Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1 X mezőgazdasági üzemek nagy részében még nem áll rendelkezésre fedett tároló­hely, ezért az öntözőgépek téli tárolására fokozott gon­dot kell fordítani. A szabad­ban való tárolás helyét úgy kell megválasztani, hogy az esővíz és az olvadásból ke­letkezett víz lefolyhasson. A tél folyamán a havat rend­szeresen takarítsuk el; fölhal­mozódását sem a gépeken, sem pedig a tárolás helyén nem szabad megengedni. Azokban a gazdaságokban, ahol szakszerűen végzik az öntözőberendezések tárolását, már az öntözési szezon befe­jezése után megkezdték a té­lire való előkészítést. Első a javítás! A téli tárolásra csak gondosan kijavított, feltétle­nül üzembiztos és korrózió- védelemmel ellátott gépek ke­rüljenek. Általános szabály, hogy a gépeket tárolás előtt minden szennyeződéstől, " fáradtolaj­tól és zsírtól meg kell tisz­títani és a testetlen felülete­ket rozsdásodás elleni védő­szerrel bevonni. (Ezek az anyagok az ÁFOK telepein beszerezhetők.) A gumiabron­csokat feltétlenül tehermen­tesítsük, a gépcsoportot a ki­támasztó lábakon a földről emeljük el. Ügyeljünk arra is, hogy az abroncsok még a kitámasztóbak süllyedése ese­tén se érjenek a talajhoz. A gépek szerszámait, tartozé­kait, valamint a leszerelt al­katrészeket — jegyzék alap­ján — tiszta állapotban ad­juk le. Ajánlatos ezekre a leszerelt alkatrészekre felira­tokat erősíteni, amelyeken a gép. típusát és számát feltün­tetjük. A szivattyúnál a szí­vóddal, valamint a leeresztő és légtelenítő csapok, illetve a lábszelep teljes víztelenítése és kiszárítása a legfontosabb feladat. A csöveket lehetőleg tető alatt, »máglyába« rakva tá­roljuk — oly módon, hogy minden egyes esősor alatt párnafa vagy faléc legyem A máglya magassága az 1,5 mé­tert ne haladja meg. A csövek tárolásánál ügyeljünk arra, hogy a kapcsolófülek, karok A Kaukázustól Az MTI Vadas Ernő-termében november 23-án ki- átlítás nyílt »Fotóriportereink a Szovjetunióban« címmel. Gorszki Vilmos magyar internacionalista unokájával omszki otthonában. (MTI-fotó — KS) Az évszázad csókja: Gina Lollobrigida és Jurij Gagarin ta­lálkozása az 1961-es moszkvai filmfesztiválon. (MTI-fotó — KS) A Kaukázus hegyei között. (MTI-fotó — Horling Róbert felv. — KS) A. „zöld atombomba1’ és társai Levélből fehérje Nein kevésbé méltó figye­lemre, hogy a Fülöp-szigete- ken több olyan növényt is­mernek, amelyek ugyan nem jöhetnek szóba az emberi táplálkozás szempontjából, de közvetett hasznosítású fehér­jeforrások lehetnek. Ismeretes az is, hogy többek között Pakisztánban és Nigériában a fehérjehiány-betegségeket le­vélzöldségekkel gyógyítják. E levelekből kivont fehérjéből koncentrátumokat készítenek. Egyes növényfajok levelei olyan nagy mennyiségű fe­hérjét tartalmaznak, hogy akár már a közeljövőben is hasznosíthatók. Az »-öreg« le­velek rendszerint kis fehérje- tartalmúak, tehát csak a fia­tal levelek jelenthetnek na­gyobb értéket Zsírból is lehet Arra a kérdésre, hogy mi hogyan állunk a növényi fe­hérjék hasznosításával, egy­értelműen megnyugtató a válasz. Az állami díjas Hol­lós János és Koch Lehel nevéhez fűződik az a levélből fehérjét előállító eljárás, amely már nemzetközi érdek­lődést váltott ki. Nagyüzemi méretekben termesztik a köz­ismerten nagy fehérjeértékfl takarmánynövényt, a lucer­nát. A levélből fehérjét elő­állító technológia a »zöld atombombaként« is emlegetett Vepex-eljárás mellett még szintén érdekes folyamat a zsír fehérjévé történő átala­kítása. Az állati zsiradékot a sörélesztőhöz hasonlítható mikroszkopikus gombafaj ala­kítja át erjedés útján fehérjé­vé. Egy kilogrammnyi zsira­dékból 0,8—0,9 kilogramm olyan fehérje nyerhető, amely táplálkozásra is alkalmas. Nem elhanyagolható, fontos fehérjetartalmú takarmány­növényünk, a csillagfürt sa­vanyú talajokon való ter­mesztésének a lehetősége sem. Foglalkoznak a jelenleginél 30—50 százalékkal nagyobb fehérjetartalmú búza előállí­tásával is. Közismert a szója újrahonosítása és táplálko­zásra való hasznosítása. Mivel ennek magas fehérjetartalma alacsony szénhidráttartalom­mal társul, biológiailag telje­sebb értékű, kevésbé hizlaló. ne támaszkodjanak a körülöt­tük levő csövekhez. Ellenkező esetben a csövek önsúlya kö­vetkeztében a kapcsolófülek­kel, karokkal érintett csőfe­lület benyomódik, behorpad. A műanyag (PVC) alapanyagú öntözőcsövek tárolásánál ügyeljünk arra, hogy a csö­vek plusz 5 C foknál alacso­nyabb levegőhőmérsékletnél ne mozgassuk, ne bolygassuk: ekkor ugyanis a PVC-csövek igen ridegek, érzékenyek, a legkisebb ütődésre könnyen megrepednek, töredeznek, meghibásodnak. A szórófejeket a szennyező­déstől megtisztítjuk, a tömí­téseket ellenőrizzük, a szóró­tejeket bezsírozzuk és száraz, zárt és fedett helyen tároljuk. Erre a célra legjobban meg­felelnek az állványok vagy a polcok. A gumi tömítőgyűrű­ket ne akasszuk föl vékony drótra fűzve, mert így de­formálódnak. Zárt, száraz raktárban — síkporral beszór­va — kell a gumi tömítéseket tárolni, 10—15 cm-es szalma- rétegre helyezve. Ha az egyes gépcsoportokra a gyártó üzemek a fenteb­bieken túl különleges tárolási és karbantartási módozatokat írnak élő, akkor azokat be kell tartani. Csak így tudjuk az amúgy is nagymértékben elhasználódott régi öntözőbe­rendezéseink élettartamát né­hány évvel meghosszabbítani. Dr. László László Á megdöbbentő és sürgős cselekvésre ösztönző adatok szerint jelenleg hozzávetőleg 2,5 milliárd rosszul táplált ember él a földön, s az em­beriségnek csaknem felé fe­hérjehiányban szenved. Ezek a számok még növekedhetnek az emberiség gyors szaporo­dásával. Az emberi táplálék fehérjéi növényi vagy állati eredetűek, de ezek forrásai már nem fedezik az emberi­ség szükségletét. Ezen a sú­lyos fehérjehelyzeten gyökere­sen egyelőre csak újabb »íe- hérjefórrások« feltárása segít­het. A fehérjehiány pótlására számításba vehetők a nagy fehérjetartalmú, emberi és állati táplálkozásra egyaránt alkalmas algák. Ez egyébként nem is tekinthető teljesen új­donságnak, hiszen észak-afri­kai bennszülöttek a legrégibb idők óta fogyasztanak egy többsejtű kék algát. Más al­kalmas algafajok tenyésztésé­vel a szomszédos Csehszlová­kiában, sőt Bulgáriában és az NSZK-ban már foglalkoznak. A megfelelő algák fehérjetar­talma száraz állapotban közel | 50 százalék, ugyanakkor a hús, a hal és a tojás mindöjz- sze 15—18 százalék, a rizs 7 százalék, a búza 6—10 száza­lék fehérjét tartalmaz. Automatizálás a lakásgazdálkodásban Csehszlovákiában a termelési folyamatok 'irányításának au­tomatizálása után megkezdték az automatikus irányítást és igazgatási rendszert, az úgyne­vezett »terciális szférában« is. Jó példa erre a lakásgazdálko­dás igazgatási és üzemeltetési feladatainak automatikus disz­pécserrendszere, amit kísér­letképpen Prága tizedik város­negyedében vezettek be. A lakáskezelőség automati­kus diszpécserrendszere első­sorban •a házak közműberen­dezéseinek üzemeltetésére, a hibákra vonatkozó információk összegyűjtésére, ezt követően a diszpécserközpontból irányí­tott javító- és karbantartóegy­ségek mozgósítására alkalmas. Célja elsősorban az, hogy biz­tosítsa a folyamatos és zavar­talan fűtést és melegvíz-szol­gáltatást, tökéletesítse a hiba- bejelentés módját és a javí­tást. Ennek érdekében a ház­tömbök kazánházaiból a hő­és melegvízvezetékekre külön­leges készülékeket szereltek föl. Ha a fűtésrendszerben hi­ba keletkezik — vagy a hőfok az előírt szint alá csökken —, a centrális diszpécserközpont a kábeleken át automatikus jel­zéseket kap. Ez lehetővé teszi a hiba azonnali megszünteté­sét, mielőtt azt a lakástulaj­donosok észrevennék. Annak érdekében, hogy a lakók is megfelelő összekötte­tésben legyenek a diszpécser- központtal, a felvonókban és a házak bejáratánál, illetve a házfelügyelők lakásán, továb­bá a háztömb kazánházaiban is telefont szereltek föl. így a lakástulajdonos is bejelentheti a hibákat A gyorsabb, opera­tívabb javítás érdekében a diszpécserközpontnak van egy mikrofelvételek leolvasására alkalmas műszere is. Mikrofel- vételeken tartják nyilván ugyanis minden ház építési tervrajzának, víz- és gázveze­tékrajzainak adatait. Az auto­matikus házkezelőrendszer végzi majd el a kapuk bezá­rását és nyitását valamint az egyes épületek lépcsőházainak a külső fényhez igazodó meg­világítását. A moszkvai lakásgazdálko­dási tapasztalatok tanulmá­nyozása során nyilvánvalóvá vált: Csehszlovákiában a la­kásgazdálkodás irányításának automatizálására a legalkal­masabb módszer, ha az infor­mációkat emberi beavatkozás nélkül, impulzusok alapján közli a berendezés a diszpé­cserközponttal. Műszaki, szempontból ez no- gyón igényes feladat. Épp ezért megoldásában a X. kerületi lakásgazdálkodási vállalat mellett részt vesz a csehszlo­vák tudományos akadémia, a Tesla vállalat kutatóintéze­te, a telekommunikációs ku­tatóintézet és a távközlési ku­tatóintézet, valamint a gyártó vállalat is. Fehérjedús burgonya A neves hazai burgonyane­mesítő, dr. Sárvári István sze­rint is lehetségesnek látszik a jövőben, hogy a burgonya szintén besegítsen az egyre fontosabb kérdéssé vált fehér­jefogyasztás növelésébe. Ez azért kiemelkedő jelentőségű, mert nagy mennyiségben fo­gyasztjuk a burgonyát. Évről évre 80 kg körüli vagy ezt is meghaladó az egy személyre jutó átlag. Annak ismereté­ben, hogy egységnyi fehérje előállítására annyi energiát fordít a növény, amennyivel négy egységnyi keményítőt állíthatna elő és a burgonya jelenleg általában 20 százalék körüli kemény! tőtartafma 10 —12 százalékig csökkenhet bármiféle, fogyasztási szem­pontból kedvezőtlen mellék­hatás nélkül, a jelenleginél 2.5 százalékkal magasabbra emel­hető a burgonya fehérjeszint«. je. Bebizonyosodott, hogy fia a burgonyát tojással együtt készítik el — például rakott burgonyának —, akkor köl­csönösen 30 százalékkal emel­hetik egymás fehérjehatását. A program központi össze­foglaló szervére, a Budapesten hetedik éve működő Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fehérjeprogram-irodájára, te­hát nagy feladat hárul. K. L. Költői működését növekvő bizalmatlansággal figyelték a hivatalos körök. A duk-duk affér lezajlásával véglegesen és visszavonhatatlanul a kon­zervatív kormánypolitikával szemben álló liberális, radiká­lis világnézet mellett kötelezte el magát Ady, sőt a Népsza­vában közölt versei bátor for­radalmi hangot ütöttek meg, magáénak vallva a proletariá­tus ügyét, ha teoretikusan nem is, de érzelmileg-erköl- csileg feltétlenül. Éppen az időben, amikor új kötete ügyében levelezett Érmind- szentről, maga Tisza István miniszterelnök nyilvánította ki, milyen a hivatalos véle­mény. Igaz, kijelentése bizal­mas körben — 1910. november 8-án — hangzott el, de irányt, állásfoglalást jelentett a ma­gas beosztású fültanúk szá­mára. A konzervatív gróf-po­litikus, a költő által »geszti bolond«-nak nevezett bihari diktátor ezt mondta: — Ady és a Nyugat levél­tetek a magyar kultúra pál­mafáján. Nincs rá adat, de csöppet sem valószínűtlen, hogy Ady tudomást szerzett erről a be- csületsértő kijelentésről. Tisza István volt az egyetlen em­ber, akit gyűlölt. De nem is akárhogy: tajtékozva, elkékül­ve. Ez annál drámaibb, mert Ady valóban nem termett személyeskedő gyűlöletre. Tu­dott lenézni, lesajnálni, kigú­nyolni, fölényesen megsemmi­síteni, de gyűlölni egyedül Ti­szát tudta. Tisztázott hovatartozását új kötete nyomtatott ajánlásával is megerősítette: »Hatvány Lajosnak, aki hideg szereíe- tével is több volt hozzám bár­kinél, hívőbb és jobb, adom s ajánlom talán ezt az utolsó verses könyvemet. Érmind- szent, 1910. november 30. Ady Endre.« A nyughatatlan utazó Léda ismételten sürgette, utazzon hozzá Párizsba. 1911. január 24-én el is indult — ezúttal hatodszor — a fran­cia fővárosba. Most sem tud­tak zöldágra vergődni. Hiába békültek ki Pesten annyi hu­zavona után az előző év őszén, Ady túlzott önállósága és Lé­da sebzett érzékenysége napi­renden tartotta a veszekedé­seket. Anyagilag sem állt a legjobban a költő. Levertsé­ge, állandó idegessége mellett szegénységére panaszkodott a legtöbbet. Február 19-én így írt hozzá Brüll Berta: »Miért iszol, öregem?, vigyázz ma­gadra, úgyis elég hamar el­pusztulunk ... A napokban írok neked — a másik cím­re. Előttem látom jtis pofidat három arcképen és csókollak itt is, ott is, sokszor, és várok tőled híreket. Szeretettel ölel híved, Berta.« A »másik cím« Lédáék la­kása volt a Rue de Levisen. Brüll Berta a bizalmasabb le­veleket inkább a hotelbe küldte a Rue 'de Constanti- nople-ra, hogy ezzel is csök­kentse a vitalehetőséget. Ady viszonylag gyorsan el­hagyta Párizst. Február vé­gére megint Budapesten kel­lett Tennie. 28-án szerepelt a Vígszínházban megtartott Csokonai irodalmi matinén, amelyet Hatvány Lajos ren­dezett. A matinén rossz egészségi állapotban szavalta verseit. Sovány volt, arcbőre szürkés, hangja rekedtesen suttogó. Ami nem.is csoda.. Párizsból teljesen leromlott fizikai ál­lapotban érkezett meg. Ha egészséges volt. büntetésnek érezte maga körül a polgári­kispolgári rendezettséget. Most viszont úgy tűrte, mint a beteg gyermek. Öccsénél la­kott a Visegrádi utcában. Ady Lajos né ápolgatta, s mihelyt megerősödött kissé, szabadult a pihepárnás rabságból. Azzal az elhatározással sietett rend­be jönni, hogy mihamarabb megint Párizsba utazzon. Ne is próbáljuk fürkészni az okát ennek a logikátlanságnak. Februárban még borzolták egymás idegeit, április • végén met alig győzte kivárni Ady a viszontlátás napját. Május 10-én robogott el ve­le a párizsi gyors. Hetedszer és utoljára. Két nap múlva beszámolt Lajos üresének és Anna sógornőjének: »Bécsben váratlanul át kellett szállni. Rengeteg volt az utas, bor­zasztó éjszakám volt. Megfür- dötbgm, pár órát aludtam, és ma délután nagyszerűen szán- káztam a hegyek között. Reggel valószínűleg utazom tovább. Mindnyájatokat csó­kol Endre.« Száguldott vele az expressz Párizsba, de mire odaéri, Lé­da már útra kelt a déli tájak felé. Lehet, ezzel jelképesen kívánta a költő tudtára adni, elvárja, hogy kövessék, de Adyra aligha lehetett hatni ilyen didaktikával. Vágyott az asszony után, hiszen miatta követelt pénzt, miatta sietett rendbe jönni, ám Léda el­utazása okozta csalódás el­rontotta a kedvét. Azért még­is kapkodó sietséggel uta­zott tovább Léda után Mon- tecarlóba. Ahelyett, hogy szelídebb örömökkel mulattatták volna magukat, belefeledkeztek a játékkaszinó izgalmaiba. Léda óvatosabban játszott, ezért kevésbé fizetett rá, néha nyert is, Ady viszont meggondolat­lanul rulettezett, s így köny- nyelműen kiforgatta magát a garasokból is. Egyik távira­tot a másik után menesztette Budapestre, pénzt sürgetve minden lehetséges helyről. Főképp az öccsének adott uta­sításokat, hogy -honnan és mekkora összeget lehet minél hamarabb behaitani. Május 20-án kelt. levelében ez olvas­ható: »Gatyámat is elvesztet­tem volna, ha nem a koffer­ban tartom... Robogok Firen­ze felé.«. (Folytatjuk.) Az öntözőberendezések téli tárolásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom