Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

Váltósé fogalmak Gépkihasználás Somogybán A nagy pépek megjelenésé­vel az állami gazdaságokban 518-ról 407-re, a termelőszö­vetkezetekben 427-ről 413 nor­málhektárra csökkent az egy traktoregységre jutó teljesít­mény.« Látszólag tehát romlott a helyzet, valójában: »-bár még inkább romlott volna-“. Az el­lentmondás nyitja: a megye megművelhető területe az évek során csaknem azonos maradt, míg a géppark ro­hamosan fejlődött. Törvény- szerű, hogy egy traktoregy­ségre kevesebb megművelhe­tő föld jusson. A korábbi ma­gasabb számokat nem annyira a jó gépkihasználtság, mint a kényszerhelyzet adta. Azt írtam, fejlődött a gép­park, pedig voltaképpen csök­kent a traktorok száma. Egy új traktor nem egyszer 4—5 kis teljesítményű régit pótol, így kevesebb ugyan a darab­szám, de nagyobb a teljesít­mény. Mi okozza ezeket a látszó­lagos ellentmondásokat? A régebbről maradt szó- használat, a területre jutó gépsűrűség nem sokat mond, csakúgy, mint a megyében le­vő gépek számát jelző statisz­tika. 1976-ban 3090 traktor volt. De mennyi ezekből a gépudvarokon rozsdásodó, még »le nem írt-“ gép. meny­nyi a műszaki hiba miatt hó­napokig álló traktor, és meny­nyi az üzembiztos, korszerű masina? Kikezdte már az idő az »éves gépkihasználás« fogal­mát is,.. Műszakórának a gép által a határban töltött időt mond­ják. De mennyi volt ezekből az órákból a tényleges mun­kával töltött idő, és mennyi a vonulás, a szervezetlenség okozta csúszás, vagy a pihe­nő. A szóhasználat megváltoz­tatását az új minőségi köve­telmények szinte kikényszerí­tik. Nem érdektelen erről szólni. Elég-e a munkák elvégzésé­hez a gazdaságokban rendel­kezésre álló gépállomány? Egy nemrég készült fölmé­rés szerint csak rendkívül jó időjárás esetén. A kombájnok még ilyen kivételes körülmé­nyek között sem képesek idő­ben elvégezni a betakarítást. A traktorok száma, mint láttuk, háromezer fölött van, ebből azonban csak kétszáz- egynéhány a nagy teljesítmé­nyű gép. A kombájnok száma 735, de ennek csaknem fele kis áteresztő képességű, öreg SZK 4-es: jó részük már nem is vesz részt a betakarításban. Jó volna tehát több gép. Hogy ez a kívánság teljesül-e, az nagyrészt külső tényezők­től (importszállítások alaku­lása, alkatrészellátás) függ. A helyzet javításának azonban van esv másik lehetősége is, a meglevő eszközök jobb ki­használása. E téren már eddig is több kedvező változás történt. Ja­vult például a kombájnok ki­használtsága: az egy géppel learatott terület 191-ről 299 hektárra nőtt. Elterjedt jó módszer, hogy a munkát be­fejező gazdaságok átküldik gépeiket a még dolgozó szom­szédokhoz, valamint, hogy több - tsz közösen vásárol, és I így jól kihasznál egy-egy nagy gépet. A jó eredmények mellett azonban sok még a tartalék. Például a munkaidő kihasz­nálásában. A tapasztalatok szerint az üzemidőn belüli tényleges munka még a termelési rend­szerekben is csak 75 százalé­kos, máshol még- a 60 százalé­kot (!) sem éri el. Nem egy­szerűen arról van szó, »meny­nyit lazít a traktoros«. Az üresjárat döntő okai: a mun­ka szervezetlensége, a rossz anyagellátás és a műszaki kényszerpihenők. Az utóbbival függ össze, hogy a szerviz- és javítókapacitás messze elma­radt a növekvő géppark igé­nyei mögött. Másik lehetőség a nagy gé­pek több műszakos üzemelte­tése. Az éjszakai műszak meg­szervezése nem könnyű, van azonban gazdaság, amelyik­ben ezt meg sem kísérlik, mondván: »Nem azért vettünk nagy gépet, hogy traktoro­sainkat éjszakáztassuk, csu­pán biztosak akartunk lenni, hogy időben fölszántunk.« Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a most iolyó kukorica­betakarításnál akad gazda­ság, amelynek gépei naponta csak 6—7 órát dolgoznak, mert szárítójuk képtelen több szemet fogadni... Szemléletes képet mutat: az elszámolt teljesítményegység­re jutó költség a 82 tsz közül 52-ben magasabb a megyei át­lagnál. Ügy is mondhatnánk: a gépek túl sokat »furikáz­nak«, ami ugyancsak szerve­zetlenségre, lazaságra utal. Szervezés, kapacitáskihasz­nálás, költségcsökkentés... A fejlődés kulcsát adó szavak mind a munka minőségére utalnak. Ezek a ma követel­ményei. Bíró Ferenc Közscgfcjleszíés új létesítményekkel Lakócsán, a községi közös tanacs székhelyén számos új létesítménnyel javították nem- tsak az itt élők, hanem a kör­nyező településen lakók — a társközségbeljek — ellátását is az utóbbi években. A téesz sü­tőüzeme például kenyérrel és péksüteménnyel szolgálja a tótúj faluiakat, a potonyiakat, a szentborbásiakat és a lakó- csaiakat egyaránt. A Lakócsán épített új iskolában együtt, ta­nulnak a négy falu gyerekei. Az idén adták át a Szentbor- bást Felsőszentmártonnal ösz- szekötő utat... A lakosság régi kívánsága volt a kereskedelmi és ven- ' riéglátóipari ellátás javítása. Lakócsán jártunkkor éppen e kérés teljesülésének voltunk tanúi, ugyanis az építők az utolsó simításokat végezték a bisztrót és a presszót magába foglaló létesítményen. A mint­egy hárommillió forintos épít­kezéssel a kulturált vendéglá­tást hosszú távún biztosító ét­kező- és szórakozóhellyel gaz­dagodott a Dráva menti tele­pülés. Október utolsó hetének hét­köznapját át- meg átszőtté a tény: közeledik az ünnep, az októberi forradalom hatva­nadik évfordulója. Talán min­den eddiginél többet hallunk, olvasunk a jubileum tisztele­tére indított munkaverseny eredményeiről, ' a gyárakban, üzemekben, intézményeknél egyre több alkotó közösség je­lenti: »vállaltuk — teljesítet­tük:«. Megpezsdült a verseny- szellem, szépülő életünket, lel­kesítő céljaink elérését szol­gálják ezek a munkasikerek. Közeledik az ünnep, és a mél­tó megemlékezésre való ké­szülődés az utolsó szakaszá­hoz érkezett. Színes, változa­tos programokkal köszöntik városon és falun egyaránt a natív október évfordulóját. Ahogy a munkapadok, a tervezőasztalok mellett dolgo­zók tevékenységét áthatja ez a tény. épp úgv jelen van a traktoron ülő. « kukoricát be­takarító kombájnos munká­jában. Mintha csak méitá- nvolná a nemes törekvést az időjárás is, szirde p<?é«z ok­tóberben zavartalanul doigo«- hattak » határban. A múlt hét közepétől sorra érkeztek a jelzések: itt is. ott is végez­tek a vetéssel, indulnak segí­teni a társüzemeknek. Bizo­nyosnak látszik, hogy az év­forduló tiszteletére vállalt fel­adatot, a búzavetést október végéig szinte valamehnyi gaz­daságunk befejezi. Ezzel együtt a tavalyinál jóval előbbre állnak nagyüzemeink az ősz másik nagy munkájá­val, a kukorica betakarításá­val. S míg kinn a földeken a szorgalmas munka nyomán óráról órára fogy a feladat, az irodákban, a járási, a me­gyei felügyeleti szerveknél mind többet foglalkoznak már a jövővel. A bélen Somogyba látoga­tott Szabó István, a TOT és a KITE elnöke dr. Magyar Gá­bornak. a KITE igazgatójának a kíséretében azzal a céllal, hogy a megye vezetőivel meg­vitassák a termelési rendszer dunántúli alközpontjának né­hány gondját. Két különösen ielentős megállapodás szüle­tett ezen a tárgvaláson, A napraforgót termelő és az át­adási, szállítási . nehézségek miatt Igen sok gonddal küsz­ködő gazdaságok bizonyára