Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

Díszünnepség a budapesti Erkel színházban (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a békéért, az országok, a népek közötii barátság és együttmű­ködés elmélyítéséért tett követ­kezetes lépéseinek eredménye: Losoncit Pál a békéér folytatott természe­tes emberi küzdelem. A forradalomra emlékez­zünk, amely megrengette a vi­lágot. A szovjet embereket, dicső kommunista pártjukat köszöntjük, amelynek irányí­tásával hat évtized alatt elju­tottak a kommunizmus építé­séhez. Apró Antal megnyitóját kö­vetően Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszé­det. Századunk nemzetközi mércéje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők és elvtár­sak! Világtörténelmi jelentőségű esemény, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60-ik év- fodulóját ünnepeljük. Köszönt­jük a forradalmat, amely meg­rázta, felrázta, újjáteremtette a világot, és új távlatokat nyi­tott az emberiség előtt. Két emberöltő telt el a dicső nap óta, amelyen — a költő szavaival élve — »az új kor kapuját a nép kinyitotta«. Alig van .forradalom, amely elmondhatja magáról, hogy már kirobbanásának napján érzékelhetővé tette jelentősé­gének lényegét. Az októberi forradalom ilyen forradalom volt. Születésnapja úgy íródott be az emberiség tudatába, úgy vonult be a történelembe, mint a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet kezdete, amely megtörte a kizsákmá­nyoló rendszer addig érinthe­tetlennek, örökösnek vélt egyeduralmát. Felvillantotta a reményt és a bizonyosságot, hogy valóra válhatnak az em­beriség évezredes álmai. Meg­hirdette a békét az orosz nép­nek, békére szólította fel a há­ború mocsarába süllyedt vilá­got. Hadat üzent az elnyomás­nak és kizsákmányolásnak. Október új világ hajnalha­sadását jelezte nemcsak a cári Oroszországban, hanem a vi­lágban is. Egy pillanatra sem akart bezárkózni a nemzeti keretek szűk világába. Az orosz munkásosztály úgy tekintette magát mint a nemzetközi munkás sereg egy csapatát. Ahogy Lenin mondta: »Mi nemcsak az orosz kapitalizmus ellen harcolunk. Mi valameny- nyi ország kapitalizmusa, a vi­lágkapitalizmus ellen küzdünk — valamennyi munkás szabad­ságáért«. Forradalmát ezért te­kintette úgy mint a világfor­radalom részét és lángot gyúj­tó szikráját. Osztálytestvérei­nek segítséget és támogatást ígért, adott és viszonzásul ugyanezt kapta tu; ük. Az ditóberi forradalomnak már az első tet­tei korszakos jelentőségűek. Az »Oroszor­szág polgárai­hoz!« intézett kiáltvány min­den mondata egy-egy világot megrengető tény. »Az ideigle­nes kormány meg van dönt­ve. Az állam- hatalom a pet- rográdi prole­tariátus és helyőrség élén álló forradalmi katonai bizott­ság kezébe ment át, amely a munkás- és katonaküldöttek petrográdi szovjetjének szerve. Az ügy, amelyért a nép har­colt: a demokratikus béke ha­ladéktalan felajánlása, a föl­desúri földtulajdon megszünte­tése, a termelés munkásellen­őrzése, szovjet kormány alakí­tása — biztosítva van.« A munkások és a szegény­parasztok megdöntötték a bur­zsoázia diktatúráját, és hozzá­fogtak, hogy kiépítsék a ma­guk hatalmát. A forradalom győzelme be­bizonyította, hogy a proletariá­tus képes összefogni és sikerre vezetni a kizsákmányolt töme­gek harcát, képes felszabadíta­ni önmagát és egyúttal meg­szüntetni a kizsákmányolás és elnyomás minden formáját. Képes új típusú államot alkot­ni, és megsemmisítő csapást mérni a forradalom belső és külső ellenségeire. a termelőerők fejlesztése, a társadalmi viszonyok átala­kítása terén. Ledőllek azok a korlátok, amelyek elválasztot­ták egymástól az osztályokat, rétegeket, a különböző nemze­teket és nemzetiségeket. Meg­kezdődött és előre halad a fi­zikai és a szellemi munka, a város és a falu közötti lénye­ges különbségek felszámo­lásának folyamata. Méltán állapíthatta meg Brezsnyev elvtárs a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának legutóbbi' ülésén : »Ezek azok a folyamatok, amelyek eredmé­nyeként feljogosítva érezzük magunkat annak kijelentésére, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocializmus — az új társadalom érettségének az a stádiuma, „melyben befejeződik a társadalom, a társadalmi vi­szonyok összességének átalakí­tása a szocializmust természe­ténél fogva jellemző közösségi alapokon.« A megjárt út távolságát és ívét szemléletesen példázza múlt és jelen: a faekék világá­ból a csillagos égig jutott el a szovjet ember. E fejlődés ered­ményeit összegezi a törvény tömörségével a Szovjetunió új alkotmánya. Olyan alaptör­vény ez, amely garantálja, hogy a munkások, a parasztok, az értelmiség, férfiak és nők. ifjak és. idősek, bármilyen nyelven beszélők, akármilyen nemzetiségűek a maguk és a társadalom, az egyén és a kö­zösség javára minden lehető­séget megtalálhatnak tudásuk, szorgalmuk, alkotókészségük, egyszóval személyiségük ki­bontakoztatására. Az új alkot­mány jelentősége messze túlnő a Szovjetunió határain: a példa erejével hat, tovább növeli a szocializmus vonzóerejét, befo­lyását és tekintélyét. A Nagy Október győzelme — a leninizmus győzelme A Szovjetunió önmagát formálta Most, amikor hat évtized mérlegét vonjuk meg az ünnep fényében, a mára lett nagysze­rű eredmény nem takarhatja el szemünk elől, nem homályo- síthat.ia el emlékezetünkben a forradalom katonáinak dicső­ségét. Áldozat és hősiesség, ön- feláldozás és lemondás, bizo­nyosság és útkeresés, roham és megtorpanás, veszteség és győ­zelem árán tört előre október. A Nagy - Októberi Szocialista Forradalom szülötte, a Szov­jetunió kemény küzdelmek út­ján formálta önmagát. Nemcsak a régit rombolta le, hanem új társadalmat épített. Keresett-kutatott és minden nehézséget és ellenállást le­küzdve halad rendületlenül előre. A szocialista forradalom győzeme, a hétköznapok gya­korlati feladatainak megoldá­sa, a szocializmus építésének megkezdése nem kevesebb, in­kább több égető kérdésre sür­gette a választ. Feleletet kel­lett adni olyan kérdésekre — még pedig szinte azonnal, sem­mi halasztást nem tűrve, tör­ténelmi előzmények nélkül, az úttörő szerepét vállalva —, hogy milyen legyen az állami berendezkedés a soknemzeti' ségű országban, mely tegnap még a »népek börtöne« volt hogyan, miként alakuljanak a tulajdonformák; melyek az osztályharc sajátosságai és módszerei? Milyen legyen az ország iparosításának, a mező­a Somogyi Néplap gazdaság fejlesztésének útja és iránya. Azután: ki kellett dol­gozni a tervgazdálkodás, a kul­turális forradalom, a külpoliti­ka, a honvédelem megszevezé- sének elvi és gyakorlati kérdé­seit. Mind e szerteágazó prob­léma tulajdonképpen a körül a kérdés körül csúcsosodott ki: lehetséges-e felépíteni a szo­cializmust egyetlen országban, még pedig az elmaradott Oroszországban ? A választ nemcsak elmélet­ben kellett megfogalmazni, ha­nem a gyakorlat eredményei­vel is bizonyítani kellett. A forradalom, amely elméleti té­teleket bizonyított és cáfolt, a gyakorlat szükségletei, tapasz­talatai alapján újakat alkotott. A szovjet emberek a munka és a harc hősiességének epo­szát írták meg kezükkel, ve­rejtékükkel és vérükkel.i Szi­vük önfeláldozó dobbanásával, erejük megfeszítésével, értel­mük mélységével. Az egymást követő ötéves tervek folyama­tos mennyiségi és minőségi változásokat hoztak a népgaz­daság szerkezetében, műszaki színvonalában, a társadalom viszonyaiban, a politikai be­rendezkedésben, a kulturális életben, az emberek életviszo­nyaiban. Példátlan méretű és mély­ségű átalakulás zajlott le az országban! Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió az elmúlt ,60 évben a gazdaság kiépítése, Rendkívül szerteágazók az | október talaján gyökerező eredmények. Mind mögött azonban ott érzünk egyet. Ahogy Majakovszkij egyetlen mondatának rövid öt sorában kifejezte: »Osztályunk agya, / Osztályunk ügye, / Osztályunk ereje, / Osztályunk becsülete — / Igen, ez a párt!« / A \győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi eyővé, szervezte és vezette a munkás, a paraszt tömegeket a harc­ban és a szocialista építőmun­kában. Ezért a Nagy Október győzelme a leninizmus győ­zelme, a kommunista párt győ­zelme is. A Szovjetunió Kom­munista Pártját méltán te­kintjük az osztályhűség, az eszmei tisztaság, a forradalmi fegyelem megtestesítőjének. Ezért tudta-tudja mozgósítani, maga mögé állítani a tömege­ket: ezért lehetett-lehet igazi élcsapat, a szovjet társadalom­nak — az alkotmányban is rögzített — vezető ereje. A munkásosztály , csak a párttal az élen tölthette és töltheti be világtörténelmi küldetését. Kormányzó párttá emelkedve meghatványozódik a felelőssége. A Szovjetunió Kommunista Pártja immár 60 éve hordja vállán ezt a tisz­tes és kötelesség-gyarapító fe­lelősségét. Korunkban — amikor boly­gónk politikai és társadalmi arculatát ellentmondásos fo­lyamatok kölcsönhatása for­málja — az eligazodás lehető­ségét, a legfőbb irányt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi jelzik és hordozzák. A Szovjetuniónak a máso­dik világháborúban a fasizmus felett aratott nagy győzelmét követően gyökeresen megvál­toztak a nemzetközi erőviszo­nyok at szocializmus javára. Elmélyült a kapitalizmus ál­talános válsága, amelynek egyik legszembeszökőbb meg­nyilvánulása az. új forradalmi hullám felerősödése volt. Az országok egész sorában diadal­maskodott a szocializmus. Ki­alakult a szocialista világ rendszer. Ezzel új szakasz kez­dődőt! a szocializmus fejlődé­séiben. A volt gyarmatok le­rázták magukról az igát. szét­esett az imperializmus gyar­mati rendszere, számos úi független állam jött létre. Fel­lendült és hatalmas befolyásra tett szert a nemzetközi kom­munista mozgalom. A kapita­lista országokban egyre nö­vekszik a kommunista pártok társadalmi súlya és befolyása. A nemzetközi kommunista mozgalom soha nem látott eredményeket mutat fel. Így vált századunk mindent meghatározó eseményévé, nemzetközi mércéjévé a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. Tisztelt ünnepi gyűlés! A magyar népet kezdettől fogva szoros szálak fűzik a világ első munkásállamához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követő nagy nemzetközi forradalmi fellen­dülés forjtos része volt a mi dicsőséges Magyar Tanácsköz­társaságunk. Október eszméi vezették a mi munkásosztá­lyunkat is, amikor — elsőként követve orosz testvérei példá­ját — kibontotta a szocialista forradalom zászlaját. A Ma­gyar Tanácsköztársaság létre­jötte a gyakorlatban is bizo­nyította az Októberi Forrada­lom alapvető vonásainak egye­temes érvényét. A Tanácsköz­társaság leverése után, a két világháború között a szovjet nép a munkás nemzetköziség és szolidaritás ezernyi jelét adta:' oltalmat nyújtott az ül­dözötteknek, ösztönzést, báto­rítást adott a harchoz. A szovjet hadsereg felszaba­dító harca következtében 194ö. április 4-én nemzeti történel­münk nagy fordulóján, hazánk visszanyerte szabadságát, füg­getlenségét. Október eszméi­nek harcosai, a nagy szoviet nén hős fiai kiűzve hazánk­ból a fasiszta csapatokat, ösz- szezúzták a horthysta állam- gépezetet. Népünk számára megnyílt jövőnk szabad építé­sének lehetősége. Ezért gondo­lunk soha el nem múló, örök hálával a dicső szo’det népre, melv a legtöbbet áldotta a fasizmus e'ieni harc oltárán. Ezért bajtíuk meg a k°gve'et zászlaját a hősök emlékének, akik a legdrágábbat, az. életü­ket áldozták népünk szabad­ságáért. Ez a nagv történelmi sors­forduló mint második honfog­lalás vomdt be a nem-ch köz tudatba. A magvar nép — nárfunk vezetésével — újjá építette az országot. Magának építette újiá! Az elmúlt há­rom év*iz°dhen korszakos po­litikai és gazdasági eredipá- nrpl-pl értünk el. 1 étreiöft és m^crgj-jl^rdult a 1*01 mir á SOS z,- tály, a dolgozó nép hatalma. A tervgazdálkodás segítségével szocialista ipart és mezőgaz­daságot teremtettünk. Hazánk agrár-ipari országból szocialis­ta nagyiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező, gazdaságilag közepesen fejlett ipari-agrár országgá lett. Ipa­runk ma egy hónap alatt ter­mel annyit, mint a felszaba­dulás előtt egész évben. Eredményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítást Mezőgazdaságunk az egyko­rinál kisebb területen, félany- nyi emberkézzel mintegy két­szeresét adja az utolsó békeév termésmennyiségének. Gazda­sági fejlettségünk szintje mint­egy öt és félszerese a háború előtiinek. Gyökeresen megvál­toztak népünk életkörülményei : létbiztonságban él dolgozó né­pünk. Az egy főre jutó fo­gyasztás háromszorosára nőtt a. felszabadulás óta eltelt idő­ben! Csökkent a munkaidő, általános lett a társadalombiz­tosítás: állampolgári joggá vált az ingyenes egészségügyi ellá­tás. Ugrásszerűen emelkedett népünk általános és szakmai műveltségének színvonala, a kultúra kincsei növekvő mér­tékben válnak hozzáférhetővé a tömegek számára. A marxista ideológia egyre inkább meg­szabja népünk gondolkodását, magatartását. Éredményeink kiállják a nemzetközi összehasonlítást. A költő szavaival szólva: „Euró­pába értünk végre / A nép- vándorlás kétezer éve után!” Kedves elvtársak! A XI. pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtásán, V. ötéves tervünk teljesítésén munkálkodunk. Szocialista épí­tőmunkánk jó ütemben halad. Jelentős eredményeket értünk el ötéves tervünk eddigi csak­nem két esztendejében. Bár ta­valy nem sikerüli maradékta­lanul' teljesítenünk terveinket, az idén meggyorsult gazdasá­gi fejlődésünk üteme, és jó­részt behoztuk a lemaradáso­kat. Ebben jelentős szerepet játszott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére Csepelről in­dult és országunk egészére ki­terjedő munkaversenymozga- lom. De látnunk kell, hogy nehéz külső- és belső feltételek közt dolgozunk. A gazdasági haté­konyság eddigi fejlődési üte­me nem biztosítja a szükséges előrehaladást. Népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelmények­nek — úgy tudjuk megoldani a fejlett szocialista társadalom építésének soronlévő feladatait, javítani a lakosság életkörül­ményeit —, ha megteremtjük az eddiginél dinamikusabb fej­lődés feltételeit, ha növeljük a társadalmi munka hatékonysá­gát. Ez irányú erőfeszítéseink kezdeti eredményei mutatkoz­nak az idei évben. Népünk bizakodva néz a jö­vőbe. A pártunk XI. kongresz- szusán elfogadott programnyi­latkozat hosszú távra meg­szabja fejlődésünk fő irányát. »A következő tizenöt-húsz év­ben az a feladat áll előttünk, hogy tovább haladjunk a szo­cializmus építésének útján, fej­lett szocialista társadalmat te­remtsünk hazánkban, s így közelebb jussunk történelmi célunkhoz, a kommunizmus­hoz.« A magyar munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az ér­telmiség, egész népünk egyet­ért a XI. kongresszuson meg­fogalmazott célokkal, és tet­tekkel támogatja pártunk po­litikáját. Tudja, hogy minden újabb sikerént keményebben kell megdolgozni, és a jövőben csak fegyelmezettebb munká­val, társadami felelősségtudat­tal, a közösség iránti odaadás­sal érhetők el megfelelő ered­mények. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásában bizton számíthatunk népünk szorgalmas munkájára, a lét­rehozott jelentős anyagi-mű­szaki alapokra, szocialista tervgazdaságunkra, népgazda­ságunk irányítási rendszerére és nem utolsósorban arra a bizalomra, alkotó légkörre, amely áthatja mindennapi éle­tünket. Továbbfejlődésünk kiapad­hatatlan nagy erőforrása a szocialista közösség országai­nak szoros együttműködése, légióként a Szovjetunióval ki­alakított sokoldalú kapcsola­tunk. A magyar és a szovjet nép barátságának, országaink együttműködésének mélyre nyúló, szerteágazó» hagyomá­nyai vannak. Ezeket túlzás nélkül úgy tekinthetjük mint az objektív társadalmi, gaz­dasági fejlődésben gyökerező törétnelmi hagyományokat. Számunkra ez az együttműkö­dés — a szocialista közösség­hez, és légióként a Szovjet­unióhoz való viszony — elvi kérdés, de egyben mindenna­pi életünk gyakorlatának va­lósága is. A Szovjetunió fel­halmozott tapasztalatait olyan értékes örökségnek tekintjük, amelyet kötelességünk marxis­ta-leninista módon, vagyis önállóan és alkotóan alkal­mazni népünk javára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt figyelemmel kíséri a nemzetközi munkásmozgalom, a szocializmust építő országok tapasztalatait, és különös gonddal tanulmányozza a Le­nin alapította Szovjetunió Kommunista Pártja, a világ első szocialista országa törté­nelmi jelentőségű tapasztala­tait. A szocialista építés álta­lános érvényű törvényszerűsé­geit e tapasztalatok figyelem- bevételével alkalmazzuk nem­zeti sajátosságainknak, a- min­denkori konkrét helyzetnek megfelelően, elkerülve a gépi­es másolás buktatóit. Cselek­vésünkben a Kádár elvtárs által megfogalmazott elvek irányítanak bennünket: »Min­den marxista-leninista pártra kötelező, h»gy feladatai meg­határozásánál saját munkás­osztályának, népének, országá­nak helyzetéből induljon ki, de ugyanúgy kötelező annak figyelembe vétele is. hogy az egyes pártok politikája nem lehet ellentétben a nemzetkö­zi munkásosztály, a szociális; ta országok közös érdekével«. Együttműködésünk alapja: céljaink közössége Mi ebben a szellemben ala­kítjuk politikai, gazdasági, kulturális, diplomáciai és ka­tonai együttműködésünket a szocialista közösség országai­val, különösképpen pedig a Szovjetunióval. Együttműkö­désünk alapja: országaink, né­peink érdekeinek azonossága, céljaink közössége. Népeink sorsa és jövője elválasztha­tatlan október eszméitől, a szocializmustól, a kommuniz­mustól. Politikai kapcsolatain­kat a legteljesebb egyetértés jellemzi. Gazdasági együtt­működésünkben a kölcsönös előnyök és érdekek érvénve- sülnek. Politikai együttműkö­désünknek a Varsói Szerző­dés. gazdasági tevékenysé­günknek a KGST nyújt al­kalmas keretet. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés mindin­kább átlépi a hagyományos árucsere kereteit. A tartós termelési-műszaki kapcsola­tokra építve fejlődnek a nem­zetközi muokamegos7.‘ásban leginkább érdekelt hazai ipar­ágak. A Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk, a hosszú távú megállapodások biztonságot adó szerepe a jö­vőben tovább növekszik nép­gazdaságunkban. A győztes októberi forra­dalom első külpolitikai tette az volt, hogy a béke olajágát kínálta fel a hosszúra nyúlt imperialista háborútól vérző és szenvedő emberiségnek. A nemzetközi nagytőke a béke helyett háborút kényszerített a forradalomra, csírájában akarta eltaposni a fiatal szov­jet államot, A szovjethatalom megdöntésére irányuló kísér­letek azonban megbuktak, mert szervezőik nem számol­tak a forradalom, a felszaba­dult nép erejével. A szovjet- hatalom létezése első évtize­dének csaknem a felében fegyveres harcban védte álla­mi létét, szuverénitását, terü­leti épségét, biztonságát. A második világháború újabb próbának tette ki a fiatal szovjet államot. E nagy pró­batétel eredményeként a hit­leri fasizmus megsemmisült. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom