Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
Tíz éve a munkaegészségügy szolgálatában „Minden trükköt megcsinálunk Emlékezetem szerint alig van olyan tanácskozás, ahol dr. Cser Frigyes ne hallatná a véleményét, felvilágosító szavát, amire oda kell figyelni. A jelenről és a visszapergetett évekről beszélgetek vele. — Emlékszem, tavaly ilyenkor lehetett, hogy összefutottunk Budapesten, ahol egy tanfolyamon sportorvosi előadásokat hallgatott. Én úgy tudom, most is tanul. — Tizennégy tanfolyamot végeztem eL Hogy munkámnak mi köze van a sportorvosi gyakorlathoz? Valójában nem sok, de az ismereteket az üzemegészségügyben is hasznosíthatom. Egy tanfolyam elvégzése után kerültem egyébként ebbe a gyárba, előtte körzeti orvosként dolgoztam Kaposváron. 1968 óta a gyárba szólít mindennapi munkám: a főhivatású üzemorvosi teendőket látom el. — Ez idő alatt az üzemorvosi munkának is megnőtt a tekintélye. — így van. Tíz éve még nem tartozott az elismert szakmák közé orvosi »berkekben-«, de a gyár dolgozói se nagyon hittek benne. Most decemberben viszont már a kilencedik főhivatású üzemorvos kezdi meg a munkát Kaposváron. — Mi a különbség a körzeti orvos és az üzemorvos munkája között? — A körzetben a gyógyítómegelőző munkában a gyógyításon van a hangsúly, nálunk az üzeműén a megelőzés áll a középpontban. — Többnyire gyerekkorban születnék a nagy elhatározások, hogy kiből mi lesz, ha felnő. Így voll önnél is? — Orvos, vegyészmérnök, gyógyszerész: ebben a sorrendben állt előttem életem távlata. Gyermekorvosnak készültem. (Az íróasztal fölött egy fénykép. Ajándék. Egy zamár- di «kislány a kórházi ágyán betegen. A babát szorongatja kezében a fényképezőgép lencséjébe néz. Akiről a felvétel készült, ma már többgyermekes édesanya.) — Pécsett születtem; apám és nagyapám vasutas volt. Nővérem a folytatója a család vasúthoz való ragaszkodásának. Én gyermekkoromban szenvedélyesen kutattam; készítettem egy mikroszkópnak csúfolható eszközt is, hogy a papucsállatkákat megfigyelhessem. Kémiatanárom pedig engedélyt adott, hogy az iskolából hazavigyek vegyszereket is a kísérleteimhez. Négyszáz ökör nem bírt vele Helyreállítják az egri minaretet Tetőtől talpig állványokkal vették körül a népszerű egri minaretet, az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei megkezdték a jellegzetes torony külső falainak restaurálását. A középkori építmény állapotát ugyanis erősen megviselte az idő, tufakő falelemei megrongálódtak. Az életveszélyessé vált épületet már évek óta nem látogathatják a kirándulók. Alapos vizsgálat alapján, elkészült a minaret restaurálási terve; a helyreállítás első szakaszaként a torony falszerkezetét betongyűrűvel erősítették meg, s ez kellő alapozással belülről támasztja az építményt. A belső betonozást követően most jutottak el a munkálatok befejező szakaszához, a torony falainak külső restaurálásához, amely legalább egy esztendőt vesz igénybe. A munkálatokhoz a köveket a bogácsi bányából szállítják, ahonnan évszázadokkal ezelőtt eredetileg is beszerezték az építőelemeket. A szakemberek számításai szerint a kőburkolat mintegy 60 százaléka cserére szorul, hogy a torony ismét teljes biztonsággal és régi szépségében szolgálja az idegenforgalmat. Amikor, a külső burkolat teljesen elkészül, különleges védőanyaggal vonják be majd a felületét, hogy a falakat minél tartósabbá tegyék. Az egri minaret a magyar műemlékek sorában az egyik legféltettebb építészeti kincs. 40 méter magas; faragott kőből készült, 14-szögű alaprajzzal. Belül csigalépcsőn lehet elérni a kovácsolt vas korlátos magaslati erkélyt. A törökök az 1596-ot követő években építették. A torony jellegzetessége, hogy építői nem a Keleten hagyományos tömör, hanem az európai stílusnak megfelelő nyúlánk formát választották, ily módon az egri minaret stílusában szinte egyedülálló építmény. A krónika szerint a török uralom végén az egri nép 400 ökörrel akarta ledönteni a hódoltság nehéz éveire emlékeztető minaretet. Akkor az erős énítmény minden ilyen kísérletnek ellenállt. Az idő vasfoga azonban már nagyobb sikerrel támadta az Európa-szer- te ismert műkincset, amelyet most a modern építészeti eszközökkel megerősítenek. — Nyilván gyerekkorára is a nyughatatlan természete volt a jellemző. — írtunk egy dolgozatot arról, ki mivel tölti a szabad idejét. A magyartanár felolvastatta velem a fogalmazásomat, mert megérezte belőle, hogy nem blöffölök, és azt mondta, hogy engem leginkább a velem született moz-> gékonyság jellemez. — Az üzemi rendelőbe jövet előbb a kórházba tett egy kis kitérőt. Kinél volt? — Egyik dolgozónk az urológián fekszik, őt látogattam meg. A "dolognak az a része már nem tartozik az üzemorvos kötelességei közé, de aki jól akar dolgozni, túllépi a határokat Az üzemorvosi rendelő belső szobája telistele iratokkal. Szeretnék beléjük olvasni, titkukat megfejteni. Egyet — egy vaskos köteget — leemel dr. Cser Frigyes: a betegnyilvántartás. 1968-tól ez év június 30-ig 193 514 vizsgálat. — Ez év végére meglesz a kétszázezer is — mondja. — S 5170 felvételi vizsgálatot végeztem. — Ez is mutatja, hogy milyen magas volt itt a gyárban a munkaerő-vándorlás. — Minden új dolgozót aki a gyárunkban felvételre jelentkezik, megvizsgálunk, hogy alkalmas-e arra a munkakörre, amelyet be akar töl' teni. S a gyáron belül is van mozgás; a munkakörváltozásról az egészségügyi alkalmas- sági vizsgálat dönt Nagy gondot fordítanak a rehabilitációra is. Kétszáznyolcvanegy embert helyeztek át a gyárban más munkakörbe — orvosi javaslatra. Az üzemorvosi rendelő sokat fejlődött az utóbbi tíz évben. Nőgyógyászati, bőr- gyógyászati, fogászati, szemészeti szakrendelés is folyik. Terhesgondozásra járnak a rendelőbe az asszonyok. Itt végzik a gépjárművezetési alkalmassági vizsgálatot is. — Az üzemorvosi szolgálat része a város egészségügyi szolgálatának. Milyen a kapcsolata a körzeti orvosokkal? — Nagyon fontos, hogy szoros munkakapcsolat alakuljon ki az üzemorvos és a körzeti orvos között. — Nem végeznek olykor dupla munkát? — A betegnek jogában áll az üzemorvos után a körzeti orvoshoz is fordulni, de nem jellemző, hogy egy-egy beteg kétszeres munkát adna. Árba pedig szükség van, hogy az üzemi orvos által kiírt beteget a körzeti orvos otthon kezelje, látogassa. A gyógyítómunka így oszlik meg közötr tünk. Horányi Barna A három kövér Csütörtökön mutatta be. a gyermek nézőknek a Csiky Gergely Színház társulata Ju- rij Olesa A három kövér című zenés mese játékát. Olesa szovjet író, kritikus volt, 1960- ban halt meg. A három kövér először a moszkvai Művészszínház színpadán szerepeit : 1930-ban volt a premier, 1961- ben pedig a felújítás. Első színművét viszont harminc évvel megírása után a Vahtangov Színházban adták elő, 1959-ben. V. J. Rubin operaszövegkönyvet írt A három kövér' című játékból. A Csiky Gergely Színház új produkciója forrásban van; a hatodik-hetedik előadás idején válik majd érett színpadi alkotássá. Az utóbbi időben végzett nagy és fontos színházi munka, a vendégszereplések, a rendezvények tehertétele ellenére azonban jelentős gyerekszínházi állomás az új bemutató már most is. Ezt előrebocsátva összegezzük a látottakat. Jurij Olesa műve a megtestesült butaság zsarnoki hatalommal felruházott uralmáról szól. Három dagadtra hízott főember kormányozza, szipolyozza, butítja a mesebeli országot. A három ostoba kövérrel csak a — bármilyen furcsa is egy mesejáték esetében ez a kifejezés — társadalmi lét peremén élő cirkuszosok mernek szembeszállni gúnydallal, azaz művészetükkel. Olesa e darabjával voltaképpen a művészetek s az alkotóművészek feladatát jelöli ki. S teszi ezt nagyon szórakoztató módon, didaktikai ^szájba rágó módszereket mellőzve, egy bájos és kacagtató játék keretében. Valódi cirkuszi produkciókkal indul a darab. Tibullus kötéltáncos, Szuok artistalány és Auguszt bohóc Székely Iván nagyszerű cirkuszzenéjére pillanatok alatt a valódiság érzetét kelti a nézőben: megkönnyebbülten és hálásan tapsolunk, amikor a kötéljáró sikeresen átér a »túlpartra«. Gúnydaluk után viszont rögtön üldözötté válnak, Prospère kováccsal együtt, akit a katonák elfognak. Hogy mi előzi meg ezt, nagyon nehéz érzékeltetni, tudniillik olyan fergeteges üldözési jeleneteket teremtettek itt a rendezők — Zsámbéki Gábor és Lengyel Pál —, amilyeneket Szabados Zsuzsa, Lukáts Andor, Papp István. eddig a nézők csak jobb kalandfilmekben láthattak. Ez a fergeteges játék jellemző az első részben, s egyben azt is jelenti: ez a rész a tökéletesebben kidolgozott, jelenleg. Nem célunk a mű teljes ismertetése, csupán felsoroljuk: belebotlik az eseményekbe egy bogaras, feledékeny és rövidlátó professzor, dr. Gáspár Arneri, egy mulatságos léggömbárus, Jobbláb-Bailáb tánctanár, és — ahogy írni szokták — még sokan mások. Végül is minden jóra fordul: a három kövér hatalmát megdönti a hőseinkkel szövetkezett lakosság. Székely Iván kedves, köny- nyed zenéjéről már szót ejtettünk; helyenként a némafilmek gépzongorájának melódiáit idézi groteszk módon, másutt a híres Országúton című film trombitaszólójának felel vissza, majd fülbe telepedő dallamú kettősökkel, szólókkal fog meg bennünket. A kamarazenekar Hevesi András betanításában teremt hangulatot. Az előadás Donát Péter m. v. »esiki-csuki« díszletében játszódik. A jeleneteket ügyesen kötik az előtérben történések vagy az indokolt átsétál ások, üldözések. Néha azonban — mint Prospère ketrecének színre hozásakor — kissé furcsán hat a játéktér átrendezése. Szabó C. Mária m. v. a jelmezekkel sikeresen teremtett tarka színvilágot. _ Nagyon jók a maszkok is. Művelődési központot avatlak Kalocsán Elkészült, s pénteken felavatták Kalocsán Bács-Kis- kun megye legújabb városi művelődési központját A népi folklórművészetek alföldi városában ezzel hosszú időre A babakocsi A babakocsit nagymami vette, még abban az időben, amikor Blériot csodálatos kétfedelű vászon repülőgépével — egy korona belépődíj mellett — bemutatót rendezett a Rákoson. Lovaskordon fogta körül a tömeget, s amikor a »csodakeltő bádogmadár« fölemelkedett, hogy egy nagy kört leírjon, mindenki a fejét tekergette az ég felé ... Hát tessék elhinni, hogy nagymami babakocsiját legalább úgy megcsodálták akkor, mint Blériot repülőgépét. Gyönyörű jármű volt — nagy fehérpálcás kerekeivel, drótból font kassal, sárga viaszosvászon fedéllel, és olyan- magas volt, hogy nagymaminak a hónaljáig ért a tolókája. Nagymaminak akkor még fekete volt a haja, s büszkén tologatta kisfiát, Bandikat a kispesti Sárkány utcában. Bandika után még nyolc gyermeke szülçtett nagymaminak, de mind a nyolc lány volt. Kilenc csemete feküdte meg a pehelypárnákkal bélelt kosarat, kilenc pufók arcocskára vetett árnyékot a kilenc nyári nap ellen fölhúzott viaszosvászon. Közben elmúlt egy világháború: Bandika — Hinden- burg német tábornok »jóvoltából« — lábszárában repeszdarabokkal tért haza. Szomorú volt, de menten felvidult, amikor a megrokkant, lepat- togzott festékmázú babakocsit meglátta, amint kishúga első Gáborkáját tologatta benne. Amikor aztán Gáborka már négykézláb tudott járni, a babakocsi végre föl-i került a padlásra. De újra és újra lekerült. Nagymami legidősebb lánya kérte kölcsön, míg a kis Piroskáját fölneveli. Majd jöttek a többi lányok: nagymaminak 13 unokáját dédelgette az ócska babakocsi. Aztán a dédunokák következtek, mert pénz sehol nem volt új babakocsira. S végül Bandikának a lábából kiszedték a srapnzll- szilánkokat, s hogy a mankót már eldobhatta, jobban nézegettek utána a kispesti lányok. Meg is nősült. Elvette feleségül — édesanyámat. Nagymami duzzadt-eres keze már reszketett, amikor az én sétáltatásom érdekében lehoztak a padlásról a babakocsit ... No de egy babakocsinak is vége lesz egyszer. Amikor életbe lépett az áramvonalas divat meg a gombokat helyettesítő patent és zippzá», se unoka, se dédunoka nem tartott rá igényt. — Ki nem tolom az utcára ezt a Noé bárkáját — mondogatták. A napokban fent jártam a padláson. A babakocsi ott voit a gerendaducok alatt, pókhálók tövében. Talán első gazdáját, nagymamit siratta, aki azóta már búcsút mondott a világnak. Jobban megnéztem: hiszen ez a babakocsi csak egy kis reperá- lásra szorul, mért költenénk újra a drága pénzt. — Mit akarsz ezzel az ócskavassal? — rivallt rám a feleségem. — Átfestetem. Itt-ott behuzatom és egy korszerű babakocsi lesz belőle. — Ugyan, hogy mondhatsz ilyet? — Mert ma újra ilyen magas kerekű, drótvázas a dirai. Igaz, eléggé kopott, kiszolgált vagy huszonöt gyereket, s a világ is nagyot változott, de a babakocsidivat újra ott tart, ahol régen. Az ócska babakocsi kajla kerekeivel nevetnivalóan esetlenül billegett a ktsz- múhelyig. Ott felújították. Feleségem a parkban ezzel tette meg az első sétát csemeténkkel. Nyomban ismerős és ismeretlen érdeklődök vették körül: s — Jé, de szép, új babakocsi! Ugye Nyugatról kapták? Dén» Gél* megfelelő otthont teremtettek a közművelődésnek. Az épületben egyebek között kamaratermet, korszerű könyvtárat, nagyméretű próbatermet számos klub- és szakköri helyiséget és előadótermet rendeztek be. A felnőttoktatási, valamint a tömegszervezeti rendezvényekre is elegendő helyiség áll rendelkezésre. Jutott hely az idegenforgalmi kirendeltségnek, s a vendéglátóipari szakiskolának is. A 18. századi barokk-palotában kialakított intézményt Pozsgay Imre kulturális miniszter pénteken adta át rendeltetésének. Színpadi »csodákat« látunk Zsámbéki és Lengyel rendezésében. Amint már írtuk: valódi cirkuszt. Ezenkívül Gáspár doktor boszorkány- konyhájának csengettyűs, sistergő, sziporkázó üzemelését, mesebelien óriási tortát és hatalmas edényekkel rendelkező udvari konyhát, amelynek óriásfazekában titkos alagút nyílik. Folytathatnánk az érőfélben levő előadás képi ötleteit, a játék rendezői leleményeivel, ha nem tartanánk attól, hogy a leendő nézők előtt időnek előtte leleplezzük ezeket. Lukáts Andor teljesítményét meghatározzák artistamutatványai : egykerekű kerékpáron egyensúlyoz, zsonglőrködik, kötélen jár. Marad ereje a színészi játékra is. Szuok szerepében tehetséges, a főiskolát most végzett színésznőt ismertünk meg: Szabados Zsuzsát, a szolnoki színház tagját. Táncol, énekel, pantomímot ad elő Kiss Katival — mindent egyformán jól. Papp István szép bohóc, s itt a »szép« arra utal, hogy valódi bohócot állít elénk. A figura mögött megsejtjük az embert is, aki fél a katonáktól is. mutatványos társai cselekedeteinek következményeitől is. Prospère — ifj. Muesi Sándor — erőtől duzzadó kovács, izgulnak érte a gyermek nézők. Dr. Gáspár Arneri szerepében Rajhona Ádám professzorkarikatúrát fest, emlékezetesen, A három kövér szerepében Dánffy Sándor, Tóth Béla és Balázs Andor nyújt jó alakítást. Találat sertéspofát és tortahabot egyszerre idéző maszkjuk, különböző magasságú hangjuk. Tóth Béla és Balázs Andor más epizódfigurát is játszik a darabban, szintén remekül. Kiss Jenő vígan megél eddigi színészi receptjeiből a léggömbárus szerepében. Jeney István finomkodva intrikus tánctanára mellett Csernák Árpád, Gal- kó Bence, Simány Andrea epizódjait emeljük ki. Stella Attila hangban nem formált jellemet. Végül emlékeztetünk egy beugrásra: a beteg Kaskó Erzsébet helyett Cselényi Nóra játszotta el a főszakácsnőt, az előadás egyik legjobb figuráját gyúrva a szerepből. Leskó László Múzeumokról - számokban A Német Demokratikus Köztársaságban 610 múzeum — köztük olyan világhírű gyűjtemények, mint a Pergamon Múzeum, a Nemzeti Galéria, a drezdai Régi Mesterek Galériája — várja a látogatókat. A múzeumoknak több mint fele helytörténeti és regionális gyűjteményt őriz. A történeti múzeumok száma 93. Közülük az ismertebbek: a berlini történelmi múzeum, a lipcsei Georgi Dimitrov Múzeum, a Buchenwald-emlék- hély. A 41 irodalmi, színháztörténeti és zenei bemutató közül jelentősebb a weimari Geothe Múzeum, a frankfurti Kleist Múzeum. Rendkívül érdekes, szinte egyedülálló a markneu- kircheni hangszermúzeum. A nagy hírű berlini, drezdai, lipcsei gyűjtemények mellett érdemes megemlíteni a berlini Köpenick-kastély iparművészeti múzeumát 4a a lipcsei Grassi Múzeumot, amely a legrégibb iparművészeti gyűjtemény, valamint a lauschai üvegművészeti múzeumot. A 40 természettudományi múzeumban 50 tudományág egyetemet, illetve főiskolát végzett szakembere végez kutatómunkát és ismerteti különböző kiadványokban a gyűjtemények jelentőségét. Az utóbbi időben egyre jelentősebb szerephez jutnak a műszaki múzeumok; az új ónban létesült intézmények sorában nagy érdeklődésre tarthat számot a rostocki Hajózási Múzeum, a stralsundi Tengerészeti Múzeum. A látogatók száma évről évre nő: 1968-ban 17,9 millió, 1975-ben pedig 30,3 millió vendége volt e múzeumoknak.
