Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-23 / 301. szám

'O VJCAG PROlETAltJAfï EG YES O EJ ETERI Ara: «0 fittér Somogy! Néplap W > - ' teyvitf--*-; y.:-1? ‘-te..*?ft y* ' " .- * MSÏMPSOMOGY XXXIII. évfolyam 301. szám '■ jf ...ti'«:,,; .w;;:Vv.,. <A&i- 4« - y .V, V. . M EG Y E I .61 ZOTTSAGA N AK L A P J A 1977. december 23., péntek Nagyköveti szint G tanácskozás Belgrádban Befejeződött a találkozó első szakasza A helsinki záróokmány megvalósítása a nemzetközi enyhülés függvénye Márkus Gyula, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: Az újbelgrádi Száva kong esszusi központban csütörtö­kön délelőtt ülést tartott az eu ópai biztonsági és együttmű­ködési találkozó 2. számú szerkesztő bizottsága, s ezzel befe­jeződött a 35 ország nagykövei szintű tanácskozásának ok­tóber 4-én kezdődött első sza kasza. A találkozó most 25 napra megszakítja munkáját; a kül­döttségek január 17-én ülnek újra tárgyalóasztalhoz. A résztvevők eddig hasznos és konstruktív munkát végez­tek, feladataik jelentős részét megoldották. Összesen 44 ple­náris és 151 bizottsági ülést tartottak. Átfogó vitát foly­tattak a helsinki záróokmány végrehajtásáról, és sokoldalú­an tanulmányozták, hogy mi­lyen lépéseket kellene tenni e hosszú távú akcióprogram még teljesebb gyakorlati ér­vényesítéséhez. Ennek jegyé­ben mintegy 100 javaslatot terjesztettek elő, s mindegyi­ket megvizsgálták. Az ENSZ-közgyülés záróiilése Az ENSZ-közgyűlés XXXV. ülésszaka csütörtökre virra­dóra New York-ban befejezte munkáját. A több hónapon át tartó tanácskozássorozat ered­ményeit összegezve Lazár Mojszov — az ülésszak jugo­szláv elnöke — elmondta, hogy a napirenden 131 kér­dés szerepelt; 142-en szólaltak föl az általános politikai vi­tában, köztük hét államfő, hat kormányfő és 115 külügymi­niszter. A közgyűlés 256 határoza­tot hozott, ezek közül 161-et egyhangúlag, ellenszavazat nélkül vagy közfelkiáltással fogadott el. Lazar Mojszov előtt a záró­ülés utolsó felszólalójaként Andrew Young, a házigazda Egyesült Államok ENSZ-kép- viselője mondta el beszédét. A most véget ért ülésszakot »►több szempontból is évek óta a legkonstruktívabbnak ne­vezte. Rámutatott, hogy a vi­lágszervezet '»gyakorlatilag egyhangúlag támogatásáról biztosította a dél-afrikai nép felszabadításanak ügyét«. A Közel-Keletről szólva Szódat egyiptomi elnök kez­deményezéseit — a szeparatív tárgyalásokat előtérbe állító amerikai álláspontnak megfe­lelően — »a modem diplomá­ciatörténet egyik legbátrabb lépésének nevezte«. Young újból vitatta a köz­gyűlésnek a Közel-Keletre vo­natkozó, egyébként nagy több­séggel elfogadott határozatait, mivel azok — állítása szerint — »nem tükrözik« a térség­ben a közelmúltban végbe­ment »-reményt keltő« válto­zásokat. Ugyanakkor viszont elismerte, hogy a világszerve­zet mint testület továbbra is fontos és konstruktív szere­pet játszik a Közel-Keleten. E hét elején a delegátusok ráfértek a találkozó záródoku­mentumának kidolgozására, ami a plenáris ülések mellett szerkesztő bizottságokban és albizottságokban is folyik. Ez a munka nehéz és bonyolult, mert az összes fél számára egyaránt elfogadható okmányt kell megszövegezni, miköz­ben a részvevő államok a »►hogyan tovább?« számos kérdésében különböző néze­teket vallanak. A Szovjetunió és a szocia­lista országok képviselői - erő­teljesen hangsúlyozzák; a helsinki konferencia záróok­mánya kiállta az eltelt két és fél év próbáját, s azt egyet­len vonatkozásban sem sza­bad módosítani. Rámutatnak arra is, hogy a helsinki záró­okmány megvalósítása a nem­zetközi enyhülés függvénye, de vissza is hat arra. A belgrádi találkozó tehát január 17-én folytatódik, s munkáját — az elfogadott program szerint — február közepe táján keil befejeznie. Ezt megelőzően azonban el kell fogadnia záródokumentu­mát, s meg kell határoznia a legközelebbi hasonló jellegű értekezlet helyét és időpont­ját. Befejeződött az exportőrök értekezlete Júniusig nem drágul a kőolaj A kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) olaj­ipari miniszterei a Caracas környéki Caraballedában tar­tott értekezletükön nem tud­tak megegyezni az új kőolaj­árakban. Ezzel — közvetve — úgy döntöttek, hogy az árakat a jövő év júniusában megren­dezendő értekezletükig nem emelik. A tanácskozásról kiadott közlemény, úgy látszik, arra utal, hogy a kőolajkitermelő országok — nem akarván megkockáztatni az árrögzités és az áremelés hívei közötti szakadást — inkább nem hoz­tak határozatot. A hivatalos közlemény megjegyzi, hogy a legközeleb­bi miniszteri szintű értekezlet tét 1978. június 15-én tartják, egyelőre még meg nem hatá­rozott helyen. (Kommentá­runk a 2. oldalon.) .A legközelebbi értekezletig az OPEC tagországai által ki­termelt kőolaj barrelenkénti ára 12,70 dollár marad. Megállapodás az NDK és az NSZK közölt Berlinben csütörtökön a két fél levélváltásával eredménye­sen befejeződtek a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság hivatalos tárgyalásai az NDK-beli Marienborn és az NSZK-beli Helmstedt határ- állomás közötti — az NSZK és Nyugat-Berlin között tran­zitforgalomra is használt — közúti átkelőhely bővítéséről. K megállapodás értelmében a mintegy egy kilométeres út­szakaszt 6 sáv széles autópá­lyává építik ki. Az útépítési munkák 1978-ban kezdődnek. A megállapodásról Berlin­ben rövid közleményt adtak ki. A határátkelőhely bővítésé­ről október 26-án kezdődtek tárgyalások Berlinben. A megállapodást e »fordulóban« dolgozták ki. A további tár­gyalásokat januárra tervezik. Minősítik a csöveket kg* », Korszerű elektromos laboratóriumban vizsgálják a kési eső­veket a Kaposvári Elektroncsőgyárban. E vizsgálat alapján minősítik őket. Aláírták a jövő évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Bíró József és Nyikolaj Patolicsev nyilatkozata Moszkvában csütörtökön ünnepélyes keretek között irta alá dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Nyikoíaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere az 1978. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmi jegyzőköny­vet. A jegyzőkönyv az 1975. decemberében aláírt ötéves — 1976—80-ra szóló — magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények elő­irányzatai alapján szabja meg a jövő évi áruszállítási programot. Az előirányzott árucsere- forgalom meghaladja a 4,2 milliárd transzferábilis ru­belt, szemben az ez évi 3,7 milliárddal. Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között épülő gázvezeték elké­szítésében történő magyar részvéte' tovább növeli az árucsere-forgalmat, ezzel az együttes érték mintegy 4,4 milliárd rubel. Lebegés a Szaljut—6-ban „Tajmir—2” két óriás Ölelésében A súlytalanság előnyeit mu­tatták be csütörtökön délután a moszkvai televízió nézőinek a Szaljut—6 űrállomás utasai. Nemcsak Romanyenko és Grecsko lebegett szabadon az űrállomás belsejében: a tele­víziós kamerát is hagyták sza­badon lebegni, így az időn­ként más képet mutatott, mint amire számítottak. A két űrhajós vidáman for­golódott a levegőben — Grecs- ko tréfából »átúszott« az űr­állomás egy másik helyiségé­be, ahol a világűrben tett ki­rándulásnál használt félmerev öltözékek vannak. Mivel az öltözékek »megállnak a lábu­kon« — pontosabb az űrhajó­sok ülő helyzetbe formálták őket — a képen egyszerre há­rom »ürutas« látszott. A földi irányítóközpont kép­viselője meg is jegyezte: íme »Tajmir—2« — ez Grecsko rá­dió hívóneve — két óriás öle­lésében ... Egyébként végzik a napi munkát a Szaljut—6 űrállo­máson — az előre meghatá­rozott program szerint. A koz­monauták munkanapja a szerdán magyar idő szerint este tíz órakor végződött, s a napirenden a föld felszíné­nek megfigyelése szerepelt. Az űrhajósok érdekes megfi­gyelésekről számoltak be a földi irányítóközpontnak, s ott megkezdték már az ada­tok feldolgozását is. A Szaljut—6 energiaellátá­sa hosszú időre biztosítva van, az újfajta napelemekkel szük­ségtelenné vált a korábbi ma­nőverezés az energiatelepek feltöltésére. Míg korábban a napelemek megfelelő orientá­lásához az egész űrállomást megfelelő irányba kellett for­dítani, az új megoldással csu­pán a »szárnyak« mozdulnak el a Nap félé. Szélesebb alapon, szervezettebben Több millió forint értékű társadalmi munka Ülést tartott tegnap délután a Kaposvári Városi Ta­nács. A testület tájékoztatót hallgatott meg a nők gazda­sági és szociális helyzetének javításáról szóló határozatok végrehajtásáról. Megtárgyalt a a tanacs és a végrehajtó bi­zottság munkájáról szóló beszámolót és elfogadta a testü­let, a tanács és a vb 1978. évi munkatervét. Megvitattak a társadalmi munka szervezésének tapasztalatait is. Hasznot és rangot jelent a társadalmi munka — írtuk a közelmúitban, s ez a Kapos­vári Városi Tanács tegnapi ülésén ismét bebizonyosodott. A szervezés, az előkészítés, majd az ezt követő önkéntes munka valóban jó volt: előse­gítette a fejlesztési lehetősé­gek kiterjesztését. Ügy is mondhatnánk : a társadalmi munkák révén szebb lett Ka­posvár. Hozzájárult a lakos­ság életkörülményeinek javu­lásához, hiszen ezeknek az erőforrásoknak a feltárása s felhasználása a jobb kommu­nális, kulturális és egészség- ügyi ellátásban is jelentkezett. Bármily furcsán hat — hi­szen gyakorta halljuk a tár­sadalmi munka eredményeit, politikai jelentőségét méltató híreket —, Kaposváron tulaj­donképpen a város közüifetei- nek és lakosságának önkéntes munkájának nincs nagy múlt­ja. A fordulópont a centená­rium éve volt: bebizonyoso­dott, hogy a vállalatok és a kaposvári emberek készek — önként — a varos fejleszté­sében való teuekeny részvé­telre. S épp így sikerült el­jutni odáig, hogy az V. ötéves tervidőszakban a társadalmi munka korábbinál hatéko­nyabb szervezését és haszno­sítását tűzték ki célul. Átfo­gó terv készült; s a felhívá­sok már azt is megjelölik: melyek azok a feladatok, ame­lyeknek megoldásában a tár­sadalmi munka fokozott sze­repet kap. A gondos előkészítésnek meglett az eredménye. Na­gyobb arányban vállaltak társadalmi munkát az üze­mek és az intézmények dol­gozói, a szocialista brigádok és a város lakossága. Mindez így talán tűi általános, de az az igazság, hogy az önkéntes munka eredményei nem egy­szer olyan apró részletekben je:ennek meg, amelyeket csak az tud értékelni, aki végezte és aki az egész folyamatot né­zi. Külön is érdemes azonban megemlíteni — hiszen ez eset­ben egyáltalában nem apró­ságról van szó —, hogy a vá­rosi tanács a társadalmi tá­mogatásra a gazdasági szer­vezetekkel bt éure nólo meg­állapodást kötött, s ezeknek eredményeként 16 millió fo­rint pénzbeni támogatást vál­laltak a gyermekintézmények fejlesztésénél és fenntartásá­nál. A szocialista brigádok' több millió forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá a bölcsődék, óvodák és iskolák fenntartásához. Mindent összevetve: az 1976. évi társadalmi munka és tár­sadalmi támogatás értéke IS,4 millió forint volt. S, legalább ennyi lesz az idei teljesítés is. Sokat kellett ezért dolgozni: a közcélú társadalmi munká- koif például 650. ezer órát. Mindez — hangzott el a végrehajtó bizottság tegnap délutáni ülésén — nem je­lenti a lehetőségek teljes fel­tárását. Az irányító és szer­vezőmunkát a jövőben — szé­lesebb alapokra helyezve — tovább javítják. A társadalmi munka tervezését például majd a tanácsi tervekkel pár­huzamosan végzik. Ez bizto­sítja a gazdasági feladatok jobb összehangolását és a ha­tékonyabb előkészítést. A társadalmi munka ma már a tanácsi gazdasági te­vékenység része. A már em­lített rangot azonban nem­csak ez biztosítja; megítélésé­nél legalább ekkora súllyal esik a latba a kaposváriak ál­dozatkészsége is. Mint dr. Bíró József as MTI moszkvai tudósítójának adott nyilatkozatában, , alá­húzta: az új jegyzőkönyv a kétoldalú külkereskedelmi kapcsolatok sokoldalú, ered­ményes fejlődése tükrözi, elő­segíti a kölcsönös lehetőségek továbbfejlesztésének kimun­kálását — Az 1978. évi árucsere-for­galmi jegyzőkönyv előkészíté­se során arra törekedtünk — mondotta —, hogy az orszá­gaink párt- és állami veze­tőinek találkozóin elfogadott és az együttműködésünk fej­lesztését meghatározó elvek­nek megfelelően, az érvényes egyezményeknek a jövő évre előirányzott kiviteli és beho­zatali terve alapján biztosít­suk a külkereskedelmi for­galom kölcsönös bővítését, elő­segítsük az országaink közötti munkamegosztás elmélyíté­sét. A munka során nagy fi­gyelmet fordítottunk az el­múlt évek tapasztalataiból származó következtetések ér­vényesítésére, a problémák megoldására. Természetesen ilyen méretű forgalom mellett nem lehet százszázalékosan megtartani a hosszú lejáratú előirányza­tok minden egj»es tételét. Ese­tenként változnak a szükség­letek, a termelési kapacitá­sok sincsenek mindig össz­hangban a kereskedelmi elkép­zelésekkel, néha hiányzik a megállapodás műszaki vagy a kereskedelmi feltételekről. Fz mind olyan kérdés, ami ne­hézségeket okozhat az árucse­re-forgalom vonalának és áruösszetélelének gyakorlati meghatározásában. Az ilyen okok miatt mindkét réezről akadt néhány olyan igény, amelynek teljes kielégítését ma még nem tudjuk megolda­ni. Ezeket kölcsönös levélvál­tásban rögzítettük és az év folyamán keressük a lehető­ségeket megoldásukra. íFolytatás a 2. oldalon) )

Next

/
Oldalképek
Tartalom