Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-30 / 256. szám

A hét három kérdése Raymond Barre francia mi­niszterelnök a hét végén Bu­dapestre látogatott és hivata­los tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Miniszter- tanács elnökével. A hét első kérdése tehát az, hogy hol tartanak a magyar—francia kapcsolatok? ' Nagy jelentőségű tárgyalá­sok színhelye volt Moszkva: Morardzsi Deszai, Indiának, a világ e második legnépesebb országának új kormányfője folytatott eszmecserét a szov­jet vezetőkkel, majd Leonyid Brezsnyewel közös nyilatko­zatot írt alá. Milyen ered­ménnyel zárultak a szovjet— indiai tárgyalások? Megint megszaporodtak a Közel-Kelettel kapcsolatos hí­rek, sok az utazás, sok a ta­nácskozás, sok az alkudozás. És felröppennek ijesztő híresz­telések is, mint például a Wa­shington Post értesülése arról, hogy Izrael »-megsemmisítő háborúra-« készül arab ellen­ségei ellen, ha a Carter-kor- mányzat békekezdeményezése kudarccal jár. Mekkora adag valóság van a háborús készü­lődésről szóló közel-keleti hí­rekben. A hét három kérdé­sére Palin József válaszol. O Hol tartanak a magyar— francia kapcsolatok Raymond Barre budapesti tár­gyalásai után? Raymond Barre-ról rég tud­ni való volt, hogy elsősorban gazdasági szakember, aki ép­pen azért lett Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök »első minisztere« (ez ugyanis a kormányfő hivatalos megne­vezése a de Gaulle-i alkot­mányban), mert a nyugatot megrázkódtató gazdasági vál­ság Franciaországot sem kí­mélte, s így a kormány élére közgazdász kellett Barre egyetemi tanár is volt, azután Brüsszelben a Közös JPiac ve­zető szervének egyik alelnöke, utána külkereskedelmi minisz­ter, jól ismerheti tehát a fran­cia külkereskedelem dossziéit. (Egyébként Barre kíséretében Budapestre jött a jelenlegi külkereskedelmi miniszter, André Rossi is.) Nyilván hasz­nos volt a francia vendégek számára, hogy meghallgathat­ták a magyar véleményt ar­ról, miért is áll Franciaország csak a hatodik helyen Ma­gyarország nyugati partnerei között? Egyébként nem mi mondjuk, hanem a francia sajtó, hogy »ingoványos tala­jon mozog a két ország ke­reskedelme«. Egyik-másik pá­rizsi lap a Barre-látogatás al­kalmával önkritikus megjegy­zéseket is tett, elismerve a francia külkereskedők érdek­telenségét, s azt, hogy nem ismerik a magyar kínálatot és keresletet, valamint azt hogy Franciaország többet ad el, mint amennyit vásárol. Minden kormányfői találko­zó bizonyos lökést tud adni a kapcsolatok fejlesztésének, az árucsere-forgalom növelésé­nek. az ipari kooperáció új területekre való kiterjesztésé­nek. Ez lehet a Barre-látoga­tás első és legfontosabb ered­ménye. Ami a politikai eszmecserét illeti, a helsinki szellem je­gyében folyt le, megfelelően annak, hogy a két ország kö­zött különleges vitás kérdések rincsenek. viszont Budapesten és Párizsban egyaránt a nem­zetközi enyhülést kívánják szolgálni. Milyen eredménnyel zá­rultak a szovjet—indiai tárgyalások? Még sok olvasó emlékeze­tében lehet, hogy az indiai belpolitikai fordulat Indira Gandhi asszonynak és kong­resszus pártjának súlyos vá­lasztási veresége, a jobboldali pártszövetség győzelme után a nyugati sajtó azt jósolta: külpolitikai fordulat is vár­ható a 600 milliós India új kormányától. Számos kom­mentátor azt latolgatta, hogy fennmarad-e egyáltalán a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés? A mostani moszkvai tárgyalások Raymond Barre francia külügyminiszter, aki hivatalos láto­gatáson október 27-től hazánkban tartózkodott. IZ ESEMÉNYEK CÍMSZftVaKBJlN Hétfő: A panapiai népszavazás so­rán elfogadták az új csa­torna-szerződést — Blu­menthal amerikai pénz­ügyminiszter izraeli