Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

/ £1 •• • TÊ rr Szünidő a beiondzsungelben Gyertyás László felvételei Ritka búzában sok a pipacs... Bölcs és balgatag mondások az aratás, a gabona ürügyén — az életről Ki mint vet, úgy arat — ez a legismertebb mondás az ara­tással kapcsolatban. Persze nemcsak gabonára értik ezt, hanem általában arra, hogy ki milyen munkát végez, olyan eredményre számíthat. A mondás egyik változata: Amennyit vetet, annyit sze- del, s lényegében azonos ér­telmű ez is: Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. De visszatérve az arató­mondásokra: van, aki »ott is arat, ahol neon vetett«, azaz mások munkáján élősködők. A régi idők szomorú tapaszta­lata mondatta: Nem minden­kor az arat, aki vet. Aratásnak idején megfagy a munkában = legnagyobb dologidőben is kerüli a mun­kát. Sok aratás volt azóta — ezt úgy értik: régen volt már. Arató ember kukóricáért al­szik, ez a mondás magyará­zatra szorul azon a vidéken kívül, ahol járatos. Azt je­lenti, hogy ha aratás idején esik, és van idő az alvásra, bő kukoricatermés várható. Ha valaki kézi aratásnál el­maradt a társaitól, azt mond­ták rá.gúnyosan: Lapátnyelet készít, holnap kenyeret akar sütni. Fogjuk meg a nyúl at! — mondják az aratók, amikor a tábla vége felé járnak. Ennek közeli rokona: Kizavarják a nyulat a búzából, vagyis ha­marosan aratnak. Két mondás a házasélettel kapcsolatban: Egy szem bú­záért nem oldjuk meg a zsá­kot, azaz nem elégszünk meg egy gyerekkel. —4 Más búzá­jába vágja sarlóját = más feleségének, kedvesének udva­rol. Búzát vetett, konkolyt ara­tott: jóságért rosszal fizettek neki. Legszebb búzának is van egy kis alja = minden­ben lehet hibát találni. Régi búzából is válik jó ke­nyér. Ennek jelentése: ha va­lami nem új, valaki nem fia­tal, azért hasznát lehet ven­ni. Ritka búzában sok a pi­pacs = a túlzott cifrálkodás a belső értékek hiányára vall. A régi idők vándormadarai­nak jelszava: Másutt is esz­nek búzakenyeret, tehát nem érzi a mondással élő helyhez kötve magát, máshol is meg tud élni. Sok hó, sok búza — ez magát magyarázza: hóban bővelkedő tél után jó a búza­termés. Árpatörek, búzatörek, összeveszett a két »öreg«: két kisgyerek civakodik... Rossz időben ve tette árpá­ját, vagyis rossz időben fogott valamihez. Somolyog, mint az árpacipó a lapáton, vagy mo­solyog, mint a miskolci árpa­cipó: széthúzott szájjal moso­lyog, szélesen vigyorog. (A bevágás nyomán kiforrott ci­pó képzete ihlette ezt a mon­dást.) Mehet zabot hegyezni; El­mehet Kukutyinba zabot he­gyezni = mehet, ahova akar, senki sem tartóztatja, össze­vissza, mint zab a zsákban — szokták felelni arra a kérdés­re, »hogy vagy«? Az értelme: hol jól, hol rosszul. Böki a zab a hasát, szokás mondani a lóról, amelyik azért ficánkol, mert jól tart­ják zabbal. Emberre értve: önteltté tette a jómód. Zab­ban a lovak! — ezt viszont annak mondják, akit szunyó- kálásból kell felriasztani. Az elbóbiskolásnak néha azt is mondják egyes vidékeken, hogy »tehenek a zabban«. Zabot ne kérj szamártól — ez a mondás arra int, hogy attól kérj, akinek van, aki adni tud. Elégigé közhaszná- latúak, nem igényelnek ma­gyarázatot: Ügy megijedt, hogy zabszem sem férne be­lé; Zab hajtja a lovat, nem ostor. Két mondás a zabkenyér­ről: 1. Zabkenyér is jó annak, aki hozzászokott. (A rosszat is meg lehet szokni.) 2. Nem kell zabkenyér, hol készen vár a búzakalács = aki a jót is választhatja, nem nyúl a rosszhoz. Cs. B. Október elsején kapják kézhez Emelik a közművelődési intézmények dolgozóinak alapbérét Az augusztus elsejei Műve­lődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a munka­ügyi miniszter együttes ren­deleté a közművelődési intéz­mények dolgozóinak munka­béréről. Erről nyilatkozott az MTI-nek dr. Keresztúri Sán­dor, a Kulturális Minisztérium terv-, pénzügy és munkaügyi főosztályának vezetője. sára, és új, korszerű tarifa- rendszer bevezetésére, továbbá az eddig meglevő korpótlék alapbéresítésére is. Az október elsejei fizetés­napon már az új besorolásnak megfelelő bért vehetik kézbe a közművelődési intézmények dolgozói. Néhány év telt el azóta, hogy a kaposvári Ficzere Má­tyás kerámiakiállítását meg­csodálhattuk a megyeszékhe­lyi bemutatón, a városi ifjú­sági házban. A siófoki kiállí­tás meghívója arra késztetett, hogy felidézzem magamban az 1974-es anyagot, mely az ösz- szevetés alapja lehet. Aki ismeri Ficzerét, nem le­pődik meg »Óriásországba« szánt kerámiáinak láttán, csu­pán a saját személyünk, la­kásunk méreteivel kell ossze­keinket. Üj formában jelenít meg nagyméretű padlóvázá­kat. A festés mellett föl kell figyelni a formai gazdagodás­ra is, amely .olykor rovátko- lással jelenik meg, másszor a fülek, tornyok játékos variá­ciói keltenek mozgalmasságot. Ehhez tudnunk kell, hogy a kaposvári keramikus nemré­gen jelentős megrendelést ka­pott Japánból, a »padlóvázák hazájából«. Magyar padlóvá­zákat küldött a felkelő nap országába, nem vétett a ha­vetnünk óriás tálait, korsóit, vázáit. Állja a próbát ez az összehasonlítás, nem torzultak el ezek a kisebb méretben megszokott formák a felna­gyítás során. E téren valóban nincs változás, Ficzere siófo­ki anyaga ismét ezt a »félel­metes« erőt állítja elénk. A látvány a kerámiához szokott szemnek mégis kellemes, mert a megnövelt forma szép ará­nyokat mutat, a díszítés ízlé­ses, stílusos. A tárgyak használhatósága alapján a mostani bemutatót tartom értékesebbnek, mert sokat egyszerűsödött a Ficze- re-kerámia. Kevésbé harsog­nak, mint 1974-ben, funkcio- nálisabbak. A tálak virágor- namensei mellett új díszítés­ként építészeti elemek jelen­nek meg, s ha itt szabad ta­nácsot adnom, felhívom a keramikus figyelmét arra, hogy Somogy emlékei közül is választhat jelentőseket, me­lyek érdemesek a megjelení­tésre. Stílusosan — nem az ajándékkészítők színvonalán — mutathatja be így a kerá­mia díszeként értékes emlé­bán kerámiának a stílusa el­len, sőt újabb ötletekkel fű­szerezte díszítését. Az újdonságok sorába tar­tozik az is, hogy figurális ke-' rámiával kísérletezik. Egy sakk-készletet mutat be. Más­fél arasznyi figuráit úgy ko- rongozta, mint a korsókat, csak éppen díszként bástya foka, kalapos parasztfej, ki­rályi korona jelenik meg a száj helyén. Talán egyedül a csikó formát nem kísérletezte ki. (Az égetés után derülhe­tett erre fény, mutatja né­hány hiba.) A díszítéssel egyetértünk, s dicsérjük, is érte a találékony, lelményes alkotót. A sakkfigurákat sze­rencsére nem öltöztette ruhá­ba, hanem a korsók, vázák, kancsók díszítményeit alkal­mazza. Ficzere Mátyás kerámiája tehát az elmúlt években sti- lifsában megerősödött, bizton­ságosan teremt új formákat a hagyományok ismeretében. S hogy a hagyományokról, az egyszerű kerámiáról sem fe­ledkezett meg, azt bizonyítja: e hét végén Tihanyban részt vesz a nagyszabású fazekas­vásáron. H. B. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alap­ján 'kerül sor szeptember el­sejétől a közművelődési intéz­mények dolgozóinak béreme­lésére. A béremelés kiterjed a közkönyvtárakban, a levél­tárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közműve­lődési intézményekben, a ki­állítási intézményekben, a Magyar Színházi Intézetben, a Népművelési Intézetben, az állat- és növénykertekben dolgozókra. A bérrendezés körülbelül 17,5 ezer közművelődési mun­kást érint. Az érintettek mintegy kétharmada tanácsi közművelődési intézmények­ben dolgozik, de nagy arány­ban részesülnek a központi kulturális és a SZOT-intézmé- nyek alkalmazottai, ezenkívül béremelést kapnak más mi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervek közművelő­dési munkakörben foglalkoz­tatott dolgozói is. Az alapbé­rek átlagos emelkedése meg­közelíti a 20 százalékot. A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meghatároztuk ■ a különböző munkakörökkel kapcsolatos kötelező. emelés mértékét. Az ezen felüli összeget a dolgo­zók mennyiségi és minőségi munkájának fegyelembevéte­lével osztják szét. A rendkívüli bérfejlesztés­sel egy időben került sor a besorolási rendszer módosítá-1 Könyvespolc Nem baj, ha olvasmányos Nem lenne tanulság nélküli hosszabb írásműben kimutat­ni; hogyan hatott Zimre Pé­ter íróra az, hogy közvetlenül részt vesz filmek születésénél. Az általam ismert könyvei — Sértődött utazás, Napágyú, Az oroszlánsimogató — mind »be­szél« erről a kapcsolatról, s nemcsak úgy, hogy az emlí­tett művek egyike-másika egyenesen filmnovellának író­dott. Zimre stílusában meghatá­rozó szerepet játszik a filmes látásmód. A szemmel követ­hető lényeget teríti az olva­só elé, mintegy felvevőgépi optikán láttatja az eseménye­ket. A másik jellemző, melyet a filmes látásmód eredmé­nyez: cselekményes, sodrással rendelkező művek az övéi. Üj könyvére, az Elágazás címmel megjelentetett öt kisregényre is vonatkoznak a fentiek. De van még egy általánosítható jegyük. Ez pedig a szoeioló,- giai hűség, pontosság. öt olyan történetet kapunk, melynek mindegyikét a való­ság »diktálta« Zimrének. Ese­tek a szó csaknem kriminoló­giai értelmében, s ez megha­tározza azt a közeget is, melyben játszódnak. A tör­ténetek ismertetése közben szólunk majd a megkülönböz­tető jegyekről is ... Az Elágazás főhőse nem ki­érett fiatal; olyan, aki meg­próbál lázadni az elfogadott normák ellen. Aki nem akar a szülei, testvérei pozíciója *•■«- gítsigével »készbe ülni«. Kí­sérletei a másra viszont sorra csődöt mondanak; kényszer- házassága — ezt is a nem mindig jól funkcionáló erköl­csi beidegzettség diktálja — szétzüllik. Zimre nagyon ár­nyaltan ábrázolja a feleség szerepébe kényszeredett nő útját. A Soliom bűne című írás­ban egy gyilkost választ mo­dellül a megszállott fotóripor­ter; ám félig-meddig »cinkos némaként« áldozattá válik maga is. Ehhez még annyit: szinte fasisztáid módszereivel kínozza modelljét, s így maga ellen uszítja azt. A valame­lyest a Nagyítást idéző mű eré­nye a feszültségteremtő erő. Ez tartja »életben« a Beköl­tözés augusztusban című kis­regényt is, mely egy fiatal óvónő kálváriáját tárja az ol­vasó elé. Olyan különleges esetet bont ki, amelyik mö­gött azért ott érezzük azt, hogy amiről elmesél,' annak megfelelője valóban megtör­tént a megírás előtt. Egy, a látszólag megoldott lakás­ügyön belüli machinációsort ábrázol, egyre nagyobb fe­szültséggel. A fiatal nőt a megalázottságig, az őrületha­tárig terjedő tűréspróbának vetik alá a körülmények. Hitelességi pecsét van a Fellebbezés című íráson is, melynek két főhőse életre-ha- lálra küzd egymásért, egymás ellen a házasság kötelékében. Determináltságuk azonban még a mindent vállaló Patus Imre — ő a férj — életét is tönkreteszi. Csak véletlen, hogy ő a túlélő? s amikor a tragédia bekövetkezik, akkor már szinte nem is érezzük tragédiának, hanem törvény - szerűségnek. Egy olyan réteg­ről ad anatómiai képet Zimre ebben a művében, mint Fe­jes Endre a Rozsdatemetőben és más regényeiben, valamint a Cserepes Margit házassága című színművének világában. Egyszerre nagyvonalú, ugyan­akkor mégis a mikroszkopikus pontosság érzetét keltő képet kapunk. E két utóbbi kisre­gény az öt közül a legdrá­maibb. Feloldásként pedig egv levélformában megírt, köny- nyed művet kapunk egy hölgy férjszerző akcióiról, kellemes társalgási stílusban.- L. L. Memes kerámia Ficzere Mátyás kiállítása Siófokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom