Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
t Gyógyszertárak bútor nélkül _ Marcali is, Nagyatád is 'rég kinőtte régi patikáját. Mindkét városban megépítették az újat; kifestve, kimeszelve várja a nyitás napját. Az ott élők is természetesen, hiszen a régi gyógyszertárak már nem alkalmasak arra, hogy városi színvonalon lássák el a betegeket. Atádon is, Marcaliban is zárva azonban az ajtó — mögötte ugyanaz a gond húzódik meg. Nincs bútor. Gyógyszertári bútort ugyanis nem lehet készen kapni, hanem egyedileg kell elkészíttetni. Sajnos, sem a vállalatok, sem a ktsz-ek nem lelkesednek túlságosan ezért a munkáért A megyében például egyedül a nagyatádi Komfort Ipari Szövetkezet vállalja. Ez történt most is. A gyógyszertár vállalat megrendelte mindkét garnitúrát: a nagyatádit még tavaly, a marcalit júliusban, mivel az épület akkor készült el. Előtte azonban már márciusban szóban megállapodtak a szövetkezettel, hogy a júliusi hivatalos megrendelést ez év végére átadás követi. Teltek—múltak a hetek, a bútorok azonban nem készültek. Novemberben kiderült, hogy egyikre sem lehet számítani az idén. Miért? — kérdeztük a szövetkezet főmérnökét. Elmondta, hogy a tanács szeptemberben rájuk bízta 36 lakás asztalosipari munkáinak a befejezését. Ezt a SÁÉV kezdte el, de befejezni nem tudja. A lakásoknak mindenképpen el kell készülniük — akárminek a rovására És mivel éppen ebben az időben betegedett meg három asztalos, kettő pedig elment, olyan munkaerőgondok szakadtak a nyakukba, amelyek mellett nem tudják tartani a gyógyszertári bútorok elkészítésének határidejét. Tehát: a patikákat továbbra sem lehet megnyitni. Vajon a SÁÉV miért nem fejezte be azt a munkát, amelyet elkezdett, s miért kellet egy szövetkezet éves programját — egyébként érthető okok miatt — felborítani? Az is érdekes, hogy bár a marcali gyógyszertárról már márciusban tárgyaltak, júliusban szerződést kötöttek, még szeptember közepén sem kezdtek hozzá a munkához. És ha december 31-i határidőre, ezt miért november végén közölték a megrendelővel? A Komfortra szakadt gondokat senjú nem vitatja, ám mégis ide kívánkozik a közeljövőben átadásra kerülő pusztakovácsi gyógyszertár bútorának példája. Az előzetes megbeszélés és a tervek értelmében a szerződéskötés időpontjában már készült a berendezés. December 9-én, a műszaki átadás napján lehet szállítani. A gyártó a Székesfehérvári Bútoripari Vállalat. Tegnap újabb fordulat történt. A gyógyszertár vállalat vezetői és a Komfort műszaki szakemberei megállapodtak, hogy a marcali berendezést mindenképpen elkészítik február 28-ig. Így március első napjaiban megnyitják a háromnegyed éve készült gyógyszertárat. A nagyatádit pedig a kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet vállalta az első negyedév végére. Így remélhető, hogy 1978 első felében végre gyógyszertárnyitás lesz mindkét városban. S. M. Az emlékmű megújulására Csaknem félszáz éve, azaz a húszas évek végén készült el a budapesti Andrássy út (a mai Népköztársaság útja) városligeti lezárásaként az úgynevezett millenniumi (azaz ezredéves) emlékmű. És mœt — ahogy képeink mutatják — helyreállítják az ugyancsak leromlott állapotú szoborcsoportot. De hiszen az ezredévi ünnepségek és a vele kapcsolatos építkezések 1896-ban mentek végbe! Az történt, hogy a főváros tanácsa már 1881-ben javasolta az országgyűlésnek egv nagyszabású emlékmű felállítását a jubileumra, de a honatyák meglehetős lassan határoztak: 1894-ben született meg a döntés, és a megbízott Zala György szobrászművész — az ő műve a 36 méter magas oszlopon álló Gábor arkangyal és a hét vezér Árpádja — és Schickedanz Albert építész csak a millennium évében kezdhette el a munkát az egykori Gloriette helyén, s az 1929-ben készült el mai formájában. Azaz, hogy ez sem egészen helytálló. Mert a két ív alakú oszlopsorban elhelyezett István, László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás alakja a mű mai formájának is díszei, míg a Habsburg I. Ferdi- nánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József a felszabadulás után kénytelen volt átadni helyét Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc Közös gépgyár Két évtizede már, hogy a bulgáriai Rusze és a romániai Giurgiu — mindkettő Duna Füst oszlató kémény gallér A gyárkémények füstjéből a szilárd égéstermékek lerakódnak. Hogy az egy terület- egységre çsô lerakódást — szennyezést — csökkentsék, magasabb gyárkéményeket építenek, mert így a nagyobb terület fölött eloszló füst szennyező anyagai is jobban szétoszlanak. Nagyobb szélsebességkor azonban a magas kémény sem segít: a füst a kémény szélárnyékos oldalán »►lekúszik-«. Mi az oka ennek és hogyan lehet védekezni ellene — ezt kutatta a Brit Hidromechanikai Kutató Társaság. A kémény szélárnyékos oldalán nagy sebességkor kis légnyomású tér keletkezik, s a füst ebbe fut bele. A szél sebességének és a kéményből kiáramló füstgízak sebességének az arányától függ, hogy mennyire megy le a füst a kémény mellett A füst lecsapódását — a kísérletek szerint — viszonylag egyszerűen meg lehet szüntetni. A kémény nyílása köré vaslemezből vagy üvegrost-anyag- ból egy gallért helyeznek. Ez megosztja a szelet. A füst a gallér mögötti szélámyékos területről nem jut lejjebb, mert a szél felkapja. Az egyszerű berendezés nemcsak a környezetszennyeződést csökkenti, hanem energiát is megtakarít. * menti város — közös pályaudvart épített A két város — s a két szocialista ország — együttműködésének újabb szép példájaként most közös bolgár—román gépgyárat építenek a határ mentén. A közős vállalkozásban épülő nagyüzem bányák, kohók és vegyipari gyárak részére készít majd gépeket és berendezéseket. A bolgár és a román tervezők közösen alakítják ki a termelési technológiát s közösen tervezik meg a szükséges gépeket, fölszereléseket is. A román fél az üzemeléshez a nehézgépeket szállítja, a bolgár pedig különböző szállító berendezéseket Az új gyáróriás — ha elkészül — mintegy tízezer embernek ad munkát. és Kossuth Lajos szoborképmásának. Az idősebbek egyébként emlékezhetnek a Bocskai- és a Bethlen-szoborra — Holló Barnabás, illetve ifj. Vastagh György művére —, mert ezek korábban a Körön- dön álltak, míg az újabb keletű Rákóczi- és Kossuth-szo- bor Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. Tegyük még hozzá, hogy az oszlopsorok, azaz kolonnádok sarokpillérein a Háború és Béke »szekere«, illetve a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség jelképes bronzszobor csoportozatai láthatók, amelyek ugyancsak Zala György művei. Az oszlop és a vezérek csoportja előtt pedig a Nemzeti Hősök emlékköve, melyet a vendégként érkezett államférfiak, diplomaták rendre megkoszorúznak. Az egész mQ építészeti értékeiről lehet, hogy megoszlanak a vélemények, de annyi tény, hogy Zala György, aki a századforduló legkeresettebb, főleg a neobarokkot kedvelő emlékműszobrásza volt, társaival egyetemben hallatlanul nagyszabású feladatot vállalt, és azt színvonalasan, a tér épületeivel összhangban valósította meg. Mára pedig már amúgy sem a művészi mérle-’ gelés eredménye a döntő, hanem sokkal inkább az, hogy — akárcsak a párizsi Eiffeléto- rony — az emlékmű nemcsak összeforrott a főváros képével, hanem annak egyik jelképévé nőtt Így azután meg is szerettük, avagy fordítva: megszeretve avatjuk jelképpé. B. J. Értesítjük kedves vevőinket, hogy lcrakatnnknál december 22-től 31-ig LELTÁROZÁS MIATT SZÜNETEL A KISZOLGÁLÁS. Megrendeléseket a zárva tartási idő alatt is felveszünk. RÖVIKÜT lerakat Kaposvár, Jutai út (138731) Hiába az örökölt vagyon, hiába a fejedelmi szerződés, ez a vers hűen vall arról, hogy Ady nyomorultnak, vigasztalhatatlannak érezte magát a háborús világ ijesztő tényei és még ijesztőbb kilátásai miatt Március második hetében tértek vissza Csúcsára, hogy ott érje őket a kitavaszodás, de Adyt megint elővették a testi nyavalyák. Mindenféle baja ellen balatonfüredi üdülést ajánlott az orvos. A költő kapott az alkalmon; ha redukáltan is, de átélhette a nagy utazások izgalmait. »Most minden ár elsöpri gátját, Készítsétek az útiládáí« — írta ajzott várakozással. Mégsem valósult meg a Ba- latonfüredhez fűzött reménye. Álmatlansága mit sem csökkent, emiatt még ingerlékenyebbé vált, rosszkedvűen, türelmetlenül viselkedett önmagával szemben, Csinszkát viszont hagyta kedvére szórakozni. A fiatalasszony ugyanis most ízlelte meg vagyoni önállóságát, sorra kipróbálta újonnan varratott divatos ruháit, naphosszat a korzón sétált korban és rangban hozzá illő hölgyek társaságában. Ady ezt nem is bánta, legalább zavartalanul iszogathatta savanyú-vizes borát a fürdőtelepi kiskocsmák lugasában. A nyár elejét Érmindszen- ten töltötték az egybegyűlt családdal, az igazi nyaralási idényre hazatértek Csúcsára, és amit csak reméltek, de Ady meg nem kapott egészségben Balatonfüredtől, azt megadta a Sebes-Körös. Fürdőzéssel, napozással tűrhetően rendbe jött a költő. Csak eppen nem volt képes alkalmazni önmagára azt a bölcs teóriát amelyet előadott öcs- csének arról a bizonyos repedt pohárról. Átmeneti gyógyulását őszszel újabb súlyos hanyatlás követte. Októberben felköltöztek Pestre. Még nem a Veres A munkajogi rendelkezések helyte en értelmezése Az országos vizsgálat tapasztalatai Megfelelően alkalmazzák-e a MÉM irányítása alá tartozó állami mező- és erdőgazdasági üzemekben a dolgozó nők és a fiatalkorúak érdekvédelmét szolgáló munkajogi rendelkezéseket? A Legfpbb Ügyészség irányításával 116 vállalatnál végzett vizsgálatba valamennyi főügyészség bekapcsolódott Dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese erről tájékoztatta az MTI munkatársát — A vizsgált munkahelyeken a dolgozók 27,3 százaléka nő. Miniszteri utasítás írja elő: mindenütt állítsák ösz- sze a lányok, asszonyok számára alkalmas, illetve alkalmassá tehető munkakörök jegyzékét Ez 43 vállalatnál hiányzik. Örömmel nyugtázhatjuk viszont: sehol sem tagadták meg terhes nő alkalmazását. Sőt, általános tapasztalat, hogy a határozott időre alkalmazott nődolgozó munka- szerződését sok esetben éppen a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszerzése érdekében újítják meg. A leendő anyákat — átlag- keresetük meghagyásával — könnyebb munkára helyezik, vagy gyermekük egyéves koráig lehetőleg délelőtti műszakba osztják be. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jánoshalmi ládaüzeme még délelőtti kismamaműszakot is rendszeresített. A szülési szabadságot is jogszerűen biztosítják a vállalatok. Viszont több helyen felfigyeltünk arra: a terhes nők látszólagos érdekeikre apellálva a 20 hét szülési szabadságból négy hetet nem a szülést megelőzően adtak ki. A szülési szabadságot — hasonlóan a más címen járó szabadsághoz — kérés nélkül kell kiadni. Törvénysértőnek minősül tehát a hortobágyi és a bödön- háti állami gazdaságok eljárása, mivel itt a négy hét szabadságot a szülést megelőzően azért nem adták ki, mert a terhes nő azt nem kérte. A vizsgált vállalatoknál csaknem 5000 fiatalkorút foglalkoztatnak. Megnyugtató: mindenütt komolyan veszik az őket érintő tilalmi munkakör jegyzékét. A vállalatok 20 százaléka rosszul számította ki a fiatalkorúakat megillető pótszabadságot: többnyire azért, mert nem a 16, illetve a 18 éves kor elérésének évét vették figyelembe, hanem a meghatározott életkor elérésének hónapját Emiatt például, aki április 1-én töltötte be a 16. évét, az nem kapta meg az egész évre járó 12 nap szabadságot, hanem csak egynegyedét. A vizsgálat alapján az ügyészségek 19 óvást, 78 felszólalást és 2 figyelmeztetést nyújtottak be, 78 esetben jelzéssel éltek. Büntetőeljárást kezdeményeztek az Érdért Vállalat vásárosnaményi forgácslapgyáránál négy dolgozó ellen, akik munkakönyvüket meghamisítva, a valóságosnál magasabb általános iskolai végzettséget tüntettek fel. Szabálysértési eljárás megindítását indítványozták a Vá- ro6lődi Állami Gazdaság zsó- fiapusztai területének vezetőjével szemben, mivel több dolgozót munkakönyv nélkül foglalkoztatott. Több helyén derült fény arra, hogy eltűrték a terhes nők »önkéntes« túlórázását. Az ügyészségek intézkedtek: a minisztertanácsi rendeletben meghatározott tilalmat még a terhes nő beleegyezésével se szegjék meg. — Nincs minden rendben a 18 éven aluli gyermekek után járó pótszabadságcár körül sem. A gazdaságok egynegyedénél a szabadságok kiadásakor törvénysértést követtek el. Mivel a MÜM-ren- delet a gyermekes anyák részére fizetett szabadnapot biztosít, ezt úgy »értelmezték«, hogy a gyermekes anyákat a kétféle kedvezmény illeti meg. Ezért csak a fizetett szabadságnapokat adták ki. A két jogintézmény pedig egymástól eltér, mert a pót- szabadság csak három vagy ennél több gyermekes anyáknak jár, míg a fizetett szabadnap már egy gyermek után is megilleti az anyákat. Az ügyészségek mindenütt intézkedtek e hibák megszüntetésére — mondta befejezésül dr. Lévai Tibor. ' A szájlenyomat nyomra vezet Újszerű kutatásokat végzett a kriminaVsztika területén a 42 éves dr. Suzuki Kazua, aki több száz 6—57 év közötti japán száját vizsgálta meg. Dr. Suzuki megállapította, hogy még a rokonok között sincs két olyan ember, akinek teljesen egyforma szája lenne; a mélyedések elrendeződése minden ember száján más. Ráadásul a »szájlenyomat* a kor előrehaladásával sem mutat semmiféle változást. A tokiói rendőrség már kétszer alkalmazta az új technikát: a gyanúsított személyeket szájlenyomat segítségével azonosították. Pálné utcai lakásba, mert akörül még tartott a huzavona Egyelőre a Duna-korzón levő fényes Hungária szállodában laktak. Csinszka belemerült a pazarló költekezésbe, egyszerűen képtelen volt magát mérsékelni, noha Ady szemrehányásokat tett neki, s amiatt is váltig panaszkodott, hogy számára túl zajos, túl forgalmas a Hungária Követelte, költözzenek át a csendes Magyar Királyba. Csinszka erről hallani sem akart, méltóságukon alulinak tartotta az olcsó hotelt. Végül mindketten engedtek, és harmadik megoldásként a Vadászkürtöt választották. Innen már a végleges otthonba költözhettek 1917 novemberének második feleben. Mire megérték az áhított napot, Ady idegeit alaposan megtépázta a sok izgalom. Betegsége súlyosabbnak bizo~ nyúlt, semhogy házilag kezelhették volna, Csinszka mégsem engedte szanatóriumba szállítani. Konok ellenkezését az tette elfogadhatóvá, hogy valóban a legnagyobb ónfeláldozással gondoskodott férjéről. A sok izgatott vita után hangulatuk végül mégis jóra fordult: lakásszentelöre megérkezett Érmindszentről az idős Ady házaspár, magával hozva mindenféle hazai finomságot, nem feledkezve meg a jő érmelléki Sörről sem. Talán ez volt az a néhány nap, amikor Ady Endre utoljára boldognak mondhatta magát. Irodalomtőrténetileg az a legfontosabb 1917 őszéből, hogy ekkor készült A halottak élén című kötet, Ady életében az utolsó. Hatvány Lajos, a barát és mecénás válogatta, szerkesztette. A költő éber figyelemmel kísérte a munkát, minden apró részletbe beleszólt, mert még olyan emberben sem bízott meg teljesen esztétikai ügyekben, aki száz és száz esetben bizonyította értő jóindulatát, türelmes önzetlenségét. Elég az hozzá, hogy kínkeservesen egyeztek meg sorról sorra, részletről részletre, és Hatvány Lajos tapintatos szívósságának köszönhetően reprezentatív kötet láthatott napvilágot 1917 decemberében ama versekből, melyek a háború alatt íródtak. Ady nem akarta Pesten tölteni a karácsonyt és az újévet. Ragaszkodott ahhoz, hogy gyenge fizikai állapota ellenére utazzanak Csúcsára. Az ünnepek után megnyugodva, valamivel jobb állapotban érkezett vissza a Veres Pálné utcába. Kívánságára felköltözött velük Berta I éni, Csinszka nagyanyja, akit gyengéd szeretetével tüntetett ki a költő. (Folytatjuk)