Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

A hét három kérdése A negyven óra, amelyet Szadat Jeruzsálemben töltött, nem rengette meg a világot, de annál súlyosabb bonyodal­makat idéz fel a Közel-Ke­leten. Miközben egymást érik a hírek, álhírek és cáfolatok, hogy esetleg még az idén, december 20-a után, összeülne a genfi békeértekezlet, az arab világ minden eddiginél megosztottabb képet mutat. Fennáll a reális veszélye an­nak, hogy összehívják ugyan a konferenciát a svájci vá­rosba, de az egész lépés iga­zából karikatúrája lenne a valódi »genfi szellemnek-“, s többen távolmaradnának a közvetlenül érdekeltek közül. A hét 3 kérdésére Réti Ervin válaszol. O Milyen visszhangot vál­tott ki az arab világ­ban Szadat utazása? Már a két esztendővel ez­előtt, 1975 szeptemberében megkötött Sinai-megállapo- dás is valóságos vízválasztó- < nak bizonyult az arab világ­ban, miután Egyiptom tulaj­donképpen kivált a frontálla­mok köréből. Ettől kezdve hiába hangoztak el önmaguk­ban talán nem kifogásolható nyilatkozatok Kairóban, az Egyiptom által vállalt feltéte­lek jelezték: még akkor sem lennének képesek a szolida­ritás jegyében föllépni, ha történetesen ilyen szándékuk lenne. A jeruzsálemi látoga­tással pont került a mondat végére, lényegében befejező- ­RZ ESEMÉNYEK címszavukban Hétfő: A baloldal előretör a görög választásokon — Szadat befejezi jeruzsálemi látoga­tását. Az arab világban ki­éleződnek a belső viták — Vance dél-amerikai körút­ja. Kedd: Az ENSZ közgyűlésben megkezdődik ^ közel-keleti vita — Schmidt kancellár lengyelországi útja — A csehszlovák miniszterelnök Bécsben, Szerda : A KGST végrehajtó bizott­ságának ülése Moszkvában — Tárgyalások az új spa­nyol alkotmányról — Üjabb összetűzések Dél-Libanon- ban. Csütörtök: Budapestre érkezett Geor­ges Marchais, az FKP fő­titkára, megkezdi tárgya­lásait Kádár Jánossal — Az MSZMP küldöttsége, Biszku Béla vezetésével több latin-amerikai orszá­got keres fel. Péntek : A NSZEP Központi Bizott­ságának ülése Berlinben — Szovjet—amerikai megálla­podás : megbeszéléseket folytatnak a fegyvereladá­sok korlátozásáról. Szombat: Az MPLA kongresszus elő­készületei Angolában — Az egyiptomi elnök beszá­mol a parlament előtt, újabb bírálatok az arab országokban. A manilai katonai bíróság halálra ítélte Bcnigno Aquino egykori szenátort, a Liberális Párt főtitkárát, valamint az Üj Népi Hadsereg elnevezésű ultrabalos gerillaszcrvezct két vezetőjét. Mindhármuk ellen gyilkosság, felforgatás és ille­gális fegyverviselés címén emeltek vádat. (Telefotó: AP—MTI—KS) dött ez a hosszabb ideje tartó folyamat. Szadat nyílt támogatóinak tábora viszonylag szűk: az Arab Liga huszonkét tagja közül Szudán, Marokkó és Omán helyeselte fenntartás nélkül az egyiptomi államfő döntését. Igaz, számolni lehet azzal, hogy Tunézia is az óva­tos támogatók közé lép, és Szomália, amely annak idején szembefordult a sinai alkuval — az új helyzet, s az Etiópiá­val vívott háború miatt — ugyancsak csatlakozik. Fele­más nyilatkozatok láttak nap­világot Szaúd-Arábiában. A legbefolyásosabb olajállam, s egyúttal Egyiptom egyik fő hitelezője, egyrészt örül an­nak, hogy a »pax Americana«, az amerikai recept szerinti békerendezés előrehalad, másrészt viszont az iszlám szent helyeinek fanatikus őre-' ként, nem nézhette derült te­kintettel, amint az egyiptomi elnök, puszta jelenlétével, szinte szentesíti az izraeli jelenlétet Jeruzsálemben, a muzulmánok Mekka és Me­Somogyi Néplap dina utáni harmadik, legszen­tebb városában. A bírálók közé sorakozott fel Líbia, Algéria, Szíria, Dél- Jemen, Irak és természetesen a Palesztinái Felszabadítási Szervezet. A legmesszebb Lí­bia jutott, ismét szakítás tör­tént, sőt Tripoli az egyipto­miak kizárását követeli az arab államok szervezetéből. Kairó ellenlépéseket tett, pél­dául utazási korlátozásokat vezetett be, s nem lehet ki- rekeszteni annak veszélyét sem, hogy megismétlődik az idén már egyszer végrehaj­tott határmenti egyiptomi ka­tonai akció. Felvetődött an­nak gondolata, hogy az »el­utasítók« hívjanak össze kül­ügyminiszteri értekezletet, ezt azonban Szíria és Irak viszá­lya mind ez ideig lehetetlen­né tette. Bonyolíthatja a hely­zetet, hogy a különböző ma­nőverek megószthatják a pa­lesztin mozgalmat is. Mivel a PFSZ-t szeretnék kizárni a genfi, tárgyalóteremből, de pa­lesztin személyiségek vala­milyen formában ott lehetné­nek, a személyek és politikai irányzatok összecsapása kü­lönböző ellentéteket idézhet imL Az arab világban tehát megszaporodtak a törésvona­lak, és ha Szadat — a va­lódi eredmények hiján — azt emelte ki, hogy javította az Egyiptom és Izrael közötti »pszichológiai légkört« —, an­nál súlyosabbá vált a bizalmi válság az arab • országok kö­zött. , O Mi a jelentősége a nyu­gatnémet kancellár len­gyelországi látogatásának? Az eredeti tervek szerint hat héttel korábban kellett volna ellátogatnia Schmidt kancellárnak Lengyelország­ba. Akkor ezt nem tehette meg — s ezt Varsóban is megértették —, miután a diplomácia helyett a válság­stáb üléseivel volt elfoglalva, a terrorista túszdrámák köze­pette. A hamburgi szociálde­mokrata kongresszus másnap­ján azonban sietett pótolni az elmaradt utazást, s a kedve­ző lengyel—nyugatnémet pár­beszéd továbbra is egyik fon­tos tényezője az európai to­vábblépésnek. Szó esett ter- I mészetesen a kétoldalú kap­csolatokról is, mindenekelőtt a gazdaság területén. Varsó és .Bonn viszonyának jelentőséget ad az a tény, hogy a héten bizonyos átren­deződés kezdődött a nyugat­német ellenzék soraiban, Strauss bejelentette nyílt igé­nyét a jobboldali kancellár­jelöltségre. Ez annyit jelent­het, hogy az uniópártok (CDU —CSU) a még terméketlenebb állásfoglalások felé sodródnak a külpolitikában. Ezért való­ban kontinentális érdek az NSZK keleti politikájának folytatódása, s főként követ­kezetessége. E téren már ko- rántsincs blinden rendjén, s az NDK fővárosában, a NSZEP Központi Bizottsága plénumán joggal hívták fel a figyelmet arra is, hogy a de­mokratikus német állam tár­gyalási kezdeményezésejt nem mindig fogadják építő szán­dékú megközelítéssel az NSZK-ban. Hogyan alakul a helyzet Dél-Európában ? 0 A közvélemény-kutatók ez­úttal nem fogtak mellé a gö­rög választási előrejelzések során, csaknem százalékos pontossággal előrevetítették az eredményeket. Karáman- lisz pártja megőrizte abszo­lút parlamenti többségét, noha a szavazatoknak csupán 43 százalékát sze­rezte meg. Jelentősen előre­tört a baloldal: Papandreu- nak a NATO-tagságot ellenző pánhellén mozgalma és a Gö­rög Kommunista Párt. A rendkívüli választások indo­kai között előkelő helyen sze­repelt a ciprusi probléma. A dél-európai áttekintés jogos kérdés tehát, hogy miután Athénban lebonyolódott a vá­lasztás — Törökország egy papírvékony többségű kabi­nettel rendelkezik — és Cip­ruson februárban járulnak az urnák elé: történhet és tör­ténik-e valami előrehaladás? A mediterrán térség másik végén, az Ibériai-félszigeten, több szinten is folynak a tár­gyalások. Spanyolország és Portugália között arról, hogy korábban két diktátor, a Franco és Salazar által kötött ibériai paktumot új szerződés­sel váltják fel; London és Madrid Gibraltár jövőjéről tanácskozik; de viták folynak Spanyolországon belül az új alkotmányról, s a gazdasági rendszabályokról, valamint Portugáliában, ahol a kor­mány kétségbeesett erőfeszí­téseket tesz megrendült hely­zetének könnyítésére. A Dél- Európa középpontjában el­helyezkedő Olaszországban pedig a hatpárti megállapodás van napirenden, nem kevés nézeteltéréssel, hiszen — a ré­gi közmondás igazsága szerint — az ördög mindig a rész­letekben búvik meg. Dél-Európa frontjai min­denképpen mozgásba jöttek ezekben a napokban, s a jós­lás kockázata nélkül is meg­állapíthatjuk: a közeljövő­ben sem várhatók errefelé unalmas hetek... Felhívás Európa katolikusaihoz Az európai katolikus keresz­tények november 23—25-én megtartott VI. berlini konfe­renciája — amelyen 26 ország, köztük Magyarország tekinté­lyes egyházi személyiségei, fő­papok, lelkészek, teológusok, eevházi szervezetek képviselői, parlamenti képviselők, művé­szek, publicisták vettek részt, felhívást intézett Európa kato­likusaihoz, hogy tettekkel já­ruljanak hozzá a béke és az igazság világának győzelmé­hez. Az európai helyzetet a felhí­vás úgy jellemzi, hogy földré­szünk képe a helsinki konfe­rencia óta »pozitív irányban tovább változott. Az államok, mindenekelőtt a szocialista és nem szocialista államok között számos szerződés és egyez­mény mélyíti el az együttmű­ködést és segít a bizalmatlan­ság felszámolásában. A külön­böző államok polgárai között fejlődnek az emberi kapcsola­tok is.« A berlini konferencia kéri az államok kormányait, Mérlegen Schmidt kancellár útja Elégedett lengyel és nyugatnémet beszámolók A lengyel lapok elemző cik­kekben foglalkoznak Helmut Schmidt nyugatnémet szövet­ségi kancellár pénteken befe­jeződött lengyelországi láto­gatásával. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja méltatja azt a jer lentős utat, amelyet a kétol­dalú kapcsolatok terén 1970 óta megtettek, és amely tük­röződött a kancellár egész lá­togatásában és az aláírt do­kumentumokban. A fejlődő együttműködés közös alapja a két kormány készsége az enyhülés megszi­lárdítására — Írja többek kö­zött a pártlap, majd méltat­ja Schmidt személyes szere­pének jelentőségét a kétol­dalú kapcsolatok normalizá­lási folyamatában, látogatása fontosságát mind a két ország kapcsolatai, mind az európai enyhülés szempontjából. A Zycie Warszawy a láto­gatást értékelve kiemelte, hogy az elért előrehaladás annál jelentősebb, minthogy nem könnyen született meg hiszen azokkal a nyugatné­met politikai erőkkel szem­ben kellett elérni, amelyek állandóan akadályozni pró­bálják a normalizáció folya­matát. Nyugatnémet politikai kö­rökben elégedetten fogadták a kancellár ötnapos lengyel- országi látogatásának ered­ményeit. A politikai légkör javítását könyvelik el a lá­togatás legjelentősebb ered­ményeként. Bonnban hangsúlyozzák, hogy a csúcsszintű lengyel— nyugatnémet találkozó az NSZK »keleti politikájának« folyamatosságát is példázza. Schmidt kancellár »auschwi­tzi« látogatását a lapok fon­tos állomásnak minősítik »a két nemzet közti történelmi ellenérzések« felszámolása útján. »Miután a kétoldalú viszony egészen nagy problémáit az 197,0-ben megkötött alapszer­ződés és az azt követő tár­gyalások megoldották, Schmidt varsói látogatása most végleg szabaddá tette az utat a normális kapcsolatok kiépítése előtt« — állapítja meg szombati vezércikkében a Frankfurter Rundschau. A bonni kormányhoz kö­zelálló General-Anzeiger sze­rint a Varsóban aláírt hivata­los okmányok »minden sora a szerzők jóakaratát és jó szán­dékait tükrözi«. hogy »a záróokmányt»«» vál­lalt kötelezettségeknek teljes mértékben tegyenek eleget, s a belgrádi találkozón keresse­nek utakat-módokat az enyhü­lés, a biztonság és az együtt­működés továbbvitelére. Az európai katolikus béke­fórum aggodalmát fejezte ki minden olyan kísérlettel szem­ben, amely mérgezi a légkört«. EUentmondunk minden olyan Európa-eszményképnek, ame­lyet a kommunistaellenesség hat át. Mivel meggyőződésünk, hogy az alapvető keresztény­értékek a szocialista társada­lomban is érvényre juthatnak, elvetjük a restaurációs alter­natívákat Európa felépítésé­ben! Európa minden katoliku­sához fordulunk, különösen pedig azokhoz, akik az egyház szolgálatában állnak, ne en­gedjék meg, hogy hitükkel ké­tes politikai célok igazolására visszaéljenek, s tevékenyked­jenek azon, hogy a keresztény etika alaptörvényeit nemzeti és nemzetközi szinten figyelem­be vegyék. Ez megfelel a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élése elveinek is«. A konferencia kiáll a szoli­daritás erősítése, a különböző világnézetű emberek együtt­működése mellett, az _ elnyo­más nélküli és háborúmentes világ győzelméért vívott harc­ban. Szadat kirohanása az arab országok ellen (Folytatás az 1. oldalról) Miután az egyiptomi állás­pont — és ezt Szadat hangsú­lyozottan leszögezte — nem változott a feltételek tekin­tetében, tehát Egyiptom to­vábbra is ragaszkodik az iz­raeli csapatok kivonásához és a palesztin nép jogainak el­ismeréséhez, »felmerül a kér­dés, mi a változás valójában« — tette fel a kérdést Szadat beszédében, majd így vála­szolt: »Az alapvető változás a problémát körülvevő pszicho­lógiai légkörben következett be. Most van remény arra, hogy véget ér a háborúk idő­szaka, megvalósul a térség­ben a béke. Ledőltek a két népet elválasztó korlátok, a félelem és a bizalmatlanság korlátái« — mondotta. Kifej­tette, hogy amennyiben az izraeli vezetőkkel folytatott tárgyalásai nyomán nem si­került elérni a közel-keleti rendezést, visszatér Jeruzsá­lembe, hogy további tárgya­lásokat folytasson a knesszet tagjaival. Mint mondotta, ezt látogatása alatt a knesszet egyes csoportjaival folytatott tanácskozásai során szögezte le. Elutazott a dán pártmunkáskiildöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására november 21-től 26-ig öttagú dán párt­munkásküldöttség tartózkodott Magyarországon. A delegációt Anton Nielsen, a Dán KP Központi Bizottságának tagja, a Frederiksborgi megyei Párt- bizottság első titkára vezette. A dán pártmunkásküldött­séget fogadta Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Találkoztak Ja­kab Sándorral és Grósz Ká­rollyal, az MSZMP KB osz­tályvezetőivel, Horn Gyulával és Pálos Tamással, a KB osz­tályvezető-helyetteseivel. A dán pártmunkásküldött­ség látogatást tett a Szakszer­vezetek Országos Tanácsánál, valamint Fejér megyében, ahol ipari és mezőgazdasági üzemet tekintett meg. Utazása egy másik eredmé­nyeként említette, hogy Iz­raelben az emberek most egy­hangúlag vallják: válaszul az egyiptomi kezdeményezés­re, most nekik kell lépniük. További eredménynek ne­vezte, hogy »az arab állás­pont most olyan nemzetközi támogatást kapott, amelyet másként csak évtizedek alatt szerezhetett volna meg. Iz­raelben ma már egyetlen ve­zető sem kételkedik az ara­bok őszinte békevágyában« — jelentette ki. Az egyiptomi elnök ezután az írott szövegtől eltérve, én- uralmát elvesztve, hálátlan­sággal vádolta az utazása miatt őt bíráló arab országo­kat és a Szovjetuniót, amely — mint mondotta — épp úgy támadja most, mint az Izrael­lel megkötött csapatszétvá­lasztási egyezmény idején. Beszéde végén Szadat be­jelentette: külügyminisztere révén meghívja a közel-keleti konfliktusban érintett vala­mennyi felet, beleértve Izraeli is, valamint az Szovjetuniót az Egyesült Államokat és az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, hogy képviselőik a jövő hét vége utáni időpontban utazzanak Kairóba és kezel­jenek előkészítő tárgyaláso­kat a genfi értekezlet össze­hívásáról. Ily módon el le­hetne érni — mondotta Sza­dat —, hogy Genfben a vitás kérdéseket ne évek, hanem hónapok alatt rendezzük. Az első gyorshírek szerint Szadat e bejelentése bomba­ként robbant Izraelben. A rá­dió adását megszakítva jelen­tette a hírt. Hivatalos reagá­lás természetesen még nincs. Megfigyelők azonban csaknem bizonyosak benne, hogy az iz­raeli vezetők el fogják fogad­ni a meghívást. •• Összeült a lengyel szejm Waldheim fogadta Carriliót Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken fogadta az egyesült államokbeli látoga­táson tartózkodó Santiago Car­riliót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. (MTIj Tegnap délelőtt Varsóban megnyílt a szejm, a lengyel parlament ülése. A napiren­den olyan fontos kérdések szerepelnek, mint határozat az SZKP KB, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa és a szovjet kormány által a világ nemze­teihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett üzene­téről, valamint a jövő évi nép- gazdasági terv és költségvetés első olvasásban történő előter­jesztése. Az ünnepélyes megnyitó után Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Jaroszewicz, valamint a kormány tagjainak jelenlétében a parlament ha­tározatot fogadott el a szovjet legfelsőbb szervek üzenetéről. A határozat szerint a szejm a lengyel nemzet nevében tel­jes támogatásáról biztosítja az üzenet eszméit, és örömmel üdvözli Leonyid Brezsnyev által előterjesztett új lesze­relési javaslatokat. A parla­ment felhatalmazta a lengyel kormányt, hogy a nemzetközi élet színterén minden tőle telhetőt tegyen meg e javas­latok sikerének előmozdításá­ra. A határozat végezetül hangsúlyozza, hogy Lengyel- ország a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista or­szággal égyütt halad a béke, a demokrácia és a szocializ­mus útján. Ezután Tadeusz Wrzaszezyk miniszterelnökhelyettes, a Mi­nisztertanács tervbizottságá­nak elnöke terjesztette elő a jövő évi országos társadalmi­gazdasági terv tervezetét. A terv fő jellegzetessége, hogy a gazdasági élet sokol­dalú fejlesztését tűzi ki célul, a nemzeti jövedelem mintegy 5,5 százalékos növelésével. A fontos vonása az előirányza­toknak, hogy az év eleje óta folyó gazdasági struktúraát­alakítás a követelményeknek megfelelően az anyagi erőket es eszközöket a kiemelt terü­letekre — a lakásépítésre, az élelmiszergazdaságra és a fo­gyasztási cikkek termelésére — összpontosítja. A parlament a jövő évi terv- és költségvetés terveze­tét a szejm szakbizottságai elé utalta. Ezután határozatot hoztak a bányaügyi törvény módosításáról, majd utolsó napirendi pontként az állam­tanács tagjává választották Jan Szczepanskit, a neves szociológus professzort, a Len­gyel Tudományos Akadémia alelnökét. A parlament ezzel befejezte munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom