Somogyi Néplap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-15 / 268. szám
A fejlődés ára »A fejlődés jelenlegi intenzív szakaszában fokozódik a népgazdaság eszközigényessége. Az új, magas műszaki színvonalú termelőlétesítmények üzembe állítása, a régiek korszerűsítése egyaránt költséges beruházásokkal jár.« (Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i üléséről kiadott közleményből.) vízellátásával? Mihez kezdene Kovács és Kiss állampolgár társunk a Zsigulival, ha hiába állna oda a benzinkúthoz, , közölnek vele, nem épült meg a termékvezeték és a tároló- : tér, így kétszáz kilométeres 1 körzetben ne is reméljen Az Állami Bábszínház tavaly befejeződött teljes újjáépítésekor egy-egy nézőtéri hely kialakítása majdnem százezer forintba került. Vajon mikor térülne meg az itt elköltött 52 millió forint az amúgy is áron alul adott — azaz állami támogatást élvező — jegyekből? A példa és a kérdés persze inkább tréfás, mintsem komoly, hiszen — tartja a közfelfogás — az eszközigény fokozódása elsősorban a termelőágazatokhoz kapcsolódó folyamat. Ami szűk szakmai, közgazdasági értelemben igaz. Éppen ettől a szakmai egyoldalúságtól óvakodva és óvva hozakodtunk elő a bábok tarka színpadával; az eszközigény, a fejlesztések költsége a nem termelő területeken is növekszik. Egymillióért egy tanterem Egy általános iskolai tanterem ma' átlagosan egymillió forintot emészt föl felépítéséig. Tagadhatatlan, a mostani osztálytermek nem hasonlíthatok a valamikori zord hodályokhoz, vagy éppen — falusi iskolák esetében — az apró lyukakhoz, de mert korszerű felszereltségük, a hozzájuk kapcsolódó közmüvek természetesek, akárcsak az ún. kiszolgáló létesítmények — mosdók, konyha stb. —, ügy azt is természetesként kell elfogadni, hogy az új oktatási intézmény sokba kerül. Még egy, most már a termelőterületről választott példát: az ország legnagyobb energiatermelő központjában, a Duna menti Hőerőmű Vállalatnál a legutolsó, XIII-as jelű, 215 megawattos áramtermelő blokk 946 millió forintba került. Drága? Kazánja — így gazdaságos — vegyes tüzelésű, éghet benne földgáz és kőolajfinomítási mellék- termék. A nagy teljesítmény — a régi erőművekben az 50 megawattos gépek óriásoknak számítottak — elengedhetetlenné teszi a magas fokú műszerezettséget és automatizáltságot; a vezérlést és ellenőrzést számítógép látja el. Mindez költséget növel., a környezetvédelem úgyszintén. S még számtalan példa akadna. Jórészt objektív okai vannak az eszközigény növekedésének. A nyersanyagok beszerzési feltételei kedvezőtlenebbek, mint korábban, s a hazai alapanyagok többsége is drágább: nagyobb költséggel, nehezebb geológiai feltételek, termelési körülmények között állíthatók elő. Azután: bizonyos fejlesztések elkerülhetetlenek, mert nélkülük megbénulna körülöttünk az élet. Ilyen az energiatermelés, a szállítás, az építőanyag-ipar, ezek azonban — technológiájukból következően — nagy befektetést kívánó, eszközigényes területek, s ráadásul a kiadások megtérülése is lassú. A feladat mégsem kerülhető meg: lehetetlenné válna mind a személy-, mind az áruforgalom, s a külföldiek széles ívben kerülnék el — akár turistaként, akár tranzitszállítóként — hazánkat. Kétszeres áron vásároltuk Eszközigényes. köznapibban sokba kerülő beruházás az energiavezetékek, a kőolaj- és kőolajtermék-tárolók megépítése is. de szükségszerű. Hiszen volt .idő, amikor — tárolótér híján — eladtuk külföldre a fűtőolajat tavasztól őszig, télen meg vásároltuk, a szezonban kialakult kétszeres áron ... Ugyancsak drágák a vízgazdálkodással összefüggő fejlesztések, de mi lenne nélkülük az intenzív mezőgazda- sági termeléssel, az üdülőterületekkel, a növekvő városok Séta a szépülő Földváron Sokan vannak, akik meggyőződéssel vallják: a déli Balaton-parton Földváron a legpihentetőbb a nyaralás. A főútvonal és a tó közti terület úgy vonz megkapóan szép parkjával, sétányaival, játék- és sportszereivel, táborhelyeivel, mint a környék a kilátóval, a kiránduló elé táruló panorámával. S hogy a szép sokáig szép maradjon, sőt még szebbé váljon, és a település állandó lakossága meg a nyaranta érkező népes vendégsereg még jobban érezze magát, nélkülözhetetlen a község folyamatos fejlesztése. Földvár számos új létesítménnyel gazdagodott az idén. Ezek közül csak a legjelentősebbeket említjük: ebben az évben adták át rendeltetésének a Neptun-szállót, a.Csong- rád megyei Tanács üdülőjét, a balatonszárszói áfész által megnyitott ABC-áruházat. Befejeződött a Balaton Gyöngye étterem felújítása 1,7 milliós költséggel korszerűsítették az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda éttermét. Parkolókat létesítettek, sportpálya épült az iskola udvarán, több utcában lefektették a gázvezetéket. A településen járva jelenleg is sok, még az idén befejeződő vagy a jövő évre átnyúló munkának lehetünk a tanúi. A benzinkút melletti partszakaszon például park épül 4,6 millióért, s az itt pihenőknek szép kilátásuk lesz a tóra, illetve a túlsó partra. Ugyanitt autóparkolók is lesznek. A sétány végigvisz a parton; virágokat ültetnek, s az erdős részben asztalok és ülőalkalmatosságok várják majd a kirándulókat. A munkákhoz szeptemberben fogtak hozzá, s még az idén szeretnék befe- *, jezni a parképítést i, \ Decemberben már a beköltö- ^ zést tervezik a tanácsház űj izárnyába. Már- | ;iusban kezdték a meg a közlétesítmény bővítését a tanács saját brigádjának munkásai és az ezzel megbízott kisiparosok. Mintegy kétmilliós költséggel az emeleti részen irodákat, a földszinten pedig tanácskozóhelyiséget Program szerint épül a gázvezeték-hálózat a községben. és házasságkötő termet alakítanak ki. A gázvezeték-hálózat építését az utóbbi két évben kezdték el Földváron, és program szerint kötik be a hálózatba az utcákat, üdülőket. A Balatoni Tárcaközi Bizottság 7 millió forintot adott ezekhez a munkákhoz ebben az ötéves tervidőszakban, az idén 2,5 milliót használnak föl ebből. A SZOT is hozzájárult több mint félmillió forinttal az idei feladatok végrehajtásához. A Hősök útján, a Kvassay sétányon fektetik le a vezetéket, s gázt kapnak az itt levő SZOT- és egyéb üdülők. A balatoni tehermentesítő út építése során jiiintegy tízmillió forintba kerülnek majd a földvári részen elvégzendő munkák. Az idén hozzálátnak, s az első szakaszban 2,7 milliót fordítanak erre a célra. Még ebben az évben befejezik az út szélén a fásítást, melyet tavaly kezdett a községi közös tanács. Ehhez majdnem félmillió forintot kaptak a BIB-től: a pénzből hársfákat ültetnek el a budapesti út mentén. Az idegen, aki időről időre visszatér nyári kellemes pihenésének színhelyére, állandóan szépülő és gazdagodó községet taláL H. F. Mivel bizonyos területeken mind többe kerül az előrehaladás, kézenfekvő következ- tetes: rangsorolni szükséges a feladatokat, következetesen arra törekedve, hogy a ma beruházott tőke kamatai a holnapi kiadásokhoz teremtsenek egyre bővülő fedezetet. Odaiiaza. háztartásunkban mérlegelünk: az automata mosógép drágább, de többet tud, mint egyszerű elődje, a kút- ból felhúzott vízért nem fizetünk, a vezetékből csörgőért igen. Mérlegel a népgazdasági irányítás is. Ha pénzt ad — és ad — az anyagmozgatás korszerűsítésére, ami megint csak eszközigényes feladat, teszi ezt azért, mert az így felszabaduló emberekre más népgazdasági területeken van szükség, s mert mind kevesebben vállalják a hórukkmunkát. Nem sorscsapás A kiadások növekedése — az eszközigény fokozódása — törvényszerű, a gazdasági fejlődés mai szakaszának egyik ismérve. Nem sorscsapás, hanem kalkulálható tényező. A töbi-'ért többet kell áldozni, de úgy, hogy a több a még több forrása legyen; jól kamatozzanak az eszközök. Számítások szerint — a sok közül az egyik lehetőség — a beruházások kivitelezési idejének húszszázalékos csökkentése egyetlen év alatt 17—20 milliárd forint népgazdasági többletjövedelmet eredményezne. Sajnos, ritka kivételtől eltekintve, erre még csak számítások vannak; a tények adta igazolást kívánjuk, sürgetjük. T. T. MAI KOMMENTÁRUNK Beszámoló előtt A múltkor újra meglátogattam a ruhagyár egyik párt- alapszervezetét. Közösen mérlegre tettük, hogy mi történt az év eleji beszámoló taggyűlés óta. Azzal a jó érzéssel fejeztük be a beszélgetést, hogy pezsgőbb lett a szervezeti élet, sikerült megvalósítani a tagok javaslatait. Év közben szinte minden olyan fontos témát napirendre tűztek, amely megkönnyíti az 1977. évi munkát összegező beszámoló taggyűlés előkészítését. Ez a helyzet nemcsak erre az egy alapszevezetre jellemző, hanem nagyon sokra. Az eredményekben tükröződik a tagkönyvcsere előtti beszélgetések hatása is. A kommunisták őszintén számot vetettek, megvitatták, hogy hol van szükség nagyobb lendületre egyéni és közös tevékenységükben, magatartásukban. Amikor az 1976. évi pártmunkáról beszámoltak, már akkor sok területén megállapították az előrehaladást. Mi sem természetesebb, minthogy most még több pozitívum kerül a eredmények serpenyőjébe., A járási, városi, nagyközségi. üzemi pártbizottságok rendszeresen értékelik az alapszervezetek tevékenységét. Az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy a beszámoló taggyűlések határozatai megvalósulóban vannak. S ez egyre inkább a kommunisták egész közösségének köszönhető, ugyanis sokkal igazságosabban osztják el a megbízásokat. Azok, akik azelőtt csak a taggyűlésre jártak el, most már ideiglenes vagy állandó pártmunkát kaptak az érdeklődésüknek és a képességüknek megfelelően. Mások a politikai ismereteiket bővítik, hogy azután pártcsoport-bizalmiként, tömegszervezeti aktívaként, propagandistaként álljanak a pártszervezet rendelkezésére. Szinte minden értékelésnek az volt a középpontjában, hogy a pártvezetöség tagjai mennyire állnak helyt önállóan és öntevékenyen. Ma már csak ott lehet tartós eredményt elérni, ahol mindenki tudja, mi a feladata, s a legjobb tudása szerint ellátja. Régen lejárt az az idő, amikor »ráhagyták« a titkárra a munkát, s ők legföljebb statisztáltak. Kialakult egy jő módszer a beszámoló taggyűlések előkészítésében. A pártvezetőség tagjai maguk összegezik írásban az úgynevezett reszortjuk eredményeit és gondjait A vezetőség beszámolóját — figyelembe véve a pártcsopor- tok, a tagok tapasztalatait is — sokkal könnyebb így véglegesen összeállítani. Természetesen az is bebizonyosodott, hogy csak ott hasznos ez, ahol valóban önállóak a vezetőségi tagok. Az idén sok ösztönzést kaptak a titkárok a továbbképzéseken, a tanácskozásokon, a titkári értekezleteken is a munka helyes megosztásához. Most, amikor újra beszámoló előtt állnak az alapszervezetek. a felkészülés megkezdődött. A vezetőségi tagok már formálják beszámolójukat, s amikor megkérik őket, gyosran írásba foglalják. Mindenképpen helyes, hogy ott is felhasználják ezeket a tapasztalatokat. ahol eddig még nem alkalmazták e helyes módszert. Az egész tagság hasznát látja, s mivel több szem többet lát, a számadás is értékesebb lesz. U G. Hidegvérű lovak tenyésztése Somogybán Jó barát és csemege... Ha kimondjuk jő, a legtöbb ember rögtön Impe- riálra vagy a versenyek másik csillagára gondol. Esetleg egy film nagy lovasjelenetére... A ló az ember barátja — tanultuk az iskolában. Egy kicsit megütközünk azonban, ha azt halljuk, hogy a lóhús némely országokban a legdrágább csemegék közé tartozik. (Igaz, vannak szomorú emlékeink, mikor a lóhús nálunk is “csemege« volt.) Mégis, mi magyarok, amilyen természetesnek érezzük, hogy a sertést végül is levágjuk, olyan természetellenesnek, ha ló jut hasonló sorsra... Nemzetközi társulás a környezetvédelemért Befejezéshez közeledik a tanácsház bővítése. Új szakaszához érkezett a KGST-orezágok összefogása a környezetvédelem területén. A tanács végrehajtó bizottsága április közepén hagyta jóvá az Intervodoocsisztka, vagyis a víz- és szennyvíztisztítási együttműködés megvalósítására hivatott nemzetközi gazdálkodási társulás létrehozására vonatkozó javaslatot. A társulás a tudományos kutatás. a tervezés és a termelés területein folyó munkát hivatott összehangolni. Célja víztisztító berendezések, készülékek gyártása, meghonosítása és üzembe helyezése. Az Tn- tervodoocsisztka az indulás időszakában elsősorban azzal foglalkozik, hogy földerítse az érintett országok szükségleteit ezekre a berendezésekre, továbbá a felmerülő igények kielégítésének lehetőségeit. A társulás tagjai az egyezményben részt vevő országok (Bulgária, az NDK, Lengyel- ország, Magyarország, a Szovjetunió és Csehszlovákia) megfelelő gazdasági szervezetei. Ezek a társulásban megtartják anyagi és szervezeti önállóságukat, de az irányítás közös, az ügyvitelt pedig — a részt vevő országok jóváhagyásával — Bulgária vezeti. Az Intervodoocsisztka élén a szervezetek képviselődből alakult tanács áll. Tagjai országonként egy szavazattal rendelkeznek. A tanács akkor határozatképes, ha minden tagország képviselteti magát. Határozatai az érdekelt országok között két- vagy többoldali szerződések, vagy más, ezeknek megfelelő egyezmények útján lépnek életbe. Akárcsak a KGST többi, gazdasági és műszaki-tudományos intézménye, az Intervodoocsisztka is nyitva áll a ' KGST minden, a társulásban még részt nem vevő tagállama számára. áz új nemzetközi gazdálkodási szervezet előmozdítja a víz- és szennyvíztisztító berendezések és felszerelések kölcsönös szállításait, az ilyen berendezéseket gyártó iparágak termelékenységének, hatékonyságának és technikai színvonalának emelését. A társulás az érdekelt országok szakemberei között is közvetlen együttműködést alakít ki. Meglepett, amikor megtudtam: a pecsenyecsikó egyik »legkeményebb« exportcikkünk. Az országból tavaly 10147 lovat exportáltunk 222 millió forint értékben. Ennek az összegnek 80 százalékát a vágóló adta és csak a fennmaradó ötödöt a sportló. Alighanem nagyon kevesen tudják: megyénkben a hidegvérű lovak tenyésztése országosan is elismert. A göllei tsz például a legutóbbi országos mezőgazdasági kiállításon arany oklevelet kapott kiváló tenyésztői munkájáért A gazdaság lótenyésztésből származó évi jövedelme egymillió forint. Mindezt 68 anyakanca »produkálta«. Miközben csikóikat fölnevelték, húzták az igát, szántották a háztáji földeket. A göllei a megye egyik elismert törzstenyeszete, a gazdaságban járva erről csak annyit hallottam: »Van lovunk is«. A főállattenyésztőnek kedvtelése és szívügye a lótenyésztés, mégis — mint elmondta — számolt vele, hogy mindennek csak addig van jövője, amíg szükség van a fogatok munkájára.., — Sokszor kisegített a ló minket is‘ — mondta a so- mogyszili főállattenyésztő. — Ilyenkor ősszel rengeteg terményt kell elszállítani, és ez aligha menne a fogatok nélkül. Afféle »szolgáltatás« ez nálunk. 83 lovunk van, az idén 19 csikót neveltünk, ebből azonban 12-t megtartottunk kancának. Azt még nem tudom, lóvá tudom-e tenni őket... Az idős kocsisok szívesebben dolgoznak fél napig is elálldogáló öreg lóval... A többi csikót eladtuk, átlagban 15 ezer forintért darabonként. — Gazdaságos-e ma lovat tenyészteni? A kérdés nyomán előkerült a kis zsebszámológép. A fiatalember néhány másodperc alatt kiszámolta, hogy sok legelővel rendelkező gazdaságban egy jó kancát tartani gazdaságosabb, mint egy 4000 literes hozamú tehenet! — Ha így van, miért tekintik mindenütt afféle mellékesnek a lótenyésztés hasznát? — Néhány tucat ló haszna elenyészően kevés a több ezer sertésé és a több száz szarvas- marháé mellett... — És ha egy gazdaság nagyban kezdene hidegvérű lovakat tenyészteni? — Ha győznék legelővel, vitán felül megérné pecsenyecsikót nevelni. Mégis azt hiszem ez nagy feltűnést keltene. Magyar fogalmak szerint: »a ló nem arra való...« A megyei helyzetről az Országos Lótenyésztési Felügyelőség bolyi területi kirendeltségének vezetőjétől, Müller Jánostól kértem tájékoztatást. Mint elmondta, Somogy lóállományának 95 százaléka hidegvérű. (A somogysárdi ménes híres versenylova, az Api és társai alkotják a fennmaradó 5 százalékot.) A megye tavaly — főleg olasz exportra — ezer vágólovat és száz pecsenyecsikót adott. A tenyészetek legnagyobb részében nagy szeretettel és szorgalommal gondozzák a lovakat, így a gazdaságok 80 százalékában a lótartás kis mértékben is nyereséges ágazat. A felügyelőség szakembere azonban tíznél több olyan gazdaságot sorolt fel, amelyben a nemtörődömség miatt elöregedett az állomány. Érdemes volna tehát több gondot fordítani a lótenyésztésre. Annái inkább, hiszen ez szinte semmibe sem kerül, az országnak mégis százmilliókat hoz. Az előrelépés — vagy legalább a szinten tartás — feltétele a szemléletváltoztatás. Úgy látszik, hogy kifizetődne átformálnunk a lóval kapcsolatos fogalmainkat ... Bíró Ferenc Somogyi Néplap