örömmel fogadják a hírt, hogy a KITE ötszáz vagonos tárolót és száritót szándékozik építeni — az eddigi tárgyalá­sok során valószínűleg a mi megyénkben. A másik döntés: a termelési rendszer a kapós- mérői Latinén Tsz-ben korsze­rű gépműhelyt, javítóbázist létesít. A rendszer dunántúli alközpontjához 38 gazdaság tartozik, közülük 22 Somogy­bán van, de csak a somogy- sárdi tsz rendelkezik olyan műhellyel, mely a rendszer gépeit javítani tudja. Ez a létesítendő javítóműhely e gazdaságok égető gondját old­ja meg. Figyelemre méltó a határidő Is: a beruházásoknak 1978-ban el kell készülniük. Mindkét döntés kiemelkedő jelentőségű, hiszen éppen a múlt héten tárgya'ta a mező­gazdasági fejlesztési albizott­ság szövetkezeteink műszaki helyzetét, s megáll a nOotta. hosv a legsürgősebb felada­taink köz.é tartozik a javító-, karbantartó hálózat fejleszté­se. I A múlt hetet jellemző szá­mos fonta» esemény közül A közérdek fajsúlya Tele lesz az íróasztal Jr. Mike Sándornak, a Kaposvá­ri Városi Tanács V. B. titkár­sága Szervezési osztálya veze­tőjének szobájában. Csupa vé­kony dosszié — és a jogsza­bályok. A közérdekű bejelen­tésekről, javaslatokról, pana­szokról beszélgettünk. Az ezekről rendelkező új tör­vény célja, hogy az állampol­gárok közérdekű bejelen­téseikkel és , javaslataikkal elősegíthessék a szocialista törvényesség erősítését, a tár­sadalmi tulajdon védelmét és á közéleti tisztaság biztosítá­sát. Télen több Az új jogszabály számos kötelezettséget ró az állam­igazgatási szervekre. Az ap­parátus számára — és a be­jelentést, javaslatot tevők többségére — azonban legna­gyobb előnye az, hogy a ko- rábhl gyakorlattal szemben még inkább a »-helyére ke­rült** ezeknek az ügyeknek az intézése. A városi tanácson félévenként át kell tekinteni a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok. panaszolt intézésé­nek gyakorlatát. Ez garancia a szocialista demokrácia fejlődésére is, s biztosíték arra. hogy az ál­lampolgárok részt vegyenek a község- és várospolitikai, gaz­dasági. társadalmi feladatok megoldásában. — Ebben az évben — mondta dr. Mike Sándor —, eddig csaknem harminc köz­érdekű bejelentés és javaslat érkezett a Kaposvári Városi Tanácsra. A téli hónapokban a tanácstagi beszámolók ide­jén azonban nő majd ezeknek a száma. Zökkenőmentesebb lett-e az ilyen ügyek intézése az új jogszabály hatálybalépése óta'! — Sok az olyan — közér­dekűnek minősülő — bejelen­tés és javaslat, amelynek megvalósításához pénzre van szükség. Nagyon sok a föld­utak karbantartására és javí­tására vonatkozó észrevétel. A jogszabály megfelelő kere­teket biztosít az ügyek intézé­sére, a bejelentők és javaslat- tevők tájékoztatására, de ön­magában nem tud ezeken a gondokon segíteni. Vagyis az ügyintézés »einen van**, a ké­relem teljesítése — például az út építése — azonban várat magára. Mindenesetre ezek a javaslatok ösztönzik a tanács vezetőit, az érintett szakem­bereket, hogy igyekezzenek minél előbb megoldást talál­ni. Gondosabb minősítés — A határidő harminc nap. Az ebben az évben érkezett ügyeknél ezt mindig tudták tartani? — Akkor harminc nap. ha I i nem igényel hosszabb időt az \ ; elintézés. Ám ekkor is idő- | ; ben tájékoztatni kell az ál- i i lampolgárt. Vannak qlyan ügyek, amelyeknél egy­szerűen nem lehet harminc- napos határidővel dolgozni. Itt van ez a közérdekű beje- : lentés, a Bajcsy-Zsilinszky utcából érkezett sok aláírás­sal: váglak kisebbre az utcá­ban lévő fák lombkoronáját,, mert elfogja a világosságot, a napfény melegét a lakásoktól. A szakértő válasza: csak a késő őszi vagy a tavasa hó­napokban gallyazhatok a fák. — Mi a biztosítéka annak, hogy a közérdekű bejelenté­sekkel és javaslatokkal foglal­kozók igyekeznek a lehető leg­körültekintőbben eljárni? — A fegyelmi felelősség. Ez a következménye annak, ha valamelyik osztályon nem dol­goznak kellő gondossággal. — Nőtt ebben az évben a közérdekű bejelentések és ja­vaslatok száma? — Oak a jogszabá: v alap­ján. Ogy értem: a fokozott figyelem eredményeként gon- > dosabb a minősítés, azaz több ügy minősül közérdekűnek. — Egyik sarkalatos pontja a jogszabálynak — és a gya­korlatnak — a névtelenség. Sokan használják föl ezt a le­hetőséget »takarónak«? — Az ilyen bejelentések ál­talában személyekkel kapcso­latosak. de nagyon kevés ilyen van. Volt egy eset, amikor kontár, ráadásul rosszul dol­gozó kontár ellen tettek beje­lentést. Hogy mi szükség volt a névtelenségre, amikor töké­letesen Igaza volt, nem tudom. Ennek ellenére az ilyen ügyek sem kerülhetnek »ad acta«. Máskor <.>■ mezőőr munkájá­val szemben támadt kifogása a névtelen bejelentőnek. Van a jogszabálynak egy érdekes 1 rendelkezése: »Ha nyilvánva- I lóvá vált, hogy a bejelentő Kijev és Lenlngrád után rosszhiszeműen járt el — a felettes szerv vezetőjének elő­zetes hozzájárulásával, illető­leg a további eljárás kezde­ményezésére jogosult személy kérelmére — föl kell fedni a kilétét.« Vagyis nemcsak a bejelentőt, hanem a rosszhi­szeműen támadott személyt is védi a törvény. Kaposváron egyébként ilyen bejelentésre eddig nem volt példa. Könnyű fajsúly — A tanácshoz érkező be­jelentéseket, javaslatokat c;z itt dolgozó szakemberek mi­nősítik közérdekűnek. Ügy is mondhatnánk, hogy ez egyol­dalú, mert. lehet, hogy az ál­lampolgár által annak tartott ügy nem kerül ilyen kategó­riába. — A szubjektivitás ki van zárva. Inkább tágabban értel­mezzük a közérdekűsége!:, mint leszűkítve. Másodszor az ?-<ész ' tanácsrendszerről, az államigazgatási eljárásról ren­delkező 1957. évi IV. törvény­ből is következik, hogy mit kell tennünk a bejelentések­kel, ml az, ami az új törvény az 1977. évi I. törvény — sze­rint is közérdekűnek minősül. Az. említett dossziékban la­pozgatva úgy tetszik, hogy sok-sok apró ügy minősül közérdekűnek. Az igazság az, hogy mindenki a maga ügyét érzi a legfontosabbnak. Ezt is figyelembe kell venni. De amikor Kaposváron a közér­dekű bejelentések és javasla­tok nyomában jártunk, nem találkoztunk olyan észrevétel­lel. amelynek fajsúlyát — csak példaképpen — a jobb munkaszervezésre irányuló törekvés, a jelentős megtaka­rításra vonatkozó javaslat ad­ta volna meg, vagy a társa­dalmi tulajdon védelme kész­tette volna tollíorgatásra a bejelentőt. M. A. A szovjet fővárosba érkezett a somogyi baráfságvonat meg kell emlékezni arról, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága és a Hazafias Népfront elnöksége együttes ülésen értékelte a megyében folyó társadalmi munkát. Örömmel állapította meg a két testület, hogy évről évre folyamatosan nő az egy főre jutó társadalmi munkaválla­lás értéke, tavaly már 257 fo­rint volt. A növekvő ered­ményben közrejátszanak a helyi párt-, tanácsi és társa­dalmi szervek, s a lakosság ’. közötti kapcsolat szüntelen I javulása, a helyi célok eléré- I sére kibontakozó jó kezdemé- | nyezések, a szervezett, össze­hangolt munka. Az is igaz azonban, hogy az egy főre jutó 257 forintos társadalmi munka csak a korábbi évek­hez viszonyítva tölthet el elé­gedettséggel, mert ezzel at eredménnyel országos viszony­latban o középső harmad vé­gén álló megyék közé tartozik Somogy. Ahogy a két testület megállapította, a legfontosabb város- és községpolitikai fel­adat: még általánosabbá tenni a lakóhely fejlesztésének is­mertetését, fokozottabban fi­gyelembe venni a tervek ké­szítésénél a lakosság javasla­tait, és főbb elismerésben ré­szesíteni azokat, akik fárado­zásukkal. igyekezetükkel az átlagosnál több társadalmi munkát vállalnak. Vörös Márta Munkatársunk telex­jelentése: Szombaton délelőtt útjának harmadik állomására, Moszk­vába érkezett a somogyi ba­rátságvonat. A szovjet fővá­ros leningrádi pályaudvarán ünnepélyesen fogadták a ti­zenkét hálókocsiból álló sze­relvény 360 utasát. Amikor a vonat begördült a pályaudvar nagycsarnokába, fúvószene­kar indulókat játszott. Moszk­va Somogyból érkezett vendé­geit — a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság képviselőinek jelenlétében — J. M. Afonyln tábornok, a Szovjetunió Hőse, valamint Bíró Gyula, a moszk­vai magyar kolónia pártbizott­ságának titkára köszöntötte. A barátságvonat utasai az ün­nepélyes fogadás után a Vörös téren koszorút helyeztek el a Lenin Mauzóleumnál. Moszk­vai tartózkodásuk alatt meg­koszorúzták a Kaposvárt fel- szabdító szovjet csapatok pa­rancsnokának, Sarohin tábor­noknak a sírját is. A somogyiakat szállító kü­lönvonat első útja Kijevbe ve­zetett. Az egynapos tartózko­dás alatt nemcsak a hős uk­rán város nevezetességeit is­merték meg, hanem barátsági gyűlésen találkozak a város Sevg,senko kerületének munká­saival. Az olajipari berende­zések kutatásával és tervezé­sével foglalkozó intézetben el­mondták, hogy több magyar vállalattal tartanak fenn szo­ros kapcsolatot. Az együttmű­ködés eredménye egyebek mel­lett több új szabvány, mely az itt tervezett berendezések szé­lesebb körű felhasználását te­szi lehetővé. Üj kenőanyagok előállításával is foglalkozik a kijevi intézet. Éppen most folynak az üzemi kísérletek a Kamaz autógyárban. A somo­gyiakat az intézet szépen fel­díszített kultúrtermében A. 1. Lebegyenko, a Sevcsenko ke­rületi pártbizottság munka­társa köszöntötte; a barátsági gyűlésen A. V. Nyicsajev igaz­gatóhelyettes mondott beszé­det. A kijevi látogatás után csak­nem 1500 kilométeres útra in­dult a különvonat. Leningrad az ünnepi készülődés jegyében fogadta vendégeit, A hős vá­ros történelmet idéző terein, műemlék épületein megjelen­tek már a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulóját köszöntő feliratok, s a Téli Palota előtt, a Palota té­ren már ezrek figyelik napon­ta, miként készülnek a no­vember 7-i ünnepség dekorá­ciói. A Péter-Pál erőd mellett, a Néva-parton pedig az ün­nepre készítik az októberi for­radalom jelképét, az Aurora cirkálót. A lüktető nagyváros forga­tagában egyetlen csendes hely van: a Piszkarjovői temető. Közös sírban pihen itt a város 600 ezer lakója és védője. Azok az emberek, akik a 900 napos fasiszta blokád szörnyű nap­jaiban vesztették életüket. A tömegsírok között Európa min­den nemzetének képviselőjével lehet találkozni: virággal a kézben, levett kalappal tiszte­legnek a hősök emléke előtt. Amikor a somogyi barátság­vonat utasai koszorúzni indul­tak a temető emlékoszlopához, a hangszórókból Sosztakovics Leningrád-szimfóniája csen­dült fel: emlékezve és emlé­keztetve a város ne#héz nap­jaira, a leningrádiak hős helyt­állására. A barátságvonat szombaton hajnalban indult el Leningrád- ból, és utasai keddig ismer­kednek a szovjet fővárossal. Kedden a késő délutáni órák­ban pedig hazaindulnak Moszkvából. Dr. Kercza Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom