Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
Az emberi jogok napfán A homo sapiens jogai Az emberi jogok fogalmának kialakulását általában a francia forradalomtól számítják. Az emberi jogok — írja találóan az egész szocialista jogtudomány közismert szakértője e kérdésben, Szabó Imre akadémikus — «-vándorló, makacs, több társadalmi rendszeren áthúzódó jogok; ez adja azt a bizonyos örök látszatot, holott valójában csak tartós jogok-«. Mint ilyenek, az emberi jogok elválaszthatatlanul kötődnek a társadalmi rendszerhez, s kapcsolódnak az államtípusokhoz is. Hiszen épp az állam az, amely törvényeivel és apparátusával biztosítja e jogok érvényesülését, s ugyanezt teszi a kötelezettségekre vonatkozóan is. Az emberi jogok biztosításának nemcsak és nem egyszerűen deklarálása, hanem ezek szavatolása a társadalmi rendszer lényegét tárja fel. Ebben az értelemben is elmondhatjuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mérföldkövet jelentett A forradalom első dekrétuma a békére hívott fel, egy olyan háború tetőzése idején, amely milliónyi embert legalapvetőbb jogától fosztotta meg — az élettől. A szocialista rendszerek ebben az értelemben is a történelmi folytonosságot képviselik, és ma nemcsak alkotmányaikban deklarálták a békepolitikát nemcsak tiltják a háborúra való uszítást hanem létükkel, súlyukkal, egész nemzetközi tevékenységükkel biztosítani kívánják az élet jogát az egész emberiség számára. Ezt teszi a magyar alkotmány is. Alkotmányok fundamentuma A szocialista országok ma olyan jogok teljességét is biztosítják polgáraik számára, amelyek társadalmilag igazán megalapozó jellegű jogok, amelyek a szocialista alkotmányok fundamentumát képezik, s amelyeken az állampolgárok tőbbt a szocialista alkotmányokban ugyancsak részletesen kifejtett joga nyugszik. Ilyenek a szociális jogok, a gazdasági jog, a kulturális jogok. .. .Az állampolgároknak joguk van az Fölavatták a ladányi vízlépcsőt Tegnap átadták rendeltetésének a Tisza völgyi vízgazdálkodási rendszer jelentős elemét képző Körös-vízrendszer egyik alapművét, a kettős Körösön épült új vízlépcsőt Ezzel befejeződött a Körösök csatornázása, s egyidejűleg megoldódott Szegna- lom biztonságos árvízvédelme Is. A vízlépcső lehetővé teszi, hogy a jelenleg 1700 hektárról tízezer hektár fölé emelkedjen e környéken az öntözött területek nagysága. A főcsatornák kettős rendel- tetésűek: szárazság esetén öntözésre szolgálnak, belvízveszély idején pedig a fölösleges csapadékot vezetik le. élet, a testi épség és az egészség védelméhez.« »-Ezt a jogot a Magyar Népköztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg.« Gyakorlatilag hazánkban minden magyar állampolgár orvosi ellátásra jogosult, minimális térítés ellenében gyógyszert kap. Ide tartozik egyik legnagyobb társadalmi ' vívmányunk: a társadalombiztosítás, amely széles körű ellátást nyújt. Alkotmányunk megfogalmazza a nók egyenjogúságát, előírja munkalehetőségeit és munkafeltételeik megfelelő biztosítását: a terhesség és a szülés esetére fizetett szabadságot ír elő, s külön kiemeli az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelmét. Köteteknél többet mcnd A művelődéshez való jog magába foglalja a közművelődés kiterjesztését és általánossá válását; az ingyenes és kötelező általános iskolát, továbbá a közép- és felsőfokú oktatást, a felnőtt dolgozók továbbképzését, amelyek állami támogatással valósulnak meg. Lakosságunknak 20 százaléka tanul, képezi magát. Az a tény, hogy a szocialista országok — a múltból örökölt elmaradottság és az új keletű világgazdasági nehézségek ellenére is — képesek minden állampolgárunk a munkához való jogát biztosítani, mialatt a legfejlettebb tőkés államokban 15 millió ember van munka nélkül, önmagában köteteknél többet mond a tőkés országok dolgozóinak a szocialista rend lényegérőL Az, hogy a szocializmus deklarálta és biztosította is a jogot az egészségvédelemhez, a művelődéshez mindenki számára, önmagában olyan lépést jelentett az egyenlőség ideáljának megvalósítása felé is, amely példa nélkül áll az emberiség történetében. Hiszen ezúttal vált először függetlenné a vagyontól az egészség feltételeinek biztosítása, az ember lehetősége a szellemi gyarapodásra. Szocialista ideálok Mindezek a jogok egyáltalán nem függetlenek az úgynevezett hagyományos polgári és politikai jogok érvényesülésétől. Mert ugyan mit ér a politikai szervezkedés ünnepé- I lyesen kinyilvánított jogával az a munkás, aki éppúgy nem kap emberhez méltó munkát, mint ahogy nem kapott az apja sem? És ilyen munka- nélküli családok például a legfejlettebb tőkés országban, az Egyesült Államokban százezer számra élnek vagy inkább tengődnek. Vagy mit ér a szabad szólás joga annak, aki nem tanulhatott, nem tud írni, akit nem tanítottak meg olvasni, számolni, a legegyszerűbb munkafolyamatokat elvégezni. Néha úgy látszik, hogy az ilyen ember számára biztosított jogokról beszélni — ez az ember kigúnyolása. A szocialista országok, melyek a társadalomépités folyamatában mind teljesebben biztosítják az emberi jogokat, egyszersmind alkotmányaikban, törvénykezésükben a kötelességeket is meghatározzák. A szocialista jogot, az alkotmányokat az a szemlélet hatja át, hogy az emberi méltóságot a jogok és kötelességek egységbe foglalása és egyensúlyba állítása biztosítja, jogok és kötelességek feltételezik egymást. Az utóbbiak közül kiemelkedik a becsületes munka feladata, s ide tartózik a törvények betartásán túl a szocialista együttélés szabályainak betartása is, ami az emberek közti új viszony kifejezője. A szoicalizmus úgy biztosítja az ember jogait, hogy nem állítja azokat szembe a közösséggel, hanem az alkotást, a szabad munka energiáját a társadalom szolgálatába állítja. Az ENSZ 1945-ben elfogadott alapokmánya — amely utal az emberi jogokra —, az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja, majd az ennek nyomán jóval később tető alá hozott két ENSZ-közgyűlési egyezmény felfogása már tükrözi azt, hogy a szocialista ideálok térhódításának és materiali- zálódásának hatása alól a tőkésállamok sem vonhatják ki magukat. Egymástól elválaszt! atitlan Igaz, hogy az 1952-es határozat alapján 1966-ban elfogadott két egyezmény (az egyik a polgári szabadságjogokat, a másik a gazdasági, szociális és kulturális szabadságjogokat tartalmazta) hatályba -lépésére még csaknem egy évtizedig várni kellett Az ok: míg a szocialista államok azonnal elfogadták ezeket az egyezményeket addig a legfejlettebb tőkés országok vagy késve írták alá, vagy — né- hányan — mindmáig nem ratifikálták ezeket A lármás nyugati kampány, mely az emberi jogok ürügyén indult, nem véletlenül fulladt be. Hisz épp a szocializmus az, amely igent mond az emberi jogok maximális biztosítására. S az emberi jogok alkalmazása is tükrözi a szocialista demokrácia humanista lényegét, fejlődési tendenciáit, és nagy meggyőző erővel demonstrálja: a szocializmus és demokrácia feltételezik egymást, egymástól elválaszthatatlanok. V. P. Izgalmas pillanatok Kék gáz a vezetéken ßokän felül ér a latyak. az agyaggal keveredett hó. Sárga, KÖGÁZ-overallos munkások gázolnak benne, rá se hederítve a kellemetlenkedő esőre. A tavaly épített gázfogadó állomás ideiglenes műanyag csövét acélcsövei váltják föl. Ennek gázzal való feltöltésére készülnek. A 4600 méteres vezetéket 12 millió 470 ezer forintos költséggel a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat készítette. December 5-én vették át tőlük a Közép-dunántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat szakemberei. Az új vezeték a Mező Imre utcai gázcsereteleptől indul, a Deseda patakot és az épülő 61- es műutat keresztezve halad keleti irányba, ahol a Kapos folyó alatt visszakanyarodik a Kaposvári Húskombinát területére. Ha valaki ezt a térképen nézi, arra gondol: micsoda nagy vargabetűt ír le ez a vezeték... Valóban, de erre a vargabetűre szükség is van, hiszen a megyeszékhely keleti ipartelepe errefelé bővül majd. A tervezett lizinüzem is itt kap helyet, amelynek gáz- fogyasztása még a húskombináténál is jóval több lesz. A meglevő, regionális gázrendszer már nem tudja az egyre iparosodó, fejlődő város gázigényét biztonsággal kielégíteni. Az új gázvezetékről kap energiát az épülő csepeli egyedi gépgyár és a tejüzem is. A vasúti sín mellett, a hatalmas szabad térségben szinte elvész az öt munkás. Egyikük, miközben a göröngyös talajt gyúrja, megjegyzi: — Itt lesz majd a sonkakonzervüzem. Két nagy, vastag cső és egy vékonyabb emelkedik a légvezetéken a piszkosfehér táj fölé. Alatta vezet a fiatal munkás útja a tolózáraknáig. Mielőtt lemenne, ki kell szivattyúzni az aknából a belefolyt csapadékot. A kaposvári.; ..kirendeltség ipari csoportjának művezetője, Röth Lajos elkiabálja magát : — Egy keveset nyisson rá! Az utasítást a pár száz méterre álló munkás továbbítja, mire az aknában álló megnyitja a tolózárat. Izgalmas pillanat. Az új acélcsőbe először jut gáz. A biztonság okából kikötött tisztítócső körül feszülten figyelnek. Még egy pillantás a poroltó készülékre, egy ellenőrző mozdulat a rögzítő kötél csomóján: nehogy elvigye az erős lökés. — Figyelj csak, mintha már sustorogna! Előbb a művezető, majd az egyik munkás lépked le a mély akna vaslépcsőjén. Fölfölpislognak a kivezető cső nyílására. — Ideje messzebb húzódni! G’'ere onnan, nehogy a szemedbe menjen! A cső fedőlapocskája megmegbillen, a sustorgásból fütyülés lesz, amely egyre csak erősödik, erősödik, végül elviselhetetlenül élessé válik. Nagy robbanás, és fekete, majd vörösesbarna sugár csap vagv tizenöt méter magasba. Fönt cseppekre bomolva hull a mélybe. — A rozsda, a hegesztési hulladék. Víz, föld — magyarázzák. A tűzijátékot időnként kékes gázoszlop váltja fel. Háromszoros öblítést kap a vezeték. Idegen ember közeleg sietve: a húskombinát egyik üzemvezetője jött megnézni, mi baj van. A hang, a látvány fölborzolja azok idegeit, akik nem tudják mire vélni a szokatlan eseményt. Németh Gyula csoportvezető, Miseta Sándor, Jankó Sándor és Téglás László magabiztosan mosolyog. — Érdekesebb, mint lakásokban javítgatni a gáztűzhelyeket — dörzsöli tenyerét Téglás László, aki először van ilyen befúvatáson. A mellette álló Jankó Sándor a bennfentesek arckifejezésével mondja: — Ez vizesebb, mint a múltkori, a Béke—Füredi lakótömb befúvatása volt. Igaz, ez hosszabb vezeték, több szakaszban épült. Izgalmasabb. Tejn ip délután másfél órán Keresztül, percenként váltakozott a fellövélő oszlop színe, hangja, Aztán hagyták, hogy hosszan sípoljon a kék gáz. Amikor már teljesen tiszta volt, futballbelsők kerültek elő. Ügyes mozdulattal egy vékony kivezető cső nyílására szorították valamennyit. — Mintavétel. Két ember — mindentől jókora távolságra — kipróbálja, mennyire levegős a gáz. Amikor a tizedik nyílása elé tartják a gyufaszálat, már egészen nyugodtak. — Oké. . Hétfőn már az új. gázzal dolgoznak a húskombinátban. Gombos Jolán Hajmási sóhajok Gondokban gazdagon Szalagparketta Hamburgba A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi fűrészüzeme folyamatosan szállítja a szalagparkettát külföldre. Ez • kamion Hamburgba viszi a gyár termékét. Szép vidéken van Hajmás, Szentbalázs alig több mint 300 lakosú társközsége. A Zselic lankái bújtatják a házakat — és emelik a járda és útépítés költségeit. Keczeli József, a községi közös tanács elnöke, többször is elmondja: ami máshol egy forintba kerül, a tanácshoz tartozó községben kétszer-háromszor annyiba. Például a járda is. Nem véletlen, hogy a falugyűlésen — talán negyvenen, ha eljöttek — egyik fő téma ez volt. A gond ugyanis évek óta megoldatlan. A bozontos, ősz szemöldökű Pozsár János, aki 1950-től tizennyolc éven keresztül volt itt a tanács elnöke. elmondta, hogy már az ő ideiében is ígv volt. És így marad még egy-két évig. Hogy miért? A beszámolóban hallottam : egyrészt nehéz beszerezni a cementet és a sódert. Ha megvan, alig-alig találnak munkaerőt. Éppen ezért a falu lakóinak társadalmi megmozdulására nagy szükség van. Csakhogy a tsz és a tanács között a társadalmi munka szervezésében nem a legjobb az összhang, legalábbis ebben az esetben. Egv példa erre: az árkokból kiásott földet fogatokkal kellene — de már milyen régóta! — elhordani. A tsz egyik helyi vezetője azonban megtiltotta az embereknek ezt a munkát. Mas esőiben az énekkarnak kellett volna ünnepi alkalomból szerepelnie. A szólóénekes elké- retőzött, az említett tsz-veze- tő azonban megkérdezte tőle: mondja meg, hol kapja a fizetését, a tsz-től vagy az énekkartól? így azután maradt a szereplés helyett a vagonrakás ... Márpedig a hajmási gondok összefogás nélkül megoldha- tatlanok. A tanács fejlesztési alapjából egy évben 30 ezer forint körüli összeg jut erre a falura, ami ugyan több, mint a semmi, de nem sokkal. A gondok megoldása pedig sürgető: a domboldalakon lezúduló víz időnként »elönti« a falut. Tudja ezt nagyon jól az elnök is, »az árkok kiásása, az átereszek iszapolása nem halasztható tovább. Talán jövőre valaki elvállalja.« |i pí n'yi*pfi — Csodálkoivru/ifii zom _ mond_ v,) r I L ta a falugyű? dl jelit _ Iés egyik rész_ vevője —, hogy eddig a buszról senki sem beszélt... Kiss Aladár, a szentbalázs! pártvezetőség titkára: — Több mint 200 gyereket kellene a körzetesítés miatt a buszoknak az iskolába szállítaniuk. Csakhogy nagyon kevés a járat. Az. iskolában kényszermegoldást választottak: különböző időben engedik el a gyerekeket, hogy »el- oszoljanak« a buszon. Ennek viszont az a következménye, hogy nincs kihasználva a napközi. Van ugyan egy járat, melynek a neve diákbusz, de — legalábbis a gyakorlat szerint — nincs menetideje. Akármilyen kevesen voltak is — a falu lakói számához viszonyítva — ezen a hajmást falugyűlésen, hasznos volt a fórum. Elsősorban azért, mert igyekezett mindenki tiszta vizet önteni a pohárba. Az emberek nem követelőztek, hanem kérdeztek, természetesen a falu problémái megoldásának lehetőségeiről. Az elnök viszont már a beszámolóját így kezdte: »Gondokban gazdagon, eredményekben szegényebben zárjuk ezt az évet. Elnézést kérünk azoktól a javaslattevőktől, akiknek azt kell válaszolnunk: megvalósíthatatlan, amit kértek. Inkább tesszük ezt, mint felelőtlenül ígérgessünk.« A buszgondokra csak azért nem térünk vissza, mert éppen a falugyűlést követő nap reggelén ültek le a tanács vezetői tárgyalni a Volán 13. számú Vállalatának szakembereivel. Tény, hogy a vasút megszüntetésével nagy feladat hárul a közlekedési vállalatra. Az is tény viszont, hogy több mint kétezer ember várja a hat községben a megoldást. Kért fik Hajmásnak llcl négy tanács« vplitélf tagja van a d ventes» közös tanácsban. Egyikük Cseh Jenő. — Azt nem tudom — mondta a falugyűlésen —, hol vannak azok az emberek ma este, akik lépten-nyomon megállítanak bennünket az utcán, hogy ezt vagy azt intézzük már el. Miért nem jöttek el a falugyűlésre, s mondták el itt óhajaikat? Akik viszont ott voltak, megalapozottan beszéltek. Például arról, hogy jó lenne a faluban szélesebb körűvé tenni a jogszabályok ismertetését, hogy az emberek tudják jogaikat és kötelességeiket »hogy lássuk, mi minden van körülöttünk« — mondta a felszólaló. És kérték a mozit: több éve nincs már a faluban, gazdaságtalanságra hivatkozva szüntették meg a vetítéseket. Pedig a filmekből — különösen a jól megválasztott filmekből — sokat lehet tanulni, bővíteni az ismereteket. Majdnem három óra hosszat tartott a hajmási falugyűlés. Pedig az elhanyagolt művelődési házban alig volt melegebb, mint odakint. Valaki állandóan betöri az ablakokat. Mészáros Attila
