Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
a: 'Z'/ 7- A/. A,' ,'i V ■ ’ L j < 1 VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESOLJETEKI MSZMP SOMOGY XXXIII. évfolyam 276. szám MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1977. december 17., szombat Ml»- niix .fiiii "****• ***** y*****«»*'»«'»» ■■■MÉr " ül 11 Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták a költségvetést és az állami vállalatokról szóló törvényt A tanácskozás második napja Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az országgyűlés. A téli ülésszk második napján ott voltak a Parlamentben Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság ráncai Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla. Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Részt vett az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai testület több vezetője. A napirendnek megfelelően folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésiről szóló törvényjavaslatról. Elsőként Kollár József képviselő, a Csepel Vas- és Fémművek főművezetője kapott szót, majd ifj. Sári János Somogy megyei képviselő. Ifj. Sári János somogyi képviselő felszólalása If}. Sari János képviselő, a nágoc&i Üj Elet Tsz bognára hozzászólásában elmondta: Somogy termelőszövetkezetei és állami gazdaságai, a háztáji és a kis gazdaságok tulajdonosai jó eredményekről adhatnak számot. Az idén — behozva a múlt évi lemaradást — mintegy 8—9 százalékkal sikerült növelniük a termelést. A megye mezőgazdasága összességében túlteljesíti az idei terveket. Somogybán, az ország egyik legnagyobb termőterületű megyéjében az országosnál közismerten rosszabb termelési feltételek között dolgoznak — mondotta Sári János. S az egyes gazdaságok között nagy különbségek mutatkoznak a termelés színvonalában. A termelőszövetkezetek 40 százaléka a kedvezőtlen adottságú. Különösen súlyos gondokkal küzdenek a tabi dombvidék és a Zselic 11 termelőszövetkezetében. 12 ezer ember él e termelőszövetkezetekben; a tagok 50 százaléka nyugdíjas. A képzett szakemberek vonakodnak attól, hogy e helyeken munkát vállaljanak. örvendetes viszont — emelte ki—, hogy humánus politikai megfontolásokból adódóan alapjaiban már felszámolták az itt dolgozók indokolatlan jövedelem lemaradását. Az e helyeken dolgozó emberek ezt nagyra értékelik. A továbbiakban ifj. Sári János beszámolt arról: megye- szerte sokat tesznek azért, hogy javuljon e hátrányos helyzetű szövetkezetek termelési szerkezete. Egyszerűbb, olcsóbb termelési megoldások felkutatásán munkálkodnak; olyanokén, amelyek a természeti adottságok között hatékonyabban alkalmazhatók. Az előrehaladást azonban lassítja, hogy a szövetkezetek nagyobbik részében a bővített újratermelés feltételei hiányosak vagy hiányoznak. A termelőeszközök nagy része elhasználódott, pótlásuk f>edig — a termelés alacsony jövedelmezősége miatt — korlátozott. Ezután arról szólt, hogy a közös gazdaságoknak sikerült előbbre lépniük a növénytermelés szerkezetének egysze- “hitesében. Nehezebben bol- ■ ogulnak viszont — mint "’ondta — az állattenyésztési "gnzattal. Holott kézenfekvő, ’'ogy a szarvasmarha és 'a -uh igényeit ez a terület ki tudja elégíteni. E téren vi- r -ont még az egyszerű férő1 vek bővítése is gond. mert "v üzemeknek nincs saját fejlesztési forrásuk. »E kedvezőtlen adottságú tájegységekben minden előrehaladás a H pénzügyi államtitkár válasza — Már megkezdődött a VI. ötéves terv előkészítése — mondotta —, de nemcsak hosszú távú céljainkon keli dolgoznunk, hanem a jövő évi népgazdasági terv és költség- vetés menet közbeni értékelésével is. A terv- és költségvetési bizottság javaslatával összhangban 1978-ban kétszer is áttekinti a kormány a gazdasági folyamatokat. Ellenőrzi, hogy tervben és költségvetésben feltételezett adottságok vajon úgy alakulnak-e, ahogy a törvény azzal számol, szükségesek-e intézkedések még az év folyamán. illetve meghatározza az 1979. évi terv kidolgozásának irányelveit. A kormány az ülésszakon elhangzott javaslatokra, észrevételekre ezúttal is visszatér. Jó néhány olyan kérdés hangzott el, amelyekkel kapcsolatban már folynak a vizsgálatok, s az összegezést majd központi intézkedések követik. Az egyik Ilyen az energiaprogram, amely hosszú távú, nem egy évre szól. Folyamatosan dolgozunk távlat) terveinken, s ezeken belül kell meghatározni a népgazdaságig oly fontos, kiemelt eocénprogram részleteit is. Kitért az államtitkár a törvények, általában a döntések végrehajtásának ellenőrzésére is. Utalt arra, hogy az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről szóló határozatokban nagy hangsúlyt kapott : előtérbe kell állítani a végrehajtás eddiginél összefüggőbb, átfogóbb értékelését. A kedvezőtlen adottságú tsz-ekről szólva hangoztatta: azoknál a gazdaságoknál, ahol az időjárás okozza a kedvezőtlen adottságokat, a megítélésen nem kell változtatni. Ott azonban, ahol egyéb körülmények nehezítik a gazdálkodást, a fejlesztési támogatásokra nagyobb gondot kell fordítani. Válaszának befejező részében a pénzügyi államtitkár a támogatások témaköréről szólt Végül kérte, hogy az országgyűlés változatlan formában hagyja jóvá az 1978 évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot Határozathozatal következett: az országgyűlés az 1973 évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett őszszegekkel egyhangúlag elfő-! gadta. A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette be az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot Gazdasági építőmunkánk hatékonyságát szolgálja Korom Mihály expozéja Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács megbízá sából előterjesztem az állam vállalatokról szóló törvény ja vaslatot. A törvény megalkotását joggal tekinthetjük társadalmi, gazdasági életünk és törvényhozásunk jelentős eseményének. Fontos társadalom- politikai és gazdaságpolitikai állásfoglalás ugyanis, hogy törvénybe foglaljuk a szocialista társadalmi tulajdon alapján álló és egész népgazdaságunkban kiemelkedően fontos szerepet betöltő állami vállalatok működését. Alkotmányunk az alaptörvény erejével írja elő: »Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.« Az előterjesztett törvényjavaslat az idézett alkotmányi előírásnak megfelelően szabályozza az állami vállalatok jogi kérdéseit azzal a céllal, hogy előmozdítsa azok rendeltetésVállalati dolgozók a törvényről MEM ágazatfejlesztő támogatásának köszönhető.« A képviselő szólt arról is, hogy — ellentétben az országos tendenciával — Somogy mezőgazdaságában a beruházási szint az idén csökkent. — A megyében most következne a megélénkülés időszaka — mondotta —: elsősorban a szarvasmarha- és sertésférőhelyeket illetően. Ily módon érthető, miért nem találták kedvezőnek az ágazati beruházásokat korlátozó intézkedések hírét. Főleg azokat az előrejelzéseket nem, amelyek szerint a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek ] beruházásait elősegíteni MUNKATÁRSUNK IELENTI A PARLAMENTBŐL vatott támogatások is csők- i-------------------------------------------------------------------------------------------------kennek. A dombvidéki szövetkezeteknél ez a fejlesztés forrása, ez hoz mozgásba minden egyéb eszközt. Ha ez csökken, állományfejlesztési, árutermelési tervek teljesítése kétségessé válhat. Sári János ezért a kormány figyelmébe ajánlotta e területek fejlesztési gondjait, mert mint mondotta: »az itt dolgozók úgy érzik, jóval többet tulnak a népgazdaság asztalára tenni, ha ágazataik fejlesztésére nagyobb figyelmet, anyagi támogatást kapnának.« Végül tájékoztatta képviselőtársait arról, hogy a Somogy megyei Pártbizottság a közelmúltban határozta meg a jövő évi feladatokat, s az országoshoz hasonló termelésnövekedést vár a megye termelőszövetkezeteitől. — Akik e szövetkezetekben dolgoznak — mondotta —, vállalják a rájuk eső részt, fokozzák erőfeszítéseiket, igyekeznek javítani munkájuk minőségét. A törvényjavaslat vitájában I több hozzászóló nem jelentke- I zett. Az észrevételekre, javas- I latokra Madara si Attila oénz- i ügyi államtitkár válaszolt. szerű, szervezettebb működését. Számunkra a gazdasági építőmunka kiemelkedő jelentőségű — folytatta a miniszter. Népünk, hazánk életének nincsen egyetlen területe sem, ahol ne lenne meghatározó a termelés és általában a gazdálkodás ügye. Az állami vállalatok termelő munkája népgazdaságunk legfőbb anyagi forrása. Döntő mértékben az ottani munka színvonalától függ szocialista társadalmunk boldogulása, népünk jólétének alakulása, kulturális, ellátottságának színvonala, az ország védelméhez szükséges eszközök előteremtése. A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleset: egyrészt tovább növeli a központi irányítás hatékonyságát, másrészt pedig a gazdaság alapegységeit képező vállalatok önállóságát. A hangsúly a kettő optimális összhangjának magasabb szintű megteremtésén van. A törvényjavaslat rögzíti az állami tulajdon oszthatatlanságát és azt a követelményt támasztja, hogy a vállalatok működése és Irányítása össz- népgazdasági érdekek figyelembevételével történjék. Előírja, hogy a vállalatok a társadalom szükségletei nek kielégítése céljából hangolják össze tevékenységüket más állami vállalatokkal és a szövetkezetekkel ; továbbá rendelkezik arról, hogy a vállalatok működjenek együtt a tanácsokkal az illető település összehangolt, tervszerű fejlesztésében, a helyi lakosság különféle szükségleteinek kielégítésében. Törvényi előírás szerint a vállalatoknak és az őket irányító szerveknek működésük során a szocialista gazdálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniök, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdekek lehető legjobb összehangolását, gondos- kodniok kell a jogok és kötelességek egységes felfogásáról és érvényesítéséről. (Folytatás a 2. oldalon) vait, aki a mostohagyerekeknek is nevezett vidéki gyáregységekről szólva hangsúlyozta: a vállalat szervezeti és működési szabályzatában a kollektív szerződésben külön elszámolási és ösztönzési rendszert kell kialakítani számukra ; olyan érdekeltséget megállapítani, amelyben jobban érvényesülnek a szocialista, azaz a teljesítmény szerinti elosztás elvei. — Simon elvtársnő egy átlagon felül dolgozó, egyenletesen és jól termelő üzem nevében beszél, és jogosan kíván nagyobb önállóságot — kapcsolódott a beszélgetésbe Szigeti István. — De a feladatát nem teljesítő termelőegység sokszor még a meglevő lehetőségeivel sem tud élni, tehát szigorúbb, közvetlen irányításra szorul. Ennek arányában részesüljön tehát kedvezményben minden elkülönült szervezet; legyen nagyobb önállósága, hogy mennyiben képes megfelelni a követelményeknek, megvalósítani a tervek rá eső részét, mégpedig a helyi lehetőségek mind gazdagabb feltárásával, a dolgozók összefogásával, egyéni és közösségi kezdeményezések kibontakoztatásával. A törvény, sok egyéb mellett, ezt kívánja elismerni és ösztönözni. Kosztolánczi Jánosné elsősorban arra figyelt föl, hogy a korábban vitára bocsátott javaslattervezettel szemben az expozéban nagyobb szerepet kapott a vállalati, közösség — mint az irányítás résztvevője és segítője. — Az üzemi demokráciáról, a munkahelyi közösségek és az állami vezetés együttműködéséről van szó — mondotta. — Arról, hogy a mozgalmi munka lehetőségeit és módjait nem szabad figyelmen kívül hagyni az irányításban. A törvény keretet ad; a tartalom alakulása jórészt a dolgozók felelősségétől, szervezettségétől, a célok ismeretéből, a gondok közösségi megosztásától függ. A törvényjavaslat erre is megfelelő figyelmet fordít. r. I» Pénteken folytatódott az országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön : Az ülésterem. Az országgyűlési bizottságok múlt heti együttes ülésén több órás vita után 11 módosítással ajánlották elfogadásra a vállalati törvényjavaslatot. Ez azonban csak az összegezése volt annak a széles körű társadalmi vitának, amelynek keretében közgazdászok, jogászok és más szakemberek mondtak véleményt s járultak hozzá tanácsaikkal a törvény- javaslat előkészítéséhez. Dr. Korom Mihály expozéjának elhangzása után két somogyi vállalati dolgozóval — Simon Ferencnével, a nagyatádi cérnaüzem és Kosztolánczi Jánosnéval, a Kaposvári Ruhagyár munkásával — arról beszélgettem : hogyan fogadták a törvényjavaslat tervezetét, s miképp vélekednek most, a végső megfogalmazást hallva. A beszélgetésbe bekapcsolódott Szigeti István képviselő is, aki részt vett a tervezetnek az országgyűlés ipari bizottságának vitájában. — Természetes, hogy mint az Újpesti Cérnagyár Nagyatádi Üzemének dolgozóját elsősorban az foglalkoztatott: hogyan intézkedik a vállalatok és gyáregységeik, üzemeik, telephelyeik kapcsolatáról — mondta Simon Ferencné. — Általános gondunk ugyanis, amelyről képviselőtársam, dr. Horányiné nagy figyelmet keltő felszólalásában részletesen is beszélt, hogy azt tapasztaljuk: a vidéki üzem jó vagy kiemelkedő teljesítménye beleolvad a vállalati átlagba, s nem kap kellő anyagi »is erkölcsi figyelmet. Igaz, az utóbbi évben több jogps sérelmünk is meghallgatásra talált, elsősorban a bérezésre és a törzsgárdaszabályzat módosítására gondolok; a további javuláshoz azonban, úgy érzem, még erőteljesebb elismerésre van szükség. Ezért hallottam örömmel Korom elvtárs szó
