Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-30 / 230. szám
I Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (folytatás az 1. oldalról) hassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújt segédkezet. Korszerű szabályozás Dr. Korom Mihály a továbbiakban rámutatott: a szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tényleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek 'kapcsolataiban. — A szerződési rendszer korszerűsítésekor — mondotta — olyan szabályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a népgazdaság életében a központi irányítás és a vállalati önállóság összehangolt érvényesülését. A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálkodás egész menetében is. Régi igénye a gazdálkodó szervezeteknek olyan szerződésfajta létrehozása, amellyel hosszú távon biztosíthatják magukat a részükre szükséges termék- szállításra, vállalkozásra vagy más szolgáltatásra. Ezért hozzuk létre az úgynevezett előszerződést. Ez a hosszú távú, tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gazdálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják. — A törvényjavaslat — mondotta — több olyan rendelkezést húz alá nyomatékosan, amely szocialista elveinkből következik. így: megismétli és megerősíti az állami tulajdon egységességének és oszthatatlanságának elvét; aláhúzza, hogy az állami szocialista tulajdon az egész nép vagyona, amelynek a népgazdaságban meghatározó szerepe van, és az népünk jólétének, hazánk erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. Az eddig kialakult — és más törvényekben is rögzített — helyzetet a Polgári Törvénykönyvben is kodifikáljuk a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatban, amikor kimondjuk, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon a társadalmi termelés, az elosztás és a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. A társulási tulajdon Üj rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet, ez a szabályozás előremutató jelentőségű. Saját tapasztalataink és a szocialista országok tapasztalatai is mutatják, hogy a termelés korszerűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítése, egyszóval a gazdálkodás hatékonyságának növelése szempontjából nagy jelentősége van a különféle gazdasági társulásoknak, akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és a szövetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azokat a rendelkezéseket, amelyek megállapítják a gazdasági társulások alaptípusait és lehetővé teszik, hogy társulásokat közös termelésre, vagy kooperációra, vagy gazdasági tevékenység összehangolására is létre lehet hozni. Polgári Törvénykönyvünk minden, az alkotmány által elismert tulajdoni formáról rendelkezik. így az állami, a szövetkezeti tulajdon mellett szól a kisárutermelők társadalmilag hasznos tevékenységet szolgáló magántulajdonáról és az állampolgárok személyi tulajdonáról is. Személyi tulajdon az állampolgároknak a személyes és családi szükségleteik kielégítését közvetlenül szolgáló javakból áll. Az elmúlt évtizedekben a személyi tulajdon gyarapodása népünk életszínvonala emelkedésének egyik kézzelfogható bizonyítéka. Nagyon sok lakás, üdá’ő, telek van személyi tulajdonban, nem is szólva olyan vagyontárgyakról, mint az autó és más értékes közfogyasztási cikkek. A személyi tulajdon megszerzésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jövedelem lesz. A jognak ügyelnie kell arra, hogy ez a tulajdoni forma ne fejlődjön túl a személyes és családi szükségletek kielégítésén ; ezért alkottunk az elmúlt években olyan jogszabályokat, amelyek korlátokat emelnek a személyi tulajdonban tartható ingatlanok megszerzése elé. Tehát a személyi tulajdonhoz való jogot is csak a társadalmi rendeltetésének megfelelő módon védelmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat. Segítik a központi irányítást A Polgári Törvénykönyv az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vonatkozóan csak a legalapvetőhb rendelkezéseket állapítja meg. A további szabályozás külön törvény feladata lesz, amelyet a kormány most készít elő és később terjeszt majd az országgyűlés elé. Ugyanez vonatkozik a szövetkezetekre is, azzal, hogy a közelmúltban megalkotott magas szintű jogszabályok és a mostani javaslatok között teljes az összhang. A gazdálkodó szervezetek működési elvei közül mégis kiemelésre méltó, hogy a javaslat segíti a népgazdaság központi irányítása hatékonyságának növelését. Ezt elsősorban a szerződési rendszer már említett továbbfejlesztésével kívánja biztosítani Tény, hogy a polgári jogi kapcsolatokban általánosan érvényesülő elv a szerződéskötési szabadság Ezt az elvet azonban nem lehet abszolutizálni, mert az anarchiához vezetne, ezért a javaslat megerősíti a szerződéskötési kötelezettséget is. Dr. Korom Mihály kiemelte; — A szocialista gazdálkodásban az irányító szerveknek nemcsak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig nemcsak kötelezettségeik vannak. A törvényjavaslat ezért megerősíti azt a ma is érvényes szabályt, hogy a gazdálkodó egységek a jogszabályokban meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. E vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően, terveikkel összhangban álló feladataik ellátása érdekében szabadon használhatják feL — Jogszabályaink egyik jellemzője, hogy összhangban állnak szocialista erkölcsi elveinkkel — mondotta. — Helyes alkalmazásuk erősíti a szocialista erkölcsi elveket. Társadalmunkban mind nagyobb teret hódít az egészséges közerkölcs, amely a szocializmust építő munkásosztály és a többi dolgozó milliók felfogását tükrözi és fejezi ki. A jog — mondotta dr. Korom Mihály — az erkölccsel kölcsönhatásban töltheti be igazán, a szerepét. Természetesnek tűnik, hogy a törvény- javaslat ezeket az emberi követelményeket az állampolgárok kapcsolataiban általában magasabb szintre emeli. Arra azonban külön is föl kell hívni a figyelmet, hogy a jogi és erkölcsi követelmények a vállalati magatartásra, a gazdasági döntésekre is azonos értelemben vonatkoznak, sőt a kollektívák nagyobb szervezettsége és felelőssége miatt talán még nagyobb súllyal bírnak. Sokat kell még tennünk azért, hogy a jogaival mindenki helyesen éljen, hogy egymás jogait megfelelően tiszteletben tartsuk. — A törvényjavaslat hatályba léptetése időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni — mondotta Korom Mihály. — Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése változik és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gazdálkodó szervezeteknek is. Az előterjesztett javaslat a ma és a holnap igényeinek, követelményeinek megfelelően adja a jogi szabályozottságot és erősíti a rendet társadalmi életünk számos területén. Hozzászólások a törvényjavaslathoz Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelősséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét, A testület több módosítást és kiegészítést indítványozott, így például azt, hogy a személyhez fűződő jogok kapcsán a képmás védelme ne illesse meg — az eltűnt személyeken kívül — a súlyos bűncselekmény miatt bűntető eljárás alatt álló személyeket sem. A fogyasztók érdekeinek fokozottabb érvényesítésére a bizottság javasolta, hogy a szavatossági jogokra megállapított határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. A szerződésszegésről és azon belül a hibás teljesítésről szóló paragrafusok kiegészítésére a következőket indítványozta: ha a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidőn belül a hibás árut kicserélik, akkor ne lehessen az áru addigi használatáért díjat kérni. A törvényjavaslatot a bizottsági előadó elfogadásra ajánlotta. Kelen Béla budapesti képviselő, az Esti Hírlap főszerkesztője aggályát fejezte ki azzal a paragrafussal kapcsolatban, amely kimondja, hogy az érintett fél hibás teljesítés esetén — választása szerint — a szolgáltatás, illetve az áru kijavítását vagy árának megfelelő leszállítását kérheti. Kiskereskedelmi adásvételnél, minőségi hiba esetén, amikor az árut rövid idő alatt ki lehet javítani, a vásárló mégis köteles a javítást, illetve a javított árut elfogadni. Az ilyen áru viszont már nem egyenrangú a gyári új áruval. Dr. Antalffy György Csong- rád megyei képviselő, a szegedi József Attila Tudamány- egyetem rektora fölhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat törvénybe iktatásával — a polgári jogalkotásban — nem fejeződik be a munka. Rendkívül lényeges, hogy a részletek kibontását tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabályokban messzemenően jussanak érvényre a javaslat alapelvei. Dr. Nezvál Ferenc budapesti képviselő — nyugdíjas miniszter — azokat a paragrafusokat emelte ki, amelyele a szocialista gazdálkodó szervek hatékonyabb együttműködésével, a szerződési fegyelemmel kapcsolatosak. Fontosak a javaslatban szereplő szavatossági, jótállási és egyéb felelősségi szabályok is, mert ezek a fogyasztók érdekében hatékony jogi garanciát nyújtanak a termékek megfelelő minőségére. Tiszai Kálmánná Fejér megyei képviselő, az Állami Gazdaságok Agrokomplex Vállalat hegesztője a törvényjavaslatnak a gazdasági társulással, a gazdasági társasággal kapcsolatos rendelkezéseivel foglalkozott Hangsúlyozta: a szocialista tulajdon fejlesztésének elsődleges formája ne a minden áron történő egyesítés legyen, hanem a széles •körű kooperáció és a különféle — a célnak leginkább megfelelő — társulási együttműködés. Dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke hangsúlyozta : a szerződési fegyelmet az is javíthatja, ha a felügyeleti szervek — irányító és ellenőrző munkájukban — az eddiginél következetesebben járnak el a vállalások teljesítésének megítélésében. Felhívta a figyelmet: az új törvény végrehajtásának egyik legfontosabb feltétele a polgári jogban bekövetkező változások kellő Ismerete, amelyet széles körű jogpropagandával is elő kell segíteni. Pál József Győr-Sopron megyei képviselő, a Magyar Vagon- és Gépgyár Alkatrészgyáregységének lakatosa helyeselte a módosításnak azt a kitételét, hogy a gazdasági szervezetek polgári jogi kapcsolataikban a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének követelményével összhangban kötelesek eljárni. — Minden vállalatvezetésnek és kollektívának világosan kell látnia — mondta —, hogy a rájuk bízott gazdasági javakkal nem önkényesen — helyi vagy csoportérdekeket figyelembe véve —, hanem társadalmunk egészének érdekében kell gazdálkodniuk. Dr. Németh Pál, a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára kiemelte: a jogalkalmazók régi óhaját teljesíti a törvényjavaslat azzal, hogy a gazdálkodás rendjére vonatkozó legfontosabb jogi szabályozásokat beépíti a Ptk. anyagába. Nehezményezte viszont, hogy a tervezetben sok a hivatkozás, utalás más jogszabályra. Bata János (Pest megye), a gyömrői Ruhipari Ktsz elnöke rámutatott: társadalmunkban eddig is megvoltak a szocialista gondolkodásmód és életforma írott és íratlan szabályai, mégis mindig akadtak olyanok, akik a paragrafusok között megtalálták a kibúvót. — Ezért jó — hangsúlyozta —, hogy a tervezetben helyet kapott a gazdasági erőfölény és a .monopolhelyzet kihasználásának elítélése. Válasz, határozathozatal A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. A törvényjavaslat általános fogadtatásával kapcsolatban a miniszter nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyetértés az inditványozott módosításokkal. — A törvényjavaslat — hangsúlyozta — a fejlett szocialista társadalom ügyét, érdekét szolgálja, de igazolója természetesen a gyakorlat, az élet lesz, amelyben az új szabályok érvényesülnek. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. A legfőbb ügyész beszámolója Ezt követően dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját hallgatták meg a képviselők. A büntetőjogról szólva a legfőbb ügyész elmondta, hogy hazánkban nincsenek szervezett bűnbandák, ismeretlen a nyugati nagyvárosokat átfogó — olykor még a bűnüldöző szervek soraiba is beépülő — üzletszerűen folytatott bűnözés. A nálunk elkövetett bűn- cselekmények száma és aránya meg sem közelíti a kapitalista államok ugyanilyen adatait. Mindebből azonban nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy nálunk minden rendben van. Az utóbbi két évben kedvezőtlen jelenségeket is tapasztalhattunk. Néhány területen növekedett a bűnözés, kedvező viszont, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma csökkent. — Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűncselekmények az összbüntetés több mint felét (57,1 százalék) jelentik. A vagyon elleni bűncselekmények után nagyságrendben a közlekedési bűn- cselekmények következnek, ezeknek az összbűnözésen belüli aránya 16 százalék. Magas az ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelentősebb bűncselekménycsoportot — 11,4 százalékos arányban — az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alkotják. Dr. Szíjártó Károly utalt arra, hogy a törvényesség további erősítése érdekében minden szervnek és valameny- nyi állampolgárnak határozott feladatai vannak. — Sajátos feladatok terhelik természetesen az ügyészséget is: Ahhoz azonban, hogy az eredmények még jobbak legyenek, lényeges, hogy minden szerv és mindenki a maga területén megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítását, és általában mindenféle törvénysértés megelőzését szolgálják — mondta a legfőbb ügyész, s kérte; az országgyűlés a beszámolót fogadja el. Hozzászólások a legfőbb ügyész beszámolójához Dr. Földvári József Baranya megyei képviselő, a Pécsi Tudományegyetem rektora rámutatott: a bűncselekmények megelőzésére további erőfeszí-, téseket kell tenni. Mindenkit figyelmeztető adat, hogy évente több mint 1500-an halnak meg olyan közlekedési balesetek miatt, amely mögött nemcsak az emberi képességek fogyatékossága, hanem vétkes, bűnös magatartáp, törvényeink tudatos semmibevétele húzódik meg. Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára hangoztatta, hogy a bűnözésben változatlanul az alkoholizmus játssza az egyik legnagyobb szerepet. Ezért — lehetséges megoldásként — indítványozta a szeszesital-árusítás további korlátozását; javasolta az alkóholárusítás megtiltását a vonatokon reggel 8 óra előtt; s az eddiginél szigorúbb fellépést sürgetett az ittas gépjárművezetőkkel szemben. Takács Imréné Csongrád megyei képviselő, a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára az alkoholizmus leküzdésére hozott intézkedések eredményesebbé tételének lehetőségeivel foglalkozott. Fölhívta a figyelmet, hogy a munkahelyek és a társadalmi szervezetek csak a legritkább esetekben kezdeményeznek kényszergyógykezelést, s aki ebben részesül, annak gyógyítását a szakszerű utógondozás tehetné teljessé. A terápiát segíthetnék a szakszervezeti aktivisták, a szocialista brigádok, s nem utolsósorban a közeli ismerősök, a barátok. Válasz, határozathozatal Az elhangzottakra dr. Szíjártó Károly válaszolt, aki egyúttal köszönetét fejezte ki, hogy a képviselők messzemenően segítik az ügyészi munkát — Gondoskodnak arról — mondta —, hogy az elhangzott javaslatok a Legfőbb Ügyészség további tev<^riységében helyet kapjanak. Az országgyűlés dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vettç, Interpelláció Simon Ernöné Somogy megyei képviselő, a Nagyatádi Cérnagyár munkása interpellált az egészségügyi miniszterhez. Az alkoholisták gyógykezelésével kapcsolatos eljárás rendkívül bonyolult, hosszadalmas, és túl bürokratikus. Konkrét példa kapcsán elmondotta, hogy a munkaterápiás intézetbe való elhelyezéshez 21 megkeresésre, 23 válaszra és 9 határozat kiadására van szükség. Az ügyben csupán az illetékes egészségügyi osztályon 42 irat született. — Foglalkozik-e az alkoholelvonókúrával kapcsolatos eljárás egyszerűsítésével a minisztérium? — kérdezte a képviselő. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy az alkoholis-, ták gyógykezelésével kapcsolatos bonyodalmakat ismerik, az eljárás egyszerűsítése folyamatban van. Utalt arra, hogy a munkaterápiás intézetbe történő beutalásra bírói döntés alapján kerül sor, s ebben a folyamatban az orvos csak egy, de nagyon fontos láncszem. Döntése meghozatalánál rendkívül nagy felelősséget vállal: nem csupán a diagnózist állapítja meg: körültekintően kell mérlegelnie, hogy a kényszerelvonás az adott esetben a legmegfelelőbb gyógyító eszköz-e. — Mindez — mondotta — időt, gondos vizsgálatot igényel. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy az eljárás egyszerűsíthető, s egyszerűsíteni is kell. Az egészségügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi — egynapos — ülésszaka, amelyen az elnöki tisztet fölváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta, véget ért. (MTI)
