Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-08 / 211. szám
Tilos a fürdés Irmapusztán Pecsenyekacsák — víz nélkül Ősztől kísérletképpen Asztal menői irányított vonatok Lehet-e kacsát szárazon nevelni? A ‘kérdés majdnem olyan képtelennek tűnik, mintha pontyra vagy csukára vonatkoztatná az ember. Márpedig Irmapusztán a fiatal kacsák számára tilos a fürdés. — Angol importkacsákat nevelünk, s az előírt technológiának éppen ez a legszigorúbb kikötése — magyarázza Schulz Miklós, a Balatoni Halgazdaság irmapusztai telepének agronómusa. — Valószínűleg azért, mert így elkerülhetjük az állatok legsúlyosabb betegségét, az úgynevezett tavi bénulást. A tavak iszapjában szerves anyagok bomlanak le, ezek kiváló táptalajt biztosítanak az említett baktériumoknak. Ha elszaporodnak, olykor igen súlyos, 10 —15 százalékos veszteséget is okozhatnak a kacsákban. Huszonnyolc napi előnevelés után kerülnek ki a mezőre, mintegy ezer négyzetméteres, elkerített »boxokba« a fiatal állatok. Ott élnek éjjel és nappal egészen október végéig, amíg az időjárás lehetővé teszi. Utána beköltöznek az ólakba. — A külföldi cégtől a törzs- állományt kaptuk — mondja dr. Balogh Imre, a halgazdaság üzemi állatorvosa. — Ez az első generáció adja azokat a tojásokat, melyekből a pecsenyekacsák kelnek ki. Csak a törzsállomány él ilyen szigorú, »parti életet«, a pecsenyekacsák már a halastavon nevelődnek. — Azokat nem fenyegeti a fertőzés? — De igen, ám a technológiai váltáshoz nagyobb mérvű befektetés szükséges. Tervünk, hogy a tavi kacsákat is lehozzuk a tóról, s valószínűleg átfolvós rendszerű, tisztítható medencét vagy csatornát képezünk 'ki számunkra. A puszta most »költözködőben van«. Még az ólakban található a régi törzsállomány, de a mintegy ötezer állat már elvégezte feladatát, s várhatóan szeptember elején Pécsre szállítják őket az új vágóhídra. Itt a telepen türelmetlenül várják a szállítás napját, hiszen kint a mezőn már nevelődik a második »turnus«, s addig még az ólakat ki kell takarítani, fertőtleníteni, s az emberekre is ráférne egy kis szabadság. Az Angliából érkezett fiatal kacsák láthatóan jól érzik magukat a tágas ketrecekben. Nem csoda, egy kerítésen belül mindössze 254 állatot engedélyez a mindenre körülte- ki ntően ügyelő technológia. Etetés napjában csak egyszer, előírt mennyiségben, s nem vályúból, hanem a földről. Ha jóllaktak, libasorban menetelnek a fehér kacsák az itató felé. B. A. — T Növényvédelmi tájékoztató Időszerű feladat a bagolylepkék elleni védekezés A bagolylepkék második nemzedéke július utolsó napjaitól rajzik. A lárvák kelése augusztus közepén megkezdődött, és rövid idő alatt fertőzött gocok alakultak ki Nagybajom, Kadarkút, Böhö- nye, Marcali, Kaposvár, valamint Siófok körzetében. Az augusztus eleji változékony időjárás hatására a lepkék rajzása vontatott volt. Ezért a hernyók kártétele is várhatóan hosszan elhúzódik. Az elmúlt napok tartósan meleg, száraz időjárása a kis hernyók fejlődését elősegíti, s rövid idő alatt jelentős kártételek alakulhatnak ki. A hernyók támadása főleg a káposztafélékre, répafélékre, gyökérzöldségekre összpontosul. A jól fejlett, zárt növényál- lomás párás mikroklímája a lepkék tojásrakásának és a kis hernyók fejlődésének kedvez. A káposztafélék, paprika, gyökérzöldségek stb. károsodása, illetve a káposztafejek, karfiolrózsák összefur- kálásának, szennyeződésének, későbbi rothadásának megelőzése végett a védekezéseket szükséges végrehajtani a Ditrifon 50 WP, az Unition 40 EC, a Secin 85 WP 0,2 százalékos, a Satox 20 VSC 0,5 százalékos oldatának valamelyikével (A permetlé- hez 0,05 százalék Nonit nedvesítőszer hozzáadása szükséges, és a permetezést áztatás- szerűen kell végrehajtani). A hernyók ellen — különösen a viaszos levelű káposztafélék védelménél — eredményesen használható a Ditrifon 5 porozó 100 négyzetméterre 20— ( 26 dékás adagolásban. A kár- . tevő hernyók megjelenését I szőlőben is kísérjük figyelem- I mel, mert súlyos lombpusztítást okozhatnak, másrészt a I Somogyi Néplap bogyók megrágásával utat nyitnak a botritiszes megbetegedésnek. Azokban a körzetekben, illetve házikertek’ben, melyekben a levéltetű-fertő- zés is gondot okoz, védekezésre mindkét kártevő ellen hatásos az Anthio 40 EC 0,15, az Anthio 25 EC 0,2, a Rogor L. 40 0,1 százalékos oldatának valamelyike. A védekezésre javasolt rovarölő szerek várakozási ideje 10—14 nap. Ha ez az időpont a zöldségfélék szedése miatt nem tartható be, akkor a 7 nap várakozási idejű Unifosz 50 EC, Vapona — Nincs hatalma, maga mondta! Nem fogja telebeszélni az anyám fejét semmivel, érti?! Az én boldogulásom útjába nem állhat senki, mert én azt a tíz körmömmel hasítom véresre,.. Nekem ott mosógépem lesz. Televízióm! Én nem görnyedek hétrét a maguk szavára, mint az anyám, érti?! Magának vékony a hivatala, maga fölött mások is állnak, látom én... Hát úgy vigyázzon! Az almák kigurultak kosarukból. Jobbik Lajos nyelde- kelve bámulta őket. — Csöndes beszédre jöttem ... — Akkor úgy is kezdje! Inkább ezt a szerencsétlent vitesse a szociális otthonba, ha olyan nagyon akar valamit. 48 EC 0,1 százalékos oldatának valamelyikét használjuk. A megye több pontján tömegesen észlelhetők az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkei, ellenük eredményesen használható az Unifosz 50 EC, a Safidon 40 WP 0,4, a Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos készítmények valamelyike. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kártevő elleni védekezés minden termelő számára kötelező, annak elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után. Megleste, hogyan vágom el a kacsa nyakát, tegnap ellopta a kést, és elnyiszálta a másikét is... És ha éjjel a mi torkunkat metéli el, ki felel ezért?! Lázi bugyborgó hangon röhögött. Magyal Bálintné erőtlenül próbálta visszafogni lánya haragját : sövénykerítés a láva elé? Sisteregve folytak körül Jobbik Lajos agyát a sebezve égető mondatok, már nem is figyelt rájuk, csak a tüzűket érzékelte. Magyal Bora gurgulázva zokogott, nem látott a könnyektől, úgyhogy a kirendeltségvezetőnek kellett szelíden a kapu felé tuszkolnia az asszonyt, pedig — így illik — az kísérte ki őt, a vendéget. Ap-rok-szi-ma-tí- ve! Ap-rok-szi-ma-tí-ve! A hétszentségit ! Történetének jelentős fordulópontja előtt áll a Balaton déli partján húzódó vasútvonal. A téli menetrend — szeptember 25. — bevezetése után nem sokkal üzembe helyezik Balatonszemesen a központi forgalomirányító berendezést, amelyet vasútberkék- ben egyszerűen csak »köfi«- nek hívnak. Hogy milyen célt szolgál a központi forgalom- irányító, arról Szabó Tibortól, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetőjétől érdeklődtünk. — Tizenhárom évvel ezelőtt, 1964-ben kezdődött meg a Budapest—Nagykanizsa közötti vasútvonal igazgatóságunkhoz tartozó részének, a Szabad- battyán—Murakeresztúr közötti szakasznak a rekonstrukciója, összesen 157 km hosszan cseréltük ki a vágányokat hézagmentes sínekre. Ennek eredményeként — túl azon, hogy nem kattognak a kerekek — száz kilométer körüli sebességgel haladhatnak a személy-, illetve a teherszállító vonatok. Néhány nagyobb állomást leszámítva automatikusan működő sorompókat és különböző biztonsági berendezéseket szereltünk föl. Balatonlelle felső, Balatonfenyves és Szántód— Kőröshegy új állomásépületet kapott, a szárszóit felújítottuk, a szemesit bővítettük. — A többi állomás? — Balatonszentgyörgyön jövőre kezdjük meg a fogadó és Í indító sínek cseréjét, az új szociális épület és egy kisebb szállás kialakítását. Balaton- mária-fürdőn a poggyászmegőrző és az Utasellátó elhelyezése okozott gondot. Ott új pavilont emelünk, Fonyódon egyszerűsítettünk az új vágánypárok lefektetésével. Gondunk, hogy az állomás felvételi épülete megrokkant, föl kell újítani, ehhez programterv készül. Előreláthatólag még ebben az ötéves tervben megkezdjük az új fonyódi állomás építését. Bogláron is elavult a felvételi épület, ott korszerűsítenünk kell. A tanács hat lakást biztosított számunkra, így az emeleti szolgálati lakásokat megszüntethetjük, s a tervek szerint földszintessé alakítjuk át az állomást. A legnagyobb gond: Siófok. Több tárgyalás, egyeztetés után úgy látszik kialakult a végső kép. A vasút erre az ötéves tervre hetvenmillió forintot tervezett a siófoki állomás korszerűsítésére, majd ezt az összeget kilencvenmillióra emeltük. A jelenlegi teher- személy pályaudvar megszűnik. Helyette a jelenlegi pályaudvart személypályaudvarrá alakítjuk, s a kaposvár— siófoki vonalszakaszra visszük ki a teherpályaudvart, amelynek végső kialakításához harmincmillió forintot előlegeztünk a következő ötéves terv terhére. A felsorolt munkákkal majdnem valamennyi déli parti állomás korszerűbb lesz, csak a fonyódligeti marad ki a sorból. Sajnos a vasút sem rendelkezik végtelen lehetőségekkel, így annak a korszerűsítése még várat magára. A sínek cseréje, az automatikus jelzők, sorompók és különböző biztonsági berendezések fölszerelése tette lehetővé a balatonszemesi központi forgalomirányító üzembe állítását kísérletképpen. Dr. Reszler Józseftől, a MÁV Pécsi Igazgatóságának tervosztályvezetőjétől hallottuk: — Központi forgalomirányító eddig csak a miskolci vasútvonalon működött — ott is kísérletként. Űj konstrukció van születőben, ezért is késik az elterjedése, pedig a távlati tervek szerint ilyen berendezésekkel oldanánk meg a Balaton déli partján a vasúti forgalom irányítását. A balatonszemesi »köfi« neve mellé nyur«odtan odatehetnénk a mini jelzőt, hisz csak kis távolságon, Balatonszárszó és Balatonlelle felső között irányítják vele a forgalmat. A balatonszemesi forgalmi szolgálattevő a különböző elektromos berendezések és a rádió segítségével az asztala mellől adhat szabad utat, vagy állíthatja meg a vonatokat. N. J. Félezer éves adomány Felújított vásárcsarnok, nagyobb felhozatal Május második felében hírt adtunk róla, hogy nagy összegű rekonstrukcióval elkészült a város felújított vásárcsarnoka Nagyatádon, s végre az eladók és a vevők igényeit kielégítő létesítmény szolgálja a lakosság ellátását. A nyitás előtt jártunk ott, amikor éppen kiigazították az asztalso- rokat, berendezték az üzleteket a 830 négyzetméternyi területen. Most hogy már több hónapos »múltja« van az atádiak vásárcsarnokának, arról érdeklődtünk a városi tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályán, hogyan vált be a felújított létesítmény, érződnek-e a felhozatalban, a forgalomban a réginél korszerűbb körülmények. Megtudtuk, hogy a helyi fogyasztási szövetkezet hús-, zöldség- és élelmiszerboltot nyitott, és egy büfét tart fenn a vásárcsarnokban; a Somogy megyei Zöldért Vállalat zöldségboltja ugyancsak várja a vásárlókat. Az atádiak nagy örömére megtalálható az új helyen a tanács hatósági húsboltja, a Halértékesítő Vállalat hal- és baromfi-szaküzlete, és heck- sütéssel is foglalkoznak. Az őstermelők nagyrészt a fedett csarnokban árusítanak, az összesen mintegy 120 folyóméter asztaltéren sok áru elfér. Egyre többen jelennek meg rendszeresen termelvé- nyeikkel; Segesdről, Somogy- szobról zöldséget, Belegről burgonyát, Ötvöskónyiból kertészeti árukat hoznak, Berzen- céről pedig a »tejfölösök« érkeznék a csarnokba. Különösen a keddi, a csütörtöki és a szombati felhozatal számottevő. A fedett — és télen fűthető — vásárcsarnok eladókat és vevőket egyaránt vonz, mivel az időjárás nem ijeszti el az embereket. Jelenleg szombatonként mintegy másfél száz őstermelő vált jegyet; a baromfiárusok és a vásározó kisiparosok a csarnok környékén árulnak, a többiek a csarnokban kínálják portékájukat. A piac környékének rendezésével végleges helyükre kerülnek a lángos- és pecsenyesütők is, akiknek most még forgalomkiesést jelent az, hogy a régi piac területén vannak. Tizennyolc rögzíthető, bolti mérleget állítanak fel, s ezeket az őstermelők bérleti dü ellenében, használhatják. Üjdonság Nagyatádon: ismét lesz országos kirakodóvásári Évente négyszer — február, május, augusztus és november utolsó vasárnapján — rendezik meg a felújított vásárcsarnok környékén, s ezeken a napokon a csarnok is kinyit majd. Korábban — az ötvenes években — még nagy, országos vásárok voltak Nagyatádon, azután »kimentek a divatból«. Pedig, ha hihetünk a krónikának, a heti- és országos vásár jogát még Mátyás király adományozta Nagyatádnak, 1475-ben. A privilégiummal sokáig éltek is. A Nagyatádi Városi Tanács a közelmúltban hozott rendeletet a piacokról és a vásárokról, és ebben ezekről a vásárnapokról is határozott II. Kengyelfutónál gyorsabbak a napok Be akarta vágni maga mögött a kaput, de a vajsűrű hó visszafogta azt; fény nélküli villámként cikázott át a fájdalom a karján, majd szétterült és állandósult, összeolvadva az időjárás-változást érző reumatikus fájdalommal, amely azóta jelentkezett újra és újra, amióta Mann leventeoktató büntetésből órányi időre a novemberhideg pocsolyába parancsolta. Kék szeme hogyan telhetett föl feketeséggel? Vakon tápod ta a havat, annak csillámos fehére sem tudta kitörölni szeméből a sötétséget. — El ne tiporj, elnök! — Istenes Franciska megtámasztotta magát hólapátja nyelével. — Nálad csak a napok fürgébbek. Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál; elfutnának, nem láttak semmi jót. Ez megint a hajánál fogva ráncigái elő valami anakronizmust. Nem tud leszokni erről, pedig levethetné ezt is, mint ahogy a sokszoknyát levetette, felmondva a régi divatnak. Jobbik Lajos szeme kezdett tisztulni. — Aggyisten, Francis néni. Megveszi a hideg.., — Ki hideget ad, subát is ad hozzá. Van ennek mindenre válasza, föl sem kell melegíteni azokat! De most már legalább mosoly is gömbölyödik egy- egy feleletéhez. Szemnek kedves lány volt ez a Franciska valamikor, s öregasszonyként sem mutat banyaarcot a rá- nézőnek. Jobbik Lajos hirtelen suttyógyerek lett megint: hányszor megfordult ő Istenes Franciska szoknyái után ! Meddő kamaszvágy volt az, hiszen akkor már Sovány András miatt viselt kontyot ez a Francis. — Na, elnök, kifogytál a befelé dunnyogott szavakból? Meghívhatlak az én hajlékom árnyéka alá? Már megint nem azon a nyelven beszél, amelyen ebben a faluban szokás! A kőkereszt előtt tünölődtek — itt így mondják —, s Jobbiknak tulajdonképpen kapóra jött ez a meghívás. Noha oda sem nézett, 'látta a kőmosolyt a szobor kőarcán, és mint a vil- lanyújságon, sorra kigyúltak agyában a kereszt feliratának betűi: Szeretett férjem, Sovány András emlékére, 1960. Ez az Istenes Franciska kerítéséből kimagasló kereszt volt a falu egyik szobra, a másik Flóriánt formázta, a tűzotók védszentjét. Na, hiszen! 1870-ben éppen Flórián névünnepén égett le a fél falu! Belépett Franciska után a postaládáé kapun, s az volt az érzése: erőd belsejébe jutott. A kerítés vastagságából két portáé is kitelt volna. Az udvart minden oldalról épületek zárták be. Lakóház, istálló, góré, ólak. Tobbik Lajos kezén mentek át a szállítólevelek, tudta — úgy még nem volt, hogy Istenes Franciska öt-hat jószágot le ne adott volna évente. — Előbb az ágasvason, aztán a lábtörlőn csoszold le a csizmádat, elnök! (Folytatjuk.)
