Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

Beriinguer elutazóit Belgráditól A vállalati törvény tervezetének vitája Tegnap délelőtt elutazott Belgrádiról Enrico Beriinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára; aki a JKSZ KB el­nökségének meghívására hét­fő óta Jugoszláviában tartóz­kodott és megbeszéléseket folytatott Joszip Broz Titóval, a JKSZ elnökével a két párt kapcsolatairól, a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, vala­mint a jugoszláv—olasz vi­szony alakulásáról. Az OKP főtitkára Belgrád­ból történt elutazása előtt ta­lálkozott Sztane Doianc-caL, a JKSZ KB elnöksége Végre­hajtó Bizottsága titkárával. Dolanc tájékoztatta Enrico Berlinguert a JKSZ XXI. kongresszusának előkészüle­teiről, és véleménycserét folytattak a nemzetközi, el­sősorban az európai kommu­nista és munkásmozgalom helyzetéről. (Folytatás az 1. oldalról) vállalati demokratizmus erő­teljesebb érvényesítése. A tár­sadalmi vitában elhangzott észrevételek, javaslatok túl­nyomó többségét hasznosítot­ták a törvénytervezet kidol­gozói. Többek között kiegészí­tették a tervezetet a szocialis­ta állami vállalat fogalmá­nak meghatározásával, továb­bá a dolgozóknak a vállalat vezetésébe való bevonásával, a szakszervezeti együttműkö­déssel és még jó néhány más témával összefüggésben is C iabb tartalmi követelménye­ket juttattak érvényre a tör­vény és a végrehajtási rende­let tervezetében. A hozzászólók, köztük Ko­rom Mihály és Trethon Fe­renc is, egybehangzó véle­ményként hangsúlyozták: a törvénytől azt várják, hogy — kielégítve a társadalompoliti­kai, a gazdasági és a jogi kö­vetelményeket — olyan sza­bályokat érvényesítsen, ame­lyek kifejezik az állam vál­lalatainak rendeltetését a tár­sadalom anyagi alapjainak gyarapításában, a termelőerők, a termelési viszonyok, a szo­cialista életforma fejlesztésé­ben. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a társadalmi vita ta­pasztalatairól készített előter­jesztést ’ elfogadta. Megbízta a SZOT elnökségét, hogy a vállalati törvény tervezetéhez tett észrevételek, javaslatok összegezését bocsássa a Mi­nisztertanács rendelkezésére azzal, hogy a kormány által elfogadott, de nem a ' válla­lati törvénybe tartozó javasla­tokat más jogszabályokban érvényesítsék. Timmer Józsefnek, a SZOT titkárának beszámolója és az elnökség írásos előterjesztése alapján a tanács áttekintette a szakszervezetek testnevelési és- sporttevékenységének hely­zetét, és határozatot hozott e munka továbbfejlesztéséről. Az országos tanács végeze­tül Gál Lászlónak, a SZOT fő­titkárhelyettesének beszámo­lója alapján áttekintette a legutóbbi ülés óta végzett szakszervezeti munka tapasz­Carter amerikai elnök teg­nap az ENSZ székházában or­szága nevében — több mint egy évtizedes késéssel — alá­írta az emberi jogokról in­tézkedő ENSZ-egyezményeket. Az okmányok, amelyek az egyének politikai és polgári, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogainak biztosí­tásáról intézkednek, 1966- ban születtek. Azóta elfogadta és törvénybe iktatta azokat a világszervezet tagállamainak többsége, a szocialista orszá­gok sorában hazánk is. Az amerikai kormány, amely idén kampányt indított az emberi jogok védelme címén, az utol­talatait, majd személyi kér­désekről tárgyalt. Karakas Lászlót, az MSZMP KB tagját, a KB osztályvezetőjét, az élel­mezésipari dolgozók szakszer­vezete központi vezetőségének tagját, valamint Drobni Józse­fet, a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanárát, a pe­dagógusok szakszervezete egyetemi szakszervezeti ta­nácsának tagját megválasztot­ták a SZOT tagjának. sók között csatlakozott az idevonatkozó ENSZ-egyezmé- nyekhez. Aligha véletlen, hogy az ünnepélyes amerikai alá­írást a belgrádi találkozó idő­pontjára tették, amelynek nem egy részvevője ismételten bí­rálta Washingtont, amiért mindeddig nem csatlakozott az ENSZ-egyezményekhez. Carter elnök az aláírási ün­nepségen mondott beszédében elismerte: jóllehet az amerikai alkotmány papíron rögzítette az emberi szabadságjogokat, voltak jogok, amelyek érvé­nyesülésére »200 évig kellett várni«. Az amerikai elnök nem ment tovább annak elemzésében: mennyi tenniva­ló volna még a különböző em­beri jogok igazi érvényre jut­tatásában az Egyesült Álla­mokban a 200. évforduló után is. Az ENSZ székhelyén .tegnap is folytak a nem hivatalos eszmecserék a Közel-Kelettel kapcsolatos legújabb fejlemé­nyekről, egyebek között az amerikai—izraeli közös nyi­latkozatról. Képviselők véleménye (Folytatás az 1. oldalról) Szót kapott a tanácskozó-, son számos gazdasági vezető, köztük a Szovjetunió több minisztere is. Szemléltető példákkal illusztrálták az or­szág gyors gazdasági fejlődé­sét, ugyanakkor utaltak a még meglévő hiányosságokra .Ui A felszólalók között sok volt a munkás, a kolhozpa­raszt. Ok is egyértelműen tá­mogatásukról biztosították a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak központi bi­zottságát és személyesen Leo- nyid Brezsnyevet, a kb főtit­kárát az új alkotmány terve­zetének kidolgozásával kap­csolatban. Elmondották: a dol­gozók új és újabb munkasi­kerekkel kívánják bizonyíta­ni ezt a szívből jövő támoga­tási. A neves Kuzmyeck-me- dencei bányász^ brigádvezető, Szmirnov, a szocialista mun­ka Hőse például közölte kép­viselőtársaival: brigádja egy­millió tonna szenet kíván ad­ni a népgazdaságnak. Thajcn- hov adigej nemzetiségű kol­hozelnök kolhoza eredményeit hozta föl annak példájaként, hogy a Szovjetunióiban gyors ütemben fejlődik a mezőgaz­dasági termelés. A legfelsőbb tanács két há­za ma folytatja az alkotmány­tervezet megvitatását. NDX-HSZK tárgyalások Az NDK és az NSZK kép­viselői »egészen rövid időn belül« konkrét tárgyalásokat kezdenek az államközi kap­csolatok kérdéseiről — jelen­tette be Hans-Jürgen Wisch- newski nyugatnémet állammi­niszter Michael Kohllal, az NDK állandó bonni képvise­letének vezetőjével szerdán folytatott tárgyalása után. Az Angol Munkáspárt kongresszusa „Szégyen, hogy még mindig..." Több mint egy évtizedes késéssel Carter végre aláírta az ENSZ-egyezményeket Jóváhagyták Callaghan közös piaci politikáját Ahol Carter nem firtatja az emberi jogokat Szovjet vélemény a terrorizmusról Az erőszak terméke Az Angol Munkáspárt kongresszusa szerdán elsöprő lelkesedéssel és csaknem egy­hangú szavazással állást foglalt a lordok házának eltörlése, az egykamarás parlamenti rendszer bevezetése mellett. A követelés minden bizonnyal bekerül a párt következő vá­lasztási programjába. Jack Jones, a szállítómun­kások' veterán vezére — a küldöttek viharos helyeslése közepette — hangoztatta, hogy »a régi harácsolok utó­dait, a feudális múlt méltat­lan maradványát ki kell ik­tatni Anglia törvényhozásá­ból«. Lord Shjnwell, aki 73 éve a párt tagja, öniróniával teli felszólalásában támogatta a követelést, de megrótta a kongresszust, hogy e vitában nagyobb élénkséget tanúsított, mint a munkanélküliség sok­kal súlyosabb ügyében. Az adópolitika kérdésében szintén a munkáspárti töme­gek régi sérelmei törtek fel­színre. Egy fiatal Szakszerve­zeti küldött így fogalmazott: »Szégyen, hogy a háború óta 15 évi munkáspárti kormány­zás után a nemzeti vagyon 84 százaléka még mindig a la­kosság 7 százalékának kezé­ben van«. A kongresszus határozata végülis az adórendszer gyö­keres átszervezését követeli. A brightoni kongresszus tegnap nagy szótöbbséggel jó­váhagyta a kormány közös piaci politikáját, amely Cal- laghan miniszterelnök múlt pénteki levele szerint az EGK szerkezetének mélyreható át­alakítására irányul. A vitá­ban felszólalók többsége ki­fejezést adott az angol nép mély kiábrándultságának az EGK-val kapcsolatban. Rá­mutattak, hogy a közös me­zőgazdasági politika nem a fogyasztók érdekeit szolgálja, Su arcs „szózata" a spanyol pártokhoz Helyreállítják a katalán autonómiát Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök szerdán felszólí­totta a nagy politikai pártok vezetőit, hogy a hét második felében a kormány képvise­lőivel együtt tartsanak két­napos »válságüLést« és dol­gozzanak ki »szükségtervet« a Spanyolország előtt álló sú­lyos nehézségek megoldására. A parlamentben képviselt politikai pártok vezetőihez intézett levelében Suarez föl­hívta a figyelmet a »helyzet komolyságára«. Hangsúlyoz­ta: a spanyol demokrácia megszilárdítása érdekében a politikai pártoknak egyetér­tésre kell jutniuk abban, hogy miként oldják meg az alap­vető gazdasági, politikai és társadalmi problémákat. A spanyol statisztikai hiva­Somogyi Néplap tatnak a levél elküldése előtt nyilvánosságra hozott jelen­téséből kitűnik, hogy az or­szágban az áremelkedés évi rátája meghaladja a 30 szá­zalékot. Ezzel egyidejűleg tet­ték közzé a spanyol szakszer­vezetek kimutatását. Ez be­számol arról, hogy jelenleg 1,3 millió a munkanélküliek száma. Az előzetes hírekkel szem­ben már szerdán megjelenta spanyol hivatalos lapban — és ezzel hatályba lépett — a katalán autonómia ideiglenes helyreállításáról intézkedő két királyi rendelet. A Josep Tarradellasnak, az ideiglenes généralités elnöké-1 vé való kinevezéséről szóló ki­rályi rendelet azonban csak október 20-án, Tar rade! las Madridba érkezésének napján jelenik meg. Tarradellas Pá­rizsból a spanyol kormány különrepülőgépén érkezik majd Madridba. és egyre növekvő ártámoga­tással eladhatatlan élelmiszer- hegyeket termel, amelyek egyébként mit sem enyhí­tenek a «-harmadik világ­éhezésén. A kongresszus a vita vé­gén a szakszervezetek több szavazatával bizalmat szava­zott a kormánynak; elvetett minden olyan határozati ja­vaslatot, amely akár feltételes formában is feltételezné a Közös Piacból való kilépést Az elfogadott határozat csu­pán arra szólítja föl a kor­mányt, hogy törekedjék a közös mezőgazdasági politika alapvető reformjára, a mező­gazdasági vámok eltörlésére, hogy az élelmiszercikkek sza­badon juthassanak be kívül­ről is a Közös Piac országai­ba. Várható, hogy rangjuktól megfosztják őket Szolgálatén kívül helyezték a nyugatnémet hadsereg ti­zenegy fiatal tisztjét, akik az év elején a Bundeswehr müncheni főiskoláján antisze­mita megmozdulásban vettek részt. A hadügyminisztérium szóvivője szerint az eddigi vizsgálati eredmények »lé­nyegében« megerősítették a Frankfurter Rundschau című napilap értesülését: a hadna­gyok egy »bajtársi est« ke­retében, erősen italos állapot­ban, »jelképes zsidóégetést« tartottak. Várható, hogy a tiszteket — akiknek jövőbeli feladata a Bundeswehr-újoncok ki­képzése lett volna — kicsap­ják az iskolából, megfosztják rangjuktól, és leszerelik. Az idén tavasszal megöl­ték az NSZK főállamügyé- szét, Bubackot, a nyáron a Dresdner Bank elnökét, J, Pontót majd elrabolták a nyugatnémet gyáriparosok szövetségének fejét H. M. Schleyert Az NSZK-ban ez az esztendő azzal fenyeget, hogy a terror évévé válik. A terrorista akciók nemcsak az NSZK-ban, hanem más or­szágokban is nyugtalanítják a lakosságot hiszen a terro­rizmus több nyugat-európai városban »a levegőben lóg«. A páncélozott ajtókat és titkos zárakat gyártó iparban hatalmas a föllendülés. Nö­vekszik a detektívek és a házőrző kutyák iránti keres­let Az emberek fegyvereket vásárolnak és önvédelmi sportokkal foglalkoznak. A legellentmondóbb vála­szok születnek arra a kér­EMELKEDŐ ÁRAK, NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG A* 1973-as olajválságot követő gazdasági visszaesést 1974-75-ben a termelés lassú, hullámzó üte­mű fokozása jellemezte. A tőkés­világ múlt év eleji gazdasági megélénkülése az idén ismét mérséklődött. A lassan növekvő belföldi kereslet nem teremtett lehetőséget a kapacitáskihaszná­lás jelentős fokozására, s a mun­kanélküliség csökkentésére. A tő­késországok gazdasági növekedé­se az utóbbi két évben mérsé­kelt és változó ütemű volt. A fel­dolgozóipar kapacitásának kihasz­náltsága az Egyesült Államokban 70—90 százalék között mozog, a közös piaci országokban jelenleg nem éri el a 79 százalékot. A brit ipar kapacitáskihasználása csak 66 százalékos, a nyugatné­met ipar is csak 85 százalékos kapacitással dolgozik. A munka- nélküliek száma és aránya sze­zon szerint ingadozik. A Közös Piac országaiban már megköze­líti az 5,7 millió főt, s Nagy-Bri- tanniában, Belgiumban, Francia- országban, Olaszországban és Dániában továbbra is növekvő tendenciát mutat. A munkát ke­resők fele mindenütt fiatal, szak­képzetlen munkás. A még mindig bizonytalan gaz­dasági helyzetet, az egyes tőkés­országokban az olaj- és nyers- anyagkészletezés, illetve a mező­gazdasági termékek esetében mu­tatkozó ellátási zavarok, a világ­piaci árak átmeneti emelkedése a fogyasztói árak növekedésének új hullámát indította el. 7.8 7.0 H IWIUWHA 7.0 S.O L LÄ£#8*S 7.6 0.5 ? il..:. désre, hogy ml az erőszak gyökere és hogyan lehetne fölszámolni a terrorizmust A Német Kommunista Párt - elítéli a kalandor elemek ter­rorista cselekedeteit, a nyu­gatnémet jobboldal erői mégis a kommunistákat és minden baloldali erőt lejára­tó kampányba kezdtek. A jobboldal nem elégszik meg a megtorló apparátus erősíté­sével és az állampolgári jo­gok csorbításával: a CSU és a CDU vezetői a kommunis­ta párt betiltását követelik! Az NSZK jelenlegi politi­kai légköre a szomszéd or­szágokban is nagy nyugta­lanságot kelt. Ha az NSZK-ban komolyan végezni akarnak a terroriz­mussal, akkor először a ter­rorista erőszak filozófiáját és szellemét kell megsemmisíte­ni. Mert nem lehet ujjonga­ni Kappler elrablása miatt, és ugyanakkor fölháborodni Schleyer eltűnésén, mint ahogy nem lehet a terroris­ták kivégzését követelni, ha ugyanakkor szolidárisak a terrorista robbantásokat végrehajtó olasz és déltiroli neonácikkal. A terrorizmust a nyilvános erőszak szüli, — amely át­hatja a társadalom egész szövevényét. Az álbaloldali anarchisták azért folyamod­nak a terrorhoz, mint céljaik elérésének eszközéhez, mert az erőszak az őket körülvevő világ része. Ki lehet venni a fegyvert a kezükből, de nincs rá biztosíték, hogy nem nyúl­nak-e hozzá mások. A kommunisták elítélik a terrorizmust mint értelmetlen erőszakot. Elutasítják a re­akció kísérleteit, hogy az anarchisták terrorját a balol­dali erők számlájára írják. Épp a baloldaliak elnyomása és a kegyetlen náci múlt di­csőítése táplálja a terroriz­must, az erőszak szellemét. S a jobboldal nem magát a betegséget akarja gyógyítani, hanem a régi «sebek fölszag­gatásával diktátort akar a nemzet nyakába ültetni. * Vlagyimir Lomajk« (APN—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom