Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-10 / 290. szám

Óvári Miklós felszólalása az osztrák párt kongresszusán Tegnap Bécsben a központi! bizottság beszámolója feletti ' vitával folytatta munkáját az Osztrák Kommunista ' Párt XXIII. kongresszusa. Friedl Fürnberg, a politikai bizottság tagja, megelégedés­sel állapította meg, hogy át­meneti válság után sikerűit helyreállítani a párt egységét, és ma már újra szilárd a kap­csolat a párttagság és a veze­tőség között. A pénteki ülésen felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki bevezető szavaiban hangsú­lyozta, hogy a magyar mun­kásmozgalmat létrejötte óta baráti szálak fűzik a szom­szédos Ausztria munkásmoz­galmához A hagyományos kapcsolatokat szilárd elvi ala­pokra helyezte és erősítette, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmének hatására 1918 novemberében — szinte egyidejűleg — Ma­gyarországon és Ausztriában is megalakult a kommunista párt Osztrák elvtársaink, akik maguk is igen nehéz vi­szonyok közt harcoltak, bát­ran kiálltak az intervenciós erőkkel küzdő Magyar Ta­nácsköztársaság mellett. Pár­tunk sohase felejti el azt a sokoldalú és áldozatkész se­gítséget sem, amit osztrák elvtársaink nyújtottak a Ta nácsköztársaság leverése után, a kegyetlen ellenforradalmi terror éveiben, s mindig há­lával gondolunk Ausztria kommunista pártjának inter­nacionalista segítségére, a szo­lidaritás sok nagyszerű meg­nyilvánulására. — A marxizmus—leniniz­mus közzös eszméin, a szocia­lizmus és a béke közös cél­jain alapuló bensőséges vi­szony és jó elvtársi együtt­működés jellemzi ma is párt­jaink kapcsolatait. A magyar kommunisták — és hozzáte- hetem, a szocializmust építő magyar nép — nagy figye­lemmel kísérik osztrák osz­tálytestvéreiknek bonyolult ke» rü’.mények között folytatott, sokoldalú küzdelmét a széles néptömegek gazdasági, szo­ciális érdekeinek védelméért, a demokrácia megszilárdítá­sáért, a társada’mi haladá­sért. Küldöttségünkre mély benyomást tett pártjuk köz­ponti bizottságának az ország helyzetéről adott mélyreható elemzése, az a felelősségtu­dat és tettrekészség, amelyet Ausztria népének sorsáért az osztrák kommunisták tanúsí­tanak. Ez jut kifejezésre pártjuk kongresszusi tézisei­ben, az ország demokratikus fejlődéséről megfogalmazott céljaikban is. Meg vagyunk győződve azonban arról,„hogy osztrák testvérpártunk következetes, kitartó harca a dolgozók ér­dekeiért, a társadalmi hala­dásért sikerre vezet. »■Pártunk — hangoztatta ezután beszédében Óvári Mik­lós — internacionalista fel­adatának tartja, hogy hozzá­járuljon a nemzetközi kom­munista- és munkásmozga­lom egységének további erő­sítéséhez, a marxizmus—leni- nizmus közös eszméinek gaz­dagításához és gyakorlati megvalósításához. A Magyar Szocialista Munkáspárt a proletár internacionalizmus, a kommunista szolidaritás szel­lemében fejleszti kapcsolatai! valamennyi testvérpárttal, és cselekvőén hozzájárul az eu­rópai kommunista és mun­káspártok berlini konferenciá­jának dokumentumában meg­fogalmazott közös célok meg­valósításához. Az enyhülési folyamat szempontjából is jelentősége van annak, hogy Magyaror­szág és Ausztria — bár tár­sadalmi berendezkedésük kü­lönböző — normális, jó szom­szédi viszonyt tart fenn egy­mással. Népeink egyaránt ér­dekeltek abban, hogy ez a jövőben is így legyen, bővül­jön a két ország kölcsönösen előnyös együttműködése, fej­lődjenek a politikai, gazdasá­gi, tudományos és kulturális kapcsolatok, s a két nép kö­zötti közvetlen érintkezés is — mondotta Óvári Miklós, majd beszédét e szavakkal zárta: — A magyar kommunisták nevében eredményes munkát kívánok az Osztrák Kommu­nista Párt XXIII. kongresszu­sának. Kívánom, hogy sikere­ket érjenek el a kongresszus határozatainak végrehajtásá­ban; az osztrák dolgozók ér­dekeit, a társadalmi hala­dást, a békét szolgáló sok­oldalú küzdelmükben. Biz­tosíthatom önöket, hogy e ne­héz, felelősségteljes munká­jukban mindig számíthatnak a magyar kommunisták, a magyar nép támogatására, szolidaritására. Az Osztrák Kommunista Párt XXIII. kongresszusa ma folytatja munkáját. (MTI) Távirat a Szovjetunió vezetőitől Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban mondott köszöne­tét Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és Lázár Györgynek, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából küldött üd­vözletekért és jókívánságokért. Indokínai ígéretek Kaderőcsökkentés Bécsben tegnap megtartot­ták a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzetek köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 156. plenáris ülését. Az amerikai küldött­ség vezetője, Stanley R. Re- sor nagykövet elnökletével fo­lyó tanácskozás egyedüli fel­szólalója Jiri Meisner nagykö­vet, a csehszlovák küldöttség vezetője volt Szakszervezeti feladatok a fövő évi terv megvalósításában Az új thaiföldi kormány Jelezte, hogy meg kívánja javítani viszonyát az indokí­nai szomszéd országokkal, mindenekelőtt az ötvenmillió lakosú Vietnami Szocialista KöztársasággaL Természete­sen azt csak az idő fogja megmutatni, hogy ez a szán­dék — sőt: miniszterelnöki ígéret — milyen tettekben ölt testet Az utóbbi hóna­pokban ugyanis határvillon­gások és gazdasági megtorló intézkedések mérgezték Thai­föld és a Vietnammal köl­csönös szolidaritási viszony­ban álló Laosz, illetve Thai­föld és Kambodzsa kapcso­latait. Ha az új thaiföldi ve­zetés valóban képes szakítani az amúgyis zsákutcába tor­kolló »provokáció-politiká­val-«, az figyelemre méltó fejlemény lesz çijben a so­kat szenvedett térségben. lékezett meg Igen meleg sza­vakkal Moszkvában a szovjet jubileumi ünnepségen. Határegyezménr Diplomáciai áttörés (Folytatás az 1. oldalról) A főtitkárhelyettes kitért az idei központi bérintézkedések végrehajtására is, kiemelve, hogy különösen a műszakpót­lék bevezetésének hatására több üzem létszámgondja enyhült, az ösztönzőbb bérért a dolgozók most már jobban vállalkoznak a nehezebb kö­rülmények között végzett munkára. A népgazdaság erő­forrásai nem tették lehetővé, hogy az 1977-ben arra joggal igényt tartó további területe­ken is bevezessék a műszak­pótlékot A szakszervezetek szükségesnek tartják, s az 1978-as terv is gondoskodik arról, hogy ezek a problémák mielőbb rendeződjenek. A továbbiakban arról szólt, hogy az ésszerűbb munkaerő- gazdálkodás elősegítésére foly­tatódik a bértömeggazdálko­dás alapján dolgozó vállala­tok körének kiterjesztése. El­sősorban a teljesítményhez kötött bértömeggazdálkodás: forma elterjesztése célszerű. A szakszervezetek támogatják azt a törekvést, hogy a nép­gazdaságban az V. ötéves terv végére e bérszabályozási for­ma váljék jellemzővé. A főtitkárhelyettes méltatta a jubileumi munkaverseny eredményeit, s utalt arra hogy a párt Központi Bizott­sága a versenyben legkivá­lóbb eredményeket elért vál- la’ati kollektívákat és szo­cialista brigádokat magas ki­tüntetésben részesíti. 1978. ja­nuár 1-től a munkaversenv értékelésének új módszerei is életbe lennek, ezzel kapcso­latban több ágazatban már 0* Értekezlet a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Változatlanul a középtávú terv a gazdaság alapvető ará­nyait, ütemét meghatározó tervfajta. A továbbiakban szólt arról, hogy az 1978. évi terv beru­házási lehetőségeinek kidolgo­zásában alapvető feladat volt, hogy a tanácsok által jóvá­hagyott középtávú terv erre az évre vonatkozó előirány­zata ne mérséklődjék. Az ez évi tanácsi költségve­tés néhány jellemzőjéről Kal­lói Lajos pénzügyminiszter-ne- lyettes elmondotta többek kö­zött: az 1977. évi tapasztala­tok általában kedvezőek. Csök­kennek a tanácsok pénzügyi | gondjai, a pénzeszközök fel- használása viszonylag kedve­ző. Változatlanul jelentős ösz- szegeket fordítanak a lakóhá­zak felújítására; a költségve­tési előirányzatok összhang­ban vannak a fejlesztési elő­irányzatokkal, fedezik a mű­ködő intézmények fenntartá­sát. A következő esztendőben folytatják a bérintézkedéseket, az eddigieknél nagyobb lesz a bérfedezet. Továbbra is jelentős összegeket költenek a lakóházak korszerűsítésére, felújítására. Alapfeladat — hangsúlyozta — a középtávú terv előirányzatainak megva­lósítása. A továbbiakban Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter tájékoztató­jában kiemelte: ez az év azok közé a ritka esztendők közé tartozik, amelyben minden fontos ágazatban jelentős a fejlődés, a szántóföldi ter­mesztésben csakúgy, mint a kertészetben, a baromfite­nyésztésben, s az állatenyész- tés más ágaiban. Ilyen mérté­kű növekedés még nem for­dult elő. Várhatóan a nö­vénytermesztés 14, a zöldség­félék termelése 23 százalékkal lesz nagyobb. A tejtermelés 10, a vágósertés termelése 15 százalékkal magasabb. Szá­mottevő eredmény az is, hogy a mezőgazdasági kistermelés értéke több mint 3 milliárd forinttal növekedett az ag­rárpolitikai intézkedések ered­ményeként. A miniszter ki­emelte: a tanácsok kedvezően befolyásolták a mezőgazdasági termelés alakulását ki is dolgozták a »Kiváló vál­lalat« cím elnyerésének pá­lyázati feltételeit Ezután rámutatott, hogy a népgazdaság jövő évi felada­tai szükségessé teszik a dol­gozók alkotókészségének, te­remtő erejének széles körű kibontakoztatását. Olyan ak­tivitásra, kezdeményezőkész­ségre van szükség, mint ami­lyet a jubileumi munkaver­senyben tapasztalhattunk. A SZOT elnöksége azért java­solta a tanácsülésnek, hogy a KISZ központi bizottságává! közös állásfoglalásban kérje fel a vállalatok, üzemek, in­tézmények dolgozóit, a szocia­lista brigádokat, hogy kezde­ményezéseikkel, munkaver- seny-vállalásaikkal segítsék az 1978. évi terv megvalósí­tását A tanácsülés a beszámo­lót és az állásfoglalási javas­latot egyhangúlag elfogadta. További napirendi pontként Duschek Lajosné, a SZOT tit­kára a dolgozók kedvezmé­nyes üdültetésének helyzeté1 vizsgálva összegezte az ered­ményeket. rámutatva, hogy a SZOT szervezett kedvezmé­nyes jutalomüdültetésébeű 1976-ban már 379 ezer fel­nőtt, szakmunkástanuló és gyermek vett részt. A kormány je'entős anvap! támogatással, az idén példáu’ több mint 450 millió forinttá' tárul hozzá a szakszervezeti üdültetéshez, további 200 mil­lió forintot pedig gvógy- éf családi üdülők építéséhez biz­tosít. A szakszervezeti taB=á° elsősorban a SZOT-iidülő1 fejlesztését igényli, mert itt kapják a lesnagvohb kedvez­ményt. színvonalasabb az ol'á- tás, változatosabbak a kultu- rál is programok és a sporto­lási lehetőségek. A beutalókat a szakszervezetek, üzemek, in­tézmények között a taglét­szám arányában kell tovább­ra is elosztani, ügyelve arra, hogy az üdültetésben részt vevők összetétele tükrözze az üzem, intézmény dolgozóinak foglalkozási arányát Ez nem zárja ki, hogy bizonyos réte­gek szociális helyzetét, sajá­tos problémáit is figyelembe vegyék az elosztásban. Az alapelv azonban az, hogy az üdülés a közösség érdekében többet tevő, élenjáró dolgozók jutalma. Előfordulhat hogy valakinek szociális szempont­ból indokolt lenne beutalót adni, de ha fegyelmezetlen, ha rosszul dolgozik, akkor mégsem mellette kell dönteni. Megemlítette még, hogy a vállalati üdültetés is jelentő­sen bővü't Évente 680 ezer dolgozó pihenhet vállalati, in­tézményi üdülőkben. A válla­lati üdültetés színvona'a azonban nagyon eltérő. Szükséges a SZOT kezelésé­ben központi üdülési alap lét­rehozása, ebből finanszíroznák az üdülők befogadóképességé­nek bővítését. A SZOT titkára az üdü’te- tés fejlesztésének fő formái között a gvógyüdültetést, a "saládos üdültetést, a nyári -soportos gyermek- és szak­munkástanuló-, valamint a gyesen levők üdültetését emelte ki 1980-ban a tervek szerint 403 ezer embert akar­nak szakszervezeti kedvez­ményes üdü’te^ésben részes’’- >ni, 24 ezerrel többet, mint 1976-ban. A tanácsülés a kedvezmé­nyes üdültetés fei'esztéséről szóló tájékoztatót és határo­zati javaslatot is egyhangúlag elfogadta. Sertesliizíaíók! FELHÍVJUK A SERTÉSHÍZLALASSAL FOGLALKOZÓ KISTERMELŐ PARTNEREINK SZÍVES FIGYELMÉT ARRA, HOGY MAR HAMAROSAN ESEDÉKES AZ 1978. ÉVI, VALAMINT A TÖBB ÉVES VAGOSERTÉS- ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉSEK MEGKÖTÉSE. Kérjük azokat a kistermelőket, akik már az idén éltek a több éves szerződési lehetőséggel és így már kapták a 0,50 Ft-os felárat, hogy a második évben elérhető 1 Ft-os felár érdekében LEGKÉSŐBB DECEMBER 15-IG KÖZÖLJÉK 1978-RA VONATKOZÓ SZÁNDÉKUKAT FELVÁSÁRLÓINKKAL, MEGBÍZOTT AINKKAL. Állat- forgalmi és HÚS­IPARI TRÖSZT (9369) Még emlékezhetünk rá: éppen Thaiföld volt — tá­maszpontjaival — az egyik utolsó ugródeszka az indokí­nai népek elleni amerikai há­borúban. Politikailag és er­kölcsileg egyaránt van tehát jóvátennivalója a térség fel­szabadult országaival szem­ben. Ez utóbbiak egyébként — mint a közelmúlt közös „vietnami—laoszi állásfoglalá­sa megerősítette — a maguk részéről a békés egymás mel­lett élésre és az annak szel­lemében megvalósítandó együttműködésre töreksze- neu a többi délkelet-ázsiai országgal. Hozzátehetjük: nemzetközi helyzetük megszi­lárdulása is azok közé a té­nyezők közé tartozik, ame­lyek a viszony megjavításá­nak irányába ösztönözhetik a thaiföldi kormányt. Különösen áll ez a Viet­nami Szocialista Köztársa­ságra, amelynek az 1977-es esztendő régóta érlelődő dip­lomáciai sikert hozott: az ország végre elfoglalhatta méltó helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Vietnami Szocialista Köztár­saságot több mint száz ál­lam ismerte el, s világpoli­tikai helyzetének, tekinté­lyének erősödését tükrözte az idén Pham Van Dong mi­niszterelnök franciaországi és skandináviai útja csakúgy, mint a közelebbi, dél-ázsiai térségben a Phan Hien mi­niszterelnöki különmegbízott által tett látogatókörüt (In­diában, Pakisztánban, Bang- ladesben, Afganisztánban, Nepálban és Sri Lanká-ban), s itt érdemel említést Nguyen Duy Trinh külügyminiszter több délkelet-ázsiai országba szóló újabb keletű meghívá­sa is. A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, köztudomásúan szolidárisak voltak az indokínai népek szabadságharcával, s támo­gatják őket a békés épitő- munkában is — erről éppen Le Duan, a Vietnami Kom munista Párt. főtitkára era­Husszein, Vance Kairóban A tervezettnél rövidebi; ideig tartó látogatása után tegnap elutazott Kairóból Husszein jordániai király. Husszein eredetileg Szaúd­Arábiát is fölkereste volna, útját azonban — indokolás nélkül — elhalasztotta, s visz- szatért Ammanba. Távozása után, este, úiahb dirüomí-'rv közvetítési kísérlet kezdődött: Vance amerikai külügyminisz­ter érkezett Kairóba. Az ame­rikai diplomácia vezetője is­mételten támogatásáról bizto­sította a Szadat által összehí­vott kairói tanácskozást (me­lyen a Közel-Kelet államai közül a házigazdán kívül csak Izrael kíván részt venni). — Vance szerint az Egvesült Ál­lamok osztja a Szovjetuniónak azt a véleményét, hogy a Kö­zel-Keleten általános rende­zésre kell törekedni. A Szov­jetunió azonban a genfi érte­kezlet összehívását követeli Washington viszont segíti a kairói értekezlet tető alá ho­zását. Szadat elnök ma reggel fo­gadja Vance-ot, aki több kö­zel-keleti államot, köztük Szí­riát is fölkeresi. Mind Vietnam, mind Laosz életének és nemzetközi hely­zetének fontos eseménye volt a minap, hogy — a ratifi­kációs okmányok kicserélé­sével — életbelépett a két ország huszonöt éves barát­sági és együttműködési szer­ződése, valamint a vietnami —laoszi határegyezmény; mindkettőt idén nyáron a Le Duan vezette párt- és kormányküldöttség laoszi látogatásakor írták alá. (Eze­ket a szerződéseket nagyszá­mú egyéb, többek között ke­reskedelmi, pénzügyi, közle­kedési, gazdasági és műszaki segítségnyújtási megállapo­dás egészíti ki.) A vietnami—laoszi szerző­dés-rendszer együttesen azt jelenti, hogy ez a két ország, amelyet barátaik okkal te­kintenek a szocializmus elő­őrseinek Délkelet-Ázsiában, a világ egy újabb térségében mutat példát az államközi kapcsolatok új típusú, inter­nacionalista alakításában. Vietnam és Laosz ez alka­lommal is kifejezésre juttat­ta, hogy szorosabbra fűzi együttműködését és szolida­ritását a szocialista testvér­országokkal. A kommentátorok világ­szerte felfigyeltek az egyez­mény egyik olyan momentu­mára, amely egy közvetlenül szomszédos indokinai or­szágra, Kambodzsára vonat­kozik: Vietnam és Laosz üd­vözölte a szomszédos népnek azt az elhatározását, hogy független, békeszerető, sem­leges és demokratikus orszá­got építsen fel, s azt is hoz­zátette, hogy a béke viszo­nyai közepette a három or­szág együttműködési szolgá­latot tehet a nemzeti függet­lenség megszilárdításának és a társadalmi haladás ügyé­nek. Békés építő munka Magától értetődik, hogy —' több mint három évtized függetlenségi küzdelmeit há­borús megpróbáltatásait kö­vetően — az indokínai népek éppen ebben érdekeltek. Ab­ban, hogy az újjáépítésnek és a szocialista holnap alakifá­sának minél kedvezőbbek, nyugodtabbak, kiegyensúlyo­zottabbak legyenek a külső feltételei. A vietnami—laoszi szerződések, a két ország külpolitikai erőfeszítései ezt szolgálják, s ezzel egyszer­smind hozzájárulnak ahhoz is, hogy megvalósuljon a térség nagyobb ígérete: a szocializmus erőinek további megszilárdulása Indokinában. S. P. Etiópia Harcok Az etiópiai fegyveres erők november végén. Jijiga köze­gben indított ellentámadásuk során bekérhették és meg­semmisítették a Szomáliái re­guláris hadsereg három egysé­gét. Ezernél több Szomáliái katona és tiszt életét vesz­tette. Az etióp egységek je- ' ént ős mennyiségű páncé'ost, tüzérségi fegyvert, légelhárító rakétát és más haditechnikát zsákmányoltak, két szomáli vadászgépet pedig lelőttek — ielentette az Addisz Ábelé­ban megse’en5 Ethiop’an He­ra1 d pénteki száma, a had­sereg képviselőire hivatkozva. « A lan értesülése szerint az riiópiai egvsécek az utóbbi időben megerősített állásokat építettek ki a Jijigához ve­zető utakon. Az etiópiai tájékoztatási minisztérium Addisz-Abebá- ban nyilatkozatot adott ki. Ebben hangsúlyozza: Etiópia békére és barátságra törek­szik a szomszédos országok­kal, szigorúan tiszteletben tartja határaik sérthetetlen­ségét, de minden szükséges intézkedést megtesz az etió­piai forradalom vívmányai és az ország területi épsége vé­delmében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom