Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

3WEÄG PROLETÁRJAI,' EGYESOtJETEKl Ara: 1 forint SomomNénim AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLGY A MERLEGEN XXXIII. évfolyam 279. szám 1977. november 27., vasárnap Közlemény! adtak ki a magyar pártbüldöttség kolumbiai megbeszéléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Biszku Béla, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára által vezetett küldöttségének a Ko­lumbiai Kommunista Párt vezetőivel folytatott megbe­széléseiről közleményt adtak ki. A közleményben az MSZMP képviselői a magyar kommu­nisták szolidaritásáról biz­tosították a Kolumbiai Kom­munista Pártot a munkás­egység megvalósításáért, va­lamennyi demokratikus, im­perialistaellenes erő összefo­gásáért, a Kolumbia függet­len és demokratikus fejlődé­séért folytatott küzdelemben A Kolumbiai Kommunista Párt képviselői kifejezték pártjuk elismerését azokért az eredményekért, amelyeket a magyar nép az MSZMP ve­zetésével a fejlett szocialista társadalom építésében elért. Hangsúlyozták, hogy ezek a sikerek támogatást jelentenek a kolumbiai dolgozók harcá­hoz. A két párt képviselői állást foglaltak a magyar—kolum­biai államközi kapcsolatok szélesítése mellett. Megerő­sítették, hogy a kapcsolatok fejlesztéséhez továbbra is ak­tívan hozzájárulnak. A közlemény hangsúlyozza valamennyi haladó erő össze­fogásának fontosságát az eny­hülés további térhódítása, a fegyverkezési verseny meg­akadályozása, a leszerelés ér­dekében. Kiemeli a Szovjet­unió, a szocialista országok békepolitikájának és konkrét kezdeményezéseinek fontos­ságát. Méltatja a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét. A két testvérpárt támoga­tásáról biztosítja az imperia­lizmus, a fasiszta diktatúrák, az újgyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenség kivívá­sáért, megvédelmezéséért, a társadalmi haladásért és a demokráciáért harcoló népe­ket, hazafias erőket. Elítéli Pinochet diktatúrájának és más latin-amerikai fasiszta Ghánái békeküldöttség hazánkban Az Országos Béketanács vendégeként öt napot töltött hazánkban K. O. Akyeampong főtitkár vezetésével a ghanai béke- és szolidaritási tanács négytagú küldöttsége. Megbe­széléseket folytatott az Orszá­gos Béketanács vezetőivel a két mozgalom közötti kapcso­latok elmélyítéséről, az együtt­működés formáiról. A kül­döttség találkozott a szolida­ritási bizottság és az OKISZ képviselőivel, a hazánkban ta­nuló ghanai diákokkal, láto­gatást tett több üzemben, il­letőleg intézménynél és meg­ismerkedett a főváros neve­zetességeivel. A ghanai kül­döttség nagy elismeréssel nyi­latkozott magyarországi ta­pasztalatairól, a szocialista építésben elért eredmények­ről. A delegáció ma utazik el Budapestről. (MTI) Szovjet—magyar együttműködés Hétfőtől Moszkvában tart­ja újabb ülését a szovjet— magyar gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés kérdéseivel foglalkozó kor­mányközi bizottság. A két ország szakértői a termelési kooperáció és sza­kosodás fejlesztése közös hosszú távú programjának ki­dolgozásával kapcsolatos kér­déseket vitatják meg. Megvizsgálják a korábban kötött kormányközi és egyéb szerződések teljesítését is, és szó lesz a Vinnyica—Albert­irsa közötti nagy feszültségű elektromos távvezeték építke­zéséről. Az eddigi eredményeket méltatva a TASZSZ emlékez­tet arra, hogy Magyarország a Szovjetunió egyik legjelen­tősebb kereskedelmi partne­re. Tavaly a kölcsönös szállí­tások értéke elérte a 3,49 mil­liárd rubelt — ez több mint kétszerese az 1967-es szintnek. Az idén a szállítások értéke várhatóan eléri a 4 milliárd rubel nagyságrendet. Nemzetközi konferencia Kubában Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai KP Politikai Bizottsága tagjának, a minisztertanács el­nökhelyettesének a zárszavá­val pénteken Havannában be­fejeződött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a népek felszabadító harca cím­mel megtartott háromnapos nemzetközi konferencia. A Nagy Októbernek a népek világméretű felszabadítási küz­delmeire gyakorolt hatásait vizsgáló tanácskozás összege­zéséről közzétett sajtóközle­mény kiemeli: a szocialista tá­bor létrejöttére, a nemzetközi kommunista mozgalom meg­erősödésére, valamint a fel­szabadító mozgalmak sikerére döntő hatással volt az októ­beri forradalom győzelme, a világ első szocialista államá­nak létrejötte. A konferencia munkájában 47 európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország képvise­letében több mint ötven kül­döttség vett részt. rendszereknek elnyomó in­tézkedéseit, és követeli a po­litikai foglyok szabadon bo­csátását. Megerősíti a két párt szolidaritását a szocialista Kubával. A közlemény megállapítja, hogy a két párt nézetei a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit illetően azonosak, s fontos feladatuknak tartják, hogy hozzájáruljanak a kom­munista mozgalom egységé­nek erősítéséhez. Elítélik a szovjetellenesség minden for­máját. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Kolumbiai Kom­munista Párt kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, a proletárinternacionalizmus alapján fejlődnek, jól szol­gálják a két nép barátságá­nak ügyét, a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait. A találkozó tovább mélyítette az elvtársi együtt­működést a két párt között — fejeződik be a közlemény. A pártküldöttség pénteken Caracasba érkezett. A kül­döttséget a venezuelai főváros repülőterén Jesus Faria, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkára és a venezuelai test­vérpárt más vezetői üdvözöl­ték. (MTI) Budapesttel ismerkedett Georges Marchais A hazánkban tartózkodó Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Jean Kanapa, az FKP PB tagja a szombati napot Buda­pest nevezetességeinek megte­kintésével és pihenéssel töl­tötte. Elutazott a kubai könnyűipari küldöttség Budapesten befejeződtek a magyar—kubai könnyűipari tárgyalások, amelyeken a két delegáció Keserű Jánosné és Nora Frometa Silva könnyű­ipari miniszter vezetésével áttekintette a kétoldali együtt­működés helyzetét Tájékoz­tatták egymást a fejlesztés ta­pasztalatairól és meghatároz­ták a kapcsolatok erősítésé­nek feladatait. A kubai miniszter magyar- országi tartózkodása során meglátogatott több könnyűipa­ri vállalatot és megbeszélést folytatott Somogy megye párt­ós tanácsi vezetőivel. A kubai küldöttség tegnap elutazott Budapestről. A Faipari Kutató Intézetben fontos kísérleteket végeznek különféle faanyagokkal. A fák szerkezetét, teherbíró képes­ségét, szilárdságát speciális berendezésekkel vizsgálják. Ké­pünkön: A tölgyfa hajlító-szilárdságát mérik. (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter félv. — KS) fiz EXSZ-közgyílés elítélte az izraeli megszállást Oskar Fischer nyilatkozata NDK békepolitikájáról Cskar Fischer, az NDK külügyminisztere, az NSZEP Központi Bizottságának pén­teken befejeződött ülésén el­mondott, szombaton nyilvá­nosságra hozott beszédében »a békepolitikához való fon­tos külpolitikai hozzájárulás­ként« értékelte a Német De­mokratikus Köztársaság és egy sor más szocialista or­szág között — így az NDK és Magyarország között is — az idén felújított barátsági szerződéseket. Az NDK külügyminisztere kifejtette: »Ahogyan a 70-es évek első felében elvégzett európai szer­ződésalkotó munka rögzítette az európai realitásokat, s olyan fontos elveiket, mint a határok sérthetetlensége, az erőszakról való lemondás és a belügyekbe való be nem avatkozás az ellentétes tár­sadalmi rendszerű államok magatartási normáiban, úgy az új szerződések kihúzzák a talajt azok alól, akik még mindig illúziókat táplálnak az NDK szocialista nemzetének fejlődése és a szocialista ál­lamok közösségéhez való tar­tozása tekintetében«. Oskar Fischer hangoztatta, hogy e politikai jellemvoná­sok kifejezésre jutnak majd az Erich Honecker vezetése alatt álló NDK párt- és ál­lami küldöttség december elején kezdődő hanoi és phenjani látogatásakor is. Az NDK 1978-as külpolitikai te­vékenysége során »újabb lé­péseket tervez, amelyek erő­sítik testvéri szövetségét a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, s növe­lik a szocializmus hatóerejét a világban«. Az NDK diplo­máciájának vezetője rámu­tatott: »nyugati politikusok is kénytelenek elismerni, hogy az NDK és politikája az európai béke biztos és meg­szilárdító tényezője«. Az ENSZ közgyűlése 102 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 29 tartózkodás mellett ha­tározatban ítélte el az arab területek folytatódó izraeli megszállását és ezzel lezárult a közgyűlés négy napja tartó közel-keleti vitája. A határo­zat leszögezi, hogy igazságos és tartós békerendezést csak­is az 19'67 után megszállt arab területek visszajuttatása és a palesztin nép jogainak elismerése révén lehet elérni A határozat, amelyet 33 or­szág szövegezett meg és Ku­ba, Madagaszkár és Sri Lanka terjesztett a közgyűlés elé, felhívja a nemzetközi közvé­lemény figyelmét arra a tart­hatatlan helyzetre, amely az izraeli agresszió eredménye­képpen a térségben fennáll. Elégedetten nyugtázza a ha­tározat a szovjet—amerikai közös közel-keleti nyilatkoza­tot, ugyanakkor pedig felszó­lítja az érintett feleket, hogy a lehető leghamarabb hívják össze a genfi békekonferenciát valamennyi illetékes egyen­rangú részvételével, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is. A határozat ellen szavazott az Egyesült Államok, Kanada, Izrael és Salvador, míg a tar­tózkodó országok között van az EGK kilenc tagállama, Ausztrália, Uj-Zéland, Svéd­ország, Japán és több latin­amerikai ország. Líbia és Irak, amely a határozat megfogal­mazását nem tartja elég éles­nek, nem vett részt a szava­zásban. A közel-keleti vita befeje­zésével a térség továbbra is az ENSZ érdeklődésének hom­lokterében marad: hétfőn a közgyűlés négynapos vitát kezd a palesztin kérdésről, amelynek középpontjában egy ENSZ-különbizottság jelentése álL Meghívás Izraelnek Kairóba Ssadat kirohanása as arab országok ellen Bombaként robbant a hír Szadat egyiptomi elnök teg­nap délelőtt az eg»iptomi nemzetgyűlés előtt csaknem másfél órás beszédben össze­gezte jeruzsálemi útjának ta­pasztalatait. Brigádgyűlés a Délviépnél Szocialista szerződés az iskolával Kétszeresen fiatal közösség a Délviép kaposvári főépítés- vezetőségének Latinca Sándor brigádja. Több fiatal gépko­csivezető van a »társaságban« és csak az idén márciustól vezetik együtt a naplót. Teg­nap kora délután értékelték az eddigi munkát. Miért emelünk ki egy ilyen új brigádot a sok közül? Eh­hez elégséges magyarázatot ad, ha sorban leírjuk, mi tör­tént az összejövetelen. Héger László brigádvezető rövid bevezetője után Galam­bos Sándor, a kaposvári Si­ketnéma Intézet igazgatója tartott előadást Latinca Sán­dor életéről. Az ezt követő napirendi pontból további összefüggések derülnek ki : a brigád és a Siketnéma Intézet szocialista szerződést kötött. Már eddig is segítették a hal­lássérült gyerekeket. Egy fel­szólalásban elhangzott a gyű­lésen: — Ha elgondoljuk, hogy ezek a gyerekek jóformán egyetlen módon szereznek tu­domást a világról, akkor ha látják, kötelességünk segíteni őket. Így született az elhatározás, hogy a gépkocsivezető brigád tagjai vállalják, akár hétköz­nap, akár ünnepen a gyerekek fuvarozását tanulmányi ki­rándulásra, városnézésre. De más munkákat — így az in­tézel átépítését, parkosítását-— is szívesen elvégeznek. Cse­rébe a brigádtagok használ­hatják a sportpályát, a sport­szereket és a pedagógusok, ahogy a gyűlésen az igazgató is, segítenek a brigád műve­lődési céljainak elérésében, előadásokat, ismeretterjesztő programokat rendeznek. A brigád nagy lendülettel indult. A szocialista címért, küzdenek. A jelenlévő válla­lati vezetők elmondták: jó munkát várnak, szívesen se­gítenek is a gépkocsivezetők­nek. Nem volt könnyű a cso­port összehozása, de végül is »megirigyelték« a Délviép-nél régóta dolgozó többi közösség eredményeit és a nyomukba akarnak lépni. Utazásának »eredményéi« közül kiemelte, hogy meg­egyezett az izraeli vezetőkkel: a genfi értekezleten nem vesztegetik az időt ügyrendi kérdésekre, hanem a lénye­ges problémákat vitatják meg. A biztonság kérdését oly mó­don fogják megvitatni, hogy az a térségben »mindenki számára igazságos körülmé­nyek között szavatolt bizton­ságra« vonatkozzék, elvetve az annektálás gondolatát. Mint mondotta, jeruzsále- mi látogatása nem eredmé­nyezett semmiféle »enged­ményt« és ő nem fogadott el olyan helyzetet, amit koráb­ban ne fogadott volna el. »Vi­lágosan leszögeztem, az izraeli közvélemény és a vezetők elé tártam, hogy jogunk van arab Jeruzsálemhez és hogy nem ismerjük el az izraeliek által történő bekebelezést« — mon­dotta. »Sikerült ismertetni az izraeli néppel alapvető té­nyeket ... Ezek közül a leg­fontosabb talán a. palesztin nép államalapítási joga és az , a körülmény, hogy a palesz- tinaiak visszatérése hazájuk­ba nem veszélyeztetné Izrael biztonságát.« (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom