Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

OKTATÁSPOLITIKA SOMOGYBÁN A továbbtanulás iránya ftegnajA számunkban elsősorban az óvodai, az általános iskolai helyzetről, a napközi otthonos és diákotthoni ellátás­ról, a tankötelezettség állapotáról adtunk képet a megyei pártbizottság elemzése alapján. Ma tovább folytatjuk a tájé­koztatást, melynek az a lényege: mit tettünk Somogy megyé­ben a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határoza­tának végrehajtásáért. KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS Somogybán az általános is­kolát végzett tanulók 92—94 százaléka tovább tanul. Érde­mes megjegyezni — hiszen ez a továbbtanulás irányát, a népgazdaság szükségletét is kifejezi —, hogy 53—54 száza­lékuk a szakmunkásképző in­tézetekben készül a jövőjére. A többiek szakközépiskolák­ban és gimnáziumokban tanul­nak. A korábbinál jobb pá­lyaválasztási tanácsadással igyekeztünk elérni, hogy a fia­talok abba az iskolatípusba jelentkezzenek, amely képes­ségeiknek a legjobban megfe­lel, s ahol egyéni érdekük egybeesik a társadalom igé­nyével. A középfokú oktatás kívánatos szerkezete tehát ki­alakulóban van. A jelenlegi aranyokat megtartva a ter­melőmunkára felkészítő szak­középiskolai képzést kell to­vább bővítenünk. Az elmúlt években sokat javult a szakmunkásképzés. Az elméleti oktatás tökélete­sítését jobb személyi és tárgyi feltételek segítették, önálló tantestület működik már minden intézményben, de még gondot okoz, hogy a szakokta­tók óriási többségének nincs pedagógiai végzettsége. Az egységes képzési rendszert kedvezően fogadták, a tan­anyag korszerűsítése azonban csak részben valósult meg. Szembetűnő eredmény — ál­lapította meg a testület —, hogy 49 százalékról 26 száza­lékra csökkent az úgynevezett szórványképzésben foglalkoz­tatott tanulók aránya. Nőtt a tanműhelyek, a csoportos ok­tatási helyek száma. Mégis, feszültséget Idéz elő főként az üzemi tanműhelyek «Javult fölszerelése. elhasználódott berendezése. À vállalatok kö­zötti együttműködés is hagy még kívánnivalót maga mö­gött ÉLETKÖRÜLMÉNYEK Az előterjesztésben nagy helyet kapott a szakmunkás- tanulók életkörülményeinek elemzése és a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődés. Si­kernek könyvelhető el. hogy a tanulók 90 százaléka már délelőtt részesülhet elméleti oktatásban. Javult a diákott­honokban és a munkásszál­lásokon lakó tanulók aránya, de a képzésben részt vevők fele még "így is bejáró. 4 szá­zalékuk albérletben lakik. A kollégiumok zsúfoltak, szín­vonaluk is gyenge. A vállala­tok különböző kedvezmény­ben részesítik tanulóikat, de nem élnek ke/llően a tanul­mányi ösztöndíjak adta lehe­tőséggel. A megyei pártbizottság megállapította: kedvezően hatott a közgondolkodásra, hogy az oktatáspolitikai fel­adatok között fontos helyet kapott a fizikai dolgozók gyer­mekeinek társadalmi, peda­gógiai segítése. Az akcióprog­ram számottevő eredményt hozott, és kedvezően befolyá­solta a pedagógusok szemlé­letét is. A tanórákon és az órákon kívüli segítés különbö­ző formái előmozdították a tehetségek kibontakozását. Egyik-másik helyen azonban még ma is kétségbe vonják a megkülönböztetett figyelem szükségességét, vagy nem ér­tik e feladat osztálytartalmát. Másutt a személyiség fejlődé­sére, az osztályközösségek életére is káros a segítés túl­hangsúlyozása. A dolgozók munka melletti tanulásával még nem lehe­tünk elégedettek. Az általános iskolákban az első években emelkedett, majd folyamato­san csökkent a számuk. En­nek többek között az az oka, hogy gyakran még formális a tanácsok, az iskolák és az üzemek közötti együttműkö­dés. Pedig az általános iskolai végzettséggel nem rendelke­zők magas aránya (35,6 száza­lék) és a képzésben részt ve­vők alacsony száma (617) megköveteli a párthatározat következetesebb végrehajtá­sát. A dolgozók középiskolái­ban inkább a tanulmányi fe­gyelemmel, a lemorzsolódással van gondunk. A felnőtt szak­munkásképzés szervezett tan­folyamai viszont megfelelően működnek. A NEVELÉS SZOLGÁLATÁBA! A pártdokumentumok az ifjúság nevelésében magas követelményt állítottak az is­kolák elé. A pedagógusok en­nek szellemében nagy jelen­tőségű feladatnak tartják az ifjúság szocialista szellemű nevelését; határozott törekvé­sük elismerésre méltó. Fia­taljaink többségének — mint a megyei pártbizottság meg­állapította — koruknak meg­felelő, tudományosan megala­pozott világnézete van. Ér­deklődnek a társadalmi kér­dések iránt ét aktív közössé­gi életet élnek. Ez nem mond ellent annak, hogy olyan ked­vezőtlen hatások is érik őket, mint a közömbösség, az önzés vagy a munkával meg nem alapozott sikerek reménye. Az iskolák még nem tudják eze­ket kellőképpen ellensúlyozni. A* iskolai élet demokratiz­musának fejlesztése mind nagyobb szerepet szán áz if­júsági szervezeteknek. Ennek nyomán leginkább az úttörő­csapatok nevelő hatása javult. A középfokú intézmények KISZ-szervezeteit még sok jo­gos bírálat éri. Az Iskola és a család kö­zötti kapcsolatot az általános iskolák jól fejlesztik, a kö­zépiskolák nagyrészt elhanya­Szukség van a rekonstrukcióra a konzervgyárban Öregedő berendezések, növekvő feladatok I A gépeknek is van karuk A' Nagyatádi Konzervgyár f jglalkoztatja a fiatal város i ári munkásainak egyharma- t át. Tevékenysége ezért is í ieghatározó. Az itt készült termékek 70 százaléka ex­portra kerül. A termelést eb­ben az évben 5—6 százalékkal kívánják növelni. Ehhez a szükséges nyersanyag biztosí­tott. Hogyan dolgozik a gyár, miként gondoskodik munká­sairól? A megyei tanács vég­rehajtó bizottságának legutób­bi ülésén erről számolt be lé­ger Ferenc igazgató. A gyár év­ről évre nö­veli terme­lését, és ez jó dolog. Az idő múlásával azonban öregszenek a gépek, a berendezések is. A gyárban végrehajtott rekonst­rukció azzal az eredménnyel jár, hogy az épületek — ame­lyekben a technológiát elhe­lyezték — hosszú időre kielé­gítik az igényeket. A raktár azonban már szűk. Bizonyíté­ka ennek az, hogy a múlt ősszel ezer vagon készáru ke­rült a szabad ég alá. A telet — üvegben — 500 vagon áru tölti a szabadban. A gépek cseréje f nehéz: a negyedik öt­éves tervben például mind­össze 31 millió forintot hasz­nált fel a gyár fejlesztésre. A mostani tervidőszakban pedig 53 millió forint áll rendelke­zésre. Ez az összeg kisebb, mint az amortizáció, és első­sorban arra használták fel, hogy a legégetőbb gondokat megoldják: korszerűsítsék a belső anyagmozgatást, a hő­kezelést. « ... .sJSUT* .xOK­A termelés növelését Ilyen körülmények között tehát el­sősorban a kapacitás jobb ki­használásával lehetett biztosí­tani. Az elmúlt ötéves tervben Kapcsolat a termelőkkel és a mostani eddig eltelt idő­szakában összesen 70 száza­lékkal növekedett a termelé­kenység. Az öregedő gépekkel már nem, csak a jelenleginél hatékonyabb és nagyobb tel­jesítményű berendezések se­gítségével lehet megteremteni a további termelésemelkedés feltételeit A Nagyatá­di Konzerv­gyár a múlt évben 3350 vagon zöld­séget dolgozott fel. Ennek 70 százalékát a nagyüzemek ter­melték a gyárral kötött szer­ződés alapján. A többi termé­ket az áfész-ek és a Zöldért Vállalat vették meg a gyár részére. A számokhoz hozzá tartozik még egy adat: tavaly a tervezettnél 12 százalékkal több zöldséget vásárolt fel a gyár. A nyersanyag nagyobb ré­szét tehát szerződéssel a nagy­üzemi gazdaságokban köti le a gyár. Termelési körzetében 53 üzem foglalkozik konzerv­ipari növények termesztésé­vel. Az összes szerződött terü­let 80 százaléka azonban ti­zenhat bázisgazdaságban van. Ez sok előnnyel jár: szoro­sabb a kapcsolat a gyár és a termelő között, lehetőség van a hatékony szaktanácsadásra, a megfelelő vetőmagok és nö­vényvédő szerek kiválasztásá­ra és alkalmazására, a betaka­rítás ütemezésére a gyár tel­jesítményének megfelelően. A gyár segítségével a mezőgaz­dasági nagyüzemekben meg­oldódott a zöldborsó komplex gépesítése, a zöldbab betakarí­tásának gépesítése pedig kö­zel jár a megoldáshoz. Az együttműködés formál tovább bővülnek. A gyár és a Zöldét t Vállalat megállapodá- sa alui j tn a savanyító üzemek A munkásokért I ________ s zakmai irányítását is ellátják a konzervipari szakemberek. Megtették az első lépéseket egyes zöldségfélék előfeldol- gozásának megszervezésére a termelőüzemekben. Az idén körülbelül 300 vagon zöldség és sárgarépa tisztítását végzik majd el a termelőgazdaságok­ban. A Nagyatádi Konzervgyár eredményeiben — állapította meg a végrehajtó bizottság — része van annak, hogy komo­lyan veszik a gazdasági érde­keltséget. Nincsenek valóra nem váltott ígéreteik. A gyár mun­kájának mi­nőségét az ott dolgozó embereik te­vékenysége, szakmai hozzáér­tése határozza meg. Az 1200 konzervipari dolgozó közül 22 egyetemet vagy főiskolát vég zeit. Középiskolai bizonyít­ványt 169, szakmunkás-bizo­nyítványt pedig 373 dolgozó szerzett. 1969 óta működik a gyárban kihelyezett általános iskola. Az itt tanulókat sok kedvezménnyel segíti az iizern. A könyvtárban mindenki megkaphatja a tanuláshoz szükséges kötelező irodalmat. A konzervipari szakmunkás- képző kihelyezett tagozatán évente 15—20 ember végez. Decemberben adták át azt a 36 lakásos házat, melyet a vállalat dolgozóiból alakult lakásépítő szövetkezet készí­tett. Az építkezést anyagilag is támogatta a gyár. A jó szo­ciális ellátást bizonyító sok szám közül érdemes kiemelni azt, hogy a bejárók — hat- százan vannak — útiköltségé­nek térítéséhez a jogszabály­ban előírtakon felül is hozzá­járul a gyár. A műszakba ér­kezők részére pedig naponta golják. Még mindig tapasz­talható, hogy a családok szíve­sen áthárítanak minden neve­lési féladatot az iskolára, pe­dig döntő szerepük továbbra is vitathatatlan. Az iskolák egyre jobban bővítik kapcso­lataikat az üzemekkel és más intézményekkel. A viszony tartalma is sokat fejlődött a párthatározat óta. Ez azt je­lenti, hogy az üzemek kép­viselői részt vállalnak a fia­talok közéletiségre, munkára neveléséből, politikai, világné­zeti elkötelezettségének kiala­kításából. KÖZÉPPONTBAN A PEDAGÓGUS Nem véletlenül mondta ki a testület, hogy az iskolai nevelőmunka fejlesztése alap­vetően a pedagógusokon áll. Nagy erőfeszítésekről adott számot a megyei pártbizott­ság a pedagógusok politikai, ideológiai felkészítését ille­tően. Mégis hozzá kellett ten­nie: nem lehetünk elégedet­tek. S ennek az az oka, hogy a felkészítést csak a pártszer­vezetek tekintették feladatuk­nak; az állami és tömegszer­vezeti munkában ez háttérbe szorult, a pedagógus-szakszer­vezet pedig korábban el is zárkózott e kötelezettségtől. Mégsem tekinthető ellentmon­dásnak, hogy a tantestületek életében, a pedagógusok köz­érzetében pozitív változás ta­pasztalható. Fejlődött a tan- testületi demokrácia, t a po­litikai-ideológiai -pedagógiai egység. A fizetésrendezés is hozzájárult a pedagógusok közérzetének javulásához. Ez azonban nem feledtetheti — mondta ki a megyei pártbi­zottság —, hogy továbbra is figyelmet kell fordítani er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sükre. A Továbbképzési Intézet }Ő1 szervezi a pedagógusok rend­szeres továbbképzését. Még­is előfordul, hogy a leginkább rászorulók maradnak távol, s ezen változtatni kell. Az ön­képzés segítésére, szervezésére és Irányítására még nem ala­kult ki megfelelő módszer. A szakmai és ideológiai-politikai továbbképzés egységének megteremtéséhez is csak a kezdeti lépéseket tettük meg. A megyei pártbizottság el- mélyülten vizsgálta az isko­lavezetés helyzetét, s utalt meghatározó szerepére. Az igyekezet ellenére csak mér­sékelten fejlődőnek ítélhette meg az igazgatói tevékenysé­get Szó esett az iskolaveze­tők túlterheltségéről, emiatt önképzésük elhanyagolásáról is. önkritikusan megállapítot­ta, hogy a vezetői utánpótlás képzésére a szükségesnél ke­vesebb gondot fordítottunk a megyében. Emiatt a határozott időre történő megbízás rend­szere nem sok változást ho­zott, minőségi cserékkel sem járt együtt. Mindez feladato­kat is jelöl a következő évek­re. (Folytatjuk.) A beszámoló taggyűlés előtt sokáig beszélgettünk Bírni Józsefiéi, a Kaposvári Elekt­roné.sőgy ár pártvezetőségének titkárával. Észrevettem, hogy egy kicsit izgul, hiszen az öt alapszervezet közül a 3-as szá­mú ad számot elsőként a tevé­kenységéről. A gyár pártveze­tőségének értékelése szerint az az egyik legjobb alapsizervezet. Nagyon belemelegedtünk a beszélgetésbe, s szinte az utol­só percben mentünk át a klub­házba. Kiderült, hogy nem kés­tünk el, még többen hiányoz­nak. A betegségek, a vizsgaidő- szak miatt bizony sokat kellett várni, amíg határozatképes lett a taggyűlés. Néhányan még ké­sőbb is érkeztek. Jó légkörben folyt a tanács­kozás. Molnár István párttitkár számolt be a munkáról a veze­tőség nevében. Az előzetes in­formációból tudtam, hogy s gyár egyik legjobb alapszerve­zete a 3-as számú. Nagyon meg­lepődtem, amikor a titkár igeii határozottan sorra vette a Hi­bákat is. Később ez az érzés már nem zavart, mert minden megállapításból az igényesség érződött Amikor elhangzott, hogy ke­vesebben hiányoztak a taggyű­lésekről, máris az párosult hoz­zá: a vezetőség mégsem elége­dett a megjelenéssel. Néhány párttaggal beszéltek is, így a második félévben javult a helyzet A jövőben pedig csak indokolt esetben fogadják el a távolmaradást A taggyűlések tartalmi munkájának javításá­ra ösztönzött az a megállapítás, hogy a tagok nagyobb felké­szültséggel, hozzáértéssel ve­gyenek részt e fórumokon. A két pártcsoport értekezleteinek rendszerességét is azért szor­galmazza a vezetőség, hogy ott jobban felkészüljenek a fontos témák tartalmas megvitatására. Sok területről — a pártmeg­bízatások teljesítéséről, a párt- oktatásról, a tagfelvételről, — elismeréssel beszélt a ti kár. Alaposan elemezte az alapszer­vezet termelést segítő tevé­kenységét. Sok gondot okozott tavaly is a bakelit-fénycsőüzem. Mit és mennyit vállalhat az is­mert körülmények miatt? Med­dig marad a jelenlegi gyárt­mány Kaposváron. Az üzemve­zető még az augusztusi taggyű­lésen is kilátástalannak látta a terv teljesítését. S a nehézsé­gek ellenére eleget tettek fel­adatuknak, az igazgató megdi­csérte a dolgozókat A párttit­kár a vezetőség nevében mon­dott köszönetét nekik és a párt­tagoknak. A jó eredmény an­nak is köszönhető, hogy az al­kalmazottak négy hónapig be­segítettek, a gépek mellett dol­goztak. Németh József üzemve­zető tizenkét órákat volt bent egyhuzamban. A bakelit-fénycsőüzem sor­sát szívükön viselik a kommu­nisták, hiszen összeszokott törzsgárda dolgozik ott. Az alapszervezet vezetősége is szorgalmazta már a gyári pávt- vezetőségnél : kérjenek választ, mi lesz a jövőjük. A hozzászó­lók töbhsége is szenvedélyesen beszélt e témáról. Zsuró János közgazdasági osztályvezető sze­rint fontos a gyors döntés eb­ben a kérdésben. A legfrissebb gyári értékelés alapján el­mondta, hogy a bakelit-fény­csőüzem első helyezést ért el, mert növelte a gazdaságossá­got, noha hét dolgozóval keve­sebb volt a létszám. Az egy fő­re jutó termelékenység tíz szá­zalékkal növekedett Az üzem fontosságát alátámasztja, hogy ők adták az eLektrancsőgyár teljes termelésének mintegy egyötödét Gáti József fődisz­pécser arról tájékoztatta a kommunistáikat hogy az Egye­sült Izzó vezérigazgatója, a gyár igazgatója hamarosan megtár­gyalja a megye vezetőivel a termékszerkezet változásával kapcsolatos elképzeléseit Ott szóba kerül a bakelit-fénycső­üzem jövője is. Két jó javasla­ta visszhangra talált Elisme­réssel beszélt az alapszervezet vezetőségének kiállásáról. En­nek köszönhető, hogy az al­kalmazottak kisegítették — szervezetten és többnyire ön­ként — a bakelitüzemet Ez olyan lehetőség, amelyet érde­mes szervezetten, továbbfej­lesztve az idén is kiaknázni. Szóvá tette, hogy a beszámoló nem foglalkozott néhány terü­lettel, amikor az együttműkö­dést elemezte. Néhány mondatot mondott Zsinkó József né munkásasz- szony, az egyetértés azonban minden arcról leolvasható volt. Arra hívta fel a vezetőség fi­gyelmét, hogy mindenben tá­mogassa a bakelitüzem vezető­jét. Léll Zoltán pártvezetőségi tag az adminisztrátorok helyt­állását megköszönve föleleve­nítette a hősiességüket: két-há- rom hónapig végezték e nehéz munkát, s nem féltették a ke­züket. Németh József, a bake­litüzem vezetője még egyszer kiemelte, hogy az összefogás, a segítség nélkül nem tudtak vol­na ilyen jó eredményt elérni. Buni József, a gyár pártveze­tőségének titkára egyetértett azzal, hogy az alapszervezet magasra állítja a mércét, s igé­nyes. A beszámolóban említett hibák ellenére javult a szerve­zeti élet Ha ezen az úton ha­ladnak tovább, akkor jövőre még jobb eredményről adhat­nak számot. A taggyűlés megvitatta a határozati javaslatot és az első féléves munkatervet A tagok­nak volt véleményük és javas­latuk is. Sándor Mária, a váro­si pártbizottság munkatársa ott volt a taggyűlésen. A vezetőség tagjaival beszélgetve a taggyű­lés után elismeréssel nyilatko­zott o tartalmas tanácskozásról. Ez volt az első beszámoló taggyűlés az elektroncsőgyár- ban, bizonyos, hogy a többi is ugyanilyen jól sikerül. Lajos Gém 40 ezer öltönnyel több 1500 kávét főznek. Dr. K. I. A Vörös Október Ruhagyár Is csatlakozott a Láng Gépgyárban december 20-án elhang­zott munka verseny-felhíváshoz. Vállalták, hogy jaxíljak a munka termelékenységét, minő­ségét, és 1978-ban 40 ezer öltönnyel többet készítenek, mint az előző évben. Öndicséret nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom