékot nyújt az idei, nem könnyű feladatok teljesítésére. A termelőszövetkezeti párt- szervezetek vezetőségei az el­múlt években sok-sok tapasz­talatot szereztek a tagság kö­zött végzett politikai munká­ban. A legtpbb alapszervezet­ben kialakultak a zárszámadás előkészítésének módszerei is. De éppen a gazdálkodás bo­nyolultságának növekedése, a szövetkezeti demokrácia fejlődése követeli, hogy a pártszervezetek száműzzenek a politikai munkából minden formális elemet, s fordítsa­nak nagyobb gondot politi­kai mondanivalójuk gazdagí­tására. Előzetes taggyűlések Valóban nem könnyű a szö­vetkezetek mai mérete, tag­létszáma mellett biztosítani a közgyűlés munkajellegét — de lehet. Ha a szövetkezetek ve­zetőségei minden problémát a közgyűlésen akarnak megtár­gyalni a tagokkal, akkor meg­oldhatatlan feladatra vállal­koznak. A zárszámadást akkor értelmezzük helyesen, ha azt nem szűkítjük le a közgyű­lésre. A politizálás és a vita fórumainak kell tekinteni a közgyűlést megelőző ágazati, üzemegységi vagy brigádérte­kezleteket is. A szövetkezetek fejlődésének jelenlegi fokán a demokrácia • gyakorlásának leghatékonyabb fórumai a munkahelyi megbeszélések. Itt bátrabban mondanak vé­leményt a tagok, véleményeik, javaslataik nem vesznek az általánosságba, hanem nagyon konkrétak, személyre szólóak. A pártszervezetek azzal segít­hetik az alkotó légkör, a kol­lektív bölcsesség kibontako­zását, ha a kommunisták élen­járnak a gazdálkodás, a szö­vetkezeti élet gondjainak megvitatásában. Helyes, ha az egyes munkahelyek dolgozói egy-egy társukat bízzák meg azzal, hogy a közgyűlésen szó­laljon fel, mondjon nevükben is véleményt, tegyen javasla­tokat. Szövetkezetük múlt évi gaz­dálkodását a kommunisták a közgyűlést megelőző taggyű­lésen vitatják meg és hagy­ják jóyá. A szövetkezetek kollektíváival szemben rend­kívül nagy a pártszervezetek felelőssége, ugyanis a tsz- tagok zömmel elfogadják a pártszervezet véleményét. Nem mintha ' ez »kötelező« lenne, de sokéves tapasztalat­ból tudják, a párt politikája a tsz-tagság érdekeit szolgál­ja. Ezt pedig a helyi párt- szervezet képviseli. Tehát a taggyűlés véleménye, értéke­lése megadja a közgyűlés hangját is. Ezért rendkívül káros a taggyűlés lebecsülé­se, amellyel pedig elég sok helyen és sok formában ta­lálkozunk. Két olyan, látszólag formai, lényegében azonban tartalmi hiba ismétlődik évek óta a párítaggyűléseken, amelyek megszüntetése elengedhetet­len. Az egyik: a taggyűlést a közgyűlés előtti napon tart­ják. A másik, a termelőszö­vetkezet elnöke a közgyűlési beszámolót olvassa fel a tag­gyűlésen. A pártszervezetek vezetőségének nem szabad megalkudnia azzal a gyakor­lattal, hogy későn kapnak tá­jékoztatást a szövetkezet eredményeiről. A kommunis­táknak ugyanis nem csupán megismerniük kell szövetke­zetük gazdálkodását, hanem állást kell foglalniuk, éne­kelniük kell a gazdasági ve­zetőség munkáját. De szere­pük ezzel nem fejeződik be. Ahhoz is időt kell adni a kommunistáknak, hogy a taggyűlés határozatait megis­mertessék a tsz-tagokkal. A legfontosabb kérdés Arra sincs szükség, hogy a taggyűlésen aprólékos dol­gokról is beszámoljon a ter­melőszövetkezet elnöke, és arra sem, hogy a számadatok tömkelegében elvesszen a lé­nyeg, tisztázatlanul maradja­nak azok az emberi viszo­nyok, amelyek megszabjak egy-egy szövetkezet eredmé­nyes gazdálkodását. A párt- szervezetek vezetősége köve­telje meg a gazdasági veze-. tőktől, hogy olyan fontes kérdésekről adjanak tájékoz­tatót, mint a tagság és a ve­zetőség kapcsolata, a szövet­kezeti demokrácia érvényesü­lése — a vezetőség és a szö­vetkezeti bizottságok munká­jának értékelése —, az egyé­ni, a csoport- és a társadalmi érdekek összhangjának érvé­nyesülése, a jóvedelemíel- használás, a gazdálkodás fej­lesztésének kérdései. A zárszámadás a termelő­szövetkezeti élet fontos ese­ménye. A tagság lezárja az előző esztendőt, határoz a jö­vedelem felhasználásáról, s ■meghatározza az új esztendő gazdálkodásának főbb irányát. Nagy-nagy jelentősége mellett ugyanakkor valóban ünnepi esemény is. Kár lenne tehát ezt a fontos színfoltot szám­űzni a közgyűlésekről. De ak­kor lehet ok a gondtalan ün­neplésre, ha a szürke hétköz­napokon megteremtik ennek a feltételeit a szövetkezeti gaz­dák. Mihók Sándor Magas erkölcsi színvonalon Hozzájárultak a mezőgazdaság sikeres évéhez verseny — és lendülete ér­ződött az egész évi munkák­ban —, mint az erdőgazda­ság erdészeteiben és gyárte­lepein. Vitathatatlan a szak- szervezetek nevelő munkájá­nak eredménye például ab­ban, hogy a dolgozók a ko­rábbinál jóval nagyobb fel­adatokat is magukra vállal­tak és azokat rendre teljesí­tették. Jól éltek azokkal a lehetőségekkel, melyeket az idejekorán elkészített tervek kínáltak: már az év első nap­jaitól ösztönözhettek a min­denki előtt ismert célok el­érésére és jó kezdeményezé­sekkel segítették elő a mun­kasikereket. Ez volt a felté­tele annak is. hogy konkrét alapokra épüljenek a szocia­lista munkaversenyek, a kö­zösségi és egvéni felajánlá­sok. A szocialista brigádok­nál a magas erkölcsi színvo­nal, a tetivágy, a feladatvál­lalások szolgáltak néldaként más közösségek előtt, s nem is maradtak követők né'kül. A mezőgazdaságban meg­határozó fontosságú a meg­termelt javak gondos betaka­rítása. A feladat súlya külö­nösen az utóbbi években nőtt, amikor a hozamok emelkedtek, ugyanakkor a kézierő gyarapodásával nem számolhattak az üzemek. Számos gazdaságban éppen a szakszervezeti bizottságok ösztönzésére, mozgósítására oldódott meg sikeresen több ilyen és ehhez hasonló fel- alat. Mindehhez természetesen az kellett, hogy maguk a szakszervezeti bizottságok is erősödjenek, fejlődjenek. Kedvezően változtak a szer­vezeti feltételek. Növekedett például a bizalmiak jogköre, elkészítették az alapszerve­zetek új működési szabály­zatát — összhangban a vál­lalati ügyrendek ide vonat­kozó részével. Számos intéz­kedésnek az eredményei csak részben jelentkeztek tavaly, y igazi hatásuk az idén lesz mérhető. Az szb-k az anyagi és er­kölcsi ösztönzés minden te­Juhász Lajos tizedes átveszi a kiváló rajparancsnoki kitüntetést. Bensőséges ünnepségre gyü­lekeztek tegnap a gyékényesi vasúti határátkelőhelyen szol­gálatot teljesítő határőrök: ta­valyi munkájuk eredménye alapján harmadszor is elnyer­ték a kiváló címet. A csapatzászló behozatala, a Himnusz hangjai után ismer­tették a határőrség országos parancsnokának parancsát. A forgalomellenőrző pont határ­őrei a múlt évben kiemelkedő eredményeket értek el a szo­cialista versenyben, melyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójának a tiszteletére indítottak. Ezzel érdemelték ki a tényleges szolgálatot teljesítők harmad­szor is a kiváló szakasz címet, a hivatásos állomány pedig el­ső alkalommal az élenjáró egység kitüntetést. Felelősségteljes munkát vé­geztek 1977-t>en is a gyékénye­si határőrök. Százöt országból érkező, 307 ezer utas okmá­nyait kezelték. Éberségükkel 17 határsértést akadályoztak meg. A vámőrséggel együtt­működve 4 millió forint érté­kű csempészárut — aranyék­szert, rádiót, magnetofont, far­mereket — fedeztek föl. Az év során tizennégy — tényleges katonai szolgálatát teljesítő — határőr érdemelte ki a Kiváló határőr kitünte­tést. Ezt a szép elismerést másodszor, soron kívül kapta meg hang András határőr, aki az egyik vasúti személykocsi­ban elrejtve 1,7 millió forint értékű aranyékszert talált el­dugva. Ruzsvai László határ­őr másodszor, Potocska János határőr, KlSZ-titkár pedig elő­ször érdemelte ki ezt a kitün­tetést. Ezen az ünnepségen is kitün­tetéseket nyújtott át Mészáros Ferenc alezredes, a határőr­kerület pártbizottságának a titkára. Meszlarics János fő­törzsőrmester vette át a zász­lót és a határőrség háromszo­ros kiváló parancsnoka kitün­tetést. Juhász Lajos tizedes — kétszeres kiváló határőr — ki­váló raj parancsnoki kitünte­tést kapott Itt vette át az Élenjáró egység parancsnoka kitüntetést Csete Károly őr­nagy, a forgalomellenőrző pont parancsnoka és politikai he­lyettese, Nagy János százados. Többen kaptak még kiváló, élenjáró kitüntetést és jutal­mat A pártbizottság titkára kö­szöntötte a határőjroket, és arra kérte őket: munkájukat a jövőben is végezzék hasonló szellemben, őrizzék meg a most elnyert kitüntetéseket Ezt kérte Horváth József, a zákányi pártbizottság titkára is, aki a község lakói, párt-, tanácsi vezetői nevében fejez­te ki elismerését —" Közösen határoztuk el — hivatásos és sorkatonai szol­gálatot teljesítő határőrök —, hogy részt veszünk a szocia­lista munkaversenyben, össze­fogással értük el a kiváló cím harmadszori, s az élenjáró cím elnyerését. Ez kötelez ben­nünket. Most az a célunk, hogy a kiváló címet negyedszer és végleg elnyerjük — mondta Csete Károly őrnagy. Sz. 1­Licencszerződés a Ganz-gyárral Játék helyett konténer rületén észrevétették magu­kat. Az általában hatszázalé­kos bérszínvonalnövelés nem mindenhol ment »simán«, azonban az alapszervezetek ezëken a helyeken is elér­ték, hogy a dolgozók meg­kapják azt, ami megjár ne­kik. Állásfoglalásuk szerint gazdálkodtak a munkahelye­ken a jóléti és kulturális alapokkal, az e célra szánt pénzt úgy használták fel, • hogy az megfeleljen a dolgo­zók igényeinek. E z természetesen ked­vezően befolyásolta a hangulatot, a munka­helyi légkört, s végső soron kihatott a termelési eredmé­nyek alakulására. A bérpo­litika, az életszínvonalpoliti­ka csak akkor valósulhat meg, ha annak az alapfelté­telét megteremtjük: több és jobb terméket állítunk elő — a költségszintek túllépése nélkül. Ezt célozzák a szo­cialista . munkaversenyekben részt vevők vállalásai és er­re törekszenek — és ösztö­nöznek — a szakszervezeti alapszervezetek szerte a me­gye mező- és erdőgazdaságá­ban is. A tavalyi példa tanú­sítja: nem haszontalanul. H. F. Egy héttel ezelőtt tartották a Somogy megyei ipari szö­vetkezetek küldöttközgyűlé­sét. Az elnök beszámolójában többször példaként említette a barcsi Unitech Ipari Szövet­kezetét, ahol 1977-ben ötven- nel kisebb létszámmal, 40 szá­zalékkal volt magasabb a ter­melési érték, mint az előző évben. Hogyan sikerült pár év alatt a barcsiaknak az élre törniük ? Kiss Pál, a szövetkezet el­nöke egy szóval indokol : »gyártmányszakosítás«. Korábban sok mindennel foglalkoztak. Nemrégiben azonban az építőipari részle­güket átadták a helyi tövál- nak és felhagytak a gyermek- játékok gyártásával is. Ehe­lyett olyan termék tervezésé­be kezdtek, amelyre égetően szüksége van az országnak, s amelyet rajtuk kívül senki sem gyárt. Néhány évvel ezelőtt az Autóker felkérésére vállal­koztak az addig profilgazda nélküli, vegyes használatú konténerszállítók és a hozzá­juk való. különböző célokra alkalmas konténerek kifejlesz­tésére. Az 1975-ös tavaszi BNV-n bemutatták az Uni- kon gépcsalád első tagját, a hátulrakodós célgépet, ame­lyet később továbbfejlesztettek. Azóta célgépeiket két cso­portra osztják: hátulrakodós és oldalrakodás- konténerszál­lítókra. Az utóbbit a Főváro­si Ingatlankezelő Műszaki Vállalat felkérésére tervezték meg. E szolgálati találmányként szereplő célgéppel sikerült megoldani a fővárosi lakás- karbantartás és építőipar ed­dig szabadon, ömlesztve tá­rolt alapanyagainak. vala­mint bontási termékeinek a szállítását, higiénikus tárolá­sát. önálló fejlesztő csoportjuk hat tervező mérnöke olyan célgépet tervezett, mellyel a- azonos súlykategórián belül bármilyen alakú, anyagú, cé­lú egységrakomány kiszolgál­ható. Sokoldalúságára jellem­ző, hogy hulladék, üvegtör­melék, mésztej, a szennyvíz- telepeken keletkező rácssze­mét és üledék, az állati fehér­je alapanyagának összegyűjté­sére, szállítására használják. A kommunális vállalatok az egész országban az Unikon gépcsaláddal végzik az úgy­nevezett konténeres szemét- szállítást. Az 1975. évi AGRO- MASEXPO-n kiállított célgé­pük pedig az elmúlt őszön már a szőlőbetakarításban dolgozott. A MÁV és a Volán felké­résére tavaly vállalkozott az Unitech az ISO 3A típusú szabványkonténerek mozga­tására alkalmas célgép meg­tervezésére. ZIL alvázon el­készült a prototípus, az Uni­kon Hl 6000. Ennek sorozat- gyártását a napokban kezdik meg. Az idén 200 célgépet az Autókeren keresztül értékesí­tenek, 3000 vegyes célú kon­ténert pedig közvetlenül ők forgalmaznak. Az, új termék kis sorozatú gyártásához ter­mészetesen megfelelő feltéte­leket kell teremteni. Ezért 1978—79-ben nagy aráríyú konstrukcióba kezdenek. Doktor József főmérnök íz­léses prospektust tesz elém, melyen a világszerte ismert Ganz-embléma mellett ott van az Uniteché is. Magyará­zatként egy licencszerződést mutat, mely a Magyar Hajó- és Daru gyár s a szövetkezet között jött létre. — Ez a továbblépés. A BOX—BLOK térelemek gyár­tási jogát kaptuk meg, még­hozzá a piaccal együtt. A tér­elemekből felvonulási épület, munkásszállás, ebédmelegí- tős étkező és még sok min­den állítható össze. Már az első negyedévben megkezdik ezeknek a térele­meknek a gyártását: az idén 30 millió forint értékűre vál­lalkoznak. Megrendelőik kö­zött az Árvíz- és Belvízvéde­lem. az Erőmű Beruházási Vá’lalat. a Tiszai Vegyikom­binát. a Csőszerelő Vállalat és építőipari szervezetek szere­pelnek. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom