Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-15 / 268. szám

Losonczi Pál Ecuadorba átázott Közlemény fFolytatás az L oldalrólJ A magyar államfőt, félesé­gét és kíséretének tagjait ka­tonai tiszteletadással búcsúz­tatták a repülőtéren. Ott volt José Lopez Portillo elnök es felesége, Santiago Roel Gar­da külügyminiszterrel az élén a kormány számos tagja, s el­jöttek a diplomáciai testület misszióvezetői is. A búcsúzás perceit még ünnepélyesebbé teendő a repülőtéren fölolvas­ták a látogatásról kiadott közleményt. Losonczi Pál látogatásával nagy terjedelemben foglalko­zott a mexikói sajtó. A jelen­tősebb napilapok fotókkal il­lusztrált tudósításokban szá­moltak be az Elnöki Tanács elnökének tárgyalásairól, s el­ső oldalon ismertették látoga­tásának eseményeit. A szom­bati Excelsior, közölte az El­nöki Tanács elnöke sajtónyi­latkozatát, kiemelve követke­ző szavait: »►Mi, szocialista országok az általános és tel­jes leszerelés hívei vagyunk. Ennek legfőbb bizonyítéka: a Szovjetunió új alkotmánya is állást foglalt emellett.« Egy másik nagy példány- számú fővárosi lap, az El He- raldo Losonczi Pál pohárkö­szöntőjéből kiemelte: hisszük és kijelentjük, hogy a kis és közepes országoknak is meg­van a maguk szerepe és fele­lőssége a világ az emberiség békéjének alakításában. A szombati Ovaciones hat cikket szentelt a látogatásnak. • • • Négyórás repülőút után hét­főn érkezett meg Losonczi Pál és kísérete latin-amerikai út­jának következő állomására, az egyenlítő mentén fekvő Ecuadorba. A Quitói repülő­téren — ahol az Elnöki Ta­nács elnökének kíséretéhez csatlakozott Beck János, a Magyar Népköztársaságnak az Ecuadori Köztársaságban is akkreditált nagykövete — az államfőt megillető külsősé­gekkel fogadták Losonczi Pált Üdvözlésére a magyar és ecuadori zászlókkal díszített repülőtéren megjelent Alfredo Poveda Burbano altengemagy, a legfelsőbb kormányzó ta­nács elnöke, és ott voltak Luis Guillermo Duran Arcen­tales hadseregtábornok, vala­mint Luis Anibal Leoro Fran­co repülőtábomok, a legfelső kormányzó tanács tagjai is. Losonczi Pál és Alfredo Poveda Burbano rövid beszé­de, a katonai díszelgés, hu­szonegy ágyúlövés és a him­nuszok után az Elnöki Tanács elnöke gépkocsival szállására, a Hotel Intercontinentalba indult. Rövid pihenő után az elnöki palotában megkezdőd­tek a megbeszélések a ma­gyar államfő és kísérete, il­letve az ecuadori legfelsőbb kormányzó tanács elnöke és tagjai között. Kedden az Elnöki Tanács elnöke megkoszorúzza a füg­getlenségi hősök emlékművét, folytatja tárgyalásait és fo­gadja a quitói diplomáciai testület misszió vezetőit. • • • Ecuadorral diplomáciai kap­csolatainkat 1946-tól számít­juk. A legnagyobb kedvez­mény elvét rögzítő kereske­delmi egyezmény aláírására 1967-ben került sor; a meg­alakított vegyes bizottság első ülését 1969-ben Quitóban tar­totta. A quitói magyar keres­kedelmi kirendeltséget 1971- ben nyitották meg. A két or­szág közötti műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­ményt ugyancsak 1971-ben ír­ták alá (A vegyes bizottság legutóbb Budapesten ülése­zett.) A tárgyalások záró jegy­zőkönyve előirányozza a két ország árucsere-forgalmának az eddiginél gyorsabb ütemű és sokrétűbb fejlesztését, s meghatározza az együttműkö­dés fő területeit. Ciprus új érsekének beiktatása Beiktatták tisztségébe Krizosztortloszt, a ciprusi görög ortodox egyház új fejét, aki Makariosz érsek elhunytával megüresedett egyházfői tiszte' tölti be. (Telefoto — AP — MTI — KS) Nyug a t- Németország Újabb öngyilkosság a börtönben A bajor belügyminisztéri­um szóvivőjének közlése sze­rint szombaton este börtön­cellájában holtan találták Ingrid Schubertét, a Baader— Meinhof terroristacsoport tag­ját. A szóvivő elmondta, hogy a 19 évi börtönbüntetését töl­tő 32 éves nő lepedőjével akasztotta föl magát Ingrid Schubert cellájában nem találtak olyan búcsúle­velet, amely magyarázatot adott volna tettére. Ingrid Schubert részt vett 1970-ben abban az akcióban, amelynek eredményeként ki­szabadították börtönéből And­reas Baadert. A hatóságok el­mondták, hogy a terrorista nő korábbi börtöncellájában, Stammheimben 400 gramm robbanóanyagot találtak. Kivitelünk nagyobb lé&zbcn anyagjellegű termékekből, ki­sebb részben fogyasztási cik­kekből álL Behozatalunkat faként mezőgazdasági termé­kek alkotják: kávé, banán, kakaóbab. Importunk az utób­bi két esztendőben jelentősen emelkedett. Elsősorban banán­vásárlásainkat növeltük: ba­nánszükségletünket főleg ecuadori termékekből elégít­jük ki. Kulturális és tudományos együttműködésünket állam­közi egyezmény szabályozza. Az idén szeptemberben G. F. Dobronsky ecuadori oktatási miniszter tartózkodott Buda­pesten. Utazásának célja az volt, hogy megvizsgálja ma­gyar oktatási berendezések vásárlásának és az ecuadori oktatási beruházásokban tör­ténő magyar- részvételnek a lehetőségeit. (MTI) A Magyar Népköztár Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke José Lopez Portillónak, a Mexikói Egye­sült Államok elnökének a meghívására hivatalos látoga­tást tett Mexikóban. A hivatalos tárgyalásokon a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke és a Mexikói Egyesült Államok el- j nöke széles körű és gyümöl­csöző eszmecserét folytatott. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, különös figyelmet fordítottak a világ békéjét és biztonságát érintő kérdésekre. Ismételten kifejezték orszá­gaik eltökéltségét, hogy to­vábbra js segítik az enyhülés megszilárdítását, az általános és teljes leszerelést, valamint a világbékét veszélyeztető konfliktusok tényleges és tar­tós megoldását. Nagy fontos­ságot tulajdonítanak az Egye­sült Nemzetek Szervezete erő­sítésének. Ismételten ki jelen­Géppuskatűz a Moncloa-palotára Merényletek Suarez ellen Újabb sztrájkra készülnek a spanyol pilóták Vasárnap a kora hajnali órákban — az utóbbi két nap során immár másodszor — géppuskatámadás érte a Moncloa-palotát, amely a spanyol kormány székhelye és a miniszterelnök rezidenciája — jelentette be vasárnap este Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök Murciaban meg­tartott sajtóértekezletén. A miniszterelnök beszámo­lója szerint ismeretlen szemé­lyek egy robogó gépkocsiból lőtték a palotát A golyók — amint ezt Suarez madridi munkatársai közölték — az épület külső falát érték. »►Ha a merénylők célja az, hogy rábírjanak a politikai irány­vonal megváltoztatására és a Spanyolországban megkez­dődött demokratizálási folya­mat beszüntetésére, akkor ez­úton biztosíthatom őket, hogy próbálkozásuk sikertelen. A kormány folytatja politikáját a június 15-i választásokon meghatározott irányban« — szögezte le a spanyol minisz­terelnök. Hétfőn reggel megszűnt a rendkívüli helyzet a 38 spa­nyol repülőtéren. A 11 ezer légiközlekedési dolgozó há­romnapos sztrájkja után visz- szatért munkájához; a konf­liktus azonban a sztrájkkal sem oldódott meg, így a dol­gozók bejelentették, hogy pénteken újabb 24 órás mun­kabeszüntetést tartanak — ha követeléseiket addig nem tel­jesítik. A sztrájk — amelynek anyagi kihatásai is rendkívül súlyosak (a becslések szerint hárommilliárd dollár kárt okozott az országnak) — sú­lyos problémákat is előidézett. A kialakult helyzetért kétség­telenül felelősek az illetékes kormányszervek, mert a légi­közlekedés bérvitája már hat hónapja húzódik, és gyorsabb, főleg pedig rugalmasabb tár­gyalási politikával meg lehe­tett volna oldani — még a Moncloa-palotában kötött megállapodás előtt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a sztrájkoló dolgozók, akik csak a közelmúltban ke­saság Elnöki Tanácsa elnökének látogatásáról tették, hogy kormányuk teljes Suarez vasárnap este talál­kozott Félipe Gonzalez szo­cialista párti vezetővel, hogy megvitassa vele a repülőtéri alkalmazottak bérkövetelé­seit s elejét vegye az újabb sztrájkoknak. rültek át katonai irányítás alól a közlekedésügyi minisz­térium hatáskörébe, túlnyo­mórészt nem szervezettek, így a szakszervezeti központok egyike sem tud érdemlegesen beavatkozni a tárgyalásokba. mértékben támogatja a világ­szervezet alapokmányának el­veit, és arra törekszik, hogy az államok közötti minél tel­jesebb megértés és egyetér­tés alakuljon ki. Aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a világgazdasági helyzet nehéz­ségeinek következményei szá­mos országot sújtanak, külö­nösen a kevésbé fejlett orszá­gokat, amelyeknek ugyanak­kor népük társadalmi és gaz­dasági fejlődésének történel­mi feladatát is végre kell hajtani. Mindkét elnök kifejezte meggyőződését, hogy szüksé­ges a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és mél­tányos rendezése, amely a szuverén egyenlőségen, az ál­lamok közötti gazdasági kap­csolatokban a belügyekbe va­ló be nem avatkozáson, az együttműködésen és kölcsönös előnyökön alapul Egyetértet­tek abban, hogy az igazságos nemzetközi gazdasági kapcso­latok csak valamennyi állam érdekeinek figyelembevételé­vel teremthetők meg. Szükségesnek ítélték, hogy e törekvéseikben nagy figyel­met szenteljenek a fejlődő országok problémáinak, külö­nös tekintettel gazdasági füg­getlenségük kivívására, fejlő­désük meggyorsítására. Ki­nyilvánították, hogy e célok eléréséhez elengedhetetlennek tartják a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását. Kifejezésre juttatták, hogy kormányuk támogatja a gyar­matosítás és a neokolonializ- mus különböző formáinak megszüntetésére irányuló tö­rekvéseket, s az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyarmatosítás felszámolását célzó tevékenységét. Ismételten kinyilvánítot­ták, hogy a leghatározottab­ban elítélik a faji diszkrimi­náció minden formáját és hangsúlyozták, hogy azonnal meg kell szüntetni az apart­heid embertelen és törvény­telen gyakorlatát. Részletes megbeszélést folytattak a magyar—mexikói kapcsolatok fejlődéséről. Le­szögezték, hogy a két ország kapcsolatait a szívélyes lég­kör, az együttműködési kész­ség, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Megállapí­tották, hogy széles körű le­hetőségek nyílnak a két or­szág politikai, gazdasági, kul­turális és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatainak fejleszté­sére. Elhatározták, hogy fo­kozzák kormányuknak a kap­csolatok elmélyítésére irá­nyuló erőfeszítéseit, különös tekintettel azokra a terüle­tekre, ahol az együttműködés rövid távon is kézzelfogható eredményekkel járhat. A felék megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítottak gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik fejlesztésének. Egyetértettek abban, hogy ezek elmélyítése erősíti or­szágaik barátságát és együtt­működését. Ebből kiindulva további lépéseket tesznek az árucsere-forgalom, az ipari és műszaki együttműködés fej­lesztésére és olyan kooperáci­ós fonnák közös kidolgozásá­ra, amelyek segíthetik a két ország gazdasági kapcsolatai­nak bővítését. Kifejezték ér­dekeltségüket abban, hogy ta­nulmányozzák magyar—me­xikói közös vállalkozások lét­rehozásának lehetőségét. Ke­reskedelmi téren nagyra érté­kelték a Magyarország és Mexikó között most létrejött megállapodásokat, amelyek — az érvényes kereskedelmi egyezmény alapján — min­den bizonnyal hozzájárulnak a kapcsolatok kiszélesítéséhez. Hangsúlyozták, hogy a kul­turális cserének nagy lehető­sége van a mexikói és a ma­gyar nép további közeledésé­ben. Áttekintették az e téren megvalósuló feladatokat és kifejezésre juttatták szándé­kukat, hogy fejlesztik & kul­turális cserét. Méltatták a Mexikóvárosán zajló magyar kulturális hetek művészeti, folklór- és képzőművészeti rendezvényeit. A magyar fél üdvözölte, hogy a mexikói kor­mány kulturális hét megtar­tását tervezi Magyarországon, módot nyújtanak a mexikói kultúra különböző területei­nek bemutatására. Megvizsgálták a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésének konkrét lehető­ségeit, különös tekintettel a mezőgazdasági együttműkö­désre. A látogatás alatt aláírták a két ország mezőgazdasági mi­nisztériumának együttműkö­dési megállapodását és az ahhoz kapcsolódó munka prog­ramot, továbbá a műszaKi- tudományos együttműködési program megvalósításának ál­talános és pénzügyi feltételei­ről szóló megállapodást A felek kívánatosnak tart­ják a két ország konzuli egyezményének mielőbbi megkötését és az erre irányu­ló tárgyalások meggyorsítását A tárgyalások befejezése­kor José Lopez Portillo és Loeonczi Pál kifejezte meg­elégedettségét az őszinte és gyümölcsöző véleménycsere felett. Hangsúlyozták meg­győződésüket, hogy találkozó­juk segíti a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítését és kiszélesítését Losonczi Pál köszönetét fe­jezte ki José Lopez Portillo elnöknek a vendégszerető, ba­ráti fogadtatásért amely a látogatás egész tartama alatt megnyilvánult Az Elnöki Tanács elnöke magyarországi látogatásra hívta meg José Lopez Portil­lo elnököt aki a meghívást örömmel elfogadta. Kislexikon a nap eseményeihez Ecuador Dél-Amerika északnyugati részén, az Andok hegyláncain terül el a 283 561 négyzetki­lométer területű — 7 millió lakosú -r* Ecuadori Köztársa­ság. Népességének 50 száza­léka mesztic, 35 százaléka in­dián, tíz százaléka kreol, öt százaléka néger és mulatt. A mai Ecuador területét is ma­gába foglaló Inka Birodalmat a spanyolok 1531—33 között hódították meg. Független­ségét az ország csak a gyar­matosítók fölött aratott győ­zelem, a Nagy Kolumbiai Föderáríó széthullása után nyerte el, 1830-ban. Ecuador történelmében reakciós diktatúrák, katonai kormányzatok váltották egy­mást. Az 1972-ben hatalomra ju­tott katonai kormány ígére­tet tett az 1945-ös haladó al­kotmány visszaállítására, földreformot kezdett, sem­misnek nyilvánította a kül­földi monopóliumok kőolaj- és földgázkitermélö koncesz- szióit. Ecuador elmaradott agrár­ország. Az aktív népesség 56 százaléka a mezőgazda­ságban, 17 százaléka az ipar­ban, 20 százaléka a szolgál­tató ágazatban dolgozik. Legfontosabb mezőgazdasági terméke a banán (a világ- termelésben a harmadik he­lyen áll). Fontos — exportra termelt — cikke a kávé és a kakaó. Az utóbbi időben je­lentős olajmezöt is tártak föl Ecuadorban, s 1976-ban már kilencmillió tonna kőolajat termeltek ki. Az egyéb hasznos ásvány­kincseket (arany, ezüst, réz stb.) csak kis mértékben ak­názzák ki. Az iparban a kis­üzemek vannak túlsúlyban. A bruttó ipari termék felét az élelmiszeripar adja. Az ország külkereskedelmi forgalmát főleg a fejlett tő­késországokkal (Amerikai Egyesült Államok, NSZK, Nagy-Britannia) bonyolítja le. A kőolaj, a banán, a ká­vé és a kakaókivitelt gépek, iparcikkek importjával el­lensúlyozzák. LUANÛABAN ünnepélyes keretek között nyújtotta át a nemzetközi Lenin-békedíjat F. Tabajev, az SZKP Tatár területi Bizottságának első titkára Agostinho Netónak, az Angolai Népi Köztársaság el­nökének. TÖMEGESEN TÜNTETTEK a lakosok a Görög KP prog­ramja mellett a párt athéni választási nagygyűlésén. A több ezer fős nagygyűlésen Harilaosz Florakisz, a GKP KB első titkára mondott be­szédet. FÖLLÄZADTAK a brüssze­li Saint-Gilles börtön rabjai. Megszerezték a cellák kul­csát, barikádokat emeltek, tü­zeket gyújtottak, s a bünte­tési rendszer reformját köve­telték. A rendőrök tegnap le­verték a lázadást. ALI BHUTTO volt pakisz­táni miniszterelnök — akit je­lenleg politikai gyilkosságok vádjával vizsgálati fogságban tartanak — kérte a legfelsőbb bíróságot, hogy ügyének tár­gyalásáig óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. HAT BOMBA robbant va­sárnap Belfast központjában, s lángba borított több épüle­tet Három robbanószerkeze­tet a hadsereg szakértői ha­tástalanítottak. Rómába Érkezett négynapos hivatalos látoga­tásra Milos Minies, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó tanács (a kormány) alelnöke, jugoszláv külügyminiszter. SZTRÁJKBA LEPETT Nagy-Britannia 48 ezer tűz­oltója. Harmincszázalékos béremelést követelnek. A szervezet történetében ez az első munkabeszüntetés. HÍREK A VILÁGBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom