Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

Ápolják, erősítik a barátságot Változások Kaposvár forgalmi rendjében Csíkok és táblák Éppen öt esztendeje, hogy az októberi forradalom jubi­leumán ünnepélyes külsősé­gek között átadták a műkö­déshez szükséges oklevelet a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet MSZBT-tagcsoport- jánák. Nagy Gyula ügyvezető elnök így emlékszik kezdeti céljaikra és az eltelt eszten­dőkre. — Szép és nemes feladat folytatásához kaptunk újabb lendületet a tagcsoport műkö­dését engedélyező oklevéllel. A magyar—szovjet barátság gondolata, ennek ápolása ko­rábban is eredményes volt szövetkezetünkben. Elhatá­roztuk: nem látványos ünnep­ségekkel, hanem a mindenna­pi munkában, a népeinket összekötő közös célok ismer­tetésével erősítjük a barátsá­got. Szövetkezetünk minden dolgozója készségesen részt vállalt ebből, kifejezve: a szovjet néphez fűződő barát­ság elválaszthatatlan min­dennapi életünktől. Évek óta hagyomány, hogy a szövetkezet rendezvényei­re meghívnak szovjet katoná­kat. A találkozókról készített fényképeket díszes albumok­ban, kedves emlékként őrzik. Ott vannak a szovjet vendé­gek a szövetkezetben akkor is, amikor nemzeti ünnepe­inkről, vagy a Szovjetunió történelmének egy-egy ki­emelkedő eseményéről emlé­kezik meg a tagcsoport. Fény­kép- és dokumentumkiállííá- sokon mutatják be szovjet barátaink életét. Most például a 60. évforduló tiszteletére a művelődési házban a Szovjet­unió történetéhez kapcsolódó bélyegkiállítást rendeztek. Nagyon sok szövetkezeti dol­gozó — köztük Nagy Gyula ügyvezető elnök is, aki tizen­öt éve gyűjti ezeket a bélye­geket — átadta gyűjteményét, elősegítve a kiállítás sikerét. Nagy népszerűségnek ör­vendenek a szövetkezetben a Szovjetunió, a szovjet nép életét bemutató folyóiratok. Csaknem kétszázan olvassák rendszeresen a Fáklya, a Szov­jetunió és a Lányok, asszo­nyok című folyóiratokat, la­pokat. Felhívják társaik fi­gyelmét a cikkekre, beszél­getnek az érdekesebb írások­ról. Évente rendszeresen tar­tanak vetélkedőket a szocia­lista brigádoknak a Szovjet­unió történetéből. Az szintén régi hagyomány a Napsugár Ipari Szövetke­zetben, hogy a munkában és a barátság ápolásában ki­emelkedő tevékenységet ki­fejtő szocialista brigádveze­tők, brigádtagok közül éven­te többet jutalomútra külde­nek a Szovjetunióba. Az idén Helyi járat — a Balatonon Második díjat nyert az idei MTESZ-pályázaton a MA­HART balatoni üzemigazgató­ságának négytagú kollektívája. Grófné, Horváth Ilona, Hor­váth Gyula, Jankovics András és Pincehelyi Károly egy olyan hajózási-forgalmi szak­kérdést dolgozott föl, amely széles körű érdeklődést keltett a közvéleményben és a szak­mai berkekben egyaránt — Mi volt a pályázat témá­ja? — Az Ezüstpart és az Arany­part bekapcsolása a vízi köz­lekedésbe. Siófok hosszan elnyúló, keskeny szalaghoz hasonlít. A Balaton-part és az M 7-es út közé szorítva. Ez a helyzet a kiindulópontja a nyári baláto- ni közlekedés elképesztő mér­tékű túlzsúfoltságának. Nya­ranta százezer körül jár az üdülők, strandolok, napozók száma, többségük a vasút és a Balaton közti keskeny sáv üdülőiben lakik. A pár éve megkezdett ezüstparti építke­zések tovább bonyolították a helyzetet. Hatalmas tömegű nyaralócsoportokat fogadnak be az itteni épületek, de szín­házba, moziba, zenés szórako­zóhelyre menni, vásárolni még­is Siófok központi területein kell. 20 ezernél több ember la­kik itt — napi közlekedésük a nyári időszakban a hagyomá­nyos járművekkel évről-évre csak nagy nehézségek árán si­kerül. Gyakori, hogy a forgal­mi dugók, a lépésben haladó járműkaravánok miatt a húsz­perces menetidejű busz egy óra alatt ér be a központba. — Sokat segíthetnének a kör­nyék természetes útján, a Ba­latonon közlekedő hajók. Ho­gyan? — A Népfront siófoki Ide­genforgalmi munkabizottsága vetette föl az ötletet: indítsa­nak az Ezüstpartról — s ké­sőbb a kiépült Aranypartról is — hajójáratokat. Jelenleg azonban hiányzik jó pár fölté­tel. Melyek ezek, s hogy lehet­ne minél gyorsabban, olcsób­ban és egyszerűbben megte­remteni őket? Ezt dolgoztuk föl a pályamunkában. Kikötőt kell építeni, jól ösz- szehangolt menetrendre, elfo­gadható viteldíjra van szükség. A MAHART balatoni üzem- igazgatóságán vannak olyan, ma már kevéssé használt, de kifogástalan állapotú vízibu­szok, amelyeknek könnyen megoldható a rendszeres indí­tása, közlekedtetése. — Mennyibe kerülne a kikö­tőépítés? Egyszerű kikötőt terveztünk az Ezüstparton, mólóval, foga­dóépülettel. A kőgátnak hosz- szan be kell nyúlnia a Bala­tonba, a sekély homokpadon keresztül egészen a mély víz vonaláig. Ez legalább 450 méte­res kőgátat jelent. A kőhányás­hoz mintegy 20 ezer köbméter anyagra van szükség, ezt em­beri kéz érintése nélkül tudjuk a vízbe rakni. Maga a kikötő és a járószint cölöpsorra épül­ne, s ezt el tudnánk végezni saját beruházásban. Egyszár­nyú móló tökéletesen ellátná a forgalmat. S mert a mély víz vonaláig nyúlna, a távolsági já­ratok is kiköthetnének itt. Ügy számítottuk, hétmillióba kerül­ne mindez. S ugyanennyibe az aranyparti kikötő. — Milyen rend szerint köz­lekednének a hajók? —A tervezet szerint reggel 7- től 22 óráig, hatvanpercenként indulna oda és vissza a vízi­busz. A menetrendet úgy alakí­tanánk, hogy a járatok elérjék a Tihanyba, Balatonfüredre in­duló hajókat Kikötne még itt a távolsági keszthelyi járat, s hetenként indítanánk egy ze­nés hajót Egy-egy vízibusz 150 embert képes fölvenni, s elszállítani zsúfoltság nélkül, kulturált körülmények között — A menetidő? Tizenöt perc. Garantáltan ennyi. A díjszabás öt forint a I jelenlegi dotációs feltételek | mellett így jött ki. Számítása­ink szerint a főidényben, júli­usban, augusztusban 90 ezer, a szezonban 123 ezer embert vi­hetnének a vízibuszok. S ezzel nagymértékben tehermentesí­teni tudnánk a Volán közúti járműveit. — Mi lesz a pályázat — az ötlet — sorsa? — Hamarosan napirendre tűzi a megyei szállítási bizott­ság. A többit majd azután. C*. T. hárman utaztak, de volt olyan esztendő, hogy heten jártak Moszkvában, Kijevben, i^e­ningrádban és más szovjet városokban. Visszatérve pe­dig élménybeszámolókon is­mertették társaikkal a bará­tok között szerzett tapaszta­lataikat. Nagy feladatának tekinti a tagcsoport, hogy a csurgói ál­talános iskolák, középiskolák tanulóiban szintén erősítse a szovjet nép iránti barátság gondolatát. Rendszeresen el­látják őket fénykép- és más propagandaanyaggal, meghív­ják őket a szövetkezetben vagy a művelődési házban rendezett kiállításokra. Az Országos Béketanács el­nöksége elismerő oklevéllel tüntette ki az idén a Napsu­gár Ipari Szövetkezet MSZBT- tagcsoportját és Nagy Gyula ügyvezető elnököt. Néhány napja pedig, a barátság ápo­lásáért, a tagcsoport eredmé­nyes munkájáért az MSZBT országos elnökségének ülésén a Munka Érdemrend bronz fokozatát nyújtották át Nagy Gyulának. — Ez a kitüntetés nemcsak engem illet, hanem tagcsopor­tunk, szövetkezetünk vala­mennyi tagját, mindazokat, akik a jövőben még inkább kötelességüknek tekintik, hogy szüntelenül ápolják és erősít­sék népeink barátságát. Ez a kitüntetés valamennyiünket erre ösztönöz. Sorolja a terveket. A már ' bevált, eredményes gyakorla- I tot tovább folytatják, közösen a KISZ-szel és a szövetkezeti bizottsággal. A tagcsoport te­vékenységébe bevonják a nagyközség többi üzemének, intézményének dolgozóit Jö­vőre a hazánkba érkező szov­jet turistacsoportokból meg­hívnak egyet-egyet Csurgóra, s fölveszik a kapcsolatot test­vérmegyénk, Kaiinyin vala­melyik üzemének dolgozóival. A hétköznapi munkában, tettekkel ápolják a barátsá­got Sza'lai László Kedve rosszabbodása mellett csak a létbizony­talansága vált egyre biz­tosabbá. Budapesthez fűző­dő megélhetési kapcsolatai nem bírhatták sokáig a tá­volság próbáját Bölöni ekkor itthon tartózkodott, hozzá ír­ta letörten: »-Annyi bajom még sohasem volt, mint most. Minden rámszakadt. Legerő­sebben a pénztelenség és a testi nyavalya... elég az hoz­zá, hogy legkésőbb június elején, sajnos, Budapesten le­szek-«. 1ÏÏ07. június 23-án meg is érkezett, hogy újabb nagy si­kereknek és újabb megpró­báltatásoknak nézzen elébe. A Nyugat főmunkatársa Az értők szemében nyilván­való volt, hogy Ady Endre a kor legnagyobb irodalmi je­lensége, szellemi óriás. Mi­helyt betette lábát a magyar fővárosba a Párizsból haza­érkező Ady, azonhal megvál­tozott a művészi, irodalmi, po­litizáló légkör. Hőfoka fel­szökött, elektromossággal te­lítődött. Mindemellett reménytelen volt egzisztenciális helyzete. A Budapesti Naplóra alig szá­míthatott. Biztos megélhetés nélkül ütötte fel tanyáját régi törzshelyén, az Operaház mel­Csak egyetlen példa az el­rettentés kedvéért: egy táblát — a kötelező elsőbbségadást jelezte — ismeretlen ember (‘vagy emberek) kiemelt a he­lyéből, s »önkéntes alapon« máshol állította fel. Ha az il­letékesek nem veszik észre idejében, s nem intézkednek nagyon gyorsan, súlyos sze­rencsétlenség is történhetett volna. Egyébként — hallottuk a Kaposvári Városi Tanácson Csiker Lajos közlekedési fő­előadótól — az utóbbi két-há- rom hónapban megszaporo­dott a lopások és a rongálá­sok száma. Ki tudja, mire kell a felelőtlen embereknek egy közlekedési tábla? Legdrágább a zebra A KPM Közúti Igazgatósá­gának dolgozói gyakran látha­tók a városban, összesen 3 ezer négyzetméteren kell a tanácsi utakon különböző út­burkolati jeleket festeniük az aszfaltra, döntő többségét a belvárosban. Drága a mű­anyag festék, s drága az Ausztriából importált üveg­gyöngy is, amely a fényt ve­ri vissza. Egy négyzetméter befestése 110—160 forintba ke­rül. A legdrágább a gyalogát­kelőhely. Az első festés nem tűi tar­tós. Ismételt esetben — kö­zepes forgalmú helyen — két évig »elhúzza« a jelzés, ám a belvárosban, annak is a leg­forgalmasabb részein, tizenkét hónapon belül kétszer is új­ra kell festeni a jelzéseket Már ebből is sejthető, hogy a forgalomtechnikai szempon­tok miatt ma már nélkülözhe­tetlen útburkolati jelek festé­se sok pénzébe kerül a város­nak: egy-egy alkalommal fél­millió forintba. (S ehhez még hozzá kell adni a jelenleg fes­tésre váró területeket) A belvároson kívül a szak­emberek figyelme most töb­bek között a Gorkij és a Nyugat-ivánfa utcákra irá­nyul. Már látható itt a fele­zővonal. A jövőben ugyanis megváltozik a forgalom rend­je, s az ezt megelőző festés célja: szokják meg az erre közlekedők, mire ténylegesen beveretik a változást A nyomda előtt jelzőlámpás for­galmi csomópont irányítja letti Három Hollóban. Szepá­rájában minden kortárs meg­fordult, aki számított valaki­nek. Valóságos fejedelmi szál­lássá vált az éjszakai szórako­zóhely. Hangulatát leheletfi­nom hűséggel írta meg Krúdy Gyula az Írói arcképekben, de Révész Béla beszámolói is ritka értékűek. A költő körüli állandó fe­szültséget, szellemi izgalmat valósággal megsokszorozta a Vér és arany piacra kerülése. Újabb hatalmas zenebona tá­madt Ady körül, a korábbiak­hoz képest azzal a különb­séggel, hogy tábora az iroda­lomban immár vitathatatlanul túlsúlyra jutott. Hírneve, köl­tői tekintélye messze a szoká­sos sikerek fölé emelkedett. Súlyához senki más nem volt mérhető. Teljesítményének merőben új tartalmi és for­mai értékeit a legmérvadóbb irodalmi szakértők állapítot­ták meg. Különösen sokat jelentett Hatvány Lajos állásfoglalása. Nagy hatású tanulmánya ez­zel a címmel jelent meg a Huszadik Század 1908. már­ciusi számában: Egy olvas­mány és egy megtérés törté­nete — Ady Endre ellensé­geinek ajánlva. Hatvány ne­vezetes tanulmánya szeren­csésen tárta fel a Vér és arany eredeti kvalitásait, s bizonyította Ady jelentőségét a magyar líra megújhodásá­majd az úgynevezett lassú te­relőforgalmat. Hegállt a 12-es Más változások is érnek a belváros közlekedési rendjé­ben. A közelmúltban beve­zetett új szabály: elsőbbséget élvez a Honvéd utca—Kisfa­ludy utca az Arany János ut­cával szemben. Oka: a jövő­ben erre is terelőút lesz, ám ennek egyelőre csak egy ré­sze készült el. A lassúbb for­galom halad majd itt, végle­ges kiépítéséig azonban meg­változtatták az utak rangját. Indokolta ezt a 12-es helyi já­ratú busz is. Két megálló kö­zött le kellett fékeznie az út­kereszteződésben a jármű ve­zetőjének, s — különösen a reggeli csúcsforgalom idején — a várakozás perceket ra­bolt el. A másik jelentős változás: végig egyirányú lesz a Bajcsy- Zsilinszky utca, az Április 4. utcától a Virág utcáig. A jel­zéseket már ennek megfele­lően festették fel az útburko­latra, a táblákat a közeljö­vőben helyezik ki. Érdemes lesz a gépkocsivezetőknek fo­kozottan figyelniük! Ha már a tábláknál tar­tunk: ha egy négy méter ma­gas alumínium oszlopon két fóliás jelzőtábla van, ennek 3 ezer forint körüli az ára. Az új KRESZ rendelkezé­seinek és egyéb követelmé­nyeinek megfelelően elkezdték Kaposváron a közlekedési jel­zőtáblák cseréjét. A városi forgalmi és gyújtőutak mellett ezentúl alumínium oszlopokon alumínium táblák lesznek. A városgazdálkodási vállalatnál 400 darabra már »ráragasz­tották« a betoníuskót, s ezen a héten megkezdik a cserét. Ennek során szerte a város­ban. A költő azonnal felfog­ta, mit jelent számára Hat­vány érvelve bizonyító mél­tatása. Késedelem nélkül kö­szönőlevelet menesztett a ta­nulmány szerzőjéhez. Így és ekkor került kapcsolatba Ady a tudós irodalomtanár báró­val, hogy azután barátságuk­ból létrejöjjön a magyar iro­dalomtörténet egyik legere­detibb fejezete. Alig köttetett meg ez a mindenképpen szerencsésnek mondható barátság, Ady újabb jelét tapasztalhatta az iránta megnyilvánuló elisme­résnek. Rácáfolva a közmon­dásra, miszerint senki sem lehet próféta a saját hazájá­ban, Nagyváradon tették lo­bogóra a nevét. Arra kérték, legyen tekintélyt kölcsönző tagja a megalakítandó Holnap irodalmi csoportosulásnak. Noha nem szerette az általa »nyáj«-nak nevezett csoporto­sulásokat, ezúttal örömmel kapott az bikáimon, egyrészt, mert Nagyváradról volt szó, másrészt, mert társadalmi és irodalmi törekvéseinek haté­konyabb érvényesülését re­mélte a szervezeti lehetőség­től. Ezért engedve a hívás­nak, 1908 áprilisában Nagy­váradra utazott, és pártolásá­val összefoghattak a hol napo­sok Juhász Gyula, Dutka Ákos, Babits Mihály, Ernőd Tamás, Miklós Jutka részvé­telével. Ez a mozzanat újabb értékes ténnyel öregbítette Nagyvárad jelentőséget hala­dó kultúrtörténetünkben. Még a maga megszokott tempójához képest is felgyor­sultak az események Ady Endre életében 1908 első fe­lében. Nagyrészt épp az ő költői előretörésére alapozva megnövekedett egy modern, radikális, irodalmi kulturális folyóirat indításának esélye. ban csaknem 1000 táblára 1«z szükség. Ebből 500 fényvisz- szaverő, fóliás tábla, vagyis a legkorszerűbb. Néhány hóna­pon belül valamennyi a he­lyére kerül, az egyszerűbb, festett táblákból pedig 300-at állítanak feL A mellékutakon is A városban jelenleg körül­belül 300 tábla nagyon rossz állapotban van. Elsősorban az eldugottabb, kisebb utcákban, ahogy a szakemberek neve­zik: lakóutcákban. Minthogy a forgalom és a gépkocsik szá­mának növekedése ezeket az utcákat sem kíméli, időszerű a kopott táblák cseréje. Még ebben az évben erre is sor kerül. Bonyolult feladatot Jelent: hova milyen tábla kerüljön. Külön térképet rajzolnak en­nek érdekében, s a közúti jel­zőtáblák mindegyikéről külön kartont vezetnek. Egyébként — tájékoztatott bennünket Csiker Lajos — a most cseré­lendő táblák, az ezekhez kö­tődő munka értéke, a felhasz­nált anyag ára csaknem 2 mil­lió forint. Gyakori a panasz, hogy a József Attila utca felől a Mártírok terére érkezők a kanyar miatt nem tudják át­tekinteni a forgalmat »Cikis hely« — mondják. Nem volna ésszerűbb, ha az említett ut­ca lefelé, a Latinca utca pe­dig felfelé lenne egyirányú? A magyarázat: a város el­képzelései szerint a jövőben ezen a részen kialakítandó forgalmi rend indokolja a jelenlegi helyzet fenntartását Ez elfogadható. Addig is: ideiglenesen nem lehetne a fenti cserét bevezetni? Mészáros Attila trágyaadagok használatórai az erdőtalajok kémhatása — különösen a belső-somogyi homoktalajokon — még sava­nyúbb lett A jelenleg első­sorban kapható, élettanilag savanyúan ható műtrágyák a barcsi és a nagyatádi járás­ban az üzemi tapasztalatok szerint a tápanyaghatásnál nagyobb mértékű depressziót' váltanak ki a talaj kémhatá­sának csökkentésével. A savanyú erdótalajokon a meszezésnek termésfokozó hatása van. A talajjavítás, az 50 százalékos állami támoga­tás ellenére nagyobb összegű beruházást jelent az üzemek­nek. Ezért a még nem masze- zett területeken ideiglenes jel­leggel, a korábban már me- szezett területeken fenntartá­si céllal javasoljuk a mész- trágyázás végrehajtását. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Közpantja által kezdeményezett mésztrágyá- zási akció keretén belül a Du­nántúli Talajjavító és Talaj- védelmi Vállalat a megye üzemeinek szűkített önköltsé­gi áron szállítja a i mésztrá- gyázáshoz legjobban megfelelő anyagot, a péti meszet. Szük­ség esetén a vállalat a kiszó­rást is vállalja. A mésztrágyázás teljes költ­sége hektáronként 10 mázsás adaggal számolva, a szállítási távolságtól függően 200—300 Ft körül alakul. A Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem megyénkben levő marietta- pusztai telepén végzett kísér­let eredménye szerint a mész­trágyázás hatására a búza, a kukorica, a burgonya és a borsó termésátlaga lényege­sen emelkedett. A mész ter­mésfokozó hatása nagyobb volt, mint a 300 kiló ható­anyag tartalmú műtrágya, a mész és a műtrágya együttes hatása pedig nagyobb volt a mész és a műtrágya külön- külön tapasztalt termésnövelő hatásánál. összegezve: Somogybán a savanyú erdőtalajokon gaz­dálkodó üzemekben, elsősor­ban a homokos talajokon a savanyúan ható műtrágyák káros hatásának ellensúlyo­zására 4—5 évenként feltétle­nül szükség van. Somogy megye mezőgazda- sági üzemeinek több mint fe­te savanyú kémhatású, barna erdőtalajon gazdálkodik. Az elmúlt egy-másfél évtized so­rán, az egyre nagyobb mű­Növényvédelmi tájékoztató A mésztrágyázás szükségességéről (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom