Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

Több a busz és több az utas Kevesebb várakozás után é# gyorsabban utazhatnak az idén a somogyiak. Ez derül ki a Volán 13. számú Vállalat első félévi adataiból. Az autó­buszok és taxik több utast szállítottak, mint tavaly ja­nuártól júniusig, s többen köl­csönözték bérautót. Szépen alakultak a bevételek az ide­genforgalomból is. A vállalat­nál jók a személyforgalom el­ső féléves gazdasági eredmé­nyei. Az innen származó be­vételeik június végéig elérték a 94,5 millió forintot, s ez csaknem 8 százalékkal több a tavalyinál. A vállalat január 1-től át­vette a MÁV-tól a szigetvári és a Barcs—Nagyatád közötti megszüntetett vasútvonal sze­mélyszállítását. Hosszú előké­születek — megállók építése, a forgalmi viszonyok korszerű­sítése — után indult meg a közlekedés. Mit mutatnak a féléves tapasztalatok? A szi­getvári vonalon kevés az utas, csökken az autóbuszhelyek ki­használása. Június végéig 84 I ezer ember utazott e járato­kon. Sokkal többen, 335 ezren mentek a barcsi—nagyatádi vonatokat pótló buszjáratokon. Itt hónapról hónapra javultak a gazdaságossági mutatók, sa helykihasználás 38 százalékról 48 százalékra nőtt. A növe­kedést nagyrészt a csokonya- visontai fürdő látogatottságá­nak emelkedése idézte elő, így a vállalatnál további járatok indítását fontolgatják — leg­alábbis a főidényben. Ismeretes, hogy április 5-tól új menetrend lépett életbe a kaposvári helyi járatokon. Ez — noha kezdetben felborzol­ta a kedélyeket, ma már vilá­gos helyes és szükséges volt. Az egyébként is túlzsú­folt városközpontot elkerülik a zajos és légszennyező autóbu­szok, és az utasoknak sem kell hosszan gyalogolniuk. Mit je­lent ez forgalmi-gazdaságos­sági szempontból? A kapos­vári helyi járatok útvonala megrövidült, s a Volán 23 ezer kilométert takarított meg. A felszabadult menet­időt és a megtakarított kilo­métereket a vállalat a járatok sűrítésére használta föl. Több busz indulhat ugyanazon az útvonalon, az utasok hama­rabb elérhetik úticéljukat. A menetrendváltozás is tulaj­donképpen az utazási idő rö­vidítette meg. A járatsűrítések ellenére azonban az egyes vonalakon még mindig nagy a zsúfolt­ság. Nagyon nehéz a gyorsan növekvő igényekkel lépést tartani. A zsúfoltság némi csökkentésére csak a balatoni idény után lesz mód., Május 22-től az országos menetrendváltozással egyide­jűleg új járatok is indultak. A fólia alatt nincsenek évszakok Egy hivatásos idegenvezető rutinjával viszi végig kertjén a látogatót a kutas! Pintér Sándorné. Szakszerű kalauzo­lását még az sem árnyékolja be, hogy saját munkájáról be­szél. Nem kell dicsekednie. A látvány őt dicséri, meg a férjét, akivel a faluban első­ként csináltak zöldségkerté­szetet a portájukon és a kert­jükben. Aki elmegy a házuk előtt, megáll, benézeget. Ha teheti, be is megy, és érdek­lődik. — Nemegyszer előfordult, hogy már csak azt vettem észre: egy csomó ember van a kertben. Mindenkit szívesen lát, ta­nácsot ad a kezdőknek. Pedig nagyon félti a kertjét A ka­pálást a palántázást a növé­nyekkel való mindennapi bí- belődést nem engedné át sen- kiek. — Nem nagyon szeretem, ha bemennek a fólia alá. Itt más­ként kell kapálni, hozzányúlni minden tőhöz. Szeretem, ha úgy van minden, ahogy én megszoktam. Az 1700 négyszögölön egyet­len talpalatnyi hely sincs ki­használatlanul. A fóliák alól — melyeket a férje szerelt föl és tart karban — már régen kikerültek a tavaszi növények; ott most paprika, paradicsom, uborka terem. Az ősszel át­adják helyüket a salátának, és a tél végén a palántázással minden kezdődik elölről. A szőlő felfut a ház ereszé­re, gazdag fürtjei onnan, lóg­nak. A szépen művelt szőlő mellett példás rendben sora­koznak az uborkaágyások. Az indák hosszan futnak fölfelé a spárgán. — Rengeteget hoz ez a faj­ta — mondja az asszony. Minden növényen a hozzá­értés, a szakszerű gondozás látszik. Gazdagon meghálál­ják a rájuk fordított munkát. — .A szüleim parasztembe­rek voltak, a kertészethez nem sokat értettek. Egyszer csak elkezdtük a férjemmel. Ta­nultunk mindenkitől, akitől lehetett. Eljártam mindenho­va, ahol jól csinálják. Most már hozzám járnak tanulni, tanácsokat kérni, de azért én is tanulok. Most voltam a bu- zsáki tsz-ben megnézni, ho­gyan kell korszerűen kertész­kedni. Hát persze az egészen más, mint ahogy itt tesszük. A férj a családi kertészet műszaki fejlesztője. Bergman- csövekbő] vízvezetéket csinált az öntözéshez, a fóliaházakba kályhákat szerelt. Három mű­szakban dolgozik a kaposvári kefeüzemben. I — Én is ott dolgoztam — meséli a felesége. Azután be­teg lettem, hazajöttem. Azóta is hívnak vissza, de nem tu­dom itthagyni a kertet. Tizen­hat éve csináljuk — egy idő­ben a munka mellett. Azóta meg egész nap itt dolgozom. Nem nyolc órát. Sokkal töb­bet. — Hogyan bírja? — Ezt kérdezi mindenki. Nem is tudom: talán azért, mert szeretem. Persze érde­mes is foglalkozni vele, Higy­Moszkva sugaras elrende- ződésű halmazváros. Egy köz­ponti mag fokozatos fejlődé- ! sével alakult ki. Ma több ' mint hétmillió lakossal a vi­lág hatodik legnagyobb váro­sa. Területe 875 négyzetkilo­méter, 3600 úttal, utcával, 357 híddal, 106 aluljáróval és 14 tóval. A Moszkva folyó 80 kilométer hosszban halad át a városon. A központi mag kö­rül települt sugárirányban a többi 'kerület. A város zárt egység, me'yet 109 kilométer hosszú, ellipszis alakú autó­pálya övez, körülötte hatal­mas zöld védőgyűrűvel. A távlati tervek meghagy­ják Moszkvának azt a szere­pet. mely szerint a Szovjet­unió irányítási székhelye, egy­ben tudományos, kulturális, egészségügyi és művészeti központja, jelentős iparral. A távlati tervek célja, hogy har­monikusan beépítsék a törté­nelmi mag és a Moszkvát övező autópálya 'közötti gyű­rűt az ipar, a kereskedelem, a kultúra, a sport stb. újabb létesítményeivel és korszerű lakótelepekkel. A kapcsolatot a központi maggal a sugaras úthálózat és a metró bizto­sítja. A Moszkvát körülvevő zöld peremterület a város »tüde- ie«. egyben a moszkvaiak fő kirándulóhelye. Az állandóan gye el, nagy öröm az, amikor növekszik az a kis növény, amikor hozza a termést, s le­het szedni. A fóliában nin­csenek évszakok. Én ott dol­gozom késő ősszel, meg akkor is, amikor esik a hó. Olyan érdekes, hogy kint még jeges szél fúj, itt benn meg piroso­dik a retek... Nem lehet meg­unni. — A férj mellett ki segít még? — A gyerekek is, de keve­sebbet. A legnagyobb fiúnk már nős. A kislányunk Ka­posvárra jár. <3 a háztartás­ban segít sokat. A kisfiúnk nyolcadikos, a tanulás mellett be-bedolgozik a csomózásnál, szállításnál. A lakásban egy polcon csu­pa szakkönyv a zöldségről. — Amerre járok, mindig megveszek minden ezzel kap­csolatos könyvet. Tanulok be­lőlük. ................ L áttuk. A támlás uborka meg a szakszerűen gondozott paradicsom mellett a kényes karfiolnak is helye van, sőt a padlizsán, a pattison is meg­található a kertben. — Tavaly búcsúkor az ösz- szes padlizsánt elvitték tőlem az érdeklődők. Ritka növény ez, és nagyon finom. Nálunk nemigen foglalkoznak vele. Jövőre még többet szaporítunk belőle. A faluban meg a környéken úgy ismerik őket, mint a leg­jobb zöldségtermelőket. Min­dig náluk terem az első ubor­ka, paprika, paradicsom. Egy­szer egy kiállításon díjat is kapott — A bajomiak jártak itt. Azt mondták, annyi minden szép van nálunk, szedjünk össze belőle, vigyük el a mar­cali kiállításra. Elvittük. Ezt kaptam érte — mutat a kony­hában egy nagyon szép tálra. Kifelé jövet arról beszél­gettünk, hogy nagy munka ez. — Sokszor elhatároztam, hogy kevesebbet dolgozom, de ha elkezdem, nem tudom ab­bahagyni. — Szépek a virágai is. — A vasárnap délután az övéké. Ez a pihenésem. Simon Mária Nagyatádon a kórház jobb megközelítését segítik ezek a járatok, Siófokon pedig a ta­nulók iskolába szállítása tette ezt szükségessé. Sűrűbben jái a Kaposvárról induló egyet­len nemzetközi járat is. Júni­us 15-től december 20-ig na- naponta közlekedik a somogyi megyeszékhely és Pozsony kö­zött a busz. December 20-tól júniusig újra hétfőn, szerdán és pénteken. Az új menet­rendből kimaradt néhány olyan járat, amelynek kihasz­náltsága tartósan alacsony volt. Ezzel a nem éppen nép­szerű, de mindenképpen gaz­daságos intézkedéssel a válla­lat 6450 kilométert takarított meg. Ezt ott használják föl, ahol a legjobban »szorít a ciő«, s a legtöbb az utas. A Volánnak az első félév­ben 239 autóbusza volt, tizen­hárommal több, mint a múlt év hasonló időszakában. A helyi járatoknál 6 százalékkal növekedett a helykihasználás, a helyközi és a menetrend- szerű járatoknál valamelyest csökkent. A vállalat 50 taxi üzemel­tetéséről gondoskodott az első félévben. Ez öttel kevesebb annál, mint amennyi tavaly január és június között járta a mégyét. A taxisok rugalma­sabb fuvarvállalásárá és az ösztönzők kedvező hatására jellemző, hogy mégis 14,1 szá­zalékkal többen vették igény­be ezt a szolgáltatást. A vállalat foglalkozik bér­autó-kölcsönzéssel is. A gép­kocsiállományt sikerült Skoda mikrobuszokkal bővíteni, így ma 15 jármű bérelhető. Jöve­delmezőségük megfelelő. Az idegenforgalmi munkából származó bevétel _a. kétszerese a tavalyi első félévinek. A Számok, a hatékony gazdálkodás gyors fejlődését jelző mutatók az utasoknak sokat mondanak. Azt, hogy tovább sűríthetik a járatokat, többször indulhatnak a bu­szok, s a Volán nagyobb erő­ket csoportosíthat oda, ahova szükséges. Egyre inkább meg­teremtődik a kulturált, gyors tömegközlekedés feltétele. , . i Cs. T. Városrendezési tervek Moszkvában növekvő zöldövezetek — pihe­nőkkel és nagy üdülőparkok­kal — az autópályától befelé, ék alakban haladnak a köz­pont felé. Moszkva levegője ötször- hatszor tisztább, mint a vi­lág sok más nagyvárosáé. Mintegy 300 — a levegőt szennyező — üzemet telepítet­tek ki a fővárostól távolabb­ra. Hőerőművek tucatjait és kazánberendezések százait -ál­lították át gázfűtésre. Korsze­rű gáz- és porfelfogó berende­zések ezreit szerelték fel. Képünkön : Moszkva egyik nagy sugárút ja, a soksávos Le­nin sugárút. Hirosima mementója A hajdani szerzetesek kö­szöntése volt a két latin szó: Memento móri! — Emlékezz a halálra ! Augusztus hatodika immár 32 éve az iszonyú atomhalálra emlékezteti az emberiséget, a napra, amikor először emelkedett lakott te­lepülés fölé a tömeghalál nukleáris tűzgömbje. Emlé­keznek erre a gyásznapra az egész világon, emlékeznek és emlékeztetnek rá a Hirosimá­ban és Nagaszakiban elpusz­tított tízezrek és hozzátarto­zóik, s azok, akik az atom­bomba okozta testi és lelki sérüléseikből a mai napig sem gyógyultak ki. És emlé­keztet a föld testén soha be nem hegedő sem, melyet a bomba ütött. bombára!- — ez a felhívás lényege. Az N-bomba az ameril; stratégák legújabb csodafeg vere, amelyet nagy hűhóv. i reklámoztak szerte Nyuga­ton, kitalálói és pénzelői ci­nizmusának jelképe is. »Hu­mánus fegyver- — hirdetik a Pentagon szócsövei, — »hu­mánus«, mert csupán az pusz­tul el tőle, ami eleven, s megmaradnak az anyagi ja­vak. Nem rombol, emelik ki a bomba előnyeit ecsetelő NATO-tábornokok, s szeré­nyen megállapítják, hogy ez előnyös azokra a csapatokra nézve, amelyek majd elfog­lalják a neutronfegyver által sújtott területeket. Az egykori nap emléke nem halványul, s nem halványul­hat. Hiszen azok az erők, me­lyek 1945 augusztusában a két bombát Hirosimára és Nagaszakira vetették, a mai napig is léteznek. Az emberi­ség számára a nukleáris vi­lágháború a borzalmak bor­zalma. s ennek veszélye to­vábbra is fennáll. Akkor, harminckét évvel ezelőtt so­kak számára világos volt: a hirosimai bomba már nem a megvert Japánnak szólt, ha­nem az Egyesült Államok ak­kori szövetségesének, a Szov­jetuniónak. Az atomfegyverrel való fe­nyegetés és zsarolás, a nuk­leáris fegyverkezési verseny ördögi köre kezdődött meg ezeknek a bombáknak a rob­banásával. Hiszen a Szovjet­unió kénytelen volt önmagát fölfegyverezni az amerikai fe­nyegetéssel szemben, s egy­oldalú békeakarata nem volt elég ahhoz, hogy az atomle­szerelést még a kezdet kez­detén végrehajtsák. Óriási anyagi és szellemi erőket ál­dozott az emberiség ez alatt a valamival több mint három évtized alatt saját elpusztítá­sa eszközeinek megteremtésé­re. Statisztikusok időnként kimutatják, mi mindent le­hetne építeni, miféle javak­ban részesülhetnének az éhe­zők, ha a fegyverkezésre köl­tött százmilliárdok békés, hu­mánus célokat szolgálnának. Ma már fogalmainkat is kisajátítják, s a hirosimai tömeggyilkosok örökösei újabb pusztító eszközeiket merésze­lik »humánusnak-, azaz »em­beriesnek- nevezni. A szavak eredeti értelmének vissza­állításáért, a nukleáris fegy­verkezési verseny újabb neki- lódulásának megakadályo­zásáért hirdette meg a Béke­világtanács is akcióhetét au­gusztus 6. és 13. között. »Mondjunk nemet a neutron­Ugyanezek, akik immár sok hónapja a Varsói Szerződés katonai szervezetének koholt »támadó szándékait- hangoz­tatva indítottak sajtókam­pányt, most önfeledt örömük­kel a saját agresszív céljaik­ról árulkodnak. Nem véletlen hát, hogy az első közlések után nagyarányú tiltakozás .kezdődött Nyugaton és Kele­ten egyaránt. Hosszú lenne itt felsorolni mindazokat az ál­lamférfiakat Indiától az Egye­sült Államokig, akik fölemel­ték szavukat ellene. Sokat idézett kijelentést tett Egon Bahr, a Német Szociál­demokrata Párt ügyvezetője. »Az emberi gondolkodás per- verziója- — mondotta a nyu­gatnémet politikus, akinek kijelentése annál is fonto­sabb, mivel hamar nyilván­való lett: ha a fegyver elké­szül, azt birtokosai Nyugat- Európában, s elsősorban az NSZK területén kívánják rak­tározni. Európát akarják hát újabb atomfegyverekkel fertőzni. Kontinensünk már kétszer volt világháború kirobbanásá­nak helye. Most a washingto­ni és brüsszeli stratégák az atomháború egyfajta »korláto­zott« fajtájának torz eszmé­jét hirdetik. Nyilvánvaló: korlátozott atomháború nem lehetséges. Azok, akik a pusz­títás szellemének »adagon­ként!« kibocsátását "'tervezik, bolygónk lakosságának teljes megsemmisítését kockáztat­ják. Az atombomba nem »pa­pírtigris«. Az emberiség nem enged­heti meg, hogy létét veszé­lyeztessék. A NEM, melyet a Béke-világtanács akcióhetén a neutronbombára mondtunk, egyúttal IGEN is a békére, a fegyverkezési verseny meg­fékezésére, Európa és minden kontinens népeinek bizton­ságára. Miklós Gábor Követendő üzletpolitika Jó forgalmú üzlet a kapos­vári áfész Badacsony büféje. Egy-egy hónapban átlagosan 300—400 ezer ' forint értékű szeszes ital fogyott itt el. S különösen nagy volt a fo­gyasztás addig, amíg be nem vezették a reggeli szeszkorlá- tOzást. Naponta 40—50 liter pálinkát és más tömény szeszt ittak meg a kaposvári állo­másra érkezők, meg akik ko­rán kezdték a munkájukat. A korlátozás eredménye­képpen ez ugyan a felére csökkent, ám nem sokkal lett kevesebb azoknak a száma, akik itt töltötték napjukat, s ittak, gyakran pedig botrányt okoztak. A rendőrségi napi jelentésekben gyakran szere­pelt, hogy a Badacsony büfé­hez újra és újra ki kellett vonulniuk a járőröknek. Ezért is határoztak úgy az áfész vezetői: a vasútállomás­sal szemben levő büféjükből kivonják a szeszes italt. Né­hány napra lezárják az üzle­tet, átalakítják. A tervek éze- rint augusztus 20-tól a büfé mint gyorsfalatozó áll majd a vendégek rendelkezésére. Sült kolbász, hurka és pecse­nye, pirított máj, grillcsirke készül itt, ezenkívül klüönbö» ző füstölt húsokat, császársza­lonnát, tepertőt, házi zsírt is árusítanak. Lesz fekete és többféle üdítő ital. Nem lesz viszont szesz! Más vállalatok részére is követendő ez az üzletpolitika. Igaz, kezdetben nehéz lesz a forgalomkiesést ellensúlyoz­ni, hiszen ez a büfé elsősor­ban a szeszárusításból érte el a nagyobb bevételt. A társa­dalmi érdek viszont minden­képpen a döntés mellett szól. A kaposvári áfész vezetői­nek nem ez az egyetlen intéz­kedésük, amely jelzi : megfe­lelően értelmezik és a gya­korlatban is jól folytatják az alkoholizmus elleni küzdel­met. Több vidéki italboltjuk helyére meleg konyhás biszt­rót létesítenek, hogy ezzel is csökkentsék az italfogyasztást, ugyanakkor növeljék az étel­forgalmat. Lehetséges, hogy ezek az in­tézkedések végül is »kedve­zőtlenül« befolyásolják a vál­lalati, illetve a szövetkezeti nyereség alakulását. Ám azzal, hogy a szövetkezet hírnevét, tekintélyét is rontó büfék, italboltok működését meg­szüntetik, jelentős társadalmi érdeket szolgálnak! Sz. L. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom