Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
Két év tükrében a holnapról Tisztújító közgyűlést tartott a tsz-szövetség A termelőszövetkezetek ér- dekkképviseleti, mozgalmi feladatainak ellátására hazánkban éppen tíz évvel ezelőtt alakultak meg a tsz-szövetsé- gek. Ez a jubileum még ünnepélyesebbé tette a Somogy megyei tsz-szövetség tegnap, Kaposváron megtartott tisztújító küldöttközgyűlését. 1967 őszén megyénkben három szövetség alakult. A hatéko nyabb munkavégzés érdekében ezek 1975 őszén egyesültek. A küldöttek a tegnapi közgyűlésen első fzíben tették mérlegre az újjászerveződött szövetség munkáját és megfogalmazták a mozgalom továbbfejlesztése érdekében végzendő legfontosabb feladatokat Frank Gyula, a szövetség elnökhelyettese köszöntötte a tsz-ek és a társulások küldötteit a megjelent vendégeket, többek között dr. Exner Zoltánt, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetőjét Fettinger Istvánt, a Központi Bizottság mtmkatár- sát, dr. Nyíri Bélát, a TOT főtitkárhelyettesét dr. Szilágyi Sándort, a MÉM főosztályvezetőjét, Tóth Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét. Képviseltették magukat megyénk társadalmi és tömegszervezetei, a járási pártbizottságok és tanácsok. Az írásban kiadott értékeléshez Bemáth Ferenc, a szövetség elnöke mondott vitaindítót. Tömören, kritikusan értékelte a két év munkáját, feltárta a mozgalom jelenlegi gondjait. A beszámolók szövetkezetetek életének, tevékenységének minden fontos területét elemezték azzal a céllal, hogy milyen lehetőségei, föltételei vannak a gyorsabb ütemű fejlődésnek. A küldöttközgyűlés munkájának középpontjában elsősorban annak vizsgálata állt, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma hogyan teljesíti az ötödik ötéves terv feladatait. Alapvetően ugyan megvalósulóban vannak a középtávú program időarányos céljai, néhány vonatkozásban lemaradások, feszültségek mutatkoznak. Nem kielégítő például egyes ipari növények, a napraforgó termelésének alakulása. Nyugtalanító, hogy a mind a szarvasmarha, mind a sertés férőhelyek építésében lemaradás van, a zöldségtermelés ez évi eredményeit még nem lehet stabilnak tekinteni. Ezek a gonlok jórészt meghatározzák, hogy a tsz-szövet- ségnek milyen területeken kell hatékonyabban segíteni szövetkezeteink munkáját. Nemcsak a beszámolókban, a vita során is különösen sok szó esett a tartalékok feltárásának fontosságáról, a munka hatékonyságának fokozásáról. Az igaz, hogy 1977-ben viszonylag kedvező termelési eredményeket érnek el szövetkezeteink. gazdasági és pénzügyi helyzetük az országos átlaghoz képest várhatóan tovább romlik. (Az egy hektárra eső bruttó állóeszköz- érték az országosnak csak 83 százaléka, a hektáronkénti nyereség pedig alig több az országos átlag negyven százalékánál, 829 forint.) Ahogy például dr. Szilágyi Sándor a MÉM főosztályvezetője 1978-ban a legnagyobb tartalékot a nagyfokú differenciáltság megszüntetése jelenti. A szabályozók változása pedig az eddiginél még határozottabban megköveteli a gazdaságoktól az eszközök , kihasz- i Hálásának fokozását, a hatékonyság növelését. Olyan feladat ez — utalt rá hozzászólásában dr. Exner Zoltán —, amelynek megoldásához ter- melöszövetkezeteink nem nélkülözhetik a szövetség közvetlen, folyamatos segítségét. Megyénk szövetkezeteinek eredményeiben vitathatatlan része van az érdekképviseleti szerv célratörő, elemző, gazdaságsegítő tevékenységének, ám a növekvő feladatok szükségessé teszik minden vonatkozásban a tartalmi munka további javítását. Az e cél érdekében érzett felelősség jól tükröződött a közgyűlés széleskörű vitájában. Volt, aki a szövetkezetek vagyonvédelmének ■ fokozásáról, a belső ellenőrzés javításáról szólt, volt, aki a termelési rendszerek szerepét, jelentőségét értékelte és kritizálta, javaslatot téve tevékenységük továbbfejlesztésére, mások a személyzeti munka gondjait, a közgazdasági tevékenység fogyatékosságait tárták a küldöttek elé. A TOT főtitkárhelyettese pedig az emberben, a vezetésben rejlő tartalékokra irányította a figyelmet, Dr. Nyíri Béla megemlékezve á tsz-szövetségek jubileumáról felszólalása végén a mozgalomban végzett tevékenységéért két kitüntetést adott át. A TOT Kiváló szövetkezeti dolgozó emlékplakettjét és a vele járó pénzjutalmat Orbán Józsefné, a kis- bárapáti tsz dolgozója és Li- pák László, a szövetség gépkocsivezetője kapta meg. A munkát értékelő, a legfőbb feladatokat meghatározó vita után a küldöttközgyűlés jóváhagyta a megyei tsz-szövetség alapszabályát. Ezután titkos szavazással újjáválasztották a szövetség tisztségviselőit. A megyei tsz-szövetség elnöke ismét Bernáth Ferenc, a nagyberki termelőszövetkezet elnöke lett, helyettesei Frank' Gyula, a mikei és Benkes László, a mesztegnyői szövetkezet elnöke, a szövetség titkárának Bogó Lászlót ismét választották a küldöttek. Ezen kívül tizenegy tagú elnökségre, öt tagú ellenőrző bizottságra adták le szavazatukat és megválasztották a közgyűlési, illetve az elnökségi bizottságok enökeit is. A küdöttközgyűlés az elnöklő Frank Gyula zárszavával ért véget. V. M. Új forgácslapüsem Felavatták Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát új cementkötésű faforgácslapüzemét. A 326 millió forintos beruh izásból épült üzem modern automata gépei évente 30 ezer négyzetméter faforgácslapot ál.í.a.iak elő. Az üzem három hónappal a határidő előtt kezdte meg a termelést. Hány lakás épül Siófokon ? — Hány lakásigénylőt tartanak számon a tanácson? — 1250-et. — Hány lakás épül 1980-ig? — Több mint 1200. A két közelítően azonos szám természetesen nem jelenti azt, hogy 1980 után megszűnnek a lakásgondok Siófokon. A IV. ötéves tervidőszakban is 1263 otthont adtak át, az igénylők száma még sem lett kevesebb. A balatoni város gyorsan fejlődő település, a beáramlás tart. sőt fokozódik. Dr. Gáti István tanácselnök szerint azonban a helyzet mégis némileg más, mint egyéb városokban. A nyilvántartott igényeknek legföljebb a 70 százaléka jogos. Több bejáró van a közeli Ba- laton-parti községekből. A közlekedés jó ezeken a vonalakon. Siófok megközelítése gyors, egyszerű. Jó néhányan mégis a városba költöznének, a munkahelyük közelébe. Az ők igénye — bár emberileg érthető — mégis hátrább sorolandó. Például a nagycsaládosok mögé. A tanács ebben a tervidőszakban jóval több lakást szándékozik nekik juttatni, mint korábban. Éppen a napokban kaptak nyolcán új ottVéget ért a nagy munka: befejeződött az őszi vetés a megyében. Keddi utolsó ülésén azt állapította meg a megyei operatív bizottság, hogy példa nélküli az idei ősz: ilyen rövid idő alatt még soha nem fejezték be ezt a nagy munkát Somogybán. A vetés minősége is jó. A megállapítás egyben dicséret : azoknak az embereknek a felelősséggel végzett, jó munkáját dicséri, akik heteken keresztül nyújtott és kettős műszakban dolgoztak a földeken, dacoltak a széllel, a sötétséggel, s nem azt nézték, hogy mennyit végeztek máiéi, hanem azt vették számba, hogy mennji van még vissza. A határ azonban nem csendesedett el: a mély dübörgé- sű traktorok reggelente ezentúl is munkához látnak, hiszen az őszi szántásból jócskán maradt még. Úgyanazon a napon, amikor a megyéi operatív bizottság a nagy munka befejezését tárgyalta, a megyei tanács végrehajtó bizottsága arról hallgatott meg tájékoztatót, hogy miként halad a Csepel Vissés Fémművek Egyedi Gyárának kaposvári beruházása. A megyeszékhelyen már jövőre megkezdi a termelést az új gyár. Az építkezésre és a termelőberendezések vásárlására 260 millió forintot költenek. Termékeinek többsége exportra mégy majd. A végrehajtó bizottság azt állapította meg, hogy eddig az ütemnek megfelelően haladt a munka. A termelés megkezdéséhez rendelkezésre állnak a szakemberek. Ezt úgy lehetett biztosítani, hogy a városi pártbizottság és a tanács irányításával tervszerű együttműködés alakult ki az új gyár és a megyeszékhely gépipari vállalatai között. Az első munkások az év közepe óta Csepelen tanulnak: ismerkednek az új technikával és a nagyvállalat szervezeti rendszerével, munkaszervezési elveivel. A kaposvári tanműhelyben pedig azok a fiatalok sajátítják el a szakmai fogásokat, akik az utánpótlás egyik bázisát jelentik majd. A végrehajtó bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy az új gyár munkaerőigényét átképzéssel és a város határain kívül levő munkaerő felkutatásával is segíteni kell. Jó szervezésre és megfelelő együttműködésre van szükség a következő időszakban azért,, hogy e fontos beruházás az ötödik ötéves terv végére befejeződjön. Az új gyár telephelyén még vannak részlegei a Mezőgép Vállalatnak, s az elektroncsőgvár is működtet ott egy üzemet. Ezek tervszerű és határidőre történő kitelepítése az egvik feltétele a munka megkezdésének. A kellemes, őszies idő elle- inére közeleg a tél: csütörtöki számunkban arról készítettünk összeállítást, hogy miként készülnek erre a hideg évszakra a kereskedelmi és közlekedési vállalatok A nyilatkozatokból kitűnt: tervszerű munka előzte meg azt, hogy a boltokban mihdenki válogathat az ízlésének és pénztárcájának megfelelő holmik között. Pontosan szállítják házhoz a tüzelőolajat, a kutak nagy részét felújították, és sokéves bosszúság után, az idei télre azt ígérte a városgazdálkodási vállalat főkönyvelője, hogy közepes hóesés után akár hat óra alatt ki tudják »takarítani-« a várost. A télről esik a legtöbb szó Siófokon, a MAHART balatoni üzemigazgatóságán is. Elkészült a nyári összegezés a forgalomról, és hozzáláttak a hajók nagyjavításához. A héten érkezett a hír, hogy az egyik legöregebb és sok vihart megért vízi jármű, a Helka éppen búcsút mond a Balatonnak. Balatonfüreden vontatják partra, kőágyra helyezik, a balatoni hajózás emlékműve, hajómúzeum lesz a múlt század végén épített, szép formájú járműből. Ki- selejtezését az tette lehetővé, hogy ebben a tervidőszakban megkezdődik a balatoni hajópark rekonstrukciója. Készen vannak már azoknak a katamaránoknak a tervei, amelyek felváltják a régi hajókat. Az öreg balatoni flotta a következő évek során megfiatalodik. Dr. Kercza Imre hont, s további öt család cserével költözhet tágasabb lakásba. — Hol épülnek ma lakások Siófokon? — kérdeztük dr. Gáti Istvánt — Azokon a területeken, amelyeket már 1975 előtt kijelöltünk a fejlesztésre. A IV. ötéves tervidőszak volt az első, amikor Siófok már mint város kezdhette meg a lakásépítést. Ez mintegy 45—50 százalékkal több otthont jelentett. A hetvenes évek elején először jelentek meg a tízszintes épületek a Sió partján, több száz lakás emelkedik és új városrész alakul ki a Foki-hegyen, s mintalakótelep szerveződik az óváros területén. Ezek a településfejlesztési szempontból is fontos építkezések döntően formálják a városképet. Az itt kezdett munkát folytatjuk ebben a tervidőszakban is. — Milyen ütemben folyik az építkezés? — Központi fejlesztési alapból 158 otthont építünk 1980-ig. Ebből már átadtak 30-at. További 43 épül, és újabb 65-höz szükséges területet készítünk elő jelenleg. Év végére az építők rendelkezésére tudjuk bocsátani. A tervidőszak végére nem lesz lemaradásunk a lakásszámokban, a megvalósítás üteme azonban módosul. Menet közben ugyanis új technológiát vezettünk lse. A legújabb házgyári elemeket alkalmazzuk az építésnél, s ezeket Veszprémből hozzák. A váltás némi késedelemmel (tervszolgáltatás stb.) jár. Ezenfelül úgy látjuk, hogy a korszerű technikát az építők lassabban alkalmazzák a kívánatosnál. — Hogyan épülnek az egyéb forrásoktól támogatott lakások? — OTP-lakásból 240. egyéb államiból 109 építését terveztük. Ezek többségét is mind korszerű, házgyári elemekből rakják össze, tehát ugyanaz vonatkozik e típusokra is, mint az előzőekre. A Foki-hegyen 205 telepszerű, többszintes szövetkezeti lakás elkészültével számolunk. A tulajdonosok összefogtak, rengeteg társadalmi munkával, hagyományos módszerrel emelik itt a házakat. A tervezett mnnnvíség 80 százalékát már elkezdték. Terveikben szerénél 500 családi ház is. Éhből eddig több mint 200 elkészült Siófokon. — M’lven térti1 etek beépítését tervezik a jövőben ? — 1980 után egy-két év alatt befejeződik az óvárosi részben az úgynevezett OTP- ÉVM mintalakótelep építése. A Foki-hegyen újabb területeket kapcsolunk be. hosszú távon a városnak egv igen értékes, népes része lesz ez a vidék. Az úi terület beéníté- sét is a házgyári termékekre alapozzuk. A város történelmi központjában szintén fon+ns változások érlelődnek. Már bontják a régi épü1 eteket, s itt négv. tízszintes. 65—65 lakásos épület emelkedik majd. «s. T. Diagnosztika A címben szereplő szó a mezőgazdasági üzemek háza táján a gépek alapos átvizsgá lását jelenti. A diagnosztikai mérések fő célja a rejtett hi bák fölfedezése és a várható meghibásodások előrejelzése. A diagnosztika nyomán végzett hibamegelőző karbantar tás gazdaságonként százezrek' kel is csökkenti évente a javítási és alkatrészköltségeket. Azaz: az esetek többségében csak csökkenthetné ... A feltételes mód oka, hogy a megye mezőgazdasági gépei nek egyharmadán sem végeznek rendszeres hibamegelőző vizsgálatot. Sajnos még a milliós nagy gépek közül sem kerülhet sor valamennyire. Az iparszerű termelési rendszerek szolgáltatásként végzik az úgynevezett »rend szergépek« vizsgálatát. A gazdaságokat ■ járva azonban kiderül, hogy a gépek jó részénél ma még inkább lehetőség, mint valóság a diagnosztika. Az ország több tízezer mező- gazdasági gépének diagnosztizálásához 4—5 műszeres kocsi áll rendelkezésre. Könnyű kiszámítani: egy év is kevés volna, hogy minden gép sorra kerüljön. Az osztopáni tsz gépészmérnöke, Budai Géza is szívesen átvizsgáltatná gépeit. — A nádudvari termelési rendszer — ennek tagja szövetkezetünk is — , tavasszal tartott értekezletén többen megkérdeztük, hogyan és mikor lehet igényelni ezt a szolgáltatást? Ott mondták el, hogy a rendszer 60 dunántúli taggazdaságára egyetlen mérőkocsi jut... Legyünk hát türelemmel... — A gépek »kondíciójának« lemérésére ez az egyetlen mód? — A motor megbontása nélkül ez. Kevésbé precíz vizsgálat elvégezhető a traktorok darabokra szedésével is, csakhogy erre az év nagy részében dolgozó gépeknél nincs idő. A bábolnai IKR diagnosztikai kocsijának vezetője, Vörös József, gépszerelő és műszerésztechnikus egy személyben. — Többnyire állandóan úton vagyok, 5—6 ezer kilométert teszek meg havonta gazdaságtól gazdaságig. — Hogyan fogadják? — A műszaki vezetők mindig nagy örömmel. A diagnosztika ugyanis megmutatja, hogy a soron következő kampánymunkában biztosan számíthatunk-e egy gépre. Azt is jól tudják, hogy egy idejében kicserélt filléres alkatrész elejét veheti komoly hibáknak. — És a traktorosok? — Ok is csak kifogástalan géppel tudnak jó teljesítményt elérni, ezért például a teljesit- ményleadás mérése nekik is segítség. Előfordult, hogy egy kétéves gép a vizsgálatok során na- »vobb teljesítményt adott le, mint amit a gyári prospektus jelez! Hamar kiderült, hogy az »ötletes« traktoros egy húszfilléres segítségével srófolta föl a' teljesítményt. Arra nem gondolt, hogy ezzel a »nyúzással« felére csökkenti gépe élettartamát. A megyei tsz-szövetség fő- munkatarsa, Müller János szerint: — Az elmúlt években a javító—hibamegelőző hálózat nem tudott lépést tartani a géppark fejlődésével. Pedig a kényszerpihenők vagy soron (kívüli nagyjavítások eigy része elkerülhető volna rendszeresebb hibamegelőzéssel. — Mi lehet a megoldás? — A gazdaságok közül soknak — a fékpad kivételével — csaknem valamennyi diagnosztikai műszere megvan. Tudomásom szerint a SOM- TÉV is tervezi egy diagnosztikai kocsi munkába állítását. Őszintén szólva, könnyebb volna a megoldás, ha a megyében még egyáltalán nem lenne diagnosztika. Akkor »csak« létre kellene hozni, így azonban félő, hogy az esetleges átfedések, keresztbeszervezések és viták késleltetik a megoldást. Ami az utóbbi mondatot illeti: a sok bába közt valóban elvész a gyerek. A szakirányító szervek és a termelési rendszerek közös feladata, hogy a munkát összehangolva elkerüljék ezt. A diagnosztikai hálózat fejlesztése bizonyára milliókba kerül. Hogy ezek munkába állításával mennyit takarítanának meg a gazdaságok — és a népgazdaság —, azt csak becsülni lehet. Bíró Ferenc Utasbiztosítás a helyi járatokon A helyi járatú autóbuszok menetjegyének árában eddig nem szerepelt az utasbiztosítás dija. Vagyis, ha helyi járaton baleset ért valakit, s nem bérlettel, hanem jeggyel utazott, nem kapott kártérítést. Pontosabban: akkor térítették meg a kárát, ha bírósághoz fordult. Gondot okozott ez a Volánnak és a biztosítónak egyaránt. A kiútkeresés eredménye: a főváros és a nagyobb vidéki városok után december 1-től Kaposváron, Siófokon, Marcaliban és Nagyatádon a helyi járatú autóbuszokra biztosítási jegy váltható. A biztosítási jegyet egy, fél- és negyedévre, illetve egy hónapra vagy két hétre lehet megváltani az autóbusz elővételi pénztáraknál és a csuklós járatok kalauzainál. I
