Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

Harmadik évében a Katej rendszer Városfepesztés Siófokon A növekvő hozam háttere Mitidössae kétéves múltja I van a Kaposvári Mezőgazda- j sági Főiskola által kidolgozott J Katej termelési rendszernek. I A pályázatot 1975 végén hagy- { ta jóvá a MÉM; 1976 a kezdő lépések, a szervezés éve volt. j Az év végi összegezés már je- j lezte a rendszer fölényét, { eredményeit. 1977-ben követ- j kezett a nagyobb előrelépés. Öt helyett nyolc megye Az első évben öt megye — j Baranya. Bacs-Kiskun. Csöng- ! rád, Somogy és Tolna — négy- j venhét nagyüzeme több mint | tizenhétezre« tehén állomány- [ nyal csatlakozott a rendszer­hez. (Somogybán mindössze hét (!) gazdaság döntött így.) Az egy tehénre jutó tejterme­lés átlag 2603 liter volt, s egy ! év alatt a rendszer átlagában 219 literrel nőtt a tehenenkén- ti hozam. Tavaly újabb hu- | szónkét gazdaság igényelte a Katej támogatását: a térképen a rendszer elterjedését jelző | zászlócskák megjelentek Győr- J Sopron, Komárom és Vas me- j gyében is. A második évben j már négyszázötven literre! emelkedett a tehenenként! ho­zam és az átlagos termelés 3046 kiló lett. Összesen 13,5 j millió literrel termeltek több tejet a rendszerhez tartozó j tagszövetkezetek, mint egy | évvel korábban. A figyelemre i méltó teljesítmény értékét no- ! véli, hogy a rendszerhez tar­tozó állománynak még csak nyolc százaléka a keresztezett, j n döntő többség magyar tarka. A megyei átlagnál a Katej át- laga több mint ötszáz literrel ] magasabb, és mintegy száz literrel meghaladja az orszá­gos átlagot is. Említésre mél- j tó, hogy négy'olyan nagyüzem van a Katej gazdaságai kö­zött, ahol egyetlen év alatt ! ,több mint ezer literrel emel­kedett a tehenenként! hozam: á dusnoki szövetkezet például 3423 literes tejtermelést ért el, 1297 literrel többet, mint egy évvel korábban. A legjobb eredményt, a, rendszer első helyét a magyar tarka állo­mánnyal — 4299 literes ter­meléssel — a dunakömlődi szövetkezet szerezte meg. Há­romezer liter fölötti teljesít­ménnyel zárta az évet a rend­szer 28 gazdasága, köztük há­rom sorhogyi: a ráksi, a so- mogyszili és a göllei tsz. Qicsó, jó takarmány Mi van a gyorsan növek­vő literek hátterében? Az eredmény sok tényező együt­tes hatásának köszönhető. Most csak a legfontosabbakra utalunk. A főiskola kidolgozta a Katej technológiáját, amely magába foglalja a genetikai, a tartástechnológiai, takar­mánygazdálkodási feladatokat és a rendszer sokoldalú szol­gáltatását A genetikai prog­ram az állomány holstein- frízzel való keresztezése. Ezt a munkát tervszerűen végzik, a tejtermelésre gyakorolt ha­tása viszont — ugrásszerűen — a következő években mu­tatkozik meg. Különösen figyelemre mél­tó az a munka, amelyet a szakszerű, olcsó takarmányo­zás érdekében végez a Katej. Tavaly vezették be az úgyne­vezett takarmányszolgálatot. Megvizsgálják a taggazdasá­gok takarmányának beltartal- mi, ásványianyag-értékét, s ennek alapján recepttárát ad­nak a felhasználásra. A rend­szer kidolgozta a Katáp ta­karmány- és konoentrátum- sorozatot. Ebben nincs drága import fehérje; helyette 'kar- bamiddal dúsított tejelő-, üsző­nevelő és híz.laló tápokat, kon- centrátumot készítettek, ame­lyeket ez évtől forgalmaztunk a gabonaforgalmi keverőüze­mei, valamint a saját keverő­vei rendelkező taggazdaságok. A gyepek és a melléktermé­kek jobb hasznosítása nap­jaink egyik fontos feladata. A MÉM ezt a programot úgy se­gíti, hogy elsősorban megfe­lelő gépsorokat bocsát a ter­melési rendszerek rendelkezé­sére. A Katej az idén négy Hesston takarmánybetakarító gépsort vásárol, s a nagy tel­jesítményű eszköz kihaszná­I lása érdekében négy géptár­sulást hoz létre — ki_'ülüh egy Somogybán, a nagyoajomi gesztornál alakul —, így egy- egy gépsor megoldja négy-hat nagyüzem takarmánybetakarí­tási gondjait. Említésre méltó az is. hogy a Katej-gazdasá­gok igényeit John Deere beta- karítógépből is kielégítik. Gyarapodó szolgáltatások Tizennégy felsőfokú végzett­ségű szaktanácsadó, tizenegy szerelő és egy speciális hűtő- gépjavító dolgozik a rendszer­nél. A múlt évtől ők látják el.a taggazdaságok fejőberen­dezéseinek. hűtőgépeinek szer­vizszolgálatát. Mivel a rend­szer tíz gesztorral egyszerű gazdasági együttműködés, a gesztorgazdaságoknál szerviz- I raktárakat hozlak létre, ahol egymillió forint értékű alkat­rész biztosítja a zökkenőmen­tes javítást és karbantartást. Gyógykovácsot hazánkban csak a Katej alkalmaz. Az ő munkájával, a szakszerű kö­römápolás révén elérhető, hogy lábsaerkezefi hibák miatt nem kell az egyébként jó tel­jesítményű egyedéket kiselej­tezni. Jelentős szolgáltatást végeznek a főiskola toxikoló­giai laboratóriumában. Szőr­analízis alapján tájegységen­ként tanácsot adnak, hogy mi­lyen mikro- és nyomelemek­kel kell kiegészíteni a takar­mányt. Az idén egy saját fel- újitómúhelyt alakítanak ki, ahol a taggazdaságok fejőbe­rendezéseinek fődarabjait is javítani tudják. A rendszerhez való tartozás mindössze 2,7 fillérrel növelte egy liter tej költségét. ­A főiskola gazdag és gya­rapodó szellemi kincseit mi­előbb átvinni a gyakorlatba — ez az egyik legfőbb törek­vése a Katej-nek. Ezt szolgál­ják a tanulmányutak, a ta­pasztalatcserék, a bemutatók, illetve a szarvasmarha-te­nyésztésben dolgozók és veze­tők rendszeres továbbképzése. Vörös Márta Ország- és megyeszerte ! ezekben a napokban is egyre J több vállalat, ipari szövetke- 1 zet közössége csatlakozik a , Láng gyáriak > felhívásához : a j tavalyi munkaverseny folyta- ; fásához. 1977-ben sok szép | eredményt hozott ez a ver­sengés, friss ötleteket, szuny- nyadó energiákat hozott a felszínre. Nem mondhatunk le i ezekről az idén sem, mert a j gyárakban, üzemekben folyo j munka fontos hajtóereje volt j és lesz. Ezt fölismerve teszik I meg vállalásaikat, felajánlá­saikat az ipari üzemek dől- j gozói. A mezőgazdasági szövetke- ; zetek dolgozóinak azonban ! eddig kevésbé volt módjuk kivenni részüket az országos mozgalomból — üzemelésűk j sajátos feltételei, s egyéb okok j miatt. Most úgy látszik 1978 fordulópont lesz a tsz-ek és a | munkaverseny-mozgalom kap­csolatában. A héten Barcson tanácskoztak a Vörös 1 Csillag Termelőszövetkezet szociális- | ta brigádjai. Meghatározták idei munkaverseny-vállalá- saikat, s felhívással fordultak j a megye valamennyi termelő- j szövetkezetéhez: csatlakozza­nak a versen.ymozgaiomhoz. Fölkérték a megye tsz-szovet- ségét, hogy ezt a felhívást jut­tassa el a megye minden sző- ! vetkezetéhez és társulásához. | sadalmi munkára is. Ebben i kifejeződik a felelősség a la­kó- és munkahely iránt és nagy szerepet játszik a kö­zösségek összekovácsolásában is. . Szerepének jelentőségét mutatja, hogy a Szakszerveze­tek Somogy megyei Tanácsá­nak elnöksége épp e héten vitatta meg a társadalmi mun­kavégzés feltételeit. Évek óta nagyon sokan vé­geznek kisebb-nagyobb ha­tásfokkal, lelkesedéssel, ered­ménnyel és szervezettseggel társadalmi munkát. De gyak­ran tapasztalható a kampány­szerűség, mulasztások a mun­kavégzés feltételeinek meg­szervezésében, és az eredmé­nyek lebecsülése is. Bizonyos^ szervezeti és fogalmi tisztá­zatlanság van ezen a téren. Pedig agyongépesített és szer­vezett korunkban a valóban emberi tartalmak kibontakoz­tatása egyre sürgetőbb és fon­tosabb feladat. S ennek egyik módja a társadalmi munkák jó szervezése volna. A kérdés tisztázását segítette a testületi vita is a héten. Tulajdonképpen társadalmi munka folyik a somogyi mű­szaki érelmiség gyáron kívü­li, de ahhoz mégis szorosan kötődő tevékenységét összefo­gó műszaki és tudományos egyesületekben is. Miért jár­nak ide az emberek? Erről Manapság egyre nagyobb a 5 becse az ilyen felajánlások­nak, a dolgozó kollektívákban született kezdeményezések­nek. E kezdeményezéseknek értékes közöss. gi töltése van. Ugyacez mondható cl a tár­most azért időszerű szólni, mert szintén a héten tárgyal­ta meg az MTESZ Somogy megyei Szervezete a tavalyi munkát, 17 szakmai egyesülői 24 csoportja, 355 rendezvényi szervezett, t> ezen több mint 15 ezer érdeklődő vett részt. Ez még akkor is szép ered­mény, ha leszámítjuk a csak testben ott levőket. Mégis: miért volt ott a többi? Mert összehozta őket a “-közös nyelv«, az érdeklődési kör, é* hasonló, mindannyiukat ér­deklő gondokon töprenghet­tek. Az MTESZ egyesületi élete az intenzív gondolat- és vé­leménycsere hatékony fóruma. S a kiállítások,, előadások, an­kétok szervezésén fáradozó mérnökök, közgazdászok mun­kája a gyári, üzemi minden­napokban is kamátozik: más­ként látja az saját munkahe­lye gondjait, problémáit, aki­nek nagyobb a látószöge, szé­les körű ismeretanyaga ' van, mint aki megragad a szürke mindennapokban. . Ezért is tartják számon az MTESZ- rendezvényeket, s várják a következőket a somogyi szak­emberek. Január végé — megtévesz­tően tavaszra« az idő. Máv- már hinnénk is a csalóka nap­sütésnek, ha — Somogy észa­ki részén jarva — nem ötlene szemünkbe itt-ott néhány ha­misítatlan téli foglalatosság. Vágják, szállítják, vermelik a Balaton kövérre hízott jegét és aratják a nagy kiterjedésű nádasokat. Mindkettő ősi fog­lalatosság — megváltozott tar­talommal. A nád például ma az ország egyik fonios export­cikke. Dollárt kapunk érte. S ezért éri meg a gépesítés: ez idén először alkalmaztak So­mogybán nagy teljesítményű ketéltűeket erre a munkára. Csupor Tibor Lakótelep, óvoda, vásárcsarnok Siófok város tanácsa leg­utóbbi ülésén a városfejlesz­tés idei feladatait vitatta meg, s elfogadta az 1978-ban meg­valósítandó beruházási tervet. Erről beszélgettünk dr. Né­meth István tanácselnök-he­lyettessel. — Az idei tervben megfo­galmazott feladatok természe­tesen részei az úgynevezett középtávú tervnek, amely 1976-tól 1980-ig határozza meg városfejlesztő tevékenységün­ket — mondta. — Három fon­tos témáról van szó: a város- központ rekonstrukciójával összefüggő lakótelepek építé­séről, a gyermekintézmények bővítéséről, valamint a keres­kedelmi és szolgáltatóhálózat fejlesztéséről. Az elmúlt két évben főként az előkészítő munkálatokat végeztük el. Az építkezések helyén lebontot­tuk az öreg házakat, s köz- művesítettünk. Az idén már látványosabb munkák követ­keznek. bár a költségek nem haladják meg az előző éve­kéit. — Mit ért *látványossá­gon«? — A legtöbb lakos általában akkor kezd figyelni egy-egy létesítményre, amikor már a falak is kinőttek a földből. Az építkezés “föld feletti« mun­kafázisai, érthető módon, lát­ványosabbak az ezeket meg­előzőeknél. Persze a szakem­ber tudja, hogy az előkészítő munkálatok is sok pénzbe és fáradságba kerülnek. Különö­sen ott, ahol az elöregedett épületektől is meg kell szaba­dítani a területet. — Konkrétan milyen épít­kezéseket kezdenek meg, illet­ve fejeznek be az idén? — Az OTP-mintalakótelepen kétszáznegyven lakás készül el; ezeket a veszprémi házgyár elemeiből építik. Egy 19 és egy 20 lakásos tanácsi házat is átadunk.' Fölépül a kórházi dolgozók szövetkezeti lakóhá­za is, ahová negyvenöt család költözhet majd be, s az emlí­tetteken kívül még három 16 lakásos szövetkezeti ház is el­készül, a város különböző vál­lalatai részére. A Fő téren folytatjuk az előkészítő mun­kát, hogy a következő évben itt is hozzákezdhessünk a la­kásépítéshez. — A terv egyik legfontosabb része a gyermekintézményekre vonatkozik. — Igen. Az idén egy száz és egy hetven gyermek elhelye­zésére alkalmas óvodát meg egy bölcsődét adunk át. A bölcsődében hatvan gyermek gondozását vállalják. Az em­lített létesítmények több mint 23 millió forintba kerülnek. — Kereskedelem, szolgálta­tás? — Tavaly kezdték meg az építkezést, s ez év novembe­rében készül el Siófok új vá­sárcsarnoka. Ez 29 millió fo­rintba kerül, A Fő utcán meg­nyílik egy 700 négyzetméter alapterületű, korszerű Gelka szerviz is, amelyre ugyancsak nagy szüksége van a lakosság­nak. Az említetteken kívül a következő évek beruházásait megalapozó feladatokra is ki­tér a terv, például a Foki-he­gyen épülő oktatási komple­xum területének kisajátítási és előkészítő intézkedéseire, munkálataira. — Milyennek ítélték a ta­nácstagok a tervet? — Általában egyetértettek vele. Keveselték azonban az útépítésre szánt összeget. Ugyanis az idei tervben csak a Bláthy Ottó utcai út- és jár­daépítés szerepel, amelyre öt­millió forintot költünk. Sz. Au Fa h i termelés A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hatezer hek­táros igali erdészetében 35 ezer köbméter fát termelnek, ki évente. Egy részét a gazdaság barcsi fafeldolgozó üzemébe, valamint a mohácsi és szombathelyi farostlemezgyárba szál­lítják; hétezer köbméter papírját külföldre adnak el. A jól gépesített erdészetben már hosszabb idő óta kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. (MTI-fotó — Bajkor József felv.) Kedvezményes áruszállítás az első negyedévben Elegendő-e naponta 12—13 ezer vasúti teherkocsit áruval megrakni az első negyedév­ben? — erről a fontos kérdés­ről tanácskoztak csütörtökön a MÁV vezérigazgatóságán a Tárcaközi Operatív Bizottság, a Központi Szállítási Tanács, a MÁV, a Volán, a Maiiart, va­lamint a külkereskedelmi vál­lalatok és az árufeladó nagy- vállalatok képviselői. A vasúti áruszállítás teljesít­ményei tavaly jól alakultak: töLu mint 133 millió tonnát fu­varoztatott el a vasút. Az idén — a MÁV intézkedési tervei szerint — már 136 millió ton­na árut kell elszállítani, ehhez az idei első félévben a tavalyi őszi forgalom szintjén kell le­bonyolítani a szállításokat. En­nek feltétele, hogy az év fo­lyamán egyenletesebbé, üteme­sebbé tegyük a szállításokat. Közismert, hogy az év első hónapjaiban a vasútnak szabad fuvarozási kapacitása van, már tavasziéi azonban égető kapa­citáshiány lép fel. Olyankor fordul elő, hogy gyakran hete­kig nem tud a MÁV elegendő I vasúti kocsit a vállalatok ren- I delkezésére bocsátani, s ennek I súlyos népgazdasági kövelkez- j menye lehet. Vannak olyan áruk, ame­lyeknek minőségi állaga nem romlik a tárolás miatt. Ezeket kell most minél nagyobb mennyiségben elszállítani a ké­sőbbi felhasználás -E az épít­kezések — helyére, hogy ak­kor, amikor a fuvarozási kapa­citást már leköti a mezőgazda- sági termékek, a gyorsan rom­ló áruk szállítása, ezek fuvaro­zása ne vegye igénybe a vas­úti teherkocsikat. Az ilyen áruk közé tartozik a kavics, a zúzott kő, a kohósalak, az út- burkolókő, a sokféle vasbeton- áru, a homok, a bauxit. a tég­la, a cserép stb. Ezek legna­gyobb része nélkülözhetetlen építőanyag, melyet az év fo­lyamán az ország különböző vidékein nagy mennyiségben használnak fel. Ez'ek az áruk a gyártó telepeken szállításra ké­szen állnak, és egy kis előrelá­tással van lehetőség arra, hogy ezekben a hetekben nagyobb mennyiséget adjanak föl vasúti fuvarozásra. A MÁV-ruak a feladó válla­latokkal megállapodása van az ilyen áruk szállítására. A meg­állapodásban vállalt mennyisé­gen felül föladott tonnákért a vasút jelentős fuvarkedvez­ményt nyújt. A rögzített meny- nyiségen felül 20 százalék után januárban és februárban ton­nánként 12 forint, márciusban tonnánként 8 forint a fuvar­kedvezmény mértéke. Húsz százalékon felül pedig az év el­ső két hónapjában 18 forinttal, márciusban 12 forinttal olcsób­ban fuvaroztathatják a vállala­tok az építőanyagok minden tonnáját. Ezt a jelentős, ún. “előszállí­tási« kedvezményt a gondos előrelátással gazdálkodó válla­latok igénybe vehetik. Az elő­szállítás sikere nemcsak a 'vas­út, hanem még inkább az ilyen árukat feladó és fogadó válla­latok — tehát egész népgazda­ságunk érdeke. B. L \

Next

/
Oldalképek
Tartalom