Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

Iren anyagból készüli kul­csokkal kell ki­nyitni a bercd- neshordót? Még sehol sem lát­tam, hogy vö­rösréz kulccsal csinálnák. Pe dig a szikrává szély eiuí írülé­se mia-t ezzel kelL Még »nyomdászagű« az új­ság, a Köztisztasági Egyesülés legutóbbi száma, amelyet Csonka Endrével lapozgatunk. Terjedelmes beszámolót ol­vashatunk benne arról a mun­kavédelmi vetélkedőről, me­lyet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának alkalmából rendeztek a köztisztasági és település- tisztasági vállalatok dolgozói részére. »A köztisztasági szol­gáltató vállalatok egyéni ver­senyzői közül első helyet Ka­posvár versenyzője, Csonka Endre szerezte meg. A nagy tapasztalatokkal rendelkező, kitűnő szakember a vetélkedő során végig az első helyen állt. Valósággal »kibérelte* magának a vezető posztot. S ez csak úgy volt lehetséges, hogy alapos ismereteit a mun­ka közben nap nap után föl­merülő problémák megoldásá­val tartja karban.* Ennyi a jellemzés a Ka­Csonkt^ Endre megiehe „ősén sok áttételen keresztül jutott el a köztiszta­sági részlegig. Kereskedőnek tanult, a bu­dapesti Ma­gyar Divatcsar­nokban vég­zett, a fűszer- és vasáru- osztályon, Ma is a régi keres­kedőkre jellemző a precizitá­sa. Nyakkendője gondosan megkötve, eszes haját oldalra fésüli. Mutatja az általa ala­pított szocialista brigád nap­lóját, amelynek vezetéséről ő gondoskodik. Ez is alapos, aprólékos munkáról vall A kérdésekre adott válaszok, előtt is előveszi noteszét, amelyben rendszeresen, külön­böző színű toliakkal föl van jegyezve: hol tart a vállalat­nál a köztisztasági munka. Kereskedőként dolgozott a felszabadulás után is. Dombó­váron, ahol többek között még a temetkezési vállalkozás is a feladata volt Onnan jött Ka­posvárra, a textilművekbe Raktárvezető lett később, az érettségi megszerzése és a mérlegképes könyvel® vizsga után tervező statisztikusként dolgozott, majd mint anyag- áru-forgalmi vezető. posvári Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági részle­gének vezetőjéről. — Más a verseny és más a gyakorlat. A. vetélkedő tapasz­talatait munkája közben tud­ja hasznosítani? — Hány évig dolgozott a fonodában? — Húsz évig, 1972-ig. On­nan hívott egy volt munka­társam, akkor már a költség­vetési üzem igazgatója, ehhez a vállalathoz, a köztisztasági részleg vezetőjének. — . Érdekes • modorú a -kér?, dések segítettek. Ugyanis számtalan olyan területet —• Meglehetősen nagy frdl- tozás: a divatárucsamoktól a szemételtakarításig. érintettek, amellyel munka közben csak «szőr mentén-« találkoztam. így azonban job­ban ráterelődött a figyelem ezekre. Csak egy példa: mi­— Engem ez egyáltalán nem zavar. Volt két olyan kollé­gám, aki azért hagyta ott a céget, mert a gyermekeit csú­folták a pajtások: szemetes az apád... Amikor a köztisz­tasági részleg vezetője lettem, fogalmam sem volt arról, hogy kik viszik él a szemetet, és mit csinálnak vele. Ma már azt mondom: ez is szak­ma. Felkészültséget, szervező- készséget igényel. — És idegeket. — Valóban. Naponta 72 400 ember figyeli: hogyan dolgo­zunk. Van, aki ezen keresztül szerette meg a részleg mun­káját. Ha csak a telefonokat említem, már azt kell mond­jam: érdekesek az emberek, érdekesen reagálnak a mun­kánkra, következésképpen ér­dekes az, amit mi csinálunk. — ön tagja a Köztisztasági Egyesülés szakbizottságának. Mi volt a »garas-*, amit letett az asztalra, amelynek követ­keztében taggá választották? — Nem azt mondanám, hogy garas volt Kaposvár ugyanis a magyarországi vá­rosok között az élmezőnyben van, ha a köztisztasági hely­zetűket vizsgáljuk. Most is előremutató a gépesítettsé­günk, a felszereltségünk. Ez nem garasokba került É6 sok pénzt jelent az itt dolgozók bérezése is. Ez egyáltalán nem vonzó munkahely, ép­pen ezért a múlt év negyedik negyedében lehetőségünk volt az úgynevezett presztízs nél­küli munkavállalóknak a bé­rét emelni. Azokat nevezik így, akik kevéssé megbecsült munkakörben dolgoznak. Ma már jól keresnek a részlegnél dolgozó emberek. — önt mi tartja ezen a munkahelyen? — Ha hiszi, ha nem: érde­kes munka ez. Gondolja el: Kaposváron a múlt évben át­lag 87 ezer köbméter szemetet gyűjtöttünk össze, az ártal­matlanított szemét mennyisé­ge pedig több mint 122 ezer köbméter volt Ezt kell ne­künk megszerveznünk és le­hetőleg jóL Meg kell bir­kóznunk az állandó gondok­kal, mert ezekből is bőven van. Ha valami miatt felmon­danának nekem a vállalatnál, a felmondási idő alatt is a legteljesebb erőbedobással csi­nálnám. A tni felelősségünk a város tisztasága. Nincsen csúnyább, mint egy elhanya­golt utca, lakótelep. Viszont megfordítva : elégedettséggel tölt el a tisztaság. Mészáros Attila 0! és fél millió tv-tiilajéonos A Német Demokratikus Köz­társaság 17 millió állampolgá­rának tájékoztatására 39 na­pilap jelenik meg naponta 8 millió példányban; 31 hetilap 8,7 millió példányban; 630 üzemi újság kétmillió példány­ban és 517 különféle folyóirat 17,8 millió példányban. Min­den családinak legalább egy napilap, egy hetilap és két fo­lyóirat jár. Megfelelő sajtóor­gánumokkal rendelkezik a vi­dék is. Élénk az olvasószol­gálat: a múlt évben 1,6 millió levél érkezett a lapokhoz az olvasóktól, 350 ezer nyomta­tásban is megjelent. Népszerű a rádió. Naponta öt programja hallható: az NDK—I. tájékoztató és szóra­koztató, az NDK—II. kulturá­lis, oktatási, az »NDK hang­ja« információs, a Berlini Rá­dió a fővárosi, a Radio Berlin International pedig — 12 nyel­ven — a külföldre szóló adá­sok műsora Az NDK—I-hezll regionális adó csatlakozik. A sugárzási idő és a műsorok választéka évről évre bővül. A heti műsorok óraszáma 1957-ben 517 volt, jelenleg 1200. Az NDK televíziója 1952. de­cember 21-én kezdte meg adá­sát Akkor összesen 75 tele­vízióelőfizető volt, tíz év múl­va kétmillió, 1972-ben 4,8, je­lenleg pedig több mint öt és fél millió. A háztartások 85 százalékában van televízió. A heti műsoridő 1953-ban 14 óra volt, 1969-ben 100 óra, s ebből nyolc óra volt színes adás. 1975-ben a heti 135 óra mű­soridőből már 88 a színes. 7//////////Fi IH Ilii If Molnár Zoltán | I Eljegyzés Mire visszaértek, a társaság már gyülekezett a tűzhely körül. Lajos bácsi fent állt középen, merőkanállal, egyen- kint szedte el és merte tele mindenki tányérját Ezek a tá­nyérok inkább célszerű, mély tálkák voltak, hogy nehezeb­ben csorduljon ki belőlük az először mert halászlé. — Csak keveset — mondta éppen Apu —, nem szeretem, ha marja a torkomat! — Hol a szifon meg a pat­ron, Lajos bácsi? — kérdezte Laci, s mint aki otthon van, először is elvonult be a csó­nakházba szódavizet csinálni. — Ti meg bort hozzatok, Katikám. Tiborkám ! — ren­delkezett Lajos bácsi az áldo­zati oltár közepéről. — Hozunk mi, hozunk mi! — kiabált a két ördögfi, Klári gyereked, akiket közben vala­mikor mégis lecsalhattak a fa tetejéről. De Klári visszapa­rancsolta őket: — Ez nem a ti dolgotok, kedveseim... üljetek szépen a helyeteken! Kiveritek ott Bar­na bácsi kezéből az ételt, na! De Barna erősen fogta a tálkáját mind a két kezével; csak éppen így nem tudott hozzáfogni enni. Magában La­jost szidta, aki még ülésren­det sem csinált, csak úgy össze-vissza körülölték a fű­abrosszal terített asztalt, min­den előre meggondolt elrende­zés nélkül. XXII. Kati letette a tányérját, még mielőtt rakott volna bele Lajos bácsi, és ülőhelyéből, hogy szomszédait meg ne lök­je, kikapaszkodott az ülőhely­árokból. A két szomszédja kü­lönben Apa és Ferenc bácsi volt, jövendő apósa, akiről már elhatározta, hogy ő is Apusnak fogja szólítani, csak még egyelőre nem állt rá a nyelve. — Bocsánat! — rebegte hát, egyelőre megszólítás nélkül, és már ragadta is magával Ti­bort a verem, vagyis a Lajos bácsi alkotta borospince felé. — Te jő isten! — torpant meg Tibor — az italokat meg bent hagytuk a csomagtartó­ban! Anyja is kétségbeesetten csapta össze a kezét Kati is meghökkent, de aztán nagyvo­nalúan legyintett: — Nem baj, előbb iszuk a mienket! Bár kitárták az ajtót oda­lent félhomály volt; egy pil­lanatra meg kellett állniuk, hogy visszanyerjék a látásu­kat. Kati úgy képzelte, hogy egy valamirevaló vőlegény rögtön megragadja az ilyen alkalmat; de Tibor csak pis­logott Kénytelen volt ő ma­ga megragadni a vőlegénye fejét és szenvedélyes csókkal örülni neki, hogy ha csak egy percre is, magukra maradhat­tak. Tibor ugyan örült is ennek, de néha meg is riasztotta Ka­ti gátlástalan érzékisége; most sem elégedett meg a csókkal, hanem egész testével hozzádörgölődzött, szinte kényszerítve, hogy fogja • át, szorongassa meg Engedelmes­kedett hát a ki nem mondott felszólításának, de kénytelen volt arra gondolni, hogy ép­pen alkalmasabb helyeket is Körzete lesz az egész Dunántúl Bővítik a repülőteret láttak a 2500 négyzetméteres hangár építéséhez. — Számtalan technikai új­donság kerül belle —i jtájékoz- tat Császár Károly üzemegy­ség-vezető. — A festőműhely­ben például egy egész gépet egyszerre tudunk majd lefújni, amire most nem is gondolha­tunk. Az új hangár lehetővé teszi, hogy a jelenleg basznál* összes géptípus rendszeres kar­bantartását vállalhassuk. A tervek szerint a Duna vonalá­tól nyugatra, az egész Dunán-; túl a mi körzetünk lesz. A munka tehát megkezdő­dött, s várhatóan még ez évben tető alá kerül az épület, a jö­vő őszre pedig véglegesen el­készül. Egyik érdekessége less a svéd gyártmányú, hármon i- kaszerűen nyíló-csukódó han- gártoapu, amelynek csaknem 25 méteres távolságot kell át­hidalnia — aJá támasztás nél­kül Ilyen megoldás hazánkban egyelőre csak a Hilton szálló­ban található, persze sokkal ki­sebb kivitelbén. Már az országútról is látni a kaposújlaki mezőgazda- sági repülőbázis fölött keringő helikoptert. Kerek bogárnak látszik csali a fürge mozgású Kamov, haingja azonban mesz- szire hallatszán búg. Tanulók gyakorolnak. A nyíregyházi mezőgazdasági repülő-főisko­lán kétszáz órát vezetnek a le­endő fiatal pilóták. Onnan ke­rülnek át ide, hogy az AN—22- es repülőgép és a Ka—26-os helikopter vezetésével is meg­ismerkedjenek. Mintegy nyolc hónap az át­képzés ideje itt, ez alatt még további 53 órát vezetnek a he­likopteresek, illetve 33 órát a repülőgép-vezetők. Szeptember elseje óta használhatják az új iskolaépületet, ahol audio-ví- zuális módszerekkel oktatják a további nélkülözhetetlen isme­reteket. Az ország minden tá­járól érkező »diákok« itt kap­tak szállást is. Szükség volt I már erre, hiszen az intenzív képzés keretében egy óráin a normál tananyag többszörösét kell elsajátítaniuk. Az átképzés a hamarosan be­következő típusváltás miatt is fontos. A repülőgépeket a jövő­ben a korszerű, kifejezetten mezőgazdasági célra készült lengyel PZL—106-os váltja fel, de már kidolgozták a Szovjet­unióban a Ka—26-os utódját is, amely gázturbinája révén lé­nyegesen nagyobb teljesít­ményre képes. Az oktatás, a továbbképzés csupán egyik feliadata a bázis­nak. Másik fő tevékenységük a gépek rendszeres felülvizsgála­ta, javítása. Pillanatnyilag csak a kisebb repülőtípusokat tud­ják javítani, mivel a régi han­gárba sem a helikopterek, sem a nagyobb gépek nem férnek be. Már korábban elkészültek a tervek, s a napokban hozzá­lehet találni erre a célra, ha van türelmük kivárni, és hogy Kati mohóságában van vala­mi ízléstelenség. Azt is tudta azonban, hogy ő az ilyen gon­dolatait soha senkinek nem fogja elárulni. S különösen magának Katinak nem, Amint kiszabadult Kati kar­jaiból, rögtön a borhoz nyúlt, s Kati nem tudta, hogy vélet­lenül-e vagy tudatosan, de rögtön úgy fordult, hogy a borral a kezükben nehogy meg tudják ismételni a csó­kolózást; s már ment is fel a lépcsőn. Odaíönt várta meg Katit. Megismételte: — A mi borunk még benn van a csomagtartóban. Látszott rajta, mennyire el van keseredve, mert elmu­lasztották az általuk hozott bort is a megfelelő hűvösre lehordani. Mig a tűzhelyhez vonultak, már panaszolta is; — Édesanya, mi meg ben­ne hagytuk a bort a csomag­tartóban! Most már biztosan jól fölmeliegedett! » — Nem baj, kisfiam, hord­játok le most! Még van ide­je kihűlni! Gitta majd felrobbant. Pe­dig mennyire az eszében volt ez a bor. Még el is tervezte — persze, amikor még a suf­nira gondolt, nem tudott ar­ról a csodapincéről —, hogy először ők berakják a borukat, s amit utánuk hoznak, az ma­rad kívülről. Így, amikor majd elkezdenek inni, előbb a kül­ső bor fogy, az övék meg­marad. S egy ilyen pontosan felépített terv összeomlik azon, hógy ő egyszerűen nem volt észnél, amikor ezek érkeztek, elfeledkezett a borról. Persze, a pince az oka, ez a meglepő alkotmány a mérhetetlen bel­világával, ahol úgysem lehe­tett volna belső meg külső sorokat rakni; ez annyira ki­hozta a sodrából, hogy elfe­lejtette, egyszerűen elfelejtet­te. Hogy mentse, ami menthető, most ő is lement segíteni. Ahogy hozták a gyerekek, szedte el tőlük, s mintegy vé­letlenül, mégis külön külső sort rakott. Legalább a to­vábbiakban majd fogyasszák csak az ő borukat is! Mire fölmentek, Lajos bácsi már kirakta a halászlét min­denkinek, aki csak nem uta­sította vissza. Ilyen csak egyet­lenegy volt: Klári. — A gyerekeknek nem le­het, Lajos bácsi, a szálka mi­att... Inkább én is lemondok róla.., Gitta éppen jókor ért visz­sza: — Neked azért nem kelle­ne lemondanod, Klárikám, igazán, tudod, milyen csudá­latos a Lajos bácsi halászléje! — Megállóm, Gittám! Majd eszein birkát. Ebben elszántság volt, eb­ben a kijelentésben. Inkább a birka,, amit nem szenvedhe­tett De mit meg nem tesz egy anya a gyermekeiért A két fáról leszedett ifjú azonban ragaszkodott a ha­lászléhez. Minél nagyobb és lángolóbb volt anyjuk áldo­zatkészsége, annál kevésbé méltányolták. — Nem látjátok, hogy én sem eszem ! Ez egy nagyon veszélyes étel... (Vagyis veszééélyes ééétel.) — Te ne egyél, de mi eszünk! Ne hallgass rá, Lajos bácsi! Követelődzőén tartották a tálkájukat Lajos .bácsi vergődött — Klárikám, csak lét, meg belsőrészt adok nekik... — De nagyon vigyázzon, kedves Lajos bácsi ! Aztán ebbe a megoldásba önmaga számára is belement. Egy kis májat, ikrát tejet (folytatjuk.) A hangárépület csak réme a bővítésnek, hiszen már készül­nek a tervei egy raktárépület­nek, egy étteremnek, valamint egy kőközpontnak is. A teljes bővítés mintegy 85 millió fo­rintba kerül, melynek eredmé­nyeként 1980-re korszerű, a mainál sokkal nagyobb telje-: sítményű szerelő- és repülőbá­zis áll rendelkezésre. A mezőgazdasági Barmi Je megrendelésed* csak úgy tud­nák kielégíteni, ha mintegy háromszorosára növelnék tel­jesítményüket Ehhez most még nincsenek meg a teehaflml feltételek. Az új létesítmények elkészültével a nttodinkább nö­vekvő igényeket remélhetőee« kielégítik. A repülőgépeket m aortőkho« hasonlóan rendszeresen ’rizs- gáztatni kell Igaz, itt szigorúb­bak a követelmények, s a vizs­ga évente vara. Odákimm a be­tonon most egy idegen gép landol. Megérkezett a vizsga­bizottság; két repülőnek és egy helikopternek kell vizsgáznia a berepüléseken. __ A légi alkalmassági felül­vizsgálaton először a műszaki állapotot ellenőrizzük, ebbe azonban minden beletartozik, még a gép külseje, festése, sőt a szerkezetek tisztasága is. Szi­gorúnak kell lennünk, hiszen »•red! baleseteket akadályozunk meg, ámbár a szakembernek azt is szem előtt kell tartania, hogy egy használt gép sosem lehet olyan ép, mint az új — mondja a Budapestről érkezeit Punka György. A vizsga legizgalmasabb része a repülés. Tízezer méter magasra is föl kell szállni, hogy kiderülhessenek az addig eset­leg észrevétlen, apróbb hibák. Ha megfelelőnek minősül a gép, újabb egy évre engedélyt adnak használatára. Egy repü­lőgép élettartama négyezer óra, azaz ha megfelelően hasz­nálják, s nem hibásodik meg idő előtt, mintegy 3—4 év. 125 óránként el kell hozni kisebb, 500 óránként nagyobb felül­vizsgálatra. Van tehát munka bőven Kaposújlakon, s a ter­vek azt mutatják, ebben a jö­vőben sem Lesz hiány. B. Ám Az élmezőnyben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom