Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

Elektronika ax üzemszervezésben? Egy találmány bölcsőjénél Könnyű volna azzal kezde­ni: világraszóló találmány. Az egész mezőgazdasági üzem- szervezést új alapokra helye­ző megoldást dolgozott ki két kaposvári fiatalember. Másfél évi munkával az egész terme­lési folyamatot egyidőben fi­gyelemmel kísérő és regiszt­ráló műszersort hoztak lét­re ... Lehet, hogy mindez igaz, és akkor egy évszázad múltán ez a cikk lesz egy új talál­mány megszületésének első dokumentuma. Csakhogy fenn­áll az ellentétes lehetőség is: nálamnál sokkal hozzáértőbb emberek közt sem akad, aki Matuca József elgondolását ma többnek tartaná érdekes lehetőségnél, ö maga is — bár hisz találmányában — kísér­letről beszél. Először arra kerestem pél­dákat, miért is vetődhet föl egyáltalán ma a mezőgazda­ság üzemszervezésének meg­újítása. Matuca József szerint az utóbbi évtizedben a mező- gazdasági gépek gyorsabban fejlődtek, mint munkájuk ha­tékonysága, szervezettsége. — Ipari üzemekben már a másodpercekkel is számolnak; a mezőgazdaságban olykor még az órák, sőt fél napok is elfolynak. Egy váratlan gép­hiba esetén órákba telik, míg a táVoli táblától a mű­helyig jut a hír, majd onnan vissza a szerelő és a pótal­katrészt Ugyancsak lassú a megol­dás, ha például a vetőbrigáC- hoz nem érkezik meg idejé­ben a vetőmag. Valaki elsza­lad beszól, ott utánanéznek miért nem ment ki a kocsi... Mindkét esetben sok a kény­szerpihenő. Ez pedig az üze­men belüli információáramlás lassúságára utal Megoldatlan a határban dolgoz» gépek munkájának folyamatos fi­gyelése. Tartják-e az optimá­lis sebességet? Vonuláskor mennyi a kiesett idő?... Sok fontos következtetéshez adna alapot az is, ha egy-egy kampánymunkát utólag min­den táblára, gépre, annak minden egyes üzemórájára le­bontva lehetne elemezni. Ez egyebek közt elejét venné sok felelősségáthárításnak is. »■Te nem küldtél embert... nem készítettétek föl jól a gé­peket ...- A hasonló állítások utólag alig ellenőrizhetők. A példák sohasem bizonyí­tanak, csupán illusztrálnak. Mindebből mégis következik a mezőgazdaság üzem- és munkaszervezésében sok még a döccenő. — Mi hozhat megoldást? — Voltaképpen egy adó— vevő berendezést konstruál­tunk, amelynek segítségével a traktoros jelezheti szervezési vagy műszaki hibákat, a vo­nulást, a pihenőidőt a tsz- irodán levő diszpécserközpont­ba. Ugyanitt egy monitoron figyelemmel kísérhető a gép teljesítménye és sebessége is. — Mennyivel több ez egy szokványos és már több he­lyen használt rádióadó—vevő­nél? — Az egyszerű adó—vevő becsapható, hiszen az adato­kat csupán »bemondás alap­ján« közvetíti. A mi gépünk­ben a traktoros hiába jelez vonulást, ha nulla a sebes­ség ... Ennél persze sokkal lényegesebb, hogy képes rög­zíteni, sőt számítógépre vinni a beérkezett információkat. Ez lehetővé teszi, hogy pon­tos “szervezési térkép« ké­szüljön egy-egy kampány- munkáról. Akár táblánként is összegezhetővé válnának így a veszteségidők. Pontos összefüggéseket lehetne föl­tárni a munkasebesség és munkaminőség vagy a telje­sítmény és az üzemanyag-fel­használás között... A lehető­ségek sora hosszú. — Hol tartanak a kísérle­tekkel? — A nádudvari termelési rendszer (ennek kaposvári al­központjában dolgozom) anya­gilag is segíti kísérleteinket. A masina prototípusa már kész, sőt egy ízben már ki is próbáltuk, igaz, még csak sze­mélyautóba szerelve. — Mi a következő feladat? — A neheze csak most. majdnem kétévi barkácsolás és kísérletezés után követke­zik. A műszerügyi kölcsönző­szolgálattól a “nyúzópróbák­hoz« szükséges milliós műsze­reket kell beszereznünk, meg kell szervezni a berendezés munka közbeni kipróbálását. Mindehhez rengeteg embert kell meggyőzni, ha úgy tet­szik: föllelkesíteni. Eszközün­ket szeretnénk szabadalom­ként is elfogadtatni. Nem a “dicsőségért«, egyszerűen csak azért, mert így könnyebben kaphat zöld utat a további munka. — Ügy gondolom, a fez­ek nagy részében még nin­csenek meg a feltételei az ilyen magas fokú munkaszer­vezésnek ... — Ha csak akkor kezdünk új megoldást keresni, mikor már megvannak a feltételek, késő lesz... — Több évi munka, győz- ködés, sőt kedvszegő vita. Mit remél cserébe mindezért? — Hogy elismerik a megol­dás hasznát, és módot adnak arra, hogy tovább dolgozzam rajta, nem csupán munkaidőn kívül... Hogy végül is jó-e ez az elgondolás, megvalósítható-e a lehetőség, nehéz eldönteni. Nem áll rendelkezésünkre pontos mérés az új irányítási módszer várható hasznáról, gazdaságosságáról. Valószínű­nek látszik, hogy létszámmeg­takarítást és a vezetői mun­ka hatékonyabbá válását le­hetővé teszi, ugyanakkor egy ma még nem létező univer­zális szakembertípust kíván. Alighanem csupán az agronó­miához, műszaki kérdésekhez és számítógép-technikához egyaránt értő szakemberek képzésének megszervezéséhez több évre volna szükség. Ugyancsak kérdéses, hogy milyen következményekkel járna egy a munkafolyamato­kat összehangoló, »irányító­gép* meghibásodása. Az új rendszer sokkal bonyolultabbá tenné a munkák irányítását, márpedig egy bonyolultabb szerkezet eleve nagyobb hiba- lehetőséget rejt. Vajon vállal- ható-e az üzemi méretű káosz, amit egy ilyen gép zavara okozhat? Tucatnyi kérdőjel. Mond­hatná valaki, ezek a kérdő­jelek törvényszerűen ott vol­tak a legnagyobb találmányok bölcsőjénél is, s hogy az új megoldások alkalmazása elő­ször mindig megvalósíthatat- lannak látszik, és mindig is voltak kétkedők... Mindez igaz, mégsem hiszem, hogy a fenntartások nélkül előlege­zett bizalom, vagy a kritikát- lan lelkendezés többet segíte­ne a fiatal kísérletezőknek, mint a bizonyításra módot adó vita. Matuca József és társa ta­lán nagy feltaláló, talán csak jólismert elveket alkalmazó barkácsoló. Fáradtságot nem ismerő kísérletezésük azonban megbecsülést és támogatást érdemel. Az »elektronikus üzemszervező« jövőjéről az idő dönt Bíró Ferenc Fiatal határőrök fogadalomtétele „FeHiarsogint eskümet az égig...” Szegleti Károlyné. Fiához és a többiekhez is szól. Neki erre »joga« van. Nagyobbik fia, Károly, néhány évvel ezelőtt itt volt határőr Nagyatádon, s kiváló minősitéssel szerelt le. Negyedszázada férje is itt teljesített szolgálatot és ki­váló határőrként szerelt le. Az esküt tett fiatalok nevében Tóth Géza határőr válaszolt a parancsnokoknak, a vendé­geknek és a hozzátartozók­nak. Néhány hetes, fiatal határ­őrök... Tudják, hogy egysé­gük — ahol most ismerkednek a szolgálat alapelemeivel — idén nyerte el az élenjáró cí­met. Azt kívánják munkájuk­kal, szolgálatukkal elősegíteni, hogy az egység megőrizze a címet S hogy ez így lesz, erre nem csupán az eskü ünnepélyes pillanatai jelentenek biztosí­tékot. Néhány nappal ezelőtt hajtották végre az első lövé­szetet Többségük jó, illetve kiváló eredménnyel lőtt. Ko­molyan készülnek, a szolgála­tot mindenkor az eskü szelle­mében fogják teljesíteni. Sx. I» Felavatták Veszprémben az Országos Oktatástechnikai Központ új székházát Kürtszó harsan. Czifra Jó­zsef főhadnagy tesz jelentést az elöljáró parancsnoknak, Németh László alezredesnek: az egység eskütételre felsora­kozott Hozzák a csapatzász­lót, majd Hevér Péter őr­nagy, politikai helyettes be­szél a fiatal határőrökhöz. — Esküszöm...! Maga és társai nevében Su­lyok István fiatal határőr fo­gadja meg, hogy az eskü szel­lemében élnek, s teljesítik ka­tonai kötelezettségeiket Ezt követően Németh László al­ezredes köszönti az esküt tett fiatal határőröket, s kéri, hogy védelmezzék, őrizzék határain­kat becsülettel. — Felharsogom eskümert az égig... A Szegleti Zoltán határőr által elmondott vers különös hangsúlyt kap. S nemcsak azért, mert Szendrei József költeményén kívül kevesen foglalták még így össze az es­kü jelentőségét Az ünneplők soraiban ott vannak a szü­lők, s ott van sok vendég is: György Antal, a nagykanizsai városi—járási munkásőr egy­ség parancsnoka, Leonyid Osztrikov százados, a meghí­vott szovjet katonák parancs­noka, néphadseregünk, a ta­nács, a KISZ, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A város fiatal kommunistái nevében Horváth Ferenc, a nagyatádi városi KlSZ-bizott- ság titkára üdvözölte az esküt tett határőröket, s kéri : tel­jesítsék a szolgálatot becsü­lettel ... Meghatottan beszélt a lak­tanyaudvaron álló fiatalokhoz i Az Országos Oktatástechni­kai Központ új székházát avatták szombaton Veszprém­ben, s ezzel végleges helyére magas technikai színvonalon berendezett laboratóriumokba került az a tudományos in­tézmény, amelyet négy évvel ezelőtt a magyar kormány, az Unesco és az Egyesült Nem­zetek fejlesztési programja — az UNDP — megállapodása alapján hoztak létre. Az ava­tóünnepségen részt vett az Unesco delegációja, és az UNDP képviselője is. Polinszky Károly oktatási miniszter beszédében hangoz­tatta, hogy az Országos Okfa- , tástechnikai Központ máris jelentős eredményeket ért cl. Egyedülálló — nemzetközi érdeklődésre is számottartó — I pedagógus képzési és tovább­képzési rendszert dolgoztak ki, amely elsősorban az oktatás- technikai eszközök mind szé­lesebb körben való alkalma­zását szolgálja. A közoktatás­hoz audiovizuális oktatócsoma­gokat készítettek, s mindezzel egyidőben létrehozták az ok­tatástechnikai képzés bázishá­lózatát. Feladataik között egyenlő arányban szerepel a kutatás és a képzés, hiszen a kettő csak együtt szolgálhatja az oktatás korszerűsítését, fej­lesztését. Az oktatás hazai fejlesztése mellett az országos oktatás- technikai központ szakértők­kel, továbbképzéssel és tech­nikai eszközökkel segít majd a fejlődő országoknak. 2200 fiatalt várnak a szakmunkásképzők Csütörtökön és pénteken f mindenki az országgyűlés ese- ' menyeire figyelt. Mindannyi­unk sorsát befolyásoló kérdés­ről, az ország költségvetéséről folyt a vita. E téma szorosan összefügg a másik napirend­del, az állami vállalatokról szóló törvénnyel. Csak úgy ja­vulhat gazdasági mérlegünk, ha a vállalatok, szövetkezetek évről-évre többet tesznek az asztalra. Ez pedig — a mun­kaerő-helyzetet figyelembe vé­ve — csak a hatékonyság gyor­sabb ütemű növelésével lehet­séges. Ehhez föl kell tárni a vállalati szervezetben levő el­lentmondásokat, s a tartaléko­kat. Ehhez nyújt segítséget az új törvény, ezt hangsúlyozta hozzászólásában a Somogy me­gyei képviselőnő is. Milyen tartalékok jobb ki­használásáról lehet szó? Erre — szinte »rímelve« az ország­gyűlésen elhangzottakra — részben feleletet kaphatunk, át­tekintve a hét somogyi króni­káját. Új üzemcsarnok épült Nagyatádon a cérnagyárban, termelékeny automatákkal. Ezek a munkát jócskán meg­könnyítik. Üj üzemrészt avat­tak az elektroncsőgyárban is Kaposváron; itt főként a gyor­sabb, pontosabb gyártáshoz ké­szítik elő az üvegballonokat é: állványtárcsákat. A hatékonyság növelésének több emeltyűje is van, közülük csak egy a technika korszerű­sítésére. Ide tartozik még a szilárd, hosszú távú, érdekelt­ségi rendszer megteremtése, a jó ösztönzők és a munkahelyi megbecsülés. Ezt megteremteni nem is könnyű dolog. Sohasem lehet elég korán kezdeni. Ezért kötött szerződést a héten a So­mogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalat a szakmunkásképző intézetekkel. A megállapodás­sal nemcsak az állandó mun­kaerő-utánpótlást akarják tar- tósabb alapra helyezni, hanem a frissen végzett, ifjú szak­munkásokat több szállal is szeretnék a vállalathoz kötni. Egészen más az, ha a még egé­szen fiatal, tizennégy éves fi­úk — belépve az intézet ajta­ján — érzik, hogy a vállalat­nál számítanak rájuk, megvan a helyük és a vállalati közmű­velődési munkában is részt kaphatnak. A gyerekek egy- egy brigáddal együtt dolgoz­nak. Itt nemcsak az egyes munkafogásokat ismerik meg és sajátítják el, hanem felelős­séget is vállalnak és átélik jö­vendő munkássorsukat. Ez a kezdeményezés nemcsak gya­korlati szakmai ismeretek mi­att jó a gyerekeknek, hanem a közéletnek is egyfajta iskolá­jává válhat A hatékonyságot — ami ma az országban első számú gaz­dasági-társadalmi szükséglet — a munkavégzés biztonsága is számottevően növeli. A beteg- szabadságon, üzemi baleset kö­vetkeztében otthon maradók | munkáját senki sem végzi el, s ez az üzemnek tetemes kár. Az is fontos, hogy az egészsé­ges és biztonságos munkafelté­telek olyan lelki többletet — bizalmat, nagyobb munkaked­vet — jelentenek, amelyről le­mondani nem lehet. Ezt álla- ; pította meg az SZMT a héten, azon az ülésen, amelyen átte­kintették a megyei munkavé­delem helyzetét Olyan téma ez, amelyről nem lehet eleget szólni. A megye- szerte megindult rekonstruk­ciók nyomán új, korszerű au­tomatákat szerelnek több üzemben; ezek kezelése bonyo­lultabb, és a nagyobb teljesít­mény miatt súlyosabb balesetet tudnak okozni. Ezért a baleset- mentes munkának minden föl­tételét meg kell teremteni. Nemcsak az állandó és korsze­rűsített védelmi oktatások megszervezésére van szükség, hanem a vállalat beruházási kereteiből mindig kell juttatni (és nem kiszorítani) pénzesz­közöket erre a célra. Néhány helyen ugyanis a védőberende­zéseket, a technológiai folya­mat biztonságosabb megszerve­zését követelő szakemberre ferde szemmel néznek, mond­ván: fölöslegesen viszi a pénzt. Ezek a vállalatvezetők elfelej­tik: ami elvész a vámon, meg­térül a réven. Kétnapos rendezvényen lát­ta vendégül a történelemtaná­rokat, üzemi krónikaírókat, a szocialista brigádok tagjait és I más érdeklődőket a megyei le- ; véltár a hét elején. A rendez- I vény célja, hogy a magyar tör­ténelem és a múlt kutatásnak egyes izgalmas kérdéseit a szé­lesebb szakmai és közvélemény elé vigyék. S mind a helyisme­reti, mind az átfogóbb igényű tudományos kutatások ered­ményei részt kapjanak a so­mogyiak történelmi gondolko­dásának, műveltségi színvona­lának emelésében. Csupor Tibor Megjelent a Somogy me­gyei pályaválasztási tájékoz­tató. A füzet azokat a szak­mákat ismerteti, amelyekre különösen nagy szükség van a megye ipari, építőipari üze­meiben és a mezőgazdaság­ban. A következő hetekben haszonnal forgathatják azok, akiknek most kell dönteniük a továbbtanulásról. A nagy gond, a pályavá­lasztás 3800 általános iskolást foglalkoztat az idén. A szak­munkásképzők várják a leg­több fiú és leány jelentkezé­sét. A 2200 hely azt jelenti, hogy itt tanulhat tovább az általános iskolát végző fiáta- lok 54,5 százaléka. A vállalatok igénye az idén is jóval nagyobb volt ennél: a megyében összesen 3942 fia­tal szakmunkásképzőbe való beiskolázását kérték. Ezt az igényt azonban lehetetlen ki­elégíteni, hiszen nem is vé­geznek ennyien az általános iskolákban. Épp ezért — a megye általános gazdasági fejlődését figyelembe véve — a lehetőségek határai között arányosan osztják el az ága­zatok és vállalatok között a beiskolázható létszámot. Ily módon azonban csak a fog­lalkoztató szervek bejelentett igényének 50—55 százalékát tudják kielégíteni. Az igények kielégítésénél figyelembe ve­szik a városi tanácsok és a járási hivatalok javaslatát és ennek alapján rangsorolnak. Nagy .figyelmet fordítanak ar­ra, hogy a megye fejlődése szempontjából fontos vállala­tokhoz minél több ipari ta­nuló kerüljön. Kiemeltén kezelik az építő­ipar igényeit. Építőipari szak­mára az idén 556 fiatal je­lentkezését várják. A fiata­loknak több mint a fele a minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatokhoz kerül. A tanácsi építőipar 19, az ipari szövetkezetek 20, a termelő- szövetkezetek 7, a magánkis­ipar pedig a tanulók 3 száza­lékát kapja. Ebben az évben a tavalyinál több, összesen 620 lány jelentkezését várják a különböző szakmákban. Az új tanévre nemcsak a most végző általános iskolá­sok jelentkezését várják: a be­tanított és segédmunkások szakmai képzésének fontossá­gára is felhívták a vállalatok figyelmét. A szeptemberben kezdődő új tanévben összesen 850 dolgozó szakmai képzését vállalják a megye szakmun­kásképző iskolái. A megye szakközépiskolái­nak egy részében szeptember­től változik a képzés módja, s azok a fiatalok, akik a kö­vetkező tanévben kezdik el a tanulást, négy év múlva az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkásoklevelet is kap­nak. A Kaposvári Gépészeti Szakközépiskolában például esztergályos, géplakatos, vas- és fémszerkezeti lakatos szak­mák között lehet választani. A Móricz Zsigmond Mezőgaz­dasági Szakközépiskolában megkezdik az állategészségőr- képzést. A Kinizsi Pál Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban pedig cukorgyártószak- munkás-oklevelet kapnak a fiatalok. Tabon mezőgazdasági gépszerelő, Balatonbogláron pedig szőlő- és gyümölcster­mes ztőszakmunkás-vizsgát tesznek négy év múlva a diá­kok. Jelentős változás lesz a gép- és gyorsíróoktatásban, mivel az 1978/79-es tanévtől új tan­terv szerint működnek az is­kolák. Â heti háromnapos ta­nítást fölváltja a heti hatna­pos tanítás, s az új tanterv a közgazdasági szakközépisko­lák I—II. osztályában tanított közismereti és szakmai tan­tárgyakat is felöleli. Két év befejezése után lehetőségük lesz a fiataloknak arra is, hogy különbözeti vizsgával a közgazdasági szakközépiskola III. osztályában folytassák ta­nulmányaikat. A tájékoztató füzetet min­den iskolába eljuttatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom