Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

I Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka (folytatás az 1. oldalról) hassák. Ez a szabályozás ter­mészetesen nem járhat az öz­vegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújt segéd­kezet. Korszerű szabályozás Dr. Korom Mihály a to­vábbiakban rámutatott: a szo­cialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tényleges jelentő­sége, szervező szerepe a gaz­dálkodó szervezetek 'kapcsola­taiban. — A szerződési rendszer korszerűsítésekor — mondotta — olyan szabályozásra töre­kedtünk, amely jobban bizto­sítja a népgazdaság életében a központi irányítás és a vál­lalati önállóság összehangolt érvényesülését. A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettsé­get a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálko­dás egész menetében is. Régi igénye a gazdálkodó szerveze­teknek olyan szerződésfajta létrehozása, amellyel hosszú távon biztosíthatják magukat a részükre szükséges termék- szállításra, vállalkozásra vagy más szolgáltatásra. Ezért hoz­zuk létre az úgynevezett elő­szerződést. Ez a hosszú távú, tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gaz­dálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják. — A törvényjavaslat — mondotta — több olyan ren­delkezést húz alá nyomatéko­san, amely szocialista elveink­ből következik. így: megis­métli és megerősíti az állami tulajdon egységességének és oszthatatlanságának elvét; aláhúzza, hogy az állami szo­cialista tulajdon az egész nép vagyona, amelynek a népgaz­daságban meghatározó szerepe van, és az népünk jólétének, hazánk erejének legfőbb anya­gi alapja és biztosítéka. Az eddig kialakult — és más törvényekben is rögzített — helyzetet a Polgári Tör­vénykönyvben is kodifikáljuk a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatban, amikor kimond­juk, hogy a szövetkezeti szo­cialista tulajdon a társadalmi termelés, az elosztás és a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állam­polgárok csoportjának osztha­tatlan tulajdona. A társulási tulajdon Üj rendelkezést hoz a ja­vaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tu­lajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet, ez a szabá­lyozás előremutató jelentősé­gű. Saját tapasztalataink és a szocialista országok tapaszta­latai is mutatják, hogy a ter­melés korszerűsítése, az anya­gi és emberi erőforrások egye­sítése, egyszóval a gazdálko­dás hatékonyságának növelése szempontjából nagy jelentősé­ge van a különféle gazdasági társulásoknak, akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és a szövetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azokat a rendelkezéseket, amelyek megállapítják a gazdasági tár­sulások alaptípusait és lehe­tővé teszik, hogy társulásokat közös termelésre, vagy koo­perációra, vagy gazdasági te­vékenység összehangolására is létre lehet hozni. Polgári Törvénykönyvünk minden, az alkotmány által elismert tulajdoni formáról rendelkezik. így az állami, a szövetkezeti tulajdon mellett szól a kisárutermelők társa­dalmilag hasznos tevékenysé­get szolgáló magántulajdoná­ról és az állampolgárok sze­mélyi tulajdonáról is. Személyi tulajdon az állam­polgároknak a személyes és családi szükségleteik kielégí­tését közvetlenül szolgáló ja­vakból áll. Az elmúlt évtize­dekben a személyi tulajdon gyarapodása népünk életszín­vonala emelkedésének egyik kézzelfogható bizonyítéka. Na­gyon sok lakás, üdá’ő, telek van személyi tulajdonban, nem is szólva olyan vagyontár­gyakról, mint az autó és más értékes közfogyasztási cikkek. A személyi tulajdon megszer­zésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jöve­delem lesz. A jognak ügyelnie kell arra, hogy ez a tulajdoni forma ne fejlődjön túl a sze­mélyes és családi szükségle­tek kielégítésén ; ezért alkot­tunk az elmúlt években olyan jogszabályokat, amelyek kor­látokat emelnek a személyi tulajdonban tartható ingatla­nok megszerzése elé. Tehát a személyi tulajdonhoz való jo­got is csak a társadalmi ren­deltetésének megfelelő módon védelmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat. Segítik a központi irányítást A Polgári Törvénykönyv az állami vállalatok jogi helyze­tére, szervezetére vonatkozóan csak a legalapvetőhb rendel­kezéseket állapítja meg. A további szabályozás külön tör­vény feladata lesz, amelyet a kormány most készít elő és később terjeszt majd az or­szággyűlés elé. Ugyanez vo­natkozik a szövetkezetekre is, azzal, hogy a közelmúltban megalkotott magas szintű jog­szabályok és a mostani javas­latok között teljes az össz­hang. A gazdálkodó szervezetek működési elvei közül mégis kiemelésre méltó, hogy a ja­vaslat segíti a népgazdaság központi irányítása hatékony­ságának növelését. Ezt első­sorban a szerződési rendszer már említett továbbfejleszté­sével kívánja biztosítani Tény, hogy a polgári jogi kap­csolatokban általánosan érvé­nyesülő elv a szerződéskötési szabadság Ezt az elvet azon­ban nem lehet abszolutizálni, mert az anarchiához vezetne, ezért a javaslat megerősíti a szerződéskötési kötelezettséget is. Dr. Korom Mihály kiemel­te; — A szocialista gazdálko­dásban az irányító szerveknek nemcsak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig nemcsak kö­telezettségeik vannak. A tör­vényjavaslat ezért megerősíti azt a ma is érvényes szabályt, hogy a gazdálkodó egységek a jogszabályokban meghatáro­zott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rá­juk bízott vagyonnal. E va­gyontárgyakat rendeltetésük­nek megfelelően, terveikkel összhangban álló feladataik ellátása érdekében szabadon használhatják feL — Jogszabályaink egyik jellemzője, hogy összhangban állnak szocialista erkölcsi el­veinkkel — mondotta. — He­lyes alkalmazásuk erősíti a szocialista erkölcsi elveket. Társadalmunkban mind na­gyobb teret hódít az egészsé­ges közerkölcs, amely a szo­cializmust építő munkásosz­tály és a többi dolgozó mil­liók felfogását tükrözi és feje­zi ki. A jog — mondotta dr. Ko­rom Mihály — az erkölccsel kölcsönhatásban töltheti be igazán, a szerepét. Természe­tesnek tűnik, hogy a törvény- javaslat ezeket az emberi kö­vetelményeket az állampolgá­rok kapcsolataiban általában magasabb szintre emeli. Arra azonban külön is föl kell hív­ni a figyelmet, hogy a jogi és erkölcsi követelmények a vál­lalati magatartásra, a gazdasá­gi döntésekre is azonos érte­lemben vonatkoznak, sőt a kollektívák nagyobb szerve­zettsége és felelőssége miatt talán még nagyobb súllyal bírnak. Sokat kell még ten­nünk azért, hogy a jogaival mindenki helyesen éljen, hogy egymás jogait megfelelően tiszteletben tartsuk. — A törvényjavaslat hatály­ba léptetése időpontjául 1978. március 1-ét fogjuk javasolni — mondotta Korom Mihály. — Erre a viszonylag hosszú időre szükség van, hiszen a törvény sok rendelkezése vál­tozik és alkalmazására jól fel kell készülni a bíróságoknak és más hatóságoknak, de az állampolgároknak és a gazdál­kodó szervezeteknek is. Az előterjesztett javaslat a ma és a holnap igényeinek, követelményeinek megfelelő­en adja a jogi szabályozott­ságot és erősíti a rendet tár­sadalmi életünk számos terü­letén. Hozzászólások a törvényjavaslathoz Dr. Juhász Tibor, a Bács- Kiskun megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke, a törvényjavas­lat bizottsági előadója hang­súlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy fe­lelősséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét, A tes­tület több módosítást és ki­egészítést indítványozott, így például azt, hogy a személy­hez fűződő jogok kapcsán a képmás védelme ne illesse meg — az eltűnt személyeken kívül — a súlyos bűncselek­mény miatt bűntető eljárás alatt álló személyeket sem. A fogyasztók érdekeinek foko­zottabb érvényesítésére a bi­zottság javasolta, hogy a sza­vatossági jogokra megállapí­tott határidők eltelte után is lehessen kártérítést kérni. A szerződésszegésről és azon be­lül a hibás teljesítésről szóló paragrafusok kiegészítésére a következőket indítványozta: ha a szavatossági jogok ér­vényesítésére megállapított határidőn belül a hibás árut kicserélik, akkor ne lehessen az áru addigi használatáért díjat kérni. A törvényjavaslatot a bi­zottsági előadó elfogadásra ajánlotta. Kelen Béla budapesti kép­viselő, az Esti Hírlap főszer­kesztője aggályát fejezte ki azzal a paragrafussal kapcso­latban, amely kimondja, hogy az érintett fél hibás teljesí­tés esetén — választása sze­rint — a szolgáltatás, illetve az áru kijavítását vagy árá­nak megfelelő leszállítását kérheti. Kiskereskedelmi adásvételnél, minőségi hiba esetén, amikor az árut rövid idő alatt ki lehet javítani, a vásárló mégis köteles a javí­tást, illetve a javított árut elfogadni. Az ilyen áru vi­szont már nem egyenrangú a gyári új áruval. Dr. Antalffy György Csong- rád megyei képviselő, a sze­gedi József Attila Tudamány- egyetem rektora fölhívta a fi­gyelmet arra, hogy a javaslat törvénybe iktatásával — a polgári jogalkotásban — nem fejeződik be a munka. Rend­kívül lényeges, hogy a rész­letek kibontását tartalmazó alacsonyabb szintű jogszabá­lyokban messzemenően jussa­nak érvényre a javaslat alap­elvei. Dr. Nezvál Ferenc budapes­ti képviselő — nyugdíjas mi­niszter — azokat a paragrafu­sokat emelte ki, amelyele a szocialista gazdálkodó szervek hatékonyabb együttműködésé­vel, a szerződési fegyelemmel kapcsolatosak. Fontosak a ja­vaslatban szereplő szavatossá­gi, jótállási és egyéb felelős­ségi szabályok is, mert ezek a fogyasztók érdekében haté­kony jogi garanciát nyújtanak a termékek megfelelő minősé­gére. Tiszai Kálmánná Fejér me­gyei képviselő, az Állami Gaz­daságok Agrokomplex Válla­lat hegesztője a törvényjavas­latnak a gazdasági társulás­sal, a gazdasági társasággal kapcsolatos rendelkezéseivel foglalkozott Hangsúlyozta: a szocialista tulajdon fejleszté­sének elsődleges formája ne a minden áron történő egyesí­tés legyen, hanem a széles •körű kooperáció és a külön­féle — a célnak leginkább megfelelő — társulási együtt­működés. Dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnöke hangsúlyozta : a szerződési fegyelmet az is ja­víthatja, ha a felügyeleti szer­vek — irányító és ellenőrző munkájukban — az eddiginél következetesebben járnak el a vállalások teljesítésének meg­ítélésében. Felhívta a figyel­met: az új törvény végrehaj­tásának egyik legfontosabb feltétele a polgári jogban be­következő változások kellő Is­merete, amelyet széles körű jogpropagandával is elő kell segíteni. Pál József Győr-Sopron me­gyei képviselő, a Magyar Va­gon- és Gépgyár Alkatrész­gyáregységének lakatosa he­lyeselte a módosításnak azt a kitételét, hogy a gazdasági szervezetek polgári jogi kap­csolataikban a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésé­nek követelményével össz­hangban kötelesek eljárni. — Minden vállalatvezetésnek és kollektívának világosan kell látnia — mondta —, hogy a rájuk bízott gazdasági javak­kal nem önkényesen — helyi vagy csoportérdekeket figye­lembe véve —, hanem társa­dalmunk egészének érdekében kell gazdálkodniuk. Dr. Németh Pál, a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára kiemelte: a jogalkalmazók ré­gi óhaját teljesíti a törvény­javaslat azzal, hogy a gazdál­kodás rendjére vonatkozó leg­fontosabb jogi szabályozáso­kat beépíti a Ptk. anyagába. Nehezményezte viszont, hogy a tervezetben sok a hivatko­zás, utalás más jogszabályra. Bata János (Pest megye), a gyömrői Ruhipari Ktsz elnöke rámutatott: társadalmunkban eddig is megvoltak a szocia­lista gondolkodásmód és élet­forma írott és íratlan szabá­lyai, mégis mindig akadtak olyanok, akik a paragrafusok között megtalálták a kibúvót. — Ezért jó — hangsúlyoz­ta —, hogy a tervezetben he­lyet kapott a gazdasági erő­fölény és a .monopolhelyzet kihasználásának elítélése. Válasz, határozathozatal A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. A törvényjavaslat általános fogadtatásával kapcsolatban a miniszter nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyetértés az inditványozott módosításokkal. — A törvényjavaslat — hangsúlyozta — a fejlett szo­cialista társadalom ügyét, ér­dekét szolgálja, de igazolója természetesen a gyakorlat, az élet lesz, amelyben az új sza­bályok érvényesülnek. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Polgári Tör­vénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és a megszavazott módo­sításokkal részleteiben is egy­hangúlag elfogadta. A legfőbb ügyész beszámolója Ezt követően dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszá­molóját hallgatták meg a kép­viselők. A büntetőjogról szólva a legfőbb ügyész elmondta, hogy hazánkban nincsenek szerve­zett bűnbandák, ismeretlen a nyugati nagyvárosokat átfogó — olykor még a bűnüldöző szervek soraiba is beépülő — üzletszerűen folytatott bűnö­zés. A nálunk elkövetett bűn- cselekmények száma és ará­nya meg sem közelíti a kapi­talista államok ugyanilyen adatait. Mindebből azonban nem vonhatunk le olyan kö­vetkeztetést, hogy nálunk minden rendben van. Az utób­bi két évben kedvezőtlen je­lenségeket is tapasztalhattunk. Néhány területen növekedett a bűnözés, kedvező viszont, hogy a fiatalkorú bűnelköve­tők száma csökkent. — Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények for­dulnak elő a legnagyobb szám­ban. A társadalmi és a sze­mélyi tulajdon elleni bűncse­lekmények az összbüntetés több mint felét (57,1 százalék) jelentik. A vagyon elleni bűn­cselekmények után nagyság­rendben a közlekedési bűn- cselekmények következnek, ezeknek az összbűnözésen be­lüli aránya 16 százalék. Ma­gas az ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelen­tősebb bűncselekménycsopor­tot — 11,4 százalékos arány­ban — az erőszakos és garáz­da jellegű bűncselekmények alkotják. Dr. Szíjártó Károly utalt ar­ra, hogy a törvényesség to­vábbi erősítése érdekében minden szervnek és valameny- nyi állampolgárnak határozott feladatai vannak. — Sajátos feladatok terhe­lik természetesen az ügyész­séget is: Ahhoz azonban, hogy az eredmények még jobbak le­gyenek, lényeges, hogy minden szerv és mindenki a maga te­rületén megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek a bű­nözés visszaszorítását, és álta­lában mindenféle törvénysér­tés megelőzését szolgálják — mondta a legfőbb ügyész, s kérte; az országgyűlés a be­számolót fogadja el. Hozzászólások a legfőbb ügyész beszámolójához Dr. Földvári József Baranya megyei képviselő, a Pécsi Tu­dományegyetem rektora rámu­tatott: a bűncselekmények megelőzésére további erőfeszí-, téseket kell tenni. Mindenkit figyelmeztető adat, hogy éven­te több mint 1500-an halnak meg olyan közlekedési balese­tek miatt, amely mögött nem­csak az emberi képességek fo­gyatékossága, hanem vétkes, bűnös magatartáp, törvényeink tudatos semmibevétele húzó­dik meg. Horváth Miklós, a Vas me­gyei pártbizottság első titkára hangoztatta, hogy a bűnözés­ben változatlanul az alkoho­lizmus játssza az egyik legna­gyobb szerepet. Ezért — lehet­séges megoldásként — indítvá­nyozta a szeszesital-árusítás további korlátozását; javasol­ta az alkóholárusítás megtil­tását a vonatokon reggel 8 óra előtt; s az eddiginél szi­gorúbb fellépést sürgetett az ittas gépjárművezetőkkel szemben. Takács Imréné Csongrád megyei képviselő, a Szegedi Textilművek pártbizottságá­nak titkára az alkoholizmus leküzdésére hozott intézkedé­sek eredményesebbé tételének lehetőségeivel foglalkozott. Fölhívta a figyelmet, hogy a munkahelyek és a társadalmi szervezetek csak a legritkább esetekben kezdeményeznek kényszergyógykezelést, s aki ebben részesül, annak gyógyí­tását a szakszerű utógondozás tehetné teljessé. A terápiát se­gíthetnék a szakszervezeti ak­tivisták, a szocialista brigá­dok, s nem utolsósorban a közeli ismerősök, a barátok. Válasz, határozathozatal Az elhangzottakra dr. Szí­jártó Károly válaszolt, aki egyúttal köszönetét fejezte ki, hogy a képviselők messzeme­nően segítik az ügyészi mun­kát — Gondoskodnak arról — mondta —, hogy az elhangzott javaslatok a Legfőbb Ügyész­ség további tev<^riységében helyet kapjanak. Az országgyűlés dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszá­molóját és a vitában elhang­zott felszólalásokra adott vá­laszát egyhangúlag tudomásul vettç, Interpelláció Simon Ernöné Somogy me­gyei képviselő, a Nagyatádi Cérnagyár munkása interpel­lált az egészségügyi miniszter­hez. Az alkoholisták gyógyke­zelésével kapcsolatos eljárás rendkívül bonyolult, hossza­dalmas, és túl bürokratikus. Konkrét példa kapcsán elmon­dotta, hogy a munkaterápiás intézetbe való elhelyezéshez 21 megkeresésre, 23 válaszra és 9 határozat kiadására van szükség. Az ügyben csupán az illetékes egészségügyi osztá­lyon 42 irat született. — Foglalkozik-e az alkohol­elvonókúrával kapcsolatos el­járás egyszerűsítésével a mi­nisztérium? — kérdezte a képviselő. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy az alkoholis-, ták gyógykezelésével kapcso­latos bonyodalmakat ismerik, az eljárás egyszerűsítése folya­matban van. Utalt arra, hogy a munkaterápiás intézetbe tör­ténő beutalásra bírói döntés alapján kerül sor, s ebben a folyamatban az orvos csak egy, de nagyon fontos lánc­szem. Döntése meghozatalá­nál rendkívül nagy felelőssé­get vállal: nem csupán a di­agnózist állapítja meg: körül­tekintően kell mérlegelnie, hogy a kényszerelvonás az adott esetben a legmegfelelőbb gyógyító eszköz-e. — Mindez — mondotta — időt, gondos vizsgálatot igé­nyel. Ez azonban nem mond ellent annak, hogy az eljárás egyszerűsíthető, s egyszerűsíte­ni is kell. Az egészségügyi miniszter válaszát az interpelláló kép­viselő és az országgyűlés tu­domásul vette. Ezzel az országgyűlés őszi — egynapos — ülésszaka, amelyen az elnöki tisztet föl­váltva töltötte be Apró An­tal, Péter János és Raffai Sa­rolta, véget ért. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom