Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

Közlemény a burundi kiilfiiyminiszter magyarországi látogatásáról A Politikai Bizottság tagjainak látogatása Nemes Dezső Szabolcs-Szatmár megyében Nemes Dezső, az MSZMP Pplitikai Bizottságának tagja, • Népszabadság főszerkesztő­je kétnapos látogatást lett Szabolcs-Szatmár megyében. Szerdán Nyíregyházán Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogad­ta és tájékoztatta Szabolcs- Szatmár gazdasági, politikai, kulturális életéről. Nemes Dezső részt vett és felszólalt a párt megyei vég­rehajtó bizottságának ülésén amelyen az idei gazdaságpoli­tikai célkitűzések végrehajtá­sának tapasztalatait és a jövő évi feladatokat vitatták meg. Délután a sajtónap alkalmá­ból találkozott és eszmecserét folytatott a megyében dolgo­zó újságírókkal és a nyírségi nyomda dolgozóival. A Politikai Bizottság tagja tegnap Újfehértóra látogatott, ahol a nyíregyházi járási és az újfehértói nagyközségi pártbizottság vezetői tájékoz­tatták a csaknem 15 £zer la­kosú település fejlődéséről, mindennapi életéről, gondjai­ról. Nemes Dezső azután az Üjpesti Gyapjúszövőgyár új­fehértói gyáregységét, majd pedig az Üjfehértói Építő- és Faipari , Szövetkezet üzemét kereste fel. Ké napos látoga­tása Nyíregyházán, a megyei könyvtárban fejeződött be A Politikai Bizottság tagja ott a 25 éves intézmény sokrétű közművelődési tevékenységé­ről tájékozódott Hus?ár István Csepelen Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese tegnap látogatást tett Csepelen. Részt vett a látoga­táson Molnár Endre, a buda­pesti pártbizottság titkára. Huszár István tájékozódott a XXI. kerület politikai, tár­sadalmi és gazdasági életéről, munkájáról. Ezt követően a Politikai Bi- zot'ság ta;/i látogatást tett a Csepeli Papírgyár néhány üzemében, s elbeszélgetett több szocialista brigád tagjá val. Végül a papíripari vállalat tanácstermében megtartott kerületi aktívaértekez’.e'en Huszár István időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót. Albert Muganga, a Burundi Köztársaság külügyminiszte­re, Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására 1977. de­cember 5—7 között hivatalos látogatást tett hazánkban. A burundi külügyminisztert fo­gadta Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Lázár György a Minisztertanács elnöke. A két min'szter tá’ékoztat- a egymást országaik belső helyzetéről. Naoyra értékelték népeinknek a fej'ödés érdeké­ben kifejtett erőfeszítéseit. A külügyminiszterek vélemény- cserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az afrikai kontinenst érintő problémák­ra. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve a külügyminiszte­rek megállapították, hogy az országaik együttműködését a jövőben bővíteni lehet. Az igé­nyek és a lehetőségek ismere­tében tanulmányozni fogják a kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlesztésének konk­rét lehetőségeit. Megelégedés­sel állapították meg. hogy az enyhülési folyamat tovább erősödik. A helsinki értekez­let sikeres befejezése, az ott elfogadott elvek gyakoriak megvalósítása érdekében tett lépések, valamint a most fo­Tanácskoznak a NOTQ-srszágoR külügyminiszterei A legfontosabb felszólaló Cyrus Vance volt Pdlgâr Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: A NATO-országok külügy­miniszterei tegnap délelőtt megkezdték tanácskozásukat Brüsszelben. A zárt ülés leg­fontosabb felszólalója Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter volt. Megbízható forrásból származó értesülések szerint az amerikai külügyminiszter öt témával foglalkozott. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyával kap­csolatban azt mondta, hogy ezt a viszonyt a versengés jel­lemzi. , , , A SALT-tárgyalasokat Vance úgy jellemezte, hogy már nem is tárgyalásokról van szó, hanem folyamatról és szerinte ez a folyamat egy idő óta jó irányban halad előre A SALT-folyamat a központja a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának. A siker nem garantálja ugyan a világ stabilitását, de siker nélkül nem lehet stabilitás a világon. Vance hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok eb­ben a kérdésben is hallgat szövetségeseire, osztja minden aggodalmukat és állandóan konzultál velük. A következő témacsoport a. bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokkal volt kapcsolatos. Vance azt fejtegette, hogy a nyugati szövetségesek válto­zatlanul a haderők egyensú­lyának megteremtésére töre­kednek Közép-Európában, de egyértelműen a NATO-nak lyó belgrádi találkozó bizo­nyítja, hogy Európa országai helyes úton járnak. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés térhódítása valamennyi ország és nép alapvető érdeke. A két fél teljes egyetértésben álla­pította meg. hogy az enyhülés kedvező körülményeket te­remtett a nemzeti független­ségért. a társrda'mi haladá­sért, és a békéért küzdő erők nagyfokú aktivizálódásához. E harc eredményeként új szakaszába lépett Afrika füg­getlen országainak küzdelme a tényleges nemzeti és politi­kai függetlenségért, a fajül­döző rendszerek ellen. Afrika számos független országa és népe jelentősen hozzájárul az imperializmus és a neokolo- nializmus elleni világméretű harchoz. A külügyminiszterek elítélték a fajüldöző rendsze­rek politikáját és aggodal­mukat fejezték ki az Afrika egyes részein kialakult fe­szültséggócok miatt. Támoga­tásukról biztosították a prob­lémák békés megoldására irá­nyuló kezdeményezéseket. A két fél kinyilvánította, hogy a jövőben is támogatni fogja Zimbabwe, Dél-Afrika és Na­míbia népeinek a nemzeti függetlenségért és szabadsá­gukért folytatott harcát. Hangsúlyozták, hogy az an- tiimperialista, antikolonialista harc sikerének legfőbb záloga a világ haladó erőinek egy­sége. A ké fél nagyrabecsü­lését fejezte ki, hogy a frontorszagok támogatást nyújtanak a zimbabwei haza­fias frontnak. Elítélték Dél- Rhodesia támadásait a szom­szédos országok békés lakos­sága ellen. A külügyminiszte rek megelégedéssel szóltak az el nem kötelezett országok mozgalmáról, amely egyre po­zitívabb szerepet játszik 3 világpolitikában. A két fé! támogatásáról biztosította a közel-keleti kérdés igazságos rendezésére irányuló erőfe­szítéseket. Támogatják a pa­lesztin nép harcát, követelik az Izrael által megszállt arab területek kiürítését. A két külügyminiszter kifejezte azon meggyőződését, hogy a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez a legmegfele­lőbb keret a minden érdekelt fél, köztük a PFSZ részvéte­lével megtartott genfi konfe­rencia. A burundi külügymi­niszter meghívta Púja Fri­gyest, tegyen hivatalos, bará­ti látogatást a Burundi Köz­társaságban. A magyar kül­ügyminiszter a meghívást el­fogadta. (MTI) Soarcs benyújtotta lemondását. (Telefotó: UPI—MTI—KS) Portugáliában aJ bizalmi szavazás során megbukott Soares szocialistapár i mi­nise erelnok kisebbségi kor­mánya. A 2S3 tagú parla­mentben a szocialistáknak 102 mandátumuk volt. Tőlük jobbra helyezkedett el az ón­magát szociáldemokratának nevező korábbi Néppárt 73, a Szociális Demokrata Ce trum pedig 41 képviselői hellyel. A nagyságrendben negyedik kommunista pártnak 40 mandátuma van. Ilymódon világos volt: a szocialista párt és Soares úgy maradhat kormányon, ha megkapja vagy valamelyik jobboldali párt, vagy a kom­munisták támogatását. Az események megértésé­hez vissza kell idézni a por­tugál politika válíozá ait 1974, a fasiszta rendszer bu­kása óta. Közvetlenül a fa­sizmus bukása után a portu­gál politikai inga erőben ki­leng balra. A válság első sza­kaszában a hadseregen belül baloldali forradalmi tisztek és részben ultrabaloldali ka­tonai elemek kezébe került az irányítás. A politikai szín­téren az illegális harc súlyát viselő és erős szervezeti ala­pokkal rendelkező kommu­nista párt befolyása volt a helyzet egyik meghatározó jelentőségű eleme. Joseph Luns (baloldalt), a katonai szövetség főtitkára, vala­mint az ülés soros elnöke, Ishan Sabri. Aláírták a magyar—csehszlovák árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet A Kaposvári Cukorgyár föl vesz 15 férfi, 5 női segédmunkást a kampány idejére. Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. egyoldalú előnyöket kínáló nyugati javaslatok mellett foglalt állást és elutasította a tényleges egyensúly elvét. A belgrádi tárgyalásokról szóivá Vance megerősítette az emberi jogok kérdésében kép­viselt amerikai álláspontot és nem jelzett módosulást maga­tartásában. Hozzáfűzte azon­ban: úgy gondolja, hogy a belgrádi találkozó fontos fó­rum lehet a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások folytatá­sára. Vance ezzel tulajdon­képpen azt javasolta, hogy a belgrádi találkozó befejezése után is folytassák a megkez­dett tanácskozásokat. Az amerikai külügyminisz­ter végül a NATO belső ügyeiről szólott. Megismételte az Egyesült Államok elköte­lezettségét a NATO irányában és tolmácsolta Carter elnök üzenetét, amely szerint Wa­shington mindenképpen hoz­zájárul a NATO erejének fo­kozásához. A NATO miniszteri tanács­ülése előtt az amerikai kül­ügyminiszter angol kollégájá­val tanácskozott a rhodesiai kérdésről, délután pedig kü- lön-külön fogadta a görög és a török külügyminisztert. Ko­ra délután tovább utazott a Közel-Keletre. Tardai Jenő és Premysl Strougal külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1978. évi magyar—csehszlovák áru­csere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, vala­mint dr. Václav Moravec, a Egyre súlyosabb a válság Az Olasz KP vezetősége a belpolitikai helyzetről Az Olasz Kommunista Párt vezetősége szerint a jelenlegi olasz kormány politikája egy­re kevésbé van összhangban az ország súlyos belső válsá­gával. Épp ezért egyre na­gyobb szükség van a demok­ratikus egység és szolidaritá­si kormány megalakítására: olyan kormányra, amelyben részt venne a két parlamenti Értekezlet Lusakában Kenneth Kaunda zambiai elnök megnyitó szavaival csü­törtökön a zambiai fővárosban ( megkezdődött az afrikai, Ka- rib-tengeri és csendes-óceáni I országok miniszteri tanácsülé­se. A tanácskozáson 52 ország mintegy 200 küldötte a multi­nacionális monopóliumok és a fejlődő országok közötti gaz­dasági kapcsolatok problémáit vitatja meg. Kaunda az afrikai problé­mákkal foglalkozva beszédé­ben megállapította, hogy Rho­desia legutóbbi Zambia, Mo- zambik és Botswana ellen in­tézett támadásaiért a brit kor­mányt terheli a felelősség. A rhodesiai fehértc'epes-»rend­szer vezetőjének az a célja, hogy a válságba bevonja Dél- Afríkát és a nyugati kapita­lista országokat is, és ily mó­don elmélyítse a konfliktust; időt nyerjen és támogatói se­gítségével megvalósítsa ter­veit ;| baloldali párt, s amely ele­gendő hatalommal és tekin­téllyel rendelkezne ahnoz, hogy megoldja az ország előtt tornyosuló problémákat — állapítja meg az Olasz KP vezetősége a római ülésen el­fogadott dokumentumban. A tanácskozáson felszólalt En­rico Berlinguer, az OKP fő­titkára is. Az okmány kifejezi a ve­zetőségnek a társadalmi rend nyugtalanító helyzete, a gaz­dasági válság éleződése, az állami költségvetés hatalmas deficitje, s több, állami és politikai vezetőket is érintő botránya miatt érzett aggo­dalmát. Az OKP véleménye szerint most már a kormányzó ke­reszténydemokrata pártnak kell lépnie. Többé nem odáz­hatja el, hogy véleményt mondjon a dolgok valódi ál- I lásáról. Nem tartható fenn tovább a mostani, állandóan I rosszabbodó helyzet. Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A jegyzőkönyv aláírasa után dr. Bíró' József fogadta a csehszlovák delegáció veze tőjét. A tárgyalások a kölcsö­nös barátság és együttműkö­dés szellemében folytak. Az 1978. évi árucsere-for­galmi és fizetési jegyzőkönyv­ben előirányzott kölcsönös szállítások értéke 957 millió rubel; ez 11 százalékkal ha­ladja meg az 1977-ben várha­tó árucsere-forgalom szintjét. Ezen belül a gépipari ágazat termékeinek forgalma gyor­sabban: 15 százalékkal növek­szik. Figyelemre méltó, hogy a kooperációs megállapodáso­kon alapuló forgalom részese­dése tovább bővült, mintegy 26 százalékát alkotja a teljes forgalomnak. Ebben fontos szerepet játszott a közútijár- mű-gyártásra aláírt kormány- szintű kooperációs egyez­mény. Mindkét vonatkozásban erősebb volt tehát a baloldal befolyása mint azt számsze­rű ere.e indokolta volna. Ez az ellentmondás nem sokáig tarthatott. A választásokon fl szocialisták után a két jobb­old ili párt kapta a legtöbb sz .v zatot. Ezzel a folyamat­tal párhuzamosán a balolda­li és u.trabil ’.dali tisz'.ek fo­kozatosan ki zcrultak a had­sereg irányításából. Ennek a rendkívül heves ing d zásnak a politikai ör„k éje volt a portugál kommunisták és a kormány­zó szocialista párt között ki­alakult rossz és feszült vi­sz ny amelynek gyökerei még az első szakasz balolda­li kilendülésének eseményei­hez nyúltak vissza. ■ Portugáliában ilyenfor­mán lehetetlenné vált egy hatásos pártközi megállapo­dás. A két jobboldali párt csak úgy lett volna hajlandó bizalmat szavazni a kor­mánynak, ha miniszteri tár­cákat is kap. Polgárháborús hangú fenyegető ekkel igye­kezik megakadályozni, hogy a szocialista és a kommunis­ta párt rendezze évek óta elmérgesedett viszonyát. Soa­res megtagadta a miniszteri tárcákat a jobboldaltól. Így eleve világos volt, hogy a jobboldal a kormány ellen fog szavazni. Ezzel a döntés nagymértékben a Portugál Kommunista Párt állásfogla­lásától függött. A PKP attól tette függővé támogatását, hogy a baloldali kilendülés szakaszában kivívott forra­dalmi vívmányokat a szo­cialista kormány biztosítsa. A válságos helyzetben nem sikerült a megegyezés és a tárgyalást a szocialista párt szakította meg. így történ­hetett meg, hogy a parla­mentben a kommunisták sem szavaztak bizalmat a kormánynak. Soares 159:100 arányban vereséget szenve­dett, a kormány . megbukott. A szavazás után tartott első beszédében a bukptt kormányfő a felelősséget a jobboldali pártokra hárította. ' Sőt, felvetette a fasiszta ve­szély újjáéledésének lehető-" ségét és azt is, hogy a por­tugál jobboldal »egy Pinochet karjaiba hullhat«. Jelenleg természetesen még nem le­het megítélni, hogy a hang e drámaisága mennyiben in­dokolt. Azt azonban tény­ként lehet leszögezni, hogy a fasizmus bukása, után három esztendővel Portugáliának szociáldemokrata kormánya volt, s ennek a kormánynak fő ellenzéke a jobboldalon helyezkedett el. Ebből az kö­vetkezik, hogy e kormány bukása után minden bizony­nyal csak ennél jobboldalibb kabinet veheti át a hatalmat. Amennyiben nem sikerül stabil kormánytöbbséget létrehozni, Eanes elnöknek ki kell írnia az új választá­sokat. Tíizoltószirájk idején »Csináld magad...« — Nagy-Britanniában. (Der Spiegel — KS) Szaúdi vélemény Szadisí útjáról Az Al-Mavadesz című bej­rúti hírmagazin főszerkesztő­je interjút készített Fahd szaúd-arábiai trónörökössel a Szadat elnök jeruzsálemi út- jával kapcsolatos szaúdi ál­láspontról. Fahd Ibn Abdul Aziz herceg — aki egyben a miniszterei nők első helyettese is — egyformán élesen bírál­ta mind az egyiptomi állam­főt, mind pedig a jeruzsále­mi látogatást elitélő arab or­szágokat »az arab egységben okozott súlyos károkért«. A, herceg leszögezte: Szaúd-Ará­bia soha sem ismeri el Iz­raelt. Fahd és más, a lap által ugyancsak idézett de névtele­nül maradt magas rangú szaúdi személyiségek egybe­hangzóan kijelentették: egyet­értenek Szíriával és a PFSZ- szel a Szadat izraeli útjával való szembehelyezkedésükben, de nem értenek egyet az el­ítélés módszereivel. K Soares-Siormány bukása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom