Somogyi Néplap, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-25 / 226. szám

Életmentők

A megyei tanácson tegnap rendezett ünnepségen dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára nyújtotta át az Életmentésért Emlékérmet ifjú Érdi József és Kétszeri László budapesti lakosoknak. Jelen voltak az ünnepségen dr. Mátyás József alezredes, megyei rendőrfőkapitány- helyettes és a kitüntetettek hozzátartozón

— Siófok-Balatonszaiiadiban nyaraltam a múlt hónap elején. Az ebédlőben voltam, amikor egy nagy erejű robbanást hallotam. Rohantam a partra, ahol már sokan voltak, s mondták: egy repülőgép zuhant a vízbe. Édesapám motorcsónakja a parton volt kikötve, azonnal beleugrottam, s a legnagyobb sebességgel a jelzett irányba indultam. Hárman voltak a vízben, mindhármukat a csónakba emeltem — egyikük súlyos sérült volt —, s a partra vittem. Ott már a mentők vártak bennünket, a kimentett embereket kórházba szállították.

Így emlékezik az augusztus 6-án történtekre ifjú Érdi József, a Bánki Donát Gépipari Főiskola 19 éves hallgatója. Elmondani nagyon egyszerű. Ám amíg mások azon töprengenek,

mit is kellene csinálni, kit értesíteni, addig ő cselekedett.

A másik életmentés is a Balatonnál történt.

Július végén a Balatonberé- nyi strand közelében csónakázott Kétszeri László, a Zalka Máté Katonai Főiskola tanára. Így beszél a történtekről:

— Láttam, hogy a közelemben egy fiatalember a csónakból a vízbe ugrik, el-elmerül, fuldoklik ... Azonnal odaeveztem, a csónakomba emeltem a

már eszméletlen fiút, majd a partra vittem. Értesítettük a körzeti orvost, ő elsősegélyben részesítette. Közben hívták a mentőket, s a még mindig eszméletlen fiút a marcali kórházban hosszas erőfeszítés után tudták csak életre kelteni.

Kiderült: Gulyás Ferenc, a Marcali Gimnázium tanulója felhevült testtel ugrott a vízbe, szívgörcsöt kapott, így vesztette el az eszméletét. Ha nem sietnek azonnal a segítségére, elmerül.

Somogy megye számokban

Megyénk pontos képét adja a számok segítségével az a kiadvány, mely a napokban jelent meg. A Somogy megye statisztikai évkönyve, 1976 a múlt év eredményeit, gondjait szemlélteti, s egyúttal érzékletes képet ad a Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei Igazgatóságának munkájáról is.

Az új kiadvány minden népgazdasági ág megyei adatait tartalmazza. Helyet kaptak benne a beruházások helyzetét rögzítő számok, éppen úgy, mint az ipar adatai. Vállalatok, üzemek összessége, dolgozói létszám, termelési indexek egyaránt megtalálhatók az évkönyvben.

Külön fejezet foglalkozik az építőipar tevékenységével, s önálló részt képeznek a mezőgazdasággal foglalkozó ada- J tok: a földterület, a növény-' termesztés, az agrotechnika, az állattenyésztés, a- gépesítés szerepel ez utóbbi fejezetben.

j Kéjpet ad az új kiadvány a I szállításról és a hírközlésről I is. Nemcsak a forgalomról és a készletről szerzünk ismereteket a kereskedelemmel foglalkozó könyvoldalakon, hanem az áralakulásról és a piaci felhozatalról is.

Egyre növekvő idegenforgalmunkról számol be a kiadvány a számok segítségével, s szerepelnek benne a lakáshelyzet és a közműellátás legfontosabb jellemzői. Az egészségügy is önálló fejezetet képez: a személyzet, a gyógyító- és megelőző ellátás, az anya- és gyermekvédelem számait kapjuk itt meg. Mint minden évben. ezúttal szintén bő terjedelemben foglalkozik az évkönyv az oktatással és a köz- I művelődéssel. Településháló- I zati adatokat is talál benne az érdeklődő. Országos és megyei számokat vethet össze az, aki fellapozza a kiadványt, mely hasznos mérlege a múlt évnek.

— Azt tettük csupán, ami emberi kötelességünk. Mások is bizonyára így cselekedtek volna — mondja a fiatal főiskolai hallgató, s ezt vallja a nem sokkal idősebb tanár is.

Lélekjelenlét, gyors elhatározás, segítőszándék; ez irányította ifjú Érdi József és Kétszeri József tetteit. Négy ember köszönheti nekik, hogy életben maradt.

Ezt hangoztatta dr. Kassai József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának a titkára is, amikor átnyújtotta a Minisztertanács által adományozott Életmentésért Emlékérmet, s tolmácsolta a megye vezetőinek, .valamint a megmentett embereknek és családjuknak a köszönetét.

— Ha a jövőben bármikor hasonló helyzetbe kerülnek, s lélekjelenlétükkel, bátorságukkal embertársaik életét menthetik meg, akkor — úgy, mint most is tették — soha ne habozzanak !

Táborozási takarékbetét

Hegyen-völgyön barangoló diákok

A táborozási takarék- betétről hiába érdeklődnék az Országos Takarékpénztárnál vagy a termelőszövetkezetnél, bizonyára nem ismerik. A kadarkúti általános iskolások »specialitása« ez. Az év elején a diákok ebbe teszik első forintjaikat, s a tanév során ide hordják megspórolt zsebpénzüket. Miért? Az iskola diákjai évek óta minden nyáron kirándulni, táborozni indulnak, s erre használják fel összegyűjtött pénzüket is. Nem kell a szülőknek egyszerre két-há- romszáz forintot kifizetniük. S ha gyermekük az év során szorgalmas volt a tanulásban, még zsebpénzről sem kell gondoskodniuk, mivel az iskola több támogatást ad a tanulóknak, s a megmaradó, összegyűjtött forintjait visszakapja.

Sikere van a betétnek. A kadarkúti gyerekek aligha tudnának olyan nyarat elképzelni, amelyen ne szerveznének kirándulást. táborozást vagy üdülést. A nyáron például a négyszáznegyven kisdiák közül háromszáz vehette föl a hátizsákot, és húzhatta föl a túrabakancsot. Az iskola vezetőinek köszönhető ez, ők maguk is szívesen indulnak barangolni a gyerekekkel. Kiváltképpen Teremi József, az iskola igazgatóia le’kes pártfogója a túráknak. És nemcsak saiát diákjait viszi a különböző kirándulásokra, hanem a többi jelentkezőt is. Mint a megyei úttörőelnökség táborozási szakbizottságénak vezetője és az országos úttörőelnökség táborozási szakbizottságának tagja sokat tett már eddig is azért, hogy mind több piros, illetve kék nyakkendős kisdiáknak nyíljon alkalma a túrákra, kirándulásokra. Többek között neki köszönhető, hogy Somogybán is megindult az úttörő vándortábor-mozga- lom.

— 1975 nyarán szerveztük meg megyénkben az első út- törő-vándortábor útvonalát. Csurgó, Babócsa, Barcs és a Csöppögő-forrás voltak az állomások, s közöttük vonattal, autóbusszal utaztak a fiatalok. A következő évben már igazi vándortáborozás volt a Patca. Mátyáskút, Kuckósarok, Zsip- oó útvonalon. A nyáron pedig Visnyeszéplak, Mátyáskút és Zsjppó várta a somogyi úttörőket. A vándortáborok kialakításához sok segítséget kaptunk a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól, a kadarkúti KISZ-esektől és ifivezetőktől. Szinte valamennyi társadalmi szerv, vállalat szívesen sietett a segítségünkre, ha kértük.

— Hogyan fogadták az úttörők az új mozgalmat?

— Egyre népszerűbb. Ez persze a pedagógusoktól is függ, akik elindulnak a gyerekekkel. Az idén például harminc csoport kereste föl az állomásokat.

Bizonyítékként egy levelet tesz elém az igazgató. Marcaliból írták. Tetszett nekik a vándortábor, s, arról érdeklődtek: jövőre is mehetnek-e? A válasz: igen, hisz jövőre szintén lesz somogyi úttörő-ván- dortábor. Akkor Visnyeszép- lak. Bánya és Zsinpó festői vidéke várja a somogyi pajtásokat. A szervezők azon munkálkodnak, hogy évről évre mind szebb útvonalakon hirdethessék meg a vándortáborokat.

Az idén sok gondot okozott, hogy sem a kísérők, sem a diákok nem becsülték meg a táborokat. Mindenütt szeméthalmazokat, elmosatlan edényeket hagytak, és sok helyen a sátrakat is tönkretették. A táborozási szakbizottság vezetői erre külön felhívták a figyelmet, hogy a jövőben ne kelljen újra ilyesmiről szólni.

Teremi Józsefnek és társainak a büszkesége, hogy az idén először meghirdették azt az országos vándortábor-útvo- nalat, mely a Zselicségen vezet keresztül: Kuckósarok. Patca, Gyertyános-völgy, Kaposvár és Balatonberériy várta az Alföld, az Északi-Középhegység, a főváros iskoláiból érkező úttörőket. Igaz, »csupán« négyszáz- negyven diák kereste föl ezt az útvonalat. Jövőre azonban többet várnák. Ahogy Teremi József fogalmazott, hírünket szétvitték az országban ...

Talán érthető, hogy

Kadarkúton a legnépszerűbb szakkör a természetjáróké. A megye különböző részeiből érkeznek ide, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek, és a kadarkúti »titkot« magukkal vigyék. Az iskolában szívesen várnak minden érdeklődőt, hisz azt szeretnék, ha az úttörők természetjárása igazi mozgalom- má_nőne.

N. J.

11 kilónyi arany

Nagyobb utasforgalom, több gond

Szeptemberben már csökken az utazási láz. Jóval kevesebben indulnak külföldre, kevesebben jönnek hozzánk. Szinte egyik napról a másikra fogyatkoznak meg a kocsik a határátkelőhelyeken, a nemzetközi vonatokon pedig egyre több az üres fülke. A vám- és pénzügyőrség dolgozóinak könnyehb a dolguk, legalábbis azoknak, akik az utasforga- mat ellenőrzik. A nyáron viszont annál több munkájuk akadt. Augusztusig a várakozáson felüli mértékben nőtt az utasforgalom megyénk két határatkelöhelyén, Barcson és Gyékényesen. Csaknem 316 ezren fordultak meg a két át» kelőhelyen, s ez annyit jelent, hogy a növekedés a múlt

Néhány napra a szüleinél kötött ki a poronttyal; akkor Jobbik berendelte. — Az idegenek nem ismernek, nem is utálnak a származásom miatt !

— ezt vágta a • kirendeltségvezető szemébe Rózsi. Már kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Jobbik sajnálta. Zsákutcát választott ez a lány, a testét kínálja a jó 6zóért.

— A Feri gyerek? — érdeklődött kicsit fásultan Jobbik. — A bizsei ruhaüzemben dolgozik még?

Most .megint — akaratlanul

— varrt tépett föl.

— Oda köti a munkája ... Bővíteni akarta a kis hajlékát; kérte, hogy segéljék bontási anyaggal. Beteges is, a négy gyerek is a nyakán, úgy gondoljuk: járt volna neki. De senki sem társult vele a bontásra. Azt mondták, cigánnyal nem!

Űjra parázson járunk, gondolta a ki rendeltség vezető. A harmadikról, a legidősebbikről kell kérdeznie. Ha arról érdeklődik, ennek az Orsósnak az arcán szépen feltöltődnek az árkok. Jobbik sohasem mulasztotta el ezt a kérdést. Ha Orsósnéval találkozott, akkor sem. A kerek képű asszony arcának környéke is felragyogott mindig, mint a höld, ha udvara támad. Rekedt íérfihangon dicséri a fiát.

— A Pista? — kérdezte Jobbik "Lajos.

A másikban dagadni kezdett a válasz, de azután mintha kövérebbre hízott volna torka nyílásánál, csak ennyi buggyant ki belőle:

— Tanít. Irta, elégedettek vele.

— Szóval, áll a lábán.

— Nősülne. Magyar lányt kap!

Hangjából kiveszett a salak: forrón sistergett benne az öröm és szétterült, ahogy a folyékony fém a kohóból. Sokféle hangja van az embernek. Hideg a haragra, langyos a tartalmak nélküli közlendőkre, forró az örömre. Rettenthet, szúrhat is, de dajkálhat, ölelhet is a hangjával. Jobbiknak akkor támadtak ilyen gondolatai, amikor nyitott volt a világra.. S akkor volt legfogékonyabb a mások mondandójára, ha sikerült kudarcérzetén úrrá lennie. A nyavalyatörős ilyen elgyöngül ten megkönnyebbült a rohama után.

— Ha maga akkor nem nyúl a Pista hópa alá... ! — Csillagvizsgáló sokatmondóan legyintett.

Jobbik bekaszírozta a hálát; kemény munka volt annak idején ráerőltetnie a tanácstestületet az Orsós gyerek ösztöndíj ázására abból a kevéske alapból. Üres kamrának bolond a szakácsnéja — itt ez a mondás járja. Bebu- szozott Orsós Pistával a gimnáziumig és fölvétette. Az már egyszerű volt. Tanító úr lett belőle, magyar lányt is kap. lobbik Lajos sokszor került csavaros helyzetbe : elölmit, amit egyébként, ha hivatalt nem visel, helytelenít. Ilyenkor valahogy megkettőződött a gondolkodása. Egymással szembesiető áramlatok indultak el benne, de találkozva nem gomolyod tak ösz- sze, hanem alul- vagy föliil- kerekedtek, és áthuliámoztak egymáson.

— Végállomás, Anti...

Az ember hiába hordja elraktározva tudatában a másik egész múltját, legtöbbször a pillanatnyi érdek, még inkább a helyzet határozza meg a továbbiakat. Jobbiknak most föl kellett volna kérnie Csillagvizsgálót a falumentéshez, akárha kitalált feladatra is. De a kirendeltség vezetőben ezekben a percekben csak a türelmetlenség lombosodott. Az ember ritkán tehetetlenebb, mint amikor a széksorok közti szűk járaton botorkál a kijárat felé úgy, hogy három tucat leszálló toporog előtte. Savanyó Bözsi hátrasunyított.

— Hová furakszik? Talán már meghiányolta itthon vájárokéin szorgalmazott vala- laki?

VI.

Sic transit.

Ma bevégzi! Száz tű hosz- szát megjárta már.

Rossz szájízzel ébredt, mint mindig, ha előző éjszaka kedve elleni feladat gondjával aludt el. Másnapra csigaházba — agyának zeg-zúgaiba — húzódtak vissza a bársony »savak, melyeket gondosan

rejtegetett mások elől, s önmagának befelé is csak akkor mondott ki, ha puha hangulat után vágyott. A bársonyszavak első hullámába azok tartoztak, melyek az anyját idézték meg. Ezeket tőle hallotta gyerekkorában, és később is.

(F olytatjuk)

érv hasonló időszakához viszonyítva több mint 23, Barcson pedig G2 százalékos.

’ — Ez főleg abból adódik — mondta dr. Szenté Gyula őrnagy, a Somogy megyei Vám- és Pénzügyőrség parancsnoka —, hogy a kishatárátlépési engedéllyel utazók száma az idén a tavalyinak több mint kétszerese. A két ország közötti egyezmény, amely 1976- ban lépett életbe, most éreztette- igazán a hatását. A határ mentén 20 kilométeres sávban lakók vehetik igénybe az utazásnak ezt a formáját. Ilyen engedéllyel évente nyolcszor lehet utazni. Ez az egyezmény a baráti kapcsolatok elmélyítését célozza, azt,

I hogy a határ menti lakosság könnyebben utazhasson — de nem az üzletelés megkönnyítése a célja.

Aki ilyen engedéllyel utazik, kisebb ajándéktárgyakat behozhat. 140 dinárt vihet magával, és 800 forint értékű árut hozhat, ebből 300 forintig vámmentesen. Sajnos sokan ( akadnak, akik ilyen kishatárátlépési engedéllyel kizárólag üzletelni indulnak. Illegálisan viszik a forintot vagy a valutát, és árukkal megrakodva térnek vissza. így azután nemcsak az utazók száma nőtt,' hanem több lett a vám- és devizajogszabályt sértő cselekmény is. Többen próbálnak csempészni, és egyre nagyobb értékű árukat. Az idén eddig 181 utast kellett felelősségre vonni. A külföldiek aránya az elkövetők között több, mint 40 százalékos. A farmercsempészés továbbra is dívik, s új árucikkek is fel- j

kerültek a listára, például a nemesprémek, elsősorban az ezüstróka. Egy azonban vitathatatlan : vezet az arany. Az aranycsempészektől az idén eddig 11 kiló sárga fémet foglaltak le, több mint 3,5 millió forint értékben. Ennek zömét külföldieknél, tranzitutasoknál találták.

Természetesen azok, akik csak átutaznak hazánkon, magukkal vihetik az aranyat, ha vámbiztosítékot fizetnek, melyet a kilépéskor visszakapnak. így elejét lehet venni a csempészésnek. A baj akkor van, amikor illegálisan hozzák be az aranyat. A legkülönbözőbb helyekre rejtik a köteg- nyi láncot, zacskónyi függőt, .karperecét. A vámőröknek Gyékényesen egész gyűjteményük van azokból a tárgyakból, melyekben arany bú.it meg. Az egyik asszonynál például 800 ezer forint értékű aranyat találtak. Volt belőle a kifúrt turistaszalámiban, a termoszban. Találtak már aranyat niveásdobozba rejtv« kenyérbe gyömöszölve, kon- zervbe dugva. Egyszóval minden elképzelhető helyen arany lapul.

Az idén január elsejével életbe lépett új devizajogszabály megkönnyítette a vámkezelést, ennek köszönhető, hogy zökkenőmentesebb a határátkelőhelyeken dolgozók

munkája. Ezt segítette a társszervekkel — a rendőrséggel, a határőrséggel — kialakult jó kapcsolat. Az ő támogatásukkal eredményesebben, pontosabban dolgozhatnak a pénzügyőrök. d. I.

Ez a turistaszalámi »aranyat ér.«