Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

AZ EMBER ÉS A TERMELÉS

Szava legyen, meghallgassák

Kitüntetések, koszorúzás! ünnepség és fogadás a fegyveres erők napján

Az embernek a termelésben

betöltött helye, szerepe — amit most igyekszünk körüljárni — nagyon bonyolult kérdés. Nem lehet függetleníteni a munkaerő-vándorlástól sem. A 'kilépések, belépések, a fölmondások és áthelyezések mögött többnyire nem kis emberi irdulatok, szenvedélyek, kedvezőbb munkakörülmények utáni vágy, s a nagyobb megbecsülés óhaja húzódnak meg. Vannak persze — de kisebb arányban — notórius vándormadarak is, róluk azonban most nem szólunk.

Miért határoz úgy valaki, hogy otthagyja a megszokott zugot, az ismerősen csillogó gépet, a markába idomult kalapácsnyelet, vakolókanalat? A sokféle emberi-munkahelyi ok közül a nyolc legfontosabb okvetlenül meghatározza egy ember vállalati szerepét. Bérezés, munkatársi kapcsolatok, megbecsülés, a megterhelés mértéke, vezetők és beosztottak viszonya, az előmenetel lehetőségei, a munka természete és a munkahelyi környezet összegződő hatása késztetik arra az embert, hogy vegye a kalapját. Vagyis a sokat emlegetett munkaerő-vándorlás — a somogyi munkás — és kisebb részben a tsz-tag — munkahelyi környezetével, s a munkában betöltött szerepével is összefügg.

Ma a somogyi építőmunkásoknak csaknem a fele — 40—45 százaléka — egészen kicsi építőipari szervezetekben dolgozik. Tsz-brigádokban, szövetkezeteknél, maszek mellett villaépííikezésnél. A nagy- vállalatnál, a korszerű gépekkel 250—300 ezer forint értékű termelési értéket állíthatnak elő — így csak a töredékét.

Az lenne tehát a célszerű, hogy a legjobban szervezett, magas termelékenységű vállalatoknál dolgozzanak az emberek. Itt vannak a legkorszerűbb anyagok, a legdrágább gépek, itt igyekeznek a munA Hazafias Népfront megyei bizottsága a népfront tömegpolitikai munkájának tapasztalatait tette mérlegre tegnapi ülésén. Joggal állapították meg, hogy a mozgalom eredményesen látja el ezt az alapvetően fontos feladatát. Amint azonban a beszámolóban és a széles körű vitában elhangzottak is tanúsították — szükség van a tartalmi munka javítására, a módszerbeli újításokra, az együttműködés további szélesítésére.

Az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítése a népfrontmozgalom egyik legfontosabb feladata. Népfrontbizottságaink jelentőségének megfelelő felelősséggel és gondossággal végzik e munkájukat. A jó előkészítésnek és szervezésnek köszönhető, hogy megyénkben egyre fokozódik a lakosság érdeklődése a falugyűlések iránt, és terjed az a gyakorlat, hogy a külterületeken, a pusztákon is szerveznek ilyen jellegű közéleti fórumokat. A tapasztalatok, az érdeklődés, az elhangzó bejelentések és javaslatok bizonyítják: szükség van erre, igényli a lakosság. (A vita során egyébként’több felszólaló más vonatkozásban is hangoztatta: nélkülözhetetlen a kis településeken a néprfontmunka tovább szélesítése, javítása.)

A mozgalom legátfogóbb tevékenységi területe a politikai ismeretterjesztés. A színes és változatos formák között a tar pasztalatok szerint az előadás- sorozatok és a fórum jellegű rendezvények a legeredményesebbek. A legfontosabb közérdekű témákat megvitató fórumok látogatottsága évről évre növekszik, és számos tény bizonyít ja, hogy ezeknek a rendezvényeknek része van a lakosság ~ cselekvési egységének kibontakozásában. Kilencven népfront-estet, hatvanhárom lakóhelyi fórumot szerveztek tavaly a népfrontbizottságok. Ahogy a megyebizottság megállapította, az 1977/78-as tömegpolitikai előadássorozatok

ka- és üzemszervezés legjobb, leghatékonyabb eszközeit alkalmazni. Az emberek mégis elmennek. Miért?

A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál évről évre rendszeres összesítőt készítenek a munkaerőmozgásról. Mindkét vállalatnál van egy mag — elsősorban segédmunkásokból — akik állandóan jönnek- mennek, itt kilépnek, amott újra munkát vállalnak. Feltűnő, hogy az utóbbi években erősen megnőtt a szakképzettek (kőművesek, nehéz- és könnyűgépkezelők, ácsok, épületlakatosok, szobafestők)

mozgása is. Az összes kilépett dolgozók aránya évek óta tartósan 40 százalék körül volt. S ez olyan arány, ami már súlyosan érintheti a fegyelmet és a termelés folyamatosságát.

Mivel indokolják távozásukat az emberek? A két vállalatnál ezt is megkérdezték. Az emerek a több kereset reményében kérték ki munkakönyvüket a legnagyobb számban. A nagyobb fizetést általában kisebb szervezeteknél vélik megtalálni. A választott új munkahelyek a legváltozatosabb képet mutatják. Vannak, akik bányászok, vasutasok, áruszállítók lettek, mások kisiparosok, vegyi- és textilipari dolgozók. A legtöbben tsz-brigádokban helyezkedtek el. Vajon itt jobban megtalálták a számításukat?

Csak a magasabb bért okolni önámítás volna. Már régóta ismert, hogy a magasabb fizetés jó ösztönző erő. de nem lehet minden. Béremeléssel sok minden elérhető, de a pénzzel való ösztönzés korlátái egyre nyilvánvalóbbak. A megkérdezettek mindkét vállalattól azért mentek el nagy számban, mert közelebb akartak kerülni a lakóhelyükhöz. Mások munkakörülményeik elégtelenségét hozták föl indokuk Érdekes, míg pár éve a

szervezésénél a tS figyelmet a tartalmi színvonal emelésére kell fordítani. A cél az, hogy az évenkénti falugyűlések mellett lehetőleg minden településen tartsanak lakóhelyi fórumokat, ahol a község párt-, állami és társadalmi vezetői véleményt cserélhetnek az ott élőkkel. Példák bizonyítják, ha a lakosság jól ismeri az országos és helyi gazdaságpolitikai célokat, ha javaslataik, véleményük meghallgatásra talál, kiemelkedő tettek, cselekedetek is születnek. A nagy értékű társadalmi munka, az októberi évforduló tiszteletére indított akciók eddigi sikere bizonyítja, hogy a lakosság többsége szívesen vállal társadalmi munkát a közösség, a település fejlődése érdekében.

Foglalkozott a megyebizottság azzal a tevékenységgel is, melyet a népfront a kistermelés segítése érdekében végez. Az e témakörben szervezett ismeretterjesztő előadásoknak, bemutatóknak, szaktanács- adásnak kiemelkedő jelentősége és sikere van. Volt olyan rendezvény — például Gödében, Somogyszentpálon :— melyen százötven kistermelő vett részt. Ahogy a vita során elhangzott, igen szép eredményt hozott a barcsi népfrontbizottság kezdeményezésére ez évben megrendezett mezőgazdasági kiállítás. Most azt tervezik, hogy kétévenként megismétlik ezt, a közbeeső években pedig — tovább folytatva a jó kezdeményezést — a Dráva menti kulturális napokat tartják meg.

Hosszan lehetne sorolni a népfront tömegpolitikai munkájának azokat a megnyilvánulásait, melyek elősegítették a lakosság tájékozottságának növelését, közéleti aktivitása fokozódását. Mint a testület megállapította, figyelembe véve a tapasztalatokat, ezt a munkát kell még hatékonyabban, eredményesebben folyTanép-nél a kilépőknek csak a

32—38 százaléka jelölte meg ezt az okot, addig arányuk tavaly már csaknem 60 százalékra emelkedett.

A vállalatok is érzik, hogy ez fontos, és ezért egész sor intézkedést tesznek a béren kívüli juttatások — étkeztetés, munkaruha-, -védőruha-ellátás, munkásszállás, lakásépítési támogatás- — színvonalának emelésére. De még mindig nem elegendőt. Igyekeznek azt is figyelembe venni, hogy a munka elosztásánál a dolgozó lakóhelyéhez közel kapjon munkát. Ez a munka természetéből következően azonban nem mindig sikerül.

Nehezebben kiszűrhető,

hogy az egy mondatba sűrített ok valójában mit is takar. »Kevés a kereset«. »Jobb munkakörülmények«. Vajon mennyi állásidő, rossz szervezés, anyaghiány, késői tervszolgáltatásból adódó késedelem, emberekhez nem értő középvezető, nem eléggé demokratikus munkahelyi légkör van emögött? Az egyszerű kőműves, ács sokszor többre becsüli a falusi brigádot, ahol szomszédaival, gyerekkori társaival, ismerős, otthonos közegben, műveltségének, gondolkodásának megfelelő közösségben dolgozhat. Kevésbé számít, hogy rossz istállót kell reperálni — toronyház- építés helyett; falazni, maltert cipelni — panelszerelés helyett. Nincs öltöző, hideg-melegvizes zuhany, új busz, kerékpáron kell hazakerekezni. Mégis jobban érzi magát itt. Mert fontos, hogy szót értsen az ember. Szava legyen, véleménye visszhangra találjon;

Az embernek erre is szüksége van a munkahelyén.

Csupor Tibor

Tegnap délután a Kaposvári Húskombinátban ünnepi nagygyűlést tartottak a fegyveres erők napja tiszteletére. Az elnökségben helyet foglaltak: Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese; Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke, dr. Varga István, alezredes, megyei rendőrfőkapitány-helyettes, Zsák Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka, dr. Berki Mihály ezredes, a magasabb egység parancsnoka, I. Ivanovics Kozlov alezredes, Szenes Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Ostoros István, a kombinát igazgatója. Megjelentek a különböző társadalmi és tömegszervezetek, üzemek, vállalatok képviselői, több szocialista brigád vezetője.

A Himnusz hangjai után I a Vörös Hadsereg úti általános

A fegyveres erők napja alkalmából Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a katonai igazgatás terén hosszú időn át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a »Haza szolgálatáért« érdemérem valamint a »Honvédelmi« érdemérem különböző fokozataival tüntetett ki 87 társadalmi aktivistát. A kitüntetéseket a honvédelmi miniszter nevében Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes adta át csütörtökön. Az eseményen jelen volt Kovács Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága osztályának helyettes vezetője.

Délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és a fegyveres testületek nevében Czinege Bajos, Benkei András belügyminiszter' és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Molnár Béla, az országos tanács titkára, és Budai László, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa, az országos tanács tagja koszorúzott. A KISZ központi bizottsága koszorúját Szűcs Istvánné, a KISZ KB és titkárság tagja, az Űttörőszövetség főtitkára, és Hajdú István, a KISZ KB tagja helyezte el.

A Budapestre akkreditált katonai és légügyi attasék nevében Frantisek Benko ezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, Jovo Antelj ezredes, a Juiskola úttörői köszöntötték megyénk fegyveres erőit, majd Bognár József, a vállalat párt- bizottságának titkára köszöntötte az ünnepségen résztvevőket. Szabó Béla alezredes, a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet.

Bevezetőjében méltatta szeptember 29-e jelentőségét, beszélt az 1848—49-es szabadságiharc óta eltelt 128 évről, hazánk, népünk sorsának alakulásáról.

— Ezt az ünnepet elsősorban. politikai tartalma és a vele kapcsolatos történelmi tanulságok elemzése és felidézése teszi jelentőssé; A katonai esemény, amelyhez a fegyveres erők napjának ünnepe kötcklik, nemzeti történelmünk egyik legemlékezetesebb állomása, egyben nemzetközi jelentőségű esemény is volt Társadalmi, politikai és kagoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, valamint Robert Reekie alezredes, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság nagykövetségéAek légügyi attaséja koszorúzott.

Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részéről Fedor Filipovics Krivda vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Vlagyimir Nyilco- lajevics Verjovkinrohalszkij altábornagy, a déli hadsereg-' csoport katonai tanácsának tagja és Mihail Kirilovics Pol- jakov altábornagy, a déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja helyezett el koszorút

A Magyar Partizán Szövetség képviseletében Úszta Gyula főtitkár, Berecz Béla és Herencsár Lajos, a választmány tagjai; a Magyar Honvédelmi Szövetség nevében Kiss Lajos vezérőrnagy, a szövetség főtitkára, Harányi György ezredes és Joó Sándor ezredes, az MHSZ főtitkár-helyettesei koszorúztak. Az ünnepség az Internacioná- lé hangjaival, a csapatzászlós katonai díszegység díszmenetével ért véget

A koszorúzási ünnepséget követően Czinege Lajos fogadást adott a Magyar Néphadsereg központi klubjának nyári helyiségeiben. A fogadáson megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Rácz Sándor, , az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a

tonai tanulságai pedig jórészt ma is időszerűek.

Ezután 1848—19 és 1919 történelmi tanulságairól, hazánknak a felszabadulás óta eltelt fejlődéséről, napjaink politikai és katonapolitikai helyzetéről beszélt. Ezeket mondotta:

— Pártunk a nemzetközi helyzet elemzése alapján a haza, a szocialista rendszer biztonsága és védelme érdekében mindig megkülönböztetett figyelmet fordított az ország védelmi képességének szilárdítására, a fegyveres erők fejlesztésére. Honvédelmünk erősítését alapvetően meghatározza az a történelmi realitás, hogy hazánk megbízható védelme csak a testvéri szocialista országokkal lehetséges.

Az ünnepség szónoka beszélt az új honvédelmi törvényről, a XI. pártkongresz- szusnak a fegyvere# erőkre

munkásőrség országos parancsnoka, valamint politikai, társadalmi életünk több más ismert személyisége.

Részt vett a fogadáson néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának sok tagja, ott voltak a Magyar Pc - tizán Szövetség, a Magyar Honvédelmi Szövetség vezet x, továbbá a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminiszx- rium, valamint a munkásőrség országos parancsnokságának vezető beosztású munkatársai.

Megjelent Fedor Filipovics Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, Jurij And- rejevics Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek számos katonai és légügyi attaséja.

Tegnap szerte az országban a fegyveres erők napját köszöntő ünnepséget tartottak. A hagyományos pákozdi demonstráció ezúttal is az 1848- as csata emlékművénél zajlott le. A katonai tisztelgés után Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népíront Fejér megyei Bizottságának titkára mondott beszédet, majd a megye és a járás párt-, állami- és társadalmi szervezeteinek képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Az ünnepségen, amely egyben a honvédelmi ifjúsági napok Fejér megyei záróeseménye is volt, több mint kétezer fiatal vett részt. A megemlékezést az MHSZ látványos sportrepülő és ejtőernyős bemutatója zárta.

vonatkozó határozatairól, a fegyveres erők iránt támasztott, magasabb követelményekről. Hangsúlyozta: — A fel- szabadulás után született fegyveres erőknek, fegyveres testületeknek egyik erős vonása, hatékony működésüknek egyik legfőbb feltétele a néppel való szoros kapcsolat, a szilárd és egyértelmű politikai elkötelezettség. Ez a kapcsolat és elkötelezettség az elmúlt évtizedekben elmélyült, tartalmasabbá vált.

Szabó Béla szólt arról is, hogy fegyveres erőink — alapvető feladataik ellátása mellett — az évek során milyen jelentős értékű munkával segítették népgazdaságunk fejlődését, s vettek részt az elemi csapások okozta károk elhárításában. Ünnepi beszédét így fejezte be:

— A fegyveres erők napjáról való megemlékezés jelentőségét növeli, hogy hamarosan ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulóját. A Szovjetunió hatvan éves történelme is arra int bennünket, hogy voltak és vannak a nemzetközi küzdőtéren olyan erők, amelyek szemben állnak minden haladással, a népek, a dolgozók százmilliói természetes — elemi érdekeit kifejező — békevágyával és akaratával. Mindebből fakad honvédelmi politikánk alapelve, honvédelmi tevékenységünk értelme és történelmi szükségszerűsége. Honvédelmi politikánk alapvető célja országunk védelmi képességének olyan szinten tartása, hogy mindenkor megfelelően támassza alá pártunk, államunk külpolitikáját, szavatolja szocialista rendszerünk biztonságát, hazánk függetlenségét. Történelmünk tanított meg bennünket arra, hogy a népnek — amely becsüli, szereti és félti szabadságát — katonailag is erősnek kell lennie. Erőink fitogtatása nélkül ■mondhatjuk: társadalmi, politikai, gazdasági rendszerünk szilárd, fegyveres erőink — szövetségeseinkkel karöltve — képesek feladataik maradéktalan ellátására.

Felszólalt az ünnepi nagygyűlésen I. Ivanovics Kozlov alezredes, köszöntötte fegyveres erőinket. A nagygyűlés az Interpacionálé hangjaival ért , véget.

A szüntelen megújulás jegyében

Ünnepi nagygyűlés a húskombinátban

Fegyveres erőink

és népünk kapcsolata megbonthatatlan