Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-04 / 3. szám
'Dhztdt Szwknzt&iíg, ! A Somogyi Néplap 1977. december i-i számában megjelent Máté Istvánná, Kaposvár, Beloiannisz u. 5/a szám alatti lakos panasza, amelyben kifogásolta, hogy a Kaposvár—Celldömölk között közlekedő vonatot nem fűtik. A panaszt kivizsgáltam.. Megállapítottam, hogy a vonat utolsó kocsijának fűtőberendezése elromlott, így miután Kaposvárról elindult, nem fűtött. A szolgálatot teljesítő jegyvizsgáló Somogyvár térségében fölkérte a kocsiban tartózkodó utasokat, hogy másik, fűtött kocsiban foglaljanak helyet. Három utas kivételével átmentek, a többiek, mivel hamarosan leszálltak, ott maradtak a fűtetlen kocsiban. Az előfordult kellemetlenségért az utasok elnézését kérem. Tisztelettel: JHiízátiu cÁndjáj 'Ül, műi vasúllgazgató-helyettes Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi Néplap október 12-i számában megjelent Jakab István, Balatonboglár, Dália u. 3. szám alatti lakos panasza. Kérésünkre a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat felküldte hozzánk a meghibásodott akkumulátort. Intézlzedtünk annak jóváírásáról. Kérjük, szíveskedjen a vállalatnál érdeklődni, hogy a jóváírás megérkezett-e. Az önnek okozott kellemetlenségért elnézését kérjük. A szavatossági jeggyel kapcsolatos észrevétele jogos. Az új szavatossági jegy előreláthatóan 1978. március 1-én kerül forgalomba. Tisztelettel: Szalo-leti Jiáiztó Giaipj. Mihály. Autóüzletág-igazgató műsz. oszt. vez. és Alkatrészkereskedelmi V., Budapest A* MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 3. szám. Szerda, 1978. január 4. Változások a mezőgazdasági adórendszerben Külön kedvezményt is nyújt Rádiójátékok januárban és februárban Új magyar hangjátékot ígér a rádióműsor. Januárban és februárban több mű ősbemutatóját tartják. Thurzó Gábor Anyám nagyón messze van címmel írt rádiójátékot, január 14-én hallhatjuk. Gyermekkora élményvilágából merítette témáját az író. Művében az Anya halálát írta meg: hogyan fon be egy tevékeny életet a halál orv betegséggel, s hogyan pusztítja el a természet legsikerültebb teremtményét. Makay Margit és Garas Dezső alakítják a szerepeket, Berényi Gábor rendezte Thurzó hangjátékát. Kopányi György is új művel jelentkezik február 20-án. A Lekésett szüret című játékban különös idegen érkezik a faluba. Senki sem ismeri, A kínai sajtó Petőfiről A Zsenmin Zsipao január másodiki száma csaknem fél oldal terjedelmű cikkben emlékezik meg' Petőfi Sándor születésének évfordulójáról. A cikk ismerteti a nagy magyar költő életútját, munkásságát, részvételét az 1843-as forradalomban, és hangsúlyozza, hogy életét áldozta a forradalmi eszmékért. A cikk szerzője, Sin. Ven szerint Lu Hszin. a nagy kínai író ismertette meg első ízben Petőfi életét és műveit a kínai olvasókkal. 1933-ban cikket jelentetett meg Petőfi- ről, később pedig lefordította kínaira öt versét. A János vitéz kínai fordítását saját pénzén adta ki. Petőfi fiatalon halt meg, költeményei, melyeket a szabadság és a függetlenség szelleme hatott át, megőrizték nevét nemcsak hazájában, hanem szerte a világon — olvasható a Zsenmin Zsipao cikkében. mégis mindenki külföldi rokonát véli fölismerni benne. Az öregember szórja az ajándékokat, s ez számára épp olyan öröm, mint a valakihez tartozás érzése. Törőcsik Marit, Páger Antalt halljuk a Varga Géza által rendezett rádiójátékban. A Zsebrádiószínház is tart új bemutatókat. Horváth Gitta fiatal írónőnk első rádiós művét hallhatjuk február 6- án. A címe: Este hét után. A kis hangjáték szinte vallomás. Hőse elvált asszony, "egy gyermekes magányban«. A férfiak prédának tekintik, ez az alaphelyzet. Várja, várja egy kedves vendég érkezését. A másik kis hangjáték február 27-én kerül sorra. Be- nedikty Béla A mutatványos című írásáról van szó, melynek főhőse a vásári forgatagban díjazás ellenében hajlandó pofonokat kiállni. A tanár, aki felháborodva figyeli az eseményeket, végül maga is beáll a »cselekvő hősök« közé. Horváth Gitta hangjátékát Marton László, Benedikty Béla művét BarXay Gusztáv rendezte. ' nősen azokon a vidékeken, ahol kedvezőtlenek a talaj- és éghajlati adottságok, s ez rányomja bélyegét a gazdálkodás jövedelmezőségére. A jövedelemnövekmény- adó, bár alapvető feladatát betöltötte, néhány szempontból az indokoltnál kisebb mértékben adott lehetőséget a hatékony termelésnövelésre, illetve a hélyi gazdálkodási körülményeik figyelembevételére. 1978-tól azokban a té- eszekben, ahol az egy főre jutó jövedelem havi 2400 forint alatt van, a jövedelemszínvonal 7 százalékkal — tehát az átlagosnál nagyobb mértékben — növelhető, adófizetési kötelezettség nélkül. Korábban az átlagos jövedelem-színvonalnál alacsonyabb keresetű tag vagy alkalmazott nyugdíjazása csökkentette ' az adómentes személyi jövedelemnövelés lehetőséJanuár 1-től módosultak a mezőgazdasági nagyüzemek adózásának és jövedelemfelhasználásának egyes szabályai. A változások a népgazdasági tervben rögzített beruházási színvonal tartását szolgálják, továbbá esetenként anyagilag is ösztönzik a termelés kiugróan erőteljes fejlesztését, és lehetővé teszik a korszerű eszközökkel dolgozó szakemberek személyi jövedelmének növelését. A mezőgazdaság állami szektorában változást jelent, hogy a gazdaságok 1978-tól az általános nyereségadó 60 százaléka helyett csak 35 százalékát tarthatják vissza fejlesztésre. A termelőszövetkezetekben, figyelembe véve a gazdálkodási biztonság követelményeit, változik a tartalékalap-képzés kötelező mértéke, az eddigi négy százalék helyett az > adózott nyereség nyolc százalékát kell a tartalékalapba helyezni. Az évente képződött tartalékalap 25 százalékát továbbra is visszapótlási kötelezettség nélkül befizethetik a gazdaságok a téeszek kölcsönös támogatási alapjába; ezzel lehetővé válik az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott üzemek megsegítése. A termelőszövetkezeti bruttó jövedelemadó alóli mentesség határértékét az eddigi egy főre jutó évi 26 ezer forinttal szemben 1978-ban 28 ezer forintra emelték. Ez a rendelkezés a téeszeknek csak kis körét érinti. 1976-ban mindössze 30—50 ilyen gazdaság volt az országban, külögét, ennek ellensúlyozására az idén a szövetkezetek korrekciót alkalmazhatnak. Felszámolta az új rendelkezés azt a visszásságot is, hogy a korszerű technológiák, gépek kezelőinek személyi jövedelmét eddig csak a többi dolgozó adómentesen kifizethető jövedelmének terhére lehetett növelni. Az új adószabály külön kedvezményt nyújt a termelést dinamikusan, az adott évben 10 százaléknál nagyobb mértékben növelő téeszeknek. Ezek a gazdaságok meghatározott esetben az előző évi személyes jövedelem összegének 0,2 százalékát adómentesen kifizethetik a dolgozóknak, ha arra az adózott nyereség megfelelő fedezetet nyújt. Ily módon a kiugró mértékű termelésfejlesztésben anyagilag is érdekeltté teszik a közös gazdaságok kollektíváit. Fémhulladékgyűjtési akció A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az Állami Gazdaságok Országos Központjával közösen januárban és februárban vas- és színesfémhulladék-gyűjtési akciót rendez a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt. A cél nemcsak a gazdasági haszon. Az anyagtakarékosságon túl a környezetvédelmi törvény rendelkezéseit is figyelembe vették, amikor elhatározták; »megszabadítják« a termelő- szövetkezeteket és az állami gazdaságokat a nekik már használhatatlan fémhulladékoktól. A kéthónapos akciótól azt remélik, hogy ezek az anyagik eljutnak a feldolgozó üzeTornaterem az iskolának mekhez. mert a mezőgazdaság I ilyenkor tud a rendelkezésre1 álló jármüvekkel a szállításra vállalkozni. A hulladék beszállításának költségeit a MÉH megtéríti. A gépszínekben, a földek szélén nagyon sok használhatatlanná vált gép hever. Érték ez a népgazdaságnak és érték a mezőgazdasági üzemeknek is, hiszen az urát rögtön átutalja a MÉH. Széles körű társadalmi összefogással új tornaterem épül Kaposváron, a Tóth Lajos Általános Iskolában. Jelenleg a tornaterem alapjait készítik a DÉLVIÉP szakemberei. Az átadás ez év szeptemberében lesz. Mai tv-ajánlatunk Tervezte: Erdélyi Zoltán — Ha egy szobrász vagy egy festő rossz szobrot vagy képet alkot, eldughatja, letagadhatja. De egy rossz, épületet nem lehet eldugni. — Hát igen, a mi épületeink több évtizedig is állnak. Tényleg nem lehet eldugni. s ez az építész nagy felelőssége és az építészet nagy gyönyörűsége. A kérdés és a válasz ma 20 órakor a 2. programban hangzik el, a pécsi körzeti stúdió — építészeti témájú — műsorában. Panics György szerkesztő- riporter és Suranyi Lili rendező Tervezte: Erdélyi Zoltán címmel a Pécsen élő Ybldíj'as építészt és munkásságát mutatja be. Erdélyi Zoltán Kaposvárról indult, Pécsen él, a Pécsi Tervező Vállalatnál dolgozik, de munkái Dél-Dunántúl valamennyi nagyobb városában megtalálhatók, ö tervezte a nagykanizsai művelődési központot, Kaposváron az érdekes karakterű ifjúsági házat, Szeleszárdon a gimnáziumot. Pécsen is áll jó néhány épülete: iroda- és családi házak. A harmincöt perces stúdió- műsorban a nézők megismerkedhetnek Erdélyi Zoltán építészeti elveivel, munkáival, és ezen keresztül Dél- Dunántúl városainak rendezési építészeti terveivel. Valahol találkoztunk.-r- Azon töröm a fejem, honnan ismerem magát? — fordult ágyszomszédjához a beteg. — Nekem is nagyon ismerős az ábrázata. Nézzük csak. Én nem járok sok helyen, hamar rájövünk. A reggeli két féldecimet a Három Huszárban szoktam elfogyaszta- tani. Maga nem jár oda? — Nem, azt az egységet én elkerülöm. A kiszolgálók miatt. Tudja, mindegyik szőke és kövér, mint a feleségem. Ugye megérti... — Akkor bizonyára az Aranyfácánban akadtunk ösz- sze. Esténként ott iszom meg a háromszor három decit, tisztán. Meg utána egy nagy- fröccsöt. — Az Aranyfácán? Korábban én is gyakran megfordultam ott, de vagy három hete botrány tört ki, és képzelje, engem is belekevertek! Azóta mellőzöm ezt az intézetet. — Botrány? Csak nem maga vágott a fejemhez egy széket? — A, én egy esernyővel ütöttem. De tudja, milyen a mai ipar. Néhány ütés után eltörött. — Pedig az is olyan zömök kis bajuszos ember volt. — Persze! A Sankó Sanyi! Az ragadja meg a széket, ha egy kicsit mérges. Miért bosszantotta föl? — Ráült a sapkámra. Amelyet még hatvanötben vett szegény feleségem. Szóval megsértett, mire én fejbevágtam egy borosüveggel. ö meg jött a székkel. Emiatt vagyok itt. — Én már meggyógyultam, és ma átvisznek egy másik osztályra. Hogy ne igyák. De hát lehet bízni az orvosokban? A múltkor is azt mondták, amikor elbocsátottak, ha továbbra is iszom, három hónap múlva visszakerülök. De tévedtek. Két hónap múlva már behoztak. — Én sem bízom az orvosokban. Legutóbb is azt mondták, teljesen meggyógyultam. Na, ezt meg kell ünnepelni, mondtam a haveroknak. Már másnap kiderült, hogy egyáltalán nem gyógyultam meg. Mert az igazi az lenne,' ha ehetne, ihatna, dohányozhatna az ember, amennyit akar. Ezt érjék el a doktor urak! A kórház ellen amúgy nincs kifogásom. Rendszeres látogató vagyok itt, amolyan törzstag. — Na, látom, jönnek értem. Hát akkor két hét múlva találkozunk az Aranyfácánban. — De csak kilenc után, mert addig nem adnak sehol szeszes italt. Jól elintézték a szegény, egyszerű alkoholfogyasztót. — El bizony. Így azután kénytelenek leszünk valahogy megtoldani az éjszakát. Dr. Hiev Ilia <0B0IÍ Borravaló Kovács beül Budán egy taxiba, és így szól a sofőrhöz : — Barátom, gyorsan vigyen a Keletihez. Tíz perc alatt ott kell lennünk, különben lekésem a vonatról. Ha gyorsan hajt, dupla borravalót kap. A sofőr nekiindul, és hét perc múlva a Keletinél van. Kovács méltóság- teljesen kiszáll, és két lo- ,rint borravalót ad. — Mi az — szól a sofőr mérgesen —, hát ez a dupla borravaló? — Hát persze, mert rendes körülmények közt csak egy forintot adok. Vendégében Kovács egy korsó sört rendel a vendéglőben. A szomszéd asztalnál ül egy úr, az is. Mikor Kovács már kiitta söre felét, kivesz a korsóból egy legyet, leteszi az abroszra, és odahívja a pincért: — Micsoda disznóság ez?! Egy légy volt a sörben. A pincér nagy bocsánatkérések közepette elviszi a fél korsót, és egy másik korsó sört hoz. Ekkor föláll Kovács szomszédja, odamegy Kovács asztalához, és így szól: — Pardon uram ... Szabad az a légy? Csak stílusosan! A jól i^ereso mérnöktől megkérdi ' valaki : — Mondja, tulajdonképpen miért nincs maguknak gyerekük? ■— Tudja kérem, az egeSz lakásunk barokk stílusú, és ehhez olyan nehéz megfelelő gyereket kapni. Párbeszed Andris hosszú idő után újra találkozik barátjával, Bélával, aki közben levélhordó lett. Csak úgy roskad a válla a sok levéltől. Részvéttel kérdi : — Aztán minden házba bemégy? — Igen. — És fölmászol minden emeletre? — Igen. — És minden lakásba beadod a leveleket? — Igen. Andris gondolkozik egy kicsit, aztán megszólal: — Azt egyszerűbben is lehetne csinálni. — Hogyan? — Add föl ókét postán. Semgg Héplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinéi Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiad« Vállalat. Kaposvár, Latinca Sáncloi utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár postafiók 31. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza*. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és posláskézbesitöknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Index : 25 967. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei •Nyomdaipari vállalat kaposvári üzemeben. Kaposvár. Május 1. u. 18-U Felelős vezető: f arkai» Béla i*azgaté.
