Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
/ £1 •• • TÊ rr Szünidő a beiondzsungelben Gyertyás László felvételei Ritka búzában sok a pipacs... Bölcs és balgatag mondások az aratás, a gabona ürügyén — az életről Ki mint vet, úgy arat — ez a legismertebb mondás az aratással kapcsolatban. Persze nemcsak gabonára értik ezt, hanem általában arra, hogy ki milyen munkát végez, olyan eredményre számíthat. A mondás egyik változata: Amennyit vetet, annyit sze- del, s lényegében azonos értelmű ez is: Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. De visszatérve az aratómondásokra: van, aki »ott is arat, ahol neon vetett«, azaz mások munkáján élősködők. A régi idők szomorú tapasztalata mondatta: Nem mindenkor az arat, aki vet. Aratásnak idején megfagy a munkában = legnagyobb dologidőben is kerüli a munkát. Sok aratás volt azóta — ezt úgy értik: régen volt már. Arató ember kukóricáért alszik, ez a mondás magyarázatra szorul azon a vidéken kívül, ahol járatos. Azt jelenti, hogy ha aratás idején esik, és van idő az alvásra, bő kukoricatermés várható. Ha valaki kézi aratásnál elmaradt a társaitól, azt mondták rá.gúnyosan: Lapátnyelet készít, holnap kenyeret akar sütni. Fogjuk meg a nyúl at! — mondják az aratók, amikor a tábla vége felé járnak. Ennek közeli rokona: Kizavarják a nyulat a búzából, vagyis hamarosan aratnak. Két mondás a házasélettel kapcsolatban: Egy szem búzáért nem oldjuk meg a zsákot, azaz nem elégszünk meg egy gyerekkel. —4 Más búzájába vágja sarlóját = más feleségének, kedvesének udvarol. Búzát vetett, konkolyt aratott: jóságért rosszal fizettek neki. Legszebb búzának is van egy kis alja = mindenben lehet hibát találni. Régi búzából is válik jó kenyér. Ennek jelentése: ha valami nem új, valaki nem fiatal, azért hasznát lehet venni. Ritka búzában sok a pipacs = a túlzott cifrálkodás a belső értékek hiányára vall. A régi idők vándormadarainak jelszava: Másutt is esznek búzakenyeret, tehát nem érzi a mondással élő helyhez kötve magát, máshol is meg tud élni. Sok hó, sok búza — ez magát magyarázza: hóban bővelkedő tél után jó a búzatermés. Árpatörek, búzatörek, összeveszett a két »öreg«: két kisgyerek civakodik... Rossz időben ve tette árpáját, vagyis rossz időben fogott valamihez. Somolyog, mint az árpacipó a lapáton, vagy mosolyog, mint a miskolci árpacipó: széthúzott szájjal mosolyog, szélesen vigyorog. (A bevágás nyomán kiforrott cipó képzete ihlette ezt a mondást.) Mehet zabot hegyezni; Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni = mehet, ahova akar, senki sem tartóztatja, összevissza, mint zab a zsákban — szokták felelni arra a kérdésre, »hogy vagy«? Az értelme: hol jól, hol rosszul. Böki a zab a hasát, szokás mondani a lóról, amelyik azért ficánkol, mert jól tartják zabbal. Emberre értve: önteltté tette a jómód. Zabban a lovak! — ezt viszont annak mondják, akit szunyó- kálásból kell felriasztani. Az elbóbiskolásnak néha azt is mondják egyes vidékeken, hogy »tehenek a zabban«. Zabot ne kérj szamártól — ez a mondás arra int, hogy attól kérj, akinek van, aki adni tud. Elégigé közhaszná- latúak, nem igényelnek magyarázatot: Ügy megijedt, hogy zabszem sem férne belé; Zab hajtja a lovat, nem ostor. Két mondás a zabkenyérről: 1. Zabkenyér is jó annak, aki hozzászokott. (A rosszat is meg lehet szokni.) 2. Nem kell zabkenyér, hol készen vár a búzakalács = aki a jót is választhatja, nem nyúl a rosszhoz. Cs. B. Október elsején kapják kézhez Emelik a közművelődési intézmények dolgozóinak alapbérét Az augusztus elsejei Művelődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a munkaügyi miniszter együttes rendeleté a közművelődési intézmények dolgozóinak munkabéréről. Erről nyilatkozott az MTI-nek dr. Keresztúri Sándor, a Kulturális Minisztérium terv-, pénzügy és munkaügyi főosztályának vezetője. sára, és új, korszerű tarifa- rendszer bevezetésére, továbbá az eddig meglevő korpótlék alapbéresítésére is. Az október elsejei fizetésnapon már az új besorolásnak megfelelő bért vehetik kézbe a közművelődési intézmények dolgozói. Néhány év telt el azóta, hogy a kaposvári Ficzere Mátyás kerámiakiállítását megcsodálhattuk a megyeszékhelyi bemutatón, a városi ifjúsági házban. A siófoki kiállítás meghívója arra késztetett, hogy felidézzem magamban az 1974-es anyagot, mely az ösz- szevetés alapja lehet. Aki ismeri Ficzerét, nem lepődik meg »Óriásországba« szánt kerámiáinak láttán, csupán a saját személyünk, lakásunk méreteivel kell osszekeinket. Üj formában jelenít meg nagyméretű padlóvázákat. A festés mellett föl kell figyelni a formai gazdagodásra is, amely .olykor rovátko- lással jelenik meg, másszor a fülek, tornyok játékos variációi keltenek mozgalmasságot. Ehhez tudnunk kell, hogy a kaposvári keramikus nemrégen jelentős megrendelést kapott Japánból, a »padlóvázák hazájából«. Magyar padlóvázákat küldött a felkelő nap országába, nem vétett a havetnünk óriás tálait, korsóit, vázáit. Állja a próbát ez az összehasonlítás, nem torzultak el ezek a kisebb méretben megszokott formák a felnagyítás során. E téren valóban nincs változás, Ficzere siófoki anyaga ismét ezt a »félelmetes« erőt állítja elénk. A látvány a kerámiához szokott szemnek mégis kellemes, mert a megnövelt forma szép arányokat mutat, a díszítés ízléses, stílusos. A tárgyak használhatósága alapján a mostani bemutatót tartom értékesebbnek, mert sokat egyszerűsödött a Ficze- re-kerámia. Kevésbé harsognak, mint 1974-ben, funkcio- nálisabbak. A tálak virágor- namensei mellett új díszítésként építészeti elemek jelennek meg, s ha itt szabad tanácsot adnom, felhívom a keramikus figyelmét arra, hogy Somogy emlékei közül is választhat jelentőseket, melyek érdemesek a megjelenítésre. Stílusosan — nem az ajándékkészítők színvonalán — mutathatja be így a kerámia díszeként értékes emlébán kerámiának a stílusa ellen, sőt újabb ötletekkel fűszerezte díszítését. Az újdonságok sorába tartozik az is, hogy figurális ke-' rámiával kísérletezik. Egy sakk-készletet mutat be. Másfél arasznyi figuráit úgy ko- rongozta, mint a korsókat, csak éppen díszként bástya foka, kalapos parasztfej, királyi korona jelenik meg a száj helyén. Talán egyedül a csikó formát nem kísérletezte ki. (Az égetés után derülhetett erre fény, mutatja néhány hiba.) A díszítéssel egyetértünk, s dicsérjük, is érte a találékony, lelményes alkotót. A sakkfigurákat szerencsére nem öltöztette ruhába, hanem a korsók, vázák, kancsók díszítményeit alkalmazza. Ficzere Mátyás kerámiája tehát az elmúlt években sti- lifsában megerősödött, biztonságosan teremt új formákat a hagyományok ismeretében. S hogy a hagyományokról, az egyszerű kerámiáról sem feledkezett meg, azt bizonyítja: e hét végén Tihanyban részt vesz a nagyszabású fazekasvásáron. H. B. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alapján 'kerül sor szeptember elsejétől a közművelődési intézmények dolgozóinak béremelésére. A béremelés kiterjed a közkönyvtárakban, a levéltárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közművelődési intézményekben, a kiállítási intézményekben, a Magyar Színházi Intézetben, a Népművelési Intézetben, az állat- és növénykertekben dolgozókra. A bérrendezés körülbelül 17,5 ezer közművelődési munkást érint. Az érintettek mintegy kétharmada tanácsi közművelődési intézményekben dolgozik, de nagy arányban részesülnek a központi kulturális és a SZOT-intézmé- nyek alkalmazottai, ezenkívül béremelést kapnak más minisztériumok és országos hatáskörű szervek közművelődési munkakörben foglalkoztatott dolgozói is. Az alapbérek átlagos emelkedése megközelíti a 20 százalékot. A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meghatároztuk ■ a különböző munkakörökkel kapcsolatos kötelező. emelés mértékét. Az ezen felüli összeget a dolgozók mennyiségi és minőségi munkájának fegyelembevételével osztják szét. A rendkívüli bérfejlesztéssel egy időben került sor a besorolási rendszer módosítá-1 Könyvespolc Nem baj, ha olvasmányos Nem lenne tanulság nélküli hosszabb írásműben kimutatni; hogyan hatott Zimre Péter íróra az, hogy közvetlenül részt vesz filmek születésénél. Az általam ismert könyvei — Sértődött utazás, Napágyú, Az oroszlánsimogató — mind »beszél« erről a kapcsolatról, s nemcsak úgy, hogy az említett művek egyike-másika egyenesen filmnovellának íródott. Zimre stílusában meghatározó szerepet játszik a filmes látásmód. A szemmel követhető lényeget teríti az olvasó elé, mintegy felvevőgépi optikán láttatja az eseményeket. A másik jellemző, melyet a filmes látásmód eredményez: cselekményes, sodrással rendelkező művek az övéi. Üj könyvére, az Elágazás címmel megjelentetett öt kisregényre is vonatkoznak a fentiek. De van még egy általánosítható jegyük. Ez pedig a szoeioló,- giai hűség, pontosság. öt olyan történetet kapunk, melynek mindegyikét a valóság »diktálta« Zimrének. Esetek a szó csaknem kriminológiai értelmében, s ez meghatározza azt a közeget is, melyben játszódnak. A történetek ismertetése közben szólunk majd a megkülönböztető jegyekről is ... Az Elágazás főhőse nem kiérett fiatal; olyan, aki megpróbál lázadni az elfogadott normák ellen. Aki nem akar a szülei, testvérei pozíciója *•■«- gítsigével »készbe ülni«. Kísérletei a másra viszont sorra csődöt mondanak; kényszer- házassága — ezt is a nem mindig jól funkcionáló erkölcsi beidegzettség diktálja — szétzüllik. Zimre nagyon árnyaltan ábrázolja a feleség szerepébe kényszeredett nő útját. A Soliom bűne című írásban egy gyilkost választ modellül a megszállott fotóriporter; ám félig-meddig »cinkos némaként« áldozattá válik maga is. Ehhez még annyit: szinte fasisztáid módszereivel kínozza modelljét, s így maga ellen uszítja azt. A valamelyest a Nagyítást idéző mű erénye a feszültségteremtő erő. Ez tartja »életben« a Beköltözés augusztusban című kisregényt is, mely egy fiatal óvónő kálváriáját tárja az olvasó elé. Olyan különleges esetet bont ki, amelyik mögött azért ott érezzük azt, hogy amiről elmesél,' annak megfelelője valóban megtörtént a megírás előtt. Egy, a látszólag megoldott lakásügyön belüli machinációsort ábrázol, egyre nagyobb feszültséggel. A fiatal nőt a megalázottságig, az őrülethatárig terjedő tűréspróbának vetik alá a körülmények. Hitelességi pecsét van a Fellebbezés című íráson is, melynek két főhőse életre-ha- lálra küzd egymásért, egymás ellen a házasság kötelékében. Determináltságuk azonban még a mindent vállaló Patus Imre — ő a férj — életét is tönkreteszi. Csak véletlen, hogy ő a túlélő? s amikor a tragédia bekövetkezik, akkor már szinte nem is érezzük tragédiának, hanem törvény - szerűségnek. Egy olyan rétegről ad anatómiai képet Zimre ebben a művében, mint Fejes Endre a Rozsdatemetőben és más regényeiben, valamint a Cserepes Margit házassága című színművének világában. Egyszerre nagyvonalú, ugyanakkor mégis a mikroszkopikus pontosság érzetét keltő képet kapunk. E két utóbbi kisregény az öt közül a legdrámaibb. Feloldásként pedig egv levélformában megírt, köny- nyed művet kapunk egy hölgy férjszerző akcióiról, kellemes társalgási stílusban.- L. L. Memes kerámia Ficzere Mátyás kiállítása Siófokon
