Somogyi Néplap, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-18 / 15. szám

Boy Jenkins sürgeti az unió megteremtését Roy Jenkins, az Európai Közösségek Bizottságának el nőké, kedden az európai par­lament ülésén ismét síkra- szállt a nyugat-európai gaz­dasági és pénzügyi unió meg­teremtésének szükségessége mellett Jenkins ugyanezt hét­főn az angol televíziónak adott nyilatkozatában is hang­súlyozta. A (közös piaci bizott­ság elnökének véleménye sze­rint az unió megteremtése nélkül Nyugat-Európa nem lábalhat ki a gazdasági vál­ságból! Jenkins állásfoglalása annál érdekesebb, mert néhány nap­pal ezelőtt Tindemans belga miniszterelnök és Simonéi külügyminiszter egy brüsszeli televízióadásban kijelentette: az európai gazdasági és pénz­ügyi unióra ugyan szükség van, de gyakorlatilag az meg­valósíthatatlan anélkül, hogy előzőleg átfogó egyezség ne jönne létre a Közös, Piac és az Egyesült Államok között — Erre pedig — hangoztat­ták — egyelőre semmi esély és kilátás nincs. A Jeruzsálemé HÍR ón-szállóban Hármas külügyminiszteri csúcs Á döntés órája Rómában „Yégsősoron Izrael sorsáért, nem pedig Egyiptomért" Kormányválság a válságban Az izraeli—egyiptomi—ame rikai külügyminiszteri tanács kozás kedden délelőtt 11 óra kor kezdődött a jeruzsálemi El i Itan-száilőban. A három külügyminiszter rövid nyilat­kozatot olvasott föl, majd az egyiptomi és az izraeli fél egy-egy dokumentumot adott át Ugyanezen az ülésen elfo­gadták a végleges napirendet is. Ez azonos a hétfőn ismer­tetett tervezettel — azzal a különbséggel, hogy míg az an­gol és az arab nyelvű szöveg­ben -a Jordán folyó nyugati partjáról« van szó, addig a héber nyelvű szövegben ez a terület »Judea és Szamaria- néven szerepel. A napirend a következőket tartalmazza: 1. nyilatkozat a közel-ke­leti általános rendezésről Újjáépítés Vietnamban Vietnam déli területein a hadsereg alakulatai is részt vesz­nek az építési munkákban. Képünkön: Közműépítés a 7. ka­tonai körzetben. (Fotó: VNA—MTI—KS) Waldheim ma Kreiskyvel tanácskozik Athéni párbeszéd Ciprusról Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, ma és holnap láto­gatást tesz az osztrák fővá­rosban, s megbeszéléseket folytat Bruno Kreisky kancel­lárral, Willibald Pahr külügy­miniszterrel. Waldheim An­karában, Teheránban, Athén­ban és Cipruson folytatott megbeszéléseket az utóbbi napokban. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár Ankarából és Nicosiából tegnap érkezett Athénba, s másfél órán át tárgyalt Konsztantin Karamanlisz gö­rög miniszterelnökkel. A vi­lágszervezet főtitkára szerint Ciprus kérdésében új helyzet állt elő, s ez reményt ad rá, hogy a megosztott szigetország ügyében felújítják a ciprusi görög és török közösség meg­beszéléseit. Waldheim főleg arra alapozza optimizmusát, hogy — mint utalt rá — Bü- lent Ecevit új török kormány­fő a ciprusi kérdés területi és alkotmányjogi vonatkozásait illetően új és konkrét javas­latokat helyezett kilátásba. Karamanlisz ezzel szemben sokkal óvatosabban nyilatko­zott. Hangsúlyozta, hogy sem­mi sem indokolja a derűlá­tást, amíg nem látta a török javaslatokat, amelynek konk­rét volta önmagában nem ad okot az optimizmusra, Athén ellenez minden olyan kísérle­tet, hogy a ciprusi kérdést összekössék Görögországnak és Törökországnak az Égei- tengerrel kapcsolatos vitájá­val. A Waldheimmel folytatott megbeszélésen a görög mi­niszterelnök kifejtette, hogy a ciprusi probléma megoldását csak az ENSZ égisze alatt rendezendő közösségközi tár­gyalásokon lehet elérni. folytatandó tárgyalásokat irá­nyító elvekről; 2. a tárgyalások irányelvei a Jordán folyó nyugati part­jával (Judeával és Szamariá- val, valamint Gázával össze­függésben) ; 3. az Izrael és szomszédai közötti békeszerződések ele­mei a Biztonsági Tanács 242- es határozatában foglalt el­vekkel összefüggésben. Dajan izraeli külügyminisz­ter kijelentette »tudatában vagyunk annak a távolság­nak, amely a béketárgyaláso­kat a békeszerződéstől elvá­lasztja«. A tanácskozás előtt álló feladatokról szólva, meg­ismételte az elfogadott napi­rendet, de harmadik pontként •Egyiptom és Izrael« között kötendő békeszerződésről szó­lott »Izrael és arab szomszé­dai« helyett A külügyminisz- • ter az egyiptomi javaslatot, I amely Izrael teljes visszavo- ! nulását és a Palesztinái nép önrendelkezési jogának meg­adását is tartalmazza, »ulti­mátumnak« nevezte. Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter is- nét hangsúlyozta az egyipto­mi hivatalos álláspontot amely szerint a tárgyalások célja nem különegyezmény, vagy részznegáliapodás, hanem általános egyezmény a béké­ről. Izraelnek — mondta — ki kell ürítenie az 1967 óta meg­szállva tartott területeket Je­ruzsálemet is beleértve. »Azért jöttünk, hogy megvaló­sítsuk a palesztinai nép ön­rendelkezési jogát alapvető jogait« Vance amerikai külügymi­niszter szinte szó szerint meg­ismételte Carter asszuáni nyi­latkozatát amelyben az elnök hangsúlyozta, hogy a rende­zéshez »bizonyos alapelveket figyelembe kell venni«. Első helyen említette ezek között a »normális kapcsolatokat a fe­lek között mert a béke több, mint az ellenségeskedés meg­szűnte«. — Izraelnek — mondotta Vance — ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt területek­ről. (Vance »területekről« és nem »a területekről« beszélt, tehát nem valamennyi terület­ről, amint azt a BT határoza­tai értelmezik.) Közölte, hogy megoldást kell találni a pa­lesztinai probléma minden részletére és biztosftani kell, hogy a palesztinok (természe­tesen az amerikai külügymi­niszter nem beszélt arról, ki képviselje a palesztinokat (részt vehessenek a »jövőjük me -'határozásában«. Az izraeli külügyminiszter sajtóértekezletén Dajan ki­jelentette: »sokkal inkább fo­rogjon kockán Szódat elnök kezdeményezése, mintsem Iz­rael léte és biztonsága«. Utal rá: az egyiptomi vezetés szá­mára létfontosságú, hogy je­lentős izraeli engedmények bizonyítsák különutas próbál­kozásának szükségességét és eredményességét Dajan hatá­rozottan kijelentette: »Mi a kormányban végsősoron Izrael sorsáért vagyunk felelősek, nem pedig Egyiptomért». Az egyiptomi külügyminisz­ternek a csapatkivonásról és a palesztinai önrendelkezési jogról tett nyilatkozatát Dajan »diktátumnak« nevezte, amely »olyan, mintha revolvert sze­geznének az ember homloká­nak«. Az egyiptomi külügyminisz­ter hasonló ultimátumot ma­ga is hazavihet Kairóba — mondta Dajan. Ugyanakkor egy különegyezmény esélyei­ről szólva, azt mondta, hogy Egyiptom nem ír alá »valódi békeegyezményt«, amíg leg­alább Jordánia nem csatlako­zik a tárgyalásokhoz. A Haarec című izraeli lap egyébként már kedden meg­írta: »Izrael kész a tárgyalá­sokra, de nem az egyiptomi javaslat lesz az, amely a bé­keszerződés vagy a megállapo­dás szövege lesz.« Az izraeli sajtó szerint az Egyesült Államok a következő napokban kompromisszumos javaslatot terjeszt a tárgyaló felek elé. A javaslat azon az izraeli terven alapszik, amely helyi önkormányzatot adna a Jordán folyó nyugati partjá­nak és Gazának. Az amerikai terv szerint ugyanakkor »hosz- szabb átmeneti idő után« az ott élő palesztin lakosság le­hetőséget kapna »szélesebb alapokon nyugvó önkormány­zatra«, de csak »szerves kap­csolatban Jordániával«. Kedden késő délután Begin miniszterelnök fogadta Moha­med Ibrahim Kamel egyipto­mi külügyminisztert Bejelen­tették azt is, hogy Vance — az amerikai kompromisszumos formulával — pénteken Kairó­ba repült Onnan Ankarába és Athénba utazik tovább, hogy az Égei-tenger problémáival összefüggő kérdésekről tár­gyaljon a török, illetve a görög vezetőkkel. Az ENSZ Palesztina-bizott­ságának ülésén a PFSZ és több arab, valamint el nem kötelezett ország képviselői élesen bírálták az Irael és Egyiptom közötti különutas párbeszédet. A küldöttek ha­tározottan sflcraszálltak az iz­raeli csapatoknak az 1967-ben megszállt összes arab terüle­tekről való (kivonásáért. a palesztinai arab nép törvé­nyes jogainak megvalósítá­sáért, beleértve az önrendel kezésre, a saját állam alapí­tására való jogot A palesztinai kérdés a kö­zel-keleti probléma kulcs­kérdése — hangoztatta be­szédében Szenegál állandó ENSZ-képviselője, a Paleszti- na-bizottság elnöke. Szíria állandó ENSZ-képvi­selője leszögezte: az ENSZ- nek kötelessége kiállni a pa­lesztinai arab nép törvényes és elidegeníthetetlen nemzeti jogai mellett. Az ENSZ kire­kesztésével tett izraeli és egyiptomi »kezdeményezések« különmegállapodás elérését célozzák. Az átfogó közel-ke­leti rendezés kizárólag a pa­lesztinai nép és valamennyi közvetlenül érdekelt fél rész­vételével teremthető meg. Strauss lehallgatási botránya A nyugatnémet kormány független vizsgálóbizottságot nevez ki annak kiderítésére, hogy kik és milyen céllal hall­gatták le röviddel az 1976-os választások előtt Franz Josef NAT Ö-hadgyakorlat S NATO egyik legnagyobb támaszpontján, az alsó-szász- országi Bergenben megkezdő­dött a Bundeswehr páncélos és motorizált egységeinek »Sprin­gendes Ross« (»Ugróparipa« fedőnevű hadgyakorlata. A bonná hadügyminisztérium közleménye szerint a két hétig tartó hadgyakorlat sorain vízi akadályok leküzdését gyako­rolják., valamint rakéta és tü­zérségi lőgyakorlatákat tarta­nak. Strauss jobboldali ellenzéki politikus egyik telefonbeszél­getését A beszélgetés jegyző­könyvét egy ismeretlen sze­mély postán juttatta el kará­csony előtt a Süddeutsche Zei­tung című müncheni lap szer­kesztőségébe. A bonni politikai megfigye­lők véleménye azonban meg­oszlik. Legtöbben fölvetik a kérdést: vajon nem magának Straus6nak állt-e érdekében, hogy a lehallgatási ügyet — közvetett csatornákon — ki­robbantsa és még egyszer föl­hívja a figyelmet a Lock- heed-megvesztegetésre, rövid­del azután, hogy hivatalosan ifi tkytaytilf a ervann Rendkívüli tanácskozást tart a Portugál Szocialista Párt Rendkívüli tanácskozásra ült össze kedden este a Portugál Szocialista Párt országos bi­zottsága, hogy eldöntse, meg- kírírelje-e a párt a kormány­zást a jobboldal segítségével, vagy új választások kiírására határozza el magái Mint emlékezetes, Ramatho Eânes köztársasági elnök szer­dái ; adott haladékot Mario Soares ügyvezető miniszterel­nöknek, a szocialista párt fő­titkárának, hogy megalakítsa az új kormányt, vagy mond­jon le és tegye lehetővé, hogy más valaki próbálkozzék a kormányalakítással. Olaszországban közeledik a döntés órája. Hétfőn le­mondott a kisebbségi keresz­ténydemokrata kormány, Andreotti miniszterelnök azonban az új kabinet meg­alakulásáig ideiglenesen hi­vatalban marad. Azt, hogy ezután mi történik Olaszor­szágban, senki sem vázol­hatja föl pontosan. Csak két dolog világos. Az egyik az, hogy az 1977 júliusában alá­írt hatpárti megállapodás leglényegesebb pontjait a kormányzó keresztényde­mokraták szabotálták, a má­sik az, hogy mind egyértel­műbb az Egyesült Államok beavatkozása az olasz belpo­litikába. A hatpárti megállapodás Ami az első kérdést illeti: emlékezetes, hogy a júliusi megállapodás hátterében a kommunista pártnak a vá­lasztásokon elért rendkívüli előretörése állott A válasz­tások megmutatták, hogy az Olaszországot harminc éve gyakorlatilag egyedül kor­mányzó kereszténydemokra­ták a gazdasági és politikai csőd szélére sodorták Itáliát A választások után a parla­mentben a kereszténydemok­ratákkal csaknem azonos erejű kommunista párt állott szemben, oldalán politikai szövetségesként egy lényege­sen gyengébb, de így is a szavazatok 10 százalékával rendelkező szocialista párt­tal. Ilyen körülmények kö­zött Andreotti keresztényde­mokrata kisebbségi kormá­nya csak úgy maradhatott hatalmon, ha a parlament­ben a kommunisták — rend­kívüli mértéktartást tanúsít­va — tartózkodnak a kor­mány leszavazásától. Az Olasz Kommunista Párt ebbe csupán úgy egyez­hetett bele, ha határozott garanciákat kap egy re­formprogram végrehajtásá*. ra. Ez volt a hatpárti meg­állapodás elvi alapja. Júliusban a programot a kereszténydemokrata és a kommunista párt képviselőin kívül a szociáldemokraták, a szocialisták, a republikánu­sok és a liberálisok is alá­írták. E programmegállapo- dás mindenekelőtt erőteljes gazdasági intézkedéseket irányzott elő. Nemcsak a vál­ság megoldására, hanem az olasz gazdaság régóta idő­szerű szerkezeti átalakításá­ra is. Emellett előírták a rendőrség és a titkosszolgá­lat átszervezését, valamint a közbiztonság megszilárdítá­sát. Már december utolsó nap­jaiban világossá vált, hogy a kereszténydemokraták gyakorlatilag szabotálják a megállapodást. Akkor az Olasz Kommunista Párt a korábbinál határozottabb és erélyesebb hangot ütött meg: szükségprogram létrehozását sürgette, és azt, hogy ennek végrehajtására szülessen de­mokratikus egységkormány a kommunisták részvételével. Január 4-én a hatpárti prog­ramot aláíró pártok tanács­kozásán a szocialisták és a republikánusok egyaránt támogatták ezt az Igényt. Sőt, a szociáldemokraták is elis­merték, hogy növelni kell a baloldal tényleges felelőssé­gét és szerepét a program végrehajtásában — anélkül azonban, hogy az Olasz Kommunista Párt részt ven­ne a kormányban. Amerikai nyomás Voltaképpen ekkor élező­dött ki Washington beavatko­zási kurzusa. Hazarendelték a Rómában állomásozó nagy­követet, akivel előbb Vance külügyminiszter, majd a vi­lágkörüli útjáról épp haza­tért Carter elnök is tárgyalt. Ugyanakkor Olaszországba küldték Perry hadügyminisz­ter-helyettest. Hivatalosan azért, hogy NATO-ügyekről tárgyaljon, valójában st-rrsJ a nyilvánvaló céllal, hogy az olasz hadsereg csúcsain meg­levő ellenállást megerősítse a nemzeti egységkormány megalakításával szemben. Ezt követte az amerikai külügyminisztérium szóvivő­jének nyilatkozata, amely immár nyíltan is kimondot­ta: a washingtoni kormány »nem híve annak, hogy a nyugat-európai kormányok­ba kommunista politikusok is bekerüljenek«. Ilyen háttérrel kell érté­kelni az Olasz Keresztény­demokrata Párt vezetőségé­nek január 12-re virradó éj­szaka hozott határozatát, amelyben ismét elutasította a kommunista részvétellel lét­rehozandó egységkormány gondolatát Elkerülni a választást Az idő és a tényleges gaz­dasági-társadalmi feszültsé­gek azonban másfajta dön­tést igényelnek. Olaszország gazdasági válsága mélyül, a terrorakciók mindennaposak. Ilyen körülmények között az ország gyakorlatilag kormá- nyozhatatlanná vált a poli- — tikai bomlás folyamatát te­hát az eddig alkalmazott módszerekkel nem lehet föl­tartóztatni. E helyzetben a kereszténydemokratákra és a kommunistákra rendkívül súlyos és felelősségteljes döntések várnak. Egy esetle­ges új választás most igen komoly politikai feszültség- növekedést okozna, egyben hónapokra lehetetlenné ten­ne minden gyakorlati re­formintézkedést Ez egyben az egyik fő oka annak, hogy a kommunista párt miért ré­szesíti előnyben a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján létrehozandó nemzeti egységkormányt (A szakszer­vezetek hasonló okokból ugyancsak ellenzik az új választások kiírását) Várható tehát hogy a bel­politikai harc a következő napokban éleződni fog. A megoldás körvonalai még nem látszanak — csak any- nyi bizonyos, hogy az eddigi módszerekkel nem lehet to­vább kormányozni Itáliát HÍREK A VILÁGBÓL A baráti kapcsolatok továb­bi elmélyítésének, valamint a politikai, gazdasági és kultu­rális- téren megvalósuló, köl­csönösen előnyös együttműkö­dés bővítésének szükségességét hangsúlyozta az a közös köz­lemény, amelyet Berlinben tegnap hoztak nyilvánosságra — Ali Hasszer Mohammed Hasszaninaik, a népi Jemen miniszterelnökének az NDK- ban tett hivaitalo6 látogatásá­ról. A diai Stevenson amerikai szenátor, a demokrata párt egyik vezető személyisége szovjetunióbeli látogatását be­fejezve kedden elutazott Moszkvából. Letartóztatták Barcelonában a vasárnapi gyújtogatásos me­rénylet tetteseit. A rendőrségi vizsgálat szerint hét gyújtó­palackot dobtak egy anarchis­ta szervezet hét tagja a Scala épületébe, s ez okozta a tűz­vészt, amelynek 4 halálos ál­dozata van. Fathi El Fadl főtitkár ve­zetésével Havannába érkezett a Nemzetközi Diákszövetség küldöttsége. Tagjai a XI. VIT nemzetközi előkészítő bizott­sága állandó bizottságának ve­zetőivel, valamint a latin- amerikai diákok szervezetének vezetőivel folytatnak. megbe­széléseket. »Tornádó« hard repülőgé­pekkel váltják föl a nyugatné­met légierőnél rendszeresített Starfighter vadászgépeket. A »Tornádó« gépek gyártás« — ezeket rakétafegyverrel látják el — az egyik legnagyobb ha­diipari terv, amelyben az NSZK valaha is részt vett. Az Addisz Abeba-i ipari üzemek dolgozóiból és a hely­hatósági szervek képviselőiből alakított úgynevezett önvédel­mi osztagok folytatják az etióp főváros megtisztítását az el­lenforradalmi bandáktól. Az utóbbi két napon fegyveres harcban 23 banditát öltek jmeg Vance amerikai, Dajan izraeli és Kamel egyiptomi kül ügyminiszter rövid felszólalásával kedden délelőtt Jeruzsá lemben hivatalosan is megnyílt az egyiptomi—izraeli politi kai bizottság ülésszaka. Vance megismételte korábban is is- mertetett álláspontját, s kijelentette: Izraelnek ki kell vo­nulnia az 1967-ben megszállt területekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom