Somogyi Néplap, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

Előkészületek a kairói találkazóra À kairói Mena House hotel­ben megkezdődtek annak a szombatra tervezett tanácsko­zásnak az előkészületei, amely lényegében egyiptomi—izraeli megbeszélés lesz az Egyesült Államok és az ENSZ megfi­gyelőinek jelenlétében. Izrael és Egyiptom külügyi szakér­tők szintjén tárgyal majd. Mi­után Egyiptom kézhez kapta a válaszokat a kairói értekezlet ügyében, szemmellátható, hogy leginkább a jordániai ál­lásfoglalás érte a vezetést vá­ratlanul. Husszein király üze­nete, amelyet a szerdai lapok közöltek, nem utasította el ugyan a Kairóban tartandó előkészítő tanácskozás gondo­latát, de közölte, hogy »Jor­dánia részvétele a találkozón az arab országoknak — Egyip­tomnak, Szíriának és Libanon­nak — részvételi szándékától függ«. Jordánia az egységes arab álláspontot tartja a maga szá­mára iránymutatónak. Husz- szein üzenetét kommentálva az Ál Akhbar kifejezi »Egyiptom csalódottságát« Jordánia állás­pontja miatt. Az a körülmény, hogy Amman elutasította a kairói meghívást, nem jelent mást, mint azt, hogy a tárgya­lásokon Egyiptom lesz az egyetlen arab fél, amely leül a tárgyalóasztalhoz. (MTI) Véget ért Dajan látogatása az NSZK-ban A kétoldalú tárgyalásokat tartja döntőnek Gierek-Berlinguer találkozó A hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Edward Gierek kedden este Lengyelország római nagykö­vetségén találkozott Enrico Berlinguerrel, az OKP főtit­kárával. A két kommunista vezető tájékoztatta egymást orszá­gaik helyzetéről, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt poli­tikájáról és áttekintett né­hány nemzetközi kérdést is. Gierek és Berlinguer meg­erősítette, hogy pártjaik el­kötelezettek Lengyelország és Olaszország kapcsolatai­nak fejlesztésében az élet minden területén — áll a köz­leményben, amely ezeknek a kapcsolatoknak az ápolása szempontjából nagyon fontos­nak nevezi a LEMP KB első titkárának olaszországi láto­gatását. A két párt elő kí­vánja mozdítani az európai és a világméretű enyhülést és együttműködést, és sürgeti, hogy a belgrádi értekezlet részvevői törekedjenek a hel­sinki záróokmányban foglal­tak maradéktalan végrehaj­tására. Enrico Berlinguerrel folyta­tott tanácskozása után Ed­ward Gierek szálláshelyén, a Grand Hotelban, fogadást adott vendéglátói tiszteletére. (MTI) Izrael különbéke megköté­sére törekszik Egyiptommal és á közel-keleti válságban érin­tett többi arab országgal. A Tel Aviv-i kormány a genfi értekezletet csupán keretnek tekinti, a békés rendezés ér­demi kérdéseit azonban két­oldalú tárgyalások során kí­vánja tisztázni — ez volt a lényege Mose Dajan izraeli külügyminiszter mondaniva­lójának a sajtóértekezleten, amelyet tegnap délelőtt tar­tott Bonnban. Dajan nem hagyott kétsé­get afelől, hogy izraeli rész­ről most kizárólag azokra a tárgyalásokra összpontosíta­nak, amelyek Szadat egyipto­mi államfő jeruzsálemi láto­gatása • nyomán kerültek elő­térbe. Az izraeli küldöttség mindenképpen elmegy Kairó­ba, akkor is, ha egyetlen arab ország delegációja sem fogad­ja el az egyiptomi meghívást. Dajan ugyanakkor elutasítot­ta Waldheim ENSZ-főtitkár javaslatát egy New Yorkban tartandó közel-keleti értekez­letről, amelynek feladata a genfi békekonferencia előké­szítése lenne. Genfben a megnyitó sza­kaszban elképzelhető, hogy egy összarab delegációval ül­jünk le tárgyalóasztalhoz — mondotta az izraeli külügy­miniszter. Az érdemi tárgya­lásokat azonban az egyes munkabizottságokban kell folytatni és itt az egyes arab országokkal külön-külön kell megállapodásra jutnunk.« Iz­rael változatlanul elutasítja, hogy egy asztalhoz üljön a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőivel. »Mindaddig nem ismerjük el a PFSZ-t, amíg az nem vál­toztat Izraellel szembeni rai­Egyesült Államok Derülátó nyilatkozat a SALT-egyezmény aláírásáról Paul Wranke, a hadászati támadó fegyverek korlátozásá­val kapcsolatos szovjet—ame­rikai tárgyalásokon résztvevő amerikai küldöttség vezetője derűlátóan nyilatkozott az új SALT-megállapodás létrejöt­Tüntetések Olaszországban cm 111 tének esélyeiről. Washingtoni sajtóértekezletén kijelentette, már a jövő év első felében sor kerülhet az új szovjet— amerikai egyezmény aláírá­sára. Wranke hasonló derűlátás­sal szólt a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról folyó szov­jet—amerikai—angol tárgya­lások sikeres befejezésének le­hetőségéről, és rámutatott, hogy a tárgyalásokon elért ha­ladás a Szovjetunió kezdemé­nyezéseinek köszönhető. (MTI)1 gatartásán« — mondotta Da­jan. Dajan szavaiból egyértelmű­en kitűnt, hogy Izrael sike­resnek ítéli az arab egység megbontására irányuló kül­politikáját, amelyben nagy se­gítséget kapott Szadat egyip­tomi államfőtől. Szadat jeru­zsálemi látogatása és a kü­szöbön álló kairói tárgyalá sok fényében Dajan meglehe tősen lekicsinylőm szólt a genfi tárgyalások jelentőségé­ről. Magabiztos hangnemben beszélt Izrael és a többi arab ország viszonyának várható alakulásáról: »mi nem kérünk semmit Asszad Szíriái elnök tői. Neki kell kéréssel hoz­zánk fordulnia. Hasonlókép­pen Jordánián és Libanonon múlik az, hogy akarnak-e bé­két velünk. Ha igen, készek vagyunk a kétoldalú tárgya­lásokra, ha nem, fenntarthat­juk a jelenlegi állapotokat is« — mondotta. A nagyhatalmak szerepét Dajan a jelenlegi időszakban kevéssé fontosnak minősítet­te. Utalt arra, hogy sem a Szpvjetunió, sem az Egyesült Államok nem játszhat döntő szerepet Izrael számára a közel-keleti béke elérésében. »Nem a nagyhatalmakkal, hanem az arab országokkal kell békét kötnünk« — han­goztatta. Hasonlóképpen »ön intette« a nyugat-európai or­szágokat is attól, hogy bár­milyen aktív szerepet vállal­janak a közel-keleti rende­zésre irányuló erőfeszítések­ben. A nemzetközi sajtóértekez­lettel véget ért Dajan NSZK- beli látogatása. A kulturális forradalom törvénysértései Leleplező cikk a Zsenmin Zsipaóban Az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai tüntetésekkel tiltakoztak a fasiszta erő­szak ellen. Mint ismeretes, a dél-olaszországi Bariban fasiszta suhancok meggyilkoltak egy kommunista fiatalt, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek. A Zsenmin Zsipao újabb leleplező cikket közölt a kul­turális forradalom éveinek törvénysértéseiről. A cikk, amelyet a közbiztonsági mi­nisztérium elméleti kérdések­kel foglalkozó csoportja írt, beismeri, hogy a kínai köz- biztonsági minisztériumban a »négyek bandája« diktálta a politikát hosszú éveken át, visszájára fordítva a nép és az ellenség közti ellentmon­dást és súlyos torzulásokat idézve elő a minisztérium te­vékenységében. A cikk nyíltan kimondja, hogy a »négyek« és követőik Harc a spanyol alkotmány körül A spanyol parlament a jú­niusi választások után azt kapta legfőbb feladatául, hogy dolgozza ki az ország új al­kotmányát. A politikai jövő szempontjából az alkotmány­nak óriási jelentősége van. A végrehajtott demokratizálási intézkedések ellenére Spa­nyolország átmeneti korszak­ban él. Ezt az átmeneti kor­szakot az jellemzi, hogy a demokratikus átalakulást a Francotól örökölt politikai keretek között kell végrehaj­tani. A madridi kormány erőteljes baloldali ellenzéke (a szavazatok több mint 29 százalékát a szocialisták és több mint 9 százalékát a kom­munisták kapták) arra törek­szik, hogy minél határozot­tabban törjék szét ezeket az örökölt kereteket. Suarez mi­niszterelnök hevenyében ösz- szetákolt pártja a Demokra­tikus Centrum Unió — a sza­vazatok 34 százalékához jutott — sokkal enyhébb és korláto­zottabb változásokat szeretne. Az összecsapás kockázatai? Ezért az alkotmány e meg­fogalmazásával kapcsolatban Spanyolországban heves poli­tikai harc várható. E politi­kai harc olyan háttér előtt El Somogyi Néplap folyik, amelyet súlyos gazda­sági válság, infláció és foko­zódó munkanélküliség jelle­mez. A közvetlen gazdasági gondok megoldására a kor­mány és az ellenzék pártjai létrehoztak egy pártközi egyezményt. A baloldal a ma­ga résiéről azért tartotta szükségesnek az egyezmény aláírását, mert még gyengé­nek ítéli a spanyol demok­rácia szerkezetét. Ügy véli: mind a gazdasági nehézségek orvoslását, mind pedig az al­kotmány létrehozását politikai összecsapás, konfrontáció nél­kül kell megoldani. Csak így lehet elkerülni, hogy a nagy politikai váltás időszakában a Francotól örökölt hadsereg és az erőszakszervezetek egy éles politikai összecsapást ki­használva feladják tartózko­dásukat és beavatkozzanak az események menetébe! Ezért a baloldal nagy pártjai és min­denekelőtt a kommunisták élesen elítélték a Cuademos Para el Diagolo című spa­nyol hetilap lépését. A lap november vége felé nyilvá­nosságra hozta az új alkot­mány első tervezetének mintegy harmadrészét. Az al­kotmány kidolgozását végző parlamenti bizottság vitái ter­mészetesen titkosak. A lap eljárása azért is zavaró volt, mert szerkesztősége meglehe­tősen szoros kapcsolatban áll a spanyol szocialista és bal­oldali kereszténydemokrata értelmiség vezető köreivel. Lépése ezért ürügyet szolgál­tathat az alkotmánytervezeten dolgozó bizottság elleni jobb­oldali támadásokra. Az első fogalmazvány Nyűt kérdés, hogy ez a botrány miképpen befolyásol­ja az alkotmányozó bizottság további munkáját. A lap köz­lése mindamellett lehetőséget nyújt arra, hogy felmérjük: milyen politikai határok kö­zött mozog az előkészítő munka. A részben nyilvá­nosságra hozott első fogal­mazványból kiderül, hogy a várjiató kompromisszum sze­rint a monarchia megmarad, de hatalmát a jelenlegihez képest erőteljesen korlátoz­zák. 1. A miniszterelnököt a ter­vezet szerint nem a király nevezné ki, hanem a képvi­selőház, a törvényhozás alsó­háza választaná. 2. A minisz­terelnök és kormánya nem az uralkodónak, hanem a parlamentnek lenne felelős. 3. Ennek következtében a kor­mányt az alsóház bizalmat­lansági szavazással megbuk­tathatja, amennyiben egyide­jűleg a parlament meg tud állapodni egy új miniszterel­nök személyében. 4. Megszűn­nék az uralkodó mellett mű­ködő koronatanács, amelynek még mindig igen komoly ta­nácsadó szerepe van, s amely a Franco-korszak maradvá­nya. 5. Az uralkodó elveszti azt a jogát, hogy kinevezze a szenátus, a felsőház 40 tagját. Ezzel megszűnnék a konzer­vatívok automatikus előnye amely eltorzítja a felsőházban a választások eredményeit. 6. Az új alkotmány megnövelné az alsóház hatalmát a szená­tussal szemben. A választói korhatárt egyben 21 évről 18- ra szállítaná le, .ami egyértel­műen a baloldali erőknek kedvez. Ez természetesen csak a születő spanyol alkotmány első tervezete — és annak is mindössze nem hivatalosan nyilvánosságra került har­madrésze. Mégis: a fejlődés irányát meglehetős világos­sággal mutatja. Korlátáival együtt várhatóan olyan al­kotmány születik Spanyolor­szágban, amely megerősíti az állam demokratikus szerkeze­ték, szűkíti a régi rezsimtől örökölt előjogokat és széle­sebb működési lehetőségeket biztosít a demokratikus erők számára. Mindebből következik, hogy a haladás legszélesebb érte­lemben vett erőinek Spanyol- országban elemi érdeke a nagy politikai összecsapások elkerülése az alkotmány szü­letésének időszakában. Az, hogy ezt feszült gazdasági helyzetben meg lehet-e való­sítani — a spanyol politikai élet talán legnagyobb kérdő­jele és egyben próbatétele. »barbár módon meghurcoltak becsületes embereket és kü­lönféle atrocitásokat követtek el«. Egy egész történelmi idő­szakon keresztül úgy irányí­tották a közbiztonsági mi­nisztérium elnyomó tevé­kenységét, hogy az nem az osztályellenséget, hanem a szocializmus eszméihez hűsé­ges kádereket sújtotta, a pár­ton belül és a párton kívül egyaránt. A »négyek« uralkodása ide­jén került felszínre az a jel­szó, miszerint »meg kell nyit­ni a börtönök kapuit, hogy előkerüljenek az igazi baloldali elemek, az új erők képviselői, akik alkalmasak arra, hogy szembeszegüljenek az árral-. És miközben százával és ezré­vel tartóztatták le az ártatlan embereket, rászabadították a kínai társadalomra a közönsé­ges bűnözőket. A cikkből csu­pán sejteni lehet, hogy mi­lyen sors várt a letartóztatot­takra. Erre utalnak a cikk­írók, amikor közlik hogy Mao Ce-tung 1972-ben utasítást adott a »fasiszta vallatási módszerek, a kínzások és ve­rések« leállítására, azonnali beszüntetésére. Ez a Csou En- laj által közvetített utasítás azonban süket fülekre talált a közbiztonsági minisztérium­ban, amelynek börtöneiben a cikkíró szerint halálra kínoz­tak ártatlan embereket. (MTI) Vorster voksai Nehéz már önmagában a kommentár első mondatát is megfogalmazni. Témánk: a Dél-afrikai Köztársaságban szerdán lezajlott választá­sok. Azt azonban jó szívvel mégsem írhatjuk, hogy Dél- Afrikában választásokat ren­deztek. Egyszerűen arról kell beszélni, hogy Afrikának eb­ben a jelentős államában is­mét urnák elé szólítják a fehér bőrű felnőtt lakossá­got, amely minden bizony­nyal megújítja bizalmát Balthazar Johannes Vorster miniszterelnök és pártja, az 1949 óta megszakítás nélkül hatalmon lévő Nemzeti Párt iránt. Csakhogy Dél-Afrikát nemcsak fehérek lakják. Pontosabban: számarányuk lényeges mértékben alulma­rad az őslakosságéval szem­ben. Több mint 17 millió színes bőrű mellett 4,5 millió fehér telepes lakja a hazánk területénél tizenháromszor- ta nagyobb országot. A szí­nes bőrűek tetemes többsége szülőföldjének vallja — kivé­ve az ázsiai bevándorlók le­származottjait —, míg a fe­hérek részben holland szár­mazású afrikanderek (bu­rok), részben angolok ivadé­kai. Kétségtelen, hogy az etni­kai okok önmagukban is al­kalmat adnának az érdek- ellentétekre. Dél-Afrikában azonban többről van szó. Az ország fehér telepes kisebb­ségi kormánya a legelemibb emberi jogokat sem biztosít­ja a színes bőrű lakosság szá­mára: a nyilvános szórakozó­helyekről, az iskolákból, de még a villamosokról és az autóbuszokról is kitiltották a négereket, s minden rendel­kezésre álló eszközzel igye­keznek állandó lét bizonyta­lanságban tartani őket. Míg a fehérek számára 7—16 éves korban a törvény tankötele­zettséget ír elő, a színes bőrű lakosság 80 százaléka analfa­béta. Az európai származású­ak 21, a négerek 18 éves ko­ruktól adókötelesek. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem­ben is világosan kifejezésre jut a faji megkülönböztetés: a fehéreké több, mint tízsze­rese a négerekének. Vorster rendszerét ízig- vérig az apartheid, a faji megkülönböztetés vezérli. Évente egymilliónál több íté­letet hoznak a színes bőrű la­kossággal szemben az ember­telen jogi törvények meg­szegéséért. S a négerek jól emlékeznek a 89 halottal és 186 sebesülttel zárult shar- peville-i sortüzre, amelyet a brutalitások ellen tiltakozó tömegre adtak le. Nem fe­lejtik Sowetót, az ott elköve­tett tömeggyilkosságot, s is­merik Steve Biko polgárjogi harcos halálának körülmé­nyeit, amelyeket maguk a kínvallatásban részt vett rendőrök tanúsítottak. A környező afrikai államo­kat atombombával és ítépír- tással fenyegető Vorster-re- zsim szerdai választási ko­médiája tehát voltaképpen nem az eredményét, inkább körülményeit tekintve érde­mel szót. Az urnákba úfjyis jobbára a Vorstert támogató voksok kerülnek, miután az egykori fő ellenzéki párt, az Egyesült Párt megszűnt, s utóda, a Haladó Szövetségi Párt csupán a választókerü­letek felében lép fel. Az ős­lakosságot viszont kirekesz­tették a választásokból. Szá­mukra még a demokrácia látszatát sem teremtették meg. Országos sztrájk Franciaországban Az AFP hírügynökség bel­földi szolgálatának munkabe­szüntetésével szerdán délben már meg is kezdődött a fran­cia országos sztrájk, amely csütörtökre »takaréklángra« állítja az ország életét. A francia dolgozók három nagy harcos szakszervezete, a CGT, a CFDT és a pedagógu­sokat tömörítő FEN csütörtök­re hirdetett szakmaközi orszá­gos sztrájkot, tiltakozásul az infláció folytatódása és a munkanélküliség növekedése ellen. Csütörtökön a közszolgálta­tások csak részben működnek majd. Csökken a gáznyomás, ki-kihagy az áramszolgáltatás, ritkábban közlekedik a metró, korlátozódik az autóbuszforga­lom, a vasúti közlekedés, a lé­giforgalom. Az iskolák nagy részében szünetel a tanítás. Nem jelennek meg az újsá­gok, a televízió csökkentett műsort sugároz csupán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom