Somogyi Néplap, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
„Há? Mi? Hogy?" Miska lovász és az édes élet Molnár Piroska és Holtai Róbert. Összebeszéltek és elagyabugyálták egymás gazdáját a kocsisok a népmesében. Ilyesfajta vágyteljesítés megy végbe a Csiky Gergely Színház új produkciójában, a régi Mágnás Miskában. Igaz, ebbe besegített a két átdolgozó, Bé- keffy István és Kaszó Elek is. Szirmai—Bakonyi—Gábor operettjét ők szabták át a felszabadulás után. Szőke István pedig ennél is többet tett: különleges tehetsége legjavát adva állította színpadra a művet a farce, azaz a tréfás bohózat, a bohóctréfa, a groteszk elemeiből. Eddigi munkáinak stílusjegyei összegeződnek itt sűrűsödve. Hatalmas energiát fektetett ebbe a produkcióba rendező, színész, műszaki gárda. Shakespeare-rel: Sok hűhó semmiért... ? Mi is történik az operettben? Egy segédlovász előbb nógatásra, majd önmaga mulatságára bebizonyítja, hogy grófabb a grófnál, azaz: ő hempereg meg legjobban a sárban, ő röfög leghangosabban. Ha mélyebben átgondoljuk: furcsa diadal ez, még akkor is, ha közben lép- ten-nyomon hátba vágja, meg- búbolja, fenékbe billenti a grófokat, bárókat, s megpróbálja kiegyenesíteni a hajlott gerincű főkomornyikot is. Az operett már-már recseg- ropog, de azért ellenáll. Operett marad, újszerű előadásban. Nem tágul rugalmasan, mint például a Diákszerelem, mely műfaját tekintve musical. Így nincs mit tenni, kioldjuk magunkon a biztonsági övét — nem lesz zuhanórepülés —, és hagyjuk sodortatni magunkat az együgyű történettel, melynek eredeti humora igen változó szintű. Amit viszont a rendezőtől és a színészektől kapott, az sokkal egységesebb, magasabb nívójú. Egy jellemző példa erre: a főkomornyik ismerteti a napi feladatokat a cselédséggel, s amikor a szájából felröppen az »■arisztokrata-“ szó, egy helyre szolgálólány — Cselényi Nóra — éppen ráköp a cipőjére, melyet tisztít. E kontrapunkt a jellemző a rendezői felfogásra, színészi játékra. A Csiky Gergely Színházban megpróbáltak egy rekeszizmokat próbára tevő »-úri murit« színpadra állítani. Cigányozó, élvezkedő, korlátolt birtokosréteg dolce vitáját látjuk. A rendezőnek főként az első felvonásban még arra is van ereje, hogy a slágeráriák, duettek mögé odaépítsen egy-egy ellenpontozó jelenetet, ne kelljen krokodilkönnyeket hullatnunk az epe- kedő szerelmesekért Más kérdés viszont, hogy a szőkéi felfogás — egyezik a freudival: Érosz tartja össze a világot — itt olykor a visszájára fordul. Akit tapogatni, fizikailag lehet szeretni egyik pillanatban, ahhoz a másikban nem rebegnek elérhetetlenségről lírai dalokat. Mondom: az operett néhol ellenállt ... Nem tudott viszont ellenállni olyan vérbeli színészeknek, mint Molnár Piroska, Koltai Róbert, Hunyadkürti István, Simon Géza stb. Vegyük sorra őket! Koltai. Ügy játssza el ezt a lovászgyereket, hogy már-már Figarónak látjuk. Szinte rögtön felrémlik bennünk Sancho Pansa is, s valamennyi ravasz szolgája a színpadi irodalomnak. Koltai Róbert chaplini ügyefogyottsággal csetlik-bot- lik a színpadon, majd vérszemet kap, s ura lesz a helyzetnek, színpadnak. Ahogy megjelenik "komor bika“ járásával . . . Ahogy a mára kacsint a khakiszín ruhájában ... Ahogy »kezet csókol“ ... Ahogy ... lehetne sorolni, vég nélkül. És Molnár Piroska tenyeres-talpas Marcsája! Minden mozzanatát idézni kellene szerepépítésének. A hangjának is külön bekezdést kellene szentelni. Ha valaki egyszer majd megkérdezi: mi történt a harmadik felvonásban, azt válaszolom — bejött Hunyadkürti István. Idegbajos oroszlánvadásza egy degenerált réteg jellemesszenciája. (Galambetetés, kényszerfürdő, szappanvadászat.) Simon Géza "Há? Mi? Hogy?