Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
Díszünnepség a budapesti Erkel színházban (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a békéért, az országok, a népek közötii barátság és együttműködés elmélyítéséért tett következetes lépéseinek eredménye: Losoncit Pál a békéér folytatott természetes emberi küzdelem. A forradalomra emlékezzünk, amely megrengette a világot. A szovjet embereket, dicső kommunista pártjukat köszöntjük, amelynek irányításával hat évtized alatt eljutottak a kommunizmus építéséhez. Apró Antal megnyitóját követően Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Századunk nemzetközi mércéje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők és elvtársak! Világtörténelmi jelentőségű esemény, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60-ik év- fodulóját ünnepeljük. Köszöntjük a forradalmat, amely megrázta, felrázta, újjáteremtette a világot, és új távlatokat nyitott az emberiség előtt. Két emberöltő telt el a dicső nap óta, amelyen — a költő szavaival élve — »az új kor kapuját a nép kinyitotta«. Alig van .forradalom, amely elmondhatja magáról, hogy már kirobbanásának napján érzékelhetővé tette jelentőségének lényegét. Az októberi forradalom ilyen forradalom volt. Születésnapja úgy íródott be az emberiség tudatába, úgy vonult be a történelembe, mint a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet kezdete, amely megtörte a kizsákmányoló rendszer addig érinthetetlennek, örökösnek vélt egyeduralmát. Felvillantotta a reményt és a bizonyosságot, hogy valóra válhatnak az emberiség évezredes álmai. Meghirdette a békét az orosz népnek, békére szólította fel a háború mocsarába süllyedt világot. Hadat üzent az elnyomásnak és kizsákmányolásnak. Október új világ hajnalhasadását jelezte nemcsak a cári Oroszországban, hanem a világban is. Egy pillanatra sem akart bezárkózni a nemzeti keretek szűk világába. Az orosz munkásosztály úgy tekintette magát mint a nemzetközi munkás sereg egy csapatát. Ahogy Lenin mondta: »Mi nemcsak az orosz kapitalizmus ellen harcolunk. Mi valameny- nyi ország kapitalizmusa, a világkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabadságáért«. Forradalmát ezért tekintette úgy mint a világforradalom részét és lángot gyújtó szikráját. Osztálytestvéreinek segítséget és támogatást ígért, adott és viszonzásul ugyanezt kapta tu; ük. Az ditóberi forradalomnak már az első tettei korszakos jelentőségűek. Az »Oroszország polgáraihoz!« intézett kiáltvány minden mondata egy-egy világot megrengető tény. »Az ideiglenes kormány meg van döntve. Az állam- hatalom a pet- rográdi proletariátus és helyőrség élén álló forradalmi katonai bizottság kezébe ment át, amely a munkás- és katonaküldöttek petrográdi szovjetjének szerve. Az ügy, amelyért a nép harcolt: a demokratikus béke haladéktalan felajánlása, a földesúri földtulajdon megszüntetése, a termelés munkásellenőrzése, szovjet kormány alakítása — biztosítva van.« A munkások és a szegényparasztok megdöntötték a burzsoázia diktatúráját, és hozzáfogtak, hogy kiépítsék a maguk hatalmát. A forradalom győzelme bebizonyította, hogy a proletariátus képes összefogni és sikerre vezetni a kizsákmányolt tömegek harcát, képes felszabadítani önmagát és egyúttal megszüntetni a kizsákmányolás és elnyomás minden formáját. Képes új típusú államot alkotni, és megsemmisítő csapást mérni a forradalom belső és külső ellenségeire. a termelőerők fejlesztése, a társadalmi viszonyok átalakítása terén. Ledőllek azok a korlátok, amelyek elválasztották egymástól az osztályokat, rétegeket, a különböző nemzeteket és nemzetiségeket. Megkezdődött és előre halad a fizikai és a szellemi munka, a város és a falu közötti lényeges különbségek felszámolásának folyamata. Méltán állapíthatta meg Brezsnyev elvtárs a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának legutóbbi' ülésén : »Ezek azok a folyamatok, amelyek eredményeként feljogosítva érezzük magunkat annak kijelentésére, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus — az új társadalom érettségének az a stádiuma, „melyben befejeződik a társadalom, a társadalmi viszonyok összességének átalakítása a szocializmust természeténél fogva jellemző közösségi alapokon.« A megjárt út távolságát és ívét szemléletesen példázza múlt és jelen: a faekék világából a csillagos égig jutott el a szovjet ember. E fejlődés eredményeit összegezi a törvény tömörségével a Szovjetunió új alkotmánya. Olyan alaptörvény ez, amely garantálja, hogy a munkások, a parasztok, az értelmiség, férfiak és nők. ifjak és. idősek, bármilyen nyelven beszélők, akármilyen nemzetiségűek a maguk és a társadalom, az egyén és a közösség javára minden lehetőséget megtalálhatnak tudásuk, szorgalmuk, alkotókészségük, egyszóval személyiségük kibontakoztatására. Az új alkotmány jelentősége messze túlnő a Szovjetunió határain: a példa erejével hat, tovább növeli a szocializmus vonzóerejét, befolyását és tekintélyét. A Nagy Október győzelme — a leninizmus győzelme A Szovjetunió önmagát formálta Most, amikor hat évtized mérlegét vonjuk meg az ünnep fényében, a mára lett nagyszerű eredmény nem takarhatja el szemünk elől, nem homályo- síthat.ia el emlékezetünkben a forradalom katonáinak dicsőségét. Áldozat és hősiesség, ön- feláldozás és lemondás, bizonyosság és útkeresés, roham és megtorpanás, veszteség és győzelem árán tört előre október. A Nagy - Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a Szovjetunió kemény küzdelmek útján formálta önmagát. Nemcsak a régit rombolta le, hanem új társadalmat épített. Keresett-kutatott és minden nehézséget és ellenállást leküzdve halad rendületlenül előre. A szocialista forradalom győzeme, a hétköznapok gyakorlati feladatainak megoldása, a szocializmus építésének megkezdése nem kevesebb, inkább több égető kérdésre sürgette a választ. Feleletet kellett adni olyan kérdésekre — még pedig szinte azonnal, semmi halasztást nem tűrve, történelmi előzmények nélkül, az úttörő szerepét vállalva —, hogy milyen legyen az állami berendezkedés a soknemzeti' ségű országban, mely tegnap még a »népek börtöne« volt hogyan, miként alakuljanak a tulajdonformák; melyek az osztályharc sajátosságai és módszerei? Milyen legyen az ország iparosításának, a mezőa Somogyi Néplap gazdaság fejlesztésének útja és iránya. Azután: ki kellett dolgozni a tervgazdálkodás, a kulturális forradalom, a külpolitika, a honvédelem megszevezé- sének elvi és gyakorlati kérdéseit. Mind e szerteágazó probléma tulajdonképpen a körül a kérdés körül csúcsosodott ki: lehetséges-e felépíteni a szocializmust egyetlen országban, még pedig az elmaradott Oroszországban ? A választ nemcsak elméletben kellett megfogalmazni, hanem a gyakorlat eredményeivel is bizonyítani kellett. A forradalom, amely elméleti tételeket bizonyított és cáfolt, a gyakorlat szükségletei, tapasztalatai alapján újakat alkotott. A szovjet emberek a munka és a harc hősiességének eposzát írták meg kezükkel, verejtékükkel és vérükkel.i Szivük önfeláldozó dobbanásával, erejük megfeszítésével, értelmük mélységével. Az egymást követő ötéves tervek folyamatos mennyiségi és minőségi változásokat hoztak a népgazdaság szerkezetében, műszaki színvonalában, a társadalom viszonyaiban, a politikai berendezkedésben, a kulturális életben, az emberek életviszonyaiban. Példátlan méretű és mélységű átalakulás zajlott le az országban! Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió az elmúlt ,60 évben a gazdaság kiépítése, Rendkívül szerteágazók az | október talaján gyökerező eredmények. Mind mögött azonban ott érzünk egyet. Ahogy Majakovszkij egyetlen mondatának rövid öt sorában kifejezte: »Osztályunk agya, / Osztályunk ügye, / Osztályunk ereje, / Osztályunk becsülete — / Igen, ez a párt!« / A \győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi eyővé, szervezte és vezette a munkás, a paraszt tömegeket a harcban és a szocialista építőmunkában. Ezért a Nagy Október győzelme a leninizmus győzelme, a kommunista párt győzelme is. A Szovjetunió Kommunista Pártját méltán tekintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. Ezért tudta-tudja mozgósítani, maga mögé állítani a tömegeket: ezért lehetett-lehet igazi élcsapat, a szovjet társadalomnak — az alkotmányban is rögzített — vezető ereje. A munkásosztály , csak a párttal az élen tölthette és töltheti be világtörténelmi küldetését. Kormányzó párttá emelkedve meghatványozódik a felelőssége. A Szovjetunió Kommunista Pártja immár 60 éve hordja vállán ezt a tisztes és kötelesség-gyarapító felelősségét. Korunkban — amikor bolygónk politikai és társadalmi arculatát ellentmondásos folyamatok kölcsönhatása formálja — az eligazodás lehetőségét, a legfőbb irányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi jelzik és hordozzák. A Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus felett aratott nagy győzelmét követően gyökeresen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok at szocializmus javára. Elmélyült a kapitalizmus általános válsága, amelynek egyik legszembeszökőbb megnyilvánulása az. új forradalmi hullám felerősödése volt. Az országok egész sorában diadalmaskodott a szocializmus. Kialakult a szocialista világ rendszer. Ezzel új szakasz kezdődőt! a szocializmus fejlődéséiben. A volt gyarmatok lerázták magukról az igát. szétesett az imperializmus gyarmati rendszere, számos úi független állam jött létre. Fellendült és hatalmas befolyásra tett szert a nemzetközi kommunista mozgalom. A kapitalista országokban egyre növekszik a kommunista pártok társadalmi súlya és befolyása. A nemzetközi kommunista mozgalom soha nem látott eredményeket mutat fel. Így vált századunk mindent meghatározó eseményévé, nemzetközi mércéjévé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Tisztelt ünnepi gyűlés! A magyar népet kezdettől fogva szoros szálak fűzik a világ első munkásállamához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő nagy nemzetközi forradalmi fellendülés forjtos része volt a mi dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságunk. Október eszméi vezették a mi munkásosztályunkat is, amikor — elsőként követve orosz testvérei példáját — kibontotta a szocialista forradalom zászlaját. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte a gyakorlatban is bizonyította az Októberi Forradalom alapvető vonásainak egyetemes érvényét. A Tanácsköztársaság leverése után, a két világháború között a szovjet nép a munkás nemzetköziség és szolidaritás ezernyi jelét adta:' oltalmat nyújtott az üldözötteknek, ösztönzést, bátorítást adott a harchoz. A szovjet hadsereg felszabadító harca következtében 194ö. április 4-én nemzeti történelmünk nagy fordulóján, hazánk visszanyerte szabadságát, függetlenségét. Október eszméinek harcosai, a nagy szoviet nén hős fiai kiűzve hazánkból a fasiszta csapatokat, ösz- szezúzták a horthysta állam- gépezetet. Népünk számára megnyílt jövőnk szabad építésének lehetősége. Ezért gondolunk soha el nem múló, örök hálával a dicső szo’det népre, melv a legtöbbet áldotta a fasizmus e'ieni harc oltárán. Ezért bajtíuk meg a k°gve'et zászlaját a hősök emlékének, akik a legdrágábbat, az. életüket áldozták népünk szabadságáért. Ez a nagv történelmi sorsforduló mint második honfoglalás vomdt be a nem-ch köz tudatba. A magvar nép — nárfunk vezetésével — újjá építette az országot. Magának építette újiá! Az elmúlt három év*iz°dhen korszakos politikai és gazdasági eredipá- nrpl-pl értünk el. 1 étreiöft és m^crgj-jl^rdult a 1*01 mir á SOS z,- tály, a dolgozó nép hatalma. A tervgazdálkodás segítségével szocialista ipart és mezőgazdaságot teremtettünk. Hazánk agrár-ipari országból szocialista nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrár országgá lett. Iparunk ma egy hónap alatt termel annyit, mint a felszabadulás előtt egész évben. Eredményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítást Mezőgazdaságunk az egykorinál kisebb területen, félany- nyi emberkézzel mintegy kétszeresét adja az utolsó békeév termésmennyiségének. Gazdasági fejlettségünk szintje mintegy öt és félszerese a háború előtiinek. Gyökeresen megváltoztak népünk életkörülményei : létbiztonságban él dolgozó népünk. Az egy főre jutó fogyasztás háromszorosára nőtt a. felszabadulás óta eltelt időben! Csökkent a munkaidő, általános lett a társadalombiztosítás: állampolgári joggá vált az ingyenes egészségügyi ellátás. Ugrásszerűen emelkedett népünk általános és szakmai műveltségének színvonala, a kultúra kincsei növekvő mértékben válnak hozzáférhetővé a tömegek számára. A marxista ideológia egyre inkább megszabja népünk gondolkodását, magatartását. Éredményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítást. A költő szavaival szólva: „Európába értünk végre / A nép- vándorlás kétezer éve után!” Kedves elvtársak! A XI. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán, V. ötéves tervünk teljesítésén munkálkodunk. Szocialista építőmunkánk jó ütemben halad. Jelentős eredményeket értünk el ötéves tervünk eddigi csaknem két esztendejében. Bár tavaly nem sikerüli maradéktalanul' teljesítenünk terveinket, az idén meggyorsult gazdasági fejlődésünk üteme, és jórészt behoztuk a lemaradásokat. Ebben jelentős szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Csepelről indult és országunk egészére kiterjedő munkaversenymozga- lom. De látnunk kell, hogy nehéz külső- és belső feltételek közt dolgozunk. A gazdasági hatékonyság eddigi fejlődési üteme nem biztosítja a szükséges előrehaladást. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek — úgy tudjuk megoldani a fejlett szocialista társadalom építésének soronlévő feladatait, javítani a lakosság életkörülményeit —, ha megteremtjük az eddiginél dinamikusabb fejlődés feltételeit, ha növeljük a társadalmi munka hatékonyságát. Ez irányú erőfeszítéseink kezdeti eredményei mutatkoznak az idei évben. Népünk bizakodva néz a jövőbe. A pártunk XI. kongresz- szusán elfogadott programnyilatkozat hosszú távra megszabja fejlődésünk fő irányát. »A következő tizenöt-húsz évben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szocializmus építésének útján, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmushoz.« A magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, egész népünk egyetért a XI. kongresszuson megfogalmazott célokkal, és tettekkel támogatja pártunk politikáját. Tudja, hogy minden újabb sikerént keményebben kell megdolgozni, és a jövőben csak fegyelmezettebb munkával, társadami felelősségtudattal, a közösség iránti odaadással érhetők el megfelelő eredmények. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában bizton számíthatunk népünk szorgalmas munkájára, a létrehozott jelentős anyagi-műszaki alapokra, szocialista tervgazdaságunkra, népgazdaságunk irányítási rendszerére és nem utolsósorban arra a bizalomra, alkotó légkörre, amely áthatja mindennapi életünket. Továbbfejlődésünk kiapadhatatlan nagy erőforrása a szocialista közösség országainak szoros együttműködése, légióként a Szovjetunióval kialakított sokoldalú kapcsolatunk. A magyar és a szovjet nép barátságának, országaink együttműködésének mélyre nyúló, szerteágazó» hagyományai vannak. Ezeket túlzás nélkül úgy tekinthetjük mint az objektív társadalmi, gazdasági fejlődésben gyökerező törétnelmi hagyományokat. Számunkra ez az együttműködés — a szocialista közösséghez, és légióként a Szovjetunióhoz való viszony — elvi kérdés, de egyben mindennapi életünk gyakorlatának valósága is. A Szovjetunió felhalmozott tapasztalatait olyan értékes örökségnek tekintjük, amelyet kötelességünk marxista-leninista módon, vagyis önállóan és alkotóan alkalmazni népünk javára. A Magyar Szocialista Munkáspárt figyelemmel kíséri a nemzetközi munkásmozgalom, a szocializmust építő országok tapasztalatait, és különös gonddal tanulmányozza a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártja, a világ első szocialista országa történelmi jelentőségű tapasztalatait. A szocialista építés általános érvényű törvényszerűségeit e tapasztalatok figyelem- bevételével alkalmazzuk nemzeti sajátosságainknak, a- mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően, elkerülve a gépies másolás buktatóit. Cselekvésünkben a Kádár elvtárs által megfogalmazott elvek irányítanak bennünket: »Minden marxista-leninista pártra kötelező, h»gy feladatai meghatározásánál saját munkásosztályának, népének, országának helyzetéből induljon ki, de ugyanúgy kötelező annak figyelembe vétele is. hogy az egyes pártok politikája nem lehet ellentétben a nemzetközi munkásosztály, a szociális; ta országok közös érdekével«. Együttműködésünk alapja: céljaink közössége Mi ebben a szellemben alakítjuk politikai, gazdasági, kulturális, diplomáciai és katonai együttműködésünket a szocialista közösség országaival, különösképpen pedig a Szovjetunióval. Együttműködésünk alapja: országaink, népeink érdekeinek azonossága, céljaink közössége. Népeink sorsa és jövője elválaszthatatlan október eszméitől, a szocializmustól, a kommunizmustól. Politikai kapcsolatainkat a legteljesebb egyetértés jellemzi. Gazdasági együttműködésünkben a kölcsönös előnyök és érdekek érvénve- sülnek. Politikai együttműködésünknek a Varsói Szerződés. gazdasági tevékenységünknek a KGST nyújt alkalmas keretet. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés mindinkább átlépi a hagyományos árucsere kereteit. A tartós termelési-műszaki kapcsolatokra építve fejlődnek a nemzetközi muokamegos7.‘ásban leginkább érdekelt hazai iparágak. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk, a hosszú távú megállapodások biztonságot adó szerepe a jövőben tovább növekszik népgazdaságunkban. A győztes októberi forradalom első külpolitikai tette az volt, hogy a béke olajágát kínálta fel a hosszúra nyúlt imperialista háborútól vérző és szenvedő emberiségnek. A nemzetközi nagytőke a béke helyett háborút kényszerített a forradalomra, csírájában akarta eltaposni a fiatal szovjet államot, A szovjethatalom megdöntésére irányuló kísérletek azonban megbuktak, mert szervezőik nem számoltak a forradalom, a felszabadult nép erejével. A szovjet- hatalom létezése első évtizedének csaknem a felében fegyveres harcban védte állami létét, szuverénitását, területi épségét, biztonságát. A második világháború újabb próbának tette ki a fiatal szovjet államot. E nagy próbatétel eredményeként a hitleri fasizmus megsemmisült. (Folytatás a 3. oldalon.)
