Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
7r VILÁG PROLETÁRJAI; EGYE50LJETEK? Ara: 80 fillér Somom Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 295. s:ám 1977. december 16., péntek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA Megkezdődött a költségvetés vitája Állásfoglalás a szovjet békefelhívás mellett Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Készt vettek a téli ülésszakon: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, kazár György, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Most az alapozzuk követően bejelentette, hogy az Elnöki ' Tanács — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta az orlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát : 1. a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; 2. az állami vállalatokról szóló törvényjavaslat; 3. interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár tartotta meg expozéját eredményeket megszilárdítva meg a termelés gyarapodását Madarasi Attila expozéja Tisztelt országgyűlés! Az 1978. évi állami költség- vetésről előterjesztett javaslat figyelembe veszi az idei év gazdasági eredményeit, tapasztalatait, támaszkodik az MSZMP Központi Bizottsága határozataira, összhangban van a népgazdasági tervvel — emelte ki bevezetőben Madarai Attila pénzügyminisztériumi államtitkár. — Az elmúlt 11 hónap főbb népgazdasági jelzőszámainak ismere- tébem megállapítható, hogy 1977-ben a gazdasági fejlődés szándékainknak megfelelően fölgyorsult. Várható, hogy ebben az évben a nemzeti jövedelem a tervezettnél is gyorsabban. mintegy 8 százalékkal növekszik. A felhasználható nemzeti jövedelem azonban a külső . gazdasági feltételek vártnál kedvezőtlenebb alakulása miatt valamivel mérsékeltebben nő. A dolgozó embereik odaadó tevékenységének eredményeként. az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése egyaránt nagyobb az előirányzottnál, és eléri az ötéves terv első két évére tervezett szintet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára — csepeli kezdeményezésre — kibontakozott és nagy nemzetközi visszhangot kiváltó munkaverseny elismerésre méltó sikereket hozott. Az ipari ágazatok közül továbbra is lendületes a gép- és vegyipar fejlődése. A könnyűipar a rekonstrukcióval fejlődik; termelése ebben az évben már a terv szerint gyarapodik. Az építőipar teljesítménye terven felül bővült, és a közlekedés dolgozói is igen nehéz feladatokat oldottak meg. Legszámottevőbben az élelmiszeripar termelése emelkedik. Ezt a mezőgazdaság jó eredményei alapozzák meg, amelyek még a feszítettnek minősített tervelőirányzatot k felülmúlják. Az ország gabona- és szemestakarmány-ellá- tása hiánytalan, s még exportra is van lehetőség. Nő a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány, bővül az állati termékek termelése. Az elért eredményeket a múlt évinél kedvezőbb időjárás is segítette. — Az eredményeket azonban — mondotta a továbbiakban — sem országosan, sem az egyes vállalatoknál nem elég csupán saját, korábbi színvonalukhoz viszonyítani ; össze kell vetni napjaink megnövekedett ‘ követelményeivel. így értékelve gazdasági munkánkat, az elért eredményeknél lényegeden többet kell követelnünk magunktól: % változó külgazda-, sági feltételek fokozott figyelembe vételét, a termelési szerkezet erőteljesebb alakítását, a gazdaságossági követelmények következetesebb érvényesítését. Eredmények és gondok — Életszínvonal-politikánk 1977-re előirányzott céljai teljesülnek — hangsúlyozta az államtitkár. — A keresetek gyorsabb növekedésében a teljesítményektől függő, szabályozott bérfejlesztések mellett jelentős szerepe volt az oktatási, a közművelődési és egyes egészségügyi dolgozók bérrendezésének, valamint a műszakpótlékok emelésének. A jó terméseredmények erőteljesen növelték a lakosság mezőgazdaságból származó jövedelmét. Az összes fogyasztás 4—4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 4—4,5 százalékkal, a tervezettet Is meghaladóan nő. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzott keretek között marad. A külgazdasági kapcsolatokról szólva elmondta: kedvezően bővültek, gyorsabban az előző évinél. A szocialista országokkal — az államközi szerződéseknek megfelelően — élénk ütemben növekszik a külkereskedelmi áruforgalom. Nem rubel elszámolású kivitelünket is dinamikusan bővítettük, bár a tőkés piaci helyzet és az erősödő protekcionizmus hátráltatta exportunkat. A tervezett szintet így nem értük el. Több fontos behozott termék — főként a kőolaj, a fehérjetakarmány, a kávé — ára erőteljesen nőtt, míg a kivitelünkben jelentős áruk eladási ára csökkent; így például a búzáé, az acéllemezé, az acélcsőé. A beruházási teljesítés 15 milliárd forinttal meghaladja az előirányzottat, így az előző évinél 17—18 százalékkal többet fordítunk a népgazdaság jövőbeni fejlődését elősegítő befektetésekre. A vállalatok a tervezettnél lényegesen többet fordítanak beruházásokra. Erre részben az teremtett lehetőséget, hogy amortizációból és az 1976-ban elért nyereségből a számítottnál több fejlesztési alapot képeztek. Jelentősen növelte a beruházási lehetőségeket a vállalati fejlesztések állami támogatása és a tervezettet meghaladó hitelnyújtás is. Ötszázalékos növekedés A pénzügyi adatok alapján összefoglalóan megállapíthatjuk: a jövedelmek képződése és felhasználása több vonatkozásban eltér az állami költségvetésben tervezettől. A termelés és forgalom fellendülése számottevően bővíti ugyan a vállalatoktól származó költségvetési bevételt, de az erőteljesen növekvő támogatások levonása után visszamaradó befizetések alig haladják meg a múlt évit. Ezért az államháztartás 1977. éve a számítottnál valamelyest kedvezőtlenebbül zárul. Tisztelt országgyűlés! Gazdaságpolitikánk középtávú tervben megfogalmazott céljainak megvalósításához a népgazdaság egyes ágaiban továbbra is dinamikus, bár az ideinél valamivel mérsékeltebb ütemű fejlődést tervezünk. Ezt fejezi ki a nemzeti jövedelem 1978-ra előirányzott ötszázalékos növelése. A költségvetési előirányzatok ezért elsősorban nem a termelés mennyiségében, hanem a minőségi előrelépésben állítanak nagyobb követelményeket. A népgazdasági tervben előirányzott gazdasági növekedés és a gazdasági szabályozásban érvénybe lépő intézkedések figyelembe vételével, a vállalatoktól és szövetkezetektől származó költségvetési bevételek 6—7 százalékkal, a részükre adott támogatások viszont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználását a jövő évben is csak mérsékeltebben növelhetjük annál, mint amennyit megtermelünk. Ezért a felhalmozással, a lakosság ellátásával és a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos költségvetési kiadások csak gazdasági lehetőségeinkkel összhangban, az ideinél lassúbb ütemben bővülhetnek. Az előterjesztett költségvetés 385,9 milliárd forint bevételt, illetve 389,7 milliárd forint kiadást' irányoz elő, a növekedés egyaránt 6,8 százalék. A hiány 3,8 milliárd forint. Fontos feladatok előtt A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok állnak. Ismeretes, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóváhagyta a hosszú távú külgazdasági politika és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a termelés szerkezetét a nemzetközi igényeknek és a belső adottságainknak megfelelően, a jövőt is mérlegelve, gazdaságosan korszerűsítjük. Â központi irányító szerveknek, a vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek az eddiginél is kezdeményezőbbnek kell lenniük a szerkezetformáló fejlesztésben, a gyártmányösszetétel javításában és a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. A kormány munkaprogramot dolgoz ki a határozat végrehajtására. A nemzeti jövedelem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is követeli, hogy gyorsuljon válaszadási képességük a bel- és külföldi piacok jelzéseire. Azzal számoltunk, hogy 1978-ban az ipar termelése 5,5—6 százalékkal nő. ezen belül a vegyiparé a legdinamikusabban. A termelési szerkezet átalakításában is jelentős szerepet játszó kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapokból az 1978. évben csaknem 16 milliárd forint áll rendelkezésre, az előző évinél csaknem 10 százalékkal több. Az árarányok javítása, • megváltozott piaci árakhoz való, 1975 óta tartó közelítés folyamata szükségessé tette termelői árak emelését : a vaskohászati termékeknél 22 százalékkal, a kábeleknél és a villamosenergiánál 15 százalékkal. Jobb költséggazdálkodással, a termelékenység növelésével elérhető az iparvállalatok nyereségének átlagban öt százalékot meghaladó, tervezett növekedése. A nyereségből képzett iparvállalati alapok tovább bővülnek. (Folytatás a 2. oldalon) Munkatársunk jelenti a Parlamentből Á vendég szemével Másfél óra volt még az ülésszak kezdetéig, amikor a kupolacsarnokban Szokola Károlyné dr. országgyűlési képviselővel, a somogyi csoport vezetőjével találkoztam. A korai érkezés magyarázataként egy házaspárt mutatna be, ha már régóta nem ismernénk egymást: Kovács Nándor, a Somogy megyei Tanács VB marcali járási hivatalának elnöke és felesége a képviselő asszony vendégeként vesz részt az országgyűlés első napján. Bepillantanak az ülésterembe, ahol egyelőre csak a tévések tevékenykednek, majd vendéglátójuk kalauzolásával ismerkednek az Országház nevezetes helyiségeivel. Az ebédszünetben — miután meghallgattuk Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár expozéját, dr. Szabó Kálmánt, a törvényjavaslat bizottsági előadóját ét három hozzászólást is — ismét megkerestem a somogyi vendégeket. Kovács Nándortól azt kérdeztem: mit jelentett a számára, hogy a helyszínen, közvetlenül értesült a jövő évi állami költségvetésről? . — Először járok a Parlament épületében, és ez eljo- gódottá is tesz. Szinte a tanácskozás részesének éreztem magamat. Hiába, a szavaknak súlya, érzelmi töltése is van; ezt nem adhatja visz- sza az írott szöveg. Ezért örülök, hogy részt vehetek az ülésszakon. És még valamit. A törvényjavaslat bizottsági előadója arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy több mint száz kérdés, fölvetés hangzott el a bizottsági vitákban a költségvetéssel kapcsolatban. Ebből is láthattam: megfontolt, körültekintő munka után kerül ide egy-egy javaslat. Az itt hallottak ösztönzést adnak munkámhoz, hiszen nemcsak hallottam, hanem éreztem is a népgazdaság, az ország gondjait, a nagy közösség erőfeszítéseit. — Milyen kérdések ragadták meg elsősorban? — Természetesen a munkakörömet érintők. Többek között az a megfogalmazás, hogy a gazdasági nehézségek ellenére nem csökkenhet az egészségügyi és a gyermekintézmények ellátási színvonala. Hasonlóképpen nem szenvedhet csorbát az ifjúsági és a közművelődési célok megvalósítása sem. A tanácsoknak ehhez kell tartaniuk magukat. Okos, fegyelmezett gazdálkodással, és ha szükséges, a költségvetési eszközök ésszerű átcsoportosításával. Ehhez az eddiginél szilárdabb fegyelemre van szükség a községi tanácsoknál is, s ebben fontos szerepük van a járási hivataloknak. P. U szággyűlésnek a legutóbbi ülésszak, óta alkotott törvény- erejű rendeletéit. Ezután — javaslatára — az országgyűAz ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Apró Antal indítványára az országgyűlés — egyhangúlag — a következő állásfoglalást fogadta ei: »A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Minisztertanácsa üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ' és minisztertanácsának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján közzétett — a világ népeihez, valamennyi ország parlamentjéhez és kormányához intézett — békefelhívását. A magyar nép nevében kinyilvánítja egyetértését a béke, az enyhülés megszilárdítására és további kiterjesztésére szólító felhívással. Támogatja a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetésére, az eddig felhalmozott készleiek csökkentésére, a nukleáris- íegyver-kísérletek betiltására vonatkozó javaslatokat. A magyar nép számára, amely történelme során gyakran szenvedett háborúktól, létkérdés a világ békéjének megőrzése. A múlt keserű tanulságai, a legutóbbi három évtized békés építőmunkájának nagyszerű eredményei és a jövő nemzedékek sorsáért érzett felelősség egyaránt köteleznek bennünket arra, hogy tevékeny részt vállaljunk a vjlág biztonságának megszilárdításában. a nemzetközi feszültség robbanásveszélyes tűzfészkeinek felszámolásáért folyó küzdelemben. A béke megőrzésének kilátásai ma kedvezőbbek, mint korábban. Történelmi eredmények születtek a békés egymás mellett élés politikájának elfogadtatásában és kibontakoztatásában. A nemzetközi enyhülés folyamata előrehalad, a kölcsönös előnyök alapján, gyümölcsözően fejlődnek a különböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok. Az emberiség egyetemes létérdeke, a társadalmi haladás elemi feltétele a tartós béke biztosítása. A Szovjetunió javaslatainak — a kölcsönös biztonság elvein nyugvó — megállapodásokba foglalása hathatós lépés lehetne az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza megfékezésére. A Magyar Népköztársaság országgyűlése és Minisztertanácsa ajánlja a világ valamennyi országa parlamentjének és kormányának, hogy népeik érdekeinek megfelelően támogassák a Szovjetunió újabb békej avaslata.it. Kijelentik, hogy készek minden erőfeszítést megtenni az j emberiség egyetemes vágya- J nak, a világ békéjének bizto- j sítása érdekében.« Az elnöklő Apró Antal ezt. I