« ordításai gutaütés előttiek, egyszerre parodizálja velük Kállai Ferencet, s egy mai hanghordozást. Magyar Mária személyében — vendég — tehetséges, telt hangú primadonnát ismertünk meg, akinek humora, temperamentuma van. Kár. hogy nem bírta hanggal a megterhelést a második felvonástól. Rózsa Tibor szép fényű tenorja jól érvényesült, helyenként élettel töltötte meg a kliséfigurát is. Pixi és Mixi háttérben van: Komlós István kellemmel és kedvvel oldja meg feladatát, Somogyi Géza betegen állt helyt a bemutatón, maszturbáns Pixit formálva. Gőz István Buster Keaton-sze- rű főkomornyikja nagyszerű kabinetalakítás, Balogh Tamás minden figurája mulatságos, Czakó Klárát bátorsága miatt illeti elismerés: akik látták az előadást, tudják, miért. Hevesi András nagy tehetségű karmester: egyre inkább ura lesz a zenekarnak, kórusnak. És persze "kisujjában“ van Szirmai muzsikája, mely megsziru- posodott mára. Donáth Péter tervezte a színekben tobzódó díszletet, Füzy Sári a jelmezeket: csak Molnár Piroska grófnői estélyije nem elég fantáziadús. A. bemutató egy régi színházhoz szokott közönségréteg és egy új csatáját hozta. Leskó László Arany oklevél és önkormányzat Mintha hámba akarnák fogni a szelet, vagy megállítani a folyó rohanását, mintha harsogásra akarnák bírni a csendet, legalább olyan nehéz feladatra vállalkoznak azok, akik elhatározzák, hogy otthont teremtenek a családi fészektől távol élő félezer gyermeknek. Nehéz, sőt lehetetlen feladat pótolni a pótolhatatlant. Viszont az már nem lehetetlen, hogy valamit adjanak az otthon helyett, olyat, ami kellemesebbé teszi a vá-* rosban, az iskolában töltött napokat. Egy jó diákotthon nem csupán szállás, sokkal több annál. Ilyen a kaposvári Eatinea Sándor Kollégium. Cselök László igazgatóval beszélgetünk, aki 503 középiskolás sorsáért érez felelősséget. — Szinte valamennyi kaposvári középiskolából — kettő kivételével — vannak diákjaink Most már fiúk-lá- nyok vegyesen. A leány- és a fiúkollégium tavaly lett egy intézmény, és az, hogy lebontottuk a két épület között a kerítést, sok mindent megváltoztatott. (Vass Kornélia, a Táncsics Mihály Gimnázium negyedikese, a diáktanács tanulmányi felelőse: — Korábban is volt diáktanács, de csak beszéltünk, azután semmi nem történt. Most vagyunk, beszélünk, és a javaslataink megvalósulnak. Ez már igazi önkormányzat.) — A tanulók — folytatja az igazgató — a maguk urai. A közvetlenül őket érintő kérdésekben ők döntenek. Arról például hogy ki milyen előnyöket élvezzen. A leglényegesebb szerintünk a jogok és a kötelességek helyes arányának a kialakítása. Attól függően, ki hogyan teljesíti a kötelességeit, úgy ruházzuk fel különféle jogokkal. Aki többet tesz, többet is kap. Jelenleg például a gyerekek mintegy felének kötetlen az időbeosztása. Nincs kötelező egyéni tanulás a részükre. Ennek föltétele, hogy mindenki a képességének megfelelő eredményt érjen él. Egyébként kilenc kiváló közösség van a kollégiumban, és tíz leány, valamint hét fiú nyerte el a kiváló kollégista címet. (Meretei János, Misefa Mária és Vass Kornélia mondják: — A diáktanács feladata a kiváló közösség cím odaítélése is. Mi döntünk abban, ki lehet kiváló kollégista. — Amikor megtörténik a kiírás, a diáktanács tagjai ellenőrzik, ki hogyan végzi a feladatát. — Arról is egyedül a diáktanács dönt, hogy ki élvezheti a kötetlen tanulás előnyeit.) Persze egy diákotthonban a szórakozásra is Szükségük van a fiataloknak. Amióta a kollégium "koedukált“ lett, sokkal változatosabbak a pi ogramok. Kirándulások. sportversenyek, előadások, színház, mozi, szakkörök és se szeri, se száma a lehetőségeknek. Ezek közül a diákok választhatnak. — Általában arra törekszünk, hogy a gyerekek minél hasznosabban töltsék el a szabad idejüket, minél kevesebbet csavarogjanak céltalanul a városban. A lehető legtöbbet találják itt helyben. Kitűnő ifjúsági klubunk van, és nyolcféle szakkör működik a kollégiumban. (— Von néptánccsoportunk is — mondják a lányok. — A kollégium szocialista szerződést kötött a somogyvári tszszel. Legközelebb náluk fogunk szerepelni. — Működnek nyelvszakkörök, néprajzi szakkör, a kézimunka-szakkörön készített 1 munkákból pedig minden év- I ben kiállítást rendezünk. — A sporttal sem állunk hadilábon — mutatnak a szekrény tetején álló két serlegre. — A legutóbb Nagyatádon megtartott versenyen a fiú- és a lánycsapatunk egyaránt első lett.) Persze egy ilyen kollégiumban sem fenékig tejföl az élet. Az első benyomást érkezéskor szerzik a gyerekek. Sikerül-e beilleszkedniük az elsősöknek? Nem könnyű, de a nevelők igyekeznek ezt megköny- nyíteni. Már a nyár közepén behívják egyszer a jövendő diákokat a szüleikkel. Ez az első találkozás. Az elsősök évkezdéskor egy nappal korábban érkeznek, mint a többiek, hogy jobban megismerkedjenek a környezettel. A beilleszkedés általában sikerül. Vannak azonban más gondok is. Ezekről'beszél Cse- lők László. — Sportpályáink még nincsenek, mivel hamarosan munkagépek lepik majd el az udvart. Átépítik a kollégiumot. A hajdani laktanyára, ahol már 1959 óta élnek diákok, ráfér az átalakítás. Jelenleg ugyanis 36—46 személyes hálótermekben alszanak a gyerekek, és két tanulószobánk 90 személyes. Központi fűtésre is szükség lesz. Persze, az átépítés csak akkor kezdődhet, ha elkészül az új kollégium, és ott helyezhetjük el a diákok egy részét. Egyszóval a körülmények nem éppen rózsásak, szeretnénk azonban bebizonyítani, hogy így is sokat lehet tenni, és ha valami nem sikerült, azért nem mindig a körülmények hibáztathatok. Az eredményes munkához, ahhoz, hogy félezer gyermek jól érezze itt magát, az épületen, a meghitt szobákon kívül minden adott: kitűnő nevelőtestület, a saját napjaikat szebbé tenni igyekvő fiatalok. És ez többet ér a legkorszerűbb épületnél. Hírneves diákotthon a La- tinca, és rászolgált erre. Hajdan, még a »hőskorszakban«, két ízben is kísérleti kollégium volt. Az eszmei, a politikai nevelő munka területén gyűjtött tapasztalatokról könyv is megjelent. Azóta egyre szaporodtak az oklevelek, elismerések. Köztük egészen friss is akad. — A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei KISZ-bizottság évente meghirdeti a megye középiskolás kollégiumai közti versenyt. A szempontok, melyek szerint a versenyt értékelik, kiterjednek a kollégiumi nevelés minden területére. Ezt a versenyt az idén mi nyertük. Megkaptuk a minisztérium és a KISZ KB oklevelét, valamint a megyei KISZ-bizottság és a megyei tanács művelődésügyi osztályának arany oklevelét. Mi nyertük el az arany oklevelet 1975-ben is, és korábban már többször voltunk megyei elsők. A kollégium példája bizonyítja, hogy nincsenek legyőzhetetlen akadályok. i/án Tibor Oktatóváros Leningrádban elkészült egy hatalmas szakmunkásképző kombinát terve, melynek építését a tavasszal kezdik meg. A kisebb város méreteinek megfelelő intézet 11 blokkból áll majd, és 30 különböző rendeltetésű épületét átjárók, galériák kötik össze. Így lehetőség lesz arra, hogy a tanulók az intézet elhagyása nélkül látogassák az órákat, betérjenek az étkezdébe, a szórakozóhelyekre és sporttermekbe. Egyidejűleg 3600 építőipari szakmunkástanulót oktatnak majd itt; számos tanműhely áll a rendelkezésükre a gyakorlati foglalkozásokhoz, és több mint 100 tanterem, laboratórium az elméleti foglalkozásokhoz. A Zichy-évforduló képekben Az emlékezés koszorúit helyeztek el a világhírű festőművész zalai szülőházának a falára. A Zichy-gyűjteményből kiállítást rendeztek Siófokon, a művelődési központban. Képünkön: előtérben gyöngyházberaká- sos kaukázusi bútorok, a háttérben egy sámán viselet. Kaukázusi szobarészlet a kiállításon. Somogyiéi a Kaukázusig címmel ünnepi műsorral köszöntötték Zichy Mihály születésének 150. évfordulóját a budapesti Radnóti Színpad művészei. A műsorban — melyet a siófoki művelődési központban mutattak be — Csernus Mariann, Jancsó Adrienne, Keres Emii a festő által illusztrált művekből adott elő részleteket. Bevezetőt dr. Bende István mondott. Képünkön: Jancsó Adrienne.
