Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
As ammani megbeszélések után Vance Taifban tárgyal Az izraeli kormány határozata Cyrus Vance amerikai külügyminiszter vasárnap befejezte tárgyalásait Husszein jordániai királlyal, és Am- manból a szaúd-arábiai Taif- ba repült. Az uralkodó nyári rezidenciáján Szaud Al-Fej- szal külügyminiszter és más magas rangú hivatalos személyiségek üdvözölték az amerikai diplomácia vezetőjét. A jordániai fővárosban tartott sajtóértekezletén Vance gyakorlatilag elismerte: tulajdonképpen máris lemondott arról az amerikai—egyiptomi javaslatról, amely indítványozta, hogy egy »munkacsoportban-« a jövő hónapban New Yorkban találkozzék Egyiptom, Szíria, Jordánia és Izrael külügyminisztere. Ugyanakkor azonban reményét fejezte ki. hogy az említett közel-keleti országok külügyminisztereivel a »legkevésbé hivatalos légkörben« tartandó tárgyalásait siker koronázza majd. Jelenlegi tárgyalókörútját értékelve Vance rámutatott : az arab országok és Izrael között létrehozandó békeszerződés jellegét illetően »némileg csökkentek« a nézetkülönbségek, viszont továbbra is alap- vetőek a felek közti nézeteltérések a palesztin kérdésben. Az izraeli kormány vasárnapi ülésén határozatot hozott arról, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszter jövő héten esedékes izraeli látogatásakor csak eljárási kérdéseket vitat meg az amerikai diplomácia vezetőjével. A minisztertanács egyórás ülésén kijelölték az amerikai—izraeli tárgyalásokon részt vevő hattagú delegációt is, amelyet Menahem Begin kormányfő vezet. A tanácskozáson leszögezték továbbá, hogy Izrael ragaszKommunista és munkáspártok a neutronbomba ellen Hirosima és Nagaszaki tragédiájának évfordulója alkalmából Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, az Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britan- nia, az NDK, Norvégia, az NSZK, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjetunió, Törökország és Nyugat-Berlin kommunista- és munkáspártjai nyilatkozatot adtak ki, amelyben föllépnek a neutronbombának az Egyesült Államok kormánya által tervezett gyártása ellen. A kommunista- és munkáspártok nyilatkozatban leleplezik barbár jellegét ennek a fegyvernek, amely az emberek millióinak hidegvérű megsemmisítését célozza. Ennek a fegyvernek gyártása tovább T űzpárbaj Dél-Libanon határvidékén Libanon déli határkörzeteiben vasárnap is tűzpárbajt vívtak egymással a jobb- és a baloldali erők fegyveresei. Hasonló összecsapások voltak vasárnapra virradóra Mard- zsajum és Khiam körzetében. A fegyveres akciók során 10 személy életét vesztette. »Nem titok, hogy Izrael egyéb segítségnyújtással egy- időben "katonailag is segíti a dél-libanoni keresztény közösségei!« — jelentette ki Menahem Begin izraeli miniszter- elnök hétfőn egy, Izrael számára pénzt gyűjtő s jelenleg az országban tartózkodó amerikai küldöttség tagjai előtt. A nyugati hírügynökségek a feltűnést keltő kijelentést úgy kommentálják: Izraelben ilyen szinten először ismerték el a dél-libanoni izraeli katonai jelenlét tényét. szítaná a fegyverkezési versenyt és a világbékét fenyegető új veszélyeket idézne elő. Az aláírók felhívnak minden szocialista, szociáldemokrata és 'keresztény, valameny- nyi békeszerető erőt, hogy lépjenek fel az enyhülési politika folytatásáért, amely előfeltétele a katonai tömbök fölszámolásának. Azzal a felhívással fordulnak a népekhez, hogy munkálkodjanak a fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés beszüntetésén, valamennyi tömegpusztító fegyver betiltásának reményében be kell tiltani az ilyen fegyverek új fajtáinak fejlesztését és gyártását — hangsúlyozza a dokumentum. (MTI) I kodik ahhoz az állásponthoz, amelyet Begin kormányfő ismertetett Carter amerikai elnökkel — júliusi washingtoni találkozójuk idején. Eszerint Izrael sürgeti a genfi közel- keleti konferencia fölújitását, de ha az lehetetlennek bizonyulna, akkor az érdekelt felek kétoldalú tanácskozásait javasolja, s indítványozza, hogy az Egyesült Államok vállaljon közvetítő szerepet Izrael és az érdekelt arab államok — Egyiptom, Szíria és Jordánia — között. Anvar Szadat egyiptomi elnök Alexandriában közvetlen munkatársaival áttekintette Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinek eredményeit, a jelenlegi arab helyzetet, valamint a líbiai—egyiptomi viszony alakulását. A Mena hírügynökség tájékoztatása szerint Szadat »e rendkívüli stratégiai ülésen« bejelentette: a genfi konferenciát »nem helyettesítik, pusztán előkészítik« azok a kontaktusok, amelyekre az arab külügyminiszterek és Vance amerikai külügyminiszter között kerül majd sor az ENSZ-köz- gyűlés legközelebbi ülésszaka alkalmából. Szadat az alexandriai tanácskozáson ismételten megerősítette az egyiptomi álláspontot, amely szerint az igazságos és tartós közel-keleti békének három alapvető elven kell alapulnia: — Izrael teljesen vonuljon ki a megszállt arab területekről és érvényesítsék a Palesztinái nép nemzeti jogait; — a térség minden arab államának legyen joga ahhoz, hogy nemzetközi garanciákkal szavatolt határain belül békéből éljen; — a térség államai kötelezzék magukat arra, hogy kapcsolataikat az ENSZ alapokmányában foglalt elvek szerint szabályozzák. Gyásssertartás Nicosiában Tízezrek álltak sorfalat az utcán Eltemették Makariosz érseket. Hétfőn délelőtt ciprusi görögök tízezrei, valamint a több mint 65 országból érkezett magas rangú személyiségek várták a rekkenő melegben a gyászszertartás megkezdését. A Szent János székes- egyházban lezárták az elhunyt elnök érsek koporsóját, majd átvitték Nicosia legnagyobb templomába, ahol több mint kétórás szertartáson vettek végső búcsút Makariosz- tqj. Gyászbeszédet tartott többek között Szpirosz Kiprianu ügyvivő köztársasági elnök, aki a gyászoló százezrek nevében ígérte Makariosz ügyének folytatását. A templomi búcsúztatás után Makariosz koporsóját a Troodos hegységbe szállították, ahol — végakaratának megfelelően — egy hegyi mauzóleumban helyezik el földi maradványait. Nicosia görögök lakta negyedei ezekben az órákban a teljes gyász képét mutatták. Befejezte munkáját a Szálját—5 Hétfőn befejezte Föld körüli útját a tavaly június 22-én fölbocsátott Szaljut—5 szovjet tudományos űrállomás. A földről továbbított parancsra az állomás a Csendes-óceán fölött a légkör sűrű rétegeibe hatolt, és beszüntette működését. A Borisz Volnov, Vitalij Zsolobov, Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov űrhajósok által a Szaljut—5 űrállomáson végzett munka és az űrállomás automatikus rendszerben történő repülése során több mint 300, a tudomány és a népgazdaság szempontjából nagy jelentőségű kísérletet hajitoííak végre. VÍZIÚTRENDSZER - ELŐNYÖKKEL Gyors ütemben! 'folytatódik a Duna—Majna—Rajna-csatorna építése, amit teljes hosszúságában a 80-as évek elején adnak át a forgalomnak. A nyolc országot keresz- tülszelö vízi út összeköttetést létesít a Fekete-tenger és az Atlanti-óceán között. AhErtesítjök kedves vendégeinket és a kirándulókat, hogy a balatonszentgyörgyi ) Csillagvár augusztus 11—12—13-án látogatókat filmforgatás miatt nem fogad . SIOTiDUR Somogy megyei Tanáes Idegenforgalmi Hivatala (16369) hoz, hogy a vízi út a nemzetközi »szabványoknak« megfeleljen, vízlépcsőkkel és meder szabályozásokkal kell a hajózás követelményeinek megfelelővé tenni. A Majna—Duna-csatorná- ból már 416 kilométer és 37 lépcső elkészült, 141 kilométer és 7 lépcső építése folyamatban van. A hajóút 150 méter szélességű és 3,5 méter vízmélységű lesz. Egy kilométernyi csatorna építése például Nürnberg térségében — 16 millió márkába kerül, ezzel szemben egy kilométernyi új vasút lefektetésének költsége 25 millió. (A müncheni földalatti kilométerenként 60—80 millió márka között mozog.) A csatorna megépülése után a vízi út forgalmának évi tíz százalékos növekedésével számolnak a szakemberek. Az Európai Gazdasági Bizottság kimutatása szerint a Rajna—Majna—Duna között létesítendő összeköttetés évente négy százalék nemzet- gazdasági nyereséget hoz az ' NSZK-nak. A víziútrendszer kiépítése az érintett országok, vidékek gazdasági életét rendkívül kedvezően befolyásolja majd, mert — a tapasztalatok szerint — a nagy vízi utak közelében az ipar és általában a gazdaság gyorsabban fejlődik. Az épülő Majna-csatorna mellé például Nürnbergig 1945 és 1970 között 230 nagy- és kisipari üzem települt, s ezeknek évi termelési értéke meghaladja a 30 milliárd márkáit. A Duna komplex hasznosítási terve a Morva folyó torkolata és a Fekete-tenger között 11 vízlépcső építését foglalja magába. Elkészült már a Vaskapu-erőmű Dro- beta—Turnu Severinnél, s további vízlépcső épül a román—bolgár Duna-szakaszon. Előkészületek történtek a po- szony—nagymarosi Duna-sza- kasz komplex hasznosítására, a Budapest alatti folyórész hajózhatóságának tökéletes biztosítására is. Adonynál és Bajánál újabb vízlépcsők építését tervezik. A szovjet külpolitika Á Szovjetunió külpolitikájának fő irányait elemzi a Mezs- dunarodnaja Zsizny című moszkvai folyóirat augusztusi számában G. Andrejev. Kiemelve a szocialista országok külpolitikai együttműködésének jelentőségét, a folyóirat hangoztatta: a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének legutóbbi javaslata a helsinki tanácskozás országaihoz a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról történő lemondásra — a NATO negatív és elsietett válasza ellenére — továbbra is időszerű. »A Szovjetunió kész arra — írja —, hogy kölcsönösen elfogadható szinten előzetesen találkozzék az értekezlet többi résztvevőjével, megvitassa a szocialista országoknak ezt az indítványát, véleménycserét folytasson a javaslat egyik vagy másik vonatkozásáról, a félreértések kiküszöbölése érdekében, ha bárki előtt nem elég világosak ezek a mozzanatok.« A politikai tanácskozó testület által indítványozott szerződés megkötése »ösztönözné a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokat is«. Az SZKP és a szovjet kormány egész külpolitikai tevékenységének főtengelye a béke, az enyhülés és a népek közötti barátság irányvonala — állapítja meg a Mezsduna- rodnaja Zsizny. — Ennek az irányvonalnak a megvalósítása elképzelhetetlen másképpen, mintha következetesen visszautasítják a Szovjetunió és szövetségesei, barátai ellen irányuló támadásokat, illetve az érdekeik megsértését célzó kísérleteket. »Ugyanolyan elszántsággal, amellyel a béke politikáját megvalósítottuk és megvalósítjuk a jövőben, vissza fogunk verni bármely a Szovjetunió törvényes érdekei ellen irányuló kísérletet, bárhol is próbálkozzanak vele: Európában vagy Ázsiában. Afrikában vagy a világ más térségeiben.« Behatóan foglalkozik And- rejev a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetével. Az előző évek pozitív fejleményei után az utóbbi hónapokban Nyugaton és mindenekelőtt az Egyesült Államokban példátlan méretű és erejű propagandakampány bontakozott ki a Szovjetunió ellen, amelynek célja, az előző kampányoktól eltérően, nemcsak a katonai költségvetés emelése volt, hanem a fegyverzetkorlátozás folyamatának megakadályozása, a kelet—nyugati közele dés leállítása. Figyelembe véve, hogy 1977 októberében lejár a stratégiai támadó fegyverzet korlátozásáról megkötött ideiglenes megállapodás, világossá válik, miért kérdőjelezik meg az 1974 végén létrejött vlagyi- vosztoki megegyezést, amelyet alapvonásaiban már egyeztettek, s világos az a cél is, hogy ennek a problémakörnek a megvitatását legalábbis a már korábban elhagyott szakaszba vessék vissza.« Ezt célozta Cyrus Vance amerikai külügyminiszternek több, a moszkvai látogatása idején előterjesztett javaslata. Noha a májusi — genfi — külügyminiszteri találkozón egyes kérdésekben némi előrehaladást értek el, a megállapodás útjában még sok akadály halmozódik fel, mivel az amerikai fél nem mondott le az egyoldalú előnyszerzésről. A Szovjetunió a maga részéről kész. mindent megtenni az akadályok elhárításáért, s azt várja, hogy partnerei is építő felfogást, s jószándékot tanúsítanak majd, s megértik, mekkora felelősség hárul rájuk a népek előtt, s megteszik a maguk lépéseit a kölcsönösen elfogadható stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény irányába.« A Mezsdunarodnaja Zsizny óva int a békés egymás mellett élés pozitív tapasztalatainak elutasításától, majd hangoztatja: A kísérletek, amelyekkel megpróbálnak nyomást gyakorolni a Szovjetunióra, megingatni a kapcsolatok kiépített alapjait, a szovjetellenességet, az anti- kommunizmust és a belügyek- be való beavatkozást az államközi párbeszéd alkotórészévé tenni — nem hoznak dicsőséget azoknak a politikai személyiségeknek, akik ezt a »módszert« választják«. A szovjet—amerikai problémákkal kapcsolatban azt írja a cikkíró: »Mindenekelőtt a legközelebbi jövőben be kell fejezni a stratégiai fegyverzet- korlátozási megállapodás kidolgozását a felek kölcsönös biztonsága, a vlagyivosztoki megegyezés tiszteletbentartá- sa alapján.« A Mezsdunarodnaja Zsizny a továbbiakban megállapítja, hogy »Az enyhülés aláakná- zására és a kapcsolatok kiélezésére irányul a pekingi politika is, mely a népek érdekeivel ellentétesen már sok éve obstrukciós álláspontra helyezkedik mindennemű leszerelési intézkedéssel szemben. Ennek az irányvonalnak a veszélyessége az általános békére nézve nyilvánvaló.« A közel-keleti helyzetről szólva a folyóirat megállapítja, hogy az utóbbi évek eseményei megmutatták: a »kis lépések« politikája nem érinti a konfliktus gyökereit, s csak az agresszió és reakció erőinek kezére játszik, kiszélesítve azok manőverezési lehetőségeit. A szovjet álláspont szerint átfogó rendezés csak a genfi értekezlet keretében képzelhető el. A Szovjetunió nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezt az értekezletet két szakaszban rendezzék meg: az első nagyon rövid szakaszban véglegesen össze lehetne hangolni a napirendet és meg lehetne határozni a rendezés konkrét vonatkozásainak vitarendiét; a második, fő szakaszban nedig a lényegi megoldások kidolgozására lehetne összpontosítani az erőfeszítéseket. Ez a szakasz záróokmány vagv záróckmánvok elfogadásával feieződne be. melyek szerződéses jellegűek lennének. »Hangsúlyozni kell, hogy a döntő mozzanat a konfliktusban közvetlenül érdekelt, illetve bevont felek egyenjogú részvételének biztosítása a genfi fórum munkájában, ideértve a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet képviselőinek részvételét.« — írja a cikk. Világszerte mindinkább tért hódít az a vélemény, hogy a palesztin kérdés a rendezés egyik legfontosabb összetevője. s aki a palesztin probléma politikai rendezésével szemben lép fel, a békés rendezés ellenfeleként lepleződik le a népek szemében. Nagy szerepe van a genfi értekezlet sikerének biztosításában a konferencia két társelnökének — a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. A Szovjetunió többször kifejtette építő javaslatait ebben a minőségben, s most a másik félen a sor. »Különösen felelősségteljes időszak következik — írja —, ebből a szempontból, miután a közelmúltbeli szovjet—amerikai tárgyalásokon megértésre jutottak abban, hogy a két fél együttes erőfeszítésekkel törekszik a konferencia felújítására idén őszszel.« Női munkaerőt kétműszakos üzemeltetésre, állandó munkára felveszünk Jelentkezni: Sajtüzem, Kaposvár, Zalka Máté u. 8—10., a főművezetőnél. (119326)
