Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

A nagy család Védő- és óvóintézkedések Somogyi vonatkozásokkal Pannóniái változatok A Család a társadalom alapvető közössége. Belső har­móniája az egyén és a társa­dalom számára egyaránt fon­tos, erősítése társadalmi ér­dek. Gyermekkortól kezdve a családban alakul ki az emberi kapcsolatok mintája és szokás- rendszere, a családi környezet, a családi élet minősége ezért az egyik legfontosabb nevelő tényező. Az elmúlt évtizedek gyors társadalmi fejlődése nemcsak az egyes emberek életkörül­ményeit változtatta meg, ha­nem a családok belső életét is. A társadalmi fejlődés és a család átalakulása azonban egyenlőtlenül megy végbe. Az ebből fakadó összeütközések kedvezőtlenül befolyásolhat­ják a család funkcióinak ala­kulását, a gyermeknevelést, a társadalomba való beilleszke­dést, az egyéni törekvések és a társadalmi célok összehan­golását. A szülők gyakran nem ismerik fel gyermekeik csalá­di életre nevelésének szüksé­gességét, esetleg nem is vál­lalják, vagy hozzáértés hiá­nyában nem végzik korsze­rűen. A családi nevelés élő hagyományai nincsenek kellő összhangban a társadalmi, igé­nyekkel. Pedig az állam e célok eléréséhez jelentős tá­mogatást ad. Az anyasági és gyermekágyi segély, a szülési szabadság, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély föl­emelése, a bölcsődei, óvodai hálózat fejlesztése, az ingye­nes oktatás, gyógykezelés mind a nagyobb segítségnyújtás példái. Mégis előfordulhat, hogy a különböző tényezők gátolják vagy káros irányba befolyá­solják a gyermek fejlődését. A lakáshelyzet, a család Az NDK ifjúsági szervezete, a Szabad Német Ifjúság szá­mos jó kezdeményezéssel és ötlettel segíti, hogy a sorába tartozó csaknem kétmillió fia­tal hasznosan tölthesse el sza­bad idejét. A szervezet kere­tében dalklubok működnek, elindították a »Fiatal tehetsé­gek« mozgalmát, szervezik az ifjú költők szemináriumait, az ifjúsági színházi napokat. Mintegy 3660 dalklub mű­ködik az országban 49 500 tag­gal. A klubok kórusai hang­versenyeket adnak, a »mű­helynapokon« pedig — ame­lyeket évente rendeznek a me­gyékben, járásokban — élénk művészeti véleménycserékre kerül sor. Minden évben meg­rendezik a politikai dalfeszti­vált is. A »Fiatal tehetségek« moz­galma némileg a »Ki mit tud ?«-ra hasonlít. Művészeti versenyein évről évre több mint háromszázezer fiatal vesz Munkás iilmnapok Az idén szeptember 8—28 között tartják a munkás film­napokat. A MOKÉP tavaly te­remtett hagyományt a mun­kásművelődést szolgáló ren­dezvénysorozatnak. Kísérlet­képpen Csepelen és Szegeden rendezték meg a munkás filmnapokat. E kezdeményezés révén létrejött a filmalkotók, művészek és a munkásközön­ség közvetlen kapcsolata, a kölcsönösen hasznos párbe­széd. Ezt szeretnénk folytatni szélesebb körben — hangsú­lyozta —, ezért e rendezvény- sorozat ez évtől országos jelle­gű lesz. Azon túlmenően, hogy felkelti a munkások érdeklő­dését az értékes filmalkotások iránt, fejleszti az ízlést, lehe­tőséget nyújt, hogy a munká­sok vitafórumokon mondják el véleményüket a filmekről s az azok kapcsán felvetődő gazda­sági, politikai, társadalmi kér­désekről. anyagi viszonyai is szükséges­sé teszik a nevelési, anyagi segítséget. A szülő azonban gyakran saját hibájából ha­nyagolja el a nevelést. S mert a gyermek érdeke a döntő, ezért bármilyen ok miatt ke­rült is veszélyeztetett helyzet­be, az állami gondoskodás szervezete működésbe lép. A védő- és óvóintézkedések célja a megelőzés, a veszély­helyzet megszüntetése, a neve­lési biztonság visszaállítása. Megyénkben a gyámhatósá­goknál 2037, az oktatási intéz­ményekben 1544 veszélyezte­tett kiskorút tartanak nyil­ván. A védő- és óvóintézkedé­sek száma meghaladja a két­ezret. A legveszélyeztetettebb terület Kaposvár és a kapos­vári járás. A hatósági intézkedések so­rán a figyelmeztetéstől az ál­lami gondozásba vételig mint­egy 30 féle intézkedést lehet tenni. Kellő nevelési ered­ménnyel járhat a gyermek fi­gyelmeztetése, ha az iskolából igazolatlanul hiányzott. Ha a szülő magatartásában van a hiba, a figyelmeztetés akkor is hasznos lehet. A pártfogó fel­ügyelet alá helyezéstől a családi légkör javítását lehet remélni. Ha a gyermek tan­kötelezettségének már eleget tett és nem tanul tovább, munkába helyezésével elő le­het segíteni társadalmi beil­leszkedését. A gyámhatóság kezdeményezheti többek kö­zött a szülői felügyelet meg­szüntetését a kiskorút illető tartásdíjigény érvényesítését, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását, a szülőnek társadalmi bíróság által törté­nő vagy büntetőjogi felelős­ségre vonását. Javasolhatja az iszá'kosságból eredő rendelle­részt. Képzőművészeti alkotá­sok bemutatása mellett hang­szeres és vokális zenéből, slá­ger-, sanzonéneklésből, tánc­ból »vizsgáznak« a verseny részvevői. A rendszeres kulturális se­regszemlék közé tartozik az ifjúsági irodalmi verseny is, amely fiatal tehetségek bemu­tatkozását teszi lehetővé. A verseny záróakkordja Schwe- rinben a költői szeminárium. Ki-ki érdeklődésének meg­felelő, hasznos szórakozást ta­lálhat a különféle szakkörök­ben is. Az ország kereken örülök, hogy divat a szakáll. Nem mintha szépnek tarta­nám, de mivel most kénytelen­kelletlen nekem is szakállt kell viselnem, megnyugtat, hogy legalább a divat nincs elle­nemre. Így csak a járókelők egy része mereszt rám meg­döbbent, furcsálkodó, vagy éppenséggel gúnyoros tekinte­tet, s az autóbusz utasai közül is csak néhányan tesznek meg­jegyzéseket a hátam mögött. Egyébként azért viselek sza- kállt, mert tájékozatlan va­gyok a sportéletben, különös tekintettel a labdarúgásra. Tu­dom, ez így első hallásra egy kissé érthetetlen. Pedig igaz . A vallomást azzal kell kez­denem, hogy rendkívül ügyet­lenül bánok a borotvával, azért voltam kénytelen borbélyhoz járni. A lakásomhoz legköze­lebb Gyula úr fodrászüzlete volt, ahol a környék legvadabb szurkolói viaskodtak reggeltől estig. A legfanatikusabb vitat­kozó maga Gyula úr volt. Né­ha órákra felfüggesztette a munkát egy-egy primitív megnyilatkozást cáfolandó. s a fejem fölött nyitott bor vá- val hadonászva védte állás­pontját. Közben a vállamat csapkodta, s minduntalan tat nes magatartás miatt alkohol- elvonásra kötelezésétfcis. A gyámhatóság hivatalból is indít védő- és óvóintézkedéssel kapcsolatos eljárást, és intéz­kedik akkor is, ha a rendőr- kapitányság, az ügyészség, a bíróság vagy a társadalmi szervek a gyámhatóságot meg­keresik. Az állami gondozásba vétel­kor megszűnik a szülő fel­ügyeleti joga. A kiskorút az intézeti gyám képviseli, ellát­ja személyi és vagyoni érdek- védelmét. Az állami gondozás­ba vétel abban áll, hogy a gyermeket kiemelik a környe­zetéből. Oka rendszerint az. hogy a szülő nem teljesíti a feladatait. (Például züllött, erkölcstelen életmódot folytat.) Előfordul, hogy a szülő önhi­báján kívül nem tud gondos­kodni gyermekéről. Gyakran a gyermek magatartása is köz­rejátszik az állami gondozásba vétel elrendelésében. Az álla­mi gondozásba vett kiskorú után a szülőket (tartásra kö­telezhető hozzátartozókat) a gyámhatóság gondozási díj megfizetésére kötelezi, illetve kötelezheti. Állami gondozási dijat kell fizetni abban az esetben is, ha a szülő a gyermekét szökés után nem viszi vissza, illetve, ha az állami gondo­zásba vételt elrendelő határo­zatnak nem tesz eleget. Az ál­lami gondozás megszűnik a gyermek nagykorúvá válásá­val, örökbefogadásával, illetve, ha a gyámhatóság erről ha­tározatot hoz. Dr. Orbán István, a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója tízezer művészeti és több mint harmincezer egyéb szakköré­ben a tagoknak több mint a fele fiatal. A fiatalok alkotókedvét és a szabad idő hasznos eltölté­sét bizonyítja a »Holnap Ifjú Mestereinek Vásárai« rendez­vénysorozat is. Legutóbb 15 megyei, 219 járási és csaknem 28 ezer üzemi bemutatón ad­tak számot a fiatalok »hobby- jukról«. A bemutatott művek azonban a hobbynál többről tanúskodnak: az ifjú alkotók 160 művét szabadalmaztatták ugyanis a múlt évben. núskodnom kellett különféle, általam sohasem látott mérkő­zésekkel kapcsolatban. Nem sokáig bírtam Kerestem egy másik borbélyt, de az meg mindjárt az első napon a ked­venc csapatom iránt érdeklő­dött. Már majdnem töredelmes vallomást tettem, amikor men­tő ötlet jutott az eszembe. Ti­tokzatos arcot vágtam, és visz- szakérdeztem. Ö készségesen kiadta kedvenc csapatát, né­hány rajongó kifejezéssel dí­szítve a mondatot. — Csakis! — szóltam mély- értelműen. — Ez az igazi csa­pat. Két perc múlva kiderült,1 hogy még azt a tehetséges hát­védet sem ismerem, akit a múlt héten igazolt le a csapat, kiemelvén őt a bugacröközdi tizenegy közül. A következő borbélyhoz fel­készülten érkeztem. Szóról szóra bevágtam a Népsport az­napi számát, s neves edzők, futballisták visszaemlékezéseit tanulmányoztam. Ezután ma­gabiztosan néztem a tükörbe, ahonnét egy közömbösnek tű­nő borbélyarc tekintett rám. Egy ideig nem szólt, fente a borotvát, elrendezte nyakam­ban a kendőt, mint akinek ki­A balatonszántódi születésű író, Tüskés Tibor új könyvé­ben, a Pannónia változatok­ban (Szépirodalmi Kiadó) is két témakör ölelkezik: a szü­lőhely és a lakóhely világa, az itt, Somogybán és ott, Ba­ranyában élő alkotók mun­kásságának feltárásával, elemzésével. A Borsos Miklós rajzaival megjelent munka jól tagolt, pontos képet adó könyv: pá­lyarajzai, a szülőföld és iro­dalom kapcsolatát boncolgató tanulmányai, riportelemekkel színezett íróportréi, a társ­művészetek alkotóiról szóló írásai kalauzaink egy-egy személyiséghez, egy-egy szu­verén világhoz, ugyanakkor az adott alkotó munkásságá­nak megbízható értékelését is adják. Mint fán az évgyűrűk, ezt a címet adta a Takáts Gya- la-i életművel foglalkozó, elemző kismonográfiájának. A költő kevésbé ismert mun­kásságából indul ki: a prózai műveket elemzi szinte agitál­va ezek »felfedezéséért«. Ta­láló megállapítása az esszéis­ta, a regényíró, a novellista Takatsra az, hogy »minde­nekelőtt és bármely műfaj­ban költő«. Az elbeszélések­ben a Balaton környéki tá­jat ugyanolyan intenzitású háttérnek érzi, mint Krudy- nál Óbudát, Tömörkénynél az Alföldet. Tüskés Tibor eluta­sítja a takátsi költészetet »du­nántúli idill« vagy »bukolikus hang« címkével ellátó kriti­kusi közhelyet, s verselemzé­seivel a költő racionalisztikus szemléletét is bizonyítja. Ér­tője, híve Fodor András mun­kásságának. A tér és az idő vonzásában című tanulmá­nyában igazolja ezt, s ki­emeli, hogy Fodor költészete a szülőföld — a szűkebb pát­ria, — Somogy iránti érzel­mek szintjén példaadó: »Sze­relmes verseit, a gyerekember rejtőzködő, gyengéd érzését is az esti falu, a balatoni kikö­tő, a .somogyi táj keretébe illeszti...« Kibontja azt a fel­ismerést is, hogy Fodor And­rás munkásságának egyik központi témája az emberi kapcsolatok sorvadása miatt érzett aggodalom Aktív, po­zitív, optimista választ mu­tat ki ebben a költészetben. Emlékezetes része Tüskés e tanulmányának a Fodort Pü- lep Lajoshoz és Colin Mason- hoz kötő viszony elemzése is. A Roma-hegyi ház című írásában Hippi-Rónainak tiszteleg: kétszeresen is ak­tuális ez a munkája. A kor­szakos nagy festőnek éppen úgy emléket állít vele, mint Adynak, akit Kaposvár a Kisvárosok őszi vasárnapjai című versre ihletett. A Róma- hegyi villa egy másik írásban is szerepel: Tüskés Tibor sebb gondja is nagyobb annál, hogy holmi futballcsapatokon elmélkedjék. Mielőtt azonban habot kent volna az arcomra, váratlanul megkérdezte: — Mi a véleménye Cuhai II- ről? A torkom összeszorult. Az agyam lázasan dolgozott, egy­más után jutottak eszembe az ismeretlennél ismeretlenebb futballista nevek, egyiknek-má- siknak még a születésnapjára is emlékeztem. Csak azt az át­kozott Cuhai Il-t nem tudtam hova tenni. Reménykedve pil­lantottam föl, hátha a borbély arcáról leolvashatom a helyes választ. Az az arc azonban hi­deg és szenvtelen volt. Iszo­nyúan megmérgesedtem. — Az a véleményem — szól­tam dacosan —, hogy jobb len­ne, ha Cuhai II. elmenne ha- risnya-szemfelszedőnék. Az arc a tükörben megrán­dult. — Igen — üvöltöttem, és le­téptem magamról a kendőt —, menjen szemfelszedőnek! De még jobban tenné, ha focizás helyett kukoricát kapálna Markotabödögén... A borbély megtántorodott, nyúlt a borotváért, de akkorra én már túl voltam a küszöbön. Azóta szakállam van. Mártim Ferencről rajzol port­rét. Világosan érezzük igazát, amikor így foglalja össze a Pécsen élő képzőművész mun­kásságának jelentőségét: »Pécs, Kaposvár, a Balaton és a főváros szűk négyszögében telnek napjai. De képei az európai művészet hegyi leve­gőjét árasztják.« A pásztorfaragókról szóló riportjában az író az elkal- lódás, a tehetség elpazaroiá- sának veszélyére is figyelmez­tet. Emlékezetes Balaton kö­rüli utazását Veres Péterrel úgy említi, hogy felidézi az első találkozást, s Veres or­szágban gondolkodó gazdai magatartását. A könyv Somoggyal kap­csolatban nem álló részének emlékezetes íiásai közé tarto­zik a Várkonyi Nándorról festett portré. Egy legendásan gazdag személyiség arculata Tegnap ülést tartott a Ka­posvári Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A testület egyebek között értékelte a társadalmi ünnepségeket és szertartásokat szervező iroda munkáját. Az intézmény létrehozását négy évvel ezelőtt egyre nö­vekvő társadalmi igények in­dokolták. A »társadalmi« szó első pillantásra talán túlzás­nak tetszik, mert az iroda lát­szólag csupán egyéni szükség­leteket elégít ki — házasság- kötéseket, névadási ünnepsé­geket, temetéseket szervez és bonyolít le —, csakhogy az egyén, a család öröme vagy szomorúsága előbb- utóbb kö­zösségi üggyé válik a szerve­zett társadalomban. Az ada­tok cáfolhatatlanul bizonyít­ják, hogy Kaposváron is azzá vált. Tavaly például négyszáz ifjú pár kézfogójához járul­tak hozzá az iroda dolgozói és aktivistái hangulatos rendez­vénnyel, több mint hétszáz frigy apró gyümölcsének ren­deztek névadási ünnepséget, s 126 alkalommal voltak kény­telenek szomorú kötelességet teljesíteni gyászszertartások szervezésével. Az iroda érde­kes kiadványokkal járult hoz­zá a községi tanácsok ünnep­ségszervező tevékenységéhez is. Munkájukat néha igen mos­toha körülmények között kell végezniük. Mindeddig meg­valósítatlan — s egyelőre megvalósíthatatlannak is lát­szik — az a terv, hogy meg­felelő nagyságú és színvona­lú kórust hozzanak létre a társadalmi temetéseken való közreműködés céljából, A je­bontakozik ki előttünk. Tüs­kés írásai — mint említet­tük — kapcsolódnak egymás­hoz. Mint a Rippl-Rónaival foglalkozó munkához a Mar- tyn Ferenc-i életművet elem­ző tanulmány, úgy a Várko­nyi Nándornak emléket állító írás a Németh László látoga­tását rögzítő »négy tételű« ri­porthoz. Azzal, hogy elénk tárja Németh és Várkonyi ta­lálkozását, furcsa beszélgeté­sét. (Várkonyi hallásvesztett volt.) Idézhetnénk sorra találó portréit, biztos ítéleteit. Egyi­ket, másikat — mint a Bertha Bulcsúval, Lázár Ervinnel foglalkozót — tovább is gon­dolhatjuk. Az bizonyos, hogy olyan művet olvastunk, mély az olvasónak segít elmélyülni egy-egy alkotó világában, az alkotónak pedig továbblépni saját útján. lenlegi kis énekkar tagjai sem mindig kapnak engedélyt munkahelyükön az eltávozás­ra. A próbákért egyetlen fil­lér fizetség sem jár, a re­pertoár rendkívül csekély. Ilyen feltételek között csöp­pet sem csodálható, hogy egy-egy temetési szertartás hangulata illúziórombolóan sivárrá, nyomasztóvá válik. Kevés a jól képzett temetési szónok is. A vb ülésén szóba került a temetések színvonalának ja­vításához szükséges technikai apparátus gyakran fogyatékos volta. Előfordult már, hogy a halottat szállító gépkocsiból elfogyott a benzin, s a jár­művet — tolni kellett. Más­kor a mikrofon — vagy más elektromos készülék — hibá- sodott meg, s tartalék nem volt'a helyszínen. Ezek a hiá­nyosságok általában nem jel­lemzőek a társadalmi ünnep­ségeket és szertartásokat szer­vező iroda munkájára, de az erkölcsi kár egy esetben is felmérhetetlenül nagy. Valószínűleg az ilyen tanul­ságokból okulva tartják az iroda dolgozói — mint az a határozati javaslataikból ki­világlik — leglényegesebb fel­adatuknak a színvonal javítá­sát, az ünnepségek érzelmi hatásának erősítését, a ren­dezvények egyediségének, személyhez szóló voltának ki­alakítását. Nélkülözhetetlen az üzemi és községi aktíva­hálózat további fejlesztése is. (Folytatjuk.) Szabad idő — szervezetten Szakáll L.L. A kottametszés tudománya Régi hagyománya van Lipcsében a kottametszésnek. Ebben az NDK-beli nagyvárosban van az Andersen Nexö grafikai vállalat, ahol sok fiatal sajátítja el ezt az igényes, ősi mes­terséget. Társadalmi ünnepségek — nem mindig ünnepélyesen Síi A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom