Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
i@!e]ezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A vállalatok önállóságát a törvényjavaslat úgy fejezi ki, hogy azok az állam tulajdonában lévő, rendelkezésükre bocsátott eszközökkel és a náluk foglalkoztatott munkaerővel a törvényben meghatározott módon és felelőséggel önállóan gazdálkodnak. E feladataik ellátásához a törvény részükre szervezeti, gazdasági és jogi önállóságot biztosít. Más szóval: a vállalat jogi személy. Ennek tartalmát az adja meg, hogy a vállalatot tevéken3’sége körében megilleti minden olyan jog, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. Így a vállalat a népgazdasági tervvel összhangban maga alakítja ki tervét. Bevételeiből fedezi a kiadásait és eredményéből saját alapokat képez. megbecsülésben. Általános a vélemény — és ez a társadalmi vitákon is kifejezésre jutott —, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Ezt a törvényjavaslat figyelembe veszi Előírja, hogy a vállalat — szervezeti és működési szabályzatában és kollektív szerződésében — állapítson meg e szervezeti egységek számára külön elszámolási és ösztönzési rendszert. Ennek kerekében biztosítani kell a szükséges gazdálkodási önállóságukat, felelősségüket és azt hogy közvetlenül legyenek érdekeltek gazdasági és fejlesz I tési tevékenységük eredmé ' nyességében. Másik fontos kérdés a trösztökre, illetve azok vállalataira vonatkozik. Ismeretes, hogy a trösztök — mint több vállalat szoros gazdaság' együttműködését és íejlesztéDr. Korom Mihály A törvényjavaslat ezért írja elő, hogy a vállalat részére — gazdálkodásával kapcsolatban — az önálló gazdálkodás és felelősség elvének meg felelő jogokat kell biztosítani; különösen a saját erőből történő beruházás, a műszaki fejlesztés, a szellemi és anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel való gazdálkodás, a vállalati árképzés, a beszerzés és értékesítés, a vállalati szervezés, a kereskedelmi, a pénzügyi és kooperációs kapcsolatok területén. A vállalati törvényben nem lehet valamennyi vállalati jogot tételesen felsorolni, csak a legfontosabbakat — mondotta az igazságügy-miniszter. — Ügy is mondhatjuk, hogy a garanciális jogokat. Ezek mégis nagy jelentőségűek, hiszen elősegítik a vállalat jogi helyzetének, termelési és forgalmi kapcsolatainak egyértelmű megítélését, a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodást. A gazdálkodás biztonsága megköveteli annak kimondását is, hogy a vállalatok eszközeit elvonni csak meghatározott feltételek esetén lehet. Ezek a feltételek szigorúak. A törvény azonban számol a gazdasági élet bonyolultságával és ezért nem merevíti meg a gyakorlatot — A törvényjavaslat — hangsúlyozta Korom Mihály — általános követelményként írja elő, hogy az állami vállalatok mindegyike olyan belső irányítási és elszámolási, érdekeltségi rendszert alakítson ki, amely biztosítja a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növelését, valamint a vállalati dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének fejlesztését Gyakorlati tapasztalatok alapján jutót- } tunk azonban arra a felismerésre, hogy helyes, ha az említett általános előírás mellett a törvény külön szabályozza az egyes vállalatok kötelékébe tartozó, de területileg elkülönülő szervezeti egységek helyzetét. Ezek a gyárak, gyáregységek stb. — tisztelet a kivételnek — ma sok tekintetben az anyavállalatok mostohagyermekeinek tekintik magukat, vagy a »központok« annak tartják őket Sokszor joggal érzik úgy, hogy nem részesülnek az őket megillető jogokban, anyagi és erkölcsi Somogyi Néplap sét szolgáló szervezetek — létjogosultságát a szocializmusban is elismerjük. Ha a tröszt és a hozzá tartozó vállalat is jogi személynek számít, hogyan lehet biztosítani tröszti méretekben a központi irányítást és ugyanakkor a megfelelő vállalati önállóságot? Nehéz kérdés. Csak úgy érhető el, hogy mindkét irányban korlátozásokat írunk elő. Ez azonban csak olyan határig mehet el, mely nem teszi kétségessé, hogy a tröszt — mint gazdálkodó szervezet — felelős az általa irányított vállalatok összességének, tehát az egész tröszt hatékony gazdálkodásáért. A tröszti vállalat önállósága ezért korlátozottabb, mint az önálló vállalaté, de nagyobb, mint egy vállalati gyáregységé. A vállalatokat ezért a tröszt egészének érdékei szempontjából is néznünk kell. Ugyanakkor nem helyeselhető, ha a tröszt saját irányító és rendelkező szerepét úgy fogja fel, hogy vállalatainak jóformán semmiféle mozgási szabadságot nem engedélyez; és helytelen az is, ha a vállalatok között a jövedelmek elosztásában olyan »egyenlőséget-« valósítanak meg — már amit a trösztök megtehetnek, hogy a rosszul dolgozók nem érzik igazán a következményeket, mert a jól dolgozók rovására mindenkor megkapják a kiegyenlítést. Ezért írja elő a tör- -vényj avaslat, hogy a belső irányítási rendszer a trösztöknél is biztosítsa a hozzájuk tartozó vállalatok szükséges gazdasági önállóságát, felelősségét és érdekeltségüket a tröszt és a saját munkájuk eredményességében is. A törvényjavaslat külön vállalati típusként szabályozza a közüzemi vállalatokat. A közüzemi vállalatok kategóriájába főleg az energiaszolgáltatást (villany, gáz), a vízellátást, a fürdő és köz- tisztasági szolgáltatást, a helyi közlekedést, a távfűtést, valamint az egészségügyi és a kulturális szolgáltatást ellátó vállalatokat soroljuk. A lakosságnak ezekkel van a legtöbb gondja-baja. Ezek a vállalatok léptek fel korábban — jellegük tisztázatlansága folytán — hatósági szerepben és módszerekkel. Ez a »jogkörük-« a polgári törvény- könyv megalkotásával megszűnt, illetőleg a hatósági tevékenységben csak közremű ködnek. Szeretném azonban nyomatékosan kiemelni, hog> e vállalatok tevékenységére nem az elmondott negatívumok a jellemzők, hanem az hogy egvre magasabb színvonalon látták el nem könnyű szolgáltatási feladataikat Hogv a jövőben még kötődjenek a lakosság ellátásához, részükre — a törvényjavaslat érte’mében — szolgáltatási kötelezettsége' lehet előírni. A törvényjavaslat megerősíti azt az eddig is érvényben levő szabályt, hogy a vállalat felelős vezetője az igazgató, aki meghatározott keretek között önállóan és I egyéni felelősséggel látja el megbízatását. Ezen az elven nem változtat az sem, hogy fontos követelmény: az igazgató támaszkodjék fokozottabban a vállalat többi vezetőire, az egész kollektívára, ét szorosan működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. A~ új szabályozás kimondja azt is, hogy a számára biztosított jogokat és előírt kötelességeket az igazgató az állam megbízásából gyakorolja illetve teljesíti. Olyan kérdésekről van szó, mint a vállalati tervek meghatározása, a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak, eszközeinek hatékony felhasználása és gyarapílása, a társadalmi tulajdon védelme, a vállalati ár- és üzletpolitika meghatározáséi, a szerződések megkötése és a szerződési fegyelem betartása, a belső ellenőrzési, információs és számviteli rendszer megszer- I vezése, a vállalat mérlegének megállapítása. A dolgozók részvétele A törvényjavaslat — mondotta a továbbiakban — külön szabályozza a vállalati dolgozók részvételét a vállalat irányításában. A szocialista demokrácia, a közügyekben való cselekvő részvétel alkotmányos elveit fogalmazza meg a törvényjavaslat, amikor az üzemi demokráciáról rendelkezik. Nálunk, mint a többi szocialista országban is, a munkás, a vállalati dolgozó nem pusztán munkavállaló. Tulajdonosi jogai is vannak. A dolgozók a vállalat irányításában közvetlenül és képviseletük útján vesznek részt. Hogy mely kérdések azok, amelyekben közvetlenül és melyek azok amelyekben a képviselőik útján — azt jogszabályok és a vállalati szabályzatok határozzák meg. A lényeg: hogy az igazgató és a gazdasági vezetők ne csak a feladatok végrehajtásában támaszkodjanak a kollektívára. Vonják be őket a vállalatot, illetve a vállalat dolgozóit szélesebb körben érintő döntések előkészítésébe, kimunkálásába is. Fontos annak meghatározása is, hogy a kollektívának miben van döntési és miben véleményezési jogköre. A törvényjavaslat nem részletezi az üzemi demokrácia formáját, fórumait. Erre azért nem vállalkozhat, mert a központi szabályozás szükségképpen uniformizálná azokat. A vállalatoknál — nagyságuktól, szervezetüktől függően — nem egyformák a feltételek. A törvényjavaslat ezért a Minisztertanácsot és a Szakszervezetek Országos Tanácsát, valamint bizonyos körben a KISZ Központi Bizottságát hatalmazza fel arra, hogy közösen határozzák meg az üzemi demokrácia gyakorlatának részletes szervezeti és működési elveit. Ez egyébként jórészt már meg is történt. Az üzemi demokrácia gyakorlásának és általában a vállalatok jó működésének fontos feltétele, hogy miként dolgoznak ott a politikai, társadalmi szervek. A párt- és a többi politikai, társadalmi szerveknek mozgalmi munkájuk színvonalának növelésével is hozzá kell járulniok e törvény rendelkezéseinek sikeres végrehajtásához. Vállalati irányítás A törvényjavaslat egyik legfontosabb fejezete az, amely a vállalat állami irányítását, ellenőrzését szabályozza. A vállalatok felügyeleti irányítását — az eddigieknek megfelelően — az alapító szerv közvetlenül látja el. A törvényjavaslat szerint az ágazati miniszterek feladata az, hogy a helyes gazdaságpolitikai döntések megalapozásához szükséges ágazati javaslatokat dolgozzák ki, s az így kialakított központi gazdasági döntések végrehajtása érdekében segítsék elő, hogy az ágazatukhoz tartozó váll „la'ok tevékenységében a népgazdasági követelmények érvényesüljenek. A törvényjavaslat az eddigi szabályozásnak megfelelően tartalmazza, hogy a vállalatot — meghatározóit tevékenységre — az alapító szerv akkor utasíthatja közvetlenül, ha azt honvédelmi feladat megoldáa vagy államközi, kötelezettségük teljeskése kívánja meg és a feladatok elvégzését gazdasági eszközökkel nem, vagy nem kellő hatékonysággal lehetne megoldani. A gazdasági élet bonyolult folyamataira való tekintettel azonban — gyakorlati tapasztalatokból kiindulva — a törvény felhatalmazza a kormányt, hogy az utasítás más eseteit is megállapíthassa. Ilyenek lehetnek például a lakosság ellátásával, a termelési szerkezet változásával, az export növelésével összefüggő, az egész népgazdaságot vagy annak fontos területét érintő kérdések. Arról a kormány gondoskodik, hogy illetéktelen operatív beavatkozásokkal ne zavarják a vállalati gazdálkodás stabilitását és rendes menetét. A törvény rendelkezik arról is, hogy ha a közvetlen utasítás végrehajtása nyomán az adott vállalat esetleg anyagi hátrányt szenvedne, azt — az összes körülmények mérlegelésével — a vállalat kérelmére egyenlítsék ki. Ez azért szükséges, hogy az ott dolgozó kollektívának ne legyen hátrányos ha egy népgazdaságig fontos feladatot hajt végre, jóllehet az számára esetleg nem kifizetődő. A törvényjavaslat nagy jelentőséget tulajdonít az ágazati irányításnak. A vállalatok állami irányításában jelentős szerepe van az úgynevezett funkcionális irányító szerveknek — például az Országos Tervhivatalnak, a Pénzügyminisztériumnak, a Munkaügyi Minisztériumnak — is. E minisztériumok és főhatóságok népgazdasági irányító tevékenysége külön törvényekben, részletesen szabályozott: az országgyűlés néhány évvel ezelőtt alkotott törvényt a népgazdaság tervezésének rendjéről. Van munka törvénykönyvünk, vannak az árszabályozásra és a termékforgalmazásra érvényes rendelkezéseink. Készül az államháztartást és a pénzügyeket szabályozó új törvény, amely előreláthatólag 1978- ban kerül az országgyűlés elé. Az ellenőrzés fejlesztése A Minisztertanács az állami vállalatokról beterjesztett törvényjavaslattal párhuzamosan dolgozik ellenőrzési rendszerünk továbbfejlesztését, az ellenőrzési munka színvonalának emelését szolgáló jogszabályok előkészítésén. Ezek közvetlenül érintik az állami vállalatokat is. A jelen törvényjavaslat nem tartalmaz részletes rendelkezéseket az ellenőrzésről — mondotta Korom Mihály. — Ugyanezt mondhatom el a vállalatok különféle társulásairól is. A módosított PTK erre is tartalmaz korszerű rendelkezéseket. A részletes szabályozás a közeljövőben elkészülő a társulásokról szóló jogszabály feladata lesz. A minisztertanácsi rendelet tervezete azt is tartalmazza, hogy a vállalatok felügyeleti szervei 1978. június 30-ig az alapító határozatokat, a trösztök és vállalatok pedig szeptember 1-ig a szervezeti és működési szabályzataikat hozzák összhangba a törvény rendelkezéseivel. Ez azonban nem jelent valamiféle átszervezési kampányt. Ezeket a feladatokat a rendes munka menetében nyugodtan, megfontoltan, de felelősen kell majd végrehajtani. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést — mondotta végül —, hogy az előterjesztett törvény- javaslatot vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Q törvényjavaslat elïterjesziésa és vitája Vida Miklós budapesti képviselő a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról : a bizottságok együttes u-ásén úgy döntöttek, hogy 11 módosítást terjesztenek elő. Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatról élénk. alKotó vitában formáltak véleményt. A módosításokon kívül számos észrevétel a törvény végrehajtását szolgáló minisztertanácsi rendeletben kap helyet Kilenc módosító javaslat az állami központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és hatáskör szabályozásával kapcsolatos. Határozott állásfoglalás alakult ki abban, hogy az állami irányítás és a vállalati önállóság egymást kölcsönösen segíti és kiegészíti. Az erős, jól működő és pontosan meghatározott hatáskörű vállalatok önállóságuk révén hatékonyan elősegítik a központi állami irányítást. Módosító javaslat született arról, hogy a központi irányítás hatékonyságának erősítése helyett annak növelését hangsúlyozza a törvényjavaslat. Egy másik indítvány: célszerű lenne a vállalatot mint a társadalom gazdaságiszervezeti egységét definiáln" A társadalom ugyanis szélesebb körű, mint a népgazdaság. s a törvény így jobban összhangba kerül a részletes rendelkezésekkel is. A módosításra előterjesztett javaslatok másik fő csoportja a trösztökkel és az úgynevezett nagyvállalatokkal foglalkozik. Az együttes bizottsági ülés a többi között lényegesnek tartotta, hogy a törvény határozottan rögzítse a tröszti vállalatok saját döntésén alapuló beruházásainak lehetőségét. Az együttes bizottsági vitában olyan figyelemre méltó észrevételek is elhangzottak, amelyeket a törvény elfogadását követően is érdemes megszívlelni. Elhangzott például: helyes, hogy a vállalatokat felelősségre vonják szabálytalan vagy jogsértő tevékenységükért. Ugyanakkor vállalatainkat is jogvédelemben kellene részesíteni a felügyeleti szerv olyan beavatkozásaival szemben, amelyek nem felelnek meg a törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok előírásainak. Többen indokoltnak látták azt is, hogy az ágazati és funkcionális minisztériumok vizsgálják felül saját jogi szabályozási tevékenységüket Annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljék az a ma még előforduló hiba, mely szerint egyes minisztériumi rendelkezések magasabb szintű jogszabályokat, rendeleteket és határozatokat sértenek, a képviselő — továbbítva a bizottság álláspontját — felhívta a Minisztertanács figyelmét: elhangzott az együttes tanácskozáson, hogy szükséges lenne a szénbányászati tröszt jelenlegi struktúrájának a megváltoztatása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a végrehajtási utasítás szükségessé és lehetővé teszi a Miniszter- tanácsnak is a tröszti alapító okmányok felülvizsgálatát. Ezért célszerűnek látszik a több mint 20 tröszt, különösen a szénbányászat területén működők tevékenységének és szervezetének alapos áttekintése. A vállalati törvény a fejlett szocialista társadalom követelményeihez igazítja társadalmi, gazdasági életünk kiemelkedően fontos gazdasági egységeinek munkáját és fejlődését Oly módon, hogv változatlanul érvényesíti gazdaságirányításunk bevált alapelveit. Ezért javasolja a#. ipari, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a benyújtott törvényjavaslat megvitatását s a módosító javaslatok figyelembevételével annak elfogadását. Födi Ldszlóné Csongrád megyei és Sípos József Nógrád megyei képviselő után somogyi küldött kapott szót. Dr. Horáaylné Fehér Zsuzsa somogyi képviselő felszólalása — Az állami vállalatokról szóló törvényjavaslathoz pzért szólok hozzá, mert magam is állami vállalat dolgozója vagyok — hangsúlyozta parlamenti felszólalásának elején dr. Horányiné Fehér Zsuzsa, a Somogy megyei 9. sz. választókerület képviselője, a Mechanikai Művek Marcali Gyáregységének diszpécsere. — Gyáregységünk közössége — mondotta — örült a tervezetnek, mert időszerű volt már és azt kaptuk tőle, amit vártunk. Hogy miért fontos ez a paragrafus? — A vállalat igazgatója — azoknál a vállalatoknál, amelyeknek elkülönült szervezeti egységei, kisebb gyárai, gyáregységei, üzemei vannak — a szervezeti és működési szabályzatban és kollektív szerződésben köteles gondoskodni e szervezeti egységek külön elszámolási és ösztönzési rendszerének megállapításáról is. Ennek a rendszernek biztosítania kell a szervezeti egységek gazdálkodási önállóságát, és felelősségét, valamint érdekeltségét a gazdálkodási és fejlesztési tevékenységük eredményességében — idézte a képviselőnő — a törvénytervezet második bekezdését. Ezután választóinak véleményét tolmácsolva a törvényjavaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: remél'k, jogszabályban is rögzített feladat lesz, hogy az ellenőrzéskor a gyáregységek helyzetét — legfontosabb gazdasági mutatóik alapján — külön-külön és egymással összehasonlítva is vizsgálni kell majd. Ezután arról szólt, hogy amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány a vidéki ipartelepítésről döntött, nem is hitték, hogy ez ilyen gyors változást hoz a falvak életében. A változás azonban nemcsak az életkörülményeket érintette. Az emberek is megváltoztak: szakmát tanulnak, kulturáltabbak, igényesebbek lettek. Ezt jelentik a Somogy megyei falvak számára a vidéki ipari üzemek. Ez volt a cél, s ma már a lakosság is többet és jobbat akar. — Ma már nekünk sem elég, hogy üzemben dolgozhatunk — mondotta. — Megfelelőbb körülmények között szeretnénk végezni munkánkat, s ha ez valami miatt nem így van, akkor elégedetlenkedünk. A mi gyáregységünk közössége például az eszköz- ellátással és a bérszínvonallal elégedetlen, és úgy véljük, erre minden okunk megvan, legalább is a törzsgyárhoz viszonyítva. Az egy munkásra jutó gépek és gépi berendezések értéke Marcaliban ugyanis csak fele, az eszközhatékonyság viszont két és félszerese a budapesti anyavállalatéhoz viszonyítva. Ez pedig azt jelenti, hogy a marcaliak jól dolgoznak. Abból is kitűnik ez, hogy az egy mun(Folytatás a 3. oldalon)
