Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
A hét három kérdése Raymond Barre francia miniszterelnök a hét végén Budapestre látogatott és hivatalos tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Miniszter- tanács elnökével. A hét első kérdése tehát az, hogy hol tartanak a magyar—francia kapcsolatok? ' Nagy jelentőségű tárgyalások színhelye volt Moszkva: Morardzsi Deszai, Indiának, a világ e második legnépesebb országának új kormányfője folytatott eszmecserét a szovjet vezetőkkel, majd Leonyid Brezsnyewel közös nyilatkozatot írt alá. Milyen eredménnyel zárultak a szovjet— indiai tárgyalások? Megint megszaporodtak a Közel-Kelettel kapcsolatos hírek, sok az utazás, sok a tanácskozás, sok az alkudozás. És felröppennek ijesztő híresztelések is, mint például a Washington Post értesülése arról, hogy Izrael »-megsemmisítő háborúra-« készül arab ellenségei ellen, ha a Carter-kor- mányzat békekezdeményezése kudarccal jár. Mekkora adag valóság van a háborús készülődésről szóló közel-keleti hírekben. A hét három kérdésére Palin József válaszol. O Hol tartanak a magyar— francia kapcsolatok Raymond Barre budapesti tárgyalásai után? Raymond Barre-ról rég tudni való volt, hogy elsősorban gazdasági szakember, aki éppen azért lett Valery Giscard d’Estaing köztársasági elnök »első minisztere« (ez ugyanis a kormányfő hivatalos megnevezése a de Gaulle-i alkotmányban), mert a nyugatot megrázkódtató gazdasági válság Franciaországot sem kímélte, s így a kormány élére közgazdász kellett Barre egyetemi tanár is volt, azután Brüsszelben a Közös JPiac vezető szervének egyik alelnöke, utána külkereskedelmi miniszter, jól ismerheti tehát a francia külkereskedelem dossziéit. (Egyébként Barre kíséretében Budapestre jött a jelenlegi külkereskedelmi miniszter, André Rossi is.) Nyilván hasznos volt a francia vendégek számára, hogy meghallgathatták a magyar véleményt arról, miért is áll Franciaország csak a hatodik helyen Magyarország nyugati partnerei között? Egyébként nem mi mondjuk, hanem a francia sajtó, hogy »ingoványos talajon mozog a két ország kereskedelme«. Egyik-másik párizsi lap a Barre-látogatás alkalmával önkritikus megjegyzéseket is tett, elismerve a francia külkereskedők érdektelenségét, s azt, hogy nem ismerik a magyar kínálatot és keresletet, valamint azt hogy Franciaország többet ad el, mint amennyit vásárol. Minden kormányfői találkozó bizonyos lökést tud adni a kapcsolatok fejlesztésének, az árucsere-forgalom növelésének. az ipari kooperáció új területekre való kiterjesztésének. Ez lehet a Barre-látogatás első és legfontosabb eredménye. Ami a politikai eszmecserét illeti, a helsinki szellem jegyében folyt le, megfelelően annak, hogy a két ország között különleges vitás kérdések rincsenek. viszont Budapesten és Párizsban egyaránt a nemzetközi enyhülést kívánják szolgálni. Milyen eredménnyel zárultak a szovjet—indiai tárgyalások? Még sok olvasó emlékezetében lehet, hogy az indiai belpolitikai fordulat Indira Gandhi asszonynak és kongresszus pártjának súlyos választási veresége, a jobboldali pártszövetség győzelme után a nyugati sajtó azt jósolta: külpolitikai fordulat is várható a 600 milliós India új kormányától. Számos kommentátor azt latolgatta, hogy fennmarad-e egyáltalán a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés? A mostani moszkvai tárgyalások Raymond Barre francia külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson október 27-től hazánkban tartózkodott. IZ ESEMÉNYEK CÍMSZftVaKBJlN Hétfő: A panapiai népszavazás során elfogadták az új csatorna-szerződést — Blumenthal amerikai pénzügyminiszter izraeli látogatása előtt Kairóban tárgyalt. Kedd: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a dél-afrikai helyzetről szóló vitáját — Merénylet áldozata lett Abu Dhabi külügyi áliam- miniszter. Szerda: Moszkvában véget ért a szovjet—indiai csúcstalálkozó, Brezsnyev és Deszai közös nyilatkozatot írt alá — Átalakították az egyiptomi kormányt — A szaud- arábiai külügyminiszter Carter elnöknél. Csütörtök: Carter elnök hajlandó a Dél-Afrikának szánt fegyverek szállításának leállítására — Tárgyalások Berlinben a két német állam képviselői közt a kapcsolatok normalizálásáról. Péntek : Kádár János és Dosoncri. Pál fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Raymond Barre-1 — A Szovjetunió a terrorizmus elleni intézkedésekre tett javaslatot a belgrádi konferencián. Szombat : Raymond Barre francia kormányfő magyarországi látogatásának utolsó napja — Elmarad Szadat egyim- tomi elnök jugoszláviai útja, mert Tito elnök — orvosai tanácsára — lemondta a Belgrádba kitűzött eszmecserét. Somogyi Néplap után bebizonyosodott, hogy az indiai politikai helyzetben végbement változások, bármennyire is bonyolultak, ellentmondásosak, végeredményben semmiféle negatív hatást nem gyakoroltak a szovjet—indiai kapcsolatokra. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök Moszkvában úgy nyilatkozott; hogy a két nép közötti tartós barátság független a kormányok változásától. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kormányfői minőségben az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Látogatásával az volt a célja, hogy még tartalmasabbakká váljanak a szovjet—indiai kapcsolatok. Az együttműködés, és főként a gazdasági együttműködés új területeinek és új távlatainak kidolgozásán fáradoztak, ami annyit jelent, hogy szovjet részről újabb nagy összegű gazdasági segélyeket helyeztek kilátásba. Deszai a szoviet vezetőkkel nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során áttekintette a szovjet—amerikai viszony elemeit, s az indiai kormányfő kijelentette, hogy Carter november végén esedékes indiai látogatásakor tájékoztatni fogja az amerikai elnököt moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. Ami egyszerre érdekli a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat és Indiát. Deszai reményét fejezte ki a tekintetben, hogy szovjet—amerikai tárgyalások révén fokozatosan felszámolják a térségben levő katonai támaszpontokat. Az indiai kormányfő meghívta Leonyid Brezsnyevet, látogasson el újra Indiába. Mekkora adag valóság van a háborús készülődésről szóló közel-keleti hírekben? Nyugtalanító értesüléseket közölt a héten a Washington Post, a leleplezéseiről híres amerikai lap arról, hogy izraeli katonai vezetők kardcsörtető kijelentéseket tettek amerikai személyisegek előtt. Ha nem vezetnek sikerre a békekísérletek, akkor Izrael »megsemmisítő háborút« indítana az arab országok ellen. »Maradéktalanul kell megsemmisíteni az egyiptomi és a Szíriái hadsereget, hogy azok a következő tíz évben ne veszélyeztethessék Izraelt.« A most folyó, összesen kétmilliárd dollár értékű amerikai fegyverszállítások kétségtelenül fokozzák Izrael katonai erejét. A felhalmozott fegyver-, üzemanyag- és lőszerkészlet fölöslegessé tenné az 1973-as háborúban volt légi- hídat az Egyesült Államok és Izrael között. Az izraeli hadsereg ma képes 30 napos és három fronton megvívandó hagyományos háborúra mindenfajta utánpótlás nélkül — így idézte a Washington Post amerikai szakértők véleményét. Észre lehet venni, hogy az ilyen közlésekkel nyomást akarnak gyakorolni az arab országokra : minél előbb egyezzenek bele az amerikai— izraeli »munkaokmányban« előírt feltételekbe a genfi közel-keleti békekonferencia újra összehívásával kapcsolatban. Az sem lehetetlen azonban, hogy a Washington Post leleplezései mögött egyes amerikai vezető személyiségek el- zárkózási kísérlete áll további izraeli igények teljesítése elől. Weizman izraeli hadügyminiszter november végén utazik Washingtonba, hogy újabb amerikai fegyvereket kérjen. Kiszivárgott hírek szerint a jelenlegi 2200 helyett 3300 harckocsival akarja felszerelni Izrael hadseregét, összehasonlításul az amerikai szakértők azt emlegetik, hogy ennyi harckocsi még a Nyugat-Euró- pában állomásozó amerikai erőknél sincs. A közel-keleti válsággal függött össze Blumenthal amerikai pénzügyminiszter tárgyaló körútja Izraelben és az arab országokban. Blumenthal az olaj árának emeléséről le akarta beszélni az olajtermelő arab országok vezetőit. és ezért aligha bátorította izraeli vendéglátóit arra. hogy azok meg háborús kalandba bocsátkozzanak. Hiszen az olajválság, az olajár nagy arányú emelkedése is éppen egy közel-keleti háború után következett be. Lezárult az ENSZ közel-keleti vitája Elítélték Izrael politikáját Az ENSZ-közgyűlés pénteken határozatban ítélte el az izraeli kormány azon törekvéseit, hogy a megszállt arab területeken létesített új települések révén megváltoztassa e területek jogi státusát, földrajzi és demográfiai viszonyait. A határozati javaslatot 74 ország nevében Egyiptom terjesztette be és 131 tagország, hagyta jóvá. Egyedül Izrael szavazott a határozat ellen, míg 7 ország, köztük az Egyesült Államok, tartózkodott a szavazástól. A határozat leszögezi: a megszállt területeken folytatott izraeli politika, mindenekelőtt a települések létesítése nélkülöz minden jogi alapot. Felszólítja az izraeli kormányt, hogy haladéktalanul változtassa meg a megszállt arab területekkel kapcsolatos politikáját. Felkéri Waldheim ENSZ-főtitkárt, vegye fel a kapcsolatot az izraeli kormánnyal a határozat megvalósításának biztosítása érdekében és 1977 végén tegyen jelentést a közgyűlésnek és a Biztonsági Tanácsnak fáradozásai eredményéről. Szadat elutazott Romániába Anvar Szadat egyiptomi elnök szombaton — öttagú küldöttség élén, amelynek tagja Fahmi külügyminiszter is — elutazott Bukarestbe. Az egyiptomi államfő romániai látogatását iráni és szaúd-arábiai megbeszélések követik majd. Kairói források szerint az egyiptomi—román tárgyalások napirendjén a genfi értekezlet felújításának kérdései, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdései állnak. Szovjet kitüntetés Dobozy Imrének A szovjet és a magyar nép barátságának elmélyítése érdekében végzett társadalmi és irodalmi tevékenységének elismeréseképpen, 60. születésnapja alkalmából a Népek barátsága Érdemrenddel tüntették ki Dobozy Imre magyar írót. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének erről szóló rendeletét Leonyid Brezs- nyev, a legfelsőbb tanács elnökségének elnöke és M. Georgadze, a legfelsőbb tanács elnökségének titkára írta alá. Magyar—francia. közös közlemény Tovább bővül a két ország együttműködése Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöke 1977. október 27-e és 29-e között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A francia kormányfőt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tázá-r György és Raymond Barre beható eszmecserét folytatott a magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséről és a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekrőL A kormányfők elégedetten állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek; a politikai, a gazdasági, valamint a kulturális téren elért eredmények előnyös feltételeket teremtettek a magyar—francia együttműködés kibővítéséhez és elmélyítéséhez, valamint a meglévő lehetőségek jobb kihasználásához. Lázár György és Raymond Barre megkülönböztetett figyelmet szentelt a magyar— francia gazdasági kapcsolatok vizsgálatának. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy az árucsere-forgalom az utóbbi évek során jelentősen megnövekedett és e fejlődés figyelemre méltó meggyorsulását 1977- ben. Megegyeztek abban is, hogy célul tűzik ki a kereskedelmi árucsere-forgalom megkétszerezését a lehető legrövidebb időn belül. A két fél megvizsgálta az ipari együttműködés távlatait és mérlegét Kölcsönösen üdvözölték a számitásteohni ka, a vegyipar és a gépipar (főként az építőipari berendezések) terén elért eredményeket. Elhatározásuknak adtak hangot, hogy ezen ágazatokban elmélyítik kapcsolataikat, egyben kihasználják a mező- gazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar és a középítkezések, a villamosipar, az elektronika, a szerszámgépek, az ipari járművek és a mezőgazdasági gépek, a vasipar, a színesfém-kohászat és alapanyagainak kitermelése terén lévő együttműködési lehetőségeket. A Lázár György franciaországi látogatása alkalmával létrejött megállapodásnak megfelelően a kormányfők szorgalmazták a két ország intézményeinek és vállalatainak érintkezéseit, hogy elősegítsék az együttműködési lehetőségek kölcsönösen jobb megismerését, beleértve a harmadik országokban megvalósuló együttműködésüket is. Nemzetközi körkép a jubileumi munkaversenyről (Folytatás az 1. oldalról) Sok tény támasztja alá Gus- táv Husák e megállapítását. A csehszlovák bánya- és energiaiparban dolgozók például a nemzetközi jubileumi munkaversenyben 50 ezer egyéni és 15 ezer kollektív felajánlást tettek. Ezek eddigi teljesítése alapján a szénbányászat vezetői jogosan számítanak arra, hogy az ország széntermelése minden eddigi eredményt felülmúlva idén eléri majd a 120,6 millió tonnás rekordmennyiséget. LENGYELORSZÁG A Csepel Művek által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kezdeményezett és nemzetközivé nőtt szocialista munkaversény egyre több eredményt mutat fel Lengvel- országban is. Ipari és építővállalatok. szállítási dolgozók és kereskedelmi kollektívák egymás után tájékoztatnak e munkaversenyben tett fel- ajánláMik teljesítéséről. A ! többlettermelés már jelentős I eredményeket hozott az exportra szánt cikkek és a tartós fogyasztási cikkek vonalán, a nyers-, az alap- és üzemanyageazdálkodásban. A legnagyobb rézbánya, a Rudna vállalat dolgozóinak vállalásai több mint 5 millió zlotyt tesznek ki. Ugyancsak több milliós felajánlást tettek a lengyel óceánhajózási társaság dolgozói. A Chemitex- Wistom műrostgyár munkásai terven felül 35 millió zloty értékű áru előállítását vállalták. Ebben a nemzetközi, s az országon belül is fontos szerepet játszó versenvbeo nagy feladatokat vállalt magára a Huta Warszawa, a varsói acélművek. a lengyel főváros egyik legnagyobb gyára. Az üzem dolgozóit hagyományos kapcsolatok fűzik a Szovjetunióhoz, hiszen a 20 év óta termelő üzem szovjet segítséggel épült fel. A gyárban, amelyben megfordult Leonyid Brezsnyev is, a napokban tartottak ünnepi nagygyűlést a Szovjetunió varsói nagykövetének részvételével, amelyről a dolgozók levelet intéztek Leonyid Brezsnyev- hez és Edward Gierekhez. A két levélben a gyár munkásai, méltatva az Októberi Forradalom és közelgő évfordulója jelentőségét, számos nagy értékű felajánlást tettek. A mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató üzem 29 ifjúsági brigádja vállalta, hogy részt vesz az Októberi Forradalom brigádja címért indított versenyben. A hengermű 1000, a dróthúzó részleg 2500 tonna terven felüli termelést vállalt. A gyár újítói klubja 200 újítást ajánlott fel. A különböző, termelőüzemek a felsoroltakon kívül társadalmi munkában 6000 munkaóra teljesítését vállalták. E vállalt feladatok teljesítésében nem kis szerepet játszhat az a sok éves kapcsolat, amely a varsói acélművek és a moszkvai Sarló és Kalapács gyárat ösz- szefűzi. (MTI) A felek eszmecserét folytattak a magyar—francia kulturális és műszaki - tudományos kapcsolatokról. A francia fél ezzel összefüggésben bejelentette, hogy 1978-ban megnyitja a párizsi magyar műszaki-tudományos tájékoztató központot. A két fél határozottan kijelentette: támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek révén országaikban a magyar, valamint a francia kultúra értékeit — múltbelit és jelenlegit egyaránt — kölcsönösen még ismertebbé tehetik. A felek ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. A nemzetközi helyzet vizsgálata számos kérdésben ismételten Magyarország és Franciaország nézeteinek nagyfokú közelségét mutatta. A kormányfők hangsúlyozták országaik elkötelezettséget az enyhülési politika folytatásában, valamint a nemzetközi biztonság és együttműködés elmélyítésében. A két fél megelégedéssel szólt az európai helyzet kedvező alakulásában az utóbbi évek során elért bíztató eredményiekről, méltatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet e folyamatra gyakorolt kedvező hatását A felek határozottan állást foglaltak a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, általános és teljes leszerelés elve mellett E szellemben támogatják a konkrét eredmények elérésére irányuló erőfeszítéseket mind a nukleáris fegyverek, mind a hagyományos fegyverzetek terén. Üdvözölték az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakával a leszerelés terén megnyíló távlatokat Érdekeltek a leszerelési világértekezlet tervében, kifejezték óhajukat hogy a szükséges feltételek biztosításával, így minden nukleáris hatalom részvételével lehetővé váljék a konferencia összehívása. A kormányfők egyetértettek olyan nemzetközi gazdasági rend megteremtésének szükségességével, amely elősegíti aa államok közötti gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és kölcsönösen, előnyös fejlesztését, hozzájárul a fejlődő országok gyors ütemű gazdasági növekedéséhez, minden érintett állam érdekeinek és egyenlőségének tiszteletben tartása mellett. A felek mély aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzet alakulása miatt. Ismételten megerősítették; a konfliktus igazságos és tartós rendezésének alapja csak az lehet, ha Izrael kiüríti az 1967. júniusában megszállt területeket, elismerik a palesztin nép saját hazához és a térség minden államának — így Izraelnek is — a békés élethez való jogát, biztos, elismert és szavatolt határok között. A felek véleményt cseréltek az afrikai helyzetről. Ismételten elítélték a Dél-Afrikában levő fajüldöző rendszert, állást foglaltak Namíbia és Zimbabwe népei önrendelkezési jogának haladéktalan érvényesítése mellett. Az a véleményük, hogy az afrikai népek szabadon válasszák meg fejlődésük útját és külpolitikájuk irányát. Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöké — Valéry Giscard d’Etaing köztársasági elnök nevében — franciaországi látogatásra szóló meghívást adott át Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. A francia miniszterelnök saját nevében franciaországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét, ő a meghívást köszönettel elfogadta. MTÜ
