Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

Megkezdődött az európai ifjúsági leszerelési konferencia (Fdlytatás az 1. oldalról.) — Szocialista céljainkat az egész magyar társadalom ma­gáénak vallja, s azok megva­lósításán szoros nemzeti egy­ségben munkálkodik — mon­dotta. — Céljaink elérésének alapvető feltétele, hogy bé­kében élhessünk. A békét, az együttműködést, a leszerelést szolgáló politikánkkal a ma­gyar kommunisták és párton- kívüliek, hívők és materialista világnézetűek közös érdekeit, törekvéseit szolgáljuk és kép­viseljük. — A szocialista országokkal együtt ml is kezdeményezői voltunk aj európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának, aláírtuk an­nak záróokmányát. Nemzetkö­zi törekvéseink tükrözik a Helsinkiben elfogadott alapel­veket, végrehajtjuk a biza­lomerősítő intézkedéseket, fejlesztjük és erősítjük a gaz­dasági együttműködést más országokkal. Szorgalmazzuk, hogy mielőbb megszűnjenek a szocialista országokat, így a bennünket is sújtó diszkrimi­natív gazdasági és kereskedel­mi rendelkezések. Ismerjük, befogadjuk más népek kultu­rális értékeit, művészetét, tu­dományos alkotásait, és re­méljük, hogy Nyugat-Európa országai hozzákezdenek a vi­szonosság elvét tükröző intéz­kedések megtételéhez ezen a területen. Minden, hozzánk jó szándékkal érkezőnek lehető­séget biztosítunk országunk, népünk életének megismerésé­re. Az elmúlt évben több mint 12 millió külföldi járt ha­zánkban, és országunk lakói­nak mind nagyobb hányada — tavaly több mint egyharmada — látogat Európa különböző országaiba — Kormányunk arra törek­szik, hogy aktív munkával szolgálja a kontinensünkön ki­bontakozott pozitív folyama­tok erősítését, javítsa kapcso­latait és fejlessze együttműkö­dését a helsinki záróokmányt aláíró országokkal. Számos kétoldalú egyezményt kötöt­tünk ennek szellemében, és több kezdeményezésünkről vannak folyamatban tárgya­lások. — Meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság, az eny­hülés és a leszerelés jelentő­ségénél, horderejénél fogva nem lehet csak az államok, a kormányok ügye. Miközben ezekről a kérdésekről fontos két- és sokoldalú tárgyalások folynak, a nemzetközi kapcso­latokra mind nagyobb hatást gyakorolnak a társadalmi és politikai tömegszervezetek, amelyek kifejezik a közvéle­mény növekvő érdeklődését és igényét a jelentős politikai döntések kialakításában való részvételre. Soha ilyen nagy­mértékben nem kapcsolódtak be a közös munkába a külön­böző ideológiai és politikai orientációjú társadalmi erők, mint most, amikor a leszere­lés konkrét kérdései kerülnek napirendre. A politikai, ideo­lógiai különbségek ellenére mind többen tartják ma már fontosnak, hogy azt keressék, ami összeköti őket. Ezt pél­dázza az európai ifjúság lesze­relési konferenciája is. Jelen­tőségét az a szerep adja, amelyet az ifjúság korunk problémáinak megoldásában játszik és az a felelősség, ame­lyet mindannyian viselünk az ifjú generáció békés, boldog, emberi jövőjéért Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után Kovács Jenő olvasta föl a konferen­ciát üdvözlő neves államfér­fiaktól, személyiségektől ka­pott táviratokat. Sikeres mun­kát kívánt Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Amadou- Mahtar M’Bow, az. UNESCO főigazgatójának nevében Mar­tba Hildebrandt főigazgató­helyettes, Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a leg­felsőbb tanács elnökségének elnöke, Willy Brandt, a Szo­cialista Internacionálé elnöke és Bernt Carlsson, a szervezet főtitkára, Enrico Berlinguer. az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Edward derek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK államtanácsá­nak elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök, Urho Kekkonen finn köztársa­sági elnök, Olof Palme, a Svéd Szociáldemokrata Mun­káspárt elnöke és Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke. Ezt követően a konferencia megvitatta a tanácskozás ügy­rendjét és napirendjét, majd megkezdődött az érdemi mun­ka. A plenáris ülés első fel­szólalója Stephan Miroslav, a Nemzetközi Diákszövetség el­nöke volt. — Első ízben képes az em­beriség arra, hogy saját múlt­ját és jövőjét lerombolja. Ezért sincs napjainkban fon­tosabb feladat, mint a tartós béke biztosítása — mondotta többek között. — Az NDSZ különböző akciókkal, felvilá­gosító munkával fokozza har­cát, tömöríti aktív küzdelem­re a haladó diákságot Leg­főbb törekvésünk : aktívan részt venni abban a harcban, amelyet a tömegpusztító fegy­verek, különösén a neutron- bomba tömeggyártása ellen folytat a haladó világ. Az elvi állásfoglalásokat gyakorlati munkára kell fel­váltaniuk 'az európai ifjúsági szervezeteknek, hogy mihama­rább elérjük a hőn óhajtott teljes leszerelést — hangsú­lyozta Eric Bettermann, az európai Nemzeti Ifjúsági Bi­zottságok Tanácsa, a CENYC elnöke. Borisz Nyikolajevics Pasz- tuhov, a lenini Komszomol központi bizottságának első titkára hangsúlyozta: a Szov­jetunió ifjúsága nagy felelős­1 seggel tevékenykedik azért, hogy ne ismétlődhessen meg a második világháború vérziva­tara. Ugyanakkor azt is látni kell: bizonyos nyugati körök ma sem adják fel reményü­ket, hogy új, az eddiginél is tökéletesebb fegyverek kidol­gozásával katonai erőfölényre tesznek szert. Az ebédszünet után az első felszólaló, Öve Fich, a Szo­cialista Ifjúsági Nemzetközi Szövetség (IUSY) főtitkára rá­mutatott, hogy a béke csakis olyan világban valósulhat meg, amelyben eltűnik az or­szágok közötti és az országo­kon belüli szociális különbség. A továbbiakban javasolta, hogy nemzetközi megállapodá­sokkal szorítsák vissza a ka­tonai kutatásokat és a fegy­verkereskedelmet. Volkmar Kallenbach, az Európai Liberális és Radiká­lis Ifjúsági Szövetség (EFLRY) elnöke örömmel nyugtázta az Egyesült Államok és a Szov­jetunió közötti SALT-tárgya- lások eredményeit. Az Európai Keresztényde­mokrata Ifjúsági Szövetség (UEJDC) elnöke, Christine Kautzine a nukleáris fegyve­rek gyártásának egyszerre tör­ténő beszüntetését javasolta — megfelelő biztosítékok mel­lett — a leszerelési folyamat egyik fontos lépcsőjeként. Bojcso ’ Sterjanov, a bolgár dimitrovi Komszomol központi bizottságának első titkára ki­emelte az előkészítő munka alaposságát, hatékonyságát, amely a konferencia sikeré­hez nagymértékben hozzájá­rul. Csehszlovákiában csakúgy, mint valamennyi szocialista országban, a háborús propa­gandát büntetik — hangoztat­ta hozzászólásában Miroslaw Dockal, a Csehszlovák Szo­cialista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának első titkára. Részletesen beszámolt arról: hazájában nagy súlyt helyeznek arra, hogy a felnö­vekvő nemzedék a népek kö­zötti barátság, az internacio­nalizmus szellemében nevel­kedjék. A késő éjszakába nyúló vi­tában minden hozzászóló egyetértett az enyhülési irány­zat erősítésének szükségessé­gével. Az európai ifjúsági leszere­lési konferencia ma délelőtt plenáris üléssel folytatja munkáját. (MTI) Magyar-dél-jemeni tárgyalás Pénteken az Országházban Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Ali Nas&zer Mo­hamed, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság miniszter- elnöke találkozójával folytatód­tak a magyar—JNDK tárgyalá­sok. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint Muhammed Szaleh Mutiia, a JNDK külügyminisztere. Olasz kormányválság Andreotti hétfőn kezdi meg a tárgyalásokat Rómában bejelentették, hogy Andreotti — aki Leone köztársasági elnöktől ismét megbízást kapott a kormány- alakításra — január 23-án, hétfőn kezdi meg kormányala­kítási tárgyalásait. Az olasz sajtó szinte egyöntetű megál­lapítása szerint Andreotti rendkívül nehéz feladat előtt áll. Andreotti a köztársasági el­nöktől kapott megbízása értel­mében széles körű tárgyalá­sokat folytathat, s a legkü­lönbözőbb politikai változato­kat próbálhatja ki az új kor­mány megalakítása érdekében. Tárgyalásai sikerét azonban veszélyezteti, hogy a keresz­ténydemokrata párt vezetősé­ge változatlanul elutasítja egy többpárti szükségkormány lét­rehozását kommunisták rész­vételével. Az olasz belpolitikai helyzet kiélezésére törekednek az új­fasiszták. Almirante, az újfa­siszta párt vezetője egy — Ró­ma belvárosában tartott — gyűlésen féktelenül támadta a kommunista pártot és jobbol­dali kormánykoalíció megte­remtését sürgette. Tekintettel a rendkívül sú­lyos politikai helyzetre a kommunista és a szocialista párt ismételten síkraszállt az összes alkotmányos párt anti­fasiszta, demokratikus koalí­ciója mellett. Giorgio Napoli- tano, az OKP KB titkárságá­nak tagja a Paese Serának adott nyilatkozatában kijelen­tette: minden eszközzel meg kell akadályozni a parlament feloszlatását és az idő előtti választások kiírását. HÍREK A VILÁGBÓL Táviratban üdvözölte teg­nap Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Bülent Ecevi- tet, a Török Köztársaság újon­nan kinevezett miniszterelnö­két Berlinben pénteken folyta­tódtak az NDK és az NSZK közötti hivatalos tárgyalások a két ország határán levő egyes közúti átkelőhelyek bővítéséről. A nyugatnémet parlament tegnap egyhangú szavazással ratifikálta az Európa-tanács ál­tal megszövegezett terrorizmus­ellenes megállapodást Ausztria és Svédország után az NSZK a harmadik nyugat-európai ál­lam, amely csatlakozott a szer­ződéshez. Kubai látogatását tegnap fe­jezte be Ernesto Meló Antunes, a portugál legfelsőbb forradal­mi tanács tagja. Havannai tar­tózkodásakor találkozott Fidel Castroval, a Kubai KP KB első titkárával, az államtanács és a minisztertanács elnökével is. Senki sem hatalmazta föl az Egyesült Államok elnökét és kormányát, hogy beleavatkoz­zék a francia választási hadjá­ratba és kijelölje, mely pártok vehetnek részt országunk kor­mányában, melyek nem. Se •<£'' sem kényszerítheti rá akaratát a francia népre, a francia dol­gozókra — olvasható a Francia Általános Munkásszövetség (CGT) vezetőségének nyilatko­zatában. Gyűléseken és táviratokban követelik az amerikai állam­polgárok ezrei Észak-Karolina állam kormányzójától az ártat­lannak bizonyult »wilmingtoni tízek« szabadon bocsátását. A polgárjogi harcosok koholt vá­dak alapján már idestova há­rom éve raboskodnak. Megbeszéléseket kezd az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, az NSZK és Olaszország az etiópiai—szo- máli viszályokról, az »Afrika szarván« kialakult helyzetről. A pretoriai fajüldöző hatósá­gok megkülönböztetett tiszte­lettel fogadták Henry Fordot, a Ford-művek elnökét. Ford ta­lálkozott a rezsim vezetőivel, Vorster miniszterelnökkel és Botha külügyminiszterrel. Házi őrizetben tartják Ka­rachi városbeli villájában Bhutto volt pakisztáni minisz­terelnök feleségét. Az indok: megjelenése nyilvános helye­ken összetűzéseket provokál a volt elnök hívei és ellenfelei között. Pchíngben a hivatalos láto­gatáson ott-tartózkodó Ray­mond Barre francia miniszter- elnök tegnap találkozott és megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, az államtanács (kormány) elnökhelyettesével. A vietnami alkotmány terve­zetét országos szinten általános vitára bocsátják — határozták el az alkotmányszerkesztő bi­zottság most befejeződött, ne­gyedik plenáris ülésé«. j  Föld nyugalmának érdekében Tárgyalások az óceánról A szovjet—amerikai lesze­relési tárgyalások közé az el­múlt évben újabb megbeszé­léssorozat került. Jelenleg Svájc fővárosában, Bernben az Indiai-óceánon folytatott katonai tevékenység korláto­zásának lehetőségeiről tár­gyalnak a két fél szakértői. A cél: annak a lehetőségnek elkerülése, hogy ez a fontos térség fokozott katonai kon­frontáció területévé váljon. 1 Az Indiai-óceán katonai je­lentőségéről körülbelül 10 esztendővel ezelőtt vett elő­ször tudomást a világ. Addig általában úgy tartottak, hogy a világóceánnak ez a térsége kiesik a hatalmak katonai versengésének centrumából, s nincs olyan nagy fontossá­ga, mint például az Atlanti­óceán északi medencéjének vagy a Csendes-óceánnak, amelyen a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára legfontosabb kereskedelmi hajózási útvonalak húzód­nak, illetve, ahol a két nagy­hatalom szárazföldi területei a legközelebb vannak egy­máshoz.- Az Indiai-óceán fon­tosságára viszont a Szuezi- csatorna közel tíz esztendős lezárása, s ezzel együtt a mind tetemesebbé váló kö- zgl-keleti olajexport útvona­lának meghosszabbodása nív- ta föl a figyelmet. Elsősorban az olajútvona­lak »biztonságának szavato­lása« volt az ürügy a foko­zott amerikai haditengerésze­ti jelenlét indoklásakor is, de nyilvánvaló, hogy az Egye­sült Államok globális politi­kája irányítóinak figyelmét nem kerülte el a nemzeti fel­szabadító mozgalmak harcá­nak sikere az Indiai-óceán medencéjében. Több, mint egymilliárd ember lakja ezt a kiterjedt térséget, számos igen fontos nyersanyagot szinte csak erről a területről tud beszerezni az USA gaz­dasága, s a rakétaerők fejlő­désével egyre nagyobb lett az Indiai-óceán hadászati je­lentősége is. 2 Arról van szó, hogy az In­dia és Afrika partjai közölt hajózó rakétahordozó atom- tengeralattjárókról csapást lehet mérni a Szovjetunió je­lentős területeire, s képesek szovjet területeket elérni azok a repülőgépek is, ame­lyek az Indiai-óceánon tar­tózkodó anyahajókról száll­nak fel. Az Egyesült Államok mind­ezt egy olyan támaszpont ki­építésével kívánta kiegészíte­ni, mint a Diego Garcia-i, amelynek létrehozására 100 millió dollárnál többet szán­nak. (Szó van arról is, hogy az Egyesült Államok meg­szerzi Omántól Masira szige­tét, ahol jelenleg még a bri­tek tartanak fenn támasz­pontot.) A tárgyalások megkezdése előtt az amerikai sajtóban nyilvánosságot kapott CIA- értékelések mind azt igye­keztek bizonyítani, hogy a Szovjetunió lényegesen hosz- szabb ideig és több hajót tart az Indiai-óceánon, mint az Egyesült Államok. Az állításra a Moszkvában megjelenő SZSA című folyó­irat válaszolt. A cikk, amely szovjet Amerika-kutató inté­zet kiadványának januári számában jelent meg, bebi­zonyítja az állítás tarthatat­lanságát A szovjet kutatók kimutatják, hogy az Egyesült Államok lényegesen nagyobb hajóegységeket tart az In­diai-óceánon, mint a Szov­jetunió, s rendszeresein a tér­ségbe vezényeli csapásmérő anyahajóit és tengeralattjá­róit, amelyek szovjet terüle­teket veszélyeztetnek. A szovjet hadihajók állomásoz- tatása a térségben elsősor­ban azt szolgálja, hogy eze­ket megfigyeljék. Ezen kívül ezen az óceánon keresztül jutnak el az atlanti-óceáni szovjet hajóhad egységei a Csendes-óceánra és viszont. A folyóirat felhívja a figyel­met arra a tényre is, hogy a szovjet flotta többnyire azok­ban a hónapokban vezényli hadihajóit az Indiai-óceánra, amikor az északi vizek be­fagynak. 3 Ezeknek a tényeknek isme­retében érthető, hogy a Szov­jetunió szívesen beleegyezett a térség országai érdekét is szolgáló tárgyalásokba, az Indiai-óceán demilitarizálá- sába. A Washington Post cí­mű amerikai lap viszont a minap olyan értesüléseket szivárogtatott ki, • amelyek arra utalnak, hogy a Penta­gon nem szívesen válna meg hadászati erői egyik legal­kalmasabb felvonulási terü­letétől. Hasonló következteté­seket lehet levonni abból « nyilatkozatból is, amelyet Thomas Moorer nyugalma­zott tengernagy tett. Az ad­mirális ugyanis azt állította a tárgyalásokról, hogy azok »fölényt biztosítanak az oro­szok számára«. Ebben a hang­nemben nyilatkoztak az esz­mecseréről Kína képviselői is. Az I ndiai-óceán helyzetével foglalkozó ENSZ-bizottság- ban helyet foglaló pekingi küldött az ismert és titkos katonai támaszpontok létesí­tését és továbbfejlesztését megkönnyítő »megengedhe­tetlen cselfogásnak« minősí­tette a tárgyalásokat. Az Indiai-óceánról folyta­tott kétoldalú megbeszélések ma még nem hozhatják meg a térség teljes demilitarizá- lását. A tárgyalásokhoz csat­lakozniuk kellene a partmen­ti országoknak, s azoknak a hatalmaknak is, amelyek itt támaszpontokat tartanak fenn. Az viszont már ebben a kezdeti szakaszban is vi­lágos, hogy a béke és nyu­galom biztosítása bolygónk­nak ebben a fontos körzeté­ben fontos az egész emberi­ség számára. M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom