Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-23 / 250. szám
A rendező munkatársa Vallomás a színházról a Godot-ra várva, Az alapítvány, a Csillag a máglyán, az Oszlopos Simeon, az Erdő, a Piros bugyelláris, a Cyrano de Bergerac és az Ivanov bemutatóján. Saád Katalin hogyan fogalmazza meg munkájának lényegét? — Beosztásomnál fogva mindenekelőtt az a dolgom, hogy gondoskodjam az optimális próbafeltételekről, a bemutató után pedig mindaddig, amíg műsoron van a darab, a rendezővel együtt gondozzam az előadást. Ez a munka technikai része. De nem ezért érdemes csinálni! Minthogy nem akarok rendező lenni, kell legyen valami belső indítékom: a színház mint közösségi létforma érdekel. Közösségen a társulatot értem, o művészeti és a műszaki dolgozók együttesét Ez a közösségi létforma lehetővé teszi, hogy kikerüljük azt a zsákutcát, amely az értelmiséget nemegyszer fenyegeti. Az értelmiségi tevékenységek gyakran vezetnek meghasonuláshoz. A minap a A plakáton ott a neve; a Csiky Gergely Színházban rangja van a rendező munkatársának. Színházi alapember. Munkakörével ismerkedünk, de előbb: — Hogyan került Kaposvárra? — ezt kérdezzük. — Azt hiszem, mindazok, akik valamilyen mó- don a színházhoz vonzódnak, kezdetben színészek akarnak lennfc Gyermekkorom óta készültem erre a pályára magam is. Amikor nem vettek fel a főiskolára, rettenetesen csalódtam magamban. Soha többé nem merészkedtem oda. Elvégeztem hét szemesztert az ELTE jogi karán, majd a diploma előtt rémülten abbahagytam, nehogy valaha is rászoruljak a jogi diplomára; újságíró-gya- kornokoskodtam, elvégezve a kétéves újságíróiskolát, majd átkértem magam egyéni levelezőként az egyetem bölcsészkarára. 1975 végén szereztem diplomát. Az egyetemen tagja voltam Köllő Miklós Po- limorph pantomimegyüttesének, az 1972/73-as évadban segédrendezőként dolgoztam a budapesti Nemzeti Színházban A kaposvári színház munkáját a Sirály óta ismerem, így amikor Zsámbéki Gábor 1973 őszén szerződést kínált. Kaposvárra jöttem. — A rendező munkatársaként dolgozott a Farkasok, az Ahogy tetszik, az Egy csepp méz, a Kávéház, az Egy lócsiszár virágvasámapja, a Három testőr, a Diákszerelem, Magyar filmek nemzetközi fesztiválokon A magyar filmgyártás a körvetkező hetekben több filmalkotással vesz részt nemzetközi fesztiválokon. Az NSZK- beli Oberhausenben holnaptól például — a nemzetközi siportfilmnapokon — Csőke József Visszatérés és Magyar József Csak az aréna? című alkotása képviseli a magyar «-színeket«. A fesztiválon ott lesz mindkét film rendezője is. produkciója. A november 14-e és december 1-e között megrendezésre kerülő XXI. londoni nemzetközi fesztiválra egy magyar játék-, illetve rövidfilmet — Mészáros Már~ ta Kilenc hónap, illetve Szóródj/ Csaba Rondino című alkotását hívták 'meg. Mészáros Márta néhány napig ezen a fesztiválon is részt vesz. színház kötelékébe lépett egy díszletmunkás és örömmel állapította meg a társulatról: »nem értelmiségiek«. Bóknak fogtam fel. Ügy hiszem, az a nagyüzemi sorozatgyártási kényszer; amely az idő szűkösségével gyakran nyomorgatja életünket, egyúttal igen pozitív helyzetbe is hoz: állandóan tényleges feladatok elvégvégzésére késztet. A próbák, a terminusok, a fárasztó tájra- utazások, és egyáltalán: a feszes munkatempó nagy önfegyelmet követel. Talán hihetetlenül hangzik, de ez az őrült, idegfeszítő hajsza olykor a fizikai munkavégzés egészséges tempójával és ritmusával ajándékoz meg. Azt hiszem, a színházi létformában van valami hallatlanul nagy lehetőség az egészségre. A belső egészségre. A munka terápia is. Miközben betöltjük vállalt társadalmi hivatásunkat — előadásokat hozunk létre a közönségünk számára — egyszersmind kikúráljuk magunkat rossz hajlamainkból, hamis beidegződéseinkből. Ami pedig a mesterségbeli fejlődést illeti: tehetséges emberek társulásából létrejött közösségről lévén szó, ez a társulási forma alkalmas arra is, hogy egymás mércéjéül szolgáljunk. Egymást kritizálva talán az önhittség, az ön- tetszelgés buktatóit is kikerülhetjük. A színházban tehát a morális esélyeket szeretem leginkább. — Köszönjük ezt a vallomá- sos választ. És most a kollégát kérdezzük. Az 1968-ban indult Színház című folyóirat munkatársa, kritikus. Hogyan látja újságírói tevékenységét? — Az úgynevezett kritikusi tevékenységemmel mindig bajban voltam. Soha még csak az illúzióját sem tudtam felkelteni magamban, hogy »objektiv« vagyok. Félreértés ne essék, nem a személyes rokon- vagy ellenszenv befolyásolt, hanem az. hogy mindig is túlságosan a hatása alá kerültem egy-egy előadásnak, túlfűtött indulataimra, érzelmeimre. A női alkatomra tehát. Mindebből nyilvánvaló, hogy hűvös, teoretikus elme sem vagyok. Ezért aztán arra törekszem, hogy megtaláljam az alkati adottságaimnak leginkább megfelelő, inkább esz- széisztikus műformát, amely keretül szolgálhat, hogy részint felkészültségem. részint gyakorlati tapasztalataim alapján a színházról gondolkodjam. Néhány nap múlva »a rendező munkatársa« útra kel: két hónapig tanulmányozza majd az európai színjátszást. L, L. Áz őszi megyei könyvhetek somogyi nyitánya Ady-emlékműsor Segesden Az őszi megyei könyvhetek somogyi megnyitóját pénteken este a segesdi művelődési házban tartották. A szövetkezeti könyvterjesztési akció célja, hogy újabb ' falusi rétegek figyelmét keltsék fel az önművelés leghatékonyabb eszköze, a könyv és az olvasás iránt. Az olvasási kultúra fokozására, az általános és a szakműveltség gyarapítására összefognak a társadalmi szervezetek, a köz- művelődési intézmények és a tanácsok. A házigazda szerepét, az első számú szervezői feladatot most a meszöv-ök és az áfész-ek látják el. Miként a megyei megnyitón hallottuk: a nagyatádi járásban tavaly hárommillió forint értékű könyvet juttattak el az olvasókhoz az áfész-könyves~ boltok, az idén — az eddigi adatokat becsülve — ötven százalékkal több könyv fogyott ezekből a boltokból. Az őszi megyei könyvhetekre a négy szövetkezeti könyvesbolt jól felkészült: egymillió forint értékű könyvvel töltötték fel a raktárakat. Az őszi megyei könyvhetek ünnepélyes megnyitóján Tröszt Tibor, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetője az olvasás örömeiről, az írott szó és a televízió, rádió, filmművészet gyümölcsöző kapcsolatáról beszélt Példának említette a megyei kiadásban megjelent Együd Árpád-kötetet, Somogy népköltészetének tárházát. Ez a közművelődésnek, az oktatásnak is nélkülözhetetlen »kézikönyve« lehet, s máris »felfedezte«, bemutatásra érdemesnek tartotta a Televízió. Somogybán az országos átlagnál többen vásárolnak könyvet és olvasnak az egyre gyarapodó könyvtárhálózat új és régi könyvtáraiban is. Az idei őszi megyei könyvhetek eseménysorozata egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és Ady Endre születésének századik évfordulójával. Ezekben a hetekben* tartják a szovjet könyv ünnepét is, amely a szocialista esz- meiségű, sok színű és gazdag műfajú szovjet irodalom fokozott népszerűsítését szolgálja Ady Endre születésének a századik évfordulójára készült ünnepi műsort mutatott be az őszi megyei könyvhetek somogyi megnyitóján az igali áfész irodalmi színpada. Az összeállítás Ady sokszínű lírájának gyöngyszemeit villantotta föl, érzékeltetve, hogy a költő a magyar és európai forradalmi költészet reprezentánsa. Károly János, az igali áfész főkönyvelője, az irodalmi színpad vezetője nemcsak lelkes • előadógárdát kovácsolt össze az áfész-dolgozók körében, hanem közös ismeret- és élményszerzést tolmácsolni képes amatőr csoportot is teremtett. Somogybán az őszi ünnepi könyvheteken három új községi könyvtárt avatnak. Göllében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján adják át, majd Mernyén is megnyitja kapuját az új létesítmény, a somogyacsai könyvtárt pedig Ady Endre születésének századik évfordulóján avatják föl. A megye költővendége lesz ebben az időben F odor András és Horgas Béla, s természetesen számos író—olvasó találkozóra várják Takáts Gyulát is. Jól sikerült az őszi megyei könyvhetek segesdi nyitánya, a rögtönzött könyvvásár forgalma alapján is. Alig egy óra alatt százötvenen vásároltak új könyvet. H. B. Teheránban — október 31-e és november 7-e között — az immár hagyományos nemzetközi gyermekfilm-feszti válom Dargay Attila Ludas Matyójával vesz részt filmgyártásunk. A fesztivál keretében filmjeinkből bemutató vetítéseket is tartanak. Ezeken — naponta másfélórás műsorban — 55 magyar animációs rö- vidfilmet, továbbá Jankovics Marcell János vitéz című alkotását láthatja a közönség. November 2—9. körött a francia főváros II. nemzetközi filmesseregszemléjén a magyar filmbemutatósorozaton Szász Péter Szépek és bolondok, Dárday István Jutalom- utazás, Szörényi Rezső Tükörképek, András Ferenc Veri az ördög a feleségét, Gyön~ gyössy—Kabay Két elhatározás, Bódy Gábor Amerikai anzix és Lányi András Segesvár című játékfilmjét, valamint Surányi András Két fénykép és Soós Mária Portréfilm című rövidfilmjét láthatja a közönség. A versenyfilmek között Párizsban bemutatják Mészáros Márta Ök ketten című játékfilmjét. A magyar küldöttségnek Mészáros Márta mellett többek között Kende Janos operatőr is tagja lesz. A november 4-én kezdődő — több mint két hétig tartó — chicagói nemzetközi film- fesztivál versenyprogramjá- ben öt magyar film szerepel: a játékfilmek versenyében Sándor Pál Herkulesfürdői emlék, a rövidfilmek versenyében Szoboszlay Péter, Gémes József, Jankovics Marcell és .Szóródj/ Csaba egy-egy Üj műszaki szakkönyvek Zenével ünnepeltünk Egész októberben tartanak a műszaki könyvnapok. Ez alkalommal ezért elsősorban az új műszaki könyvekre hívjuk fel olvasóink figyelmét: a Műszaki Könyvkiadó gazdag terméséből említünk néhányat. Dr. Gerö László Régi orosz építészet című munkája részletes ismertetést ad az orosz építészetről, a X. századi fejedelemségek legrégibb épületeitől kezdve. Az Épületgépészet kézikönyve (szerkesztette dr. Menyhárt József) a fűtéstechnika, a légtechnika, s a víz- gáz-csatomahálózat épület- gépészeti kérdéseit tárgyalja. Csáki Frigyes akadémikus szerkesztette az Irányítástechnikai kézikönyvet. Ez —egyebek körött — bemutatja az irányítási rendszerek alapjait, a vezérléstechnikát és a digitálistechnikát, a távvezérlést, a számítógépek fölépítését és szerepét a folyamatirányításban. A harmadik fontos kézikönyv külföldi szerző — H. B. Maynard — müve: a Gazdasági mérnöki kézikönyv. Tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyekre a verhető beosztású dolgozóknak, a gazdasági mérnököknek és a tervezéssel foglalkozó egyéb szakembereknek szükségük van, s összefoglalja a legfontosabb matematikai, statisztikai és programozási eljárásokat. A népszerű Fotókönyvtár sorozatban látott napvilágot a Fényképezés a szabadban. Szerzője, Tokaji András vonzó módon hívja föl a figyelmet az élet sokszor elhanyagolt területeinek feltárására, a »fotósérték« meglátására. Megjelent a Fizikai kislexikon, az első ilyen jellegű mű a magyar könyvpiacon. A több mint 5500 címszó felöleli a fizika minden részterületét (a főszerkesztő: dr. Szilágyi Miklós). A Félvezetők című könyv kérdések és rövid válaszok formájában ismerteti a félvezető anyagokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat (szerzője Krempasky Julius). Megjelent Sárközi Zoltán Műszaki táblázatok és képletek, H. J. Zebisch Dinamika, I. G. Horbenko Ultrahang a gépiparban, dr. Mihalik Béla —Szomolányi Tiborné Kézzel festett textíliák, Ján Kozehu- ba A színestv-műsorvétel gyakorlata, M. M. Morris Digitális áramkörök és rendszerek, Csanádi—Nagyváradi— Winkler A magyar repülés története (új, bővített kiadás), Mészáros Ferenc Személygép- kocsi-hiba felismerése és helyszíni javítása dr. Nagy Ervin —dr. Szabó Dezső Budapest közlekedése tegnap, ma, holnap. Több érdekes kötet is napvilágot látott az Ipari Szak- kdnyUaroan. Az Akadémiai Kiadó műszaki könyvnapi kiadványai közül említsük meg az Architektúra sorozat új kötetét, amely a magyar származású Alexander Bodon munkásságát mutatja be. Szerzője Juhász László. Berényi Dénes könyve — az Atomkorban élünk — pedig nemcsak a szaktudomány művelőinek érdeklődésére tart számot, hanem a témával foglalkozó nagyközönség figyelroére is. A technika egyik újonnan kialakult ágába, az elektronikus digitálistechnikába vezeti be a középfokú ismeretekkel rendelkező olvasót a nemrég elhunyt tudós, Csáki Frigyes tanulmánykötete, a Bevezetés á digitális-technikába. Megjelent Bárdossy György Karsztbauxitok című kötete is. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelentette meg a Beruházók jogi kézikönyvét. A szerzők különféle oldalakról világítják meg a beruházási folyamatot; könyvüket munkaeszközként forgathatják a jogászokon kívül más szakemberek is. Az orosz származású világhírű amerikai közgazdász, Wassily Leontief válogatott tanulmányait tartalmazza a Terv és gazdaság című kötet, amely bemutatja a Nobel-díjas tudós sokrétű elméleti és gyakorlati munkásságát, Kellemes estéjük volt azoknak, akik pénteken eljöttek a Kaposvári Zeneiskolába. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója 'alkalmából a Hazafias Népfront Kaposvári Városi Bizottsága, az NDK Budapesti Kulturális Központja és a Kaposvári Zeneiskola hangversenyt rendezett »A zene sem nyelvi, sem földrajzi határokat nem ismerve képes testvérivé tenni minden nemzetet« — hangsúlyozta Merényi György, a zeneiskola igazgatója, a művészetekről és az NDK ünnepéről szólva, a hangverseny előtt mondott bevezetőjében. A három fiatal vendég művész közül elsőnek Gertraud Geissler zongoraművész lépett a közönség elé. Hangulati bevezetőül finoman kellemesen tolmácsolt egy Mozart-művet. De igazán csak később — mint kamarazenei partner — adott sokat, rendkívüli alkalmazkodóképességéről téve tanúbizonyságot. Kitűnő pódiuménekest ismertünk meg Peter Tschaplik személyében. Nagyon .szépen énekelt. Természetesen, köny- nyedén, néhol megható kedvességgel, hajlékonysággal. Előbb három Schubert-dalt énekelt — felidézve bennünk a Schu- bert-daiok legnagyobb előadója, Ditrich Fischer Diskau hangját. Egyénien, magával ra- Igadóan énekelt. A műsortól eltérően két Schumann-dallal is megajándékozta a közönséget: a Mondnacht és a Hidalgo cí- műekkel. Egyéniségéhez legjobban mégis Richard Strauss dalai illettek, amelyeket megnyerőén tolmácsolt. Ezekért kapta a legtöbb tapsot is. Az est legnagyobb élménye a klarinétművész produkciója volt, illetve G'ertraud Geissler- rel való körös játéka. Diet- helm Kühn könnyedén, rutinosan kezeli hangszerét. Henri Rabaud szólóklarinétra írt versenyművében csillogtatta meg tehetségét. Méltán aratta a legnagyobb sikert, hiszen amit a klarinétból ki lehet csalni, azt ő mind-mind elővarázsolta. Lehet, hogy Diethelm Kühn tehetsége hatott kisugárzóan,. de amikor Gertraud Geissler- rel előadta Debussy klarinétra és zongorára írt rapszódiáját, illetve Schumann fantáziadarabját, akkor a zongoraművésznő is képességei legjavát tudta nyújtani. Diethelm Kühn dinamikájában különösen jól illeszkedett a zongorajáték, és sikerült a zenedarabokat teljes átéléssel, élményszerűen tolmácsolni. Három tehetséges, fiatal német művész látogatott Kaposvárra, hogy muzsikálásukkal velünk ünnepeljék hazájuk új életének kezdetét. Somogyi Néplap
