Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-16 / 295. szám
I Tanácskozik az országgyűlés (Folytatót az 1. oldalról) A közlekedés jövő évi feladatainak eredményes teljesítése a kapacitások gondos kihasználását, a belső szervezettség további javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmélyítését igényli. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszilárdítva, munkaszervezéssel, átgondolt fejlesztésekkel alapozzuk meg a termelés gyarapodását, az 1978. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgazdasági nagyüzemek fó feladata a hozamok növelése, a kivitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korszerű termelési rendszerek körültekintő elterjesztése. A minőség javítása A reálisan megvalósítható beruházási színvonal a mezőgazdaságban is intézkedéseket indokol. Az állami gazdaságokban csökken az általános nyereségadóból fejlesztésit visszatartható kedvezmény mértéke, a termelőszövetkezetekben pedig emelkedik a kötelező tartalékképzés nagysága. Ugyanakkor a személyes jövedelemszabályozás úgy változik, hogy az eddiginél jobban lehetővé teszi a magasabb szakképzettségű dolgozók alkalmazását, előmozdítva ezzel a mezőgazdaságban felgyorsult technikai es technológiai váltást. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az árukínálatot. A forgalom növelésének ma legfontosabb követelménye, hogy a kínálat összetétele és választéka tartson lépést a kereslettel; ennek érdekében tovább kell fejleszteni a termelés és a kereskedelem kapcsolatát. Külgazdasági kapcsolatainkban a jövő évben is alapvető feladat a KGST-or- szágokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése, adottságainknak megfelelő kapcsolódásunk a kialakulóban levő célprogramokhoz. Maradéktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése a konvertibilis valutát szerző, gazdaságos ex- ■ port további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendejében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat jelentősen és gyorsan növelni az exportképességet, épp ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani a minőség javításának talán kevésbé látványos, de gyorsabb és kisebb ráfordításokat igénylő módjaira is. — Az utóbbi évek pénzügyi intézkedései kedvezőbb feltételeket teremtették a vállalatok külkereskedelmi tevékenységéhez. A pénzügyi rendszer továbbra is megtartja, sőt növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásában — emelte ki Mada- rasi Attila. — A termelési és értékesítési szerkezet korszerűsítéséhez tartozik azonban az is, hogy nem nézhetjük tétlenül a távlatokban is gazdaságtalan exportot, valamint egyes vállalatok indokolatlan költségtöbbleteit. Ilyen meggondolásból mérsékeljük 1978- ra az állami visszatérítések mértékét. Az 1978. évben folyó árakon 180—182 milliárd forint beruházást tervezünk, ami az idén kialakult magas színvonalat csupán 2—3 milliárddal haladja meg. Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitelező és a szállítóvállalatok számára, mert 1978-ban már több beruházásnál a befejező munkaszakasznak kell következnie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést követel. Tervszerű beruh4 A folyamatban levő /- beruházások tervszerű megvalósítására az ideinél 2 milliárddal többet, 28 milliárd forintot fordítunk. Ennek majdnem a felét 6 folyamatm Somogyi Néplap ban levő nagy létesítmény veszi igénybe. Két nagyberuházás, a Lenin Kohászati Művek új acélművének kivitelezése és a székesfehérvári könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése kezdhető meg, s ezekre már az első évben mintegy 1,5 miliiárdot fogunk költeni. 1978-ban 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az elmúlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkezdődő nagy- beruházás, mégis: a folyamatban levők értékösszege egyie nő. Az V. ötéves tervidőszak első 3 évében 31 beruházást fejeztünk be átlagosan 2.1 milliárd forint összegű, de 16-ot indítunk átlagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A nagyberuházások tehát egyre bonyolultabb feladatok megvalósítását jelentik. A célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál is tű’ sok létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978-ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket — anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket. A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk, de bővülnek a kórházak fejlesztésére ér rekonstrukciójára szánt ősz- szegek is. Emelkedő életszínvonal A gazdasági fejlődés 1978- ra előirányzott üteme, a fogyasztás-felhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mérsékelten bár, de tovább emelkedjék. A vállalatok és szövetkezetek bérfejlesztési lehetőségei és a központi éle+- színvonalpolitikai intézkedések a reálbérek 2,8—3 százalékos, a reáljövedelmek 3— 3,2 százalékos fejlődését alapozzák meg. Központi bérintézkedéseket is előirányozunk. Az ez évi rendezéssel azonos elvek alapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ágazatok eddig nem érintett területein és a szolgáltatásban. 1978-ban emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyészségi dolozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem haladja meg a 4 százalékot A lakosság életkörülményeivel öGszefüggő társadalmi közkiadások növekedése 1978-ban is meghaladja a költségvetési kiadások átlagát. Az egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb közös társadalmi szükségletekre az állami költségvetés közel 153 milliárd forintot fordít 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. A pénzbeli juttatások a lakosság mind szélesebb körének jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátásra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet, e kiadások a lakosság jövedelmét egy főre számítva 5000 forinttal egészítik ki. Az 1978. január 1-től életbe lépő intézkedés eredményeként a nyugdíjban, járadékban, nyugdíj jellegű ellátásban részesülők havi juttatása ezentúl az eddigi 50 i forint helyett legalább 70 forinttal nő. Erre az állami költségvetés mintegy félrail- liárd forintot fordít. Több mint 44 milliárd A tanácsok 1978. évi költségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénzügyi terv 1978-ra ütemezett Költségvetési előirányzatuk több mint 44 milliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forintot meghaladó összeggel rendelkeznek az állami lakóépületek felújítására, korszerűsítésére. A tanácsok tevékenységében alapvető a lakásépítési program megvalósítása; 30 400 lakás felépítésére 1978-ban több mint 18 milliárd forint állami támogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezésre. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer forinttal emelkedik. Erre fedezetet nyújt a gyarapodó, ma már 100 milliárd forintot meghaladó takarékbetétállomány. Ismeretes, hogy az idén új alapokra helyeztük a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatását, ami 1,7 millió állampolgár számára tette kedvezőbbé az adózást. Jövőre jelentősen egyszerűsödik a borforgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő számára könnyíti meg az adóeljárást Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági téren most az a közvetlen feladat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Ebben váratlan nehézségeket is le kell küzdeni, saját munkánk fogyatékosságait is el kell hárítani. Olyan éves terv és költség- vetés jóváhagyását javasoljuk, amely a legfontosabb arányok központi szabályozása mellett teret ad a vállalatok rugalmas kezdeményezéseinek. A feladatok megoldásában egyre nagyobb tere van ^ az üzemi demokrácia szélesítésének. A költségvetés megvalósításának sikere új forrásokat tárhat föl a fejlődés jövőbeli megalapozására, az életkörülmények javítására. Az expozé elhangzása után Szabó Kálmán, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy gazdasági életünk két legérzékenyebb pontja ma a külkereskedelmi mérlegben és a beruházások területén kialakult helyzet. Tőkés külkereskedelmünkben a növekvő export sem tudta megakadályozni a jelentős passzívumot, másik gondunk, hogy az 1976-ban visszafogott beruházások az idén nekilendültek, és erősen túllépték a terv határait. Az építkezések, fejlesztések felgyorsult üteme miatt az import is jelentékenyen nőtt, fokozva a külgazdasági mérleghiányt. Mindebből adódnak legfőbb feladataink: a termékstruktúra korszerűsítésének gyorsítása, s ezzel gazdaságos exportunk fokozása, továbbá a beruházások területén tapasztalható feszültségek lényeges enyhítése. A vita Szviridov Ivánná Szabolcs megyei képviselő felszólalásával kezdődött, ö arról a gondról beszélt, hogy a megnövekedett mezőgazda- sági termékmennyiség felvásárlásához és forgalmazásához hiányosak a technika: feltételek. Fenntartok a társadalmi termelés fejlesztésének lendületét Huszár István felszólalása Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! — Az 1978. évi állami költségvetés törvényjavaslatban szereplő előirányzatai az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait, pénzügyi irányvonalát szolgálják, összhangban vannak az 1978. évi népgazdasági tervvel — mondotta bevezetőben. — A törvényjavaslat helyesen vette számításba az ország fejlesztéséhez, az életszínvonal javításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges és lehetséges pénzforrásokat, pénzszükségleteket. A javaslat az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak meghatározásakor szem előtt tartotta a népgazdaság, ezen belül a pénzügyi egyensúly fokozatos helyreállításának követelményét. Az egymást követő tervesztendők mindegyikének sajátos karaktere, jellemzője van. Az 1978-as gazdasági év azért fontos állomása V. ötéves tervünk végrehajtásának, mert 1978-ban a középtávú tervidőszak derekához, felezőjéhez érkezünk. Ezen túllépve, már a befejezéshez közeledünk; ezért az 1978. évi népgazdasági terv kidolgovsa során különösen nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy pontosan mérlegeljük eddigi munkánk jó és árnyoldalait, végül is megállapítsuk, hogyan haladtunk előre a céljainkhoz vezető úton. A társadalmi termelés az elmúlt két évben kedvezően növekedett Az ipari termelés 11—12 százalékkal nőtt A mezőgazdasági termelés 1976- ban csökkent ugyan, de 1977- ben mintegy 9 százalékkal haladja meg az 1975 évit Az építőipar két év alatt több mint 12 százalékkal emelte termelését. A termelés fejlődése a tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékos növelését tette lehetővé. A fejlődés a két év folyamán nem volt egyenletes. 1976-ban a főleg mezőgazda- sági termés visszaesése miatt mérsékelt növekedést értünk el, 1977-ben viszont fokozódott a gazdasági növekedés lendülete. Így a nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben, mintegy 8 százalékkal emelkedett, és ezzel elérte az ötéves tervben 1977- re előirányzott színvonalat. Az elért eredmények elsősorban népünk szorgalmának köszönhetők, de a mezőgazdaságnak sokat segített a viszonylagos jó időjárás is. A legfontosabb azonban a tőlünk függő emberi tényező értékelése. Sokat jelentett, a nép- gazdasági feladatok teljesítéséhez hathatós segítséget adott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott társadalmi méretű munkaversen/. 1978-ban fenntartjuk a társadalmi termelés fejlesztésének lendületét. A népgazdasági terv a hatékonyság növelésére alapozva a termelés olyan fejlesztését tűzi ki célul, amely lehetővé teszi az egyensúly helyreállításának folytatását, a lakosság életszínvonalának folyamatos emelését, a népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítését és a forgóeszközök bővítését. Az 1977. évi gyorsabb növekedés után 1978-ban a nemzeti jövedelemnek legalább 5 százalékos emelésével számolunk. Ezt az ipari termelés 5,5—6 százalékos, a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékos és az építőipari termelés mintegy 4—5 százalékos növelése biztosíthatja. 1978-ban lassúbbra tervezzük a mennyiségi növekedést. Ez lehetőséget biztosít a termelés minden területén arra, hogy erőteljesebben növekedjék a termelés műszaki színvonala, termékeink verseny- képessége, rugalmasabb legyen a kül- és belpiaci kereslethez való alkalmazkodás, gyorsabb legyen a termelési szerkezet olyan átalakítása, amely alkalmassá teszi egész népgazdaságunkat a tőlük függetlenül bekövetkezhető feltételváltozások hatásainak rugalmas kivédésére, kiegyenlítésére. — Tisztában vagyunk azzal — mondotta —, hogy olyan körülmények között, amikor a reálbérek, a reáljövedelmek viszonylag lassan emelkednek, és közben bizonyos áremelések is elkerülhetetlenek, egy- egy évben a keresők egyes csoportjában, a családok egy részénél a reáljövedelmek átmenetileg stagnálhatnak, esetleg csökkenhetnek is. — Megkülönböztetett figyelmet fordítunk — emelte ki Huszár István — a lakosság javát szolgáló, úgynevezett nem termelő létesítmények hálózatának fejlesztésére. Az életviszonyok javítása szempontjából ennek nagy jelentősége van. A lakásépítés továbbra is kiemelt feladataink között szerepel. 1978- ban az 1977. évinél valamelyest több, 90 000 lakás épül, ami nemzetköri összehasonlításban is jelentős teljesítmény. A Minisztertanács elnökhelyettese a továbbiakban rámutatott: az előttünk álló feladatokat nem oldhatjuk meg a gazdasági szabályozás egyes elemeinek változtatása nélkül. A tapasztalatok szerint a gazdasági szabályozók a körülmények változásai miatt nem ösztönöznek eléggé a hatékonyabb munkára, esetenként túlzott volt a kedvezmények, támogatások mértéke. Szükségszerűen kerül sor a gazdasági szabályozás olyan változásaira, amelyekről az előadói beszéd is szólt. Bízom abban, hogy a változtatások mindenki számára egyértelművé teszik: a népgazdaság feladatai csak akkor teljesíthetők, ha a gyenge hatásfokkal működő vállalatok is rákényszerülnek a jó munkára, ha a fejlődőképes vállalatok érdekeltékké válnak a tartalékok teljesebb kiaknázására. Az elmondottak talán azt is érzékeltették, hogy a terv- és költségvetési bizottság határozatai nem idegenek a kormány számára. Közös akarattal a szándékokból ötletek, újabb sikerek lesznek, s így népgazdaságunk fejlesztésének valóban fontos állomása az 1978. évi terv- és állami költségvetés teljesítése. Az állami költségvetésről beterjesztett törvény tervezete hasznosan szolgálja társadalmunk, gazdaságunk előrehaladását; a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Dr. Lukács János Zala megyei, Mesterházi Mária Vas megyei, Dr. Varga János Győr megyei, Rétéi Lőrinc Komárom megyei, Sarudi Sándor Hajdú-Bihar megyei, Selyem Zsigmond Bács-Kiskun megyei és Szendrei Gábor Szolnok megyei képviselőik szólaltak fel ezután. Ezzel a csütörtöki tanácskozás véget ért. Az országgyűlés ma, péntek délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. (MTI) HaderCcsökkentési tárgyalások A NATO-országok továbbra is akadályozzák a kibontakozást Csütörtökön Becsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tanácskozássorozat 157. plenáris ülését Az ülésen, amelyen Luc Smolderen nagykövet, a belga küldöttség vezetője elnökölt Stanley R. Resor nagykövet, az amerikai, és N. K. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel. Az amerikai küldött felszólalásában ismét az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak a csökkentés térségétől való távolságának eltérő voltát fejtegette. Taraszov nagykövet beszédében egyebek között rámutatott: a tanácskozás most lezáruló szakasza is megmutatta, hogy a NATO országok változatlanul nem hajlandók fegyveres erőiknek és fegyverzetüknek a kölcsönösségen alapuló csökkentésére. — Az előrehaladás legfőbb akadálya — mondotta — továbbra is az, hogy a nyugati országok a Varsói Szerződés tagállamaitól háromszor akkora mértékű csökkentést követelnek, mint amekkorára maguk készek lennének, valamint az, hogy továbbra is elzárkóznak a légierők és a fegyverzetek csökkentésétől. À csütörtöki üléssel vége! ért a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások őszi ülésszaka. A következő, a tavaszi tanácskozássorozatot megnyitó 158. plenáris ülésre január végén kerül sor. Belgrádi találkozó Támogatjuk az ésszerű kezdeményezést A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó munkacsoportjaiban befejezéshez közeledik a benyújtott javaslatok megvitatása. Az 1. számú munkacsoportnak á katonai enyhülés, a leszerelés és a bizalomerősítő intézkedések tárgyában beterjesztett javaslatok vitáját összegező csütörtöki ülésén felszólalt dr. Gyarmati Ferenc magyar delegátus. Megállapította, hogy a részvevő államokat közös törekvéseknek kell vezérelnie: mindent meg kell tenniük azért, hogy gyakorlati és békés megoldás' találjanak a háborús konfliktussal fenyegető problémák megoldására. Dr. Gyarmati Ferenc hangsúlyozta: A magyar kormány aktívan támogat minden ésszerű kezdeményezést, kész elfogadni minden olyan javaslatot, amely a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósítására irányul és maradéktalanul figyelembe veszi az önkéntesség és a kölcsönösség követelményeit Az európai biztonság és együttműködés erősítése hosszú távra szóló feladat, amely türelmet következetességet, az eddigi eredmények továbbfejlesztését és a kor realitásainak figyelembe vételét igényli. (MTI) Molnár Béla budapesti ér Hankó Mihály Békés megyei képviselő hozzászólása következett. Ezután Huszár István, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt föl. A kormány Lázár György miniszterelnökkel az élen bevonul az ülésterembe, elől Biszku Béla és Kádár János.