láto­gatása előtt Kairóban tár­gyalt. Kedd: Az ENSZ Biztonsági Taná­csa folytatta a dél-afrikai helyzetről szóló vitáját — Merénylet áldozata lett Abu Dhabi külügyi áliam- miniszter. Szerda: Moszkvában véget ért a szovjet—indiai csúcstalálko­zó, Brezsnyev és Deszai közös nyilatkozatot írt alá — Átalakították az egyip­tomi kormányt — A szaud- arábiai külügyminiszter Carter elnöknél. Csütörtök: Carter elnök hajlandó a Dél-Afrikának szánt fegy­verek szállításának leállí­tására — Tárgyalások Ber­linben a két német állam képviselői közt a kapcso­latok normalizálásáról. Péntek : Kádár János és Dosoncri. Pál fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Raymond Bar­re-1 — A Szovjetunió a terrorizmus elleni intézke­désekre tett javaslatot a belgrádi konferencián. Szombat : Raymond Barre francia kormányfő magyarországi látogatásának utolsó napja — Elmarad Szadat egyim- tomi elnök jugoszláviai út­ja, mert Tito elnök — or­vosai tanácsára — lemond­ta a Belgrádba kitűzött eszmecserét. Somogyi Néplap után bebizonyosodott, hogy az indiai politikai helyzetben végbement változások, bár­mennyire is bonyolultak, el­lentmondásosak, végered­ményben semmiféle negatív hatást nem gyakoroltak a szovjet—indiai kapcsolatokra. Morardzsi Deszai indiai mi­niszterelnök Moszkvában úgy nyilatkozott; hogy a két nép közötti tartós barátság függet­len a kormányok változásától. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kormányfői minőségben az első külföldi útja a Szov­jetunióba vezetett. Látogatá­sával az volt a célja, hogy még tartalmasabbakká válja­nak a szovjet—indiai kapcso­latok. Az együttműködés, és főként a gazdasági együttmű­ködés új területeinek és új távlatainak kidolgozásán fá­radoztak, ami annyit jelent, hogy szovjet részről újabb nagy összegű gazdasági segé­lyeket helyeztek kilátásba. Deszai a szoviet vezetőkkel nemzetközi kérdésekről foly­tatott eszmecsere során átte­kintette a szovjet—amerikai viszony elemeit, s az indiai kormányfő kijelentette, hogy Carter november végén esedé­kes indiai látogatásakor tá­jékoztatni fogja az amerikai elnököt moszkvai tárgyalásai­nak eredményeiről. Ami egy­szerre érdekli a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és In­diát. Deszai reményét fejezte ki a tekintetben, hogy szov­jet—amerikai tárgyalások ré­vén fokozatosan felszámol­ják a térségben levő katonai támaszpontokat. Az indiai kormányfő meg­hívta Leonyid Brezsnyevet, látogasson el újra Indiába. Mekkora adag valóság van a háborús készülő­désről szóló közel-keleti hírek­ben? Nyugtalanító értesüléseket közölt a héten a Washington Post, a leleplezéseiről híres amerikai lap arról, hogy iz­raeli katonai vezetők kard­csörtető kijelentéseket tettek amerikai személyisegek előtt. Ha nem vezetnek sikerre a békekísérletek, akkor Izrael »megsemmisítő háborút« in­dítana az arab országok ellen. »Maradéktalanul kell meg­semmisíteni az egyiptomi és a Szíriái hadsereget, hogy azok a következő tíz évben ne veszélyeztethessék Izraelt.« A most folyó, összesen kétmil­liárd dollár értékű amerikai fegyverszállítások kétségtele­nül fokozzák Izrael katonai erejét. A felhalmozott fegy­ver-, üzemanyag- és lőszer­készlet fölöslegessé tenné az 1973-as háborúban volt légi- hídat az Egyesült Államok és Izrael között. Az izraeli had­sereg ma képes 30 napos és három fronton megvívandó hagyományos háborúra min­denfajta utánpótlás nélkül — így idézte a Washington Post amerikai szakértők vélemé­nyét. Észre lehet venni, hogy az ilyen közlésekkel nyomást akarnak gyakorolni az arab országokra : minél előbb egyezzenek bele az amerikai— izraeli »munkaokmányban« előírt feltételekbe a genfi kö­zel-keleti békekonferencia új­ra összehívásával kapcsolat­ban. Az sem lehetetlen azonban, hogy a Washington Post le­leplezései mögött egyes ame­rikai vezető személyiségek el- zárkózási kísérlete áll további izraeli igények teljesítése elől. Weizman izraeli hadügymi­niszter november végén uta­zik Washingtonba, hogy újabb amerikai fegyvereket kérjen. Kiszivárgott hírek szerint a jelenlegi 2200 helyett 3300 harckocsival akarja felszerelni Izrael hadseregét, összehason­lításul az amerikai szakértők azt emlegetik, hogy ennyi harckocsi még a Nyugat-Euró- pában állomásozó amerikai erőknél sincs. A közel-keleti válsággal függött össze Blumenthal amerikai pénzügyminiszter tárgyaló körútja Izraelben és az arab országokban. Blumen­thal az olaj árának emelésé­ről le akarta beszélni az olaj­termelő arab országok veze­tőit. és ezért aligha bátorította izraeli vendéglátóit arra. hogy azok meg háborús kalandba bocsátkozzanak. Hiszen az olajválság, az olajár nagy ará­nyú emelkedése is éppen egy közel-keleti háború után kö­vetkezett be. Lezárult az ENSZ közel-keleti vitája Elítélték Izrael politikáját Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken határozatban ítélte el az izraeli kormány azon törekvé­seit, hogy a megszállt arab te­rületeken létesített új telepü­lések révén megváltoztassa e területek jogi státusát, föld­rajzi és demográfiai viszo­nyait. A határozati javaslatot 74 ország nevében Egyiptom terjesztette be és 131 tagor­szág, hagyta jóvá. Egyedül Iz­rael szavazott a határozat el­len, míg 7 ország, köztük az Egyesült Államok, tartózkodott a szavazástól. A határozat leszögezi: a megszállt területeken folyta­tott izraeli politika, minde­nekelőtt a települések létesíté­se nélkülöz minden jogi ala­pot. Felszólítja az izraeli kor­mányt, hogy haladéktalanul változtassa meg a megszállt arab területekkel kapcsolatos politikáját. Felkéri Waldheim ENSZ-főtitkárt, vegye fel a kapcsolatot az izraeli kor­mánnyal a határozat megvaló­sításának biztosítása érdeké­ben és 1977 végén tegyen je­lentést a közgyűlésnek és a Biztonsági Tanácsnak fárado­zásai eredményéről. Szadat elutazott Romániába Anvar Szadat egyiptomi el­nök szombaton — öttagú kül­döttség élén, amelynek tagja Fahmi külügyminiszter is — elutazott Bukarestbe. Az egyip­tomi államfő romániai látoga­tását iráni és szaúd-arábiai megbeszélések követik majd. Kairói források szerint az egyiptomi—román tárgyalá­sok napirendjén a genfi érte­kezlet felújításának kérdései, valamint a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének kérdései állnak. Szovjet kitüntetés Dobozy Imrének A szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítése ér­dekében végzett társadalmi és irodalmi tevékenységének el­ismeréseképpen, 60. születés­napja alkalmából a Népek ba­rátsága Érdemrenddel tüntet­ték ki Dobozy Imre magyar írót. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének erről szóló rendeletét Leonyid Brezs- nyev, a legfelsőbb tanács el­nökségének elnöke és M. Georgadze, a legfelsőbb tanács elnökségének titkára írta alá. Magyar—francia. közös közlemény Tovább bővül a két ország együttműködése Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Raymond Barre, a Francia Köztársaság minisz­terelnöke 1977. október 27-e és 29-e között hivatalos láto­gatást tett Magyarországon. A francia kormányfőt fo­gadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke tázá-r György és Raymond Barre beható eszmecserét folytatott a magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséről és a legfontosabb időszerű nemzet­közi kérdésekrőL A kormányfők elégedetten állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek; a politikai, a gaz­dasági, valamint a kulturális téren elért eredmények elő­nyös feltételeket teremtettek a magyar—francia együttmű­ködés kibővítéséhez és elmé­lyítéséhez, valamint a meglé­vő lehetőségek jobb kihaszná­lásához. Lázár György és Raymond Barre megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a magyar— francia gazdasági kapcsolatok vizsgálatának. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy az áru­csere-forgalom az utóbbi évek során jelentősen megnöveke­dett és e fejlődés figyelemre méltó meggyorsulását 1977- ben. Megegyeztek abban is, hogy célul tűzik ki a kereskedelmi árucsere-forgalom megkétsze­rezését a lehető legrövidebb időn belül. A két fél megvizsgálta az ipari együttműködés távlatait és mérlegét Kölcsönösen üd­vözölték a számitásteohni ka, a vegyipar és a gépipar (fő­ként az építőipari berendezé­sek) terén elért eredménye­ket. Elhatározásuknak adtak hangot, hogy ezen ágazatok­ban elmélyítik kapcsolataikat, egyben kihasználják a mező- gazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar és a középítke­zések, a villamosipar, az elektronika, a szerszámgépek, az ipari járművek és a me­zőgazdasági gépek, a vasipar, a színesfém-kohászat és alap­anyagainak kitermelése terén lévő együttműködési lehetősé­geket. A Lázár György franciaor­szági látogatása alkalmával létrejött megállapodásnak megfelelően a kormányfők szorgalmazták a két ország intézményeinek és vállalatai­nak érintkezéseit, hogy előse­gítsék az együttműködési le­hetőségek kölcsönösen jobb megismerését, beleértve a harmadik országokban meg­valósuló együttműködésüket is. Nemzetközi körkép a jubileumi munkaversenyről (Folytatás az 1. oldalról) Sok tény támasztja alá Gus- táv Husák e megállapítását. A csehszlovák bánya- és ener­giaiparban dolgozók például a nemzetközi jubileumi mun­kaversenyben 50 ezer egyéni és 15 ezer kollektív felajánlást tettek. Ezek eddigi teljesítése alapján a szénbányászat veze­tői jogosan számítanak arra, hogy az ország széntermelése minden eddigi eredményt fe­lülmúlva idén eléri majd a 120,6 millió tonnás rekord­mennyiséget. LENGYELORSZÁG A Csepel Művek által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett és nemzetközivé nőtt szocialista munkaversény egyre több eredményt mutat fel Lengvel- országban is. Ipari és építő­vállalatok. szállítási dolgozók és kereskedelmi kollektívák egymás után tájékoztatnak e munkaversenyben tett fel- ajánláMik teljesítéséről. A ! többlettermelés már jelentős I eredményeket hozott az ex­portra szánt cikkek és a tar­tós fogyasztási cikkek vona­lán, a nyers-, az alap- és üzemanyageazdálkodásban. A legnagyobb rézbánya, a Rudna vállalat dolgozóinak vállalásai több mint 5 millió zlotyt tesznek ki. Ugyancsak több milliós felajánlást tettek a lengyel óceánhajózási társa­ság dolgozói. A Chemitex- Wistom műrostgyár munká­sai terven felül 35 millió zlo­ty értékű áru előállítását vál­lalták. Ebben a nemzetközi, s az országon belül is fontos sze­repet játszó versenvbeo nagy feladatokat vállalt magára a Huta Warszawa, a varsói acél­művek. a lengyel főváros egyik legnagyobb gyára. Az üzem dolgozóit hagyományos kapcsolatok fűzik a Szovjet­unióhoz, hiszen a 20 év óta termelő üzem szovjet segít­séggel épült fel. A gyárban, amelyben megfordult Leo­nyid Brezsnyev is, a napok­ban tartottak ünnepi nagy­gyűlést a Szovjetunió varsói nagykövetének részvételével, amelyről a dolgozók levelet intéztek Leonyid Brezsnyev- hez és Edward Gierekhez. A két levélben a gyár munká­sai, méltatva az Októberi Forradalom és közelgő évfor­dulója jelentőségét, számos nagy értékű felajánlást tettek. A mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató üzem 29 ifjúsági brigádja vállalta, hogy részt vesz az Októberi Forradalom brigádja címért indított ver­senyben. A hengermű 1000, a dróthúzó részleg 2500 tonna terven felüli termelést vállalt. A gyár újítói klubja 200 újí­tást ajánlott fel. A különböző, termelőüzemek a felsoroltakon kívül társadalmi munkában 6000 munkaóra teljesítését vállalták. E vállalt feladatok teljesítésében nem kis szere­pet játszhat az a sok éves kapcsolat, amely a varsói acélművek és a moszkvai Sarló és Kalapács gyárat ösz- szefűzi. (MTI) A felek eszmecserét foly­tattak a magyar—francia kul­turális és műszaki - tudomá­nyos kapcsolatokról. A francia fél ezzel össze­függésben bejelentette, hogy 1978-ban megnyitja a párizsi magyar műszaki-tudományos tájékoztató központot. A két fél határozottan kije­lentette: támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén országaikban a magyar, vala­mint a francia kultúra érté­keit — múltbelit és jelenlegit egyaránt — kölcsönösen még ismertebbé tehetik. A felek ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatá­sát. A nemzetközi helyzet vizs­gálata számos kérdésben is­mételten Magyarország és Franciaország nézeteinek nagyfokú közelségét mutatta. A kormányfők hangsúlyoz­ták országaik elkötelezettséget az enyhülési politika folytatá­sában, valamint a nemzetközi biztonság és együttműködés elmélyítésében. A két fél megelégedéssel szólt az európai helyzet ked­vező alakulásában az utóbbi évek során elért bíztató ered­ményiekről, méltatta az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet e folyamatra gyakorolt kedvező hatását A felek határozottan állást foglaltak a szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általá­nos és teljes leszerelés elve mellett E szellemben támo­gatják a konkrét eredmények elérésére irányuló erőfeszíté­seket mind a nukleáris fegy­verek, mind a hagyományos fegyverzetek terén. Üdvözölték az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli ülésszaká­val a leszerelés terén meg­nyíló távlatokat Érdekeltek a leszerelési világértekezlet ter­vében, kifejezték óhajukat hogy a szükséges feltételek biztosításával, így minden nukleáris hatalom részvételé­vel lehetővé váljék a konfe­rencia összehívása. A kormányfők egyetértettek olyan nemzetközi gazdasági rend megteremtésének szüksé­gességével, amely elősegíti aa államok közötti gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és kölcsönösen, előnyös fej­lesztését, hozzájárul a fejlődő országok gyors ütemű gazda­sági növekedéséhez, minden érintett állam érdekeinek és egyenlőségének tiszteletben tartása mellett. A felek mély aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzet alakulása miatt. Is­mételten megerősítették; a konfliktus igazságos és tartós rendezésének alapja csak az lehet, ha Izrael kiüríti az 1967. júniusában megszállt te­rületeket, elismerik a palesz­tin nép saját hazához és a térség minden államának — így Izraelnek is — a békés élethez való jogát, biztos, el­ismert és szavatolt határok között. A felek véleményt cseréltek az afrikai helyzetről. Ismétel­ten elítélték a Dél-Afrikában levő fajüldöző rendszert, ál­lást foglaltak Namíbia és Zimbabwe népei önrendelke­zési jogának haladéktalan ér­vényesítése mellett. Az a véleményük, hogy az afrikai népek szabadon vá­lasszák meg fejlődésük útját és külpolitikájuk irányát. Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöké — Valéry Giscard d’Etaing köztársasági elnök nevében — franciaországi látogatásra szóló meghívást adott át Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. Kádár János a meghívást kö­szönettel elfogadta. A francia miniszterelnök saját nevében franciaországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnökét, ő a meghívást köszönettel elfogadta. MTÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom